IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) Internet:

Átírás

1 Kossuth 180 perc Növekedésre és munkahelyteremtésre koncentrálnak Gazdasági növekedésre és munkahelyteremtésre koncentrálnak a magyar cégvezetők áll az Ernst&Young felmérésében. A tavasszal egyre több optimista prognózis látott napvilágot hazánkkal kapcsolatosan. Ezeket gyűjtötte össze Werner Tamás. Riporter: - A vállalatvezetők jövőképét illetően fordulatot hozott a tavasz. Egyre több előrejelzés javuló környezetről tanúskodik. A Pricewaterhouse felmérésében tízből 6 társaságnál bevétel növekedésre számítanak. Az Ernst&Young legutóbbi összeállítása szerint a cégvezetők harmada bízik, hogy Magyarország 1-3%-os növekedési pályára áll. Még a Magyar Fejlesztési Bank konjunktúra jelentésében 10 vállalatvezetőből 4 már a társaság fejlesztésén gondolkozik. Hasonló válaszokat kapott a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara. Parragh László, elnök. Parragh László (elnök, MKIK): - Nagyon erőteljes elmozdulást érzékelünk. Azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időszakban erőteljesen pozitív várakozások jelentek meg. Miközben a bizonytalansági mutató az csökkent. Úgyhogy ez mindenképpen pozitív. Tehát, a kérdés az, hogy mindez mennyire törékeny. Mert ezek a folyamatok nagyon törékenyek. Függenek részben belső keresleti tényezőktől, de leginkább nemzetközi piaci tényezőktől, és azok azért most pozitívak, nem tudni, hogy meddig tartanak ki. Riporter: - A felmérések többsége alapján több vállalatnál terveznek felvételt, mint elbocsátást. Az Ernst&Young nemzetközi barométerében minden harmadik magyar cég bővítéssel számol, és csak 8% kalkulál leépítéssel. Ezzel a mutatóval megelőzzük a régiós országokat. Parragh László. Parragh László: - Részben a legnagyobb válságból kifelé jövő ágazatok, ilyen például az építőipar, ahonnan határozottan ilyen típusú jelzések vannak, illetve a másik, az exportra termelő gépipari, autóipari beszállító cégek, ahol létszámbővülésről adnak számot a felmérések. Riporter: - A közgazdászok még nem beszélnek gazdasági fordulatról. Weinhardt Attila, a portffolio.hu elemzője az elmúlt fél év változásait részletezi. Weinhardt Attila (elemző, portfolio.hu): - Egyelőre a növekedési kilátásaink nem túl rózsásak, de van egy-két olyan fejlemény, amely már egy nagyon enyhe optimizmust esetleg indokolttá tehet. Az egyik az, hogy ugye, a mezőgazdaság a tavalyi évében rendkívül gyenge teljesítmény után természetesen csak a bázishatás miatt is, a növekedés élénkítéséhez járulhat hozzá. Emellett pedig az építőipar 7 évi hanyatlás után talán, talán megáll már a lejtőn. Így tehát, ha nem is járul hozzá a növekedéshez, de legalább nem rontja azt tovább. Valamint az egy nagyon fontos fejlemény, hogy a költségvetési megszorítások felőli fékező erő az valószínűleg enyhül az idei évben. És végül azt is érdemes megjegyezni, hogy mind az árfolyamgát, mind pedig a rezsicsökkentés az ugye, pénzt hagy az embereknél. Riporter: - A pozitív változások mellett a kockázatokra is felhívja a figyelmet az elemző

