KONCEPCIÓ PAPÍR a Duna Stratégia önkormányzati együttműködési, intézményfejlesztési paneljához
|
|
- Orsolya Pásztorné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KONCEPCIÓ PAPÍR a Duna Stratégia önkormányzati együttműködési, intézményfejlesztési paneljához Az Unió két utolsó bővítési hulláma által érintett, valamint a csatlakozásra váró országok többsége - így hazánk és a velünk szomszédos országok - részesei a formálódó Duna Stratégiának. Európának ebben a sokszínű, számos tekintetben újjászülető térségében a nemzeti és a regionális identitásnak, a határok kérdésének, a gazdaságilag hol összetartozó, hol elszigetelt térségek együttműködésének speciális jelentősége van. A történelmi, társadalmi, kulturális és gazdasági hagyományok megalapozzák azt a tendenciát, hogy a helyi és regionális fejlesztési elképzelések az esetek jelentős részében számolnak határon átnyúló aspektusokkal. A határon átnyúló együttműködés abban az esetben működhet hatékonyan, ha a tervezésnél figyelembe veszi az érintett felek politikai és szakmai elvárásait, az eltérő intézményrendszerből adódó esetleges gátakat, valódi bizalmi viszonyt próbál kialakítani, ami mentén lehetőség van hosszú távon fenntartható, gyakorlati célokat szolgáló közös fejlesztési prioritások meghatározására, ami egyúttal természetes módon vonja maga után a határ mindkét oldalán élő nemzetiségek támogatását az anyaország részéről. A formálódó Duna Stratégia az érintett országokban szinte évszádokra visszatekintő céloknak, terveknek, elképzeléseknek kíván új lendületet, keretet adni olyan módon, hogy abban teret kapjanak az Unió, a stratégiában részes teljes terület fejlesztését szolgáló célkitűzések összehangoltan az egyes országok, régiók, megyék a szomszédos régiók és megyék prioritásaival és fejlesztési irányvonalaival. A térségben élők számára a Duna, nemcsak földrajzi szempontú kapocs, de megtestesít egyfajta közös identitástudatot is, amelynek köszönhetően az érintett települések, térségek és országok között többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alakulhatott ki ad hoc vagy állandó, intézményesült keretek között. A Stratégia előkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a meglévő testvérvárosi (közel 3000), eurorégiós, európai területi együttműködési csoportosulásbeli, tárcaközi illetve kormányközi megállapodások, nemzetközi egyezmények eredményeként folyó együttműködések során felmerülő és az együttműködés kereteit, intézményrendszerét érintő jó gyakorlatok beépítésre kerüljenek és a felmerülő, az együttműködési lehetőségeket akadályozó jogi, technikai, egyéb problémákra adekvát megoldási javaslatok kerüljenek kidolgozásra. A Stratégia önkormányzati, intézményfejlesztési irányvonala tehát azt szolgálná, hogy Európa ezen makrorégióját érintő összehangolt valamennyi szint értékeit és érdekeit magába foglaló - érdekérvényesítési struktúrája az érintett terület legkisebb településéig éreztesse a hatását, ugyanakkor a legkisebb település fejlesztési érdekei is megjelenhessenek a magasabb döntési fórumokon. I. A jó és többszintű kormányzás elméleti és gyakorlati kérdései A kormányzati kapacitás valamennyi kormányzati szinten történő megerősítésének igénye, azaz a többszintű kormányzás elvének megszilárdítása általános és egyre inkább terjedő európai tendenciának tekinthető. A globalizáció kihívásai, különösen pedig a jelenlegi pénzügyi és gazdasági világválság kedvezőtlen hatásai tovább erősítik a többszintű kormányzás helyességét. A többszintű kormányzás módszerének lényege, hogy a döntéselőkészítési, döntéshozatali és végrehajtási eljárásába valamennyi érintett bevonásra kerüljön. Fogalma szorosan összefonódik a szubszidiaritás elvével, amely biztosítja, hogy a kormányzati döntések kialakítása és alkalmazása a legmegfelelőbb szinten történjen, így megakadályozza, hogy a döntések egyetlen hatalmi szinten összpontosuljanak. A többszintű 1
