KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 1. A Működési Szabályzat hatálya 4 2. A KMDI neve és jogállása 4 3. Szabályzói háttér 5 II. FEJEZET A KMDI RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI 6 4. A KMDI rendeltetése 6 5. A KMDI feladatai 6 III. FEJEZET A KMDI SZERVEZETE, VEZETŐI ÉS TESTÜLETEI 7 6. A KMDI szervezete 7 7. A doktori iskola vezetője 8 8. A doktori iskola vezető-helyettes 8 9. A törzstag A kutatási terület vezetője A témakiíró, témavezető, társ-témavezető A doktori iskola oktatója A doktori képzésben résztvevő egyéb szervek, személyek A KMDI testületei és fórumai A KMDI Tanácsa (KMDIT) A KMDI Vezetői Tanács (KMDIVT) A Kutatási Területi Tanács (KTT) 14 IV. FEJEZET 18. A KÉPZÉS FORMÁI ÉSA DOKTORI ISKOLÁBA VALÓ FELVÉTEL SZABÁLYAI A felvétel általános szabályai Jelentkezés a doktori képzésre A felvételi meghallgatás A felvételi eljárás értékelési rendje A felvételi döntés 19 V. FEJEZET A KMDI KÉPZÉSI RENDSZERE A doktori képzés és a fokozatszerzés fogalma, tartalma A kutatási területek és témacsoportok A hallgatói jogviszony A doktorandusz jogai és kötelezettségei A szervezett teljes idejű képzésben résztvevő doktoranduszok A szervezett részidejű képzésben résztvevő doktorandusz Az egyéni képzésre vonatkozó eltérő rendelkezések Az egyéni felkészülés A komplex vizsga Az abszolutórium Átvétel, témavezető-, cím- és kutatási témaváltoztatás A fokozatszerzési eljárás A doktori fokozat megszerzésének általános feltételei 30 VI. FEJEZET A DOKTORI KÉPZÉS ÉS FOKOZATSZERZÉS TÉMAKÖRÉBE TARTOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK Fizetendő díjak és térítések 31 2

3 38. Támogatások, mentességek és kedvezmények A doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosítása A KMDI kapcsolatai, együttműködésének szabályai 32 VII. FEJEZET Vegyes és záró rendelkezések sz. melléklet 34 Jelentkezési lap Doktori (PhD) képzésre sz. melléklet 40 Publikációs pontérték táblázat sz. melléklet 42 Jelentkezés komplex vizsgára sz. melléklet 45 Jegyzőkönyv Komplex vizsgáról 45 3

4 BEVEZETÉS A Katonai Műszaki Doktori Iskola megalapításának törvényi feltételeit Az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolásáról szóló 169/2000. (IX.29.) Kormányrendelet teremtette meg, amikor a Műszaki Tudományok tudományterület részeként önálló tudományágként jelölte meg az Egyetemen korábban a hadtudomány tudományszakaként oktatott és annak alprogramjaként kutatott Katonai Műszaki Tudományok tudományágat. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Működési Szabályzat hatálya A Katonai Műszaki Doktori Iskola Működési Szabályzata (a továbbiakban: MSZ) hatálya a Katonai Műszaki Doktori Iskola (továbbiakban: KMDI vagy doktori iskola) doktori képzésében résztvevő illetve közreműködő doktoranduszokra, oktatókra és más alkalmazottakra terjed ki. 2. A KMDI neve és jogállása (1) A doktori iskola neve: Katonai Műszaki Doktori Iskola Rövidítve: KMDI (2) Működési helye: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Budapest X. ker. Hungária krt A épület (3) Postacíme: 1581 Budapest Pf. 15. (4)Telefon: ; Fax: (5) Létesítésének éve: (6) MAB azonosítója: 153 (7) A KMDI idegen nyelvű megnevezései: Angol: Doctoral School of Military Engineering Francia:Ecole Doctorale des Ingénieries Militaires Német: Doktorschule für Militärtechnische Wissenschaften Orosz: Докторантура военно-технических наук (8) A KMDI a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (továbbiakban: Egyetem) működő, saját munkakörökkel és szervezeti egységekkel nem rendelkező, önálló oktatási, szervezeti egység. 4

5 (9) A KMDI irányítását és törvényességi felügyeletét a tudományos rektorhelyettes látja el. A KMDI-t a Doktori Iskola Tanács (továbbiakban KMDIT) döntéseit figyelembe véve az iskola vezetője vezeti. (10) A doktori iskola nyilvántartott adataiban történt változásokat haladéktalanul be kell jelenteni az Oktatási Hivatalnál. (11) A DI megszüntetéséről az Egyetemi Doktori Tanács (továbbiakban: EDT) vagy a rektor kezdeményezésére a Szenátus dönt. A rektor kezdeményezése esetén a Szenátus döntése előtt beszerzi az EDT véleményét. A rektor a Szenátus döntése szerint kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál a doktori iskola nyilvántartott adatainak módosítását. A doktori iskolát az Oktatási Hivatal bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül törli a nyilvántartásból. (12) A Működési Szabályzat a KMDI alapokmánya. 3. Szabályzói háttér (1) Az MSZ szabályzói hátterét az alábbi törvények, rendeletek, szabályzatok és intézkedések képezik: a) a évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról; b) a évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról; c) a 387/2012.(XII.19.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról d) a 13/2001. (V. 30.) HM-BM együttes rendelet a honvédelmi és a belügyi ágazat hivatásos állományú tagjai doktori képzésben történő részvételének egyes szabályairól; e) a MAB 2013/6/III/1. sz. határozata a doktori iskola létesítése és működése - akkreditációs bírálati szempontok; f) 423/2011. (XII.29.) kormányrendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról; g) 266/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról. h) az Egyetemi Doktori Szabályzat (továbbiakban DSZ). i) Országos Doktori Tanács: A komplex vizsga általános elvei és szabályai ajánlás (2016. február 12-i ülésén elfogadott, a április 15-i ülésen módosítva) (2) Az MSZ által nem érintett ügyekben és részletekben az Egyetem, valamint a Kar szervezeti és működési szabályzataiban, illetve a DSZ-ban előírtakat kell irányadónak tekinteni. 5

