TOVÁBBI LEHETSÉGEI 1. I. Az ésszer idtartam követelménye az Euroegyezményben

Átírás

1 DR. HABIL. HERKE CSONGOR A BÜNTETELJÁRÁS GYORSÍTÁSÁNAK ÚJ JOGINTÉZMÉNYE ÉS TOVÁBBI LEHETSÉGEI 1 A bünteteljárások többsége hazánkban rendkívül és sokszor indokolatlanul elhúzódik. Különösen a kevésbé bonyolult ügyek esetén szembetn a felelsségre vonás lassúsága. Mindennapos problémát jelent, hogy az egyébként igen könnyen elintézhet ügyekben (tettenérés, beismerés, szemtanúk stb.) esetén sem élnek a hatóságok a bíróság elé állítás lehetségével. Az egyes hatóságok sokszor igen mechanikusan értelmezik a bünteteljárási szabályokat, ezért pl. a nyomozó hatóság akkor sem fejezi be 2 hónapon belül a nyomozást, ha egyébként annak feltételei 2-3 héten belül fennállnának. S ugyanez igaz az ügyészségnek a vádemelésre vagy a bíróságnak a tárgyalás kitzésére biztosított határidinek kihasználására. Ehhez járul hozzá sok esetben az indokolatlan egyesítés, a formai szabályok maradéktalan betartása érdekében a tényállás megállapítása szempontjából lényegtelen tanú kihallgatása miatti (akár többszöri) elnapolás, a több vádlottas ügyekben az elkülönítés mellzése miatt az egyik-másik vádlott perbeli magatartásának kihatása a többiek ügyének elbírálására. I. Az ésszer idtartam követelménye az Euroegyezményben Az eljárások (s azon belül a bünteteljárások) elhúzódásának kérdése az egész világon problémát jelent. Az emberi jogok és alapvet szabadságok védelmérl szóló, Rómában, november 4-én kelt egyezmény (a továbbiakban Euroegyezmény) 6. Cikke a tisztességes eljáráshoz való jog (fair trial) elvének kimondásakor az els helyen említi, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszer idn belül tárgyalja és hozzon határozatot. Az ésszer idhatárt az Euroegyezmény 5. Cikkének 3. pontja külön is említi a letartóztatott vagy rizetbe vett személy esetén (ez a rendelkezés tehát az általános ésszer határidhöz képest további gyorsításra kívánja serkenteni a hatóságokat). A letartóztatott (rizetbe vett) személy ésszer idn belüli tárgyaláshoz való jogát az Egyesült Nemzetek Közgylése XXI. ülésszakán, december 16-án kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban Egyezségokmány) 9. Cikkének 3. pontja is kimondja s ugyanígy rendelkezik a magyar Alkotmány is: 55. (2) A bncselekmény elkövetésével gyanúsított és rizetbe vett személyt a lehet legrövidebb idn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. (...). Az emberi jogok európai bíróságának (a továbbiakban Bíróság) az Euroegyezmény 6. Cikk 1. pontjával összefügg joggyakorlata alapján az ésszer idtartammal kapcsolatosan az alábbi ftételek szögezhetk le: 1 Az eladás elhangzott a Magyar Büntetjogi Társaság rendezvényén, október 14-én. 1

2 Az ésszer idtartam követelménye elssorban azt jelenti, hogy az egész bünteteljárás ne húzódjon el indokolatlanul. Ennek vizsgálata során a strasbourgi szervek az adott állam felelsségét csak az Euroegyezményhez való csatlakozást követ idtartam vonatkozásában állapíthatják meg. Így elállhatott az a furcsa helyzet, hogy a 15 évig tartó eljárás idtartamát Törökország esetén csak a csatlakozást követ 6 évben vizsgálták. Az eljárás hosszú idtartamába nem számít bele az az id sem, amíg a terheltnek nincs tudomása az ellene megindított eljárásról. A kezdidpont tehát általában a terheltet lényegesen érint els eljárási aktus (gyanúsítottkénti kihallgatás, házkutatás, letartóztatás) idpontja. Nemcsak a teljes bünteteljárásnak nem szabad az ésszer idn túllépnie, hanem az egyes eljárási szakok (nyomozás, vádemelés, els- és másodfokú eljárás, rendkívüli perorvoslatok) sem tarthatnak indokolatlanul