1.a Az ökológia törtenete, fogalma
|
|
- Csilla Hajduné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1.a Az ökológia törtenete, fogalma Az ókorban Arisztotelész feltételezte, hogy a populációk egyedszámát csak külső hatások befolyásolják, a középkorban Grannt ( XVII.sz.)próbált meg először a lakosság számából Előrejelzést adni a jövőre vonatkozóan (megkettőződési idő). Buffon (XVIII.sz) feltételezte, hogy biológiai tényezők is hatnak az egyedszámára. Az ökológia szó első leírása Haeckeltől származik (XIX, sz.)az élőlények kapcsolatát vizsgálja azok élő és élettelen környezetében.mivel ez túl általános, az ökológia önmeghatározására történeti folyamatként tekintünk. Jelenleg Krebs 1985-ös meghatározása elfogadott: azon interakciók tudományos vizsgálata,melyek meghatározzák az élőszervezetek eloszlását és egyedszámát,tehát a hol,mikor, mennyi,miért" kérdésekre keresi a választ. A szünbiológia a biológia olyan tudományterülete, amelynek tárgyát a szupraindividuális szerveződésű egységek elsősorban populációk,biocönózisok és a bioszféra alkotják,azok egzisztenciális rendezettségét vizsgálja. Ökológiai alapelvek: - Általános indikáció elve:a természetben minden jelződik az élőlények (indikátorok) által, ami valamilyen indikandumra vonatkoztatható (pl.: oázis megléte vagy hiánya > víz mennyiségének jelzése). - Komplementációs elv: a köznapi környezet meghatározás túl általános, itt a környék megnevezést használjuk helyette. Az ökológiában a környezet az élőlényekre ténylegesen ható tényezőket jelenti (a külső tényezőket milliőnek, a belsőket toleranciának nevezzük). - Multiplurális környezet-elv: élőlény közösségeket azonos időben más-más környezetfaktorok befolyásolják, tehát a környezetek sokaságát fejezi ki (pl.: tavasszal a cinegék számára fontos környezeti tényezők a fészkeléssel vannak összefüggésben, míg az - ugyanott található hagymás növényeknek a napfény intenzitása és a talaj nedvességtartalma lényeges). - Limitációs elv: a Liebig-féle minimúmtörvény általános alkalmazása (ő fogalmazta meg a törvényszerűséget a növények tápanyag forgalmára vonatkoztatva). Mivel a környezeti tényezők az élőlényekre egy időben együttesen hatnak, ha közülük bármelyik eléri vagy megközelíti a szervezet tűrőképességének határát, akkor az korlátozó (limitáló) tényezővé válik az adott szituációban. Ebből adódóan mindig a minimumban illetve maximumban lévő hatótényező szabályozza az élettevékenységet a többi tényező mennyiségétől függetlenül. 1.b Hortobágyi Nemzeti Park A védett terület nagysága: hektár, ebből fokozottan védett 1021 hektár. Elhelyezkedés: A nemzeti park egy nagyobb egybefüggő tömbből, és kisebb csatolt részekből áll. Területének nagy része a Püspökladány, Balmazújváros, Tiszacsege, Egyek által határolt négyszögbe esik. A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország legelső 1973-ban alapított és máig legnagyobb nemzeti parkja. Területe a széles körben elterjedt nézettel ellentétben korántsem korlátozódik a Hortobágy földrajzi, ökológiai területére, hanem különösen az utóbbi évek csatolásaival jóval nagyobb annál. Széleskörű kutatásokra alapozva a szakemberek felderítették és több-kevesebb sikerrel védelem alá helyezték az Alföld valaha volt természeti-táji értékeinek legértékesebb, még fellelhető területeit: a 1-es tétel szerk: Gincsai János oldal 1
2 foltokban még az eredeti arcát őrző szikes pusztát és füves löszpusztát, a szikespusztai tölgyes erdőket, tavakat, az egykor több száz négyzetkilométer kiterjedésű mocsaras lápos területek, és a Tiszát kísérő árterek galériaerdeinek maradványait. A folyó szabályozása után a kiszáradó puszta a legeltetés, a nagy sótartalmú, szolonyeces altalaj, a változó talajvíz és a szélsőségesen kontinentális időjárás miatt gyorsan szikesedésnek indult. Kutatások azonban kimutatták, hogy ez a folyamat a táj történetében a szárazabb időszakokban többször természetes módon is végbement éppen ez biztosította a ma is megtalálható sziki társulások fennmaradását. A gyorsan átutazó, intenzív élményekhez szokott ember számára első pillanatra talán unalmasnak tűnik a táj, de ha valaki időt és figyelmet szentel rá megértheti, hogy miért járnak csodájára messze földről a nomád világot még ma is őrző tájnak. A terület több mint felét kitevő szikes