A KOCKÁZATELEMZÉS GYAKORLATA ÉS TAPASZTALATAI A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN
|
|
- Csaba Halász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PhD hallgató: Témavezető: Fodor Valéria őrnagy Prof. Dr. Halász László nyá. mk. ezredes egyetemi tanár DSc ZMNE Vegyi- és Környezetbiztonsági Tanszék A KOCKÁZATELEMZÉS GYAKORLATA ÉS TAPASZTALATAI A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. (2) bekezdése előírja, hogy "a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységébe". A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. (1) bekezdése rögzíti, hogy "a veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző, az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít az Mvt. rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős". E törvényi rendelkezésekkel hazánk is csatlakozott az Európai Unió azon törekvéseihez, miszerint a munkavállalók egészségét, biztonságát fenyegető veszélyeket előre fel kell ismerni; azok mértékét, megvalósulásának valószínűségét meg kell határozni, illetve meg kell becsülni; a veszélyek és kockázatok ismeretében megfelelő intézkedések, eljárások kialakításával és alkalmazásával azokat megfelelő mértékűre kell csökkenteni. A munkahelyeken elvégzendő induló kockázatértékelésnek, majd azt követő felülvizsgálatoknak számos követelménynek kell megfelelnie. Így mindenek előtt a munkavállalók egészségének, biztonságának védelmét kell szolgálnia; alapját képezi azon munkáltatói kötelezettség teljesítésének, miszerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása az ő feladatuk; igazodnia kell az országos munkavédelmi hatóságok (OMMF, MBH, ÁNTSZ) követelményrendszeréhez; elő kell segítenie a munkavédelemben érdekelt partnerek (munkavállalók képviselői, munkáltatói szervezetek, foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi szakemberek, üzleti partnerek, lakosság stb.) alkotó közreműködését.
2 2 A kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb, további intézkedéseket megalapozó megelőzési jellegű munkavédelmi feladata. Valamennyi tevékenységét lényegében erre alapozva kell megkezdenie és folytatnia. A kockázatértékelés bármilyen célú alkalmazása csak akkor jelent megoldást, ha világosan ismerjük annak korlátait is, melyek ismeretében tudatosabban lehet felkészülni alkalmazására. A kockázatértékeléssel kapcsolatban felmerült problémák négy csoportba sorolhatóak: jelenlegi gyakorlata nem egységes; eredményességét, megbízhatóságát befolyásolja a vizsgálatot, elemzést, kockázatértékelést végzők szakmai felkészültsége és gyakorlata; az eredményesség függ a rendelkezésre álló, vagy feltárható adatok és információk megbízhatóságától és pontosságától; a mennyiségi kockázatértékelési mérések, számítások, becslések pontatlanságai esetenként ismeretlenek, vagy az eredmények bizonytalansági határai túl szélesek. A kockázatértékelés jogi alapjai A kockázatelemzés jogi alapjait az Mvt. és a Kbt. alkotják május 1-el befejeződött a munkavédelmi törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok EU csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációja. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. A munkáltató az előzőekben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. Munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját. A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: - a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; - a veszélyek azonosítása; - a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; - a kockázatot súlyosbító tényezők; - a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelneke a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; - a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
3 3 - a tervezett felülvizsgálat időpontja; - az előző kockázatértékelés időpontja. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. A munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására kiterjedő egységes és átfogó megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint: - a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; - rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, - a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembe vételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére, - új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésükkel egészségre és biztonságra kiható következményeit; - a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani; - a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az Mvt. megfelelő (V.) fejezetében foglaltak szerint eljárni; - biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását; - teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.
4 4 Az Mvt. alapján munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő tevékenységek áttekintő táblázata: Munkabiztonsági szaktevékenység Munkaegészségügyi szaktevékenység Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat /Mvt. 21. (3)/ /Mvt. 21. (3)/ Időszakos biztonsági felülvizsgálat /Mvt. 23. (1)/ Védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron Védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívűli vizsgálata /Mvt. 23. (2)/ kívüli vizsgálata /Mvt. 23. (2)/ Közreműködés mentési terv készítésében Közreműködés mentési terv készítésében /Mvt. 45. (1)/ /Mvt. 45. (1)/ Egységes és átfogó megelőzési stratégia Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása /Mvt. 54. (1) g) / kialakítása /Mvt. 54. (1) g) / Közreműködés a kockázatértékelés Közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében /Mvt. 54. (2)/, a elvégzésében /Mvt. 54. (2)/, a munkavédelmi oktatásban (/Mvt. 55. / munkavédelmi oktatásban (/Mvt. 55. / Az egyéni védőeszköz juttatása belső Az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása /Mvt. 56. / rendjének meghatározása /Mvt. 56. / Súlyos és tömeges munkabaleset kivizsgálása /Mvt. 65. (2)/ A Kbt ai az alábbiakról rendelkeznek: A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít az Mvt. rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató a felelős. A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: - a veszély azonosítása; - az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; - az expozíció becslése; - a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. A veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes készítménnyel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. A veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények előállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt ideértve a külföldről történő behozatalt is a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények közül lehetőség szerint a kevésbé veszélyes anyagot (készítményt) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség haszonelemzést és azt az ellenőrzést végző hatóságnak kérésére bemutatja. Ez a tevékenység nem érinti az Mvt.-ben, illetőleg a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. Törvényben foglalt egyéb követelmények teljesítését.