2 kormányzás tehát nem csupán a feladat- és hatáskörök egyes kormányzati szintek közötti megosztását jelenti, hanem a kormányzati szereplők partnerségen alapuló együttműködését a kormányzati feladatok ellátásában. A többszintű kormányzás bevezetése napjainkra a jó európai kormányzás biztosításának alapfeltételévé vált. Ennek eredményeként valamennyi európai nemzetközi szervezet munkájában kiemelkedő hangsúlyt kap az elv tartalmának meghatározása és a többszintű kormányzás tényleges gyakorlati magvalósításának ösztönzése. Az Európai Unió a többszintű kormányzást az Unió, a tagállamok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok együttműködésen alapuló összehangolt cselekvéseként fogja fel, amelynek célja az Unió politikáinak kidolgozása és végrehajtása. Ebben a közös együttműködési koncepcióban kívánja tovább hangsúlyozni a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a Régiók Bizottságának nemrégiben elfogadott Fehér Könyve a többszintű kormányzásról. A Bizottság a Fehér Könyvben arra hívja fel a közösségi intézményeket és a tagállamokat, hogy még erőteljesebben vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a közösségi politikák kialakításába. Jelenleg a közösségi jog 70 %-át a helyi önkormányzatok hajtják végre, a közösségi jog kialakításában azonban nem jelenik meg ezzel arányos mértékben a szerepük. Fontos tehát, hogy a közösségi és nemzeti céloknak a helyi és regionális önkormányzatok ne csak pusztán végrehajtó szintjei legyenek, hanem fordítva is, partnerként, azonos súlyú kormányzati szintként jelenjenek meg az érdekérvényesítő, döntés-előkészítő folyamatokban. A Fehér Könyv a többszintű kormányzás megvalósítására konkrét intézkedési javaslatokat is tartalmaz, - amelyek között szerepel az EU többszintű kormányzásra vonatkozó Chartájának kidolgozása is - ennek ellenére megállapításai továbbra is inkább elméleti jellegűek, gyakorlati hozadéka az elméleti megközelítés mellett alul marad. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével előrevetített intézményi reformok kétségtelenül a helyi és regionális önkormányzatok érdekeit artikuláló Régiók Bizottsága szerepének felértékelődődét szolgálják, de az európai integrációs folyamatok kulcsát jelentő ún. közösségi módszer fenntartásának szükségessége miatt, erőteljesebb gyakorlati mechanizmusok kialakítására lenne szükség. Maga a dokumentum is kiemeli, hogy az általánosan megfigyelhető decentralizációs folyamatok ellenére, a megosztott kormányzáshoz még nem adott valamennyi feltétel az Unióban és a jó többszintű kormányzás feltételeit elsősorban a tagállamok hordozzák, így nemzeti szinten kellene erősíteni és alakítani a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai politikai koordinációban való részvételét. A Fehér Könyv jelenlegi fázisában a Régiók Bizottságának dokumentuma, az EU más intézményei még nem erősítették meg. Az Európai Unió mellett Európa másik jelentős kormányközi szervezete, az Európa Tanács is foglalkozik a jó kormányzás kérdésével. Értelmezésében a jó kormányzás lehetővé teszi, hogy a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság értékei és normái valóban érvényre juttathatók legyenek Európa államaiban. Az Európa Tanács helyi és regionális demokráciával foglalkozó külön kormányközi munkacsoportjai intézményes szinten foglalkoznak a helyi és regionális önkormányzatiság kérdéseivel. A jó és többszintű kormányzás témáját így elsősorban abból az aspektusból közelítik meg, hogy milyen feladatokat kell megtenniük a központi kormányzatoknak, illetve a helyi és regionális önkormányzatoknak a jó helyi demokratikus kormányzás biztosítása céljából. Vizsgálják a nemzeti szint alatti kormányzás működésében rejlő problémákat, javaslatokat tesznek a helyi és regionális önkormányzatok hatékony működésének javítására, jó gyakorlatokat gyűjtenek össze és ösztönzik ezek Európa szerte történő bevezetését. A tagállamok önkormányzatokért felelős miniszterei e munka keretében fogadták el a 2007-ben Valenciában tartott konferenciájukon a Jó Helyi Kormányzás 2
