PROGRAM. Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Diabetes Társaság Gyermekdiabetes Szekciójának XXVIII. Tudományos Ülése

Átírás

1 PROGRAM Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Diabetes Társaság Gyermekdiabetes Szekciójának XXVIII. Tudományos Ülése Hódmezővásárhely, 20. október 4-5.

2 Tisztelt Kollégák! Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Diabetes Társaság Gyermekdiabetes Szekciójának XXVIII. Tudományos Ülését Hódmezővásárhelyen rendezhetjük meg 20. október 4-5-én. A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet vezetése is örömmel veszi, hogy e rangos szakmai eseménynek adhat otthont. Egy olyan város kapta meg a rendezés jogát, amely mind szellemi értékeit, mind kórházának múltját és jelenét számítva rangos szellemi hagyományokkal, értékekkel bír. Itt alkotott Németh László író, aki orvos is volt, itt született Bessenyei Ferenc a nemzet színésze, vagy Tornyai János a Vásárhelyi Festőiskola zseniális megalapítója. Tanúskodnak erről a 3 éves Erzsébet Kórház méltán híres orvosai, mint id. és ifj. Imre József, Genersich Antal, vagy a három nemzedékes Bakay sebészdinasztia, hogy csak néhányat említsek a legnagyobbak közül. A kongresszus Szervező Bizottsága az előző évekhez hasonlóan igyekezett a gyermekkori cukorbetegség kóroktanának, diagnosztikájának, gondozásának a lehető legszélesebb körű bemutatására. Törekedtünk arra, hogy a fontos elméleti kérdések mellett a gyakorlati tapasztalatokról is számot lehessen adni. Reméljük, hogy a korábbiakhoz hasonló magas színvonalú, nagy érdeklődéssel kísért kongresszust tudhatunk majd magunkénak, és minden résztvevő számára szakmai ismereteinek bővülésén kívül a baráti kapcsolatok mélyülését is hozza az idei konferencia. Baráti üdvözlettel: Dr. Szűts Péter osztályvezető főorvos a Szervező bizottság elnöke 5

3 A TUDOMÁNYOS ÜLÉS FŐVÉDNÖKEI Dr. Lázár János Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő Prof. Dr. Winkler Gábor A Magyar Diabetes Társaság elnöke Prof. Dr. Szabó László A Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöke VÉDNÖKÖK Prof. Dr. Túri Sándor Intézetvezető egyetemi tanár, SZTE Gyermekklinika igazgatója Dr. Kallai Árpád Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet főigazgatója A TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TAGJAI Prof. Dr. Soltész Gyula, Prof. Dr. Madácsy László, Prof. Dr. Barkai László, Dr. Körner Anna, Dr. Niederland Tamás, Dr. Blatniczky László, Dr. Békefi Dezső A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG TAGJAI Dr. Szűts Péter Ph.D. c. egy. docens, Dr. Hocsi Mária, Lukácsné Kormos Etelka, Abonyi Judit, Blaskovics Zoltánné, Borsos Ildikó 6 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

4 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A KONGRESSZUS, AZ EBÉDEK ÉS A GÁLAVACSORA HELYSZÍNE: Fekete Sas Rendezvényház ( Hódmezővásárhely, Kossuth tér 3. AZ OKT. 3-ÁN TARTANDÓ VEZETŐSÉGI ÜLÉS HELYSZÍNE: Bagolyvár Étterem ( Hódmezővásárhely, Kaszap u. 27. A KONFERENCIA HELYSZÍNÉNEK MEGKÖZELÍTÉSE:. Személyautóval Pécs-Baja felől: 55-ös úton (AZ M43-as 5-ös és 47-es út közötti szakasza fizetős, amennyiben nincs autópálya matricája, inkább válassza a Szegeden keresztül vezető útvonalat) Budapest felől: M5 autópálya Szeged-Észak Makó Arad felé az M-43-ra, majd az M 43-on - ahol Hódmezővásárhely ki van táblázva - kell lejönni a pályáról. A pálya alatt lévő kettős körforgalomból észak felé a 47-es út vezet Hódmezővásárhelyre. 2. Vonattal A szegedi vasútállomásról indul Volán busz Hódmezővásárhely felé minden óra 30 perckor amelyről a Tóalj utcánál kell leszállni. Szegedről vasúton leszállás: Hódmezővásárhelyi Népkert vasútállomás Az alábbi térképen megtalálhatóak a szálláshelyek és a fontosabb helyszínek: AKKREDITÁCIÓ: A kongresszuson résztvevő orvosok 0 általános kreditpontot kapnak, továbbá a rendezvény a Magyar Diabetes Társaság Diabetológus Orvosa minősítésének megszerzéséhez és megtartásához is elismert, 3 diabetológiai kreditpontot adó továbbképzésnek számít. A diabetológai pontok jóváírása az MDT Standon a névkitűző vonalkódjának leolvastatásával történik! MDT STAND: Szeretettel várjuk a Magyar Diabetes Társaság standján, ahol megtalálja folyóiratunkat (Diabetologia Hungarica) és Társaságunk honlapját ( egyaránt. A kiállításon a Tudomány Kiadó és az IntelliMed munkatársai vesznek részt. Á LTA L Á N O S I N F O R M Á C I Ó K 7

5 DOHÁNYZÁS: A Fekete Sas Rendezvényház teljes területén a dohányzás tilos. A KONGRESSZUS INTERNETES HONLAPJA: SZERVEZŐIRODA, ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ, PÉNZÜGYEK ÉS SZÁMLÁZÁS, SZPONZORI KIÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYEK: Stand-Art Ügynökség Kft. Dr. Bernáth Erika 6723 Szeged, Tisza Palota B/2., Felső Tisza-part Postacím: 6792 Zsombó, Pf. 7. Tel/Fax: +36/ stand-art@t-online.hu REGISZTRÁCIÓ ÉS SZÁLLÁSFOGLALÁS: Stand-Art Ügynökség Kft. Markella Ágnes project manager Tel.: +36/ sa-project@t-online.hu TUDOMÁNYOS PROGRAMMAL ÉS CÉGES SZIMPÓZIUMOKKAL KAPCSO- LATOS ÜGYINTÉZÉS: Dr. Szűts Péter KONGRESSZUSI IRODA, REGISZTRÁCIÓ: Október 4-én: h Október 5-én: KONGRESSZUSI IRODA TELEFONSZÁMA: 20. október 3-ig: +36/ október 4-től: +36/ REGISZTRÁCIÓS DÍJAK: A regisztrációs díjak az alábbiakat tartalmazzák: - részvétel a tudományos programokon, kongresszusi táska, kitűző, program- és absztraktfüzet, kávészünetek, okt. 4-i vacsora belépő - kísérők számára a részvételi díj tartalmazza az okt. 4-i vacsora belépőt is Az ebédeket okt. 4-5-re (2.500,- Ft/fő/nap) a jelentkezési lap kitöltésekor külön lehetett megrendelni. Ebéd és vacsora belépő korlátozott számban a helyszínen is vásárolható. 8 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