5 5 A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató a felelős. A kockázatelemzés folyamatai, lépései A szakirodalom és a kidolgozás alatt álló, a Munkavédelem Országos Programja által előírt kötelező önálló balesetbiztosítási rendszer a kockázatértékelést egy folyamat részének tekinti, melynek vázlata az alábbiakban foglalható össze: Veszély azonosítás Kockázatok közlése Veszély jellemzés Kockázatjellemzés Kockázatértékelés Kockázatkezelési stratégia Oktatás Kockázat megszüntetése Kockázatok felvállalása* Kockázat csökkentése Kockázatbecslés Kockázatkezelés Kockázatközlés KOCKÁZATELEMZÉS * Minősített időszakban, csak az MH vonatkozásában lehetséges!
6 6 Magát a folyamatot kockázatelemzésnek nevezzük. A kockázatelemzés és értékelés során követelmény, hogy - minden lényeges veszély és kockázat rögzítésre kerüljön, nem hagyhatók figyelmen kívül a kiegészítő, illetve melléktevékenységek (takarítás, hulladékkezelés stb.) sem; - az értékelés során meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség a kockázat megszüntetésére, csökkentésére. A vizsgálatnak feltétlenül ki kell terjednie: - a munkahely környezetére (annak megközelíthetősége, az épület, az infrastruktúra, a munkaeszközök állapota); - a munkahelyen végrehajtandó tevékenységekre, feladatokra; a munkafolyamatokra; - a külső tényezőkre; - a munkavégzés fizikai, lélektani, társadalmi tényezőire, (megterhelésre) - az irányításra, a szervezésre, a munkavédelmi tevékenységre, stb.) A kockázatelemzés kiterjedhet, irányulhat: - állandó, ismétlődő tevékenység esetén folyamatra (tevékenységre); - helyre épülő a megközelítés, ha a tevékenységek minden egyes helyen különböznek; - osztályra (szervezetre) épülő megoldás ajánlatos, ahol egy osztály (műhely) munkavállalói azonos tevékenységet végeznek; - a kockázat (a veszély) típusára épülő az elemzés jól ismert, specifikus veszélyek esetén. Mi tehát a kockázatelemzés, illetve más kifejezéssel élve a veszélyelemzés lényege? A munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának olyan elemző módon történő áttekintése, amikor a munkáltató nem abból indul ki, hogy a különféle jogszabályokban előírt követelmények megvalósultak-e vagy sem, hanem sorra veszi azokat a lehetőségeket, amelyek a munkavégzéssel összefüggésben valamilyen formában a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetik. A kockázatelemzés nem más, mint egy biztonsági szempontú teljes körű leltár, melynek alapvető célkitűzése, hogy a szervezet kezelésében, használatában lévő összes létesítmény, eszköz, berendezés, technológia esetében feltárásra, majd kezelésre kerüljenek a balesetet, megbetegedést, vagy más egészségkárosodást okozó hatások. A balesetet vagy megbetegedést okozó kedvezőtlen hatások felismerése segíti a munkáltatót annak meghatározásában, hogy melyek azok a területek, ahol megelőző intézkedéseket kell tenni függetlenül attól, hogy van -e erre jogszabályi kötelezés vagy nincs. A kockázatok elemzésének sajátossága az ágazatnál A sajátosságok figyelembe vételével a tárcánál korlátozásokkal alkalmazhatóak a kockázatelemzés polgári életben eddig kidolgozott folyamatai és lépései, melynek elméleti és gyakorlati előkészítését a HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal végzi.