puszta (Ágota puszta, Nagyiváni puszta, Kunmadaras, Pentezug, Angyalháza, Zám) végeláthatatlan fűtengere közelebbről megvizsgálva növénytársulások évszakonként, vagy akár havonként változó, különböző színű, elrendezésű és élővilágú foltjainak mozaikja. A magasabb, szárazabb padkatetőkön sótűrő cickafarkfüves társulások élnek, a névadó pusztai cickafark mellett jellemző növényfajaik a sárga sziki pozdor, a sziki útifű, a sziki madárhúr, a magyar sóvirág, esetenként a szarvaskerep, a réti peremizs, a bárányüröm.a magasabb területeket kisebb-nagyobb vakszik foltok és szik-erek választják el egymástól. Ezeket a kloridos, szulfátos kis "halálzónákat" csak a legsótűrőbb növények képesek elviselni: budavirág, bárányparéj, tarackbúza, sóballa, az endemikus erdélyi útifű vagy a sziki üröm, fátyolvirág, kígyófarkfű díszlik rajtuk. A mézpázsitos társulások már átmenetet képeznek az ürmös szikes gyepek felé, amelynek jellemző növénye, a sziki őszirózsa nyár végén lilára színezi a vidéket. A szikesek rovarvilágát környezethez jól alkalmazkodott lepkék, sáskák, ízeltlábúak fajai alkotják. Jellegzetesek a hálót nem szövő farkaspók-félék, és gyakori hazánk legnagyobb pókja a szongáriai cselőpók. A puszta madárvilága rendkívül gazdag, több védett és szigorúan védett fajjal. Rendszeres fészkelő a ritka sziki pacsirta, a kopárosokon költő székicsér és széki lile. Féltve őrzött, ritkán szem elé kerülő fészkelő az ugartyúk, jelenlétére esténként jellegzetes panaszos kiáltása utal. Gyakori a bíbic, a nagy goda, és meg-megjelenik az ázsiai pásztormadár. Ragadozók közül rendszeresen látni a közönséges egerészölyvön túl pusztai ölyvet, parlagi sast, kerecsensólymot. Az őszi és tavaszi madárvonuláskor pedig vegyes madárcsapatok ezrei éjszakáznak a területen. Az egykor volt löszpuszták nagyobb részét már művelésbe vették, a még fellelhető védett löszhátakon túl a szántók, ugarok vették át helyüket (Boda-zug, Rév-zug). Jellemző növényei a osztrák és a ligeti zsálya, és a réti őszirózsa. A terület zonális elhelyezkedésére utaló védett sztyeppnövénye a macskahere. A művelt területek egy része szántó, de jelentős a legelő és a száraz kaszáló is, ahol a fürj, a fogoly, és a túzok talál élettérre. Emlősállománya már szegényesebb, a kisrágcsálókon túl a legfontosabb a ragadozó madarak fő táplálékát jelentő ürge.a mocsárvilág emlékét őrzik a megmaradt mocsárrétek, és láposok (Egyek-Pusztakócsi mocsarak, Kunkápolnás, Kunfényes, Feketerét), amelyek a terület mintegy negyven százalékát alkotják. Attól függően, hogy egy-egy terület meddig marad víz alatt, a meglábalhatatlan zsombékos, lápos mocsárréttől a szárazabb ecset- és hernyópázsitos, vizenyős rétekig terjednek. (Az utóbbi időben az aktív természetvédelem fő feladata, hogy megfelelő technikai háttér kialakításával gondoskodjon ezeknek a területeknek a rendszeres elárasztásáról.) A zsombékos területek tarackos, hernyópázsitos társulásának gyökérzete által közvetlenül megtartott földoszlopok olyan zsombékost alkotnak, ahol a mélyebb területek még száraz állapotban sem járhatók. Ezekben a védett tocsogósokban a csetkáka, a lila orvosi nadálytő, a sárga lizinka társaságában igen sok madárfaj talál fészkelő helyre: a szigorúan védett réti fülesbagoly, a sárszalonka, a goda, a vízicsibék több faja, sárga billegető. Csodás látványt nyújtanak a fehérszárnyú szerkők fészkelő telepei. 1-es tétel szerk: Gincsai János oldal 2
3 A vízzel bővebben ellátott területeket az egyre zártabb kákás, gyékényes, nádas társulások jellemzik. Itt kell megemlíteni, hogy a nemzeti park területén több nagy, mesterséges halastórendszer is van, amelyek szintén védettek (Hortobágyi halastavak, Csécsi-tó stb.) Nagy, nyílt vízfelületükkel és nádas, elmocsarasodó széleikkel ezek a mesterséges tavak vették át az egykori nagy pangóvizes területek szerepét, ezért jelentőségük az élővilág megtartásában kiemelkedő. A halastavakon és a zárt nádas élőhelyeken mintegy negyven madárfaj költ, és madárvonulási időszakban akár kétszáz fajból álló, többszázezres madárcsapatok is pihennek rajtuk ( az érdeklődők számára több helyen is madármegfigyelő-tornyot építettek a park munkatársai). A gyakori fészkelők között találjuk a kanalas gémet, szürke és vörös gémet, bölömbikát, bakcsót, nagykócsagot. A területen költ mindhárom