3 Innovációs Stratégiáját. A Stratégia legfontosabb célkitűzése, hogy alkalmazása révén Európa összes országának állampolgárai élvezzék a helyi szintű jó demokratikus kormányzás előnyeit a folyamatosan fejlődő minőségű közszolgáltatások biztosításán, a lakosság közéletbe történő bevonásán keresztül. Ennek elérésére a Stratégia egy gyakorlati módszertant tartalmaz: Egyrészt felsorolja a jó demokratikus kormányzás 12 alapelvét, melyeken keresztül átfogó meghatározást ad arról, hogy mi a jó demokratikus kormányzás tartalma. Másrészt az alapelvek gyakorlati érvényesülésének garantálása céljából egy végrehajtási mechanizmust is kínál. Ennek lényege, hogy a helyi önkormányzatok elkötelezhetik magukat, hogy betartják a Stratégiában foglalt alapelveket, és olyan jó gyakorlatokat dolgoznak ki és valósítanak meg, amelyek az alapelvek lehető legmagasabb szintű érvényesülését szolgálják. Az elveknek való megfelelés objektív mércék alapján meghatározott időszakonként értékelésre kerül. Az elveket legeredményesebb módon megvalósító önkormányzatok megkaphatják az Európai Innovációs és Felelősségteljes Kormányzás Védjegyét, a legjobb európai gyakorlatot folytató helyi önkormányzatok pedig az Európai Kiválósági Díj megszerzésére pályázhatnak. A Duna makrorégió kialakítása és fejlesztése olyan nagyfokú partnerséget, koherenciát és együttműködést igényel az egyes résztvevők és érdekeltek részéről, amelyet csak a többszintű kormányzás elvének elfogadása és gyakorlati adaptálása biztosíthat. A Régiók Bizottsága Fehér Könyvének megállapításai és az Európa Tanács által kidolgozott gyakorlati vívmányok összekapcsolása jelentős eredményekkel szolgálhat a Duna Stratégia kidolgozásának nemzeti és nemzetközi szakaszában. II. Eurorégiók, EGTC-k és ECG-k a Duna Stratégia végrehajtásában Európában és hazánkban is a határ menti régiók közötti egyűttműködések egyik formája az eurorégió, amely tág lehetőségeket biztosít mind a szervezeti keretek megválasztása, mind az együttműködés általános, vagy speciális ágazat(ok)ra való koncentrálása vonatkozásában. Az érintett helyi önkormányzatok, hatóságok szabadon dönthetnek az együttműködés formájáról, ennek keretében például arról, hogy az együttműködésre külön intézményrendszert működtetnek. Az eurorégiós együttműködés alapjait, a végzett tevékenységeket formális vagy informális megállapodásban rögzítik. Ez utóbbinak nem feltétele sem hatósági/bírósági bejegyzés vagy nyilvántartásba vétel. Egy az Önkormányzati Minisztérium által őszén végzett felmérés alapján hazánkban a korábban létező 15 eurorégióból jelenleg 14 működik. Az eurorégiók visszajelzései alapján elmondható, hogy döntő többségük megtette már a kezdeti lépéseket más együttműködési formára az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) történő átalakulás érdekében, illetve az Ister-Granum EGTC esetében ez már meg is történt 2007-ben. Az EGTC közösségi szabályait a 1082/2006/EK rendelet, a hazai szabályozást pedig a évi XCIX. törvény rögzíti. Az EGTC új jogi eszköz a határon átnyúló, transznacionális vagy interregionális együttműködés formájára, amely lehetővé teszi, hogy a helyi és központi szereplők együttműködjenek más tagállamok hasonló szereplőivel közös céljaik elérésére. Célja a megkülönböztetés-mentesség: a helyi szereplők a határon belül és a határ két oldalán ugyanazon lehetőségekkel bírjanak. Az EGTC az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely önálló jogi személyiséget és -keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság vagy az állam) fogja közös szervezetbe. A székhely szerinti állam joga alkalmazandó a csoportosulás jogviszonyaira. csoportosulás saját költségvetéssel, szervezettel és szerződő képességgel rendelkezik, ingó, ingatlan vagyont szerezhet, bíróság előtt eljárhat. A tagok közösen választják meg az igazgatót, illetve hozzák létre a tagok képviselőiből álló közgyűlést. 3
4 Az EGTC előnyei makroregionális szinten az eurorégiókkal szemben Az euroregionális együttműködések általában a soft law keretében, informális megállapodásokon keresztül jönnek létre, jogi garanciák és keretek nélkül. Az EGTC jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, tulajdona és vagyona lehet, saját személyzetet foglalkoztathat és bíróság előtt eljárhat. Önállóan pályázhat EU-s források lehívása érdekében, jogi személyisége folytán nem érvényesül a Lead Partner elv és lehetőséget biztosít arra is, hogy egymással földrajzilag nem határos területek között jöjjön létre együttműködés (ez utóbbival kapcsolatban hazai szinten több kezdeményezés is folyamatban van). A hazai eurorégiók között végzett felmérés is éppen ezen elemekre világított rá, az EGTC-vé alakulást tervező eurorégiók kivétel nélkül az önálló jogi személyiséget, a szervezeti