7 7 A tárcánál a kockázatkezelés végrehajtása hosszú folyamat, melynek alapja a szükséges kockázatbecslések és értékelések végrehajtása. A tárca rendeltetésszerű tevékenységét érintően a kockázatkezelés három fő irányelvét kell leszögezni: 1) Nem minősített időszakban a kockázatok szintje nem növelhető sem kiképzési, sem harckészültségi feladatokra, sem pedig anyagi eszközök hiányára való hivatkozással. 2) A katonai biztonságtechnikának nem az a feladata, hogy megakadályozza a katonai feladatvégzés harci cselekményeinek végrehajtását, hanem, hogy a kockázatkezelés eszközeivel is lehetővé tegye a parancsnok számára a reálisan elérhető legmagasabb védelmi szint megvalósítását. 3) Alapelv kell legyen, hogy amennyiben egy parancsnok (döntésre jogosult vezető), ismerve a feladatvégzés kockázatait, úgy dönt, hogy a feladat végrehajtása érdekében nem csökkenti azokat a tőle reálisan elvárható mértékben, tudomásul kell vennie, hogy felelősséggel tartozik az elmulasztott intézkedésből származó veszteségekért és károkozásért (kockázat vállalása). Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ez a három irányelv nem ellentétes sem a hatályos törvényeinkkel, sem a Szolgálati szabályzat -ban foglaltakkal. Hosszú és mélyreható elemzés, tervezés eredményeként, a téma nemzetközi feldolgozásának tapasztalatait is figyelembe véve került összeállításra, a honvédség egészére alkalmazható módszer, amely kellően rugalmas ahhoz, hogy a rendkívül szerteágazó feladat, technológiai és tevékenységi rendszerek között is képes legyen egymással összemérhető kockázati szintek meghatározására. Mindezek alapján lehetővé válik olyan következtetések, megállapítások, illetve intézkedések meghozatala, amelyek a személyi állomány szolgálatteljesítésének biztonsági szintjét emelik. Sajátosságok: nem alkalmazhatóak teljeskörűen a polgári élet eljárásai; a Magyar Honvédség gazdálkodási rendjének következtében a kockázatértékelésre kötelezett munkáltató (parancsnok, vezető) részére nem állnak rendelkezésre a kockázat megszüntetéséhez, vagy csökkentéséhez szükséges anyagi források; a személyi állomány egy részének nehéz meghatározni a munkahely fogalmát (lövész katona, harcjármű vezető, lövegkezelő, stb.); az állomány egy jelentős részénél a munkahelyi kockázat jelentősen változik egy nemzetközi misszióban való részvétel esetén; a nemzetközi missziókban történő részvételkor nem minden esetben biztosíthatóak az alkotmányos jogok, ezért esetenként a tárcának vállalnia kell a veszteségek kockázatát; a katonai műveletek végrehajtása során (nemzetközi misszióban való részvételkor) a katona olyan sajátságos körülmények közé kerül, amikor a munkahelyét körülvevő tényezők közül az egyik (az ellenség) folyamatosan az életére tör. Az ilyen körülmények közötti kockázatbecslésnek azon kell alapulnia, hogy minden felszerelés védőeszközként funkcionál; a kockázatelemzés a Magyar Honvédség vonatkozásában különös jelentőséggel bír a katonai műveletek időszakában és az nem korlátozható a béke tevékenységre; a katonai műveletek kockázatelemzésének ki kell térnie a felderítő, csapásmérő és védelmi jellegű eszközökre.
8 8 A katonai feladatok kockázatbecslésnek fel kell tárni a feladatvégzés összes veszélyforrását, a kockázatok reálisan és szélsőséges esetben várható osztályát. A kockázatbecslés eredménye a feladatvégzés kockázati mátrixa, mely alapján matematikai módszerrel meg lehet határozni a feladat általános kockázati osztályát. A kockázatbecsléshez tartoznak a jóváhagyó-vezetői szinten teendő intézkedésekkel kapcsolatos javaslatok is. A honvédelmi szervezeteknek a kockázatbecslés alapján kell végrehajtaniuk a kockázatkezelés rájuk vonatkozó lépéseit. A kockázatbecslés és kezelés további feladatainak végrehajtását az alábbi ütemezéssel célszerű elvégezni: a honvédségi objektumokban végzett tevékenységek kockázatainak becslése és értékelése a minőségi jellemzések alapján, a szükséges (a közvetlen balesetveszély elhárítását szolgáló) intézkedések megtétele. a haditechnikai eszközök alkalmazása kockázatainak becslése és értékelése a mennyiségi és minőségi jellemzések alapján, a szükséges (a közvetlen balesetveszély elhárítását szolgáló) intézkedések megtétele; az objektumok kockázatértékelése alapján a megelőzési stratégiák kidolgozása; az objektumok kockázatbecslésének és értékelésének felülvizsgálata a mennyiségi és minőségi jellemzések alapján, a szükséges (a közvetlen balesetveszély elhárítását szolgáló) intézkedések megtétele; az objektumok kockázatkezelési feladatainak megkezdése a lő- és gyakorlóterek, a katonai műveletek, komplex gyakorlatok kockázatainak becslése és értékelése a mennyiségi és minőségi jellemzések alapján, a szükséges (a közvetlen balesetveszély elhárítását szolgáló) intézkedések megtétele; a haditechnikai eszközök alkalmazásának kockázatértékelése alapján a megelőzési stratégiák kidolgozása; az objektumok és haditechnikai eszközök kockázatainak felülvizsgálata a mennyiségi és minőségi jellemzések alapján, a szükséges (a közvetlen balesetveszély elhárítását szolgáló) intézkedések megtétele; az objektumok kockázatkezelési feladatainak folytatása, a haditechnikai eszközök esetében azok megkezdése a különböző hadszíntereken végrehajtott katonai műveletek kockázatainak becslése és értékelése; a lő- és gyakorlóterek, a katonai műveletek, komplex gyakorlatok kockázatértékelése alapján a megelőzési stratégiák kidolgozása; az objektumok, haditechnikai eszközök kockázatainak, lő és gyakorlóterek kockázatainak felülvizsgálata a mennyiségi és minőségi jellemzések alapján, a szükséges (a közvetlen balesetveszély elhárítását szolgáló) intézkedések megtétele; az objektumok, haditechnikai eszközök kockázatkezelési feladatainak folytatása, a lő- és gyakorlóterek esetében azok megkezdése.