2 Weinhardt Attila: - Egyelőre az látszik, hogy az euró zónában idén sem várható gyors gazdasági növekedés, így az exportunk erősen kérdéses, hogy miért lendülne fel éppen idén. Ráadásul az iparban egy mély recesszió alakult ki amellett is, hogy jelentős autóipari kapacitások épültek ki az országban az utóbbi időszakban. És, hát azt is hangsúlyozni kell, hogy a banki hitel leépítési folyamat, a hitelek visszaszívási folyamata az valószínűleg idén is kitart. Ami természetesen azért változtathat ezen a keretrendszeren az például a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja. Annak az első két pillére, hiszen azért ott több százmilliárd forint akár új hitelkiáramlás is bekövetkezhet, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek a hatások nem gyorsan és nem látványosan fognak jelentkezni. Ezek inkább majd a jövő évi növekedést serkenthetik. Riporter: - A legtöbb elemzőház változtatott korábbi számításán és már 0 és 1% közötti növekedést várnak Magyarországon. Az OECD fél százalékos GDP emelkedésre számít, miközben korábbi előrejelzésében még csökkenést prognosztizált. mti.hu : [ ] OGY - Módosult a felnőttképzési törvény Budapest, június 3., hétfő (MTI) - Az iskolarendszerben megszerezhető végzettséggel válhatnak egyenértékűvé a felnőttképzésben szerzett bizonyítványok a felnőttképzési törvény módosításával, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A változtatásokat 211 igen szavazattal, 74 ellenében, 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Ennek értelmében a tanfolyamok támogatásának odaítélésénél nagyobb szerep jut a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának és az agrárkamarának. Az induló képzéseket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok is véleményezhetik a jövőben. OKJ-s vagy nyelvi képzést az a cég indíthat majd, amely a felnőttképzési szakértőt és programszakértőt, továbbá az akkreditációs díját is ki tudja fizetni. A módosítás rögzíti, hogy a felnőttképző intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt szerződést köt, míg a szakmai programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a kamara vezeti. Szatmáry Kristóf, a gazdasági tárca államtitkára korábban az előterjesztés legfontosabb céljának nevezte, hogy az Európai Unió vagy a magyar költségvetés által támogatott képzések figyelembe vegyék a munkaerőpiac igényeit, és minőségi tudást nyújtsanak az iskolarendszeren kívül tanuló felnőtteknek

