A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA. Hatályba lépés időpontja: május 31. 1/41

Átírás

1 A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: május 31. 1/41

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. adatai Az Alapkezelő által folytatott tevékenységek Az Üzletszabályzat alkalmazási köre, hatálya és nyilvánossága Az Üzletszabályzat módosítása Az ügyfelek minősítése Tájékoztatási és tájékozódási kötelezettség Alkalmassági teszt Összeférhetetlenségi politika Végrehajtási politika Díjak és költségek Pénzügyi eszközök kezelése Adózás A szerződéskötés formája Típusszerződések, írásbeli forma Aláírások Megbízások felvétele A szerződés megszűnése Szerződéskötés megtagadása Ügyfélazonosítás, képviselők Belföldi természetes személy esetén: Külföldi természetes személy esetén: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén Általános felelősségi szabályok Közreműködő Titoktartás Pénztári üzleti titok Pénztártitok Üzleti titok Értékpapír-titok A titoktartási kötelezettség nem áll fenn Nem jelent értékpapír-titok sérelmet Felhatalmazás adatátadásra Befektető-védelmi szabályok Tevékenységi engedély felfüggesztése, visszavonása, visszaadása, tevékenység megszüntetése Vitás kérdések rendezése Kiszervezett tevékenységek Különös rendelkezések Portfoliókezelési tevékenység közös szabályai...13 Pénztári vagyonkezelés...13 Vagyonkezelés...14 Tájékoztatási kötelezettség...14 Felelősségi szabályok...14 Ellenérték...14 A szerződés megszüntetése Befektetési tanácsadás Értékpapír kölcsönzés Mellékletek sz. melléklet: Ügyfélfogadás rendje sz. melléklet: Kiszervezett tevékenységek sz. melléklet: Ügyféltájékoztató az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülésére, feltárására és kezelésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályzatról sz. melléklet: Ügyféltájékoztató az Alapkezelő által alkalmazott végrehajtási szabályokról sz. melléklet: Ügyféltájékoztató az Alapkezelő által alkalmazott panaszkezelési szabályokról sz. melléklet: Portfóliókezelési szerződés sz. melléklet: Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés /41

3 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. adatai Teljes név: CIB Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Rövid név: CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő). Székhely: H-1027 Budapest, Medve u Központi telefonszám: Központi faxszám: Központi cím: alapkezelo@cib.hu. Internetes oldal elérhetősége: ww w.cibalap.hu. Kapcsolattartás nyelve: magyar. Cégjegyzékszám: cg.: Adószám: Tevékenységi engedély száma, kelt: III/ /2002., október 25. Felügyeleti hatóság: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) (Székhely: H-1013 Budapest, Krisztina krt.39., levélcím: 1535 Budape st, 114. Pf.: 777, Az Alapkezelő által folytatott tevékenységek Az Alapkezelő tevékenységét a Tpt. és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt. ) alapján végzi. Az Alapkezelő a III/ /2002. sz. határozat alapján az alábbi tevékenységek végzésére jogosult: befektetési alapkezelés, értékpapír-kölcsönzés, befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap befektetési jegyei esetén megbízás felvétele és továbbítása, portfóliókezelés, befektetési tanácsadás. Az Alapkezelő a felsorolt tevékenységek végzéséhez rendelkezik a jogszabályokban előírt alaptőkével, személyi és tárgyi-technikai, biztonsági feltételekkel. Az Üzletszabályzat alkalmazási köre, hatálya és nyilvánossága Az Üzletszabályzat az Alapkezelő és az Ügyfelek között létrejövő jogügyletek általános szerződési feltételeit tartalmazza. A jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozik minden olyan szerződés, melyet az Alapkezelő a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban Tpt.) 229. (1) bekezdésének b), d), és e) pontjaiban meghatározott tevékenységek során Ügyfelével köt. Az Üzletszabályzat hatálya minden Ügyfélre egyaránt kiterjed, kivéve, ha az Ügyféllel kötött egyedi szerződés másképp rendelkezik. Az Alapkezelő és az Ügyfél közötti jogviszony tartalmát egyedi szerződések állapítják meg. Az Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak mindazokban a kérdésekben, amelyekről az egyedi szerződés nem rendelkezik. Amennyiben valamely kérdést az Üzletszabályzat és az egyedi szerződés eltérően szabályoz, úgy az adott kérdésben az egyedi szerződés rendelkezése az irányadó azzal, hogy az egyedi szerződés rendelkezései - az Üzletszabályzathoz képest - nem lehetnek az Ügyfél számára hátrányosabbak. Az egyedi szerződésekben és az Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A jelen Üzletszabályzatot az Alapkezelő határozatlan időre adja ki. Az Alapkezelő Üzletszabályzata nyilvános, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében, a meghirdetett üzleti órákban, valamint a és a Internetes oldalakon mindenki számára hozzáférhető. Az Alapkezelő hirdetményeit a és a Internetes oldalakon, és a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen teszi közzé, melynek elérhetősége Az Üzletszabályzat módosítása Az Alapkezelő bármikor jogosult jelen Üzletszabályzatot módosítani. Az Üzletszabályzat jelentős változásáról az Alapkezelő a módosítás hatálybalépésével egyidejűleg hirdetmény útján értesíti az Ügyfeleket. Az Ügyfeleknek a hirdetmény megjelenését követő 15 napon belül - mely időszakban a módosított szöveg megtekinthető az Alapkezelő székhelyén, valamint a és a Internetes oldalakon - módjukban áll nyilatkozni, hogy a megváltozott feltételek