struktúra kötöttségéből fakadó garanciális elemeket, az uniós forrásokra történő eredményesebb pályázási és felhasználási lehetőségeket, valamint a hatékonyabb belső és külső érdekérvényesítés lehetőségét jelenítették meg az átalakulás okaként. Az EGTC, mint friss jogintézmény ugyanakkor korrekcióra is szorul és célunk, hogy a ben tervezett (magyar elnökség idejére eső) szabályozási felülvizsgálatig a gyakorlatban felmerülő problémák mind uniós mind hazai szinten összegyűjtésre és elemzésre kerüljenek. Az Önkormányzati Minisztérium ennek érdekében megkezdte az érintett uniós intézményekkel és konzultatív szervekkel, tagállami és hazai szereplőkkel történő kapcsolatfelvételt. A Duna Stratégia kapcsán tekintettel arra, hogy nem uniós tagállamok is érintettek - érdemes rávilágítani a harmadik állam EGTC-ben történő részvételének kérdésére. A Rendelet szerint harmadik országok jogalanyai EGTC-ben abban az esetben vehetnek részt tehát maga az állam mint tag nem jöhet szóba, ha a harmadik állam jogszabályai biztosítják a Rendelet előírásainak teljes körű érvényesítésével a részvételt, vagy területi együttműködéssel kapcsolatos, egy-egy tagállam és a harmadik állam között létrejött nemzetközi megállapodásokkal teszik azt lehetővé. Az eddigi gyakorlatban működő megoldás szerint a székhely szerinti tagállam külügyminisztériuma felveszi a kapcsolatot a harmadik ország külügyminisztériumával annak érdekében, hogy megvizsgálják, létezik-e a két ország közötti területi együttműködést biztosító nemzetközi szerződés. Tény, hogy ezen a ponton mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy a szabályozásban milyen módosítással biztosítható az EGTC alakítás eljárásnak zökkenőmentesebbé tétele, gyorsítása érdekében. Mindemellett előmozdítja a harmadik országok jogalanyainak részvételét az a tény is, hogy a csatlakozó államok az acquis communautaire részeként az EGTC rendeletet is beépítik saját szabályozásukba. A határon átnyúló együttműködések során tapasztalt problémák egy része érinti az államhatárról szóló törvényi szabályozásunkat is. Az államhatárról szóló évi LXXXIX. törvény 3. és 5. -a nemzetközi egyezmény meglétéhez köti minden egyes, a határvonalat metsző infrastrukturális beruházás megvalósítását. A határon átnyúló fejlesztéseknél ez a feltétel komoly akadályokat jelent, sok esetben meggátolja egy-egy projekt megvalósítását (hidak, bicikliutak, stb.). Az EGTC mint új eszköz ebben az esetben is megoldást jelenthetne, azzal, hogy az együttműködéseket lehetővé tevő külön nemzetközi szerződések hosszadalmas egyeztetése és megkötése nélkül az EU joga alapján jön létre, bejegyzése a székhely szerinti tagállamban történik, a Rendeletben előírt 3 hónapos maximum határidő alatt. Mindehhez azonban szükség van az államhatárról szóló hivatkozott szabályozás módosítására is vagy olyan közös kormányközi megállapodás aláírására az érintett szomszéd államokkal, mely lehetővé teszi határ menti projektek egyszerűbb megvalósíthatóságát. 4
5 A helyi önkormányzatok közötti határon átnyúló együttműködések fejlesztése az Európa Tanács értékrendszerének is elsődleges prioritása. E törekvés legfiatalabb jogi megjelenése a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttműködéséről szóló, május 21-én Madridban kelt Európai Keretegyezmény euroregionális együttműködési csoportosulásokról (ECG) szóló harmadik kiegészítő jegyzőkönyve. A dokumentumot az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szeptember 9-én fogadta el, Magyarország a dokumentumot még nem ratifikálta. Az ECG által kínált megoldás több hasonlóságot is mutat az EU keretében elfogadott EGTC-vel, bizonyos pontokban azonban mégis különbözik az EGTC szabályozási koncepciójától és számos hozzáadott értéket is tartalmaz. A hozzáadott értékek között kell megemlíteni, hogy a harmadik kiegészítő jegyzőkönyvnek sokkal szélesebb a területi hatálya, így esetében az uniós és nem uniós államok csatlakozásával kapcsolatban korábban jelzett probléma nem merül fel. Ezen túlmenően a harmadik kiegészítő jegyzőkönyv szabályozási koncepciója sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a nemzeti jogra. Az EGTC és ECG egymás közötti viszonyát illetően kiemelhetjük, hogy nem két egymást kizáró társulási