3 Napi Gazdaság Bár nem csodaszer, de jó lehetőségnek tűnik oldal - [ ] Bár a beruházások száma valamivel növekedhet, csodát senki sem vár az MNB növekedési hitelprogramjától (nhp), mivel az önmagában kevés - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett vállalkozói szövetségek. Szimbolikus értéke van annak, hogy az Orbán-kormány három év után eljutott odáig, hogy végre a foglalkoztatás kétharmadát adó kis- és középvállalati (kkv) szektort helyezte a középpontba - kommentálta a jegybank növekedési hitelprogramját (nhp) Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Napi Gazdaságnak. Hasonlóan fogalmaz egy háttéranyagában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is, amely szerint a költségvetési egyensúly javulása most már végre lehetővé teszi a növekedési elemek előtérbe kerülését, ebből pedig kihagyhatatlanok a kkv-k. Bizakodóan tekint a programra Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) elnöke is, aki szerint szükség volt már egy hasonló lehetőségre, mivel az utóbbi években egyre nehezebben jutottak külső forráshoz a hazai kisvállalatok, és szintén reményeinek adott hangot Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) vezetője is. Bár utóbbi hozzátette, hogy a 750 milliárd forintra megemelt összeg sem akkora mennyiség, amely igazán komoly tőkeinjekciót jelentene a kkv-szektor számára, ám ha az érintettek hozzá tudnak jutni a hitelhez, akkor valóban megindulhat egy felfelé ívelő spirál. Ehhez azonban az kell, hogy a végrehajtásnál fontos legyen az, hogy kinek jut a pénzből, mivel már korábban is előfordult olyan, hogy bár a cél jó volt, a megvalósítással akadtak problémák - fogalmazott Rudas. Hasonló félelmeinek adott hangot Kovács is, akinek reményei szerint - annak ellenére, hogy a hitelek felső határát 3 milliárd forintra emelték - a pénz egy része a kezdő és mikrovállalkozókhoz is eljut majd. Erre már csak azért is szükség lenne, mert a már pár éve működő, ám mégis sok szempontból induló cégeknek tekinthető kkv-k számára a program komoly lökést tudna adni és felpörgethetné az eddig halogatott beruházásokat is. A Fivosz vezetője egy jó alternatív vállalkozásfejlesztési lehetőségnek nevezte az MNB hitelprogramját, amely a kisvállalkozók számára is jól tervezhető, magyarán mind a kamat mértéke, mind a felvehető összeg - melynek alsó határa 3 millió forint - megkönnyíti azt, hogy a vállalkozó saját léptékében tudjon gondolkodni és maga is ki tudja számolni, hogyan fizesse vissza azt a jövőben. Azt egyik vállalati vezető sem nevezte problémának, hogy várhatóan a keret nagyobbik része hitelcserére megy majd. Ezzel esélye lesz az olyan cégnek is, amelyben benne van a növekedési lehetőség, ám a rossz hitel már a vállalat egészét fenyegette - fogalmazott Dávid, aki szerint annak ellenére igaz ez, hogy az így felszabadult pénzt nem minden esetben költik majd fejlesztésre, bővítésre. Kovács szerint is így lélegzetvételhez juthatnak a vállalkozások, míg az MKIK a kiszámíthatóbb gazdálkodást emelte ki. A devizahitelek kiváltását is mindenki támogatta, egyedül Rudas fogalmazta meg aggályait: mint mondta, bár nagyon jó lehetőség, hogy ki lehet váltani a külföldi devizában felvett hiteleket, de ezzel hátrányba kerülhetnek azok, akik ezt már korábban megtették, vagy éppen fel sem vettek ilyen kölcsönt. Arra a kérdésre, hogy a programnak mekkora hatása lesz a kisvállalati életre, egyik válaszadó sem mert pontos prognózist adni. Az MKIK szerint a kkv-k várhatóan milliárd forintot fordítanak majd új fejlesztésekre a programnak köszönhetően, ekkora lehet ugyanis a 3500 milliárd forintos hitelállomány növekménye. Stabil, sokak számára érzékelhető elmozdulásra van szükség a VOSZ főtitkára szerint, ám ehhez nem elég önmagában a hitelprogram. Szükség lenne a nemzetközi bizalom helyreállítására, a kiszámítható gazdasági környezetre, hogy a vállalkozások hosszú távra is tudjanak tervezni, de csökkenteni kellene az élőmunka terheit is, ahogy az adminisztratív akadályokat szintén le kellene építeni - sorolta a vezető, aki szerint ezek a folyamatok együtt eredményezhetnek akkora elmozdulást, amelynek már látható eredménye lenne. Rudas szerint akkor lehetne még jobb hatást elérni, ha főképp az olyan cégeket támogatnák, melyek hozzáadott értéket termelnek, stabilak és hosszú távra terveznek. Ezek tipikusan a családi vállalkozások jellemzői, így az FBN-H vezetőjének véleménye szerint a korábbi negatív megkülönböztetések után ideje lenne kiemelten támogatni őket. Kovács elmondása szerint mind a tagságból, mind a környezetéből egyre

4 több kezdő vállalkozótól hallja, hogy nagyon várja már a lehetőséget, ám ahhoz, hogy a jelenleginél több fiatal gondolja úgy, hogy egy vállalkozás indítása jelentheti a jövőt számára, van még mit tenni. Ehhez elsősorban szemléletformálásra és sok jó példára lenne szükség, amelyek valóban képesek megszólítani a célcsoportot. Ilyennek nevezte a példaképek és sikertörténetek bemutatását, hiszen ha egy fiatal azt látja, hogy egy kortársa már sikereket ért el cégvezetőként, akkor ezt le tudja magára is fordítani - mondta a Fivosz elnöke. *DZINDZISZ SZTEFAN IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. ==***==