mellett fent kívánják-e tartani üzleti kapcsolataikat az Alapkezelővel. Abban az esetben, ha az Ügyfél a rendelkezésére álló határidő alatt nem emel kifogást, az Üzletszabályzat módosítása - a jövőben létrehozandó szerződéseken kívül - a vele a módosítás hatályba lépését megelőzően kötött - a módosítás időpontjában még hatályos - szerződésekre is kiterjed, azonban a módosított Üzletszabályzat rendelkezései kizárólag annak hatálybalépése napjától irányadóak. Az ügyfelek minősítése 1.) A Bszt. rendelkezései alapján az Alapkezelő a befektetési szolgáltatásra vonatkozó keretszerződés illetőleg szerződés megkötésekor az Ügyfelet lakossági minősítésű ügyfélnek, szakmai minősítésű ügyfélnek vagy elfogadható partner minősítésű ügyfélnek minősíti, a minősítést az Ügyféllel írásban közli, és ezt követően a minősítésnek megfelelően kezeli. A minősítésről való értesítés tartalmazza a minősítés módosításának lehetőségét és annak következményeit. 2.) Az Alapkezelő minden természetes személy Ügyfelét lakossági minősítésű ügyfélnek minősíti. Az Alapkezelő a 3/41

4 gazdálkodó és egyéb szervezet Ügyfelek esetén a minősítést az Ügyfél által tett nyilatkozatok, illetve átadott dokumentumok alapján végzi el. Amennyiben az Ügyfél nem igazolja, hogy a szakmai minősítésű ügyfélnek, illetve elfogadható partner minősítésű ügyfélnek minősül, akkor az Alapkezelő az Ügyfelet lakossági minősítésű ügyfélnek minősíti. 3.) A lakossági minősítésű ügyfelek jogosultak kérni, hogy az Alapkezelő szakmai minősítésű ügyfélnek minősítse őket. Az Alapkezelő az átminősítési kérelmet csak abban az esetben teljesíti, amennyiben az Ügyfél a Bszt. rendelkezéseiben foglalt tartalmú nyilatkozatot tesz. Az Alapkezelő nem köteles az átminősítési kérelmet teljesíteni. Az Alapkezelő csak olyan átminősítési kérelmet teljesít, amelyben az ügyfél az átminősítést valamennyi pénzügyi eszköz és ügylet tekintetében kéri. Az átminősítéshez szükséges, hogy az Ügyfél az Alapkezelő által átadott a lakossági minősítésű és szakmai minősítésű ügyfelek közötti különbség leíró tájékoztatást írásban tudomásul vegye. Az Alapkezelő az átminősítést követően minden pénzügyi eszköz és ügylet tekintetében szakmai minősítésű ügyfélként kezeli az Ügyfelet. A kérésre szakmai minősítésű ügyfélként kezelt Ügyfél bármikor jogosult kérni, hogy az Alapkezelő ismét lakossági minősítésű ügyfélnek minősítse. 4.) Az Alapkezelő visszavonja a szakmai minősítést a kérésre szakmai minősítésű ügyfélként kezelt Ügyféltől, amennyiben az Ügyfél olyan változásról értesíti az Alapkezelő, vagy az Alapkezelő egyébként olyan változásról szerez tudomást, amely szerint már nem állnak fenn a szakmai minősítésű ügyfélként való kezelés feltételei. 5.) A szakmai minősítésű ügyfelek kérhetik, hogy az Alapkezelő a lakossági ügyfelekkel azonos feltételeket biztosítson nekik. A minősítés megváltoztatása tárgyában az Alapkezelő írásos megállapodást köt az Ügyféllel. Az Alapkezelő az átminősítést követően minden pénzügyi eszköz és ügylet tekintetében lakossági minősítésű ügyfélként kezeli az Ügyfelet. A kérelem alapján lakossági minősítésű ügyfelekkel azonos módon kezelt Ügyfél bármikor kérheti, hogy az Alapkezelő ismét szakmai minősítésű ügyfélként kezelje. 6.) Az elfogadható partner minősítésű ügyfelek kérhetik, hogy az Alapkezelő vonatkozásukban ne alkalmazza az elfogadható partnerekre vonatkozó rendelkezéseket. Ebben az esetben az Alapkezelő az Ügyfélre, a szakmai minősítésű ügyfelekre vonatkozó szabályokat alkalmazza minden pénzügyi eszköz és ügylet tekintetében. Amennyiben az elfogadható partner minősítésű ügyfél kifejezetten kéri az Alapkezelő a számára a lakossági minősítésű ügyfelekkel azonos feltételeket biztosít minden pénzügyi eszköz és ügylet tekintetében. A szakmai-, illetve lakossági minősítésű ügyfélként kezelt Ügyfél bármikor kérheti, hogy az Alapkezelő ismét elfogadható partnerként kezelje. 7.) Az ügyfélminősítés módosításával kapcsolatos kérelmet az Alapkezelő felé írásban, személyesen, illetve postai úton, az Alapkezelő által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amely az Alapkezelő székhelyén érhető el. Az Alapkezelő az Ügyfél minősítésének változása esetén az új minősítést a változásnak az Alapkezelő számítástechnikai rendszerében történő rögzítését követően alkalmazza, amelyről az Ügyfelet írásban értesíti. 8.) Amennyiben az Ügyfél tevékenységében bekövetkező változás kapcsán az Ügyfél Bszt. szerinti minősítése is megváltozik, akkor ezt a tényt az Ügyfél a változás bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül köteles bejelenteni az Alapkezelő felé. A bejelentés alapján az Alapkezelő az Ügyfelet a Bszt. rendelkezései alapján újból minősíti. Amennyiben a jelen bekezdésben írt változásról az Alapkezelő tudomást szerez, akkor jogosult az Ügyfelet a Bszt. szerint újból minősíteni. Az új minősítésről az Alapkezelő az Ügyfelet tájékoztatja. 9.) Bármilyen az Ügyfél Bszt. szerinti minősítésében bekövetkezett változás abban az időpontban lép hatályba, amelyet az Alapkezelő a minősítés megváltozásáról szóló értesítésén megjelölt Tájékoztatási és tájékozódási kötelezettség Alkalmassági teszt 1.) Az Alapkezelő portfóliókezelési és befektetési tanácsadás szolgáltatás nyújtását megelőzően alkalmassági teszt elvégzésére hívja fel Ügyfelét, hogy meggyőződjön arról, hogy az Ügyfél ismeretei és a szerződés tárgyát képező pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon. Az alkalmassági teszt célja továbbá, hogy az Alapkezelő a szükséges mértékben feltárja az Ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait, annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas pénzügyi eszközt ajánljon. 