A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE XX.tv (3), 70/D XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok"

Átírás

1 A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE TÖRVÉNYI SZINT ALKOTMÁNY XX.tv (3), 70/D XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) KORMÁNYRENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI Munkaügyi Népjóléti (eü.-i) Ágazati miniszteri SZINT miniszteri rendeletek miniszteri rendeletek rendeletek Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok MUNKÁLTATÓI SZABÁLYOZÁSI SZINT

2 egészségének, munkavégző képességének megóvása, Az egészséges személyi a munkakörülmények humanizálása, érdekében És biztonságos munkavégzés tárgyi és feltételeinek szervezeti a szervezetten munkát végzők a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése A munkavédelem célja

3 A munkavédelmi törvény (Mv. t., teljes neve: Évi XCIII. Törvény a munkavédelemről) célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A megfogalmazás rendkívül szemléletes, meghatározza a munkavédelem célját, rendszerét és feltételeit. A munkavédelem fogalma jogi értelemben (az Mv. t. alkalmazásában) a szervezett munkavégzésre vonatkozó Biztonságos és egészségügyi követelmények, Az Mv. t. céljának megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési és intézményi előírások rendszere, Valamint mindezek végrehajtása. A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételekhez. A biztonság és az egészség együttes kezelése a munkavédelem két nagy területére utal, a munkabiztonságra és a foglalkozás egészségügyre. Fenteket kiegészíti bár önálló törvényileg szabályozott ág a környezetvédelem és a tűzvédelem is. A biztonság és az egészség szempontjából rendkívül fontos az ember. Tevékenységét az ember gép környezet rendszerben kell vizsgálni. Az ergonómia célja az emberi adottságoknak legjobban megfelelő, komfortos munkafeltételek kialakítása. A biztonságtechnika a műszaki és a természettudományoknak a balesetek és más hirtelen fellépő egészségkárosodások megelőzésére létrejövő követelmény-, eszköz- és intézményrendszer, amely lehet általános vagy szakterületi (pl. villamosság, anyagmozgatás biztonságtechnikája). A foglalkozás egészségügyi szolgálat fő feladata a foglalkozásból (munkavégzésből) eredő egészségkárosodások, betegségek megelőzése, közreműködés az egészséges munkakörnyezet kialakításában. Ezen belül a dolgozók általános és speciális (a munkavégzésből és a munkakörülményekből adódóan szükséges) gyógyító megelőző ellátása, a munkavégzéssel, a munkahelyekkel kapcsolatos köz- és munkaegészségügyi követelmények megvalósításának elősegítése, valamint az esetleg szükségessé váló rehabilitáció (a balesetek, vagy foglalkozási betegségek következtében csökkent munkaképesség helyreállítása) megvalósítása. A munka környezetvédelem feladata az optimális munkakörnyezet kialakítása annak érdekében, hogy a dolgozók testi, lelki és szociális jó közérzete megvalósítható legyen. Ezt a feladatot tekintjük környezettervezésnek is. A munkavédelemmel kapcsolatos jogok gyakorlásában és a kötelezettségek teljesítésében a munka világának szereplői: az állami szervek, valamint a munkáltatók és munkavállalók (esetenként érdekképviseleti szerveik) hármas képviseleti (tripartit) rendszerben kötelességszerűen együttműködnek. A munkavédelmi törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. A törvény meghatározott rendelkezéseit alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. A rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófa elhárítási tevékenységek), illetve a fegyveres testületeknél az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály kivételesen indokolt esetben az Mv. t. előírásaitól eltérő követelményeket, eljárási szabályokat is megállapíthat. A törvény előírásai a magyarországi munkavégzésre vonatkoznak (beleértve a vámszabadterületeket is, kivéve, ha törvény, vagy nemzetközi szerződés másként rendelkezik).

