Ikt. sz.: KTVF: 342-8/2012. Tárgy: Csobánka és Pomáz települések középnyomású gázvezetékrendszerét

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 342-8/2012. Tárgy: Csobánka és Pomáz települések középnyomású gázvezetékrendszerét összekötő gázvezeték létesítésének előzetes vizsgálati eljárása Előadó: Kamarásné Buchberger Edit dr. Gondos Levente Péntekné Balogh Ildikó Tőzsér Károly Szigetvári Katalin H A T Á R O Z A T A Nógrádi és társa Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (2600 Vác, Alsó u. 50.; Cg ; a továbbiakban: Kérelmező) által benyújtott kérelem és a Szőke és Társa Környezetvédelmi Tervező és Tanácsadó Bt. (2143 Kistarcsa, Terézia u. 9.; Cg ) által elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Csobánka és Pomáz települések középnyomású gázvezeték-rendszerét összekötő gázvezeték létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a Budapesti Bányakapitányság által kiadott jogerős építési és használatbavételi engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is. A Kérelmező adatai: I. ALAPADATOK: Neve: Nógrádi és társa Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Címe: 2600 Vác, Alsó u. 50. Cégjegyzékszám: L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 A tervezett gázvezeték nyomvonala által érintett ingatlanok: Pomáz külterület 0237, 0239 és 0278/2 (a), valamint Csobánka külterület 0241/2 hrsz.-ú ingatlanok. A tervezett tevékenység ismertetése: A beruházás a jelenleg is üzemelő hálózat üzembiztonságának javítása érdekében szükséges. Csobánka települést a Pilisvörösvár-Solymárvölgy gázátadó állomásról, míg Pomáz települést a Szentendrei gázátadó állomásról látják el földgázzal. A Pomáz, Margitligeti utca és Papmalom utca kereszteződésében üzemelő középnyomású gázelosztó vezeték, valamint az és az számú közlekedési utak kereszteződésében üzemelő középnyomású gázelosztó vezeték összekötésével biztosítani kívánják az egyik átadó üzemzavara (kiesése) esetén is mindkét település hálózatának korlátozott üzemét a másik átadóról. A kivitelezés teljes ároknyitással történik, kivéve egyes műtárgyak és a burkolt úttest keresztezését, ahol átfúrást alkalmaznak. A csőfektetést követően sikeres nyomáspróba után visszatöltik az árkot. A gázvezeték anyaga acél csővezeték (ST 37), ill. MSZ EN 1555 megfelelőséggel rendelkező PE műanyag gázvezeték. A tervezett gerincvezeték teljes hossza: m II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Felszín alatti vízvédelmi előírások: 1. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. Az építkezés és az üzemeltetés során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 2. A gázvezeték létesítésekor kialakuló munkagödrök víztelenítése során a kitermelt talajvíz környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. 3. A földmunkával érintett területen a munkagépek, gépjárművek javítása, üzemanyaggal történő feltöltése, tisztítása tilos. 4. A földmunkák végzése során tapasztalható talaj, illetve talajvíz szennyezés esetén a Felügyelőséget azonnal értesíteni kell, és a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Felügyelőség jóváhagyásával haladéktalanul intézkedni kell. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az építési tevékenység során felszínre kerülő szennyezett anyagokat környezetvédelmi szempontból meg kell vizsgálni, és szennyezettségének megfelelően kell kezelni. 3. Az építési időszakban keletkező hulladékok esetén figyelembe kell venni az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes 2

3 rendelet) előírásait. Az építési és használatbavételi engedélyezéshez szakhatósági hozzájárulás csak a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szerinti dokumentációknak [építési hulladék nyilvántartó lap, a keletkezett építési hulladékok (EWC kódszám, megnevezés, mennyiség) szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata] a Felügyelőségre történő benyújtása után adható. 4. Amennyiben a tevékenység során veszélyes hulladék keletkezik, abban az esetben a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) szerint kell eljárni. 5. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon típus szerint elkülönítve kell gyűjteni, zárt tárolásáról és rendszeres elszállításáról gondoskodni kell. További kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 6. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) előírásai szerint végzendő. Természetvédelmi előírások: 1. A feltétlenül szükséges fakivágási és cserjeirtási munkálatok csak október 1. és március 31. közötti időszakban végezhetők. 2. Az számú közúttól (Pomáz 0237 hrsz.-ú ingatlan) délre eső Natura 2000 területet a munkálatok nem érinthetik, ott anyagot tárolni ideiglenesen sem lehet. 3. A kivitelezés során a védett természeti területre figyelemmel kell eljárni. III. A SZAKHATÓSÁG ELŐÍRÁSAI: A Pest Megyei Kormányhivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/ /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásai: - A munkálatok megkezdése előtt a humuszos feltalajt külön le kell termelni, majd azt a beruházási területen belül kell felhasználni. - A földmunkák során más mezőgazdasági területet a kitermelésre kerülő terméketlen altalaj vagy egyéb anyagok tárolására igénybe venni szigorúan tilos. - A kitermelendő terméketlen altalaj a humuszos termőrétegen nem helyezhető el. IV. EGYÉB Jelen határozat a rendelkező rész I. pontjában foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, vagy a megvalósítás során, illetve azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírást kell benyújtani a Felügyelőségre annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. 3