2.) Az Alapkezelő az alkalmassági teszt elvégzése során nyilatkozatok megtételét kéri az Ügyféltől. Az Alapkezelő eltérő alkalmassági tesztet alkalmaz az Ügyfél besorolásától (lakossági, szakmai, elfogadható partner) függően. 3.) Amennyiben az Ügyfél portfóliókezelési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó alkalmassági teszthez szükséges információkat nem közli az Alapkezelővel, illetve a teszt kitöltésének eredménye Nem alkalmas portfóliókezelési szolgáltatás igénybevételére, akkor az Alapkezelő nem nyújt portfóliókezelési szolgáltatást az Ügyfélnek. Amennyiben az Ügyfél befektetési tanácsadás igénybevételére vonatkozó alkalmassági teszthez szükséges információkat nem közli az Alapkezelővel, illetve a teszt kitöltésének eredménye Nem alkalmas befektetési tanácsadás igénybevételére, akkor az Alapkezelő nem nyújt befektetési tanácsadási szolgáltatást az Ügyfélnek. 4.) Az Alapkezelő kizárólag olyan pénzügyi eszközt vagy ügyletet ajánl az Ügyfélnek, illetőleg olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan köt ügyletet, amely az alkalmassági teszt alapján az Ügyfél számára alkalmas. A portfóliókezelési irányelvek minden esetben az alkalmassági teszt eredményének megfelelően kerülnek kialakításra. 5.) Az Alapkezelő az alkalmassági teszt eredményéhez rendelt pénzügyi eszközök és ügylettípusok kockázatáról írásban tájékoztatja az Ügyfelet az adott szerződés megkötésekor. 6.) Az Alapkezelő az általános terméktájékoztatója keretében tesz eleget az ügyletben érintett pénzügyi eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozóan előírt tájékoztatási kötelezettségének, mely során kitér az adott 4/41

5 pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve az adott pénzügyi eszköz, illetve ügylettípus esetében a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó tájékoztatást és a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára vonatkozó felhívást is. Az általános terméktájékoztató az Alapkezelő székhelyén érhető el. 7.) Az Alapkezelő az általános tájékoztatásra vonatkozó információ tartalmában bekövetkező, szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében lényeges változásáról az Alapkezelő írásban értesíti az Ügyfelet. 8.) Az Alapkezelő nem felel a tájékoztatást követően az Ügyfél által hozott üzleti döntések következményeiért. 9.) Az Alapkezelő a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet a szerződés feltételeiről, és a szerződésben foglaltakkal közvetlenül összefüggő adatokról. Összeférhetetlenségi politika Az Alapkezelő az Ügyfelekkel közli az összeférhetetlenségi politikájának összefoglaló leírását, amely az Üzletszabályzat 3. sz. mellékletét képezi. Az Alapkezelő az összeférhetetlenségi politikára vonatkozó tájékoztatáson túl az Ügyfél kérésére bármely az összeférhetetlenségi politika tartalmára vonatkozó további részletről tájékoztatást ad. Végrehajtási politika Az Alapkezelő az Ügyfél portfóliója javára és terhére végrehajtott ügyletek Ügyfél javára legkedvezőbb módon való teljesítése érdekében Végrehajtási Politikát készít, amely összefoglalását jelen Üzletszabályzat 4. sz. melléklete tartalmaz. Díjak és költségek Az egyes befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó díjak és költségek minden esetben egyedi megállapodás tárgyát képezik és az Alapkezelő és az Ügyfél között létrejött, az adott befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó szerződés részét képezi. Az Alapkezelő a befektetési szolgáltatások nyújtása során közreműködőt vehet igénybe, amely közreműködő részére a Bszt ában foglalt feltételeknek megfelelő díjat fizet(het), illetve amely közreműködő részéről a Bszt ában foglalt feltételeknek megfelelő nem anyagi természetű juttatást kap(hat). Az Alapkezelő különös gondossággal jár el a közreműködő kiválasztásakor. A közreműködő igénybevétele során mindenkor feltétel, hogy az emelje az Alapkezelő által nyújtott szolgáltatás minőségét, illetőleg a közreműködő részére fizetett díj összhangban legyen az Alapkezelő prudens, átlátható és tisztességes elvek szerinti ügyfélkiszolgálásával, ugyanakkor ne legyen ellentétben az Alapkezelőre vonatkozó jogszabályokkal, szakmai szabályokkal, valamint az ügyfelek érdekeivel. A közreműködő igénybevétele, a közreműködői díj nem befolyásolja az ügyfél számára mindenkor biztosítandó legjobb teljesítés elvét. A közreműködői díj mértéke változó és elsősorban a szolgáltatás típusától függ. A közreműködői díj mértéke egy adott szolgáltatási körön belül is változhat. Általánosságban elmondható, hogy e tekintetben a különbözőség függ az adott tranzakcióban érintett befektetési eszköz típusától, az érintett ügylet nagyságától és a díjfizetés gyakoriságától. Az Alapkezelő az alábbi szolgáltatási körben fizet(het) díjat közreműködő részére, illetve kap(hat) nem anyagi természetű juttatást közreműködőtől. K özreműködőtől kapott nem any agi természetű juttatások: Nem anyagi természetű Igénybevett szolgáltatás Nem anyagi természetű juttatás mértékének Közreműködő(k) típusa juttatás megállapításához használt módszer Pénzügyi eszközökre, azok kibocsátóira vonatkozó Igénybevett szolgáltatás Pénzügyi eszközök befektetési elemzésekhez mennyiségi és minőségi Brókercégek, bankok bizományosi kereskedelme infrastrukturális jellemzői