KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŐ IPARŐZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ

Átírás

1 A ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŐ IPARŐZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ Az iparőzési adókötelezettséget a helyi adókról szóló évi C. Törvény (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján, Berettyóújfalu Város Képviselı-testületének az iparőzési adóról szóló 35/2002. (XII. 20.) számú rendelete állapította meg. Az adóbevallás benyújtására Berettyóújfalu város illetékességi területén gazdasági tevékenységet végzı vállalkozók kötelezettek, azaz akiknek/amelyeknek székhelyük, telephelyük a települési önkormányzat területén van. E kötelezettség akkor is fennáll, ha az adott adóévben a vállalkozásból nem volt adóköteles bevétele. A évi XLII. Törvény évtıl újradefiniálta a vállalkozó fogalmát, melynek jelentısége abban rejlik, hogy az iparőzési adó alanyának az a vállalkozó minısül, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerően végzı a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezıgazdasági ıstermelı, feltéve, hogy ıstermelıi tevékenységébıl származó bevétele az adóévben a forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; A módosítás kizárólag csak a magánszemély adóalanyokat érinti. Eszerint a Htv. vonatkozásában vállalkozónak csak a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezıgazdasági ıstermelı minısül. Ez utóbbi azonban csak akkor, ha ıstermelıi tevékenységébıl származó bevétele meghaladja a 600 ezer forintot. A törvény értelmében évtıl szőkebb lett a vállalkozó fogalma, hiszen - többek között - nem tartozik ide például az egyéni vállalkozói igazolvány nélkül tevékenykedı szakértı, tervezı, vagy a 600 ezer forint bevételt el nem érı mezıgazdasági tevékenységet végzı magánszemély! Ugyanakkor továbbra is adóalany marad a bírósági végrehajtó, az ügyvéd, az önálló orvos. Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye illetıleg telephelye található. A székhely és a telephely megállapítása során a Htv. rendelkezéseibıl kell kiindulni. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétıl -, ahol részben vagy egészben iparőzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a mőhelyt, a raktárt, a bányát, a kıolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerımővet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termıföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehetı közutat, vasúti pályát; b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történı továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván, c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedı és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedı és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végsı fogyasztó, a végsı felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végsı fogyasztó) részére történik. A helyi iparőzési adóbevallást - az adózás rendjérıl szóló törvényben meghatározott idıpontig (általános esetben minden év május 31-ig) az iparőzési adót mőködtetı székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatóságához kell benyújtani! A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI I. Adóalany Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni. Felhívjuk a figyelmet a vállalkozás adatainak pontos és teljes körő kitöltésére! évtıl az önkormányzati adóhatóságok alapnyilvántartásában kötelezı a statisztikai számjel használata, ezért kérjük az adóbevallásban ezt pontosan megadni. A bankszámlaszám(ok) feltüntetésének elmulasztása esetén a bevallás nem kerül feldolgozásra, és az adóhatóság hiánypótlásra fogja felszólítani! 1

2 II. A BEVALLÁS JELLEGE Éves bevallás melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást a teljes adóévben iparőzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az adózó év közben kezdte meg tevékenységét és az iparőzési adókötelezettsége fennállt december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a III. pontban a "Bevallott idıszak" sorban január 1. naptól december 31-ig terjedı idıszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdı napjától december 31-ig terjedı idıszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozást október 1-én jegyezte be a cégbíróság, vagy ekkortól létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettıl az idıponttól kezdıdıen vezette be, akkor a bevallási idıszak október 1-tıl december 31-ig tart. A bevallást az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani! Ezt követıen benyújtott évi adóbevallások után mulasztási bírságot is kell fizetni. Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtıl eltérı üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követı 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási idıszak ebben az esetben értelemszerően az adóév (üzleti év) elsı és utolsó napja közötti idıszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév elsı napja a naptári év elsı napjával, az utolsó napja pedig a választott mérleg-fordulónappal egyezik meg. Záró bevallást kell benyújtani, ha a vállalkozás átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát az okmányiroda visszavonta, továbbá az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény 33. -ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záróbevallás benyújtásának okát a IV. pontban, a megfelelı négyzetben kell jelölni. A III. pontban meg kell jelölni azt az idıszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának idıpontjára az adózás rendjérıl szóló törvényben és az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szőnik meg, mert székhelyét más településre helyezi át vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az iparőzési adókötelezettsége továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség idıtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephelymegszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a III. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség idıtartamát is meg kell jelölni. A záróbevalláshoz a megszüntetést megalapozó cégkivonatot, illetve a mőködési engedélyrıl szóló értesítés másolatát csatolni szükséges. Elıtársasági bevallást a jogelıd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdıbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani az elıtársasági idıszak alatti vállalkozási tevékenységrıl. A III. pontban az elıtársasági létforma alatti adókötelezettség idıtartamát kell megjelölni. Az elıtársasági idıszaknak a jogelıd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerzıdése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetıleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzésbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerıs elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedı idıtartam minısül. Ha az adózót a cégbíróság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében bejegyezte, akkor az adót a bejegyzéstıl számított 120 napon belül kell megállapítani, az elıtársaság adókötelezettségérıl szóló bevallást azonban csak a bejegyzést követı év május 31-ig kell benyújtani. Ebben az esetben a cégbejegyzést követı naptól az adóév utolsó napjáig tartó idıszakról szóló éves bevallást is az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani! Ha az adózót a cégbíróság nem a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe, vagy a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet jogerısen elutasította, vagy az adózó a bejegyzési kérelmet visszavonta, akkor az adókötelezettség keletkezésétıl az elıtársasági idıszak utolsó napjáig terjedı idıtartamról szóló bevallást az elıtársasági idıszak utolsó napjától számítva 120 napon belül kell benyújtani. III. BEVALLOTT IDİSZAK A bevallás jellegének (éves, záró, elıtársasági, év közben kezdı, üzleti éves) megfelelıen szükséges kitölteni. IV. ZÁRÓ BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁNAK OKA A záró bevallás benyújtásának oka melletti négyzetbe X jelet kell tenni. V. CSATOLT KIEGÉSZÍTİ LAPOK JELÖLÉSE A bevallási nyomtatványhoz különbözı kiegészítı lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítı lapokat is - tevékenység jellegének megfelelıen - ki kell tölteni. Az "A"-tól "E"-ig terjedı lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozásra irányadó kiegészítı lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. - Az A jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparőzési adóalany, amely nem minısül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tıkealapnak, kockázati tıketársaságnak. 2

3 - A B jelő kiegészítı lapot a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. - A C jelő kiegészítı lapot a biztosítóknak kell kitölteni. - A D jelő lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. - Az E jelő lapot a kockázati tıkealapoknak és a kockázati tıketársaságoknak kell kitölteni. - A F jelő kiegészítı lapot az adóalap megosztással összefüggésben szükséges csatolni, annak aki/amely a székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap megosztásra kötelezett. - A G jelő kiegészítı lap nyilatkozat a túlfizetésrıl és a más adóhatóságnál fennálló köztartozások megnevezésére szolgál. VI. A ÉVI ADÓALAP EGYSZERŐSÍTETT MEGHATÁROZÁSI MÓDJÁT VÁLASZTÓK NYILATKOZATA VI.1. Az adóalap egyszerősített megállapítása adóévre évben a korábbi évnek megfelelıen lehetett élni az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a) a teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó esetében, továbbá b) azon iparőzési adóalany esetében, akinek a nettó árbevétele a adóévben a 8 millió Ft-ot nem haladta meg. Az