6 II. FEJEZET A KMDI RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI 4. A KMDI rendeltetése (1) A KMDI a Katonai Műszaki Tudományok tudományágban a doktori oktatás és kutatás egységes, szervezett képzési kereteinek, az önálló tudományos kutatói munkára való képesség elsajátítására és a doktori fokozat megszerzésére történő felkészítés szervezeti kereteinek biztosítására létesített, a MAB által akkreditált egyetemi szervezeti egység. (2) A KMDI rendeltetése a Katonai Műszaki Tudományok tudományágban a doktori tudományos (PhD) fokozat megszerzésére felkészítő képzés tervezése, szervezése és folytatása, továbbá tudományos kutatás irányítása, végzése (3) A KMDI a doktori képzést az egyetem karaival, intézeteivel, oktatási szervezeti egységeivel szoros együttműködésben végzi, illetve a képzési és kutatási feladatok minőségi teljesítése érdekében a szükséges és lehetséges mértékben más egyetemek, kutató intézmények, fegyveres- és rendvédelmi szervezetek tudományos fokozattal rendelkező oktatóit és szakembereit is bevonja. 5. A KMDI feladatai (1) A DI feladata: a) a kutatási területek tervezési, képzési és tudományos tevékenységének irányítása, a kutatási témák áttekintése, folyamatos aktualizálása, felterjesztése az EDT felé; b) a doktori képzés szerkezetének, dokumentumainak kidolgozása és naprakészen tartása, a képzési struktúra kialakítása és aktualizálása, a DI képzési programjának és féléves órarendjeinek összeállítása; c) a DI oktatási és kutatási tevékenységének megszervezése, az oktatók és a meghívott előadók felkérése; d) együttműködés a képzés és kutatás műhelyeivel, a tanszékekkel a kutatási témák befogadásával, a kutatás infrastrukturális feltételeinek biztosításával, az előadók biztosításával, az értekezés-tervezetek tanszéki, intézeti kutatói műhelyvitájának megszervezésével kapcsolatban; e) a doktori témakiírók által meghirdetésre tervezett kutatási témák véleményezése, majd előterjesztése az EDT-hez jóváhagyásra; f) a doktori képzéssel kapcsolatos módszertani anyagok, tájékoztatók kidolgozása, közzététele; g) a felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése és lebonyolítása; h) a doktori képzésre felvételt nyert hallgató az első tanulmányi félévére személyes beiratkoztatása, valamint a tanulmányok második félévétől a hallgató indokolt esetbeli regisztrációja a Neptun egységes tanulmányi rendszerben; i) a képzésben résztvevő doktoranduszok és egyéni felkészülők tanulmányi ügyeinek intézése, irányítása, rögzítése a Neptun egységes tanulmányi rendszerben; 6

7 j) igazolások kiadása (hallgatói jogviszony, leckekönyv/elektronikus leckekönyv másolatok kiadása); k) az egyéni tanulmányi és kutatási programok, valamint a féléves tanulmányi és kutatási tervek elkészítésének irányítása, a tervek egy példányának őrzése, a doktoranduszok okmánygyűjtőinek vezetése; l) a doktoranduszok és témavezetőik féléves jelentéseinek elfogadása; m) a komplex vizsga megszervezése, meghirdetése, a résztvevők értesítése; n) az abszolutórium kiadása; o) aktív részvétel a doktoranduszok műhelyvitáinak szervezésében és a fokozatszerzésében; p) előterjesztések készítése a DIT és az EDT üléseire; q) az érintettek értesítése a DIT döntéseiről; r) beszámolók, jelentések készítése a DI tevékenységéről; s) a DI honlapjának kezelése, frissítése, az ODT honlapján való megjelenés nyomon követése; t) a doktori iskola konferenciáinak, tudományos fórumainak szervezése; u) kapcsolattartás az egyetemi és külső kutatóhelyekkel, partnerekkel; (2) AKMDI feladatai végrehajtásában szorosan együttműködik a Tudományos Ügyek Irodájával (a továbbiakban: TÜI). III. FEJEZET A KMDI SZERVEZETE, VEZETŐI ÉS TESTÜLETEI 6. A KMDI szervezete (1) A KMDI képzési, kutatási és az ezzel járó tervezési-irányítási és nyilvántartási feladatait az egyetem más szervezeti egységeinél (tanszékeinél) főállású munkakört betöltő, tudományos fokozattal rendelkező vezető oktatók végzik. Kivételt képez ez alól a főelőadó, aki a TÜI állományába tartozik. (2) A KMDI vezetői: a) iskolavezető; b) iskolavezető-helyettes(ek). (3) KMDI vezető munkatársai c) KMDIT tudományos titkára; d) főelőadó. (4) A KMDI-ben a képzés és a kutatómunka a kutatási területeteken folyik, amelyek élén a kutatási-területvezetők állnak, és akik irányítják a kutatási területükön folyó szakmai munkát, felügyelik a hozzájuk tartozó doktoranduszok és egyéni felkészülők képzésikutatási tevékenységét. Kutatási terület akkor létesíthető, ha rendelkezik a terület létesítését tudományosan alátámasztó alapozó tanulmánnyal és az erre épülő, kidolgozott tantárgyi 7

8 programokkal, reprezentánsokkal (DSc, CSc, PhD fokozatosokkal), eredményesen művelt kutatási témákkal és tudományos publikációkkal, valamint témavezetőkkel. (5) A doktorandusz tanulmányi és kutatási feladatait a témavezető irányítja és segíti. 7. A doktori iskola vezetője (1) A DI vezetője olyan a működés során 70. életévét még be nem töltő törzstag, az egyetemmel teljes idejű foglalkoztatási jogviszonyban álló, MTA doktori címmel rendelkező egyetemi tanár, aki felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A vezető személyének szakmai alkalmasságát a létesítéskor vagy későbbi változáskor a MAB megvizsgálja. A DI vezetőjét a DI egyetemi tanár törzstagjai közül a törzstagok többségének javaslatára az EDT választja, és a rektor nevezi ki, legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés több alkalommal meghosszabbítható. (2) A vezető személyének szakmai alkalmasságát a MAB megvizsgálja. A doktori iskola vezetőjét távollétében helyettese az EDT ülésein tanácskozási joggal helyettesíti. A doktori iskolavezetőjének tartós távolléte esetén kérésére és az EDT javaslatára helyettesét a rektor teljes jogú helyettesítéssel bízhatja meg az adott időtartamra. (3) A doktori iskola vezetőjének feladatai: a) felelős a doktori iskolában folyó kutatás tudományos színvonaláért, továbbá az oktatási munkáért; b) koordinálja a KMDI-nél folyó doktori képzést és tudományos kutatást; c) irányítja a KMDIT munkáját, és felelős a KMDIT döntéseinek végrehajtásáért; d) koordinálja a szakmai munkát és felelős annak minőségéért; e) képviseli a doktori iskolát; f) irányítja a DI működését és információcserét folytat az EDT-vel. 8. A doktori iskola vezető-helyettes A DI vezető-helyetteseket választhat. A velük szemben támasztott követelmények az MTA doktori cím kivételével és feladatok megegyeznek a DI vezetőjére vonatkozó rendelkezésekkel. A DI vezetőjét távollétében helyettese az EDT ülésein szavazati joggal helyettesíti. A DI vezetőjének tartós távolléte esetén kérésére és az EDT javaslatára helyettesét a rektor teljes jogú helyettesítéssel bízhatja meg az adott időtartamra. (1) Törzstag az lehet, aki: a) tudományos fokozattal rendelkezik; 9. A törzstag b) a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytat, amely tudományos tevékenység a Magyar 8