után kerül háttértámogatás, szakmai megállapításra tartalomszolgáltatás Közreműködő részére fizetett díjak: Igénybevett szolgáltatás Díj típusa Díjszámítás módja Közreműködő(k) típusa Ügyletérték után Pénzügyi eszközök Bróker díj megállapításra kerülő Brókercégek, bankok bizományosi kereskedelme változó mértékű Ügyletérték után Pénzügyi eszközök Ügynöki jutalék megállapításra kerülő Ügynökök bizományosi kereskedelme változó mértékű Szabványosított, Ügyletérték után származtatott eszközök Ügynöki jutalék megállapításra kerülő Ügynökök kereskedelme változó mértékű Befektetési alapok Állomány után megállapításra Forgalmazói díj Brókercégek, bankok forgalmazása Portfoliókezelési szolgáltatás értékesítése Ügynöki jutalék kerülő változó mértékű Ügyletérték után megállapításra kerülő változó mértékű Ügynökök 5/41

6 Amennyiben egy adott tranzakció esetében a fentieken túl merül fel közreműködői díj megállapításának valószínűsége, arról az Alapkezelő az ügyfelet a tranzakció végrehajtása előtt tájékoztatja. Az Ügyfél kifejezett kérésére az Alapkezelő a Bszt. 61. (3) bekezdése szerint haladéktalanul további részletes tájékoztatást ad a közreműködőnek fizetett díjról, valamint annak számítása során alkalmazott módszerről Pénzügyi eszközök kezelése Az Alapkezelő az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül is jogosult a KELER Zrt. közreműködését, vagy további ilyen szolgáltatást nyújtó, a Tpt. előírásainak megfelelő elszámolóház szolgáltatásait igénybe venni. Az Alapkezelő és az Ügyfél a kölcsönös együttműködés követelményének megfelelően késedelem nélkül értesítik egymást az ügylet szempontjából lényeges körülményekről, tényekről, az ügylettel összefüggő, egymáshoz intézett kérdésekre idejében válaszolnak, valamint haladéktalanul felhívják egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni az Alapkezelőt elnevezése, címe, képviselője megváltozásáról, valamint a személyét, jogi státuszát érintő minden egyéb, az ügylet szempontjából lényeges változásról. Az Ügyfél e kötelezettségének az Alapkezelő részére igazolhatóan megküldött, vagy igazoltan átadott írásbeli értesítés formájában köteles eleget tenni. Az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kár az Ügyfelet terheli Adózás Az Alapkezelő eljárása során mindenben eleget tesz az adójogszabályok rendelkezéseinek. Az Alapkezelő nem minősül az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény szerinti kifizetőnek. Az Alapkezelő felhívja az Ügyfél figyelmét arra, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet, amely megfizetése nem az Alapkezelőn, illetve az Alapkezelő által igénybe vett befektetési vállalkozáson, hitelintézeten keresztül történik. Az Alapkezelő nem nyújt adótanácsadói szolgáltatást. Az Alapkezelő által végzett adózással kapcsolatos tevékenység nem mentesíti az Ügyfelet a részére jogszabályban előírt adózással kapcsolatos kötelezettségek alól. Az Alapkezelő által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatás nem tekinthető a jogszabály szövegével egyenértékű, teljes körű, hivatalos jogszabály-értelmezésnek. Az adójogszabályok tartalmának megismerése, ezek alapján az üzleti döntések meghozatala kizárólag az Ügyfél felelősségi körébe tartozik. Az Alapkezelő nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek akkor adódhatnak, ha a hatóságok az Alapkezelő által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatástól eltérően értelmezik a jogszabályokat A szerződéskötés formája Típusszerződések, írásbeli forma Az Alapkezelő tevékenysége során az Ügyfél és az Alapkezelő között létrejövő írásbeli szerződések megkötése, a jelen Üzletszabályzat 6-7. sz. mellékletét képező típusszerződések alapulvételével történik, egyéb esetekben a felek egyedi szerződéseket kötnek. A szerződéskötés írásban vagy az Ügyféllel kötött egyedi szerződés alapján más módon történik. A szerződések módosítására - amennyiben az adott szerződés vagy az Üzletszabályzat másképp nem rendelkezik- kizárólag közös megegyezéssel van mód Aláírások Az Alapkezelőt a szerződésben foglalt kötelezettségek kizárólag akkor terhelik, ha a gazdasági társaságnak minősülő Ügyfél a kinyomtatott szerződést cégszerűen, a magánszemély Ügyfél személyesen, vagy - közokiratba, foglalat meghatalmazás útján - meghatalmazottja által aláírta, és az aláírt szerződést a felek átadták egymásnak. Az Ügyfél aláírásának hitelességét az Alapkezelő nem vizsgálja. Az Alapkezelő nem felel a hamis vagy hamisított meghatalmazással okozott kárért, ha a hamisítás tényét a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálat mellett nem lehetett felismerni. Elektronikus aláírás alkalmazása esetén a Hírközlési Főfelügyeletnél nyilvántartásba vett hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány azonosítja az Ügyfél aláírását, az Alapkezelő csak a tanúsítvány hitelességét vizsgálja Megbízások felvétele 1.) Az Alapkezelő Ügyfélfogadási rendjét (üzleti órák) az Üzletszabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. A megbízásnak egyértelműen tartalmaznia kell a teljesítéshez szükséges adatokat. Ha az Ügyfél a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat tévesen vagy hiányosan adja meg, az ebből eredő kárért az Ügyfél felel. 