sokáig. Adott esetben pl. összességében hiába nem volt túl hosszú az eljárás (4 év 4 hónap), a fellebbezés felterjesztése 21 hónapig tartott és ezzel a Bíróság szerint a hatóságok megsértették a tisztességes eljárás elvét. Elfordulhat, hogy sem a teljes bünteteljárás, sem az egyes eljárási szakok nem lépik túl az ésszer idtartamot, az eljárás mégis megsérti a tisztességes eljárás elvét azzal, hogy olyan holtidk találhatók benne, amelyek alatt a hatóságok indokolatlanul nem végeznek eljárási cselekményt. Ezek az érdemi intézkedés nélküli eljárási szakok tehát szintén az érintett állam elmarasztalására vezethetnek. A hatóságokat a Bíróság döntései szerint szükség esetén elkülönítési kötelezettség terheli halmazatnál, ha az egyik ügy elbírálása indokolatlanul elhúzná a másik (egyszerbb) ügyben való döntést. Ezért hiába indokolta a Bíróság szerint a vádlott 17 bncselekményének elbírálása az eljárás elhúzódását, ha a halmazatban szerepl rágalmazás további bizonyítást egyáltalán nem igényelt, ezért elkülönítése lett volna indokolt. Végül az Euroegyezmény 5. Cikkének 3. pontjával és az Egyezségokmány 9. Cikkének 3. pontjával összefüggésben a Bíróság kimondta, hogy az egyébként nem túlságosan elhúzódó ügyben is megsértette az állam az Euroegyezményt, ha a terhelt elzetes letartóztatásban volt és az iratok felterjesztése több hónapot vett igénybe. Tehát mint korábban említettem letartóztatásos ügyekben az ésszer idtartam az átlagosnál még rövidebb. A tisztességes eljárás elvének (s azon belül az ésszer idtartam követelményének) a megsértése esetén az állammal szemben elssorban a kártérítés mint szankció jöhet számításba. Az eljárás megismétlése mint szankció ugyanis éppen az alapvet céllal (minél rövidebb id alatti eljárás) állna szemben. Az állam felelsségét csökkent tényezk között emeli ki a Bíróság az arányos büntetést és a terhelt felróható magatartását. Elbbi vonatkozásában azonban meg kell jegyezni, hogy az eljárás elhúzódása miatt a bíróságnak arányosan kell csökkenteni a terhelt büntetését. 2

3 II. A bünteteljárás gyorsításának lehetséges módjai A bünteteljárás gyorsításának és egyszersítésének leggyakoribb módja a külön eljárásbeli szabályozás. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R/87/18. számú ajánlása a nyomozástól a vádemelésen keresztül egészen a bírósági tárgyalásig számtalan módozatát sorolja fel a bünteteljárás egyszersítésének: a diszkrecionális vádemelés (és általában a diszkrecionális bnüldözés), ezen belül is az eljárások diszkrecionális megszüntetésére (félbeszakítására) irányuló jogosultság, a sértett megfelel kártérítése mellett; a diszkrecionális bnüldözéssel azonos célú intézkedések (sértett hozzájárulásával, esetlegesen bírósági jogkörbe utalva); a kisebb súlyú bncselekmények dekriminalizációja (különösen közlekedési, adóés vámbncselekményeknél); a rövidített vagy írásbeli eljárások (azoknál a bncselekményeknél, ahol a ténybeli elem elsbbséget élvez a bnösségi elemekhez képest); a büntet bíróságon kívüli megegyezések (állam vagy közérdek, jótékony intézmény javára fizetés, a bncselekmény útján szerzett dolgok visszaszolgáltatása és a sértett kárának megtérítése után) és a büntet bírósági eljárás egyéb egyszersítésének kérdései (pl. alternatív büntetés kiszabása, a vádlott beismerése esetén ún. elzetes vizsgálati eljárás, bírósági jegyzkönyvek és ítélethozatal egyszersítése). Az ajánlás megjelenését követen az elmúlt másfél évtizedben hazánkban is számos új jogintézményt vezettek be (elkövetvel való megállapodás, vádemelés elhalasztása, tárgyalásról lemondás, közvetíti eljárás stb.) és az eljárás gyorsítását célzó