4 A munkavédelem alapvető szabályait a munkavédelmi törvény, valamint a munkaügyi és a népjóléti miniszter által kiadott jogszabályok (rendelet a törvény végrehajtásáról) írják elő. Az egyes veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozó előírásokat az illetékes miniszter rendeletével életbe léptetett szabályzatok (pl. Biztonsági Szabályzat), illetve a szabványok tartalmazzák. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége. Nincs azonban formakényszer, a munkáltató az egyes kérdésekről külön külön kiadhat utasítást, teheti ezt szóban, vagy írásban. A későbbi jogviták elkerülése érdekében azonban célszerű az írásbeli forma, valamint a munkavédelemmel kapcsolatos minden munkáltatói előírás egy rendelkezésben történő megadása (pl. munkavédelmi szabályzat készítése). A munkáltatói rendelkezés munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül. A munkavédelmi szabályozás tekintetében veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. A veszélyes tényező hatása meghatározott körülmények között sérülést, vagy más hirtelen fellépő egészségkárosodást (vagyis balesetet), az ártalmas tényező pedig hosszabb idő alatt foglalkozási ártalmat, foglalkozási megbetegedést, vagy munkaképesség csökkenést okozhat. VESZÉLY ÁRTALOM Formális (alaki) károsodás (baleset) Funkcionális károsodás (egészségkárosodás) A veszélyes és ártalmas tényezők hatása A veszélyforrás lehet: 1. fizikai veszélyforrás (pl. munkaeszköz, anyagok és termékek mozgása, csúszós felületek, zaj, rezgés, elektromágneses sugárzás, porok a levegőben, stb.) 2. veszélyes anyagok (pl. robbanó, gyúlékony, sugárzó, mérgező, fertőző, maró, rákkeltő anyagok, stb.) 3. biológiai veszélyforrás (mikroorganizmus és anyagcsereterméke, stb.) 4. fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. A munkáltató kötelessége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósítása (természetesen a munkavállalók ilyen irányú felelősségével összhangban), valamint a megvalósítás módjának a meghatározása (a jogszabályok és a szabványok keretein belül). A munkáltató felelőssége tehát abban van, hogy

5 neki magának kell azokat a személyi és tárgyi követelményeket megteremtenie, amelyek mellett a munkavállaló a maga kötelességeit teljesíteni tudja. A munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon kívül a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak és a szolgáltatásokat igénybevevőknek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, egészségkárosodást. A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából: a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja, a szükséges utasításokat a kellő időben a munkavállalónak megadni (meg tudja érteni, fel tudjon készülni), rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik-e és megtartják-e rájuk vonatkozó rendelkezéseket (az ellenőrzés módszerének, gyakoriságának, formájának, az ellenőrzés rendjének előírása a munkáltató feladata), megfelelő munkaeszközöket rendelkezésre bocsátani, új technológiák bevezetése előtt időben tájékoztatni a munkavállalókat (illetve munkavédelmi képviselőiket), a tudomására jutó rendellenességeket, bejelentéseket haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érdekelteket értesíteni és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendelkezéseknek megfelelően eljárni, a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniás állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását megoldani, írásban meghatározni az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét (ez a feladat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül), a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi oktatást megtartani. A munkáltató köteles az 5/1993 (XII. 26.) MÜM rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz és a munkavállalók létszámához igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni az egészséges és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében.