9 től a kockázatok folyamatos felülvizsgálata a mennyiségi és minőségi jellemzések alapján, a kidolgozott kockázatkezelési stratégiák érvényesítése, a kockázatkezelés eredményességének értékelése. A kockázatok kezelése érdekében az alábbi kockázati szintek és kockázati osztályok kerültek kialakításra: Kockázatok szintje A Kicsi B Elfogadható C Még elfogadható D Magas Tiltott E Rendkívüli Kockázati osztályok 1. osztály Elhanyagolható, intézkedés nem szükséges 2. osztály Intézkedés középtávon szükséges 3. osztály Intézkedés rövid távon szükséges 4. osztály Intézkedés azonnal szükséges Békefeladatokban: nem megengedett a tevékenység 5. osztály Hadműveleti területen: veszteség várható A kockázatelemzés során érvényesülnie kell az egészség-központúságnak; az összehasonlíthatóságnak; a követhetőségnek, a reprodukálhatóságnak, az ellenőrizhetőségnek; az átfogó, komplex érvényességnek (minden munkahelyre, munkakörülményre, munkakörnyezetre, munkavégzésre, munkát végzőre, kockázatra stb.), a kivitelezhetőségnek; a következtetések számszerűségének és egységesítésének. Az Európai Unióhoz való csatlakozással együtt járó jogharmonizációs folyamat, valamint a Munkavédelem Országos Programja által meghatározott biztosítási rendszer kialakításának kötelezettsége felgyorsította a kockázatelemzés eljárásainak kidolgozását, amely jelenleg még nélkülözi a fogalmak és eljárásrendek egységességét. A kockázatelemzés gyakorlati tennivalóinak értékelésekor megállapítást nyert, hogy a honvédelmi ágazatnál nem alkalmazhatóak teljes egészében a polgári életben kidolgozott eljárások. Azok eredményeinek figyelembe vételével saját eljárásrend kidolgozása és alkalmazása szükséges, különös tekintettel a kockázati szintek megállapítására és a katonai műveletekre vonatkozóan. Az ágazatnál a kockázatelemzés hosszú folyamat lesz, melynek során jelentős szakmai előkészítés és előre tervezett anyagi ráfordítás szükséges a kockázatbecslés és kockázatkezelés végrehajtásához. Az ágazaton belül megállapíthatóak azok a kockázati csoportok, amelyek azonos veszélyeknek vannak kitéve, a kockázatbecslés és kockázatkezelés feladatait azonban mint munkáltatói feladatot a végrehajtó szervezetek szintjén kell elvégezni.