6 20. szeptember 0. után és a helyszínen MGYT és/vagy MDT tagok 0.000,- Nem MGYT és/vagy MDT tagok 4.000,- Kísérők számára 7.000,- Cégképviselők számára 0.000,- Napijegy vacsora belépő nélkül 8.000,- SZÁLLÁSINFORMÁCIÓ: Hotel Ginkgo Sas 6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 2. ( Hotel Pelikán 6800 Hódmezővásárhely, Ady E. út. ( Hotel Fáma 6800 Hódmezővásárhely, Szeremlei utca 7. ( Kenguru Hotel 6800 Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 78. ( Szent István Panzió 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér. ( ELŐADÁSOK ANYAGÁNAK LEADÁSA ÉS FELTÖLTÉSE: Kérünk minden előadót, hogy szíveskedjenek a prezentáció anyagát 3 órával az előadás időpontja előtt leadni az előadóteremben a vetítő technikusnak! A reggeli előadásokat kérjük, hogy lehetőség szerint előző nap legyenek szívesek leadni! Az előadások időpontját a részletes tudományos program tartalmazza. Kérjük a szekciók elnökeit és az előadókat, hogy a rendelkezésre álló időt pontosan tartassák, illetve tartsák be. Az előadásokhoz számítógépes prezentációs lehetőséget biztosítunk az alábbi programokkal: Microsoft Windows XP és Windows 7, Microsoft Office 2003, 2007 és 200. Amennyiben szükség van az előadás hangosítására is, azt kérjük, hogy szíveskedjenek előre jelezni! A KONGRESSZUS HIVATALOS NYELVE: magyar KONGRESSZUSI KITŰZŐK: A kongresszusi előadások és a kiállítás csak kitűzővel látogathatók. A kongresszusi kitűzővel ingyenesen látogatható pénteken és szombaton: Á LTA L Á N O S I N F O R M Á C I Ó K 9

7 INTERNET: A Fekete Sas Rendezvényház területén a földszinten elérhető wireless hálózat eléréséhez jelszó nem szükséges. Az emeleten a konferencia és a szponzori kiállítás területén nincs internet elérhetőség. PARKOLÁS: A szálláshelyek a vendégek számára ingyenes, zárt parkolási lehetőséget biztosítanak. A konferencia helyszínén a parkolásért fizetni kell, automaták állnak a rendelkezésre. Parkolási díj: 40,- Ft/óra. A kongresszus résztvevői számára ingyenes parkolókártyát biztosítunk, amely a regisztráción átvehető. Kérjük, hogy a kórház környékén található mozgássérült helyeket hagyják szabadon, mert az itt parkolókat szigorúan büntetik! A KONGRESSZUS HIVATALOS TAXI SZOLGÁLTATÓJA: Volán Taxi, Tel.: +36/ EGYÉB FONTOS TUDNIVALÓK: A regisztrációs lapon megadott árak tartalmazzák az általános forgalmi adót, valamint szállásdíjak esetében az idegenforgalmi adót is, de NEM tartalmazzák a közvetített szolgáltatások (étkezés, szállás) után fizetendő egyéb terheket. A kongresszusi részvételi díjak nem tartalmaznak semmilyen biztosítást, a rendezvény ideje alatt előforduló személyi vagy anyagi káreseményekért a szervezők nem vállalnak felelősséget. 0 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

8 TUDOMÁNYOS PROGRAM 20. október 4., péntek. 09:00 REGISZTRÁCIÓ 0:00 MEGNYITÓ, ÜDVÖZLÉSEK 0:30 Felkért referátum: Levezető elnök: Békefi Dezső :0 Szünet A DIABETESSEL TÁRSULÓ TERHESSÉG HOSSZÚ TÁVÚ KÖ- VETKEZMÉNYEI Baranyi Éva Állami Egészségügyi Központ, Budapest :30 I. SZEKCIÓ Elnök: Kozári Adrienn, Blatniczky László. ERŐSÖDŐ KÖRNYEZETI ÉS VÁLTOZÓ PERMISSZÍV ÖRÖK- LETES HATÁSOK SZEREPE AZ -ES TÍPUSÚ DIABETES INCIDENCIA NÖVEKEDÉSÉBEN Hermann R.,2, J. Ilonen 2, M. Knip 3, a hazai gyermekdiabetes centrumok és a finn gyermekdiabetes regiszter Pécsi Tudományegyetem, Gyermekklinika, Pécs, 2 Immunogenetics Laboratory, University of Turku, Finland, 3 Hospital for Children and Adolescents, University of Helsinki, Finland 2. A GYERMEKKORI -ES TÍPUSÚ DIABETES IMMUNGENETIKAI HÁTTERE ÉS PREDIKCIÓJA A KLINIKAI GYAKORLATBAN Szalai R., J. Ilonen 2, Hermann R.,2 és a magyar gyermekdiabetes centrumok Pécsi Tudományegyetem, Gyermekklinika, 2 Immunogenetics Laboratory, University of Turku, Finland T U D O M Á N Y O S P R O G R A M

9 3. A MAFA TRANSZKRIPCIÓS FAKTOR JELENLÉTE SZÜKSÉ- GES AZ ÉRETT BÉTA-SEJTEK MŰKÖDÉSÉHEZ PATKÁNY LANGERHANS-SZIGETEKBEN Jermendy Á.,2, A. Vetere 2, I. El Khattabi 2, A. Sharma 2, Madácsy L., S. Bonner-Weir 2 Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest, 2 Joslin Diabetes Center, Boston 4. EGYES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS, MINT A COELIAKIA KÖVETKEZMÉNYE? Micskey É., Blatniczky L., Lukács K. 3, Pánczél P. 4 Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak- budai Egyesített Kórházai Budai Gyermekkórház, 2 Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai Budai Gyermekkórház, 3 Semmelweis Egyetem, Immungenomikai Laboratórium, 4 Semmelweis Egyetem III. Belgyógyászati Klinika, III. Belgyógyászat 5. AUTOIMMUN TÁRSBETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSA -ES TÍPU- SÚ DIABÉTESZBEN SZENVEDŐ GYERMEKEKBEN ÉS CSALÁD- JUKBAN Ternai Z., Derzbach L., Tóth-Heyn P., Madácsy L., Körner A. Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika 6. CO-MORBIDITÁS ÉS SZÖVŐDMÉNYEK GYERMEKKORBAN MANIFESZTÁLÓDÓ DIABETESBEN 20 ÉV BETEGSÉGTARTAM UTÁN. KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT H. Nagy K., Rózsai B. 2, Kürti K. 3, Rippl I. 4, Erhardt É. 2, Kozári A. 2, Pákozdiné Vajda E., Czvenitsné Árkus Á. 2, Soltész Gy. 2 Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórház Gyermekosztály, Gyula 2 PTE Gyermekgyógyászati Klinika, Pécs, 3 SZTE Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged, 4 Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórház, Szekszárd 7. MESTERSÉGES PANCREAS ALGORITMUSÁNAK VALIDÁLÁSA -ES TÍPUSÚ DIABETESES GYERMEKEK ADATAINAK ELEMZÉ- SÉVEL Kovács L., Szalay P., Sas P., Almássy Z. 2, Felszeghy E. 3, Soós H. 5, Orbán A. 5, Benyó Z., Körner A. 4, Barkai L. 6 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányí- 2 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

10 tástechnika és Informatika Tanszék, 2 Heim Pál Gyermekkórház, Toxikológiai és Anyagcsere Osztály, Budapest, 3 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekklinika, 4 Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest, 5 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., 6 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Elméleti Egészségtudományi Tanszék 3: 00 Ebédszünet 4: 00 II. SZEKCIÓ Elnök: H. Nagy Katalin, Szabó László 8. FEJFÁJÁS GYAKORISÁGA CUKORBETEG GYERMEKEKBEN Altmann A., Kundra O. Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Telephely 9. ÉRTÉKPREFERÁCIÓK -ES TÍPUSÚ DIABÉTESZES FIATALOK- NÁL Vers J. Kaposi Mór Oktatókórház, Kaposvár 0. TERVSZERŰ DIETETIKAI REEDUKÁCIÓ HATÁSA A SZÉNHID- RÁT-ANYAGCSERÉRE Farkasné Szalai E., Hocsi M., Tápainé Szabó A., Lukácsné Kormos E., Szűts P. Erzsébet Kórház Rendelőintézet Hódmezővásárhely. SZENZOROS INSULINPUMPÁVAL SZERZETT TAPASZTALA- TINK Kántor I., Oroszlán K. Jósa András Kórház Nyíregyháza 2. SPORTOLÁS INZULINPUMPÁVAL Balla D., Deákné Gyarmati Gy., Molnárné Somogyi E., Vattai Gy., Ványi J., Felszeghy E. DEOEC Gyermekklinika T U D O M Á N Y O S P R O G R A M 3