2.) Az Alapkezelő az ok pontos megjelölésével visszaküldi a megbízást, ha felismeri, hogy azt tévesen vagy hiányosan állították ki. 3.) Az Alapkezelő az Ügyféllel kötött portfóliókezelési szerződés, értékpapír-kölcsönzési szerződés valamint befektetési tanácsadásra vonatkozó szerződés alapján az abban meghatározott megbízásokat írásban vagy telefaxon veszi fel. 4.) Az Alapkezelő az Ügyfél üzleti órák alatt telefaxon adott megbízását akkor fogadja el, ha (i) az Ügyfél és az Alapkezelő között jelen Üzletszabályzat rendelkezései szerint megkötött írásbeli szerződés van hatályban, (ii) a telefaxon adott megbízásból egyértelműen megállapítható, hogy az a megbízás adására jogosult, azonosított személytől származik. 5.) A telefaxon adott jogosulatlan megbízásból vagy félreérthető megbízás adásából eredő valamennyi kár tekintetében az Alapkezelő felelősségét kizárja. A telefaxon jogosulatlanul adott megbízás teljesítésével okozott kár tekintetében - ideértve az Ügyfél személyében illetve a személy kilétében történő félreértést is - a felelősség az Ügyfelet terheli. 6.) A telefaxon adott jogosulatlan megbízásból eredő, az Ügyfelet ért károk megtérítéséért való felelősséget az Alapkezelő kizárja. 7.) Az Alapkezelő az általa kezelt befektetési alapok befektetési jegyeinek forgalmazásában részt vevő befektetési vállalkozás, illetőleg hitelintézet (a továbbiakban jelen bekezdés tekintetében Forgalmazó) mindenkor hatályos Üzletszabályzatában meghatározott módon eljárva, az Alapkezelő és a Forgalmazó között létrejött forgalmazási 6/41

7 szerződésben foglaltaknak megfelelően az Ügyfelek részére a Forgalmazó nevében végzi az általa kezelt alapok befektetési jegyeire vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások felvételét és továbbítását a Forgalmazó felé. Az Alapkezelő kizárólag írásbeli megbízást fogad el. 8.) Az Alapkezelő a megbízások felvétele és továbbítása során az Ügyfelektől pénzt, illetve értékpapírt nem vesz át, az Ügyfelek minden esetben a Forgalmazó felé (számláira) teljesítenek. 9.) Az Alapkezelő jogosult a megbízás teljesítését függőben tartani, amennyiben a megbízás teljesítése során olyan kérdés merül fel, amelynek elbírálásáról sem a szerződés, sem az Üzletszabályzat vagy egyéb szabályzatok, sem jogszabály nem rendelkezik. Ebben az esetben az Alapkezelő állásfoglalás végett megkeresheti a Felügyeletet, és annak állásfoglalása szerint jár el, vagy a megbízás teljesítését megtagadhatja. 10.) Az Alapkezelő tevékenysége során a tőle, mint szakértő szervezettől elvárható fokozott gondossággal jár el. Az Alapkezelő megtéríti mindazt a kárt, amelyet e kötelezettségének esetleges elmulasztása által az Ügyfélnek okozott. 11.) Az Ügyfél megbízását a megbízás teljesítésének megkezdéséig visszavonhatja, illetve módosíthatja. Elkésett módosítás vagy visszavonás esetén az Alapkezelő jogosult az eredeti megbízás szerint eljárni. 12.) A teljesített megbízások elszámolása a vonatkozó szerződésben meghatározott időpontban és módon történik. 13.) Az Alapkezelő által alkalmazott allokációs szabályokat az Alapkezelő Eljárási Szabályzata tartalmazza A szerződés megszűnése 1.) Az a szerződés, amely határozott időre jött létre és a szerződésben foglaltak teljesítésére a megadott határidőig nem kerül sor, a határidő leteltével hatályát veszti. Erről az Alapkezelő az Ügyfélnek külön értesítést nem küld. 2.) A szerződés az egyik fél általi felmondással is megszűnhet. A felek a szerződéseket csak a jelen Üzletszabályzatban illetve az egyes szerződésekben rögzített feltételek esetén, az ott meghatározott felmondási idővel és módon jogosultak felmondani. 3.) Az Alapkezelő jogosult azonnali hatállyal felmondani az Ügyféllel kötött szerződést, ha az Ügyfél súlyos szerződésszegést követ el. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha az Ügyfél nem teljesíti az Alapkezelő felé fennálló fizetési kötelezettségét, nem szolgáltat megfelelő információt, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot közöl, továbbá olyan tevékenységet folytat, mely az Alapkezelő üzleti tevékenységének más Ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érintheti. 4.) A szerződés abban az esetben is megszűnik, ha bármelyik szerződő fél jogutód nélkül megszűnik Szerződéskötés megtagadása 1.) Az Alapkezelőt feltétlen szerződéskötési kötelezettség nem terheli. 2.) Az Alapkezelő a szerződés megkötését, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha (i) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg, (ii) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne, (iii) a leendő szerződő fél, illetőleg az Ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt, vagy (iv) a végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges információkhoz nem jutott hozzá, vagy (v) az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az Ügyfél számára. 3.) A szerződés megkötésének vagy a megbízás végrehajtásának pont (i) alpontja szerinti megtagadását az Alapkezelő haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek Ügyfélazonosítás, képviselők 1.) Az értékpapír-piaci kapcsolatok biztonsága érdekében az Alapkezelő köteles meggyőződni az Ügyfél személyazonosságáról, illetve az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. Ennek érdekében az üzleti tárgyalások folytatása, szerződéskötés, vagy a megbízások teljesítése előtt az Alapkezelő kéri a személyazonosság, illetve a képviseleti jog megfelelő igazolását. 2.) Az Ügyfél a következő adatok közlésére illetve az alább felsorolt okiratok bemutatására köteles. Azonosításkor az Alapkezelő köteles megkövetelni az alábbi okmányok valamelyikének bemutatását, amely alapján az azonosítás történik Belföldi természetes személy esetén személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (ha az érvényes bejelentett lakcímet a személyi igazolvány nem tartalmazza), új típusú, legkorábban 2001-ben kibocsátott kártyás vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, 14. életévét be nem töltött természetes személy esetén személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány, vagy útlevél. Az azonosítás során rögzíteni kell az Ügyfél: családi és utónevét (születési nevét), házassági nevét, (ha van), születési helyét és idejét, édesanyja leánykori (születési) családi és utónevét, állampolgárságát, lakcímét, és az azonosító okmánya számát és típusát. 7/41