4 Fenti kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. (2) bekezdésében és ban foglaltak alkalmazásának van helye. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz kétszázötvenezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez nyolc példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Kérelmező benyújtotta a Felügyelőségre a Szőke és Társa Környezetvédelmi Tervező és Tanácsadó Bt. (2143 Kistarcsa, Terézia u. 9.; Cg ) által elkészített, a Csobánka-Pomáz gázellátása középnyomású gázrendszerek összekötése című előzetes vizsgálati dokumentációt. A Kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján megállapított Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 3. számú mellékletének 95. pontja Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék- vagy vegyianyag-szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A kérelem alapján a Felügyelőségen az előzetes vizsgálati eljárás október 11. napján megindult. A kérelmet átvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának és a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalának szakhatósági közreműködése szükséges, ezért KTVF: /2011. számú végzésében a szükséges szakhatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak befizetésére és azok befizetését igazoló befizetési bizonylatokat vagy azok másolatainak megküldésére szólította fel a Kérelmezőt, melynek az az előírt határidőn belül eleget tett. A Felügyelőség a Ket. 29. (3) bekezdése alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Pomáz Város és Csobánka Község Önkormányzatok Jegyzőinek. 4

5 Csobánka Község Önkormányzat Jegyzője 15-1/2012/01. számú levelében, Pomáz Város Önkormányzat Jegyzője / és 01-5/ számú leveleiben tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett gázvezeték létesítéséhez közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: " A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: /2011. számú és Hatóságunknál december 19-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Csobánka és Pomáz gázellátását biztosító gázrendszerek összekötésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, a Szőke és Társa Környezetvédelmi Tervező és Tanácsadó Bt. (2143 Kistarcsa, Terézia u. 9.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy a TIGÁZ-DSO Kft. az üzemelő hálózatainak üzembiztonság-javítása érdekében a Csobánka és Pomáz gázellátását biztosító középnyomású gázrendszerek összekötését kezdeményezte. Jelenleg Csobánka települést a Pilisvörösvár-Solymárvölgy gázátadó állomásról, míg Pomázt a szentendrei átadóról látják el földgázzal. A két rendszer összekötésével az egyik átadó kiesése esetén is ellátható mindkét település hálózata földgázzal. Megállapítottam, hogy a tervezett összekötő gerincvezeték hossza m, mely Pomáz belterületének szélétől indul és a számú út mentén halad Csobánka külterületéig. A tervezett gázvezeték építése jellemzően teljes ároknyitással valósul meg, csak egyes helyeken, műtárgyak és burkolt úttestek keresztezésénél alkalmaznak átfúrást. A gázvezeték fektetése várhatóan 1-2 hetet vesz igénybe, míg a megvalósult vezeték zárt rendszerben, a föld felszíne alatt biztosítja a földgáz szállítását. Az eljárás során megállapítottam továbbá, hogy az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak megvalósulása esetén az összekötő földgázvezeték építése, működtetése közegészségügyi érdeket nem sért, a közegészségügyi hatóság részéről az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincsen, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti 5