11 5:00 Szünet 5:20 77 ELEKTRONIKA KFT. SZIMPÓZIUM Elnök: Szűts Péter AZ ÖNELLENŐRZÉS JELENTŐSÉGE GYERMEKKORI DIABÉ- TESZBEN Körner Anna DCONT.HU VÉRCUKOR ADATOK INTERNETES FELDOLGO- ZÁSA Földesi Irén 6:20 BARTA LAJOS EMLÉKÉREM ÁTADÁSA ÉS BARTA LAJOS EMLÉKELŐADÁS Elnök: Blatniczky László, Niederland Tamás 6:45 Szünet 7:00 MEDTRONIC HUNGÁRIA KFT. SZIMPÓZIUM Moderátor: Soltész Gyula SZENZOROS INZULINPUMPA HATÉKONYSÁGA MDI TERÁPI- ÁVAL SZEMBEN Pro: Hocsi Mária Kontra: Niederland Tamás 8:00 Kultúrprogram 20:00 Gálavacsora 4 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

12 20. október 5., szombat. 08:30 LILLY HUNGÁRIA KFT. SZIMPÓZIUM ELŐKEVERT INZULINOK GYERMEKDIABETOLÓGIAI ALKAL- MAZÁSA (kerekasztal) Moderátor: Barkai László Résztvevők: Körner Anna Madácsy László Soltész Gyula Niederland Tamás Blatniczky László 09:30 Felkért referátum Elnök: Körner Anna A D VITAMIN ÉS UNOKÁINK DIABETESE Szabó András Semmelweis Egyetem, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika 0:5 Szünet 0:30 III. szekció Elnök: Soós Andrea, Juhászné Tuifel Andrea 3. PUMPA VAGY PEN, A SZÜLŐ SZEMÉVEL Hocsi M. Erzsébet Kórház - Rendelőintézet Hódmezővásárhely 4. AZ INZULIN TERÁPIA ALKALMAZÁSA HYPERGLYCAEMIA ELLÁTÁSÁBAN INTÉZETÜNK NEONATALIS INTENZÍV CENT- RUMÁBAN Török A., Szűcs I., Barkai L.,2, Vichor D. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézet és Borsod-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Gyermekegészségügyi Központ, Miskolc, 2 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar T U D O M Á N Y O S P R O G R A M 5

13 5. A VÉRCUKOR ÉS A HBAC SZINTET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYE- ZŐK A LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKÁBAN Német A., Hocsi M., Bartucz A., Szűts P. Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, Hódmezővásárhely, Központi Laboratórium, Gyermekosztály 6. A SZÖVETI VÉGGLIKÁCIÓS TERMÉKEK MENNYISÉGÉT JELZŐ BŐR AUTOFLUORESZCENCIA ÖSSZEFÜGGÉSE -ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDŐ GYERMEKEK KLINIKAI PARAMÉTEREIVEL Derzbach L., Bokodi G., Mácsai E. 3, Vásárhelyi B. 2, Körner A. Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, 2 MTA Klinikai és Nefrológiai Kutatócsoport, 3 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Braun 3. számú Dialízisközpont 7. ACCU-CHEK INFORM II VÉRCUKORSZINT- ELLENŐRZŐ RENDSZER JELENTŐSÉGE A KLINIKAI GYAKORLATBAN Török Zs., Szomolay A., Blatniczky L. Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai Budai Gyermekkórház Telephely, Labor Szakambulancia :30 Szünet :50 SANOFI-AVENTIS ZRT. SZIMPÓZIUM Elnök: Barkai László -TÍPUSÚ DIABÉTESZ MELLITUS KEZELÉSÉNEK AKTUALITÁ- SAI GYERMEKKORBAN LEGÚJABB TAPASZTALATAINK AZ -ES TÍPUSÚ DIABÉTESZES GYERMEKEK GONDOZÁSÁBAN Blatniczky László AZ INZULINKEZELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A MINDENNAPI GYAKORLATBAN Kozári Adrienne 6 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

14 2:50 NOVO-NORDISK HUNGÁRIA KFT. SZIMPÓZIUM Elnök: Madácsy László A MODERN INZULINOK KLINIKAI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉ- GEI GYERMEKKORBAN Előadók: Almássy Zsuzsanna Barkai László PRANDIÁLIS INZULINTERÁPIA GYERMEKKORI DIABÉTESZ- BEN 0 ÉV KLINIKAI TAPASZTALAT ASPART INZULINNAL ÚJABB ADATOK ÉS TERÁPIÁS LEHETŐSÉG A MODERN BÁZISANALÓG, DETEMIR INZULIN TERÁPIÁVAL 2 ÉS 8 ÉVES KOR KÖZÖTT 3:50 A Konferencia zárása, elnöki értékelő: Blatniczky László 4:00 Ebéd T U D O M Á N Y O S P R O G R A M 7

15 ELŐADÁS ABSZTRAKTOK. ERŐSÖDŐ KÖRNYEZETI ÉS VÁLTOZÓ PERMISSZÍV ÖRÖKLETES HATÁSOK SZEREPE AZ -ES TÍPUSÚ DIABETES INCIDENCIA NÖVEKEDÉSÉBEN Hermann R.,2, J. Ilonen, 2, M. Knip 3, a hazai gyermekdiabetes centrumok és a finn gyermekdiabetes regiszter Pécsi Tudományegyetem, Gyermekklinika, Pécs 2 Immunogenetics Laboratory, University of Turku, Finland 3 Hospital for Children and Adolescents, University of Helsinki, Finland Célok: Az -es típusú diabetes incidenciája néhány kivételtől eltekintve konstansan emelkedik világszerte. A betegség iránti hajlam nem-mendeli és poligénes öröklésmenetű. Az analízis célja az volt, hogy megvizsgáljuk egyes genetikai faktorok hatáserősségének időbeni változását magas és alacsony betegség-incidenciájú etnikai csoportokban, értékeljük a gén-környezet kölcsönhatások és környezeti változások jelentőségét. Betegek és Módszerek: Magyar, finn és finnországi immigráns szomáli népességben vizsgáltuk a HLA genetikai faktorok (HLA DRB-DQA-DQB genotípus) eloszlását és a betegség incidenciáját az elmúlt 20 évben. A vizsgált személyek újonnan diagnosztizált -es típusú diabeteses páciensek voltak. Eredmények: Mind a finn, mind a magyar populációban megfigyelhető volt, hogy az újonnan diagnosztizált páciensek között csökkent a magas rizikót hordozó HLA DR3DQ2/DR4-DQ8 genotípus frekvenciája (3% illetve 34%-ról 25-27%-ra p<0-5). Kimutatható volt továbbá, hogy a Finnországba immigrált szomáli szülők Finnországban született gyermekeiben a diabetes incidencia azonos volt a finn populációéval. A szomáli páciensek HLA genotípus összetétele jelentősen különbözött a finn páciensekétől. További variációt sikerült kimutatnunk egyes non-hla diabetes-gének allélfrekvenciáiban a különböző incidenciájú populációk között. Következtetés Az -es típusú diabetes természetes evolúciója figyelhető meg az elmúlt 30 évben. A genetikai faktorok permisszív hatása, és annak időbeni változása volt igazolható a finn és magyar populációban. A környezeti faktorok drasztikus dominanciája, és komplex gén környezet interakciók felelősek az incidencia emelkedésért mind az alacsony mind a magas incidenciájú populációkban. Az adatok alapján sikeres prevencióhoz multimodális stratégia szükséges a fogékony populációban. Köszönetnyilvánítás Támogatók: Országos Tudományos Kutatási Alap, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség TÁMOP 4.2.B, Academy of Finland, Sigrid Juselius Foundation, European Foundation for the Study of Diabetes 2. A GYERMEKKORI -ES TÍPUSÚ DIABETES IMMUNGENETIKAI HÁTTERE ÉS PREDIKCIÓJA A KLINIKAI GYAKORLATBAN Szalai R., J. Ilonen 2, Hermann R.,2 és a magyar gyermekdiabetes centrumok Pécsi Tudományegyetem, Gyermekklinika 2 Immunogenetics Laboratory, University of Turku, Finland Háttér Az -es típusú diabetes komplex betegség, ahol az öröklött és környezeti faktorok bonyolult interakciója definiálja a betegség fenotípust. Több mint 40 diabetes gén és számos béta-sejt specifikus autoantitest került felismerésre az elmúlt években. A HUNTDGENES program a gyermekkori diabetes differenciál diagnosztikájának és predikciójának kutatására alakult 2004-ben 27 hazai gyermekdiabetológia centurm 8 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