6 A MUNKÁLTATÓ MUNKAVÉDELMI (MUNKABIZTONSÁGI) SZAKEMBER FOGLALKOZTATÁSI KÖTELMÉNEK ALSÓ HATÁRA (Mvt. 57. és 2. Sz. melléklet) Veszélyességi osztályok (9017/1991.KSH Közl.) I. Különösen tevékenységű munkáltatók veszélyes II. Közepesen veszélyes tevékenységű munkáltatók III. Mérsékelten veszélyes tevékenységű munkáltatók Létszám csoportok (Átl. állomány) fő Végzettségi szint fő Végzettségi szint fő Munkaidő Munkaidő Végzettségi szint Munkaidő a. ( fő) 1 kf 4 óra/nap 1 kf 2 óra/nap 1 kf 1 óra/nap b. ( fő) 1 ff teljes 1 Kf teljes 1 kf 4 óra/nap c. (1000 fő fölött) 1 +1 teljes teljes 1 +1 teljes teljes 1 ff teljes ff kf (minden megkezdett 600 mv után) Ff Kf (minden megkezdett 800 mv után) kf = középfokú munkavédelmi szakképesítésű ff = felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű óra/nap = 1 napi törvényes munkaidőn belül hány órát kell munkavédelmi feladatok elvégzésére fordítani +1 = további legalább 1 fő szükséges minden megkezdett 600 vagy 800 munkavállaló után; kategória váltási lehetősége: magasabb osztályba, ha a magasabb számjelbe tartozó tevékenységet a foglalkoztatottak legalább 40%-a végzi, (alacsonyabb, ha ez a százalék legalább 60) A munkáltató köteles a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerint foglalkozás-egészségügyi szolgálatot működtetni, vagy annak szolgáltatásait igénybe venni. Ide tartoznak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, az egészségügyi veszélyeztető kockázatok feltárása, a védekezés módjának meghatározásában való közreműködés, az ártalmak megelőzésére vonatkozó intézkedések, az elsősegélynyújtás feladatai. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes szervei látják el. A munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséges és biztonságos munka végzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles:

7 a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni az egyéni védőeszközöket a rendeltetésüknek megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani (az előírt oktatáson részt venni és azokat a munkavégzés során alkalmazni, az előírt orvosi (esetleg pályaalkalmassági) vizsgálaton részt venni, a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől, a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységekhez az előírt védőintézkedések megvalósítását, szükséges ismeretek megadását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását, a munkavégzéshez munkavédelmi szükséges felszerelések, munka és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a munkát meg kell tagadnia. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépésért (illetve a munkáltató vélt mulasztása miatti jóhiszemű bejelentésért). A munkavállalók az egészséges és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani, ha a foglalkoztatottak létszáma 10 főt meghaladja (döntően nem fizikai munkakörök esetén a 20 főt). Ez alanyi jog, de nem kötelezettség. A munkavédelmi képviselők számára, megválasztásának és visszahívásának rendjére a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (Az üzemi tanács előírt létszáma száz munkavállalóig 3 fő, kettőszázig 7 fő, ötszázig 9 fő, ezerig 11 fő, ezer felett 13 fő). Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi biztosságot (a továbbiakban bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőket megillető jogokat a bizottság gyakorolja (ha azok a munkavállalók összességét érintik). A bizottság tárgyalásán, annak kezdeményezésére a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező képviselője köteles részt venni.