a) esetben az iparőzési adóalap összege a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadóalap 20 %-al növelt (1,2-vel szorzott) összege. A b) esetben az iparőzési adóalap összege a nettó árbevétel 80 %-a (0,8-al szorzott összege). Az egyszerősített adóalap meghatározás választásakor az a) és b) esetben nem kell kitölteni a VII.2. VII.5. sorokat, továbbá az A jelő kiegészítı lap II.2. II.6. sorait. A VII.1. sorban (az A jelő lapon is) az átalányadózónak (a) alpont szerinti esetben) az átalányadó alapját, a b) alpont szerinti esetben pedig a nettó árbevétel összegét kell beírni, a VII.6. sorba az adóalap - elızıek szerint számított - összegét kell feltüntetni. VI.2. Az egyszerősített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a adóévre A Htv január 1-tıl teszi lehetıvé az adóalap egyszerősített meghatározásának módját az alábbi adózói körben: a) a személyi jövedelemadó törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó részére, b) azon más vállalkozó (iparőzési adóalany) részére, aki a adóévben a 8 millió Ft nettó árbevételt nem haladta meg, illetve a tevékenységét adóévben kezdı vállalkozó esetén az adóévben várhatóan nem haladja meg. Ha az adóévet megelızı adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor napi arányosítással kell megállapítani az értékhatárt. Amennyiben az adózó adóévben (is) élni kíván ezzel a lehetıséggel, azt a négyzetben jelölnie kell. VI.3. Az az adózó, aki az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) alanya a évben és az iparőzési adóban az egyszerősített adóalap megállapítást választotta, akkor azt az e sorban lévı négyzetben kell x-el jelölni. Az EVA alanynak a VII.1. sorban (az A jelő lapon is) az EVA alapot a VII.6. sorban az EVA alap 50 %-át (az iparőzési adóalapot) kell feltüntetni. Az A jelő lap II.2.-II.6. sorait, valamint a VII.2.-VII.5. sorokat nem kell kitölteni. Az EVA alanyiság évközi megszőnése esetén ugyanígy kell kitölteni a sorokat. VI.4. Az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) alanya a évben az iparőzési adóban választhatja az iparőzési adóalap egyszerősített meghatározási módját. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási szintő iparőzési adóalap ebben az adózói körben az EVA alapjának 50 %-a. VII. Az adó kiszámítása VII.1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képzıdı Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítı lapon található. A vállalkozási szintő nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítı lapon kell levezetni. Ezért elsıként a vonatkozó kiegészítı lap II.1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítı lapon szereplı (kiszámított) II.1. sor összegét kell itt feltüntetni. 3

4 VII.2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintő eladott áruk beszerzési értékének összegét (ELÁBÉ). VII.3. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenı közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. (A közvetített szolgáltatások értéke magában foglalja a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatásokkal azonos tartalmú ráfordításokat, valamint az alvállalkozói teljesítéseket, amely utóbbit a VIII.4. sorban fel kell tüntetni.) Ebben a sorban az együttes összegnek kell szerepelni. A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerzıdés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Mindennek ki kell tőnnie a számlázás és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokból is. (A kimenı számlákban - ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és ellenırzését, mely nem kell, hogy megegyezzék a szolgáltatás beszerzési árával.) VII.4. sor: Itt kell feltüntetni a VII.3. sorban szereplı Htv. szerinti közvetített szolgáltatások értékébıl az alvállalkozói teljesítések értékét. Alvállalkozói teljesítés igénybevételérıl csak akkor beszélhetünk, ha az adóalany mind megrendelıjével, mind alvállalkozójával a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti írásban kötött- vállalkozási szerzıdéses kapcsolatban áll. Ez a törvényi rendelkezés nem követeli meg tehát olyan háromoldalú szerzıdéses jogviszony létrejöttét, amelynek a megrendelı, a fıvállalkozó (a teljesítés kötelezettje), illetve az alvállalkozó egyaránt résztvevıje. Valójában két egymástól független önálló vállalkozási szerzıdés köttetik meg, a megrendelı és az alvállalkozó egymással nem áll szerzıdéses jogviszonyban. A Htv. szerinti alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentı tétel azonban mindenképp feltételezi, hogy háromszereplıs teljesítésrıl legyen szó. A megrendelı a fıvállalkozótól várja a szerzıdés teljesítését, a fıvállalkozó pedig ezen szerzıdéses kötelezettségének részben az alvállalkozóval kötött szerzıdés alvállalkozó általi teljesítésével tesz eleget. Ezen háromszereplıs modellt főzi eggyé a