16 részvételével és jelenleg 7 éve működik. A program keretében kidolgozásra került egy diagnosztikus algoritmus és predikciós szakmai ajánlás. Célkitűzés E posterben a program koncepcióját és eredményeit röviden kívánjuk bemutatni. Módszerek Részletes klinikai adatok, genetikai és szérum minták kerültek begyűjtésre több mint 500 családtól, közel 2000 diabeteses gyermektől és több mint 000 kontroll személytől. A következő diabetes génrégiók esetében történt genetikai tipizálás (HLA) illetve génpolimorfizmus meghatározás Taqman módszerrel: insulin gén, CTLA4, PTPN22, PAX4, IL2RA, IFIH, ICOS. Funkcionális genomikai profil meghatározás történt további gén esetében Illumina HT2v4 expressziós array felhasználásával. Eredmények és következtetés A gyermekkori diabetes esetek 98 %-a -es típusú diabetes. A betegség predikciója elsősorban a HLA genetikai faktorok és az autoantitestek, mint biomarkerek segítségével lehetséges. Ez segíti a korai morbiditás és mortalitás csökkenését. Támogatók: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NKTH- Asboth Oszkár program, Országos Tudományos Kutatási Alap, Magyar Diabetes Társaság, Academy of Finland, Sigrid Juselius Foundation Finland, Varsinais-Suomen Kultuurirahasto, Finland 3. A MAFA TRANSZKRIPCIÓS FAKTOR JELENLÉTE SZÜKSÉGES AZ ÉRETT BÉTA-SEJTEK MŰKÖDÉSÉHEZ PATKÁNY LANGERHANS-SZIGETEKBEN Jermendy Á.,2, A. Vetere 2, I. El Khattabi 2, A. Sharma 2, Madácsy L., S. Bonner-Weir 2 Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 2 Joslin Diabetes Center, Boston, USA A MafA (musculoaponeurotic fibrosarcoma oncogene homolog A) egy glukóz által szabályozott transzkripciós faktor, mely a felnőtt béta-sejtekben szelektíven expresszálódik. A MafA feltehetően szerepet játszik a béta-sejt érésben, valamint az inzulinszintézis és -szekréció folyamatában. Célkitűzésünk a MafA regulációs szerepének megismerése volt felnőtt patkány béta-sejtekben. A MafA transzkripciós faktor működését szelektíven kikapcsoltuk egy domináns negatív MafA konstrukcióval (DNMafA), mely az endogén MafA-hoz kapcsolódva meggátolja annak transzkripciós aktivitását. A frissen izolált Langerhans-szigeteket önálló sejtekké diszpergáltuk, majd a DNMafA-t adenovírus segítségével juttattuk be a primer béta-sejtekbe. Kontrollként egy zöld fluoreszcens proteint (GFP) tartalmazó adenovírus vektor szolgált. A mrns- és fehérjeszint változásokat real-time PCR módszerrel ill. Western-blot analízissel vizsgáltuk. A DNMafA-val történő infekciót követően az endogén MafA mrnsés fehérjeszint közel 0%-ra csökkent a kontroll béta-sejtekhez képest, mely a MafA autoregulációs folyamataira utal. Az alacsony MafA szint számos metabolikus enzim, béta-sejt specifikus gén és egyéb transzkripciós faktor expressziójának változását eredményezte. A génexpressziós változásokat 72 órán át követtük, melynek során többek között a glukokináz, a GLUT2 glukóz transzporter, az inzulin, a PCSK enzim, a GLPR és a Kir6.2 kálium-csatorna mrns szintje szignifikánsan csökkent (p<0.00). Funkcionális vizsgálataink szerint már a DNMafA infekciót követő 36. órában csökken a glukóz-stimulált inzulinszekréciós válasz, mely időpont egybe esik a béta-sejt funkció szempontjából fontos gének expressziójának csökkenésével. Eredményeink arra utalnak, hogy az alacsony MafA szint számos fontos béta-sejt gén expressziójának csökkenésével és a glukóz-stimulált inzulinszekréció gátlásával jár. A MafA transzkripciós faktor jelenléte szükséges az érett béta-sejtek működéséhez. E L Ő A D Á S A B S Z T R A K T O K 9