9 Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvényben meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis (a továbbiakban: Adatbázis) alapján vizsgálandó; c) az Egyetemen teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. (3) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás megállapítására az Egyetemet jelölte meg; d) a doktorjelöltek vezetésére való alkalmasságát bizonyította azzal, hogy témavezetésével legalább egy doktorjelölt doktori fokozatot szerzett; e) ha az előbbiekben foglalt feltételeket teljesíti, az EDT jóváhagyásával törzstag lehet az Nftv. 32. (1) bekezdése szerint a Professor Emeritus vagy Professor Emerita (továbbiakban együtt Professor Emeritus) is abban a doktori iskolában, amelyben emeritált. A Professor Emeritusok közül egy tag vehető figyelembe a törzstagok tekintetében; f) ha az előbbiekben meghatározott feltételeket teljesíti, törzstag lehet továbbá a kutatóintézetben, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott - Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező - tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az Egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. Közülük legfeljebb két tag vehető figyelembe a törzstagok tekintetében; g) A MAB ODT honlapján előírt törzstagi követelményeknek megfelel. g) A törzstagnak: ga) legalább egy képzési ciklusban és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára meg kell felelnie az előzőkben foglaltaknak, valamint gb) vállalnia kell, hogy kutatási témát hirdet és témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában. (2) Törzstag emeritus címet kaphat a KMDIT vagy az EDT döntése alapján ugyanabban a DIban az az alapító tag vagy legalább 5 évvel korábban már törzstagként elfogadott személy, akinek dokumentált kapcsolata van az intézménnyel, és akit a továbbiakban témavezetői kötelezettség nem terhel. A törzstag emeritusszal szemben nem elvárás az 5 új közleményre vonatkozó MAB kritérium teljesítése, valamint a publikációs és hivatkozási adatainak az Adatbázisba történő felvitele. A törzstag emeritus címet vagy a törzstag kéri, vagy a doktori iskola kezdeményezi és adja határozott vagy határozatlan időre és ezt a doktori iskola vezetője az ennek megfelelően módosítandó doktori adatbázisban megjeleníti. Legalább öt éves törzstagság/alapító-tagság nélkül önmagában csak törzstag emeritus címet kérni és adni nem lehet. (3) A törzstag emeritus címhez nincs szükség sem MAB határozatra, sem külön bejelentésre. A címet a doktori iskola vagy az EDT saját hatáskörében vissza is vonhatja, amennyiben a kapcsolat megszűnik, illetve a cím megszüntetését a törzstag emeritus maga is kérheti. Ezek után a törzstag emeritus adatai már nem láthatók a nyilvános doktori adatbázisban, de változatlanul megőrződnek és beszámítanak a doktori iskola teljesítményébe. 10. A kutatási terület vezetője 9

10 (1) A kutatási-terület vezetője az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott, az akkreditáció szempontjából az Egyetemen figyelembe vett egyetemi tanár, főiskolai tanár vagy egyetemi docens lehet. Az Egyetemen egy személy egy kutatási területnek lehet a vezetője. A kutatási terület vezetőjének rendelkezni kell legalább egy abszolutóriumot szerzett doktorandusszal. (2) A kutatási-terület vezetőjének feladatai: a) felelős a kutatási területen folyó munka minőségéért; b) javaslatot tesz a doktori képzésre történő felvételre; c) javaslatot tesz a témavezető személyének jóváhagyására vagy megváltoztatására; d) javaslatot tesz a képzést érintő változtatásokra és az új kutatási témákra; e) jóváhagyja a doktorandusz egyéni tanulmányi és kutatási programját, valamint féléves tanulmányi és kutatási tervét; f) irányítja a kutatási terület szakmai munkáját; h) felelősen részt vesz a KMDIT munkájában. i) KMDIT útmutatása alapján irányítja, felügyeli és írásban értékeli a témavezetők tevékenységét. (3) A kutatási-terület vezetője a témavezetővel és a adott tanszék tanszékvezetőjével egyetértésben segíti a doktori képzésre felvett hallgató KMDI Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: KMDI TVSZ) szerinti tantárgy felvételét, a tananyag és kutatási téma feldolgozását, a tanulmányi (és esetleg oktatási), illetve kutatási és publikálási kreditek megszerzését. 11. A témakiíró, témavezető, társ-témavezető (1) A doktori téma kiírója az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek a fokozatszerzése óta legalább két év eltelt, és a témahirdetését a KMDIT javaslatára az EDT jóváhagyta. (2) A doktori témavezető személye és feladatai: a) a doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező oktató (egyetemi tanár vagy egyetemi docens), kutató (kutatóprofesszor vagy tudományos főmunkatárs), illetve olyan külső személy, akinek a témahirdetését a KMDIT javaslatára az EDT jóváhagyta, és aki ennek alapján felelősen irányítja és segíti a témát kutató doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktoranduszok fokozatszerzésre történő felkészülését. b) Egy doktorandusznak egyidejűleg két témavezetője is lehet, amennyiben azt a doktori tanács jóváhagyja. c) a tudományos (PhD) fokozat megszerzését követően legalább kettő éven keresztül saját kutatási eredményeinek rendszeres az Adatbázisban igazolt publikálásával, esetleg társ-témavezetés vállalásával is igazolja tudományos témavezetői alkalmasságát; 10

