Vademecum A romák társadalmi befogadásának 10 közös alapelve

Átírás

1 Vademecum A romák társadalmi befogadásának 10 közös alapelve Az Európai Unió kezdeményezése

2 A romák társadalmi befogadásának 10 közös alapelve eszközként szolgál mind a politikai döntéshozók, mind pedig a programokat és projekteket irányító gyakorlati szakemberek számára. A sikeres szakpolitikák tapasztalataiból kikristályosodott alapelvek keretet biztosítanak a romák társadalmi befogadását célzó intézkedések eredményes kialakításához és megvalósításához. A közös alapelveket első ízben a roma integráció európai platformjának április 24-i prágai ülésén terjesztették elő június 8-án a szociális ügyekért felelős Miniszterek Tanácsa az alapelveket a következtetéseihez csatolta mellékletként, és felkérte a tagállamokat és a Bizottságot azok figyelembevételére. Ez a vademecum gyakorlati célú ellenőrző listát tartalmaz az egyes alapelvek végrehajtásának módjára vonatkozóan. 1 Konstruktív, gyakorlatias és diszkriminációmentes szakpolitikák 2 Kifejezett, de nem kizárólagos célba vétel 3 Interkulturális megközelítés 4 A romák teljes körű társadalmi integrációja 5 A nemi vonatkozás figyelembevétele 6 A tényeken alapuló szakpolitikák átültetése 7 A közösségi eszközök használata 8 A regionális és helyi önkormányzatok bevonása 9 A civil társadalom részvétele 10 A romák aktív részvétele 4

3 1. sz. alapelv Konstruktív, gyakorlatias és diszkriminációmentes szakpolitikák A romák társadalmi befogadását célzó politikák tiszteletben tartják és érvényre juttatják az Európai Unió alapvető értékeit, többek között az emberi jogokat és a méltóságot, a diszkriminációmentességet és az esélyegyenlőséget, valamint a gazdasági fejlődést. A romák társadalmi befogadását célzó politikák az általánosan érvényesülő politikákhoz kapcsolódnak, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a lakhatás, az egészségügy és a biztonság területén. E politikák célja, hogy a romákat tényleges esélyegyenlőséghez juttassa a tagállamokban. Az első alapelv konstruktív és gyakorlatias politikákra összpontosít: azaz olyan politikákra, amelyek megfelelőek a fennálló helyzet szempontjából. A politikák és a projektek kialakításának, megvalósításának és értékelésének nem előítéleteken, hanem a romák valós helyzetén kell alapulnia. E követelmény betartása érdekében tanulmányokra és más tényszerű információforrásokra kell koncentrálni, helyszíni vizsgálatokat kell folytatni, és ideális esetben a romákat be kell vonni a politikák és projektek kialakításába, megvalósításába vagy értékelésébe. Az első alapelv megköveteli az EU alapvető értékeit jelentő emberi jogok, méltóság és diszkriminációmentesség tiszteletben tartását és előmozdítását is. Ez az alapelv a romák gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdításán a romák esélyegyenlőségének megvalósításán nyugszik. A szakpolitikákat nem előítéletekre, hanem a tényleges helyzetre kell alapozni E cél érdekében tanulmányokat, felméréseket, szemléket kell végrehajtani, romákat vagy szakértőket kell bevonni stb. Ezt a megközelítést valamennyi érintett körében népszerűsíteni kell Meg kell győződni az EU értékeinek (emberi jogok, méltóság, diszkriminációmentesség stb.) tiszteletben tartásáról Figyelembe kell venni a romákat érintő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, emellett támogatni kell a romák esélyegyenlőségét/egyenlő hozzáférését 2 2. sz. alapelv Kifejezett, de nem kizárólagos célba vétel A romák kifejezett, de nem kizárólagos célbavétele elengedhetetlen a társadalmi befogadást célzó politikai kezdeményezésekhez. A célcsoportot a romák jelentik, ugyanakkor nincs szó hasonló társadalmi-gazdasági körülmények között élő más személyek kizárásáról. Ez a megközelítés nem választja szét a romákra orientált intézkedéseket és a szélesebb körű politikai kezdeményezéseket. Ezen túlmenően, adott esetben mérlegelni kell a romák társadalmi befogadására vonatkozó szélesebb körű politikák és határozatok valószínűsíthető hatását. Folyamatos vita tárgyát képezi, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban kezelni az etnikai kisebbségek szükségleteit ez két, egymásnak ellentmondó megközelítést tartalmaz: egy egyedi megközelítést (amely valamely adott kisebbségre irányul), illetve egy általános megközelítést (amely mindenkire vonatkozik). A második alapelv lehetővé teszi, hogy egy kifejezett, de nem kizárólagos megközelítéssel túllépjünk ezen a vitán. Ez a megközelítés célcsoportként a romákra összpontosít, ugyanakkor nem zár ki hasonló társadalmi-gazdasági körülmények között élő más személyeket sem. A szakpolitikáknak és a projekteknek fokozottan a veszélyeztetett csoportokra, a munkaerőpiac perifériájára szorult csoportokra, a hátrányos helyzetű csoportokra, illetve az elszegényedett területeken élő csoportokra stb. kell irányulniuk, és egyértelműen meg kell említeniük, hogy e csoportokba a romák is beletartoznak. Ez a megközelítés különösen releváns az olyan területeken végrehajtott szakpolitikák és projektek szempontjából, ahol romák, valamint más etnikai kisebbségek vagy a társadalom kirekesztett tagjai laknak. A szakpolitikáknak nyitott csoportokra (például veszélyeztetett csoportokra, elszegényedett területeken élő személyekre, hátrányos helyzetű csoportokra stb.) kell irányulniuk, és kifejezetten meg kell említeniük, hogy e csoportokba a romák is beletartoznak A szociálisan hátrányos szomszédság, nem pedig eltérő (etnikai) csoportok számára kell politikákat kidolgozni A romák sajátos problémái különösen a társadalmi befogadásuk kezelése érdekében figyelmet kell fordítani a szélesebb körű politikák lehetséges negatív hatásaira

