SEVESO KÖVETELMÉNYEK ÉS A VESZÉLYES ÁRU RAKTÁROZÁS

Átírás

1 SEVESO KÖVETELMÉNYEK ÉS A VESZÉLYES ÁRU RAKTÁROZÁS Barczi Győző Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Súlyosbaleset-megelőzési Osztály Budapest,

2 Fogalommeghatározások Veszélyes áru (ADR, RID, ADN, IMDG, ICAO/IATA) évi 19. sz. törvényerejű rendelet b) pontja: veszélyes áru olyan anyag és tárgy, amelynek nemzetközi közúti szállítását az A és B melléklet tiltja vagy csak bizonyos feltételek mellett engedi meg. Veszélyes anyag (Seveso) KAT 3. u) Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. Budapest,

3 A Seveso jogi szabályozás Kat. tv.: a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény IV. fejezete Rendelet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet GKM rendelet: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről szóló 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet Budapest,

4 Különbségek a két szabályozás között Az ADR csomagolási, jelölési, mennyiségi, szállítási előírásokkal együtt engedélyezi a szállítást; konkrét veszélyes árujegyzék az ADR nem használja az R-mondatot. A Seveso nem alkalmaz ilyen előírásokat; nincs tilalom. Budapest,

5 Seveso szerinti osztályozás Budapest,

6 ADR a Seveso szabályozásban Robbanóanyagok osztályozása (Olaszország): Vajon minden esetben elsőbbséget élvez az ADR szerinti osztályozás az R-mondat szerinti besoroláshoz képest? Az Európai Bizottság válasza: Csak az ADR 1. osztály esetében. Ellenkező esetben a veszély mértékét alábecsülnénk. (Pl. a dibenzoil-peroxid esetén az ADR 5.2 osztályba sorolja és az ennek megfelelő Seveso 50/200 küszöbértékkel, az R2 besorolásnak megfelelő 10/50 tonnával szemben) Budapest,

7 A GHS osztályozás és a Seveso A Seveso II. irányelvnek a veszélyes anyagok osztályozásával kapcsolatos új szabályozáshoz (GHS) való igazítását közötti időszakra tervezte az Európai Bizottság. Ez egyúttal lehetőséget fog teremteni az irányelv újbóli módosításához is. A GHS-ről szóló uniós jogszabály tervezetten 2008-ban készül el és 2010 végén helyezik hatályba. (A magyar tárgyalási álláspont kialakítása az elmúlt hetekben történt meg.) A GHS szabályait alkalmazva egyes nagyon mérgező és mérgező anyagok a Seveso-rendszerből kieshetnek, ezért egyes tagállamok (pl. Egyesült Királyság) javasolja azok külön nevesítését. Budapest,

8 Raktárak osztályozása Üzemi raktárak (ide értve az szezonális raktárakat is) Az anyagok (áruk) azonosíthatók (nyersanyagok, termékek) Az egyes anyagok (áruk) maximális mennyisége (Qi) ismert / tervezhető ΣQi meghatározható, az anyaglista szerkezete ismert Modellezhető a rendszer Logisztikai központok, veszélyes raktárbázisok Az anyagok (áruk) nagy, nagyon nagy variabilitása A egyes anyagok (áruk) maximális mennyisége nem ismert / bizonytalan Egymáshoz viszonyított arányuk nehezen tervezhető, nehezen modellezhető Budapest,

9 Veszélyes ipari üzemek tevékenységenként Erőmű Olajipar Robbanóanyag, lőszer, pirotechnika Növényvédőszer gyártó és raktározó Raktár, logisztikai központ Veszélyes hulladék Egyéb Gyógyszergyártás Általános vegyipar Bioetanol gyártás, tárolás Gázipar Mezőgazdaság Összesen: 148 Raktározás: 25 (17 %) Műtrágya raktározás Budapest,