8 Külföldi természetes személy esetén Fényképes azonosító okmány (útlevél, személyi azonosító igazolvány (ha az magyarországi tartózkodásra jogosít), tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya ) Az azonosítás során rögzíteni kell az Ügyfél: pontban meghatározott adatait, valamint a magyarországi tartózkodási helyet Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a Ügyfél azonosítása természetes személy esetén bekezdésben megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően - kérni kell az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okiratot, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént, cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Ez esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Az Alapkezelő köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. Az azonosítás során rögzíteni kell az Ügyfél: nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelepének címét, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, főtevékenységét, képviseletére jogosultak neveit, beosztását, kézbesítési megbízott azonosításra alkalmas adatait. 3.) Az Alapkezelő a fenti adatokat nyilvántartásba veszi és jogosult az érvényes szerződéssel rendelkező Ügyfél azonosítása céljából bármely adatát ellenőrizni. 4.) Amennyiben az Ügyfél személyazonosságát vagy a képviselő képviseleti jogosultságát nem igazolja, nem szolgáltatja az Alapkezelő által igényelt azonosító adatot, információt, az Alapkezelő által igényelt formában, az Alapkezelő a szerződés megkötését megtagadja. 5.) Ha az Ügyfél képviselője képviseleti jogosultságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, úgy az Alapkezelő jogosult a megbízás teljesítését megtagadni, vagy felfüggeszteni. Az Alapkezelő kizárja kártérítési felelősségét az ilyen esetekben, beleértve az árfolyammozgásból eredő esetleges veszteségeket is. 6.) Az Alapkezelő jogosult a hozzá bejelentett képviselők képviseleti jogosultságát mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítést az annak megtételére jogosulttól kézhez nem vette. 7.) Az Alapkezelőnek a természetes személy Ügyfél elhalálozásáról szóló hitelt érdemlő tudomásszerzését követően rendelkezésre kizárólag az Ügyfél örököse, e minőségének hitelt érdemlő módon történt igazolását követően, és kizárólag saját örökrésze tekintetében jogosult. 8.) Az Alapkezelő nem felel az olyan hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért, amelynek hamis vagy hamisított voltát az üzleti gyakorlatban szokásos vizsgálattal nem lehetett felismerni. 9.) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az Alapkezelő köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét Általános felelősségi szabályok Az Alapkezelő a jogszabályban meghatározott esetek, valamint az Ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem rendezett szerződésszegése kivételével a szerződések teljesítéséért felelősségét nem korlátozhatja és nem zárhatja ki. Az Alapkezelő nem felel az olyan kárért, amely erőhatalom, bel- vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása vagy egyéb vis maior-nak tekinthető esemény folytán következik be, feltéve, hogy az Alapkezelő magatartása az esemény bekövetkeztében nem játszott közre. Amennyiben a késedelmes teljesítés esetében a vétlen fél igazolt kára a szerződésben kikötött késedelmi kamatot meghaladja, a késedelmesen fizető fél e kárt köteles megtéríteni. Az Alapkezelő nem felel az általa vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha eljárását az Ügyfél és harmadik személy közötti jogvita, vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza. A szolgáltatásért kikötött díj az Alapkezelőt a megbízás teljesítésének arányában ez esetben is megilleti. Az Alapkezelő jelen Üzletszabályzatában, illetve az egyedi szerződésekben alkalmazott felelősség-kizárásának, illetve felelősségkorlátozásának alapja a Ptk (2) bekezdése. A felelősség kizárásával, illetve korlátozásával okozott hátrány olyan módon kerül kiegyenlítésre, hogy az Alapkezelő az általa nyújtott szolgáltatások díjait ezen rendelkezésekre tekintettel állapította meg. 8/41