10 10 A kockázatkezeléssel tervezett és végrehajtott katonai feladatvégzés teljesen új gondolkodásmódot követel meg a tárca összes érintett tagjától, a közkatonáktól egészen a magas parancsnokokig és állami vezetőkig. Mindenképpen le kell szögezni azonban, hogy és nem csak a törvény előírásai miatt a kockázatkezelés ma a leghatásosabb mód a feladatvégzés biztonságának európai szinten is elfogadható megteremtéséhez. A tárcán belül kialakíthatóak azok a csoportok, amelyek közel azonos veszélyeknek vannak kitéve és kockázati szintjük is azonos. Jelenleg csak feltételezzük az alábbi csoportokat: közalkalmazottak és köztisztviselők, akik elsősorban adminisztrációs tevékenységet folytatnak; az elsősorban javító és kiszolgáló tevékenységet folytató közalkalmazotti és köztisztviselői állomány; a folyamatos döntéskényszerben lévő hivatásos (parancsnoki) állomány; a folyamatos időhiánnyal küszködő hivatásos (kidolgozó, tervező) állomány; a kiképzés, felkészítés veszélyeinek kitett hivatásos, szerződéses és hadköteles állomány; az egyéb (fokozott) veszélyeknek kitett hivatásos, szerződéses és hadköteles állomány (gépjárművezetők, raktárosok, szolgálatvezetők, stb.); a különböző hadszíntereken szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses állomány. A tárca tényleges kockázati besorolását a katonai szervezeteknél végrehajtott kockázatértékelések tehetik pontossá, melynek eredményeit célszerű felhasználni a haderőreform során is. A kockázati osztályok közül nem alkalmazható a béketevékenység 5. kockázati osztálya rendkívüli állapot, katasztrófa elhárítás és különböző hadszíntereken végrehajtott katonai műveletek esetében, mert ezekben az esetekben a katonai munkavédelem nem a feladat végrehajtásának megtiltására, hanem a lehetséges maximális védelem megteremtésére törekszik. A felsorolt területeken az 5. kockázati osztályba sorolt feladatvégzések során a parancsnoknak minden esetben reálisan kell emberveszteséggel számolni, annak minden morális és gyakorlati következményével együtt. A katonai műveletek kockázatbecslése elsősorban a technikai eszközrendszer (mint az egyéni és kollektív védelem alapjai) kiválasztására, az eljárások minőségére, valamint a szubjektív veszélyérzet pozitív befolyásolására terjed ki. A szubjektív veszélyérzet pozitív befolyásolása a csoportos vigyázatlanság, a játékos, öncélú kockázatvállalás és a megszokásból származó vigyázatlanság megszüntetésére kell, hogy irányuljon. A katonai műveletek kockázatainak becslése és értékelése során nyilvánvalóvá válnak azok a kockázati szintek, amelyek magasabbak, mint a társadalmilag elfogadottak és nem is csökkenthetőek. Ezek kezelése felvállalásukat, tudatos viselésüket jelenti, melynek során fel kell készülni a bekövetkezett esemény közvélemény előtti és egyénre szabott kezelésére. A közvélemény nehezen fogadja el a magasabb kockázattal járó tevékenységek következményeit, az egyén és családja részéről, pedig minden esetben tragédiaként jelentkezik az esemény. A kockázat publicisztikai tálalása etikai kérdés. Fokozottabb részvételünk a szövetségi és külpolitikai kötelezettségeinkből következő katonai műveletekben mindenképpen sokkal reálisabbá teszi a Rendkívüli kockázati osztály -ba sorolt katonai feladatok előtérbe kerülését is, amely következményeinek kezelésére komolyan fel kell készülnie a tárcának. Az ilyen feladatok kockázatbecslése mint a védelem sajátságos módja magában foglalja az ellenség felderítésének és
11 11 megsemmisítésének eszközrendszere, valamint az ellenséges behatás elleni védelem eszközrendszere vizsgálatát. A katonai műveletek kockázatbecslése jelentősen segítette a szolgálati ágak tevékenységét, rámutatott a kockázatok felvállalásának kötelezettségére. A katonai szervezeteknél végrehajtott kockázatértékelések az alábbi tapasztalatokat hozták: a végrehajtott kockázatértékelések nem egységes módszerek és mérőszámok alapján készültek, a veszélyek megítélésében sok volt a szubjektív elem; az értékelések a legtöbb esetben csak minőségi kockázatbecslésen alapultak, nem tartalmaztak mennyiségi méréseket, tekintettel azok anyagi kihatásaira; nem minden szervezetnél vezette felelős vezető a kockázatok értékelését, sok esetben a munkabiztonsági szakember magára maradt; a veszélyek értékelése nem volt teljeskörű, sok kockázat feltáratlan maradt; a kockázatok értékelése után nem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyeket az kínált, azaz: nem minden esetben szüntették meg, vagy csökkentették a kockázatot; nem közölték a beosztottakkal a kockázatok fajtáját, mértékét; a feltárt kockázatok alapján nem módosították a védőeszköz ellátási tervet; nem csoportosították az állományt a kockázatok alapján, nem állapították meg az eredő kockázati szinteket, nem készítettek kockázati mátrixot. Összegezve a kockázatértékelések tapasztalatait elmondható, hogy az kezdeti stádiumban van, még nem tölti be teljeskörűen a szerepét. A kockázatok értékelésénél előfordult a munkáltató munkavállaló kiegyezése is, a munkakörülmények rovására, melynek jellemző példája a képernyős munkakörök meghatározása és kezelése. A munkavállaló szemüveg kérdés -nek fogta fel a képernyős munkakört, és miután megkapta a szemüveget, elfogadta az ergonómiailag nem megfelelő munkakörnyezetet.