6 államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-033/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalása szerint a gázvezeték tervezett nyomvonala erdőterületet nem érint, ezért az üggyel kapcsolatban hatásköre hiányát állapította meg. Szakhatósági állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése alapján adta meg. A Pest Megyei Kormányhivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/ /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a termőföldre gyakorolt hatások szempontjából a tárgyi határozat rendelkező részében foglalt kikötésekkel hozzájárult a tervezett gázvezeték létesítéséhez. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség a Csobánka-Pomáz gázellátása, középnyomású gázrendszerek összekötése című beruházás előzetes vizsgálati eljárásához kérte Igazgatóságunk állásfoglalását a szőke és társa Bt. által kidolgozott dokumentáció alapján. A termőföld területek vonatkozásában a fenti feltételekkel adtam meg a szakhatósági állásfoglalást. A talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a fenti feltételekkel megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése előírásai és a jogszabály 4. melléklete alapján adta ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Szentendrei Körzeti Földhivatal /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a termőföld mennyiségi védelme szempontjából kikötés nélkül hozzájárult a tervezett gázvezeték létesítéséhez. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A KTVF Csobánka-Pomáz gázellátása középnyomású gázrendszerek összekötésével gázhálózat kiépítésével kapcsolatban, környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában kérte hivatalom szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm rendelet 32/A. és a 4. számú melléklet 6. pontjában foglaltak alapján termőföld mennyiségi védelme szempontjából. A megkeresés mellékletét képezte a - készpénz átutalási megbízás másolata - Nógrádi és Társa Kft.-nek a KTVF felé írt levele - Szőke és Társa Környezetvédelmi Tervező és Tanácsadó Bt. előzetes vizsgálati dokumentációja. A Termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) 8. (1) bekezdése kimondja ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. (2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. 6

7 Megvizsgálva a benyújtott dokumentációt megállapítottam, hogy a tervezett beruházás a pomázi 0237 hrsz.-ú kivett országos közút művelési ágú, 0279 hrsz.-ú kivett országos közút művelési ágú és 0278/2 hrsz.-ú a, alrészlet gyümölcsös művelési ágú, 3. min.o.-ú ingatlanokat érinti. Hatásköröm csupán a termőföldként nyilvántartott Pomáz 0278/2 hrsz.-ú ingatlanra terjedt ki. Pomáz település mezőgazdasági termőföldjeiről hivatalosan vezetett törzskönyvi nyilvántartása alapján megállapítottam, hogy a 3. minőségi osztályú gyümölcsös művelési ágú termőföld kataszteri tiszta jövedelem (KTJ) értéke: 20,90 Ak/ha. A településen lévő valamennyi gyümölcsös művelési ágú termőföld átlagos KTJ értéke: 18,83 Ak/ha. A jelenlegi nyilvántartási adatokat figyelembe véve a tárgyi ingatlan 3. minőségi osztályú gyümölcsös művelési ágú termőföld KTJ értéke az átlagosnál jobb termőföld minőséget igazolja. További megállapítást nyert hogy a tervezett beruházás a már meglévő gázhálózat fejlesztését szolgálja. A tervezett termőföld felhasználás minimális, mivel nagyobbrészt a gázvezeték a kivett-közúthálózatot érinti. A fenti indokok alapján, földvédelmi szempontokat és a hivatkozott jogszabályokat figyelembe véve hoztam meg döntésemet. Az ügyintézési határidő leteltének időpontja: december 30. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44., 45. -aiban foglaltak és a Tfvt. 8 -ban foglalt rendelkezéseken alapul. A Földhivatal hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 6. pontja, illetékességét a 338/2006. (XII.23.) Korm.rendelet határozza meg. Csobánka Község Önkormányzat Jegyzője 15-2/2012/01. számú szakhatósági állásfoglalásában a helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult a tervezett gázvezeték létesítéséhez. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházás megvalósulása során az érvényben lévő Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2001. (IV. 26.) ÖK.sz. rendeletében (a továbbiakban: Ör.) előírt, a területre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, és az abban foglalt rendelkezéseket be kell tartani. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Nógrádi és Társa Kft. (2600 Vác, Alsó u. 5. szám) megbízásából, a Szőke és Társa Környezetvédelmi Tervező és Tanácsadó Bt. (2143 Kistarcsa, Terézia u. 9.) által elkészített Csobánka-Pomáz gázellátása középnyomású gázrendszerek összekötése című előzetes vizsgálati dokumentációt a Nógrádi és Társa Kft. benyújtotta a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. A Felügyelőség a dokumentációt megküldte Hatóságomnak, és az előzetes vizsgálati eljárásban Hatóságom szakhatósági állásfoglalását kérte. A beérkezett kérelem, a csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció és az érvényben lévő Ör. alapján megállapítottam, hogy a tervezett gázvezeték létesítése helyi védelem alatt álló területet, területrészt nem érint, illetve védendő épület építmény az érintett területen nem található. Fentiek alapján a helyi környezetvédelmi, és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A szakhatósági állásfoglalást a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás 7