4 3 3. sz. alapelv Interkulturális megközelítés Szükség van egy olyan interkulturális megközelítésre, amely kiterjed a romákra és más etnikai hátterű személyekre is. A hatékony kommunikációhoz és szakpolitikához elengedhetetlen interkulturális tanulás és készségek népszerűsítésre érdemesek csakúgy, mint az előítéletek és a sztereotípiák ellni küzdelem. Valamely etnikai kisebbség társadalmi befogadásának előmozdítását célzó intézkedések meghozatala gyakran felveti azt a félelmet, hogy az integráció kulturális asszimilációhoz vezet. A harmadik alapelv ezzel a dilemmával foglalkozik, és azt javasolja, hogy a kulturális identitásra hivatkozás helyett a politikáknak és projekteknek az interkulturális tanulás és készségek előmozdítására kellene összpontosítaniuk. E megközelítés révén a többségi népcsoport a roma kultúra megértését segítő eszközökhöz és kompetenciákhoz jut, míg a romák a többségi kultúra megértését szolgáló eszközökhöz és kompetenciákhoz jutnak. Ennek eredményeként a kölcsönös megértés előmozdítása mindkét oldalon segít az előítélet kezelésében. Ez a megközelítés azonban nem foglalja magában azt, hogy engedményeket kellene tenni az alapvető emberi jogok tekintetében. Elő kell mozdítani az interkulturális tanulást (például tanfolyamokkal, tájékoztató anyagokkal stb.) és a kölcsönös megértést Hangsúlyt kell fektetni az interkulturális cserékre és az interkulturális mediátorok szerepére A politikák és tevékenységek kialakításába, megvalósításába és értékelésébe be kell vonni más etnikai hátterű személyeket A szakpolitikák kidolgozásakor figyelembe kell venni a roma közösségek kulturális sajátosságait (például tisztában kell lenni a tabukkal stb.) A kommunikáció során, valamint a politikák és a tevékenységek folyamata és érdemi része során figyelmet kell fordítani az esetleges kulturális előítéletekre 4 4. sz. alapelv A romák teljes körű társadalmi integrációja A társadalmi befogadásra irányuló valamennyi politikának az a célja, hogy a romákat a többségi társadalomba integrálja (oktatási intézmények, munkahelyek és lakáskörülmények). Ahol még mindig részlegesen vagy teljesen szegregált oktatás vagy lakáskörülmények állnak fenn, a romák társadalmi befogadására irányuló politikák célja ezen örökség túllépése kell, hogy legyen. A mesterséges és elkülönülő roma munkaerőpiacok kialakulását kerülni kell. A negyedik alapelv a politikák és projektek hosszú távú hatásaira hívja fel a figyelmet, néha ugyanis a romák társadalmi befogadásának támogatására irányuló törekvésük ellenére a szegregáció felerősödéséhez vezethetnek. A negyedik alapelv azt hangsúlyozza, hogy a romák társadalmi integrációjának előmozdítása valamennyi politikának végső célja kell, hogy legyen. Ennek megfelelően minden intézkedést értékelni kell annak megvilágításához, hogy okozhatnak-e szegregációt, és szükség esetén ki is kell azokat igazítani. A romák házai felújításának támogatása felszínesen hozzájárulhat a társadalmi kirekesztettségük elleni küzdelemhez. Ha azonban ezek a házak földrajzilag elszigeteltek, például a tömegközlekedési összeköttetésektől távol vannak, valójában a romák többségi társadalomtól való szegregációjának fenntartásához járulnak hozzá. Hasonlóképpen, a roma mesterségek jövedelemforrásként való előmozdítása hozzájárul a romák aktív munkaerő-piaci részvételéhez, ugyanakkor elkülönülő és mesterséges munkaerőpiacok létrejöttének veszélyével is jár. Végezetül a romák szegregációját olyan intézkedések is súlyosbíthatják, amelyek látszólag semlegesek, de végső soron a romák számára helyzetükből adódóan további akadályokat teremtenek: ez a jelenség közvetett diszkriminációként ismert. Integrált megközelítések előmozdítása révén aktívan kell támogatni a szegregáció megszüntetését Kerülni kell az olyan intézkedéseket, amelyek felerősíthetik a szegregációt, sőt új szegregációs formákat alakíthatnak ki, továbbá figyelmet kell fordítani a politikák és a projektek hosszú távú hatására Tisztában kell lenni a közvetett diszkrimináció kockázatával (amikor látszólag semleges intézkedések végső soron további akadályokat teremtenek a romák számára) Be kell vonni a roma közösségeket