A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI
A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről
BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről
RészletesebbenKockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai
Kockázatértékelés az egészségügyben Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Jogszabályi háttér Munkavédelmi jellegű szabályozások Foglakozás-egészségügyi és munka-higiénés szabályozások Veszélyes
RészletesebbenMUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN
MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
RészletesebbenMunkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenOsztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból
Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot
RészletesebbenHírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata
Hírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legfőbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,
RészletesebbenKockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség
Részletesebben3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása
Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség
RészletesebbenJogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Jogszabályok alkalmazása Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség
RészletesebbenMunkahelyi egészség és biztonság. helyi programja
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenMunkavédelmi Szabályzat
... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat
RészletesebbenA munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok
A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi
RészletesebbenA kockázatértékelés elkészítésének tapasztalatai
A kockázatértékelés elkészítésének tapasztalatai Budapest, 2013. július 24 Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Megelőzés háttere Jogszabály szerint az EU-ban a munkáltatók kötelesek megakadályozni,
Részletesebbenkorreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához
Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.
Részletesebben1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének
RészletesebbenA bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.
Közigazgatási határozatok felülvizsgálata A munkaügyi jogvitákon kívül a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a munkaügyi
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges
RészletesebbenMUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN
MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN A MUNKAVÉDELEM SZEREPLŐI Állam Munkáltató Szerződés, Munkautasítás Munkavállaló MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2012.
RészletesebbenVáltozások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8.
Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén Budapest, 2012. május 8. Törvényi szint: Alaptörvény, biztonsággal kapcsolatos egyéb törvények Korm. r. szint: Miniszteri r. szint:
RészletesebbenÉpítőipari Fórum
Építőipar; Feldolgozóipar (leginkább fa- és fémfeldolgozás); Mezőgazdaság (benne fakitermelés is); Egészségügyi, szociális ellátás; Bányászat (csak munkaegészségügy); 2 Munkavédelmi oktatások; Porképződéssel
RészletesebbenA munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa
A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 862 01 Munkavédelmi technikus
RészletesebbenA szabályozási dokumentum célja: a rendszerszemléletű munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatásának normatív utasításban történő szabályozása.
Jelen utasítás elkészítéséért és aktualizálásáért a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság vezetője, a szabályozási dokumentumban foglaltak működtetéséért a főigazgató a felelős. A szabályozási dokumentum
RészletesebbenBEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők:
BEMUTATKOZÁS Az ENVIRIDIS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI BT. segítséget nyújt a munka- és tűzvédelemről, a kémiai biztonságról, környezetvédelemről és a telepengedélyeztetés rendjéről szóló törvényekben
Részletesebben14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017]
[6. számú melléklet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola IV. kötet: Egyéb Szabályzatok Követelményrendszeréhez (EKR)] 14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017] A Tan Kapuja Buddhista Főiskola MUNKAVÉDELMI
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre
RészletesebbenKOCKÁZATÉRTÉKELÉS A MUNKAHELYEKEN. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZŐ SZINTENTARTÓ TANFOLYAM Szeptember
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A MUNKAHELYEKEN FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZŐ SZINTENTARTÓ TANFOLYAM 2017. Szeptember 28-30. MI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS? Folyamat, mely során megvizsgáljuk, hogy: mi károsíthatja, veszélyeztetheti
RészletesebbenMunkavédelmi ellenőrzések
Munkavédelmi ellenőrzések XXV. Magyarországi Egészségügyi Napok Siófok, 2018. október 10 12. S E M M E LW E I S E G Y E T E M M Ű S ZA KI FŐ I G A ZG AT Ó S Á G BIZTONSÁGTECHNIKAI IGAZGATÓSÁG Hatósági
RészletesebbenAz építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások
Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.
RészletesebbenA azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenVIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:
RészletesebbenA munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.
RészletesebbenA MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI
20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen
RészletesebbenTűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok
Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok TŰZVÉDELEM 2 Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha
RészletesebbenA munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ
A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi ellenőrzésének kiemelt szempontjai Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.
AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. követelmények I. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók,
RészletesebbenTörvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről
RészletesebbenMunkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében
RészletesebbenMunkavégzés személyes feltételei
Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató Békés Város Önkormányzata Intézményeinek munkavédelmi helyzetéről Előkészítette: Gál András osztályvezető Ilyés Péter környezetvédelmi referens Véleményező bizottság: Műszaki Osztály
RészletesebbenMunka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai. Munkavédelem
Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai Munkavédelem Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Cím: 1106 Budapest, Fehér út 10. Postacím: 1476 Budapest, Pf. 75. 1993. évi XCIII.