10 Veszélyes ipari üzemek (új bejelentkezők) jelenlegi helyzet Veszélyes ipari üzemek tevékenységenként Erőmű Olajipar Robbanóanyag, lőszer, pirotechnika Növényvédőszer gyártó és raktározó Raktár, logisztikai központ 7 Veszélyes hulladék Egyéb Összesen: 44 Raktározás: 11 (25 %) 13 Gyógyszergyártás Műtrágya raktározás Budapest,

11 KOCKÁZATALAPÚ IRÁNYÍTÁS (Kockázatkezelés) Kockázatértékelés Kockázatelemzés Az elemzés alkalmazási területének meghatározása (a rendszer leírása) Veszélyazonosítás Következményelemzés ( determinisztikus ) Gyakoriságelemzés Kockázatbecslés ( probabilisztikus ) Az elemzés igazoló ellenőrzése Dokumentálás Az elemzés naprakésszé tétele A kockázat megítélése (kiértékelése) Vizsgálat és döntés a kockázat elviselhetőségéről A választási lehetőségek elemzése Kockázatszabályozás Döntéshozatal és végrehajtás (kockázatcsökkentés) Figyelés ( Monitoring ) A legfontosabb kockázatszabályozási rendszerek Üzemvezetés A változtatások Védelmi irányítása tervezés Budapest,

12 Veszélyazonosítás Baleseti eseménysorok Következményelemzés Gyakoriságelemzés Kockázat meghatározása Kockázatcsökkentés Következmények mérséklését szolgáló megoldások Frekvenciák csökkentését szolgáló megoldások Budapest,

13 A magyar állásfoglalás 1. A logisztikai és kereskedelmi raktárbázisok üzemeltetői feladatainak értelmezése a súlyos ipari balesetek elleni védekezés területén (2006. augusztus) 2. ÁLLÁSFOGLALÁS a súlyos balesetek elleni védekezés érdekében egyes logisztikai központok és kereskedelmi raktárbázisok esetében végzett veszélyazonosítási és kockázatértékelési tevékenységhez 3. RISK ANALYSIS METHODOLOGY FOR CPR-15 ESTABLISHMENTS ( Módszertani útmutató ) 4. FELÜLVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest,

14 Az alkalmazási feltételei 1 Úgy a már meglévő, mint az új építésű raktárbázisok esetében a módszertani útmutató alkalmazásának feltétele mind a létesítésre, mind a használatra (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) vonatkozólag a tűzvédelmi szabályok betartása. A tárolási szabályok betartása Budapest,

15 Az alkalmazás feltételei 2 ÁLLÁSFOGLALÁS : A logisztikai központok és kereskedelmi raktárbázisok közül azokra a 18/2001. (I. 26.) Korm. rendelet szerint azonosított alsó-, illetőleg felső-küszöbértékű veszélyes ipari üzemekre vonatkozik, amelyek a veszélyes anyagokat az ADR szerinti kiszerelésben és csomagolt állapotban (egységcsomag) tárolják úgy, hogy azok megbontása a be- és kiszállítás során, valamint a tároláskor nem megengedett. A Módszertani útmutató azonban a raktárak szélesebb körére is értelmezhető Budapest,

16 Módszertan A VR üzemek esetében ajánlott egy nemzetközileg elfogadott módszer és eljárás - a holland környezetvédelmi hatóság által kidolgozott és alkalmazott ún. "CPR 15 üzemek kockázatértékelési útmutatója " (a továbbiakban: módszertani útmutató) - ajánlásait alkalmazni a kockázatértékelés során. [Megtalálható az OKF honlapján] Budapest,

17 Rendszer leírás Veszélyes anyag Kémiai azonosítás Mennyiségi azonosítás Térbeli azonosítás Technológiai azonosítás R. 2. mell R-mondat Bizt. Adatlap Vesz. ag. leltár Összegzési szab. Helyszínrajz Plot plan Felüln. csőterv stb. Folyamatábra P&I Készülékrajz Techn. leírás Techn. utasítás BJ/BE fázis: R-mondat Bizt. adatlap/icsc Tűzszakasz, Tűzterület RST diagram Budapest,