korábbi rendelkezéseket is akként módosították, hogy elsegítsék azok tágabb körben történ alkalmazását (bíróság elé állítás, tárgyalás mellzése). Az új intézmények azonban elssorban azért nem tudják betölteni funkciójukat, mert azoknak a legfontosabb rendelkezéseit a törvényhozó nem tartotta a magyar jogba beiktathatónak (ld. a vádalku-szer hazai intézményeket: elkövetvel való megállapodás, tárgyalásról lemondás). Az eljárás menetét alapul véve az eljárás egyszersítésének és gyorsításának az alábbi f módozatai alakultak ki: a) a nyomozás során: diverzió: a büntet útról elterelésnek az 1970-es évektl két f fajtája létezik, a diszkrecionális vádelv és a mediáció; meghatározott pénzösszeg befizetése: csekélyebb súlyú bncselekmények esetén bizonyos pénzösszeg befizetését követen megszüntethet az eljárás 2 ; b) a vádemelés után, de a bírósági tárgyalást megelzen: 2 Franciaországban óta létezik ez az intézmény: a bnügyi költség befizetése és a sértett kárának megtérítése után az ügyészség eltekinthet a vádemeléstl. A holland Btk. ezt a jogkört az ügyészség mellett a rendrségnek is megadja. Ld. IZSÁKI Mariann: A büntet eljárás egyszersítése, különös tekintettel a vádalkura. Szakdolgozat, JPTE ÁJK Pécs, o. 3

4 büntetparancs: csekélyebb súlyú és kisebb büntetésekkel szankcionált bncselekmények esetén a bíróság ügyészi indítványra az iratok alapján dönt (ld. hazánkban a tárgyalás mellzéses külön eljárást); egyszersített tárgyalás: a terhelt hozzájárulása esetén az enyhébb büntetési tételek reményében egyszerbb tárgyaláson bírálják el a terhelt büntetjogi felelsségét; c) a bírósági tárgyaláson: egyezség (ld. vádalku). III. Az eljárás gyorsításának intézményei hazánkban A Be. számos rendelkezést tartalmaz, amely igyekszik elsegíteni a soron kívül eljárás elírásával az eljárás gyorsítását. A 64/A. szerint az eljárást soron kívül kell lefolytatni a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bncselekmény vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bncselekmény miatt, más, személy elleni erszakos bncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a bünteteljárás mielbbi befejezését indokolja, így különösen akkor, ha o a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejldését a bncselekmény jelentsen veszélyeztette, illetve o a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él. Ugyanígy a soron kívüli eljárást írja el a Be. egyes kényszerintézkedések esetén: ha a terhelt elzetes letartóztatásban van (136. (1) bekezdés); ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el (138/B. (5) bekezdés). Végül soron kívül kell eljárni egyes sajátos eljárási formáknál, így a megismételt eljárásban (403. (2) bekezdés); a perújítási eljárásban, ha a terhelt távollétében hozott ítélet miatt rendelik azt el (411. (4) bekezdés); a mentelmi jog felfüggesztését követen (552. (3) bekezdés); a kegyelmi kérelem felterjesztésekor (598. (1) bekezdés). Ezek a rendelkezések ugyanakkor a gyakorlatban lex imperfectaként funkcionálnak, ugyanis egyrészt a Be. semmilyen konkrét elírást nem tartalmaz a soron kívüli eljárás lefolytatására (milyen eszközökkel kell a célt elérni stb.), másrészt a soron kívüliség követelményének megsértése nem jár semmilyen szankcióval A vádemelés elhalasztása A Be. a vádemelés elhalasztásának három esetkörét különbözteti meg, ezek közül az els lehetséges, a másik kett kötelez eset: bármely 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetend bncselekmény esetén 1-tl 2 évig terjed idre elhalasztható a vádemelés a bncselekmény súlyára és rendkívüli enyhít körülményekre tekintettel, ha ettl a gyanúsított jövbeni magatartásában mutatkozó kedvez hatás várható, 4