5 5 5. sz. alapelv A nemi vonatkozás figyelembevétele A romák társadalmi befogadását célzó politikai kezdeményezéseknek figyelembe kell venniük a roma nők igényeit és körülményeit. Az alapelv például olyan problémákat kezel, mint a halmozott diszkrimináció, valamint az egészségügyi ellátáshoz és a gyermekek támogatásához való hozzájutás problémái, de foglalkozik az otthoni erőszakkal és kizsákmányolással is. A roma nőket nagyobb valószínűséggel éri társadalmi kirekesztés, mint a roma férfiakat és a többségi társadalombeli nőket együttvéve. A roma nők különösen veszélyeztetettek, és olyan hátrányokkal szembesülnek, mint a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés. Gyakran kettős diszkrimináció a nemen és az etnikai származáson alapuló diszkrimináció áldozatai. Ezen túlmenően nagyobb valószínűséggel válnak otthoni erőszak, emberkereskedelem és kizsákmányolás áldozataivá, mint a többségi társadalombeli nők. A roma nők azonban kulcsszerepet is játszanak a társadalmi befogadás előmozdításában (például a gyermekek oktatási rendszerbe való beilleszkedésének közvetítőiként). A politikák és tevékenységek kialakítása, megvalósítása és értékelése során ki kell térni a roma nők sajátos igényeire Figyelmet kell szentelni a kapcsolódó kérdéseknek (például a halmozott diszkriminációnak, az otthoni erőszaknak, kizsákmányolásnak, az egészségügyhöz a gyermekgondozáshoz való hozzáférésnek) Biztosítani kell, hogy a roma nők részt vegyenek és vezető szerepet töltsenek be tanácsadó testületekben vagy monitoring bizottságokban 6s 6. sz. alapelv A tényeken alapuló szakpolitikák átültetése Elengedhetetlen, hogy a tagállamok levonják a tanulságokat a romák társadalmi befogadását célzó kezdeményezések kidolgozása során szerzett tapasztalataikból és megosszák tapasztalataikat más tagállamokkal. Elismert tény, hogy a romák társadalmi befogadását célzó politikák kidolgozása, megvalósítása és nyomon követése megfelelő, rendszeresen összegyűjtött társadalmi-gazdasági adatokat tesz szükségessé. Adott esetben a társadalmi befogadást célzó politikák más, EU-n belüli és kívüli veszélyeztetett csoportokra vonatkozó példáit és tapasztalatait is figyelembe kell venni. A hatodik alapelv annak szükségességét hangsúlyozza, hogy tanulni kell a saját tapasztalatainkból, emellett ki kell cserélnünk tapasztalatainkat más érdekelt felekkel vagy gyakorlati szakemberekkel ahhoz, hogy levonjuk a tanulságokat az ő munkájukból. Ahhoz, hogy profitálhassunk a tapasztalatokból, helyes gyakorlatokat kell hangsúlyozni, és azokat másoknak is terjeszteni kell. Párbeszédnek kell folynia a tagállamok körében és a roma érdekeltek körében, valamint más szektorokkal is (például más veszélyeztetett csoportokkal folytatandó munkát illetően, vagy az EU-n kívüli fejleményeket illetően). A projektek nyomon követése és a szakpolitikai fejlemények nyomon követése érdekében fel kell használni és össze kell kapcsolni a meglévő információkat, továbbá adott esetben adatokat kell gyűjteni (a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozásokkal összhangban) Figyelembe kell venni különböző elindított folyamatok (például az EURoma hálózat, a roma integráció európai platformja, a Roma Decade stb.) által elért eredményeket Adott esetben más veszélyeztetett csoportokkal folytatott munkára vonatkozó példákból és tapasztalatokból kell ihletet meríteni és azokra kell alapozni Fel kell használni EU-n kívüli információkat Elő kell mozdítani az információ- és a tapasztalatcserét a tagállamok körében