formáról van szó, hanem egymáshoz igazodó, egymást jól kiegészítő jogi formákról. Az ECG-re vonatkozó szabályokat, tekintettel arra, hogy az ET tagállamainak jelentős része tagja az Európai Uniónak is, az EGTC-re vonatkozó szabályok figyelembevételével alakították ki, sokszor még szövegezésében is átvéve a közösségi rendelet egyes szabályait. Az euroregionális együttműködési csoportosulások tehát tovább bővíthetik azoknak a jogi eszközöknek a körét, amelyből a helyi önkormányzatok megválaszthatják, mely nemzetközi együttműködési forma jelent kedvezőbb megoldást a Duna makrorégió keretében kialakított határon átnyúló kapcsolataik fejlesztésére. Meggyőződésünk ugyanakkor az is, hogy a Duna Stratégia keretében elfogadásra kerülő projektek megvalósításának egyik preferált jogi eszköze kétségtelenül az EGTC lesz. III. Határon átnyúló együttműködések államközi szerződések alapján Magyarország és a szomszédos államok közötti tárcaközi, kormányközi megállapodások alapján működő vegyes bizottságok, fórumok célja, hogy támogassák és elősegítsék a határon átívelő helyi, regionális formális és informális keretek között működő - együttműködések tevékenységeit. Valamennyi esetben biztosítaniuk kell az alulról jövő kezdeményezések megjelenítésének lehetőségét, összhangba hozva a központi kormányzati törekvésekkel, és biztosítani, hogy a helyi és regionális törekvések kellő súlyú figyelmet kapjanak az egyes ágazatok stratégiai dokumentumaiban. Folyamatos és tényleges párbeszédet teremtenek az érintett szereplők között annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokhoz rendelt prioritások (ETE, IPA, ENPI) és a pályázatkiírás feltételeinek meghatározása során az eredményes forrásfelhasználás fenntartható módon biztosítható legyen. IV. Összegzés Mindannyiunk közös érdeke olyan intézményi keretek meglétének biztosítása, melyek nem egymást kizárva, hanem egymást kiegészítve garantálják a Duna makrorégióban a határon átnyúló, transznacionális együttműködési törekvések megvalósítását. Közös értékeken és érdekeken alapuló válaszok együttes megvitatása és kidolgozása szükséges a jelenlegi intézményi struktúra hatékonyabbá tétele érdekében. Budapest, január 6. Összeállította: Dr. Zöld-Nagy Viktória, Dr. Papp Judit (Közigazgatási Hivatalai, Jegyzői és Hatósági Főosztály) Dr. Fekete Katalin (Jogi Főosztály) Váradi Ildikó, Dr. Sonkoly Gábor (Nemzetközi Főosztály) 5
Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek
Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika
RészletesebbenKárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos
RészletesebbenAz eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei
A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
Részletesebben106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA
106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenAz EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.
Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és
RészletesebbenAz Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013
Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenA RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26.
Brüsszel, 2011. január 10. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE 2011. január 26. 6. PONT AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSOK (EGTC) PLATFORMJÁNAK LÉTREHOZÁSA Előterjesztő: a főtitkár
RészletesebbenA társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenTárgy: Csatlakozás a Garam-Ipoly-Gödöllő Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosuláshoz (GARAM-IPOLY-GÖDÖLLŐ EGTC)
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S a képviselő-testület 2010. május 27-én tartandó ülésére Tárgy: Csatlakozás a Garam-Ipoly-Gödöllő Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési
RészletesebbenKEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL
KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL DR. ANTAL TÍMEA MINISZTERELNÖKSÉG KÖZIGAZGATÁSI PROGRAMOK IRÁNYÍTÁSI FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES Az előadás tartalma Az előadás célja bemutatni
Részletesebben8831/16 eh/ju 1 DG C 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenAz Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.
Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és
Részletesebben15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA
15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenA magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenEurópa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.
Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit
RészletesebbenA megyei tervezési folyamat
A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.
RészletesebbenA magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról
A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. alapcélja koordinációs
RészletesebbenAZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK, TAPASZTALATOK
AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK, TAPASZTALATOK Előadó: dr. Csonka Ernő Helyettes Államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Új lehetőség - EGTC Az EGTC a helyi,
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenA HAND SZÖVETSÉG javaslatai a Fenntartható Fejlődési Célok kapcsán a nemzetközi fejlesztés és a szakpolitikai koherencia területén
A HAND SZÖVETSÉG javaslatai a Fenntartható Fejlődési Célok kapcsán a nemzetközi fejlesztés és a szakpolitikai koherencia területén Magyarország és a Fenntartható Fejlődési Célok Javaslatok a hazai megvalósításhoz
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenRoger BRIESCH az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének beszéde
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Roger BRIESCH az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének beszéde A magyar Gazdasági és Szociális Tanács alakuló ülése 2004. augusztus 24. - 2 - Tisztelt
Részletesebben8035/17 gu/ol/kf 1 DG E - 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 2. (OR. en) 8035/17 JEUN 48 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága Előző dok. sz.: 7679/17 JEUN 39 Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenHatáron átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenFeladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár
Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.23. COM(2016) 280 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergiaközösség,
RészletesebbenElőterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére
Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenA Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
RészletesebbenHATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN
HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN Zakota Zoltán zzakota@gmail.com Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad A határmenti együttműködések főbb szakaszai PHARE CBC INTERREG III HU-RO
RészletesebbenHatáron átnyúló együttműködési formák Közép- és Kelet- Európában
Határon átnyúló együttműködési formák Közép- és Kelet- Európában Szakáli István Loránd Partiumi Keresztény Egyetem Kárpát - Medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem Debrecen 2010. Július 27. Érintett
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)
RészletesebbenA határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére
Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok
RészletesebbenELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére
RészletesebbenMILYEN LEHETŐSÉGEK REJLENEK A MUNKAVÁLLALÓK SZOLGÁLTATÁSOK KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KIKÜLDETÉSÉBEN? VÁLTOZÁS A POSTING IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁBAN
MILYEN LEHETŐSÉGEK REJLENEK A MUNKAVÁLLALÓK SZOLGÁLTATÁSOK KERETÉBEN TÖRTÉNŐ KIKÜLDETÉSÉBEN? VÁLTOZÁS A POSTING IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁBAN AZ IRÁNYELV Uniós jogi aktus, konkrét célokat tűz a tagállamok elé,
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenSZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:
SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)
Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.3.13. SWD(2018) 69 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament
Részletesebben9895/19 ol/lg/eo 1 ECOMP.2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 5. (OR. en) 9895/19 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 9101/19 + COR 1 Biz. dok. sz.: COM(2019) 21 final
RészletesebbenAz önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök
Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Dr. KÁKAI László Habil. Egyetemi docens Pécs, 2014. október 16. A területi közigazgatás átalakítása a Jó Állam születése A Kormány
RészletesebbenFenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei
Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával
Részletesebben8461/17 ac/ms 1 DGG 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 25. (OR. en) 8461/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. április 25. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 7875/17 + ADD 1 Biz.
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenStruktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002
Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0258 (NLE) 12042/16 TRANS 335 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenTransznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla
Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A
RészletesebbenA magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája
A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat
Részletesebben7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenA Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.
A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenA FEJLESZTÉS ÚJ ÚTJAI: PARTNERHÁLÓZATOK SZEREPE A FORMÁLÓDÓ DUNA TÉTBEN
Heti Válasz DUNA Konferencia MÜPA 2010.május 6. A FEJLESZTÉS ÚJ ÚTJAI: PARTNERHÁLÓZATOK SZEREPE A FORMÁLÓDÓ DUNA TÉTBEN TÖRÖK LÍVIA Studio Metropolitana Budapest MOTTÓ: A sikerhez feltétlenül szükséges
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
Részletesebben