11 d) saját megkezdett kutatási eredményeire alapozva doktori kutatási témavázlatával megpályázza a DIT-nél a téma meghirdetésének jogát. A témahirdetést a DIT előterjesztésére az EDT hagyja jóvá; e) felelősen irányítja a doktorandusz tanulmányi és kutatási tevékenységét; f) a doktorandusz féléves tájékoztatójában és leckekönyvében (elektronikus leckekönyvében) félévenként aláírásával igazolja az elvégzett tanulmányi és kutatási feladatok teljesítését; g) támogatja a doktoranduszt hazai és külföldi ösztöndíjak elnyerésében; h) javaslatot tesz a doktorandusz tanulmányi és kutatási tervére, és felelős annak színvonalas végrehajtásáért; i) a képzés befejeztével összefoglaló jelentést készít a doktorandusz által elvégzett tanulmányi és kutatási munkáról, majd javaslatot tesz az abszolutórium kiadására vagy annak megtagadására; j) a tanszékvezetővel együttműködve előkészíti, majd levezeti az elkészült doktori értekezés-tervezet műhelyvitáját; k) ellenőrzi a doktorandusz PhD kutatási minimum követelményének teljesítését és a fokozatszerzésre jelentkezés esetén javasolja annak elfogadását vagy elutasítását a DIT-nek; l) javaslatot tesz a kutatási terület vezetőjének egyetértésével a komplex vizsga tantárgyaira, a komplex vizsga-bizottság valamint a bírálóbizottság elnökének, tagjainak és hivatalos bírálóinak személyére; m) felelősséggel irányítja a doktorandusz fokozatszerzésre való felkészülését. (3) A témavezető felelős a doktorandusz kutatási eredményeinek tudományos közlemények formájában való megjelentetéséért, a doktori értekezés kellő minőségű elkészítéséért. (4) Egy témavezető (az Egyetemen) egyidejűleg legfeljebb 6 témát hirdethet, és 6 doktorandusz témavezetését láthatja el. (5) A témavezető meghirdetni kívánt doktori témáját az Egyetem témában illetékes tanszékével egyezteti. (6) Társ-témavezető választható akkor, ha a doktorandusz kutatási témájának kidolgozása során két szakember együttes segítségére van szükség. Doktori társ-témavezető lehet az a tudományos fokozatot szerzett aktív kutató vagy oktató is, aki még nem jogosult önálló témavezetésre és témahirdetésre. 12. A doktori iskola oktatója (1) A doktori iskola oktatói azok a legalább már 2 éve tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola vezetőjének javaslatára a KMDIT, majd az EDT alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. Külső oktató az a személy lehet, akit az egyetemen működő tanszék vezetőjének befogadó nyilatkozata alapján az illetékes kutatási-terület vezető javasol a KMDIT-nek. A doktori iskola oktatóinak személyét az EDT hagyja jóvá. A doktori iskola oktatói a szervezett képzés keretében témákat és oktatási foglalkozásokat hirdethetnek meg. 11

12 (2) Egy oktató több doktori iskolában is vállalhat oktatói feladatot, de törzstagként csak annak a felsőoktatási intézménynek egyetlen doktori iskolájában szerepelhet, ahol az Nftv. 26. (3) bekezdésének rendelkezése szerint a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatása megállapításánál figyelembe vették. 13. A doktori képzésben résztvevő egyéb szervek, személyek (1) Az intézetek/tanszékek tudományos fokozattal rendelkező oktatói, és óraadó külső oktatók végzik a doktoranduszok oktatását a hallgató négyéves egyéni tanulmányi és kutatási programja alapján. (2) A hallgató egyéni tanulmányi és kutatási programjának egy-egy példányát a felveendő tantárgyakat oktató intézetek, illetve tanszékek felé is leadja, amelyek alapján az intézetek, illetve tanszékek tervezni tudják oktatási tevékenységüket. A hallgató a jóváhagyott egyéni tanulmányi és kutatási program szerinti tantárgyak felvételének rendjétől a kutatási terület vezetőjének engedélyével térhet el, melyre vonatkozó kérelmet a témavezető jóváhagyásával a költségvetés tervezhetősége miatt minden év október 30-ig kell benyújtani a következő naptári évre vonatkozólag. 14. A KMDI testületei és fórumai (1) A KMDI testületei és fórumai: a) a Katonai Műszaki Doktori Iskola Tanács (KMDIT); b) a Katonai Műszaki Doktori Iskola Vezetői Tanács (továbbiakban: KMDIVT); c) kutatási területenként Kutatási Területi Tanács (továbbiakban: KTT). (2) A KMDI legfelsőbb szintű vezető testülete a KMDIT. (3) A fentieken kívül a KMDIT munkáját egy-egy célfeladat elvégzésére ideiglenesen létrehozott bizottságok segíthetik. Ezen bizottságok a feladat befejezésekor kötelesek beszámolni a KMDIT-nek, amely a beszámoló elfogadásával egyidejűleg e bizottságokat megszünteti. 15. A KMDI Tanácsa (KMDIT) (1) A KMDIT a DI vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, melyet a DI törzstagjai választanak a DI-nek az ODT honlapján regisztrált témavezetői közül. A KMDIT elnöke a DI vezetője. A KMDIT tagjait a törzstagok javaslatára az EDT bízza meg és menti fel. A DIT tagja továbbá tanácskozási joggal egy, a Doktorandusz Önkormányzat (a továbbiakban: DÖK) által felkért doktorandusz is. A KMDIT tudományos titkárt kérhet fel. A KMDIT állandó meghívottai tanácskozási joggal a tudományos rektorhelyettes és a DI kutatási területeinek vezetői. 12

13 (2) A választott tagok mandátuma öt évre szól, amely több alkalommal meghosszabbítható. A DI vezetőjét távollétében a DIT ülésein az általa megbízott törzstag levezető elnökként szavazati joggal helyettesíti. (3) A KMDIT feladata a doktori iskola feladatai végrehajtásának irányítása. (4) A KMDIT az EDT tanácskozási rendjéhez igazítva, az EDT üléseit legalább 10 nappal megelőzően ülésezik. (5) A KMDIT fellebbviteli fóruma az EDT. (6) A KMDIT választott és delegált tagjai: a) A KMDIT-nek hivatalból szavazati jogú tagja a doktori iskola vezetője, mint a KMDIT elnöke, és a kar tudományos dékánhelyettese. b) 6 fő tudományos fokozattal rendelkező, az ODT honlapján a KMDI-nél témavezetőként regisztrált oktató, kutató, szavazati joggal; c) 3 fő az egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló, az ODT honlapján a KMDI-nél regisztrált külső témavezető, szavazati joggal; d) 1 fő delegált doktorandusz tanácskozási joggal. (7) A KMDI tudományos titkára a tanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A tudományos titkár KMDIT-tel kapcsolatos feladatai: a) a KMDIT üléseinek előkészítése; b) részt vesz az okmányok kidolgozásában; c) felel a KMDI honlapjának aktualitásáért; d) felel a KMDI adatainak, okmányainak az ODT honlapjára való feltöltéséért. (8)A KMDIT feladata az 5. (1) bekezdésben részletezett feladatok operatív irányítása és végrehajtása. Részleteiben: a) Dönt: aa) a doktori iskola képzési programjáról és a tantárgyprogramokról; ab) a tantárgyakról és azok kreditjeiről, az előzetes kredit-beszámításokról ac) a más egyetemen vagy külföldi tanulmányúton (részképzésen) szerzett kreditek beszámításáról; ad) a doktori értekezés (tervezet) címmódosításairól, amelynek utolsó időpontja a műhelyvita lehet; ae) a hallgatók évhalasztási, tanulmányi, fegyelmi és vizsgaügyeiről. b.) Javaslatot tesz az EDT felé: ba) a doktori témakiírók, témavezetők és a doktori iskola oktatói személyének jóváhagyására; bb) a DIT által véleményezett doktori kutatási témák elfogadására; bc) a doktori felvételre, valamint a hozzájuk kapcsolódó doktori témákra; bd) a PhD értekezés tervezet műhelyvitája eredményének és a doktori fokozatszerzésre történő jelentkezés elfogadására; be) a komplex vizsga- és bírálóbizottságok összetételére; 13