fıvállalkozónak (adózónak) a megrendelıvel, illetve az alvállalkozóval kötött Ptk. szerinti írásban kötött- vállalkozási szerzıdése. Az alvállalkozói teljesítések értékének minısül 2010-tıl annak a közvetített szolgáltatásnak nem minısülı szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új lakás elıállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerzıdés alapján vesz igénybe. Ebben a konstrukcióban a beruházó vállalkozó egyfelıl a lakásépítést végzı (generálkivitelezı) vállalkozással mint alvállalkozójával Ptk. szerinti, írásba foglalt vállalkozási szerzıdéses kapcsolatban áll, másfelıl a kulcsrakész lakásokat harmadik személyeknek adásvételi szerzıdéssel tehát nem vállalkozási szerzıdéssel értékesíti. Ennek eredményeként a (fı)vállalkozó-adóalany a lakásértékesítésbıl befolyt nettó árbevételét a lakásépítést végzı alvállalkozó(k)nak kifizetett díj ellenértékével csökkentheti. Ezen alvállalkozói teljesítés értékének minısülı nettó árbevétel csökkentı tétel elıször a évre vonatkozó adóalapnál vehetı figyelembe. VII.5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintő nettó árbevétel-csökkentı anyagköltség összegét. Az anyagköltség a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap-segéd,-üzem, főtıanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezetı vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezetı adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével. VII.6. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintő iparőzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétıl. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint megosztani az egyes települések között. A Htv. szerinti vállalkozási szintő adóalap megállapításához a VII.1. sor (nettó árbevétel) összegébıl kell levonni a VII.2. sor, a VII.3. sor és a VII.5. sor együttes összegét. Ha a VII.1. sor összegét eléri vagy meghaladja a VII.2. sor, a VII.3. sor és a VII.5. sor együttes összege, akkor ebben a sorban 0 -t kell szerepeltetni. Ebben az esetben a VII.10. sorba, a VII.11. sorba, a VII.13. sorba, a VII.14. sorba és a VII.18. sorba egyaránt 0 -t kell írni. Az egyszerősített adóalap meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a VI.1. és - EVA alany esetén a VI.3. ponthoz főzött magyarázat alapján. VII.7. sor: A helyi iparőzési adóról szóló törvény alapján a vállalkozás szintő adóalap csökkenthetı az adóévi mőködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az elızı adóévi mőködés hónapjai alapján az elızı adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett fıben kifejezett növekménye után 1 millió forint/fı összeggel, melyet itt kell feltüntetni. (1990. évi C. törvény 39/D. (1) bek.) A bevallást megelızı évben és a bevallással érintett évben változatlan formában mőködı vállalkozás esetén a bevallást megelızı évre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz kell viszonyítani a bevallással érintett év átlagos statisztikai állományi létszámát, pozitív létszámkülönbözet adja az adóalap-mentesség összegét. (A fıben kifejezett növekménynek nem szükséges egész számnak lennie, kerekítésnek nincs helye, például 12,26 fı éves növekmény esetén a vállalkozási szintő adóalap 12,26 millió forinttal csökkenthetı. Az adóalap-mentesség az adóévet követıen az adóévrıl szóló bevallásban vehetı igénybe.) 4

5 Nem vehetı igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbıvítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerıpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. (1990. évi C. törvény 39/D. (2) bek.) VII.8. sor: Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbıl származik, közszolgáltató szervezetnek nem minısülı vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendı, a vállalkozási tevékenységet terhelı adó terheli. VII.9. sor: Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. VII.10. sor: Ebben a sorban a VII.7., VII.8., VII.9. mentességekkel korrigált Htv. szerinti vállalkozás szintő adóalapot kell feltüntetni. VII.11. sor: Itt kell feltüntetni a VII.10. sorban szereplı vállalkozási szintő adóalap megosztása eredményeként elıálló törvényi szabályok szerinti települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplı összeg megegyezik a VIII.10. sor összegével. VII.12. sor: Berettyóújfalu Város Képviselı-testületének az iparőzési adóról szóló 35/2002. (XII. 20.) számú rendeletének (továbbiakban Rendelet) 2. (1) bekezdése alapján mentes az adó alól az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezı vállalkozó, akinek éves nettó árbevétele a 2 millió Ft-ot nem éri el. VII.13. sor: Ez a bevallási sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál. A települési adóalap (VII.11. sor) összegébıl le kell vonni az adómentes adóalap összegét (VII.12. sor). Abban az esetben, ha a VII.12. sor összege eléri vagy meghaladja a VII.11. sor összegét, akkor itt 0 -t kell feltüntetni. Ekkor a VII.14. sorba és a VII.18. sorba egyaránt 0 kell írni. VII.14. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével. A Rendelet 1. (1) bekezdése alapján az adó mértéke 1,8 %. VII.15. sor: Ebben a sorban adat nem szerepelhet, mivel Berettyóújfalu Város Önkormányzata által bevezetett adókedvezmények december 31-én hatályukat vesztették. VII.16. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegébıl, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó adóévben forintot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintő adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz forint. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a VII.14. sor összegét, akkor itt csak a VII.14. sorban szereplı összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig a VII.22. sorban kell szerepeltetni. VII.17. sor: Ebben a sorban adat nem szerepelhet, mivel Berettyóújfalu Város Önkormányzata nem vezette be ezt a kedvezményt. VII.18. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparőzési adófizetési kötelezettség kiszámítására (100,-Ft-ra kerekítve). Az adóköteles adóalapra vetített adó összegébıl (VII.14. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentı tételeket (a VII.15.-VII.17. sorok együttes összegét). Abban az esetben, ha az adót csökkentı tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a VII.14. sor összegét, akkor itt 0 -t kell feltüntetni. VII.19.-VII.20. sorok: Ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A VII.19. sorban az adóévben adóelılegre ténylegesen befizetett összeget, a VII.20. sorban pedig a társasági adóelılegnek az adóévi várható fizetendı adó összegére történı kiegészítésére kötelezettek esetében az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltüntetni. Amennyiben a VII.18. sorban szereplı összeg meghaladja a VII.19. sor és a VII.20. sor együttes összegét, akkor a különbözetet a VII.21. sorban (még fizetendı adó) kell feltüntetni. Ezt az összeget kell éves bevallás esetén - legkésıbb adóévet követı év május 31-ig befizetni az önkormányzati adóhatóság számlájára. Záró bevallás és elıtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyezı idıpontban kell az adót megfizetni. Abban az esetben, ha a VII.19. sor és a VII.20. sor együttes összege meghaladja a VII.18. sor összegét, akkor a különbözetet a VII.21. sorban kell feltüntetni. 5

6 VII.22. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a VII.16. sorban feltüntetett összeggel, ha a VII.18. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. Ha a 18. sorban szereplı adóösszeg kevesebb a 22. sor szerinti, adott önkormányzatra jutó teljes átalányösszegnél, akkor a 16. sorba csak a 18. sor szerinti adó összegével azonos összegő adóátalány írható be. VIII. Adóelıleg bevallása VIII.1. sor: Az elılegfizetési idıszak az adóbevallás benyújtás esedékességét követı második naptári hónap elsı napjával kezdıdı 12 hónapos idıszak, kivéve az adóév közben kezdı, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esete, amikor az elılegfizetési idıszak az adókötelezettség kezdetétıl, átalakulás napjától az azt követı adóév elsı félévének utolsó napjáig tart. VIII.2. sor: A adóévben kezdıdı adóelıleg-fizetési idıszakra fizetendı elsı (2011. szeptember 15-én esedékes) adóelıleg-részletet az adózónak a évben kezdıdı adóév adója és az Adóiroda által évben kezdıdı adóév harmadik hónapjának 15. napjáig (2011. március 15.) korábban elıírt adóelıleg-részlet pozitív különbözetével egyezıen kell megfizetni az önkormányzati adóhatóság felé. VIII.3. sor: A adóév második (2012. március 15-én esedékes) adóelıleg-részletet a évi adóév adójának felével megegyezı összegben kell bevallani és megfizetni az adózónak az Adóirodához. IX. Nyilatkozat társaságiadó-elıleg kiegészítésrıl: Ezen rubrika igen melletti négyzetébe azon adózóknak kell X-et tenniük, akik a társaságiadó-elılegnek az adóévi várható fizetendı adó összegére történı kiegészítésére kötelezettek, míg azon adózók, akik feltöltésre nem kötelezettek a nem melletti négyzetbe kell X-et tenniük. Amennyiben az adózó az igen melletti négyzetbe tette az X-et, s december 20-ig (naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó az adóév utolsó hónapja 20. napjáig) adóelıleg-feltöltési kötelezettségének nem tett eleget, akkor az Art /12/ bekezdése szerint a befizetett elıleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedı mulasztási bírságot fizet. A társaságiadó-elılegnek az adóévi várható fizetendı adóösszegre történı kiegészítésére kizárólag az a társaságiadóalany kötelezett, amelynek tárgyévet megelızı (jelen esetben 2009.) évi bevétele az 50 millió forintot meghaladta. Mindebbıl implicite, míg az Art. 2. számú melléklet II/2c) pontjából logikai értelmezése az is következik, hogy a társaságiadó-kötelezettnek nem minısülı (akár társas, akár egyéni vállalkozó) evaalanyokat feltöltési kötelezettség az iparőzési adóban nem terheli. X. Aláírás: A bevallás aláírás nélkül nem érvényes. BETÉTLAPOK ÚTMUTATÓJA AZ A JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Az A jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparőzési adóalany, amely nem minısül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tıkealapnak, kockázati tıketársaságnak. II.1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a vállalkozási szintő nettó árbevétel összegét. A II.3.