6 7 7. sz. alapelv A közösségi eszközök használata Elengedhetetlen, hogy a romák társadalmi befogadását célzó politikák kidolgozása és megvalósítása során a tagállamok teljes körűen alkalmazzák az Európai Unió eszközeit, ideértve a jogi eszközöket (a faji egyenlőség irányelvét, a rasszizmusról és az idegengyűlöletről szóló kerethatározatot), a pénzügyi eszközöket (Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, Előcsatlakozási Eszköz) és a koordinációs eszközöket (nyitott koordinációs módszer). A politikák és projektek értékelése tekintetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi eszközök felhasználása összhangban legyen ezekkel a közös alapelvekkel, valamint igénybe kell venniük az Európai Bizottságon belüli szakértelmet. A szakértői értékelést és a helyes gyakorlatok átültetését szakértői szinten is elősegíti az EURoma (a strukturális alapok keretében a társadalmi befogadásért és a romákért felelős európai hálózat). A hetedik alapelv azokra az uniós jogi, pénzügyi és koordinációs eszközökre hívja fel a figyelmet, amelyeket a tagállamok a romák társadalmi befogadásának támogatását szolgáló eszközökként mozdíthatnak elő. A hatodik alapelvhez kapcsolódik, mivel az európai szintű érdekelt felek közötti koordinációra és együttműködésre hivatkozik. Alkalmazni kell és elő kell mozdítani a romák társadalmi befogadását támogató uniós jogszabályokat (például irányelveket, kerethatározatokat) Igénybe kell venni és elő kell mozdítani a romák társadalmi befogadását támogató uniós pénzügyi eszközöket (például a strukturális alapokat stb.) Alkalmazni kell és elő kell mozdítani a romák társadalmi befogadását támogató uniós politikai eszközöket (például koordinációs eljárásokat, politikai nyilatkozatokat stb.) A 10 közös alapelvet az uniós eszközök felhasználásának értékelése során viszonyítási pontként kell használni Hasznosítani kell az EURoma hálózattól származó, a romáknak szánt strukturális alapok felhasználására vonatkozó visszajelzéseket és szakértői információkat A legkifinomultabb gyakorlatok tanulságainak levonása érdekében profitálni kell a szakértői értékelések lehetőségéből Együtt kell működni a nemzeti kormányokkal annak érdekében, hogy konkrét kötelezettséget vállaljanak a romáknak szánt strukturális alapok és más pénzügyi eszközök felhasználására 8 8. sz. alapelv A regionális és helyi önkormányzatok bevonása A nyolcadik alapelv a regionális és helyi önkormányzatokra összpontosít, amelyek a romák társadalmi befogadásához helyi szinten elengedhetetlen szereplők. A tagállamoknak a romák társadalmi befogadását célzó politikai kezdeményezéseiket a regionális és helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben kell kialakítaniuk, fejleszteniük, megvalósítaniuk és értékelniük. Ezek a hatóságok kulcsszerepet játszanak a politikák gyakorlati végrehajtásában. Fokozni kell az uniós politikákra és eszközökre vonatkozó tudatosságot a regionális és a helyi önkormányzatok körében Külön figyelmet kell fordítani a társadalmi befogadást célzó politikákra regionális és helyi szinten Be kell vonni a regionális és a helyi hatóságokat a romák társadalmi befogadását célzó politikák kialakításába, nyomon követésébe és értékelésébe Ezt a megközelítést valamennyi nemzeti kormány számára népszerűsíteni kell