hazai vöcsökfaj (a vörösnyakú vöcsök násztáncának meglesése feledhetetlen élmény), guvat, több récefaj, a nádi énekesek majd minden hazai faja, és költ a ritka csíkosfejű nádiposzáta egyre növekvő állománya is. A mocsárvilág legrejtettebb területein rakja fészkét Magyarország egyetlen fészkelő lúdfaja a nyári lúd. A mocsarak szélén és a halastavak gátjain a füzesekben kis énekesek élnek, különösen megkapó látvány a gyakori függőcinege lépten nyomon látható fészke. A tavak úszóhínár vegetációjában olyan védett növények találhatók, mint a rucaköröm, a sárgavirágú rovaremésztő rence, a fehéren virító vízi boglárkák, a kolokán, a békatutaj, a tündérfátyol és a fehér tündérrózsa. Szintén a vizes élőhelyekhez tartozik a nemzeti park csatolt területeit képző tiszai holtágak rendszere (Ároktő, Tiszacsege, Tiszadorogma környékén), és a Kiskörei-víztározó turistáktól egyelőre megkímélt északi részén kialakult madárparadicsom, amely a víztároló gátrendszerén sétálva lenyűgöző látvány. A holtágak galériaerdeje vegetációs időszakban a legforróbb trópusi esőerdő megpróbáltatásaival várja az érdeklődőt ( és védi lakóit. Ezek a Tisza-menti szil, kőris, és tölgyfa galériaerdők Európában egyedülállóak. Az aljnövényzetet iszalag, szederinda, szulák és süntök alkotja. Az erdők koronaszintjén akár százas gémtelepek, a vízben matuzsálemi korú fák korhadnak, közöttük vaddisznó, nyest, vadmacska jár. A töltések felől a botoló fűzesek vizes rekettyéiben még él a lápi póc. A nemzeti park másik messze földön híres erdőtársulása a szikespusztai tölgyes. Két jelentősebb állománya az Ohati és a kisebb Margitai erdő. Mindkettő az egykor volt nagy kiterjedésű zonális tölgyesek maradékai, sajnos egyre kisebb területen, és jobbára meggondolatlanul betelepített fafajokkal vegyesen. Ennek ellenére még mindig komoly természetvédelmi értékkel rendelkeznek. Uralkodó fajuk a kocsányos tölgy, a csertölgy, ritkább a molyhos tölgy, ezek mellett az egykori keményfaligetek maradványai a magyarkőris és a vénicszil. Az alsóbb régiókat tatár és mezei juhar, veresgyűrű som, galagonya és fagyal alkotja. Aljnövényzetük, illetve nagyobb tisztásaik növényzete jellegzetes és gazdag: odvas keltike, salátaboglárka, tavaszi csillagvirág stb. Tisztásain sziki kocsord, csepleszmeggy, ritkán törpemandula található. A sziki erdő állatvilága fajgazdag és jellegzetes. Háromszáz különféle lepkefaj, a vészesen ritkuló cincérek fajai, és futóbogarak alkotják. Az erdőfolt vonzza a madarakat, gyakori fészkelő az erdei és berki tücsökmadár, az erdei fülesbagoly, de fészkel a vörös vércse, az egerész és darázsölyv, és a kabasólyom is. Az Ohati erdő jellegzetes pusztai fészkelője volt a felhagyott vetési varjú fészkekben tucatszám költő kékvércse, mára azonban jó, ha néhány pár fészkel ma már gyakrabban találni a puszta telepített erdeiben, a marhák védelmére egykor kialakított ún. szárnyékerdőkben (Juhosháti, Papegyházi erdő), ahol vörös vércse, sárgarigó, vadgerle és örvös galamb mellett talált otthonra. A területen a 16. század környékéig mintegy harminc, még az Árpádkorban keletkezett település létezett, amelyből néhányat részben feltártak: Csécs, Balmaz, Zám mellett egykori templomok, temetők maradványai találhatók. Híres a valaha volt Papegyháza Szent László-kori templomának 1-es tétel szerk: Gincsai János oldal 3
4 rekonstruált alapja Darassa- és Máta-puszta határában. Újabb kori emlék a felújított Zádor-híd, a kilenclyukú ma már használaton kívül álló kistestvére. A Hortobágy nomád, pásztorkodó életmódjának rekvizitumai az itt-ott még látható gémeskutak, az ősi magyar juh, a racka nyájai, a nagy hírű szilaj szürke marhacsordák, és a szintén ősi magyar kutyafajták: a puli, a pumi, a kuvasz és a komondor. A nemzteti park bemutatóhelyein (Hortobágyon, Nagyivánban stb.) a pásztorélet eszközein és fényképdokumentációján túl megtekinthető a jellegzetes pásztorszállás, a "vasaló", és a honfoglalástól a legutóbbi időkig használt, tájba illő "seggenülő hodály" is. Az egykori településkép leginkább Nagyivánban, Kunmadarason és Nádudvaron maradt meg. A halászfalvak szépséges házaira pedig a Tisza jobb oldalán Négyes, Tiszabábolna és Ároktő településeken lelhet rá az érdeklődő. 