-II.6. sorokban szereplı összeget le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VIII.1. sorában feltüntetendı összeggel! II.2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény ában szereplı rendelkezések alapján meghatározott vállalkozási szintő - nettó árbevétel összegét. A jellemzıen nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. 6

7 Az egyszerősített adóalap megállapítást választók esetén itt a nettó árbevételt, az EVA adóalanyoknak az EVA alapjának összegét, az átalányadózó magánszemélyek esetén az átalányadó alapját kell feltüntetni és a II.1. sorba beírni. Ezen - egyszerősített adóalap megállapítást választó - adózói körnek a II.3.-II.6. sorokat nem kell kitöltenie. II.3. sor: Ebbe a sorba kell beírni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték összegét. II.4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó összegét. II.5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét. II.6. sor: Ebbe a sorba kell beírni a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegét. A B JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Az B jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minısülnek. II.1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a II.2.-II.8. sorokban szereplı egyes vállalkozási szintő nettó árbevételelemeket oly módon, hogy a II.2.-II.7. sorokban szereplı összegeket össze kell adni, majd abból a II.8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VIII.1. sorában feltüntetendı összeggel! II.2. II.8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintő nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintő nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni. A C JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Az C jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minısülnek. II.1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a II.2.-II.8. sorokban szereplı egyes vállalkozási szintő nettó árbevételelemeket oly módon, hogy a II.2.-II.7. sorokban szereplı összegeket össze kell adni, majd abból a II.8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VIII.1. sorában feltüntetendı összeggel! II.2.-II.8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintő nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintő nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni. A D JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Az D jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minısülnek. II.1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a II.2.-II.6. sorokban szereplı egyes vállalkozási szintő nettó árbevételelemek összegét. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VIII.1. sorában feltüntetendı összeggel! II.2.-II.6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintő nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintő nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozók éves beszámoló 7

8 készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni. AZ E JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Az E jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek kockázati tıketársaságnak, vagy kockázati tıkealapnak minısülnek. II.1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a II.2.-II.6. sorokban szereplı egyes vállalkozási szintő nettó árbevételelemeket oly módon, hogy a II.2.-II.3. sorokban szereplı összegeket össze kell adni, majd abból a sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VIII.1. sorában feltüntetendı összeggel! Htv. szerinti - vállalkozási szintő éves nettó árbevétel /2+3-(4+5+6)/ II.2. sor: A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel II.3. sor: Befektetett pénzügyi eszközöknek minısülı részvények, részesedések a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összege. II.4. sor: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó árbevételként elszámolt ellenérték. II.5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott adóhatósággal elszámolt jövedéki adó összegét. II.6. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét. AZ F JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az F jelő kiegészítı lapot is ki kell tölteni. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az A kiegészítı lap vonatkozó soraiba a vállalkozás egésze illetıleg az adott önkormányzat területére jutó személyi jellegő ráfordítás, illetıleg eszközérték összegét kell beírni. Ha a személyi jellegő ráfordítás szerinti adóalap megosztást alkalmazza, akkor a 1. és 2. sorokat kell kitölteni. Amennyiben az eszközérték arányos megosztási módszert alkalmazza úgy 3. és a 4. sorokat kell kitölteni. Ha a vállalkozás a komplex megosztási módszert alkalmazza abban az esetben valamennyi sort ki kell tölteni. II.1. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.1. pontja alapján számított (vállalkozás szintő) személyi jellegő ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegő ráfordítás arányában történı adóalap-megosztás vetítési alapját. II.2. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült személyi jellegő ráfordítás összegét. II.3. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.2. pontja alapján számított a székhely, telephely szerinti településre jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközérték arányos adóalap-megosztás vetítési alapját. II.4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült eszközérték összegét. II.5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végsı fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételét. 8

9 II.6. sor: Ebben a sorban a vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia szolgáltatást közvetlenül a végsı fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az önkormányzat illetékességi területére jutó szolgáltatás nyújtásból származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételt kell feltüntetni. II.7. sor: Ebben a sorban a villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az összes végsı fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyiségét kell feltüntetni. II.8. sor: Ebben a sorban a II.7. sorból a villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévı végsı fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyiségét kell feltüntetni. AZ G JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ A G jelő lapot azon adózóknak kell kitölteniük, akiknél a fılap 19. sorának és 20. sorának együttes összege meghaladja a 18. sor összegét, akkor e különbözetrıl, mint túlfizetésrıl itt kell nyilatkozni az esetleg fennálló köztartozással együtt. I. Adóalany Kitöltése értelemszerően történik. II. Nyilatkozat II.1. sor: A négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha az adóalany a túlfizetés összegét késıbb esedékes iparőzési adó fizetési kötelezettségére kívánja az adóhatósággal elszámoltatni. II.2. sor: A négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha az adózó a túlfizetés összegébıl általa meghatározott (kihagyott helyre beírt) összeget kér visszatéríteni, míg a fennmaradó összeget késıbb esedékes iparőzési adó fizetési kötelezettségére kívánja elszámoltatni. II.3. sor: A négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha az adózó a túlfizetés összegébıl az általa meghatározott (kihagyott helyre beírt) összeget kér visszatéríteni, illetve szintén meghatározott (kihagyott helyre beírt) összeget más adónemben / hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességő köztartozásra kér átvezetni, míg a fennmaradó összeget késıbb esedékes iparőzési adó fizetési kötelezettségére kívánja elszámoltatni. II.4. sor: A négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha az adózó a túlfizetés összegébıl általa meghatározott (kihagyott helyre beírt) összeget más adónemben / hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességő köztartozásra kér átvezetni, míg a fennmaradó összeget késıbb esedékes iparőzési adó fizetési kötelezettségére kívánja elszámoltatni. II.5. sor: A négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha az adózó a túlfizetés teljes összegének visszatérítését kéri. III. Más adónemben, hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességő köztartozásra átvezetendı összegek A táblázatot értelemszerően kell kitölteni. Az egyes köztartozásokat külön-külön sorba kell beírni, ahol meg kell adni a nyilvántartó intézmény nevét, a köztartozás fajtáját és összegét, a köztartozáshoz tartozó pénzintézet számlaszámát, továbbá az intézmény által alkalmazott ügyfél-azonosító számot is. Amennyiben a bevallást benyújtó iparőzési adóalanynak öt jogcímet meghaladó köztartozása áll fenn, akkor további G jelő betétlapot is ki kell töltenie. Figyelem! A befizetést Berettyóújfalu Város Iparőzési Adó Számla javára kell teljesíteni! Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adóbevallást és a csatolt kiegészítı lapokat az önkormányzati adóhatóság aláírás (cégszerő) nélkül nem fogadja el! Levelezési cím: Berettyóújfalu Város Polgármesteri Hivatala 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u