18 Veszélyes anyag a szállítási láncban Gyártó Szállítmányozó Fuvarozó Biztonsági adatlap Fuvarokmányok (szállítólevél, írásbeli utasítás) Logisztikai raktár Címzett (Felhasználó) Fuvarozó Szállítmányozó Budapest,

19 Tárolt mennyiség Üzemi raktárak esetén a tárolt mennyiség anyagonként és összes mennyiségében is általában ismerhető Logisztikai központok (VR üzemek) esetében az ÁLLÁSFOGLALÁS szerint: Működő üzemek: az előző évi max. (anyagonkénti) mennyiségek alapján Új üzemek: a tervezett mennyiségek alapján Megfontolások: Kalkuláció a palettakapacitásból (átl. 300 kg/paletta) Kalkuláció a raktár tervezett heteroatom terhelése alapján Konzervatív kalkuláció egy esetileg felvett veszélyes anyag összetétel alapján Budapest,

20 A tűzszakaszok azonosítása Reprezentatív tűzszakasz alatt az a tűzszakasz értendő: ahol az összegzési szabály számítási algoritmusát az adott tűzszakasz esetében alkalmazva az így képzett hányados értéke a legnagyobb, illetőleg ahol tűz esetén a legtöbb és legveszélyesebb toxikus anyag keletkezik. Ha nem állnak fenn a létesítésre és használatra vonatkozó előírások, akkor a konzervatív közelítés alapján az egész raktárterülettel kell számolni Budapest,

21 Veszélyek 1. Élővizekbe kerülés (talajvízbe, élővizekbe kerülés a csatornába való elfolyás, árvíz, belvíz esetén, vagy a tűz oltásakor) 2. Mérgező porok kiszabadulása por szétterjedése és belélegzése 3. Mérgező folyadékok kipárolgása tócsa párolgása 4. Tűz el nem égett mérgező anyagok kiszabadulása mérgező égéstermékek képződése Budapest,

22 Mérgező porok kiszabadulása Forráserősség a sérült csomagolás tartalma hatóanyag-tartalom (0,1-1) a kibocsátott mennyiség (0,1) a szétterjedt és belélegzett mennyiség (10µm, vagy annál kisebb szemcseméretű frakció) Valószínűség mozgatott csomagonként 10-5 esemény/év Budapest,

23 Mérgező folyadékok kipárolgása Forráserősség tócsa párolgása (a CPR14-ben szereplő szokványos modellek -- OKF) épületszellőzés szerepe Valószínűség hordónként 10-5 esemény/év Budapest,

24 Tűz forgatókönyv 1 Budapest,

25 Tűz forgatókönyv 2 Időtartam a tűzoltási rendszer befolyásolja 20 perc, legfeljebb 30 perc Tűzterület max. a tűzszakasz, ill. raktárhelyiség területe a tűzoltási rendszer befolyásolja (és közvetve a frekvenciaértéket) oxigénellátás Szellőzési ráta alapesetben 4 / óra Budapest,

26 Tűz forgatókönyv Anyagok 1 Az átlagos szerkezeti képlet: ahol X = Cl,Br, Az égés egyenlete: C a H b O c X d N e S f C a H b O c X d N e S f + {a + (b-d)/4 + 0,35.e + f - c/2} O 2 aco 2 + (b-d)/2 H 2 O + dhx + 0,35.eNO ,325.eN 2 + fso 2 Budapest,

27 Tűzforgatókönyv - Anyagok 2 ñ = Σ n i N i / Σ N i ahol: ñ = az átlagos szerkezeti képletben az adott elem atomjainak átlagos száma (a, b, c, d, e, f) N i = adott i anyag kmol-jai n i Úgy határozzák meg, hogy az i anyag tárolt mennyiségének (kg) készletét megszorozzák az i hatóanyag százalékos arányával, és elosztják az i anyag moláris tömegével. = az i anyag szerkezeti képletében megtalálható elem atomjainak száma. Budapest,