14 bf) a komplex vizsgatantárgyaira, illetve témaköreire; bg) a témavezető változtatás iránti kérelmek elfogadására; bh) a kutatási téma megváltoztatása iránti kérelmek elfogadására, az új témavázlat alapján; bi) új kutatási területek létesítése iránti kérelmek elfogadására; (9) A KMDIT az EDT tanácskozási rendjéhez igazítva, az EDT üléseit legalább 10 nappal megelőzően ülésezik. (10)A KMDIT fellebbviteli fóruma az EDT. 16. A KMDI Vezetői Tanács (KMDIVT) (1) A KMDIVT tagjai a KMDI vezetője, helyettese(i), a KMDIT tudományos titkára, a kutatási terület vezetők és a doktoranduszok egy képviselője. (2) A KMDIVT a KMDI vezetője mellett működő döntés-előkészítő, véleményező, koordináló testület, amely az iskola vezetőjének kérésére alkalomszerűen ülésezik. 17. A Kutatási Területi Tanács (KTT) (1) A KMDI minden kutatási területén szükség esetén KTT-t kell létrehozni, amelynek összetételét a kutatási terület önállóan határozza meg. A KTT elnöke a kutatási-terület vezetője, tagjait a kutatási terület képzésében aktívan résztvevő, tudományos fokozattal rendelkező témavezetők és oktatók közül kell megválasztani. A KTT alkalomszerűen ülésezik. (2) A KTT döntési jogkörrel rendelkezik az EDT által engedélyezett kutatási területi képzés tartalmának és módszereinek a KMDI doktori képzésben résztvevők KMDI TVSZ követelményrendszerével összhangban történő meghatározására (megváltoztatására). (3) A KTT a szükséges esetekben kezdeményezheti (kérheti) a KMDIT állásfoglalását a kutatási terület oktatóit és doktoranduszait érintő ügyekben. IV. FEJEZET 18. A KÉPZÉS FORMÁI ÉS A DOKTORI ISKOLÁBA VALÓ FELVÉTEL SZABÁLYAI (1) A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. (2) A doktori képzés formái: a) A doktori képzés szervezett formái: aa) szervezett teljes idejű (nappali, ösztöndíjas vagy önköltséges) teljes idejű képzésnek minősül az olyan képzés is, melynek keretében a pályázó az Egyetemmel 14

15 együttműködési megállapodást kötött intézményben, illetve kutatóhelyen áll foglalkoztatási jogviszonyban, és kutatómunkáját ennek keretében folytatott kutatási, alkotási tevékenység keretében végzi; ab) szervezett részidejű (levelező, önköltséges); ac) egyéni képzés (önköltséges); b) Megengedett, képzés nélküli forma az egyéni felkészülés. (3) A doktori képzés valamennyi képzési formájában az abszolutórium megszerzésének feltételéül előírt követelmények teljesítését tanulmányi pontokban (kreditekben) kell mérni. 19. A felvétel általános szabályai (1) Doktori képzésre felvételi eljárás alapján lehet felvételt nyerni. A felvételi eljárás megszervezése és lebonyolítása a doktori iskola és a TÜI feladata. Jelentkezni szervezett doktori képzésre és képzés nélküli fokozatszerzésre lehet. (2) Doktori képzésre mesterképzésben szerzett fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevéllel vagy azzal egyenértékű egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel és legalább egy a (9) bekezdésben részletezett nyelvből államilag elismert középfokú komplex típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező pályázók jelentkezhetnek. (3) Az EDT a felvételt, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl, a felvételi meghallgatáson elért teljesítményhez is köti. (4) Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre jelentkezők azonos követelmények és feltételek alapján vesznek részt a felvételi eljárásban. (5) A DI a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad; a felvételi követelményeket évente a doktori képzés felvételi tájékoztatójában, a DI honlapján és az Egyetemen szokásos módon közzéteszi. (7) Az EDT a doktori iskola javaslata alapján dönt a jelentkezők felvételéről vagy a felvétel elutasításáról. A döntésről a jelentkezőt 8 munkanapon belül írásban értesíti. (8) A KMDI a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit a KMDI honlapján és az Egyetemen szokásos módon közzéteszi. (9) A felvételi pályázat benyújtásakor és a fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéskor az alábbi idegen nyelvek fogadhatók el: a) valamennyi európai ország hivatalos nyelve; b) arab; c) héber; d) japán; e) kínai; f) koreai; g) latin; h) ógörög. 15