Részletesebben5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt )
5. sz. HÍRLEVÉL A Nemzetgazdasági Minisztérium a Széchényi 2020 program keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül közétette A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése tárgyú
RészletesebbenA munkavédelem. helyzete és aktuális kérdései. A munkavédelmi felügyelet útmutatása a kockázatértékelés végrehajtásához.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkavédelem helyzete és aktuális kérdései A munkavédelmi felügyelet útmutatása a kockázatértékelés végrehajtásához. A munkavédelem időszerű kérdései a bányászatban és a gáziparban
RészletesebbenAktualitások a minőségirányításban
1 Aktualitások a minőségirányításban Önálló területek kockázatai Előadó: Solymosi Ildikó TQM Consulting Kft. ügyvezető TQM szakértő, munkavédelmi szakmérnök, vezető auditor A) A munkahelyi egészségvédelemmel
RészletesebbenMunkavédelem minden vállalkozás törvényi kötelessége
Munkavédelem minden vállalkozás törvényi kötelessége Tartalom: Alapvető munkavédelmi jogszabályok...3 Munkáltató kötelességei...5 Munkavállaló kötelességei...6 Munkavédelmi szakember feladatai...7 Árajánlat
RészletesebbenBEMUTATKOZÁS CÉGISMERTETŐ
BEMUTATKOZÁS CÉGISMERTETŐ CÉGISMERTETŐ Fő célul tűztük ki, hogy segítsünk a cégeknek, vállalkozásoknak eligazodni a környezetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, ADR és energetikai szabályozás bonyolult
RészletesebbenMiért kell csökkenteni a zajexpozíciót?
Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái,
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, Dr. Groszmann Mária 2010. szeptember MUNKAVÉDELEM Munkabiztonság
Részletesebben73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak
RészletesebbenA munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei
A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei I. A munkavédelmi képviselők jogait, kötelezettségeit, feladatait a munkavédelmi törvény (1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről) VI. fejezete
RészletesebbenTájékoztató a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról
Tájékoztató a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenBalog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes
A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály
RészletesebbenA munkavédelem fogalma, célja
1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, célját, alapkérdéseit! A munkavédelem célja, feladatai és területei A munkavédelem szabályozási rendszere A munkavédelmi hatósági felügyeleti szervek (felsorolás)
RészletesebbenGINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN
GINOP- 5.3.4. - 16-00006 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN Perlaki Géza Egyéni védőeszközök biztosításának és használatának belső szabályozása EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK (EVE) Alkalmazása,
RészletesebbenElőterjesztés. Jánoshalma Város Képviselő-testülete december 15-i ülésére
Előterjesztés Jánoshalma Város Képviselő-testülete 2016. december 15-i ülésére Az előterjesztés címe: Előterjesztés a munka és tűzvédelmi feladatok ellátásáról Az előterjesztést készítette: Kasziba Sándor
RészletesebbenMIR. Egészség, munkabiztonság, stressz. Dr. Finna Henrietta
MIR Egészség, munkabiztonság, stressz Dr. Finna Henrietta http://www.yout ube.com/watch?v=iaeoamv8zve Munkahelyi stresszlevezetés A munkahelyi stressz faktorai Dimenziók Munkahelyi követelmények Szervezet
RészletesebbenÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe.
ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. NYÍREGYHÁZA 2008 OKTÓBER 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI
RészletesebbenAz összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során
Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:
RészletesebbenBiztonságos és balesetmentes bölcsődei munkakörnyezet kialakításának gyakorlati ismérvei - bölcsődei szakemberek és vezetők részére
Biztonságos és balesetmentes bölcsődei munkakörnyezet kialakításának gyakorlati ismérvei - bölcsődei szakemberek és vezetők részére Előadó: Somorácz Balázs Okleveles munkavédelmi mérnök, Munkabiztonsági
RészletesebbenMódosult a Munkavédelmi törvény
Módosult a Munkavédelmi törvény Az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény elfogadásával módosította az 1993.évi
RészletesebbenTeendők munkabaleset esetén
Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely
RészletesebbenÁllásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről
Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól
RészletesebbenZajcsökkentés az építőiparban
ERGONÓMIA 5.2 Zajcsökkentés az építőiparban Tárgyszavak: zajvédelem; zajterhelés; építőipar; szabályozás. A túlzott munkahelyi zajterhelés visszafordíthatatlan halláskárosodást vagy munkabaleseteket okozhat,
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,
RészletesebbenNemzeti Munkaügyi Hivatal
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI
RészletesebbenA biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján
A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály
RészletesebbenOREMBIK GYULA június 10.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításai OREMBIK 2016 - GYULA 2016. június 10. Nesztinger Péter főosztályvezető Munkafelügyeleti Főosztály Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkárság
RészletesebbenAz összehangolási tevékenység aktuális kérdései
1. Katonai Hatósági Konferencia Az összehangolási tevékenység aktuális kérdései Halász László okl. mérnök őrnagy osztályvezető-helyettes Honvédelmi Munkabiztonsági Hatósági Osztály Balatonkenese, 2012.