17 4. EGYES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS, MINT A COELIAKIA KÖVETKEZMÉNYE? Micskey É., Blatniczky L., Lukács K. 3, Pánczél P. 4 Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak- budai Egyesített Kórházai Budai Gyermekkórház 2 Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai Budai Gyermekkórház 3 Semmelweis Egyetem, Immungenomikai Laboratórium 4 Semmelweis Egyetem III. Belgyógyászati Klinikia, III. Belgyógyászat Bevezetés: Az orvosi közlemények nagy számban írják le, hogy a gyermekkori egyes típusú, inzulin dependens diabetes mellitus (TD) gyakran szövődik gluten-enteropathiával. Ugyanakkor a coeliákia miatt diétázó gyermekek között az TD előfordulása szórványos; a tapasztalatok ellentmondóak. Kitűzött célok: Felmérésünk célja az volt, megbecsüljük az általunk gondozott coeliákiás gyermekek és elsőfokú rokonaik között az immunmediált, genetikai hátterű betegség gyakoriságát, és szerológiai és genetikai markerek alapján az esetleges korai veszély jelentőségét. Módszerek: 6 coeliákiás gyermeket, testvért, szülőt (x: 2.2 év / /), 28 tünetmentes családtagot (x: 26.2 év /2.3-49,5/ és 00 egészséges kontrollt (x: 8.6 év / / vizsgálatunk. Meghatároztuk az ICA (szigetsejt elleni autoantitesteket JDFU; indirect immune-fluorescence assay), a GADA (glutamic acid decarboxylase autoantitesteket U/ml; RIA), a C-peptid-t szinteket (ng/ml; RIA), a HLA megoszlást (PCR- SPP) és a protein tyrosine phosphatase, non-receptor type 22 gén előfordulását (PTPN22, TaqMan SNP Genotyping Assay). Eredmények: 0 éves kor alatt emelkedett ICA szintet (>0 JDFU), két coeliákiás gyermeknél, egy esetben a családtagoknál, és egy ízben, a kontroll csoportban mértünk. Emelkedett ICA értéket 0 éves kor felett a coeliakiások között főnél, 5 családtagnál és 2 kontroll esetben kaptunk. A további antitest szintek (GADA, C-peptid, stb.) nem mutattak eltérést a különböző csoportokban A PTPN22 polymorphismus gyakorisága megegyezett a populációs tanulmányok gyakoriságával. Értékelés: Coeliákiás gondozottjaink gondos glutenmentes diétát tartottak, átmeneti étrendi hibát csupán 4 főnél igazolt az ellenőrző EmA vizsgálat. Gondozottjaink kórtörténete és eredményei alapján következményes TD veszélye, annak előjele nem mutatkozott. Ennek ellenére a coeliákiás gondozottak ellenőrzési protokolljának részét képezi az ez irányú ellenőrzés is. 5. AUTOIMMUN TÁRSBETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSA -ES TÍPUSÚ DIABÉTESZBEN SZENVEDŐ GYERMEKEKBEN ÉS CSALÁDJUKBAN Ternai Z., Derzbach L., Tóth-Heyn P., Madácsy L., Körner A. Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika Bevezetés: Ismert,hogy -es típusú diabéteszben szenvedő betegekben és családtagjaikban az autoimmun társbetegségek (ATB) előfordulása gyakoribb. Kitűzött célok: Vizsgálatunk célja annak megállapítása volt, hogy a Klinikán -es típusú diabétesszel (TDM) gondozott gyermekekben és családtagjaikban milyen az ATB előfordulási aránya. Módszerek: A gondozott betegek közül random kiválasztott 2 gyermekről kérdőíves felmérés segítségével részletes családi anamnézist vettünk fel. A kérdőív kitöltésekor személyes beszélgetéssel pontosítottuk az adatokat. Eredmények: Az összes diabéteszes gyermek (450) közül 57-nek (2,67%) van ATB-e. Közülük 46 (0,22%) szenved cöliákiában, 8 gyermek (,78%) pajzsmirigybetegségben (hyper-/hipotireózis), 2 gyermeknek vitiligoja, -nek Sheueremann betegsége, ill. autoimmun hepatitisze és Crohn betegsége van. A random kiválasztott és részletesen vizsgált 2 gyermek életkora (átlag±sd) 2,04±4,4 év, diabétesz tartamuk 3,5±2,9 év. Közülük 4-en (,6%) szenvednek még egy, és 3-an (2,5%) még két ATB-ben. A leggyakoribb ATB-nek a gyakoriság sorrendjébena cöliákia, a vitiligo és a pajzsmirigybetegség bizonyult. A társbetegségben szenvedő (TSZ) gyermekek 60%-ának volt autoimmun betegségre pozitív családi 20 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

18 anamnézise, míg a társbetegségben nem szenvedő (TNSZ) gyermekekben csak 3%-ban volt a családi anamnézis pozitív (p <0,02). A TSZ gyermekek családjában sorrendben a cöliákia, az ITDM, és a vitiligo; a TNSZ gyermekek családjában az ITDM, a reumatoid artritisz, a pajzsmirigybetegség és a cöliákia volt a leggyakoribb. Értékelés: Az autoimmun társbetegségben szenvedő diabéteszes gyermekek családjában gyakoribb az autoimmun betegségek előfordulása. A gyermekekben a leggyakoribb társbetegség a cöliákia volt; a családokban inkább az ízületi- és pajzsmirigybetegségek domináltak. A jövőben a felmérést az összes diabéteszes gyermek családjára ki kívánjuk terjeszteni. 6. CO-MORBIDITÁS ÉS SZÖVŐDMÉNYEK GYERMEKKORBAN MANIFESZTÁLÓDÓ DIABETESBEN 20 ÉV BETEGSÉGTARTAM UTÁN. KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT H. Nagy K., Rózsai B. 2, Kürti K. 3, Rippl I. 4, Erhardt É. 2, Kozári A. 2, Pákozdiné Vajda E., Czvenitsné Árkus Á. 2, Soltész Gy. 2 Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórház Gyermekosztály, Gyula 2 PTE Gyermekgyógyászati Klinika, Pécs 3 SZTE Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged 4 Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórház, Szekszárd Bevezetés: A diabétesz az esetek egy részében egyéb szervspecifikus autoimmun betegségekkel is társul és a diabéteszes pácienseket un. késői microvasculáris szövődmények is fenyegetik A társbetegségek egy része és a szövődmények túlnyomó többsége csak több évtizedes diabétesz fennállás után alakul ki. Kitűzött célok: A diabéteszes gyermekek felnőttkori sorsának alakulása, társbetegségeik és szövődményeik előfordulásának felmérése, Baranya, Békés, Csongrád és Tolna megye gyermekdiabetológia gondozójának adatnyilvántartását felhasználva. Módszerek: Kérdőíves módszer. Eredmények: Összesen 387 beteg kapott kérdőívet, 37,5% válaszolt. A betegek életkora 29,4±6,7 év, életkoruk a diabétesz diagnózisakor 8,7±4,2 év volt, diabéteszük 20,7±7,0 év óta állt fenn. Coeliakia miatt az esetek 6,2 %-a diétázott. Coeliákiás diabéteszeseknél a diabétesz szignifikánsan fiatalabb életkorban manifesztálódott (4,6±2,0 versus 9,±4, év; p= 0,00). Az esetek 7,6%-a számolt be autoimmun pajzsmirigybetegségről. A pajzsmirigybetegek életkora szignifikánsan magasabb volt, mint azoké a pácienseké, akik nem szenvedtek ebben a társbetegségben (33,5±8,2 év versus 29, ±6,4 év; p= 0,034), és náluk a diabétesz időtartama is szignifikánsan hosszabb volt (26,2±8,9 év versus 20,2±6,7 év; p= 0,006). Retinopathiáról az esetek 9 %-a számolt be, hosszabb betegségtartammal (24,3±7,5 év versus 9,8±6,7 év; p= 0,002). Neuropathiájáról a betegek mindössze 3,4 %-a tudott. A betegek 4,8%-a számolt be veseérintettségről. Hypertonia miatt a betegek 6,6%-a állt kezelés alatt. A hypertóniások idősebbek (32,8±7,3 év versus 28,8±6,4 év; p=0,006) voltak, és diabéteszük későbben manifesztálódott (0,4±3,9 év versus 8,4±4, év; p= 0,028). Értékelés: Húsz éves diabetes tartam után az autoimmun komorbiditás az irodalmi adatoknak megfelelően alakult, a mikrovascularis szövődmények előfordulása - a retinopathia kivételével örvendetesen alacsony volt. 7. MESTERSÉGES PANCREAS ALGORITMUSÁNAK VALIDÁLÁSA -ES TÍPUSÚ DIABETESES GYERMEKEK ADATAINAK ELEMZÉSÉVEL Kovács L., Szalay P., Sas P., Almássy Z. 2, Felszeghy E. 3, Soós H. 5, Orbán A. 5, Benyó Z., Körner A. 4, Barkai L. 6 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék 2 Heim Pál Gyermekkórház, Toxikológiai és Anyagcsere Osztály, Budapest 3 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekklinika E L Ő A D Á S A B S Z T R A K T O K 2