8 és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény 44. (1)-(2) bekezdése alapján, valamint az Ör.-ben foglaltak figyelembe vételével adtam ki. Hatáskörömet és illetékességemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rend. 32/A. (1) bekezdése, és annak 4. számú mellékletében foglaltak alapján állapítottam meg. Pomáz Város Önkormányzat Jegyzője /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Nógrádi és Társa Kft. (2600 Vác, Alsó u. 5. szám) megbízásából, a Szőke és Társa Környezetvédelmi Tervező és Tanácsadó Bt. (2143 Kistarcsa, Terézia u. 9.) által benyújtott és Hatóságomnak megküldött dokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló adatok és iratok alapján, Csobánka-Pomáz gázellátásának középnyomású gázrendszer összekötésének megvalósítása ügyében indult környezeti vizsgálati eljáráshoz szakhatósági állásfoglalásomat kérte. A beérkezett kérelmet a csatolt előzetes vizsgálati dokumentációt, az érvényben lévő 17/2002. (IX. 25.) számú Kt. rendelettel elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzatában foglalt alapján megállapítottam, hogy a tervezett gázvezeték létesítése helyi védelem alatt álló területet, területrészt nem érint, illetve védendő épület építmény nem található. A fentiek alapján a helyi környezetvédelmi-, és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A szakhatósági állásfoglalást, az eljárás lefolytatását az évi LIII. törvény, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény 44. (1)-(2) bekezdése figyelembevételével, valamint az érvényben lévő 17/2002. (IX. 25.) számú Kt. rendelettel elfogadott szabályozási terve és helyi építési szabályzatában foglaltak figyelembe vételével adtam ki. Hatáskörömet és illetékességemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése, valamint annak 4. számú mellékletében foglaltak alapján állapítottam meg. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során megállapította, hogy a hatósági döntéshozatalhoz a tényállás további tisztázása szükséges, mivel a tervezett gázvezeték nyomvonala által érintett ingatlanok helyrajzi számainak felsorolását és térképi ábrázolását, valamint a nyomvonal által érintett területeken jellemző talajvízszint adatokat a dokumentáció nem tartalmazza, ezért KTVF: /2011. és 342-7/2012. számú végzéseiben felszólította a Kérelmezőt a fenti kiegészítések benyújtására. A Kérelmező a felszólításnak eleget tett. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények megvalósítására a telepítési hely szomszédságában: 8

9 A felszíni és a felszín alatti víz védelme szempontjából: A tervezett gázvezeték felszíni vízfolyást, valamint a létesítéssel érintett ingatlanok vízbázisvédelmi területet nem érintenek. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítései alapján megállapítható, hogy az számú közút alatt 1,0-1,2 méter mélyen (145 mbf.) létesítendő gázvezeték fektetési mélysége nem éri el a területre jellemző mértékadó talajvízszintet (140,22 mbf.). Azonban a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését, ezért a tevékenység megvalósítása, végzése és felhagyása során a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét minden esetben biztosítani kell. A tárgyi terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2. c) pontja, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny. A Felügyelőség előírásait a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján adta meg. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenység a felszíni és a felszín alatti víz védelme szempontjából nem okoz jelentős hatást. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Pomáz és Csobánka települések között tervezett gázvezeték a két települést összekötő számú közúttal (Pomáz külterület 0237 hrsz.) párhuzamosan halad. A nyomvonal rövid szakasza Pomáz ritkán beépített belterületét érinti, ami részben közművesített, burkolt közterület. A külterületi szakaszon az út déli oldalán elszórtan telephelyek, lovarda, míg az északi oldalon gyümölcsös helyezkedik el. Az aszfalt burkolatú úttest mellett a déli oldalon a padka folytatásaként zöldsáv, majd rézsű található. Az építési terület közepes, időszakosan erős forgalmú közút. Az építés során keletkező zajhatásokat a munkagépek, anyagszállító járművek közlekedése és az építési tevékenységek okozzák. A környezetet érő zajhatások az építés során csak átmenetileg jelentkeznek. A munkálatok előreláthatóan 1-2 hétig tartanak. Az üzemelés során zajhatással nem kell számolni. A létesítés és az üzemelés során a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben előírt követelmények teljesülnek, a tevékenység zajvédelmi szempontjából nem okoz jelentős környezeti hatást. A fentiek miatt a Felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi szempontból külön előírásokat nem határozott meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a létesítés, illetve a felhagyás során a munkálatokkal, illetve szállítással járó kiporzás, valamint a munkagépek és szállítójárművek által kibocsátott légszennyező anyagok az időjárási viszonyoktól függően lokálisan jelentkező, időszakos (1-2 hét) és csekély mértékű levegőterhelést okozhatnak. A kiporzást a munkálatok átmeneti korlátozásával, a felületek szükség szerinti locsolásával csökkentik. Az építőanyag szállítással jelentkező levegőterhelés megfelelő műszaki állapotban levő szállítójárművek használatával, illetve megfelelő forgalomszervezéssel megelőzhető. A megvalósulás után a vezeték 3 bar nyomású gázt szállít zárt rendszerben, üzemszerű állapot esetén a környezeti levegőt nem terheli. 9