5 1 évi idtartamra el kell halasztani a vádemelést, ha a kábítószer-élvez gyanúsított vállalja a kábítószer-függséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezel más ellátáson vagy megelz-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt (ilyenkor ezt kötelezettségként el is kell írni a számára), szintén 1 évre el kell halasztani a vádemelést tartás elmulasztásának vétsége miatt, ha ettl az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható. Az ügyész a vádemelés elhalasztásával egyidejleg magatartási szabályokat és kötelezettségeket határozhat meg a terhelt számára. Magatartási szabályok megállapítása esetén pártfogó felügyeli véleményt kell beszerezni, a pártfogó vélemény elkészülte után a gyanúsítottat meg kell hallgatni és tisztázni kell, hogy a gyanúsított a kilátásba helyezett magatartási szabályok megtartását és kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, ha ez szükséges, a pártfogó felügyel is meghallgatható, a sértettnek adandó kártérítés vagy jóvátétel esetén a sértettet is meg kell hallgatni (kivéve, ha már korábban nyilatkozott a kártérítésrl illetve jóvátételrl). Az ügyész a kötelezettségek körében elírhatja, hogy a gyanúsított térítse meg a sértett kárát, a sértett vagy a köz javára jóvátételrl gondoskodjék, avagy pszichiátriai vagy alkoholfüggséget gyógyító kezelésen vegyen részt. Az ügyész a magatartási szabályok és kötelezettségek közül többet is, illetleg a felsoroltakon kívül más magatartási szabályt is megállapíthat vagy más kötelezettséget is elírhat. A vádemelést elhalasztó határozatot a sértettel, a feljelentvel és a magánindítvány elterjesztjével is közölni kell. A sértett a vádemelés elhalasztásáról dönt határozat ellen jogorvoslattal élhet. A vádelhalasztások száma a 2005-ig tartó folyamatos emelkedést követen egyre csökkent: 5

6 6 A statisztikai adatokból megállapítható, hogy a vádemelés elhalasztások jelents hányada a határid eredményes leteltébl vagy más okból ered megszüntetéssel zárul, és csak legfeljebb minden ötödik-hatodik ügyben kerül sor vádemelésre:

7 3.2. A közvetíti eljárás A közvetíti (közismert elnevezéssel mediációs) eljárás az Indokolás szerint célszerségi, eljárás gyorsítási szempontokat és a sértett jogainak fokozottabb figyelembe vételét, valamint a nemzetközi, elssorban Uniós követelmények érvényesülését szolgálja. A közvetíti eljárás a bünteteljárással párhuzamosan folyó eljárás. Elrendelésének feltételeit, valamint az eredményes eljárás jogkövetkezményeit a Be. teremti meg, részletes szabályairól azonban a mediációs törvény rendelkezik (ld évi CXXIII. törvény). A közvetíti eljárás feltételeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Pozitív feltételek (Be. 221/A. ) 1. Három bncselekmény-csoport (személy elleni, közlekedési, vagyon elleni) valamelyike esetén. 2. Ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetend bncselekmény miatt folyik az eljárás. 3. A tevékeny megbánás miatt (Btk. 36. ) az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye. 4. A gyanúsított a nyomozás során beismer vallomást tett. 5. A gyanúsított vállalja, és képes is a sértett kárát megtéríteni vagy a bncselekmény káros következményeit más módon a sértettnek jóvátenni. 6. A gyanúsított és a sértett is indítványozza a mediációt vagy önkéntesen hozzájárult a közvetíti eljárás lefolytatásához. 