16 10) Idegennyelv-ismeretként a felsorolt idegen nyelvek valamelyikéből legalább B2 szintű (középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű bizonyítvány szükséges a PhD képzésre jelentkezéshez (kritérium követelmény). 20. Jelentkezés a doktori képzésre (1) A jelentkezés általános követelményei: a) Szervezett doktori képzésre történő jelentkezést a meghatározott jelentkezési lapon (DSZ 1. sz. melléklet) a felvételi tájékoztatóban meghirdetett módon és határidőig az A TÜI-re kell benyújtani. b) Külső pályázók amennyiben a felvételi tájékoztatóban államilag finanszírozott képzési keret kerül meghirdetésre szintén jelentkezhetnek teljesidejű (nappali) képzésre. c) A pályázónak minden esetben igazolnia kell a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, és legalább egy jelen szabályzat 19. (9) bekezdésében meghatározott nyelvből legalább B2 szintű (középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű bizonyítvány meglétét, valamint eddigi tudományos kutatási, esetleges diákköri eredményeit, publikációs tevékenységét. d) Jelentkezni a szervezett doktori képzésben a KMDI meghirdetett témáira lehet, amelyeket a téma hirdetőjének be kell fogadnia, míg az egyéni képzésben és egyéni felkészülési formában megengedett a meg nem hirdetett, de a pályázó által már megkezdett kutatási témával való jelentkezés, amennyiben az adott témában jártas témavezető az EDT jóváhagyásával vállalja a doktori kutatómunka vezetését. e) A jelentkezési laphoz csatolni kell: ea) a szakmai önéletrajzot; eb) végzős hallgatók esetében a leckekönyv(ek), diplomával rendelkezők esetében a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű egyetemi képzésben szerzett oklevele(k) másolatát, külföldön szerzett egyetemi (master) diploma esetén annak hiteles fordítását; ec) a nyelvismeretet igazoló bizonyítvány(ok) hitelesített másolatát (külföldön szerzett nyelvvizsga bizonyítvány(ok) esetében az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztályának honosításról szóló határozatának másolatát); ed) Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért helyezések esetén azok okleveleit, vagy az oklevél másolatát, tudományos publikációk megléte esetén azok jegyzékét és különlenyomataikat (fénymásolataikat); ee) a témavezető által meghirdetett, vagy egyéni képzésre jelentkezők esetében a témavezetővel egyeztetett nem meghirdetett és az EDT felé elfogadásra javasolt kutatási tématervet. A kutatási tématervben a választott téma egy részterületének címét, kutatási célkitűzését és kidolgozásának tervezett vázlatát kell megadni; ef) a felvételi eljárási díj befizetésének igazolását; 16

17 eg) az önköltséges képzési formára történő jelentkezés esetében a költségek térítését vállaló munkáltatói vagy egyéni hivatalos nyilatkozatot; eh) három hónapnál nem régebbi büntetlen előéletet igazoló hatósági erkölcsi bizonyítványt, külföldi állampolgárok esetében ezzel egyenértékű okiratot. f) Ha az egyéni képzésre vagy egyéni felkészülési formára pályázó nem az EDT által jóváhagyott és meghirdetett kutatási témával jelentkezik, úgy annak befogadását a témavezetővel és az adott kutatási terület vezetőjével, továbbá a kutatóhely vezetőjével egyetemi kutatói munkahely esetén a tanszékvezetővel a jelentkezés benyújtása előtt el kell fogadtatni (pontosítani), amelyet ők a jelentkezési lapon aláírásukkal igazolnak, majd az EDT határozata dönt a végleges elfogadásról. g) Abban az esetben, ha a teljes idejű képzésre jelentkező kutatási témáját egyetemen kívüli kutatóhelyen kívánja kidolgozni, illetőleg az ösztöndíját nem állami forrásból, hanem máshonnan (különösen: alapítvány, intézmény, gazdasági társaság) folyósítanák, az erre vonatkozó kötelezettségvállalást (igényt) is csatolni kell a pályázathoz. h) Az egyéni képzésre történő jelentkezésnél dokumentálni kell a legalább 10 (tíz) publikációs pontnak megfelelő tudományos kutatómunka publikációs eredményeit. E pályázatban is az (e) pontban meghatározott dokumentumokat kell benyújtani. i) Az egyéni felkészülésre történő jelentkezésnél részletesen dokumentálni kell a legalább ötéves tudományos kutatómunka eredményeit, tovább legalább 20 (húsz) publikációs pontnak megfelelő tudományos kutatómunka publikációs eredményeit. A kutatási tématerv helyett az értekezés részletes témavázlatát kell mellékelni. A pályázatban meg kell jelölni a befogadó kutatási területre és a témavezető személyére vonatkozó kérelmet is. A pályázathoz nyilatkozatot kell csatolni arról is, hogy a költségeket ki vállalja. Amennyiben hazai pályázó esetén a jelölt intézménye (munkahelye), illetve külföldi pályázó esetén a küldő állam téríti a költségeket, az erre vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalást szintén csatolni kell (2) A jelentkezés egyéb követelményei a belső és ágazati pályázók esetében: a) Belső vagy ágazati pályázó a meghirdetett doktori képzésre történő jelentkezésének tényét munkáltatójának, vagy szolgálati elöljárójának írásban köteles bejelenteni (a továbbiakban bejelentés); b) A bejelentéshez kérelem is csatolható, amelyben a pályázó kérheti, hogy a teljes idejű (nappali) képzési formában vehessen részt a doktori képzésben illetve, hogy képzési költségeit a beiskolázó, vagy felügyeleti szerv (minisztérium) megtérítse; c) Belső vagy ágazati jelentkező köteles a jelentkezési laphoz csatolni az illetékes munkáltató vagy elöljáró véleményét és javaslatát a jelentkező képzésben történő részvételéről; d) Honvédelmi Minisztérium, illetve Magyar Honvédség alárendeltségébe tartozó pályázó esetén a szolgálati elöljáró a bejelentést, a kérelmet és mellékleteit a személyi javaslati lappal együtt szolgálati úton felterjeszti az állományilletékes parancsnoknak. Az állományilletékes parancsnok a közbeeső szolgálati elöljárón és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárón keresztül az okmányokat az átvételüktől számított öt munkanapon belül megküldi a HM Humánpolitikai Főosztályra. A főosztály a beérkezett kérelmeket a HM és MH Tudományos Munkacsoport (TMCS) elé terjeszti állásfoglalás meghozatala céljából. A TMCS a bejelentés részét 17