10 Összességében a gázvezeték megépítése és működése, majd felhagyása következményeként nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglalt adatok alapján a tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tervezett gázvezeték létesítése következtében főként építési és bontási hulladékok keletkeznek. A tervezett beruházás megvalósítása és az üzemeltetés során a keletkező hulladékok, veszélyes hulladékok jogszabályi követelményeknek megfelelő gyűjtése, illetve a hulladékok további kezelésének (hasznosítás, ártalmatlanítás) megoldása esetén jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, hulladékgazdálkodási szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a Hgt., a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a 45/2004. (XI. 14.) BM-KvVM együttes rendelet alapján adta meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: A tárgyi beruházással érintett Pomáz, külterület 0237, 0239 és 0278/2 hrsz.-ú ingatlanok a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet alapján országos jelentőségű védett természeti területek. Továbbá a Pomáz 0278/2 hrsz.-ú földrészlet, valamint a számú közúttal délről határos pomázi földrészletek részét képezik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet), valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) néven jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek is (Natura 2000). A Pilis- és Visegrádi hegység jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő élőhelyei a 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések, a 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis), a 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia), a 6240 Szubpannon sztyeppek, a 8150 Középeurópai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők, a 8210 Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel, a 8210 Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel, a 8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel, a 8310 Nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok, a 9130 Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum), a 9150 A Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön, a 9180 Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerionerdői, a 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), a 91G0 Pannon gyertyános tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal, a 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel és a 91M0 Pannon cseres-tölgyesek. A Pilis- és Visegrádi hegység jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kiemelt közösségi jelentőségű jelölő állatfajai a Kövi rák (Austropotamobius torrentium) és a Havasi cincér (Rosalia alpina). A Pilis- és Visegrádi hegység jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő állatfajai a Hegyesorrú denevér (Myotis blythii), Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros), Közönséges denevér (Myotis myotis, Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum), Vöröshasú unka (Bombina bombina), Halvanyfoltú küllő (Gobio albipinnatus), Petényi-márna (Barbus meridionalis), Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), Gyászcincér (Morimus funereus), Kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), Magyar 10

11 futrinka (Carabus hungaricus), Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) és a Szarvasbogár (Lucanus cervus). A Pilis- és Visegrádi hegység jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kiemelt közösségi jelentőségű jelölő növényfajai a Magyar vadkörte (Pyrus magyarica) és a Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana). A Pilis- és Visegrádi hegység jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő növényfajai a Bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum), Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), Magyar gurgolya (Seseli leucospermum), Piros kígyószisz (Echium russicum) és a Szent István-szegfű (Dianthus plumarius). A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. és 15. számú mellékletei szerint elkészített hatásbecslési dokumentáció alapján megállapítható, hogy a Natura 2000 terület jelölőfajai, társulásai a beruházás területén és közvetlen környezetében nem találhatók meg. Továbbá a Pomáz 0237, 0239 és 0278/2a hrsz.-ú földrészleteken védett növény, védett állat, illetve azok élőhelye, illetve egyéb természeti érték nincs. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a tervezett gázvezeték megépítése a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1-4. számú mellékleteiben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre a kikötések érvényesítése esetén kedvezőtlen hatással nem jár. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (7) bekezdése szerint A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. A Felügyelőség természetvédelmi előírásait a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 7. -a, a 16. (5) bekezdése és a ai, valamint a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján adta meg. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdésének a) pontja és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseire figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adat vagy a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. 11

12 A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Pomáz Város és Csobánka Község Önkormányzat Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra (számla száma: KI-3297/2011). A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkkal kapcsolatban a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy arra igényt tart-e. Tájékoztatom továbbá, hogy a Felügyelőség a tervdokumentációk tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, március 21. Dolla Eszter s. k. igazgató 12