19 4 Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 5 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 6 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Elméleti Egészségtudományi Tanszék Bevezetés: A BME IIT Orvos Informatikai Laboratóriuma a Magyar Diabétesz Társaság inzulinpumpa centrumaival karöltve egy Magyar Mesterséges Pancreas munkacsoport keretében dolgozik a mesterséges hasnyálmirigy problémáján. Az előző években sikerült egy általános (páciens variabilitás és inzulin szenzitivitástól független) szabályozási algoritmust fejleszteni, melyet valós adatokon teszteltünk, ún. in-silico (virtuális) környezetben. Kitűzött célok: A biztató eredményekből kiindulva algoritmusunk szélesebb körű validációjára törekedtünk, több alany többszöri (de nem visszakövetett) valós adatait figyelembe véve. Módszerek: A mesterséges hasnyálmirigy nemzetközi kutatásai (Juvenile Diabetes Research Foundation) által megfogalmazott irányelvek és alkalmazott modelljeinek mentén újrahangoltuk szabályozási algorit musunkat. Dinamikus ételfelszívódási profilokat beépítve, a módszer az egyéni CGMS görbék mentén identifikálja az aktuális adatsort, majd finomítja és kiterjeszti az algoritmust. 43 Medtronic inzulinpumpával hagyományos CGMS valamint IPro2 mérővel ellátott 6-8 év közötti -es típusú diabeteses gyermek (20 fiú, 23 leány) - hetes valós adatait vetettük össze az algoritmusunk eredményeivel. 24 gyermek esetében három nem összefüggő hét adatsorának esetében is teszteltük eredményeinket. Eredmények: A tesztelt adatok során algoritmusunk teljes mértékben képes volt szűrni a hypoglikémiás eseteket, valamint közel 80%-kal kevesebb hyperglikémiás esetet mértünk az eredeti valós adatsorokhoz viszonyítva. Értékelés: A kutatás igazolta, hogy valós remény van egy általános szabályozási algoritmus kialakítására, amely képes globálisan kezelni a pácienseket és növelni az egyéni terápiák megbízhatóságát. A jövőben tervezzük algoritmusunk felnőtt adatsorokon való validációját, valamint szenzor hibák detektálását és egyéb, pl. fizikai aktivitás, stressz okozta zavarások szűrését is. Cél ugyanakkor, hogy a jövőben FDA által elfogadott szimulátorokon teszteljük eredményeinket, hogy ezután egyéni terápiás módszerekkel kombinálva, valós klinikai vizsgálatokat is végezhessünk algoritmusunkkal. 8. FEJFÁJÁS GYAKORISÁGA CUKORBETEG GYERMEKEKBEN Altmann A., Kundra O. Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet Telephely Vizsgálat célja: Kérdőíves vizsgálat sorozatot indítottunk, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a magyarázata annak, hogy a különböző krónikus betegségekben szenvedő gyermekeknél gyakrabban fordul elő fejfájás. Van-e összefüggés az alapbetegség és a fejfájás típusa (tenziós, migrénes, akut, krónikus) között. Vizsgálat menete: Első lépésben kórházunk diabétesz szakrendelésén megforduló 0-20 éves gyermekek vizsgálatát végeztük. A kérdőíves felmérés két részből állt. Először az általunk összeállított, az alapbetegségre vonatkozó kérdésekre kellett a betegeknek válaszolnia, a vizsgálat második felében a gyermekpszichiátriában is használt, standardizált kérdőíveket használtunk. A kérdőívek alapján kiválasztottuk azokat a gyermekeket, akiknél a fejfájás olyan súlyos volt, hogy már a mindennapi életüket, tanulásukat is befolyásolta. Ezen a gyermekek a fejfájás pontos diagnosztikája, terápiája céljából gyermek neurológiai vizsgálatra kerültek. Irodalmi adatok szerint, a különböző anyagcsere betegségben (obezitás, 2 típusú diabétesz, diszlipidémia) az inzulinrezisztencia lehet az egyik fő oka a migrén gyakoribb előfordulásának, míg a gyermekkori diabétesz esetén inkább az ingadozó vércukorszint, különösen a hipoglikémia tehető felelőssé. Eredményeink azt igazolják, hogy a diabéteszes gyermekek 47%-ban fordul elő fejfájás, 0%-ban 22 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

20 tisztán migrénes, 60 %-ban tenziós és 30%-ban kevert típusú fejfájás. A fejfájás előfordulása szignifikáns összefüggést mutatott a depresszió súlyosságával és a szomatizáció mértékével. Annak ellenére, hogy az egészséges gyermekeknél gyakran tapasztaljuk, hogy a helytelen táplálkozás, a különböző diéták, az éhezés fejfájást provokálhat, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a diabéteszes gyermekek körében a vércukorszint ingadozása kevésbé tehető felelőssé a gyakori fejfájások előfordulásáért. Konklúzió: A különböző krónikus betegségekben szenvedő gyermekek között a pszichés problémák, így a pszichoszomatikus betegségek előfordulása lényegesen magasabb. Ezen gyermekek komplex terápiája (nem csak gyógyszeres kezelése!) szükséges, mely segítségével a fenti problémák egy része megelőzhető lenne. 9. ÉRTÉKPREFERÁCIÓK -ES TÍPUSÚ DIABÉTESZES FIATALOKNÁL Vers J. Kaposi Mór Oktatókórház, Kaposvár Bevezetés: Az -es típusú diabétesz áll a harmadik helyen a krónikus betegségek között a tinédzsereknél. Sok lelki és fizikai problémával kell megküzdeniük az érintetteknek és családjuknak egyaránt, ami hatással van az életminőségükre és a hosszútávú szövődmények kialakulására. Hazánkban is növekszik az -es típusú diabéteszes fiatalok száma, így hasznos lehet megismerni értékpreferációikat. Kitűzött célok: A mintába került -es típusú diabéteszes fiatalok értékpreferációinak, egészség ma gatar tásának, és orvoshoz fordulási szokásainak felmérése, kortárs csoporttal összehasonlítva. Módszerek: A célcsoport tagjainak kiválasztása rétegzett, véletlenszerű mintavétellel történt. A kutatás retrospektív, kvantitatív jellegű összehasonlító vizsgálat. Helye: KMOK, Kaposvár. Ideje: Kontrollcsoport esetében a kérdőíves felmérést a kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző iskolában végeztem között. Az adatgyűjtés standard kérdőívvel, saját kérdéscsoportokkal kiegészítve történt. Kérdőív forrása: Egészségügyi Világszervezet Kollaboratív Kutatás. (Magyarországi adatfelvétel 2002.) Csatolt kérdések az orvoshozfordulási szokásokat, a diabétesz és a z öngondozás kapcsolatát vizsgálja. A kitöltés önkéntes és anonim volt. Statisztikai összesítés és számítások: : Microsoft Office Excel program adatbázisában. Khí négyzet próba, p>0,05. Eredmények: A diabéteszes fiatalok egészségmagatartása jobb kortársaikénál, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a szexuális együttlétek is kedvezőbb képet mutatnak, így a rizikómagatartás kevésbé jellemző ezekre a fiatalokra. Az orvoshoz fordulási gyakoriság befolyásolja az önellenőrzést, az anyagcsere állapotot. A diabéteszben eltöltött idő növekedésével csökken az önellenőrzés gyakorisága, és nő a HbAc értéke, csökken az együttműködés a gondozó személyzettel. Értékelés: A diabéteszes fiatalok gondozása során fokozott figyelmet kell fordítani a kommunikációra és a betegvezetésre. A betegség önmenedzselésének kialakítása szoros együttműködést kíván a fiatal és a gondozó személyzet részéről, így a szövődmények megelőzhetők, az életminőség javul. 0. TERVSZERŰ DIETETIKAI REEDUKÁCIÓ HATÁSA A SZÉNHIDRÁT-ANYAGCSERÉRE Farkasné Szalai E., Hocsi M., Tápainé Szabó A., Lukácsné Kormos E., Szűts P. Erzsébet Kórház Rendelőintézet Hódmezővásárhely Tavalyi előadásunkban elhangzott célkitűzésünk hogy a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Gyermekosz tályán gondozott diabeteszes gyermekek és szüleik diéta ismerete széles körű, alapos és személyre szabott legyen megvalósulását mutatjuk be. Célunk miszerint félévente legyen dietetikai reedukáció és hogy minőségbiztosítási szempontból mérhető legyen munkánk hatékonysága részben megvalósult. E L Ő A D Á S A B S Z T R A K T O K 23