8 A MUNKAVÉDELEM ESZKÖZRENDSZERE A munkavédelem eszközeit három fő csoportba sorolhatjuk: műszaki és higiénés eszközök jogi és igazgatási eszközök oktató, nevelő és felvilágosító eszközök. Műszaki és higiéniás eszközök A munkavédelem műszaki és higiénés eszközeinek azokat a technikai és foglalkozás egészségügyi eszközöket, eljárásokat és intézkedéseket tekintjük, amelyek közvetlenül, vagy közvetve a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését szolgálják. Csoportosítása: a) a termelési eljárás, a technológia, illetve a munkaeszközök munkavédelmi szempontból is teljes értékű kialakítása b) védőintézkedések alkalmazása (pl. védőberendezések, egyéni védőeszközök) c) műszaki egészségvédelmi eszközök (pl. szellőző berendezések, zajcsillapítás, stb.) d) egészségügyi megelőző eszközök és eljárások alkalmazása (pl. egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, ártalomszint megállapítása) e) a munka megkönnyítését szolgáló eszközök és eljárások alkalmazása. Jogi és igazgatási eszközök A műszaki és higiénés eszközök csak megfelelő szabályozási rendszerben érvényesíthetők. Ezt biztosítják a munkavédelem jogi és igazgatási eszközei. Ezek meghatározzák a feltételeket, a végrehajtás módjait, az ellenőrzést és a szankcionálást. Ide tartoznak a rendeletek, utasítások, szabályzatok, szabványok. Meghatározzák a műszaki és magatartási kötelezettségeket, a különböző eljárások rendjét és szervezeti normáit, mulasztások esetén a felelősségrevonás és jogorvoslat módjait. Oktató, nevelő és felvilágosító eszközök A munkavédelmi oktató nevelő és felvilágosító munkának két egymással szervesen összefüggő feladatot kell megoldani. Egyrészt biztosítani kell, hogy a szervezetten munkát végzők beosztásuknak és munkakörüknek megfelelő munkavédelmi ismereteket szerezzenek. Másrészt tudatosítani kell minden munkavállalóval (a vezetőkkel, szervezőkkel és tervezőkkel is) a rá vonatkozó munkavédelmi követelmények és előírások értelmét, jelentőségét. Meg kell nyerni mindenkit, hogy aktívan közreműködjön a munkavédelmi feladatok megoldásában, a szabályok betartásában. A munkavédelmi oktató, nevelő és felvilágosító munka feltétele, hogy mind a műszaki-technikai baleset megelőzési tevékenység, mind a jogi-igazgatási szabályozás, illetve annak gyakorlata eredményes legyen. Nem lehet pontos, fegyelmezett munkát elvárni olyan munkahelyen, ahol rendetlenség van, rossz a világítás, vagyis ahol nem megfelelőek a munkakörülmények, ahol magának a munkának a megszervezése is fegyelmezetlenséget tükröz, arra ösztönöz. A munkavédelmi nevelő munkának meg kell értetni, hogy nem az ember a termelésért, hanem a termelés az emberért elvnek kell érvényesülni. A munkahelyi munkavédelmi oktatás egyértelműen a munkáltató feladata. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló

9 munkába állásakor munkahely, vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt, rendelkezzen az egészséges és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkavállaló köteles az oktatásban részt venni, a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. A szükséges ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. (A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg a rá vonatkozó munkavédelmi szabályokat.) A Mvt. A munkavédelmi oktatás és az ismeretek ellenőrzési rendjének kialakítását a munkáltatóra bízza, ezt belső munkáltatói rendelkezéssel célszerű részletesen szabályozni (pl. a munkavédelmi szabályzatban). Bár törvény írja elő, de célszerű a munkavédelmi oktatás három alapvető formáját elkülöníteni, ezek: az előzetes az ismétlődő, és a rendkívüli munkavédelmi oktatás. Itt sincs formakényszer, a munkáltatóra van bízva, hogy melyik formát alkalmazza. Figyelembe kell vennie azonban a tevékenység jellegét, veszélyességét, a kialakult és korábban bevált gyakorlatot. Az előzetes munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállaló elsajátítsa (illetve bővítse, korszerűsítse) a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket. Ez az új belépőkre, valamint munkakör munkahely, munkaeszköz, munkakörülmények és technológia jelentős megváltoztatása által érintett munkavállalókra terjed ki. Az oktatás akkor hatékony, ha elméleti (és a munka jellegétől függően) gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatás időtartamát úgy kell megszabni, hogy a munkavállalók a biztonságos munkavégzéshez szükséges jártasságot és készséget megszerezhessék. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás célja a már megszerzett elméleti ismeretek felújítása és (ha szükséges) a gyakorlati oktatás keretében elsajátítható tudnivalók felelevenítése, továbbá az eltelt időszak értékelése és a jövőbeli feladatok felvázolása (pl. a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalata alapján). Ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a gazdálkodó szervezet valamennyi dolgozóját, a munka jellegének megfelelő gyakorisággal. Az oktatás gyakoriságát és lebonyolítási módját a munkáltatónak kell szabályozni. Mindenkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállalónak folyamatosan, munkavégzésének teljes tartama alatt (esetleg évekig, vagy évtizedekig) rendelkeznie kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel. Rendkívüli munkavédelmi oktatást akkor célszerű tartani, ha a jogszabályok jelentősen megváltoztak, illetve ha a gazdálkodó szervezet területén olyan súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető (de sérüléssel nem járó) esemény történt, amely a munkavállalók meghatározott köre számára tanulságul szolgálhat. Az oktatás megtartását általában a munkáltató vezetője rendelheti el. A munkavédelmi oktatás nem szervezett formája a tájékoztatás és a felvilágosítás, amit a törvény az állam irányítási feladatai közé sorol. A munkavédelmi ismeretek terjesztésében fontos szerepe van a propagandának és az agitációnak. A propaganda elsősorban tájékoztatás, az ismeretek és eszmék tervszerű terjesztését jelenti, tudományosan megalapozott ismeretekre épít, segíti a megismerést.