Részletesebben2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1
2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. -a helyébe a következő rendelkezés
RészletesebbenS Z A B Á L Y Z A T. Kémiai kockázatértékelés
S Z A B Á L Y Z A T Kémiai kockázatértékelés Kiadta Ellenőrizte Készítette Foglalkozás-egészségügyi szakorvos Dátum: 2016. december 01. 1 1. Az eljárás tárgya Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (továbbiakban
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem
Munkavédelmi oktatási tematika Összeállította: Lantos 72 Kft. Lantos György 2145 Szilasliget, Lázár Vilmos u. 27. Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkavállalói részére A munkavédelem A munkavédelem a szervezett
RészletesebbenFémnyomó Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMunkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Dr. H. Nagy Judit főosztályvezető NMH MMI Munkavédelmi Főosztály A bekövetkezett balesetek időpontja 25000 20000
RészletesebbenA munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei
A munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei A munkavédelem időszerű kérdései a bányászatban és a gáziparban Visegrád 2014. november 6-7. Dr. Káldi Zoltán bányakapitány Az előadással
RészletesebbenKis cég, kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.
Kis cég, kis kockázat? A munkáltatók és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok együttműködése Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes NMH MMI Munkavédelmi Főosztály 1988. évi 13. törvényerejű
RészletesebbenHírlevél 2. A munkahelyi biztonság kialakítása, a Munkavédelem Országos Programjának alapelvei
Hírlevél 2. A munkahelyi biztonság kialakítása, a Munkavédelem Országos Programjának alapelvei GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,
RészletesebbenA Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása. a nyári diákmunka munkavédelmi kérdéseiről
A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása a nyári diákmunka munkavédelmi kérdéseiről Minden évben középiskolás, főiskolás és egyetemista diákok ezrei vesznek részt a nyári munkákban,
RészletesebbenKis cég? Kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.
Kis cég? Kis kockázat? Előadó: Dr. Erősné Bereczki Edit NMH TÁMOP 2.4.8-12 Projekt-végrehajtási Osztály Orvos szaktanácsadó A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködése egyes munkaegészségügyi
RészletesebbenA munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége
A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége Jogszabályok betartásának ellenőrzése Szervezett munkavégzés Helyszíni ellenőrzés Előzetes értesítést nem alkalmazunk A közigazgatási hatósági eljárás és
RészletesebbenA képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei
1 A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei A Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal képernyő előtti munkavégzésről szóló szabályzatát a képernyő előtti munkavégzés
RészletesebbenPolgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek
Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 862 01 Munkavédelmi technikus
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
RészletesebbenAz Eiffel Palace esettanulmánya
Az Eiffel Palace esettanulmánya avagy egy résfalas munkatér-határolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai dr.deli Árpád műszaki igazgató HBM Kft., címzetes egyetemi tanár SZE 2014. november 18. SZE KOCKÁZATKEZELÉS
RészletesebbenEgészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere
Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAz egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1
Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1 Az a körülmény, hogy az egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi dolgozó között,
RészletesebbenDarukötöző Építményszerkezet-szerelő Targoncavezető Építő- és anyagmozgató gép kezelője 2/42
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok
A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE TÖRVÉNYI SZINT ALKOTMÁNY 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) KORMÁNYRENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI Munkaügyi Népjóléti (eü.-i)
RészletesebbenA települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.
II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és
RészletesebbenA kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák. Európai kampány a kockázatértékelésről
A kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák Európai kampány a kockázatértékelésről Megelőzés jogi háttér A jogszabály szerint az EU-ban a munkáltatók kötelesek megakadályozni, hogy a munkavállalókat
RészletesebbenA honvédelmi miniszter. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter /2017. ( ) HM r e n d e l e t e a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló
Részletesebben1/ Ismertesse az egyéni vállalkozásról szóló 1990.évi V. törvény hatályát! Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?
2 1/ Ismertesse az egyéni vállalkozásról szóló 1990.évi V. törvény hatályát! Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? 2/ Ismertesse a vállalkozói igazolvány kérelmére vonatkozó előírásokat, eljárásokat,
RészletesebbenA M unkavéd édelem kihí kihívá i sa Gráfel Sándor
AM Munkavédelem kihívásai i Gráfel Sándor A munkavédelem egyik fő kihívása a szabályozások, elvárások napi gyakorlatba történő bevezetése, azok betartatása Szabályozás 1993. Évi XCIII. Törvény a munkáltató
RészletesebbenBíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15.
Honvédelmi szervezetek tapasztalatai az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényesítése terén, különös tekintettel az ismételt üzembe helyezésekkel kapcsolatos
RészletesebbenKészítette: Galla Gyula
I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának
Részletesebben