21 Az előző vizsgálat alkalmával használt kérdőívet töltötték ki ismételten gondozottjaink és szüleik. A kérdőív a diéta alapjairól, nyersanyag ismeretről, szénhidrát számolás gyakorlati tudásáról ad képet, amellyel személyesen felmérhetők az ismeretek és a hiányosságok. A kérdőív eredményeit és a HbAc értékeket összevetettük az előző évi értékekkel. Kíváncsiak voltunk, hogy a félévente ismétlődő diéta reedukáció, milyen hatással van a HbAc értékekre, függ-e a változás az életkortól, az inzulinadagolás módjától. Ezen vizsgálat eredménye is bizonyítja, hogy a személyre szabott, tervszerű dietetikai reedukáció nagy jelentőségű a diabeteses gyermekek szénhidrát-anyagcseréjének alakulása szempontjából és a gondozó team munkájában.. SENSOROS INZULINPUMPÁVAL SZERZETT TAPASZTALATAINK Kántor I., Oroszlán K. Jósa András Kórház, Nyíregyháza Néhány hónapja, éve van lehetőségünk a szenzoros inzulinpumpa alkalmazására a mindennapi gyakorlatban. Mivel a költsége a betegek számár megterhelő, ezért az alkalmazás során próbáltuk az indikációk körét a lehetőségekhez képest szélesíteni és a költséghatékonyság alapján a legtöbb tapasztalatot megszerezni és a betegekkel megosztani. Az eddigi alkalmazások eredményeit szeretnénk megosztani. 2. SPORTOLÁS INZULINPUMPÁVAL Balla D. 2, Deákné Gyarmati Gy., Molnárné Somogyi E., Vattai Gy., Ványi J., Felszeghy E. DEOEC Gyermekklinika 2 DEOEC NK Fizioterápiás tanszék Az es típusú diabetes mellitus (TDM) esetében az étrendi és a fizikai aktivitás együttes az életmódkezelés. Az optimális anyagcsere kontroll lehetővé teszi a diabetes akut és krónikus szövődményeinek megelőzését,progressziójuk késleltetését. Célunk az TDM miatt gondozottak vércukor ingadozásainak felmérése, a hypo- és hyperglycaemiák kivédésének lehetősége inzulinpumpa kezelés mellett 2 hónapon át tartó, heti 2x óra fitt ball edzés mellett. Az edzések 60 percen keresztül közepes intenzitással zajlottak (0 perc bemelegítés, 40 perc edzés, 0 perc levezetés). A vizsgálatban résztvevők TDM miatt gondozott, pumpahasználó nők, átlagéletkoruk 27,2 év. Az edzések előtt az edzettségi fok felmérésére került sor (Ruffier-teszt, apnoe teszt, BMI, testzsír mérés). A szénhidrát-anyagcsere jellemzésére fructoseamin és HbAC meghatározását alkalmaztuk. A vércukor változások követésére az első és az utolsó edzésen glükóz szenzor mellett mért vércukorértékeket veszünk alapul, míg a többi edzésen az óra előtt és után mért vércukorértékeket figyeltük meg. A folyamatos szöveti glükóz monitorozás révén azokat a vércukorszint-ingadozásokat is észleltük, melyek az edzések utáni órákban jelentkezhettek. A tanulmány során különböző technikákkal (bázisszint csökkentés, megelőző étkezéshez adott bólus csökkentés, bólus adagolásának módja) figyeltük meg, melyik a leghatékonyabb módszer a stabilabb anyagcsere eléréséhez, és a hypoglycaemiák kivédéséhez. Az edzettségi szint és az anyagcsere helyzet valamint a szubjektív paraméterekben bekövetkező változásoknak a felmérése és az eredmények értékelése alapján elmondható, hogy az hypoglycaemiák kivédésére legalkalmasabb módszer az átmeneti bázis beállításának lehetőségében rejlik. A mozgásterápia a megvizsgált paraméterek alapján az edzettség emelkedését mutatta: az első felméréshez képest a Ruffier-teszt által kapott érték,4-ről 0,6ra csökkent, az egy perc alatt elvégzett 24 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

22 felülések száma is az átlagos 52,7-ről 57-re növekedett, ami az állóképesség javulását tükrözi, az idő rövidsége miatt lényeges anyagcsere javulást nem észleltünk átlagosan 0,3-val csökkent a HbAc, azonban stabilabb anyagcseréről számoltak be. Mély, kórházi ellátást igénylő hypoglycaemia ez idő alatt nem fordult elő. A sport szerepe az TDM gondozottak esetében is a test és lélek egyensúlyát erősíti, de emellett az anyagcsere helyzet stabilizálódásához is vezet. Megfelelő feltételek mellett mindenképpen javasolt minden inzulinnal kezelt beteg esetében. 3. PUMPA VAGY PEN, A SZÜLŐ SZEMÉVEL Hocsi M. Erzsébet Kórház Rendelőintézet, Hódmezővásárhely Számos tanulmány foglalkozik a diabéteszes gyermekek szüleit ért stressz hatásokkal, a szülők diabétesszel, annak kezelésével és gyermekeik életminőségével kapcsolatos érzelmeivel, pszichológiai jellemzőivel. Rendre különböző kezelési módban (pen vs. pumpa, pumpa vs. szenzoros pumpa) részesülő gyermekek szüleinek válaszait hasonlítják össze, és a válaszok között nincs szignifikáns különbség valamely kezelés javára. Jelen vegyes kérdőíves felmérésemben arra voltam kíváncsi, mutatkozik-e különbség a kérdésekre adott válaszokban a tollal és pumpával való adagolás függvényében, ha a mindkét adagolást megélő szülők a saját érzéseik, érzelmeik alapján jellemzik egyazon kérdésen belül mind a tollal, mind a pumpával megélt tapasztalataikat. Az absztrakt elkészítésekor a 26 kiadott kérdőív egyharmada érkezett vissza, a statisztikai értékelés még nem kezdődött el. Az azonban már most látható, hogy számos olyan információval lehetünk gazdagabbak a szülők kezeléssel kapcsolatos érzéseivel, viszonyulásával kapcsolatban, amire még szoros, gyakori orvos-szülő-gyermek találkozásokkor sem derül fény. 4. AZ INZULIN TERÁPIA ALKALMAZÁSA HYPERGLYCAEMIA ELLÁTÁSÁBAN INTÉZETÜNK NEONATALIS INTENZÍV CENTRUMÁBAN Török A., Szűcs I., Barkai L.,2, Vichor D. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézet és Borsod-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Gyermekegészségügyi Központ, Miskolc 2 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Célok: A hyperglycaemia morbiditást- és mortalitást növelő szerepéről számos közlemény áll rendelkezésre a koraszülöttek-újszülöttek ellátásában, azonban a magas vércukor szint ellátásának módjáról egyelőre nincsen konszenzus a neonatológusok körében. Jelen munka célja rövid áttekintést nyújtani a vonatkozó irodalmi adatokról, valamint betekintést adni a hyperglycaemia intézetünkben történő kezelésének neonatológiai aspektusairól. Anyagok/Betegek és Módszerek: Az irodalmi adatok rendszerezését követően retrospektív módon vizsgáltam intézetünk Neonatalis Intenzív Centrumában az elmúlt egy évben hyperglycaemia miatt inzulin kezelést igénylő koraújszülöttek adatait. Eredmények: A 449 ellátott betegből az irodalmi adatoknál arányaiban kevesebb, 0 beteg igényelt inzulin terápiát (2,2%), akik mind 500 g alatti súllyal születettek, gestatios idejük 24 és 32 hét között volt. Inzulin kezelést viszonylag rövid ideig igényeltek (38±33 óra), a normoglycaemia eléréséhez szükséges inzulin E L Ő A D Á S A B S Z T R A K T O K 25