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. 1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

A munkavédelem fogalma, célja

A munkavédelem fogalma, célja 1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, célját, alapkérdéseit! A munkavédelem célja, feladatai és területei A munkavédelem szabályozási rendszere A munkavédelmi hatósági felügyeleti szervek (felsorolás)

Részletesebben

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkavédelmi oktatási tematika Összeállította: Lantos 72 Kft. Lantos György 2145 Szilasliget, Lázár Vilmos u. 27. Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkavállalói részére A munkavédelem A munkavédelem a szervezett

Részletesebben

A azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

A azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. követelmények I. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók,

Részletesebben

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához

korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.

Részletesebben

Munkavédelemby Mónika

Munkavédelemby Mónika Munkavédelemby Mónika 1. Bevezetés Védelmi rendszerek Minden társadalomban, különösen a modern ipari társadalmakban különleges fontossággal bír a rendelkezésre álló javak, termelési tényezők védelme. A

Részletesebben

Oktatási segédlet a gépészmérnökkari MUNKAVÉDELEM. c. tantárgyakhoz. szerkesztette: Dr. Berecz Tibor. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Oktatási segédlet a gépészmérnökkari MUNKAVÉDELEM. c. tantárgyakhoz. szerkesztette: Dr. Berecz Tibor. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Oktatási segédlet a gépészmérnökkari MUNKAVÉDELEM c. tantárgyakhoz szerkesztette: Dr. Berecz Tibor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagtudomány és Technológia Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Munkavédelmi oktatás

Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi oktatás Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak oktatása 1 Munkavédelem szabályozása Munkavédelmi Törvény Végrehajtó rendeletek Munkabiztonsági Munkaegészségügyi Biztonsági Szabályzatok Munkáltató

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Jogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Jogszabályok alkalmazása Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

Építőipari Fórum

Építőipari Fórum Építőipar; Feldolgozóipar (leginkább fa- és fémfeldolgozás); Mezőgazdaság (benne fakitermelés is); Egészségügyi, szociális ellátás; Bányászat (csak munkaegészségügy); 2 Munkavédelmi oktatások; Porképződéssel

Részletesebben

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás

Részletesebben

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Közigazgatási határozatok felülvizsgálata A munkaügyi jogvitákon kívül a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a munkaügyi

Részletesebben

A szabályozási dokumentum célja: a rendszerszemléletű munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatásának normatív utasításban történő szabályozása.

A szabályozási dokumentum célja: a rendszerszemléletű munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatásának normatív utasításban történő szabályozása. Jelen utasítás elkészítéséért és aktualizálásáért a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság vezetője, a szabályozási dokumentumban foglaltak működtetéséért a főigazgató a felelős. A szabályozási dokumentum

Részletesebben

Fémnyomó Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető

Fémnyomó Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. Milyen esetekben kötelező munkaviszony létesítése előtt az alkalmassági vizsgálat, az időszakos és a soron kívüli vizsgálat? Mit tehetnek a felek, ha nem értenek egyet a vizsgálat eredményével? Összefoglaltuk.

Részletesebben

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

Emléknap a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletére április 28. Törökbálint, április 27.