18 képező kérelmekről az egyemen lefolytatott felvételi eljárás eredményének megismerése után javaslatot terjeszt elő a miniszternek (3) A beérkezett pályázatokat a TÜI formai szempontból megvizsgálja. A formai szempontból hiányosan benyújtott pályázat esetén a TÜI felszólítja a pályázót a hiány pótlására. Amennyiben a pótlás a pályázatban meghirdetett ideig nem történik meg, a TÜI a pályázatot visszautasítja. A visszautasítást indokolni kell. 21. Felvételi meghallgatás (1) A formai feltételeknek megfelelő pályázókat a DI vezetője május (szükség esetén augusztus) hónapban felvételi meghallgatásra hívja be. Ez alól az egyéni felkészülésre jelentkező felvételi meghallgatása kivételt jelent. (2) A felvételi meghallgatás célja a pályázó által választott kutatási téma kidolgozására való alkalmasság elbírálása. (3)A felvételi meghallgatások évenkénti ütemezésére és a felvételi bizottságoknak az (5) bekezdés szerinti összetételére a DI vezetője tesz javaslatot és azt az EDT hagyja jóvá. (4) A felvételi meghallgatások előkészítése és megszervezése, végrehajtási feltételeinek biztosítása a DI-k feladata. (5) A felvételi bizottság legalább háromtagú. Elnöke a DI vezetője vagy helyettese, tagjai az érintett kutatási terület vezetője és meghívott szakértője. Az érintett témavezető szavazati jog nélkül jelen lehet a felvételi meghallgatáson. (6) A felvételi bizottság munkájában meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a DI doktoranduszainak képviselője. 22. A felvételi eljárás értékelési rendje (1) A felvételi meghallgatás során a jelentkező tudományos (szakmai) habitusvizsgálatára, eddigi tudományos tevékenységének és idegennyelv-ismeretének felmérésére kerül sor, pontozásos értékeléssel. A felvételi meghallgatás során maximum 100 pont szerezhető. A felvételi bizottság az alábbi szempontok szerint értékeli a jelentkezőt: a) tudományos (szakmai) habitusvizsgálat, melynek során a jelentkezőnek igazolnia kell, hogy a katonai műszaki tudományokban átfogó, míg a kutatási területén mélyreható ismeretekkel rendelkezik. A tudományos (szakmai) habitusra adható pontszám: 0-60 pont; b) az eddigi tudományos tevékenység értékelése, melynek során az OTDK-n elért helyezés, kivételesen az OTDK-n kapott különdíj (amelyet a felvételi bizottság külön megvizsgál), valamint a tudományos publikációkkal igazolt tudományos eredmények elszámolhatóak a következőképpen: OTDK I. hely: 20 pont, II. hely: 15 pont, III. hely: 10 pont, különdíj: 5 pont; Egy már megjelent vagy megjelenésre elfogadott tudományos publikáció publikációs pontonként 3 felvételi pontot jelent. Megjelenésre elfogadott publikációról az adott 18

19 közleményt megjelentetni kívánó tudományos médium szerkesztőbizottsága vagy főszerkesztője által kiadott nyilatkozat benyújtása szükséges. Az egyéni képzésre valamint az egyéni felkészülési formára pályázóknál jelentős kutatói gyakorlat és publikációkkal igazolt kutatási eredmény igazolása szükséges, amely az egyéni képzésre jelentkezőknél legalább 10 publikációs pontot, míg az egyéni felkészülésre jelentkezőknél, legalább 20 publikációs pontot jelent. A publikációs tevékenységekkel elérhető pontokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. A többszerzős publikációknál a részvételi arányokat társszerzői nyilatkozatokkal kell igazolni. A tudományos tevékenység értékelésére adható legfeljebb: 20 pont. c) Az idegennyelv-ismeret értékelése: egy idegen nyelvből B2 szintű (középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű bizonyítvány az elismert nyelvek valamelyikéből: 0 pont (kritériumkövetelmény). További nyelvvizsgák esetében adható pontok: ca) B1 (alapfokú) komplex típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga esetén: 5 pont; cb) B2 (középfokú) komplex típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga esetén: 10 pont; cc) C1 (felsőfokú) komplex típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga esetén: 15 pont. d) Amennyiben az első nyelvvizsga C1 (felsőfokú) komplex típusú, arra plusz 5 pont adható. A szóbeli vagy írásbeli típusú nyelvvizsgák, mint részvizsgák önmagukban nem értékelhetők. A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. (5) bekezdése szerint az ugyanazon nyelvből tett részvizsgák egyesíthetők. Az idegennyelv-ismeretre adható összpontszám: legfeljebb 20 pont: (2) A felvételhez az alábbi pontértékek elérése szükséges: a) a teljes idejű és részidejű képzésnél minimum 60 felvételi pont; b) egyéni képzésnél legalább 70 felvételi pont; c) egyéni felkészülésnél legalább 80 felvételi pont. (3) A DI a pályázókat véleményezi, rangsorolja, és kialakítja állásfoglalását: javasolja, feltételesen javasolja vagy nem javasolja a pályázó felvételét. (4)A felvételi meghallgatásokat követően a TÜI a DI javaslatait döntésre továbbítja az EDThez. 23. A felvételi döntés (1)Az EDT a DI javaslatai, valamint az ösztöndíjas képzés tekintetében a keretszámok, az önköltséges képzés és az egyéni felkészülés vonatkozásában az elért pontszámok alapján, a rendes felvételi eljárásban június 30-ig dönt a képzésre vagy egyéni felkészülésre történő felvételről, illetve a felvétel elutasításáról. Az EDT-t a döntéshozatal során a DI javaslata nem köti. Amennyiben pótfelvételi eljárás kerül meghirdetésre, a pótfelvételi eljárásban érintettek esetében a felvételi döntés határideje szeptember 15. Az elutasított pályázók számára a döntést indokolni kell. (2) A pályázókat a döntésről a TÜI 8 munkanapon belül értesíti. 19

20 (3)Jogszabálysértő vagy egyetemi szabályzatot sértő döntés ellen a kézhezvételtől számított nyolc munkanapon belül az EDT elnökén keresztül a rektorhoz lehet fellebbezni. A rektor az ügyben a fellebbezés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül dönt. (4) A DI a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad; a felvételi követelményeket, valamint a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit évente a KMDI honlapján és az Egyetemen szokásos módon közzéteszik. V. FEJEZET A KMDI KÉPZÉSI RENDSZERE 24. A doktori képzés és a fokozatszerzés fogalma, tartalma (1) A doktori képzés a KMDI-ben a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Az Egyetem a MAB által elismert tudományágakban így a katonai műszaki tudományok tudományágban is szervezett teljes idejű, valamint részidejű valamint egyéni képzést, vagy egyéni felkészülést követő fokozatszerzési eljárás alapján tudományos fokozatként, a nemzetközi ekvivalencia feltételeknek megfelelő doktori (PhD) fokozatot ítél oda. (2) A doktori fokozat az EDT által odaítélhető tudományos fokozat, amely megszerzésének feltételeit az Nftv. keretein belül az egyetem a DSZ-ban állapítja meg. A doktori fokozat egy adott kutatási terület magas színvonalú ismeretét, annak új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. A doktori fokozat általában doktori képzésben való részvétellel, majd az azt követő doktori fokozatszerzési eljárással szerezhető. Ez alól kivételt képez az egyéni felkészülés, amikor doktori képzés nélkül szerezhető doktori fokozat. (3) A doktori fokozatszerzési eljárás a doktori fokozat megszerzésére irányuló, tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárás tekintetében független cselekménysorozat. (4) A szervezett képzésben résztvevők a KMDI-ben tanulmányaikat szervezett teljesidejű (nappali, ösztöndíjas vagy önköltséges), szervezett részidejű (levelező, önköltséges) vagy egyéni képzés (önköltséges) keretében a KMDI Képzési Tervében és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglaltaknak megfelelően folytathatják. (5) A szervezett képzés segíti a doktoranduszt a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudás és az önálló kutatói gyakorlat megszerzésében. Ennek érdekében a doktorandusz tudományos képzésben vesz részt, továbbá egyéni kutatómunkát végez, és oktatási feladatokat vállalhat. (6) A szervezett képzés képzési ideje nyolc félév, mely idő alatt összesen legalább 240 kredit megszerzése kötelező. A doktorandusz a képzés időszakában külön költségtérítés fizetése nélkül az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgyat vehet fel, illetve teljesíthet, így részére a képzés befejezésekor legfeljebb 264 kreditpont ismerhető el. A szervezett teljes idejű képzés lehet közszolgálati ösztöndíjas és önköltséges képzés. A közszolgálati ösztöndíjas képzésben részt vevő állami doktori ösztöndíjban részesül Ösztöndíjas képzés esetén a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama legfeljebb nyolc félév. 20