5 Napi Gazdaság Komoly teher a devizahitel a magyar cégeknek oldal - [ ] Magyarországon a vállalati szektorban is jelentős méretet öltött a fedezetlen devizahitelezés (azaz amikor egy cég nettó devizaeszközeinek állománya nincs összhangban a várható devizabevételek nettó jelenértékével). A nettó devizabevétellel nem rendelkező devizahitelesek jelentős súlyt képviseltek a válság előtt: a beruházások mintegy 30 százalékát adták, a hitelportfólióban ennél is nagyobb, csaknem kétharmados volt a súlyuk. Míg a válság előtt a devizahitelezés nagy valószínűséggel enyhítette a likviditási korlátokat, a válság alatt - az árfolyam-leértékelődés következtében - a devizahitelesek relatív értelemben rosszabbul teljesítettek. Nagyobb mértékben nőtt a csődvalószínűségük, beruházásaik erőteljesebben estek vissza, és a hitelpiacról is jobban kiszorultak - állapította meg a jegybank mikroadatokon végzett elemzése, amely az MNB Szemle májusi számában jelent meg. A három szerző (Endrész Marianna, Gyöngyösi Győző és Harasztosi Péter) úgy találta, hogy a válság előtt a külkereskedelmi és hitelstátus szerinti csoportok egy éven belüli csődvalószínűsége 1 százalék körül alakult, és nem volt érdemi különbség az egyes csoportok között. A válság kitörése után a csődvalószínűségek megugrottak. Látványossá váltak az egyes csoportok közötti különbségek is: a devizahitelesek 2009-ben mintegy kétszer akkora valószínűséggel mentek csődbe, mint a forinthiteles vállalatok. A válság alatt a hitelpiacon erőteljes alkalmazkodás volt. Egyrészt a vállalatok átértékelték finanszírozási döntéseiket és csökkent a kereslet a devizahitelek iránt. Másrészt a kínálat is változott, mivel a devizahitelesek mérlege és hitelképessége nagyobb mértékben romlott, ami banki veszteségekben és céltartalékolási költségekben jelent meg, emellett a bankok egyéb csatornákon keresztül is ki voltak téve az árfolyamkockázatnak, ezért igyekeztek mérlegük közvetett és közvetlen árfolyamkitettségét csökkenteni. Az elemzés szerint a mérleghatások és az alkalmazkodás következtében érdemben változhatott a a fedezetlen devizahitelesek súlya. A csökkenés a beruházások esetében a legnagyobb, 29- ről 20 százalékra csökkent az arányuk. Ugyanakkor a kibocsátásban és a hitelállományban jóval kisebb változások voltak. A bankhitellel rendelkező kkv-k aránya folyamatosan csökken 2011 októbere óta, jelenleg 62 százalék - derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) elemzéséből. A cégek továbbra is leginkább (82,9 százalék) forintban vannak eladósodva, ez a mutató 2009 tavaszán még csupán 76,5 százalék volt. A devizában felvett hitellel rendelkező cégek aránya gyorsan csökken: 2009 nyarán euróban a kkv-k 41 százalékának volt tartozása, ez az arány mára 25 százalék alá ment, míg a svájci frank esetében ez az érték 13-ról 1 százalékra esett. A hitelfelvételi kedv csökkenése visszavezethető a kedvezőtlennek talált feltételekre és arra, hogy a cégeknek végül mégsem volt szükségük a hitelre a tájékozódás után - vélik a kutatók. Az előző félévben a megkérdezett vállalkozások 17 százalékával fordult elő, hogy egy banknál érdeklődtek a hitelfelvétel lehetősége iránt, amely két százalékponttal alacsonyabb arány, mint 2012 áprilisában volt. Az érdeklődők csaknem fele (48 százaléka) végül igényelt is hitelt. A válaszok alapján a kkv-k 31 százaléka végül a kedvezőtlen feltételek miatt nem vett fel hitelt, 21 százalékuk pedig azért, mert végül nem lett szükségük hitelre. TÁBLÁZAT Fedezetlen devizahitelesek súlya (százalék) Forrás: MNB Belföldi hitel 59,6 58,2 Összes hitel 65,1 64,6 Hozzáadott érték 22,8 19,8 Beruházás 28,6 20,3

6 GRAFIKON A CÉGEK HITELIGÉNYLÉS SZERINT FORRÁS: MKIK, GVI *NAPI ==***==