Emléknap a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletére április 28. Törökbálint, április 27. Emléknap a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletére április 28. Törökbálint, 2017. április 27. Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért! 1984. április 28-án a Kanadai Közalkalmazottak

Részletesebben

A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége

A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége Jogszabályok betartásának ellenőrzése Szervezett munkavégzés Helyszíni ellenőrzés Előzetes értesítést nem alkalmazunk A közigazgatási hatósági eljárás és

Részletesebben

Köztisztasági munkagép- és járműkezelő Köztisztasági munkagép- és. Köztisztasági munkagép- és.

Köztisztasági munkagép- és járműkezelő Köztisztasági munkagép- és. Köztisztasági munkagép- és. A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Békés Város Önkormányzata Intézményeinek munkavédelmi helyzetéről Előkészítette: Gál András osztályvezető Ilyés Péter környezetvédelmi referens Véleményező bizottság: Műszaki Osztály

Részletesebben

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben]

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A munkavédelmi jogszabályok célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkvégzés

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND

Szervezeti és Működési Szabályzat I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND Az iskola biztonságos munkakörülményei és az alkalmazottak egészsége érdekében az alábbi igazgatói utasítást adom ki a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként. I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 1. A munkavédelmi

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 64 Iktatási szám: Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06... Főigazgató Főigazgató gazdasági helyettese 2 2. oldal: összesen: 64

Részletesebben

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak

Részletesebben

Darukötöző Építményszerkezet-szerelő Targoncavezető Építő- és anyagmozgató gép kezelője 2/42

Darukötöző Építményszerkezet-szerelő Targoncavezető Építő- és anyagmozgató gép kezelője 2/42 A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

Egészséges és biztonságos munkavégzés

Egészséges és biztonságos munkavégzés A belügyminiszter által irányított rendvédelmi szervek feladatai és tevékenysége az Egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában a munkavédelem és a közegészségügy-járványügy keretein

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Javaslat A Debreceni Egyetem Hallgatóinak Baleset-megelőzési és Munkavédelmi Szabályzatának június 26-i elfogadására PREAMBULUM

Javaslat A Debreceni Egyetem Hallgatóinak Baleset-megelőzési és Munkavédelmi Szabályzatának június 26-i elfogadására PREAMBULUM Javaslat A Debreceni Egyetem Hallgatóinak Baleset-megelőzési és Munkavédelmi Szabályzatának 2014. június 26-i elfogadására PREAMBULUM A Debreceni Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. év CCIV.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. A munkavégzés tárgyi feltételei I. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá

Részletesebben

Amiről tudni kell a. Melyek a munkáltató munkavédelemmel összefüggő kötelezettségei?

Amiről tudni kell a. Melyek a munkáltató munkavédelemmel összefüggő kötelezettségei? Amiről tudni kell a MUNKÁLTATÓKNAK Melyek a munkáltató munkavédelemmel összefüggő kötelezettségei? Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása alapvetően a

Részletesebben

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8.

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8. Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén Budapest, 2012. május 8. Törvényi szint: Alaptörvény, biztonsággal kapcsolatos egyéb törvények Korm. r. szint: Miniszteri r. szint:

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN A MUNKAVÉDELEM SZEREPLŐI Állam Munkáltató Szerződés, Munkautasítás Munkavállaló MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2012.

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők:

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők: BEMUTATKOZÁS Az ENVIRIDIS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI BT. segítséget nyújt a munka- és tűzvédelemről, a kémiai biztonságról, környezetvédelemről és a telepengedélyeztetés rendjéről szóló törvényekben

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 6. Komplex oktatás tartására kap megbízást munkahelyi vezetőjétől. Az oktatás során ismertesse a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb jogszabályait, a törvények alapelveit, valamint a belső szabályozás

Részletesebben

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER VI. FEJEZET A hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő

Részletesebben

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan.

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. BUDAPEST 2015. március 4. BORHIDI

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben [A vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szövege, a normál

Részletesebben

1 / 56 2013.07.02. 14:08

1 / 56 2013.07.02. 14:08 1 / 56 2013.07.02. 14:08 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2013.07.01 44 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. munkavégzés személyi feltételei I. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel A törvénynek (Mvt.) és a MüM rendeletnek az EU csatlakozáskor hatályos szövege.