21 (7) Az állami doktori ösztöndíj a nappali képzés munkarendje szerint szervezett képzésben részt vevő magyar állampolgárságú doktoranduszok, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú doktoranduszokkal azonos elbírálás alá eső külföldi doktoranduszok részére nyújtható pénzbeli támogatás. (8) Egyéni felkészülés: az olyan különösen indokolt esetben alkalmazható felkészülési forma, amelyben a jelölt részben, vagy teljes egészében mentesíthető a képzés feladatai alól. (9) A képzés részterületeit, az azokon szerezhető minimális és elvárt kreditpontokat, a tanulmányi kötelezettségeket, a tudományos kutatómunka, a tanóratartás (oktatás) teljesítésének követelményeit, a doktorandusz ismeretei ellenőrzésének rendszerét, a vizsgaidőszak rendjét, a doktorandusz és a témavezető tervezési és beszámolási kötelezettségeit, a párhuzamos képzésre és a külföldi részképzésre vonatkozó szabályokat, a doktorandusz más kar vagy intézmény doktori iskolájában felvett és teljesített tantárgyai kreditértékei beszámításának szabályait az egyetemi szabályzókkal összhangban a DI TVSZ-ben rögzíti. (10) A doktorandusznak az egyéni felkészülési formában résztvevő kivételével az adott kutatási témát oktató-kutató tanszék részéről kibocsátott befogadó nyilatkozattal kell rendelkeznie, amelyet a tanszékvezető ír alá. (11) Külföldi részképzés: a doktori képzés része, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó a témavezető által jóváhagyott olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. 25. A kutatási területek és témacsoportok (1) A KMDI képzési rendszerében a képzési tevékenység a kutatási területeken folyik. A doktori iskola képzési rendszerében a katonai műszaki tudományok tudományágban művelt kutatási területek az alábbiak: a) Katonai műszaki infrastruktúra; b) Haditechnika és robotika; c) Védelmi elektronika, informatika és kommunikáció; d) Katonai környezetbiztonság; e) Katonai logisztika, védelemgazdaság; f) Biztonságtechnika; g) Katasztrófavédelem. (2) A doktori iskolában kutatási terület akkor létesíthető, ha van megfelelő számú a kutatási területhez köthető, releváns publikációkkal rendelkező oktatója és témakiírója, valamint rendelkezik képzési tervvel. A kutatási területeken belül kutatási témacsoportok határozhatók meg a kutatási terület vezető és a KTT által előírt tartalommal. (3) A kutatási területi képzés indítását, megszüntetését a KMDIT kezdeményezi az EDT-nél. (4) A kutatási terület főtantárgya szigorlati tantárgy, melynek óraszámait, az előadások témáit, a feldolgozandó irodalomjegyzéket és a megszerezhető kreditek mennyiségét a kutatási-terület vezető oktató által kidolgozott tanterv tartalmazza. 21

22 (5) A tanulmányi munka rendjét, a követelményeket, a számonkérés rendjét részletesen a KMDI TVSZ rögzíti. 26. A hallgatói jogviszony (1) A doktorandusz hallgatói jogviszonya a beiratkozással, egyéni felkészülő esetén a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. (2) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A doktorandusz a tanulmányok második félévétől a Neptun egységes tanulmányi rendszerben regisztrál a regisztrációs időszakban, továbbá nyilatkozik, hogy folytatja-e tanulmányait vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. Indokolt esetben a DI-ben személyesen is lehet regisztrálni a regisztrációs időszakban. Amennyiben a doktorandusz a regisztrációt a regisztrációs időszakban önhibából elmulasztja, késedelmi regisztrációs pótdíjat köteles fizetni. Az önköltséges képzésben részt vevő doktorandusz a tanulmányai folytatása esetén a regisztrációval egyidejűleg igazolja a képzési költség befizetését. (3) Ha a doktorandusz bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve ha a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése összesen legfeljebb két félév lehet. (4) A DI a hallgatói jogviszony szünetelését legfeljebb három alkalommal, összesen négy félévre engedélyezheti. Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami doktori ösztöndíj nem folyósítható, a doktorandusz a képzésben nem vehet részt, kreditpontokat nem szerezhet, továbbá nem fizet képzési költséget, sem egyéb eljárási díjat. A szünetelés időtartama alatt a doktorandusz adatgyűjtést, tudományos kutatómunkát végezhet, publikálhat, tudományos konferenciákon, pályázatokon részt vehet. A szünetelés időtartama alatt végzett tevékenységéért a doktorandusz a szünetelést követő első aktív félévben kap krediteket. (5) A doktorandusz kérelmére a hallgatói jogviszony szünetelését a DI engedélyezheti a) két félévnél hosszabb, egybefüggő időtartamban is, b) az első félév teljesítése előtt is, vagy c) a már megkezdett képzési időszak végéig, az adott képzési időszakra vonatkozóan, feltéve, hogy a doktorandusz a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni, és e körülményt megfelelően igazolja. (6) Folyamatos a hallgatói jogviszonya annak a doktorandusznak, aki az alábbi feltételeknek eleget tesz: a) az első félévben beiratkozik; b) a további félévekben bejelenti tanulmányainak folytatását, és önköltséges doktorandusz esetén igazolja a képzési költség befizetését; c) félévenként a DI által meghatározott kreditpontokat megszerzi. (7) A (6) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem teljesítő szervezett, de nem egyéni képzésben résztvevő doktorandusz a félévet köteles megismételni önköltséges képzési forma esetén a 22