7. A bírósági eljárás lefolytatása mellzhet, vagy megalapozottan feltehet, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja a bncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel. Negatív feltételek (Btk. 36. (3) bek.) A terhelt 1. többszörös vagy különös visszaes; 2. a bncselekményt bnszervezetben követte el; 3. bncselekménye halált okozott; 4. a szándékos bncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése eltt, illetleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el. A közvetíti eljárásnak háromféle eredménye és ez alapján négyféle következménye lehet: A közvetíti eljárás eredménye és következményei Ha nem történt megegyezés (sikertelen mediáció): Ha a terheltnek és a sértettnek sikerült megegyezésre jutnia és a terhelt az okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette: Ha a terhelt a közvetíti eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetsége nem sznt meg: 7

8 az ügyész a nyomozás folytatását rendeli el három évnél nem súlyosabban büntetend bncselekménynél: az ügyész a nyomozást megszünteti öt évnél nem súlyosabban büntetend bncselekménynél: az ügyész vádat emel (ilyenkor a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye) az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetend bncselekmény miatt a vádemelést egy évtl két évig terjed idre elhalaszthatja Elvileg a Be. a mediációval kapcsolatosan mindvégig gyanúsítottról szól, de a 266. (3) bek. c) pontja kifejezetten lehetvé teszi a bíróság számára a tárgyalás elkészítése során az eljárás felfüggesztését, ha közvetíti eljárásnak lehet helye. St, a 287. (1) bekezdése alapján akár a tárgyalás is elnapolható! A fentiek alapján tehát a bünteteljárás során a kár megtérítésének/megtérülésének a nyomozás során az alábbi következményei lehetnek: 1. Ha a nyomozás eltt a terhelt megtérítette a teljes kárt, akkor az ügyész belátásától függ elutasíthatja a feljelentést megrovás egyidej alkalmazása mellett, de ez nem kötelez, tehát akár el is rendelheti a nyomozást. Ha a nyomozás eltt nem a teljes kárt térítette meg a terhelt vagy egyáltalán nem térítette meg a kárt, akkor mindenképpen el kell rendelni a nyomozást. 2. Ha a nyomozás elrendelését követen téríti meg a terhelt a teljes kárt, akkor az ügyész belátásától függ megszüntetheti a nyomozást megrovás egyidej alkalmazása mellett, de ez sem kötelez, tehát választhat a vádemelés elhalasztása, vagy akár a vádemelés között is. Ha a nyomozás során nem a teljes kárt térítette meg a terhelt vagy nem térített meg kárt, akkor közvetíti eljárásra utalásnak, vádemelés elhalasztásának (3 évig terjed bncselekménynél, egy-két évre) vagy vádemelésnek lehet helye, de ez is teljesen az ügyész belátásától függ. Ez azonban csak a legegyszerbb esetek összefoglalása. Azt, hogy milyen bonyolult döntési mechanizmus érvényesül a nyomozás eltt/után, az alábbi ábra szemlélteti: 8

9 3.3. A különeljárások A bünteteljárások idszerségének javítása céljából a bünteteljárásról szóló évi XIX. törvény módosításáról szóló évi LXXXIII. törvény összesen: 60 -ban több jelents módosítást tartalmaz a bünteteljárások egyszersítését elsegítend. Ezek közül a tárgyalás mellzésére, a bíróság elé állításra, a tárgyalásról lemondásra és a terhelt távollétében való eljárásra vonatkozó fbb rendelkezéseket tekintjük át A tárgyalás mellzése A törvény indokolása szerint a büntetjogi szankciók alkalmazásához kapcsolódó fokozatosság elvébl ered igény indokolta, hogy a tárgyalásmellzéses eljárásban is lehetvé tették a közérdek munka büntetés kiszabását, ugyanis a tárgyalás mellzéses eljárás alkalmazásának akadályát képezte a közérdek munka, mint fbüntetési nem kiszabhatóságának hiánya. Amennyiben a terhelt ezen büntetési nem alkalmazását sérelmesnek tartja, kérheti tárgyalás tartását, további garanciális elem, hogy a tárgyalás mellzéses végzés kézbesítésénél a hirdetményi kézbesítés nem lehetséges, így közérdek munkát kiszabó végzésrl a terhelt általában tudomást szerez. Amennyiben a terhelt a tárgyalásmellzéses végzést nem veszi át, akkor a bíró intézkedik a tárgyalás kitzése iránt, ha a végzés kézbesítése azért sikertelen, mert a terhelt ismeretlen helyen 9