1/c A természetvédelmi biológia meghatározása Az utóbbi néhány évtizedben megnőtt az érdeklődés a Föld állat- és növényfajai iránt. Ma a kihalások korát értjük, ezt mind a tudomány, mind a közvélemény felismerte. A jelenkori kihalások legfőbb oka az emberi populáció elképesztően gyors növekedése, és ebből következően a többi faj élőhelyeinek pusztítása. A másik fontos ok pedig az állatok és növények túlzott mértékű hasznosítása a nemzetközi piacokon való értékesítés érdekében. Az emberi tevékenység hatására olyan élőhelytársulások szűnnek meg, amelyek kialakulásához évmilliókra volt szükség. Az elkövetkező évtizedekben fajok ezreinek, talán tízezreinek kipusztulása jósolható. A biodiverzitás csökkenésére négy tényező irányítja rá a figyelmet: 1.jelenlegi kihalási veszélyeztetettség soha nem látott mértékű.. 2. A veszély gyorsuló mértékben növekszik, hiszen az emberi populáció mértéke is gyorsul. 3. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők káros hatásai összeadódnak, (savas ülepedés, fakitermelés) 4. Az emberek kezdik felismerni, hogy ami rossz az élővilágnak, az végső soron az emberi faj fennmaradását is veszélyezteti, hiszen létünk a természet erőforrásaitól függ. (pl. levegő, nyersanyagok) A biodiverzitás feltűnően gyors, egyre nagyobb mértékű és egyre szembeszökőbb csökkenése, valamint az a tény, hogy önmagában egyik tradicionális alkalmazott tudomány sem volt elég átfogó ahhoz, hogy a biodiverzitás csökkenését kezelni tudja, hívta fel a figyelmet a természeti biológia szükségességére, mely egy új multidiszciplináris tudomány. Kiegészíti ezeket az alkalmazott tudományokat, alapja a populációbiológia, a taxonómia, az ökológia, a biogeográfia és a genetika adja. Fő célja: 1. Az emberi tevékenység fajok populációira, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint ezzel összefüggésben 2. Olyan gyakorlati módszerek kidolgozása, melyek alkalmazásával megakadályozható az eredeti biodiverzitás csökkenése, és ha lehet, megoldható a veszélyeztetett fajok jól működő társulásokba való visszaillesztése. Elsődleges célja a biológiai sokféleség, hosszú távú megőrzése, a gazdasági megfontolások csak másodlagosak. A természetvédelmi biológiának a társadalmi-gazdasági környezetet leíró tudományterületek ismereteit is hasznosítania kell, hiszen a természet védelmét csak széleskörű társadalmi összefogással lehet csak megvalósítani. Jogi és oktatásügyi ismeretek is szükségesek a természetvédelmi programok végrehajtása módjainak megértéséhez. A fizikai környezettel foglalkozó tudományok bizonyos szintű ismerete is szükséges az élőlények és környezetük között meglévő kapcsolatok 1-es tétel szerk: Gincsai János oldal 4
5 figyelembevételéhez. A természetvédelmi biológia az alapozó tudományaival ellentétben a gyakorlatban is kivitelezhető válaszokat próbál találni a tudományos kérdésekre. 1-es tétel szerk: Gincsai János oldal 5
Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenTERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ KVVM TÁJÉKOZTATÓRÓL
TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1808/2007. TERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenBCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenGENCSI ZOLTÁN* beköszöntõ aszály. A gyepek ál- 234 Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 7-8. szám (2008. július-augusztus) Fotó: Gencsi Zoltán
GENCSI ZOLTÁN* Erdõk a Hortobágyon Fotó: Gencsi Zoltán Erdõs-mocsaras táj vagy õspuszta? Generációk talaj- és növénytani oktatásában alaptétel volt: a honfoglaló magyarok az Alföldön erdõs-mocsaras tájat
Részletesebben"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a
VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenAGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenPedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
RészletesebbenKörös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014 II. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Az első forduló túzokkal kapcsolatos feladatait már megoldottátok. Most a második forduló átfogóbb kérdéseinek
RészletesebbenVersenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenHORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenA. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont
MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenFELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.