23 mennyisége sem volt magas (0,69±0,4 E). A közölt publikációkhoz hasonlóan a mortalitási arány sajnos elég magasnak (50%) bizonyult. A perinatalis körülmények és az infekciós laboratóriumi eredmények elemzésével nem találtunk statisztikailag értékelhető befolyásoló tényezőt az inzulin kezelést jellemző paraméterekre vonatkozóan. Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy a hyperglycaemia a vonatkozó irodalmi adatokkal összecsengően intézetünkben is jelentős mortalitással bíró tényező, rendezéséhez a mi gyakorlatunkban kevesebb inzulinra volt szükség. A kis esetszám eredményeink értékelése során óvatosságra int, a téma jelentősége miatt további prospektív vizsgálatokat tervezünk. 5. A SZÉRUMGLÜKÓZ ÉS A HBAC LABORATÓRIUMI ÉRTÉKÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Német A., Hocsi M. 2, Bartucz A., Szűts P. 2 Erzsébet Kórház Rendelőintézet, Hódmezővásárhely, Központi Laboratórium, 2 Gyermekosztály Bevezetés: A szénhidrát háztartás ellenőrzéséhez, a glikémiás kontroll megítéléséhez az úgynevezett glikémiás triász, azaz a vénás plazmából enzimatikus módszerrel meghatározott éhomi és posztprandiális vércukorérték, valamint a HbAc meghatározása szükséges. Kitűzött célok: Munkánkban e paraméterek referencia tartományát, diagnosztikus és terápiás célértékük megválasztását, valamint a szérumszintjüket befolyásoló különböző tényezőket foglaljuk össze. Módszerek: A laboratóriumi mérések eredményeit befolyásoló tényezőket egyén szintű, az egyének közötti biológiai különbségekből eredő, valamint a laboratóriumi mintafeldolgozással kapcsolatos prenalitikai, analitikai és posztanalitikai okokkal összefüggésben dolgoztuk fel. Eredmények: A diabetes mellitus laboratóriumi monitorozása során kapott laboratóriumi eredmények értékelésénél mindig figyelembe kell venni az esetleges módosító biológiai különbségeket, kórfolyamatokat, egyéb terápiákat. Értékelés: Vizsgálataink is rámutatnak a klinikus és a laboratóriumi szakember közötti konzultáció fontosságára. 6. A SZÖVETI VÉGGLIKÁCIÓS TERMÉKEK MENNYISÉGÉT JELZŐ BŐR AUTOFLUORESZCENCIA ÖSSZEFÜGGÉSE -ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDŐ GYERMEKEK KLINIKAI PARAMÉTEREIVEL Derzbach L., Bokodi G., Mácsai E. 3, Vásárhelyi B. 2, Körner A. Semmelweis Egyetem, I.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika 2 MTA Klinikai és Nefrológiai Kutatócsoport 3 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Braun 3. számú Dialízisközpont Bevezetés: A diabeteses komplikációk kialakulásában a végglikációs termékek (AGE advanced glycation end products) kiemelt szerepet játszanak. Egyre több irodalmi adat támasztja alá a bőr autofluoreszcenciának, mint az AGE termékek szintjét jelző markernek az összefüggését különféle diabeteses szövődményekkel. Kitűzött célok: Célunk volt a kereskedelmi forgalomban is kapható AGE reader (DiagnOptics Technologies BV, Groningen, Hollandia) eszköz segítségével -es típusú diabetes mellitusban (TDM) szenvedő gyermek populációban mérni az AGE termékekkel arányos bőr autofluoreszcencia (AF) összefüggését különféle klinikai paraméterekkel. Módszerek: A vizsgálatba 69, TDM-ban szenvedő beteget vontunk be [életkor (átlag±szórás): 2,3 év ±4,8 év, diabetes tartam: 5,5 év ±4,4 év, Hgbac érték: 8,% ±,7%, fiú/leány 27/42]. Az AGE termékek szintjét jellemző bőr AF-át non-invazív módszerrel a kereskedelmi forgalomban elérhető AGE Reader 26 MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉS A MAGYAR DIABETES TÁRSASÁG GYERMEKDIABETES SZEKCIÓJÁNAK XXVIII. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

24 készülékkel mértük és összevetettük a különféle klinikai paraméterekkel (diabetes tartam, Hgbac érték, lipid profil, húgysav szint, testmagasságra korrigált 24 órás vérnyomásmérés átlagértékei, microalbuminuria). Eredmények: A módszerek részben említett klinikai paraméterek közül a Hgbac érték, diabetes tartam, BMI érték és a szérum koleszterin szintek mutattak összefüggést az AGE termékekkel arányos bőr autofluoreszcenciával. Értékelés: Több irodalmi adat szól a bőr autofluoreszcencia és a különféle diabeteses szövődmények közötti összefüggésről, azonban a klinikai paraméterekkel való kapcsolatot eddig kevesen elemezték, különös tekintettel az általunk vizsgált gyermek populációra. További nagyobb esetszámú vizsgálatok szükségesek homogénebb betegcsoportban az esetleges összefüggések további vizsgálatára, melynek következtében lehetőség nyílhatna egy újabb noninvazív, rizikóbecslő módszer bevezetésére a gyermekdiabetológia gyakorlatba. 7. ACCU-CHEK INFORM II VÉRCUKORSZINT-ELLENŐRZŐ RENDSZER JELENTŐSÉGE A KLINIKAI GYAKORLATBAN Török Zs., Szomolay A., Blatniczky L. Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai Budai Gyermekkórház Telephely, Labor Szakambulancia Labor szakambulanciánkon 200. november óta alkalmazzuk a gyakorlatban az Accu-Chek Inform II vércukorszint-ellenőrző rendszert. Ez idő alatt 2000 mérést végeztünk, melyből 500 értéket hasonlítottunk össze, ugyanazon minta laboratóriumi módszerének értékeivel. A vizsgálatokat 3-6 év közötti gyermekeknél végeztük el. A vércukorszint-ellenőrző rendszert, főleg terheléses vizsgálatok kapcsán, (OGTT, IVGTT, ITT) vénás vérből történő, azonnali vércukor meghatározásra használjuk. Szerzők bemutatják az Accu-Chek Inform II vércukorszint-ellenőrző rendszer jelentőségét, gyakorlati alkalmazását, annak előnyeit, és mindennapi tapasztalataikat. Az 500 összehasonlító vizsgálat eredményéből kiderül, hogy az Accu-Chek Inform II rendszer, a 3,5 9 mmol/l között a mért értékek statisztikailag nem szignifikánsan térnek el a laboratóriumi eredményektől. A hypoglycaemiás tartományban a módszer szisztematikusan főlé mér. A hyperglycaemiás tartományban (> 9 mmol/l) a mért értékek eltérése mindkét irányban viszonylag nagy. Konklúzió: Az Accu-Chek Inform II. vércukorszint-ellenőrző rendszer alkalmas az ágy melletti és az ambuláns vércukor diagnosztikai tevékenységre és a gyors tájékozódásra. E L Ő A D Á S A B S Z T R A K T O K 27