10 tartózkodik, akkor az eljárás felfüggesztésnek van helye. Ebbl következen a terhelt tudomása nélkül a közérdek munka kiszabását tartalmazó végzés nem emelkedhet jogerre A bíróság elé állítás Szintén a módosító törvény indokolása szerint a bíróság elé állítás alkalmazásának a Be (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott idbeli korlátozása több esetben a jogintézmény alkalmazásának lehetségét zárta ki, mivel a megállapított határid nem minden esetben elegend a bizonyítási eszközök beszerzésére. A külön eljárás szélesebb kör alkalmazását szolgálja, a bíróság elé állítás határidejének harminc napra történ felemelése. A módosítás az eljárás gyors lefolytatást azzal segíti el, hogy az ügyésznek megfelel idt biztosít a bizonyítási eszközök beszerzésére, így többek között a tanúnak a bíróság eltti megjelenésének eredményesebb biztosítására. A határid harminc napban történ meghatározása összhangban van a vádirat benyújtása eltt elrendelt elzetes letartóztatás tartamával, így a terhelt elzetes letartóztatásának elrendelésével egyidejleg az a bíróság elé állítás megszervezésével az eljárás gyors befejezése is biztosítható a terhelt elzetes letartóztatásnak határidejének meghosszabbítása nélkül A tárgyalásról lemondás A tárgyalásról lemondással kapcsolatosan jelents módosítás, hogy az új rendelkezések alapján az ügyész és a terhelt közötti írásbeli megállapodás jön létre, amely tartalmazza a terhelt által beismert bncselekmény leírását, a Btk. szerinti minsítését, az ügyész és a terhelt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen nem és mérték, illetleg tartamú büntetést, illetleg intézkedést vesz tudomásul (534. (1) bek.). A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásban ha a megállapodás szerinti büntetés szabadságvesztés a Btk. 85/A. -ának, illetleg a Btk. 87/C. -ának alapulvételével meghatározott mérték szabadságvesztésben lehet megállapodni, azaz a 8 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetend bncselekmény esetén megmarad a büntetési keret a legfeljebb 8 évi szabadságvesztéssel büntetend bncselekménynél legfeljebb 3 évi, a legfeljebb 5 évi szabadságvesztéssel büntetend bncselekménynél legfeljebb 2 évi, végül a legfeljebb 3 évig terjed szabadságvesztéssel büntetend bncselekménynél legfeljebb 6 hónap tartamú szabadságvesztés szabható ki. A megállapodásban a büntetés, illetleg intézkedés mértékének, tartamának alsó és fels határát kell rögzíteni. A bíróság az ítéletben az ügyész által a vádiratban indítványozott nem büntetést, illetleg intézkedést szabhat ki, illetleg alkalmazhat, amelynek tartamát, illetve mértékét a vádiratban indítványozott keretek között határozhatja meg. Az ügyész az ügy körülményeinek, így különösen a terhelt személye és az elkövetett bncselekmény figyelembevételével a vádiratban indítványozhatja az ügy nyilvános ülésen való elbírálását, ha az ügyész és a terhelt írásban megállapodott a 10