7 9 9. sz. alapelv A civil társadalom részvétele A tagállamoknak a romák társadalmi befogadását célzó politikai kezdeményezéseiket a civil társadalom szereplőivel például civil szervezetekkel, szociális partnerekkel és tudósokkal/kutatókkal is szoros együttműködésben kell kialakítaniuk, fejleszteniük, megvalósítaniuk és értékelniük. A civil társadalom részvétele kétségkívül elengedhetetlen mind a szakértelem mozgósításához, mind pedig a nyilvános vita kialakításához szükséges ismeretek terjesztéséhez és a szakpolitikai folyamat elszámoltathatóságához. 10. sz. alapelv 10A A romák aktív részvétele A szakpolitikák hatékonysága a romák részvétele révén a folyamat miden szakaszában javul. A romák részvételének nemzeti és európai szinten egyaránt a roma szakértők és a köztisztviselők szakértelme révén, valamint számos roma érdekelt féllel folytatott konzultáció útján kell történnie a szakpolitikai kezdeményezések kialakítása, megvalósítása és értékelése során. Alapvető fontosságú, hogy a társadalmi befogadást célzó politikák nyitottságon és átláthatóságon alapuljanak, és hogy megfelelően és hatékonyan kezeljék a bonyolult vagy tabu témákat. A romák közéletben való teljes jogú részvételének támogatása, aktív állampolgárságuk ösztönzése és humán erőforrásaik fejlesztése ugyancsak elengedhetetlen. Az utolsó két alapelv a civil szervezetekkel, a szociális partnerekkel, a tudósokkal/kutatókkal és magukkal a roma közösségekkel folytatott együttműködésre vonatkozik. Ezeknek a szereplőknek aktívan részt kell venniük a szakpolitikák és a projektek kialakításában, megvalósításában,nyomon követésében és értékelésében. A roma szervezetek és hálózatok nemcsak értékes szakértelmet kínálnak, hanem fontos közvetítők is lehetnek a másoknak szánt információterjesztés szempontjából. A szakpolitikák kidolgozásának valamennyi szakasza során konzultálni kell és részvételt kell vállalni civil szervezetekkel, felsőoktatási szakemberekkel és a romák képviselőivel Hasznosítani kell a civil társadalom szakértelmét és információterjesztési hálózatait A szakpolitikai folyamat során mindvégig nyilvános vitákat kell szervezni Mérlegelni kell a romák közéletben való részvételének és aktív állampolgárságának ösztönzését célzó pozitív fellépésre vonatkozó intézkedéseket Elő kell mozdítani a romák foglalkoztatási lehetőségeit, olyan pozitív humánerőforrás-stratégiát célzó intézkedések beiktatásával, mint a roma közösségeknek szánt tanfolyamok, szakmai gyakorlatok vagy vállalatlátogatások szervezése

8 Az Európai Bizottság romákkal foglalkozó portálja A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen. elnevezésű tájékoztató kampány Sem az Európai Bizottság, sem a Bizottság nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat mások hogyan használják fel. KE HU-C doi: /28335 Képek: JPH Woodland Európai Unió; Reporters