9 1.13. Közreműködő Az Alapkezelő - a vonatkozó rendelkezésekben meghatározott korlátozásokkal - jogosult bármely harmadik személy közreműködését igénybe venni. Az Alapkezelő a közreműködő harmadik személyért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Ha a közreműködő felelősségét jogszabály korlátozza, az Alapkezelő felelőssége is ehhez igazodik Titoktartás Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, az Alapkezelő köteles a tudomására jutott pénztári-, üzleti- és értékpapír titkot, illetve pénztártitkot időbeli korlát nélkül megőrizni Pénztári üzleti titok Minden olyan, az Ügyfél pénztári tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, ame1ynek titokban maradásához az Ügyfélnek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet az Ügyfél üz1eti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében az Ügyfél a szükséges intézkedéseket megtette Pénztártitok Minden olyan, a pénztártagról rendelkezésre álló, az Alapkezelő által nem gyűjthető, nem kezelhető, de tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik Üzleti titok Minden olyan, az Alapkezelő tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása az Alapkezelő jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. Az Alapkezelő és az Ügyfél a kapcsolatukra vonatkozó információkat és levelezésüket kötelesek bizalmasan, üzleti titokként kezelni Értékpapír-titok 1.) Minden olyan adat, mely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira - beleértve az Alapkezelővel való kapcsolatát is -, az Alapkezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. Értékpapír-titok - a Bszt. rendelkezéseinek megfelelően - csak akkor adható ki harmadik személynek - az Ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett -, ha: a.) az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapír-titok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, b.) a Bszt. az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c.) az Alapkezelő Ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi. 2.) A Bszt. felmentése alapján az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn az alábbi hatóságokkal szemben, illetve az e szerveknek az Alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén: a.) a hatáskörében eljáró Felügyelet, Befektető-védelmi Alap, Országos Betétbiztosítási Alap, az MNB, Állami Számvevőszék, Gazdasági Versenyhivatal, a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, valamint a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), b.) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatóság, c.) csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámoló, d.) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészség, e.) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bíróság, f.) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv, g.) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat, h.) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatóság, i.) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztos, j.) a feladatkörében eljáró fogyasztóvédelmi hatóság. 3.) Az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot az Alapkezelőtől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot, valamint ha a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési 9/41

10 megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot. 4.) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot az Alapkezelőtől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektető-védelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított, illetőleg ha az Alapkezelő az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 52. (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot. 5.) Az Alapkezelő - a Bszt. rendelkezéseinek megfelelően - a fent meghatározott szerveknek kizárólag akkor szolgáltatja ki az értékpapír titkot, ha a szerv vagy hatóság az írásbeli megkeresésben megjelöli az Ügyfelet, ügyfélkört vagy a számlát, akiről vagy amelyről az értékpapír-titok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat. 6.) Az adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az adatkéréskor megjelölt A titoktartási kötelezettség 1.) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha az Alapkezelő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 2.) Az Alapkezelő az értékpapír-titokra vonatkozó esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg. 3.) Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható 4.) Az Alapkezelő - a Bszt. rendelkezéseinek megfelelően - a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla: 1.) kábítószerrel való visszaéléssel, 2.) terrorcselekménnyel, 3.) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, 4.) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, 5.) pénzmosással, 6.) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, 7.) bennfentes kereskedelemmel, 8.) piacbefolyásolással áll összefüggésben. 5.) Az Alapkezelő az d.) f.) g.) és ) pontokban foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett Ügyfél nem tájékoztatható Nem jelent értékpapír-titok sérelmet Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Bszt. rendelkezéseinek megfelelően nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét 1.) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az Ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; 2.) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás; 3.) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve a rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás; 4.) az Alapkezelő által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az Alapkezelő részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés tejesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás; 5.) az Alapkezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha a.) az Ügyfél ahhoz írásban hozzájárult, b.) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak, c.) a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam, rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, 6.) az Alapkezelő igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával az Alapkezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, illetve ezek tulajdonosa vagy jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, 7.) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása, 8.) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - az Alapkezelőről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a.) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, b.) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére, c.) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, 9.) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele, 10.) a Tpt ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, 10/41

11 11.) a Pmt ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, 12.) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása. Az Alapkezelő az üzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi az értékpapír-titkot. Az Alapkezelő az általa igénybe vett közreműködő titoktartásáért felelős. Az Alapkezelő olyan számítógépes és egyéb adatvédelmi rendszert alkalmaz, amely megakadályozza, hogy az Alapkezelő nyilvántartásainak adataihoz illetéktelen személyek hozzáférjenek Felhatalmazás adatátadásra 1.) Az Ügyfél a jelen Üzletszabályzat elfogadásával felhatalmazza az Alapkezelőt arra, hogy az Alapkezelővel szemben fennálló tartozásának maradéktalan rendezéséig az Ügyfél bármely pénzügyi intézménynél vezetett bankszámláiról és tartozásairól felvilágosítást kérjen. 2.) Az Ügyfél hozzájárulását adja, hogy az Alapkezelő a CIB Bankcsoport tagjai részére akár külföldre, akár belföldre az Ügyfél név, lakcím/székhely (levelezési cím) adatát, valamint az Ügyfélnek az Alapkezelővel kötött szerződései, illetve igénybe vett szolgáltatásai típusára, továbbá azok összegére vonatkozó adatait átadja, feldolgozza, kezelje. Az adattovábbítás és adatkezelés célja, hogy a CIB Bankcsoport tagjai termékeikkel és szolgáltatásaikkal az Ügyfelet közvetlenül keressék meg, illetve, hogy a CIB Bankcsoport tagjai közvetlenül mérhessék fel az Ügyfél igényeit azok magasabb szintű kielégítése érdekében (statisztikakészítés). Az Ügyfél, fent hivatkozott adatainak a CIB Bankcsoport tagja részére történő átadása tekintetében, az Alapkezelőt a titok megtartása alól felmenti. Az Alapkezelő biztosítja, hogy a CIB Bankcsoport tagjai gondoskodnak az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozás, törlés továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról. Az Ügyfél a CIB Bankcsoport tagjainál nyilvántartott személyes adatait helyesbítheti, továbbá azokról bármikor térítésmentesen tájékoztatást kérhet, illetve a CIB Bankcsoport tagjaival fennálló üzleti kapcsolata megszűnését követően - a jogszabályok keretei között - kérheti személyes adatai törlését. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény szerinti jogokat az Alapkezelő a külföldi adatkezelés esetén is biztosítja. 3.) CIB Bankcsoport tagjának minősülnek mindazon gazdasági társaságok, amelyek adatait a CIB Bank Zrt. (H-1027 Budapest, Medve u ) Általános Üzletszabályzatának függeléke tartalmaz. 4.) Az Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy az Alapkezelő megbízásából végzett fogyasztói kutatás, az Alapkezelő esedékes követeléseinek az érvényesítése, végrehajtása céljából harmadik személyek részére rá vonatkozó adatokat adjon át, kivéve a pénzügyi információkat. 5.) Az Ügyfél kijelenti, hogy az általa szolgáltatott minden adat megfelel a valóságnak és a jelen Üzletszabályzat elfogadásával felhatalmazza az Alapkezelőt arra, hogy az adatokat ellenőrizze. A magánszemély Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy az Alapkezelő a személyi igazolvány(ok) jogosulatlan felhasználásának megakadályozása érdekében a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatszolgáltatása alapján ellenőrizze a közölt személyes adatokat, illetve a nyilvántartásból való esetleges kikerülés okát és idejét. Amennyiben az Ügyfél a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény 2. (1) bekezdés alapján adatletiltási jogát érvényesítette, úgy jelen nyilatkozatával eseti engedélyt ad a tilalommal érintett adatok kiadására is Befektető-védelmi szabályok 1.) A Befektetővédelmi Alap (továbbiakban Alap) az Alapkezelő csatlakozásának napját követően, az Alapkezelő felszámolásának illetékes bíróság által történő elrendelése esetén, az Alapkezelő által folytatott befektetési szolgáltatás keretein belül végzett portfolió kezelési tevékenység keretében megkötött szerződésből eredő követelés esetén kártalanítja az Ügyfél követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan a Tpt (2) bekezdésében megállapított összeghatárig. 2.) A kártalanítás mértékének megállapítása során az Ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. 3.) Ha az Alapkezelőnek az Ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektetőnek minősülő Ügyfél befagyott követelésébe be kell számítani. 4.) Az Alap a kártalanítást pénzzel teljesíti. 5.) Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napján, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés napja nem lehet későbbi, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap. 6.) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alapkezelő, mint az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektetőnek minősülő Ügyfél kártalanítási kérelmét. 7.) A kártalanításra jogosult szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alapkezelő, mint az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektetőnek minősülő Ügyfél először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez. 11/41