11 vádról, amely tartalmazza a terhelt által beismert bncselekmény leírását, a Btk. szerinti minsítését, az ügyész és a terhelt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen nem, mérték, tartamú büntetést, illetleg intézkedést vesz tudomásul (537. ). Ha a terhelt az ügyész közlését elfogadja, az ügyész és a terhelt írásban megállapodik. A megállapodás tartalmazza a terhelt által beismert bncselekmény leírását, a Btk. szerinti minsítését, az ügyész és a terhelt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen nem, mérték, tartamú büntetést, illetleg intézkedést vesz tudomásul. Az írásba foglalt megállapodás a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás célján túlmenen joghatás kiváltására nem alkalmas. Ezt követen az ügyész a megállapodásban foglaltakkal azonos tényállás és minsítés miatt vádat emel, és indítványt tesz az ügy nyilvános ülésen történ elbírálására, a megállapodásban rögzített nem, mérték, tartamú büntetés, illetleg intézkedés alkalmazására, annak alsó és fels határának megjelölésével. Az ügyész a vádirattal és a nyomozás irataival együtt a megállapodást és az annak alapjául szolgáló jegyzkönyvet is benyújtja a bíróságnak A terhelt távollétében történ eljárásra vonatkozó ügyészi indítvány határidejének lerövidítése A jogalkalmazói tapasztalatok szerint indokolatlanul hosszú az elfogatóparancs kibocsátását követen az ügyésznek a vádlott távollétében történ eljárás lefolytatására vonatkozó indítványa megtételére, a Be (2) bekezdése szerinti hatvan napos várakozási id kikötése, emiatt a törvény ezt a hatvan napos határidt lerövidíti tizenöt napra. A módosítás azt a rendelkezést érintetlenül hagyja, amelyik lehetvé teszi, hogy az ügyész az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló határozat közlésétl számított tizenöt napon belül indítványozza, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg Egyéb módosítások Tárgyalási rizet bevezetése A törvény a Be (6) bekezdését kiegészíti az rizetbe vétel egy új fajtájával, a tárgyalási rizettel. A jogintézmény célja, hogy a bíróságnak több eszköze lehessen a vádlott megjelenésének biztosítására. A tárgyalási rizetbe vételt elrendel határozat ellen a Be. általános szabályai szerint jogorvoslatnak van helye. Azonban a tárgyalási rizet a jogorvoslat bejelentésétl függetlenül végrehajtható. A tárgyalási rizet fogantba vételét követen a vádlottat a kényszerintézkedést elrendel bíróság elé kell állítani. A bíróság a vádlottat meghallgatja és ennek eredményének függvényében a vádlott szabadon bocsátásáról rendelkezik vagy a súlyosabb kényszerintézkedést alkalmazza abban esetben, ha arra a meggyzdésre jut, hogy a vádlott eljárási cselekményeknél való jelenléte másképp nem biztosítható. A tárgyalási rizet tartama az általános szabállyal egyez módon nem haladhatja meg a hetvenkét órát A bíró személyében bekövetkezett változás következménye Az eljárás idszer befejezéséhez fzd érdek és a hatékonyság indokolja a törvény olyan irányú módosítását, mely hat hónapon belül lehetvé teszi, hogy a tárgyalás korábbi anyagának ismertetésével megismételhet akkor is, ha hivatásos bíró személyében következik be változás, ezért a törvény módosítja a Be (4) 11

12 bekezdését, akként, hogy ha a hivatásos bíró vagy az ülnök személyében változás történt, a tárgyalás hat hónapon belül a tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhet. A módosítás a folytonosság idbeli követelményét továbbra is fenntartja, továbbá a hivatásos bíró belátására bízza, hogy kívánja-e a korábban kihallgatott tanúk ismételt idézést és kihallgatását. Így a tárgyalás korábbi szakaszában lefolytatott bizonyítási eljárás tényleges megismétlésének lehetségétl az eljáró bíró nincs elzárva. Garanciális elemként továbbra is lehetsége van az ügyésznek, a vádlottnak és a védnek arra, hogy a tárgyalás anyagának ismertetést követen az ismertetésre észrevételt tegyenek, annak kiegészítését kérjék. Ennek megtörténtét jegyzkönyvbe kell foglalni Beadványok módja A bírói gyakorlat rendszerint elfogadja a telefax útján benyújtott fellebbezést. A telefax, mint technikai eszköz egyértelm elfogadhatósága érdekében szükséges ennek törvényi szint megjelenítése, azért a törvény kiegészíti a Be (3) bekezdését a telefax útján benyújtott fellebbezéssel. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló évi LX. törvényre, valamint a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérl és az elektronikus tértivevényrl szóló évi LII. törvényre figyelemmel a törvény lehetvé teszi a fellebbezések számítógép útján történ bejelentését is A polgári jogi igény elbírálásának kötelezettsége A Be (1) bekezdése szerint a bíróságnak az ítéletben lehetleg el kell bírálnia a magánfél által elterjesztett polgári jogi igényt. Azokban az esetekben, amikor a bíróság ítéletében megállapítja a bncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel-csökkenés összegszerségét, illetve a bncselekmény elkövetési értékét, a polgári jogi igényben való érdemi döntés nem okozhat nehézséget, és igen kevés kivételtl eltekintve nem hátráltathatja a bünteteljárás lefolytatását. A gyakorlatban mégis gyakran elfordul, hogy a büntet ügyekben eljáró bíróságok ezekben az esetekben is a törvény egyéb útjára utasítják a magánfelet. Ezért a törvény a Be ába egy új bekezdést iktat, amelynek értelmében, ha a bíróság az ítéleti tényállásban megállapítja a bncselekménnyel okozott kár összegét, ezen összeg mértékéig el kell bírálnia a magánfél által elterjesztett polgári jogi igényt. Összegzés A bünteteljárás egyszersítése és gyorsítása, hatékonyságának növelése évtizedek óta témája a külföldi és az utóbbi idben mind gyakrabban a hazai szakirodalomnak. A bnözésnek a rendszerváltást követ látványos emelkedésére a jogalkotók és a jogalkalmazók keresik a megfelel választ, azonban egyelre úgy tnik, nem értek el jelents sikereket. Éppen ezért is került már a júliusában elkészült új, a Büntet Törvénykönyvet és a Be-t (valamint a kapcsolódó jogszabályokat) érint tervezet középpontjába többek között a bünteteljárások elhúzódásának problémája. A jogszabálycsomag-tervezet szerint a nemzetközi 12

13 kriminálpolitikában megfigyelhet a végrehajtandó szabadságvesztéstl való elfordulásra irányuló törekvés: elssorban pénzbüntetésre, emellett feltételes szankciók kiszabására kerüljön sor (feltételes elítélés, próbára bocsátás), valamint eltérbe helyezik a munka-büntetéseket (ld. közérdek munka). A bünteteljárások számának csökkentése érdekében pedig fontos szerep jut a diverziós megoldásoknak (tettesáldozat kiegyezés, jóvátételi megoldások stb.). Ez az irányzat elssorban azon a felismerésen alapul, hogy a növekv bnözés ellen a túlzsúfolt börtönök mellett nem a szabadságvesztés büntetés fejti ki a megfelel hatást. Ugyanígy szerepet játszik az is, hogy a jogalkotás egyre kevésbé vette figyelembe a sértett érdekeit, lényegében TREMMEL szóhasználatával élve a sértett az els számú tanú szerepére degradálódik 3. Az igazságszolgáltatás tehermentesítése és a sértett érdekeinek fokozott igénybe vétele egyaránt új intézmények bevezetését indokolja. Ugyanezt az igényt igyekezett kielégíteni a évi LXXXIII. törvény is több-kevesebb sikerrel. A jogalkotónak azonban további lépéseket kell tennie. A jelenleginél is szélesebb körben kell biztosítani az opportunitás elvének érvényesülését az officialitáshoz képest. Ennek érdekében a már meglév egyszersít intézményeket is felül kell vizsgálni. Az igazságszolgáltatás tehermentesítésekor azonban tekintettel kell lenni a külföldi és a hazai jogi hagyományokra is. 3 Vö. TREMMEL Flórián: Magyar bünteteljárás. Egyetemi tankönyv. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, o. 13