28 Tűz forgatókönyv - Forráserősség A modell az NO 2, SO 2, HCl, HF és HBr keletkezésével számol az NO 2 a HCN képződésre is indikatív (kb. azonos toxicitás) A kiszámítás alapja égési egyenlet az átalakulás aránya (NO 2 esetében 0,35, egyéb esetben 1) égési arány Budapest,

29 Tűz forgatókönyv - Valószínűségek A tűz gyakorisága 1. és 2. védelmi szint esetén 8, /év 3. védelmi szint esetében 0,2 x 8, /év A valószínűség megoszlása az egyes tűzterületek között kilenc különböző tűzoltó rendszer (1. szint) ajtók bezárása (szellőzési ráta) Budapest,

30 Tűz forgatókönyv - Példa a valószínűségre Budapest,

31 Aeroszolok Hogyan osztályozandók az aeroszolpalackokban általánosan alkalmazott hajtógázok / oldószerek - pl. propán, bután, dimetil-éter - abban az esetben, ha vízzel, alkohollal vagy más anyaggal alkotott készítményük már másmilyen tűzveszélyességi tulajdonságokkal bír? (A készítmény általában folyékony oldószerből és sűrített gázból áll, melyek a palackban 1 vagy 2 fázisban vannak jelen, de amelyek a kijutáskor szétválnak hajtógáz-fázisra és aktív folyadék komponensre. A fokozottan tűzveszélyes gáz tartalom változó, de sok esetben 45 % körül van.) [Q&A A40] Budapest,

32 Az Európai Bizottság válasza Az a tény, hogy az aeroszolos palackok tartalma különleges jellemzőket mutathat a szabadba kerüléskor, rendszerint nem játszik lényeges szerepet a súlyos balesetekben: valamely baleset bekövetkezésekor az a veszély áll fenn, hogy a palack integritása megsérül és emiatt hirtelen kikerülhet mind a hatóanyag, mind a hajtógáz. Ebből következik, hogy az aeroszolos palackokkal kapcsolatos problémák az Irányelv alkalmazása szempontjából nem bírnak jelentőséggel. A súlyos baleset bekövetkezésekor a kibocsátási mechanizmus alapján azt kell figyelembe venni, hogy két anyagról van szó - a hajtógázról és a hatóanyagokról -, és ezek mennyiségeit már az összegzési szabály szerint kell összegezni. Budapest,

33 Q&A A41 kérdés Alkalmazandó-e az aeroszolok esetében az összegzési szabály az 1. részben meghatározott cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gázoknak olyan anyagokhoz való hozzászámításakor, amelyek a 2. rész szerint "fokozottan tűzveszélyes besorolásúak? Az Európai Bizottság válasza: Az összegzési szabály alkalmazandó Budapest,

34 Szezonális raktárak Mi a teendő azokkal az üzemekkel, amelyek csak rövid ideig tartoznak az Irányelv hatálya alá, pl. csak hat hónapig? [Q&A B5 kérdés] Budapest,

35 Az Európai Bizottság válasza Az Irányelv nem rendelkezik arról, hogy hogyan vegyék figyelembe azokat a mennyiségeket, amelyek csak rövid ideig haladják meg a küszöbértéket, ezért ezt még arra a rövid időre is alkalmazni kell, amikor meghaladja a küszöbértéket. Annak érdekében, hogy elkerüljék a bejelentések és a biztonsági jelentések újra benyújtását, a létesítményektől elvárják, hogy teljesítsék az Irányelv előírásait, még ha csak rövid időre vannak jelen a küszöbértéket meghaladó mennyiségben a veszélyes anyagok. Budapest,

36 Elérhetőségeink Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Súlyosbaleset-megelőzési Osztály 1124 Budapest, Németvölgyi út (1525 Budapest, Pf. 114.) Telefon: (1) Fax: (1) Honlap: Budapest,