1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenI. forduló Megoldás. 1. Mozizzunk együtt!
I. forduló Megoldás 1. Mozizzunk együtt! Tekintsétek meg figyelmesen a következő linken található rövid video filmet, https://www.youtube.com/watch?v=n5w1ogf_be0, majd ismerjétek fel a kisfilm szereplőit,
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ
2. FORDULÓ 1. Feladat: Madárismeret Nevezzétek meg a képen látható madárfajokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! 1. 2. 3. 4. 5. 6. a) Melyik madárfaj a kakukktojás? Miért? b) Ragadozó madarak között ritkaság,
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenÖtlettár Madarak és Fák napi programhoz
Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen
RészletesebbenA Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
RészletesebbenFenntarthatóság és természetvédelem
Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenOsli-Hany madarai március 10. 9:00. Szikes tavak madarai március 10. 9:00. Osli-Hany madarai március 24. 9:00
Hóvirágos túra a hédervári Vadaskerti-erdőben Egykoron a Szigetköz magasabb ártéri szintjeit a tölgy-kőris-szil ligeterdők uralták. A keményfás ligeterdő az otthona számos jól ismert lágyszárú növényfajnak
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenCurie Környezetvédelmi Emlékverseny 9-10. évfolyam Területi döntő 2012/2013. A FELADATLAP MEGOLDÁSÁT AZ 5. OLDALON OLVASHATÓ KÍSÉRLETTEL KEZDJÉTEK!
A feladatokat írta: Kódszám: Széchenyi Gábor, Budapest Lektorálta:..... Dr. Mari László, Budapest 2013. február 16. Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 9-10. évfolyam Területi döntő 2012/2013. A FELADATLAP
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenTermészetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai
Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi
Részletesebbenfenntartási tervének bemutatása
ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi
RészletesebbenHalgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon
Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenTÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN
TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:
RészletesebbenNagyvisnyó Sporttábor
Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenLátvány elemek koncepció terve
Látvány elemek koncepció terve A A Modern Városok Program keretében megvalósuló Pangea Ökocentrum (Sóstói Többfunkciós Oktatási Központ) Építési Kivitelezési Tervdokumentációjához Építtető: Nyíregyházi
RészletesebbenERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi
RészletesebbenAz ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenA LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője
A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. országos döntő MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 országos döntő MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Sólyomismeret Feladat: Írd a képek alatti sorszámozott vonalakra, hogy az adott kép
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenKedves Tanárok! 1. rész: Prológus
Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka
NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2
RészletesebbenF-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
Részletesebben9/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről
9/2012. (II. 21.) VM rendelet az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
RészletesebbenA Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással
A Közép-Tiszán elhelyezkedő 40-60 napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással Szilágyi Annamária Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7179,5 km 2 vagyonkezelője KÖTIVIZIG Tisza magyarországi
RészletesebbenMegoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.
Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D
RészletesebbenSzálkahalmi tanösvény Hortobágyi Nemzeti Park
Szálkahalmi tanösvény Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2013. Debrecen 1 A Szálkahalmi tanösvény látogatása során egy átfogó keresztmetszetet kapunk a Hortobágyi Nemzeti Parkban
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenA Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása
2008. 1. 9. III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása Kalotás Zsolt 3,
RészletesebbenJAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
RészletesebbenA Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
Részletesebben