Részletesebben

A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe

A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL Kivonat az OMMF 2004 I. negyedévi munkabaleseti

Részletesebben

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti

Részletesebben

A 10/2007. (II. 27.) 1/2006. (II. 17.) OM

A 10/2007. (II. 27.) 1/2006. (II. 17.) OM A 10/2007. (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Budapest, 2007. JELEN SZABÁLYZATBAN ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK Mvt.: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1993. évi XCIII. törvény Hatályos: 2012.01.01-2012.12.31 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl 2012.01.01 2012.12.31 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 2012.VII.1. - 2013.VI.30. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 2012.VII.1. - 2013.VI.30. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1. oldal 1993. évi XCIII. törvény 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2012.VII.1. - 2013.VI.30. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1 / 43 2012.05.30. 16:58 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben [A vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)

Részletesebben

4. sz. melléklet. 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben

4. sz. melléklet. 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben Szervezeti és Működési Szabályzat 4. sz. melléklet Munkavédelmi szabályzat 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben 1 1.1. Területi hatálya 1.1.1. Jelen Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban:

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA Medgyesegyháza Nagyközség Önkormányzata és intézményei MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA Munkavédelmi Szabályzat I. fejezet 1.0. A Medgyesegyházi Önkormányzatnál a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Munka, Baleset és Tűzvédelmi Szabályzat

Munka, Baleset és Tűzvédelmi Szabályzat 1 Munka, Baleset és Tűzvédelmi Szabályzat I. fejezet Általános rendelkezések 1. A MŰISZ Szolgáltató Iskolaszövetkezet (székhely: 1137 Budapest, Szent István krt. 24. fszt. 16., Magyarország, továbbiakban:

Részletesebben

2004. évi XI. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

2004. évi XI. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 2004. évi XI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következő

Részletesebben

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat

Részletesebben

A munkavédelemről szóló törvény változásai

A munkavédelemről szóló törvény változásai A munkavédelemről szóló törvény változásai Munkavédelmi képviselő választása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2016. július 8. napjával hatályba lépett módosítása értelmében

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 2. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGGYEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 5 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

Részletesebben

Kis cég? Kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Kis cég? Kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Kis cég? Kis kockázat? Előadó: Dr. Erősné Bereczki Edit NMH TÁMOP 2.4.8-12 Projekt-végrehajtási Osztály Orvos szaktanácsadó A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködése egyes munkaegészségügyi

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái,

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, Dr. Groszmann Mária 2010. szeptember MUNKAVÉDELEM Munkabiztonság

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Hallgatóinak Baleset- és Munkavédelmi Szabályzata (Egységes szerkezetben a november 8-i módosításokkal)

A Debreceni Egyetem Hallgatóinak Baleset- és Munkavédelmi Szabályzata (Egységes szerkezetben a november 8-i módosításokkal) A Debreceni Egyetem Hallgatóinak Baleset- és Munkavédelmi Szabályzata (Egységes szerkezetben a 2001. november 8-i módosításokkal) Debrecen, 2001. HALLGATÓK BALESET-ÉS MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA 2 A Debreceni

Részletesebben

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:

Részletesebben

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

Törvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Törvények 2007. évi a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. CLXI. módosításáról 2007. évi CXXVI. egyes adóek módosításáról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2006. évi XCVII. az egészségügyben

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

3/1.7 Ajánlás a munkavédelmi oktatáshoz, képzéshez

3/1.7 Ajánlás a munkavédelmi oktatáshoz, képzéshez 3/1.7.1 Munkavédelmi oktatás és képzés Mikor kell munkavédelmi oktatást biztosítani Oktatási szabadság törvényi korlátozással A munkavédelmi törvény a munkáltató feladatainak meghatározása során úgy rendelkezik,

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás, Mentőápoló szakképesítés Higiéné, munkavédelem modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás, Mentőápoló szakképesítés Higiéné, munkavédelem modul. 1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben