A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István"

Átírás

1 A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István Az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó jogalkotásának egyik fontos újdonsága az Árvízkockázatok Értékeléséről és Kezeléséről szóló 2007/60/EK Irányelv (röviden: Árvízkockázat Kezelési Irányelv - ÁKI). Az Európai Uniónak ez az első olyan vízgazdálkodásra vonatkozó jogeleme, amely elsősorban gazdasági és szociális célokat szolgál. Az ÁKI-ban bevezették az árvízkockázat kezelés fogalmát, ezért ebben a fejezetben már általánosan ezt a fogalmat használjuk az árvizekkel kapcsolatos tevékenységek tárgyalásakor. Az Árvízkockázat Kezelési Irányelv célja az, hogy az Európai Unió területén keretet adjon az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizek által az emberi életre és egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre, a gazdasági értékekre és tevékenységekre gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. Az árvíz fogalom meghatározásából (ÁKI 2. cikk) egyértelműen következik, hogy az ÁKI a belvízkockázat kezelésre is vonatkozik. Így az ÁKI előírásainak végrehajtása nemcsak az árvízkockázat kezelés, hanem a belvízkockázat kezelés szempontjából is fontos szerepet fog játszani a jövőben a mezőgazdaságban. Az ÁKI a vízgazdálkodási és a mezőgazdasági politika integrálásának fontos eszköze lesz. Ezért az ÁKI végrehajtásának folyamatát az árvízkockázat és a belvízkockázat kezelés területén is figyelemmel kell kísérni azért, hogy a mezőgazdaság szempontjai kellőképpen érvényesüljenek. A hagyományos árvíz-mentesítési és védelmi intézkedések jelentős mértékű kedvezőtlen hatást gyakoroltak a vizek ökológiai állapotára. A Víz Keretirányelv előírásai alapján a meglévő árvízvédelmi rendszerekben csökkenteni kell, illetve lehetőleg meg kell szüntetni az árvízvédelmi művek negatív hatásait, az árvízvédelmi rendszerek felújítását vagy fejlesztését pedig új koncepció alapján, a Víz Keretirányelv előírásainak betartásával kell végezni. Ez azt jelenti, hogy a VKI alapján végzett vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést és az árvízkockázat kezelési tervezést jól össze kell hangolni. Ezért az Árvízkockázat Kezelési Irányelvbe beépítették azokat az előírásokat, amelyek az összehangolást biztosítani fogják. Ennek a fejezetnek az első részében bemutatjuk a Víz Keretirányelvnek az árvíz- és belvízkockázat kezelésre vonatkozó előírásait, a második részében pedig a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és az ÁKI szerinti árvízkockázat kezelési tervezés összehangolásának lehetőségeit és az ezt támogató előírásokat.

2 1. A Víz Keretirányelvnek az árvíz- és belvízvédelemre vonatkozó előírásai Az árvízvédelem és belvízvédelem fejlesztését az Európai Unió új víz-politikájának és az ennek érvényesítését biztosító Víz Keretirányelv (VKI) előírásainak betartásával kell végezni. Ezért nagyon fontos az, hogy jól értelmezzük az árvízvédelem/árvízmentesítés és a VKI kapcsolatát. A belvízvédelem sajátos magyar probléma, amellyel EU szinten nem foglalkoznak, ugyanakkor a VKI-nek az árvízvédelemre vonatkozó előírásaival kapcsolatos megállapítások legnagyobb része a belvízvédelemre is érvényes. A VKI előírja a környezeti célkitűzések meghatározását és a célkitűzések teljesítését biztosító intézkedések megtervezését. A VKI kötelezően előírja azt, hogy mit kell környezeti célkitűzésnek tekinteni és hogyan kell meghatározni a környezeti célkitűzéseket. Továbbá kötelezően előírja azt is, hogy a környezeti célkitűzéseket mikorra kell teljesíteni. A VKI szigorú előírásokkal szabályozza azt, hogy mikor-milyen módszereket lehet alkalmazni az árvíz- és belvízvédelmi rendszerek fejlesztésekor. Ennek az a lényege, hogy nem szabad, vagy csak különlegesen indokolt esetben szabad olyan módszereket alkalmazni, amelyek a vizek jó állapotának elérését illetve annak fenntartását akadályozzák és azokat a rendszereket, amelyekben a vizek nincsenek jó állapotban, úgy kell fejleszteni, hogy jó állapotba kerüljenek. A VKI nem kíván lehetetlent, de előírja az alapos indokolását annak, ha a vizek az előírt határidőre vagy soha sem hozhatók jó állapotba. A Keretirányelv gazdasági jellegű korlátozásokat is tartalmaz. Előírja azt, hogy - különleges és alaposan megindokolt esetek kivételével ig el kell érni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítése érdekében végzett tevékenységek költségeinek teljes vagy ésszerűen meghatározott részének visszatérítését a haszonélvezők által. Az árvízvédelem esetén kevésbé, a belvízvédelem esetén azonban inkább elképzelhető, hogy a költségvisszatérülést valamilyen mértékig biztosítani kell. A VKI egyes esetekben lehetővé teszi azt, hogy kevésbé szigorú környezeti célkitűzéseket fogalmazzunk meg. Ilyen például az erősen módosítottá nyilvánítás lehetősége, amit a VKI előírásai szerint az árvízvédelem is kellőképpen indokolhat. 2

3 Erősen módosított víztestté nyilvánítás feltételei árvízvédelmi és belvízvédelmi szempontok figyelembe vétele esetén Egy felszíni víztest mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítható akkor, ha a víztest jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges intézkedések jelentős mértékben káros hatással lehetnek a tágabb környezetre, a folyószabályozásra, az árvízvédelemre, a területi vízrendezésre, és a víztest által szolgált célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el környezeti szempontból jelentős mértékben jobb megoldással, és a víztestek mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítását a vízgyűjtő gazdálkodási tervben elfogadható módon indokolják. A VKI nem tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy milyen gazdasági és szociális célkitűzéseket kell elérni az árvíz- és belvízvédelmi fejlesztési tervek segítségével és arra vonatkozóan sem, hogy a célkitűzéseket milyen módszerekkel lehet, illetve kell elérni. A VKI-ről általánosságban megállapítható, hogy nem foglalkozik a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek megfelelő gazdasági és szociális célkitűzések meghatározásával és az ezen célok elérését biztosító intézkedési programok (módszerek) megtervezésével. A VKI előírásai alapján készítendő vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a környezeti célkitűzéseket kell meghatározni és az ezek elérését biztosító intézkedési programokat kell megtervezni. Ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez azonban meg kell határozni a társadalom vizekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőben várható igényeit - tehát meg kell határozni a vizekkel kapcsolatos gazdasági és szociális célkitűzéseket - és meg kell tervezni az igények kielégítését, a célkitűzések elérését biztosító intézkedési programokat (módszereket). Ezekre a feladatokra vonatkozóan azonban a VKI nem tartalmaz előírásokat és így kötelező célokat és határidőket sem. A gazdasági és szociális célok meghatározására és a célok elérését biztosító intézkedési programok megtervezésére vonatkozó szabályozások kidolgozása a tagállamok feladata. Ez így van rendjén, így felel meg a szubszidiaritás elvének, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a szabályozásokat olyan szinten kell kialakítani, ahol ez a leghatékonyabban 3

4 szolgálhatja a társadalom érdekeinek figyelembe vételét és igényeinek kielégítését és ezek a tagállamok, nem pedig az EU. Előbbiek alapján megállapítható, hogy ki kell dolgozni a vízgazdálkodási tervezés új hazai tervezési rendszerét, amely a VKI-ben előírt vízgyűjtő gazdálkodási tervezést összehangolja a szociális és gazdasági célkitűzéseket meghatározó és a kielégítésüket biztosító tervezéssel (általában vízgyűjtő szemlélettel végzett, ugyancsak vízgyűjtő gazdálkodási tervezéssel). A VKI utal is erre, amikor a 13. cikk (Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés) 5. paragrafusában azt írja, hogy a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv kiegészíthető részletesebb, részvízgyűjtőkre, szektorokra, témakörökre és víztípusokra vonatkozó tervekkel, amelyek a vízgazdálkodás egyes speciális szempontjaival foglalkoznak. Ez megteremti a kapcsolatot a környezeti, valamint a gazdasági és szociális célkitűzések elérését biztosító tervezések között, azonban nem oldja meg a kétféle vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés integrálását. A kétféle tervezés ugyanis nem végezhető egymástól függetlenül, hanem csak a folyamatos interaktivitás biztosításával. Ezen a helyzeten fog segíteni az EU Árvízkockázat Kezelési Irányelve (ÁKI), ami előírja azt, hogy a VKI alapján készülő vízgazdálkodási terveket össze kell hangolni az ÁKI alapján ugyanazokra a vízgyűjtőkre készülő árvízkockázat-kezelési (és belvízkockázat kezelési) tervekkel. A VKI a preambulumban utal arra, hogy olyan vízgazdálkodási tevékenységet kell végezni, amely csökkenti az árvíz- és aszálykárokat. Ezt sokan félre értik és azt hiszik, hogy a VKI az árvizek által okozott gazdasági károk csökkentésére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Ilyen jogi előírások a VKI-ben nincsenek. Ezzel szemben a VKI sok olyan előírást tartalmaz, amely kötelezővé teszi az árvizek és aszályok által a vizek állapotában okozott kedvezőtlen hatások csökkentését illetve megszüntetését. Hibát követ el az, aki úgy értelmezi, hogy a VKI nem tartalmaz olyan jogi előírásokat, amelyeket az árvíz- és belvízvédelem fejlesztésének tervezésében, annak megvalósításában és a rendszerek működtetésében figyelembe kell venni. A VKI nagyon sok olyan előírást tartalmaz ugyanis, amely új árvíz- és belvízvédelmi filozófia és módszerek bevezetését igényli, és amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A VKI-nek több olyan része van, amelyben előfordul az árvíz kifejezés, de viszonylag nagyon kevés ilyen hely van ahhoz viszonyítva, hogy a VKI-nek milyen sok előírása vonatkozik az árvízvédelemre. A belvíz szót hiába keressük a VKI-ben, mégis a VKI-nek nagyon sok előírása vonatkozik a belvízvédelemre is. A VKI először a Preambulum (32) bekezdésében utal az árvizekre. Ez a bekezdés arról szól, hogy egyes esetekben nem kell végrehajtani a VKI nek a vizek jó állapotának biztosítására vonatkozó szigorú előírásait és ezek az esetek közé sorolja a kivételes árvizek esetét is. 4

5 PREAMBULUM (32) Különleges körülmények esetén indokolt lehet az, hogy felmentést adjanak a további romlás megelőzésének vagy a jó állapot elérésének követelménye alól, ha ez előre nem látható vagy kivételes körülmények - mint például árvizek vagy aszályok - következménye, vagy olyan, a felszíni víztestek fizikai jellemzői megváltozásának, vagy a felszín alatti víztestek szintjei változásának a következménye, amelyet magasabb rendű közérdek indokolt, feltéve, hogy minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotát érő kedvezőtlen hatások csökkentésére. A (32) bekezdés azt mondja ki, hogy nem kell feltétlenül megelőzni a víztestek állapotának további romlását, illetve felmentés adható a jó állapot elérésének követelménye alól akkor, ha minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotát érő kedvezőtlen hatások csökkentésére. Fontos megfigyelni azt, hogy csak a vizek állapotáról van szó (a felszíni vizek jó kémiai és jó ökológiai állapotáról és a felszín alatti vizek jó kémiai és jó mennyiségi állapotáról). A bekezdés az árvizek kedvezőtlen gazdasági hatásainak csökkentésével nem foglalkozik (erre a VKI előírásai nem is vonatkoznak, ez a VKI-nek nem célja). A második névszerinti hivatkozás az árvizekre az 1. cikk (e) bekezdésében van. Az 1.cikk (a) (e) bekezdései a VKI célkitűzéseit illetve szerepét fogalmazzák meg. A VKI keretet ad a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez és többek között hozzájárul az árvizek hatásainak mérsékléséhez. A vizek védelméhez biztosítja a megfelelő keretet és ennek következtében az árvizeknek a vizek állapotára gyakorolt hatásainak csökkentéséhez járul hozzá. Az nem következik az (e) bekezdésből, hogy a VKI az árvizek által okozott gazdasági károkat is mérsékli. Erre vonatkozóan nincsenek is szabályozások a VKI-ben és az előbbiek alapján a VKI-nek az árvizek gazdasági hatásainak mérséklése nem is célkitűzése. Ez nem azt jelenti, hogy az árvizek által okozott gazdasági károk csökkentését az Európai Unióban nem tartják fontos feladatnak, hanem csak azt jelenti, hogy ezzel a VKI nem foglalkozik. A VKI jogszabály. Nem szabad félrevezetni a szövegét nem ismerőket azzal, hogy azt mondjuk róla, hogy olyan feladatokat is megold, amelyekre vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat. Ez a VKI rendkívüli szerepét és fontosságát nem csökkenti. Az árvízkockázat kezelését mutatja az Európai Unióban az, hogy már hatályba léptették az Árvízkockázat Kezelési Irányelvet, amivel a következő fejezet foglalkozik. 5

6 1. cikk A cél Ennek az irányelvnek az a célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a tengerparti vizek és a felszín alatti vizek védelméhez, amely: (e) hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez, Az árvizeknek nagyon fontos kedvező hatásai is vannak a vizek állapotára. Az 1.cikk bevezető mondatából következik azonban az, hogy a VKI csak a kedvezőtlen hatások mérsékléséhez járul hozzá. Fontos tény az, hogy az 1. cikk megfogalmazása szerint az árvizekről, mint természeti jelenségekről és nem pedig az ember árvíz mentesítési, illetve árvízvédelmi tevékenyégének hatásairól van szó. Igaz, hogy a VKI-ről kétségkívül megállapítható az, hogy az ember árvíz-mentesítési és árvízvédelmi tevékenységeinek a vizek és a vízi környezet élővilágára gyakorolt kedvezőtlen hatásait is csökkenti. A harmadik névszerinti hivatkozás a 4. cikk 3. paragrafusának (a) (iv) bekezdésében található. A 3. paragrafus kimondja, hogy egy víztest mesterségessé vagy jelentősen (erősen) módosítottá nyilvánítható. Ha egy víztest mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítható, akkor kevésbé szigorú környezeti célkitűzés fogalmazható meg: nem a víztest jó ökológiai állapotát, hanem csak jó ökológiai potenciálját kell elérni, ami kevésbé költséges, reálisabb és a társadalom számára fontos gazdasági és szociális célkitűzések teljesítése szempontjából elfogadhatóbb környezeti célkitűzést jelent, mintha az erős módosítást meg kellene szüntetni. Az (a) (i) bekezdés azt mondja ki, hogy mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítható egy víztest és ilyenkor csak a víztest jó ökológiai potenciálját kell biztosítani. Akkor lehet azonban csak egy víztestet jelentősen módosítottá illetve mesterségessé nyilvánítani, ha a víztest hidrológiai és hidromorfológiai jellemzőinek a jó ökológiai állapot érdekében történő megváltoztatása (tehát például az árvízvédelmi művek elbontása, a hullámtér vízvezető képességét jelentősen csökkentő élőhelyek állapotának változatlanul hagyása stb.) jelentős mértékben csökkenti az árvízvédelmi rendszerek védőképességét és az árvízvédelmet nem lehet más, környezeti szempontbók kedvezőbb módon megoldani. Nagyon fontos a 3. fejezet (b) bekezdése, ami kimondja, hogy a víztest akkor nyilvánítható mesterségessé vagy jelentősen módosítottá, ha annak mesterséges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált árvízvédelmi célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el olyan más ésszerű módszerrel, amely a vizek állapota szempontjából jelentős mértékben jobb megoldás lenne. Fontos az is, hogy a mesterségessé illetve erősen módosítottá nyilvánítás okait a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben ismertetni kell. A mesterségessé illetve erősen módosítottá nyilvánítást a VKI Közös Végrehajtási Stratégiája keretében az EU Víz Igazgatók javaslatára létrehozott munkacsoport által készített útmutató szerint egy hosszú igazolási folyamatnak kell megelőznie, amely során az okokat alapos vizsgálatokkal kell igazolni. 6

7 A negyedik névszerinti hivatkozás a 4. cikk 6. paragrafusában található. Eszerint a víztestek állapotának időszakos leromlása nem jelenti a VKI megszegését többek között akkor, ha azt szélsőséges árvizek okozzák és teljesülnek a 6. paragrafusban felsorolt feltételek. A 4. cikk 6.paragrafusában felsorolt feltételekből az következik, hogy az árvizek által a vizek és a vízi környezet élővilágának állapotában okozott károk csökkentése, megelőzése, megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tervezni és a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben, illetve korszerűsített változataikban ismertetni kell. 4. cikk Környezeti célkitűzések 6.paragrafus A víztestek állapotának időszakos leromlása nem jelenti ennek az irányelvnek a megszegését, ha az kivételes vagy ésszerűen előre nem látható természetes ok vagy vis maior - különösen a szélsőséges árvizek és a hosszú aszályos időszakok - következménye, vagy ha ésszerűen előre nem látható balesetekből következik, továbbá, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: (a) minden megvalósítható lépést megtettek az állapot további romlásának megelőzésére és azért, hogy ne veszélyeztessék ezen irányelv célkitűzéseinek a teljesítését olyan más víztestekben, melyekre az előbbi körülmények nincsenek hatással; (b) a vízgyűjtő gazdálkodási tervben meghatározták azokat a feltételeket, amelyek esetén a körülményeket kivételessé vagy ésszerűen előre nem láthatóvá lehet nyilvánítani, ide értve a megfelelő jellemzők megadását is; (c) az intézkedési program tartalmazza a kivételes körülmények között teendő intézkedéseket, s ezen előirányzott intézkedések nem veszélyeztetik a víztest minőségének helyreállását a körülmények rendeződését követően; (d) évente számba veszik a kivételes vagy az ésszerűen előre nem látható körülmények hatásait, és - a 4. paragrafus (a) bekezdésben kifejtett okok alapján - minden lehetséges intézkedést megtesznek, hogy a víztest állapota a gyakorlatilag lehetséges legrövidebb időn belül visszaálljon az említett körülmények hatása előtti állapotra, és (e) a vízgyűjtő gazdálkodási terv következő korszerűsítésébe beépítik az említett körülmények hatásainak, valamint az (a) és (d) bekezdésekkel összhangban megtett vagy megteendő intézkedéseknek az összefoglalását. Az ötödik névszerinti hivatkozás a 11. cikk 3. paragrafusának utolsó, (l) bekezdésében található. Ez a bekezdés előírja azt, hogy intézkedéseket kell tervezni az árvizek által okozott jelentős szennyezések hatásainak megelőzésére és/vagy csökkentésére, az ilyen eseményeket észlelő vagy azokra figyelmeztető rendszerek létrehozására és a vízi 7

8 ökoszisztémák veszélyeztetésének csökkentésére. Ezeknek az intézkedéseknek bele kell kerülniük a vízgyűjtő gazdálkodási tervekbe. 11. cikk Az intézkedési program 3. paragrafus Alapintézkedések a minimálisan teljesítendő követelmények, amelyek a következőket foglalják magukba: (l) minden, a műszaki berendezésekből származó jelentős szennyezőanyagveszteség megelőzésére, valamint a balesetszerű szennyezési események például az árvizek hatásainak megelőzésére és/vagy csökkentésére szolgáló intézkedés, ide értve az ilyen eseményeket észlelő vagy azokra figyelmeztető rendszereket, és minden megfelelő intézkedést, amely a nehezen előrejelezhető balesetek esetén csökkenti a vízi ökoszisztémák veszélyeztetését. A hatodik névszerinti hivatkozás a 11.cikk 5.paragrafusában található. Ez kimondja azt, hogy abban az esetben, ha szélsőséges árvizek miatt nem lehet teljesíteni a 4. cikk alapján meghatározott környezeti célkitűzéseket, akkor a 4. cikk 6. paragrafusában foglalt feltételeknek megfelelő követelmények teljesítése esetén a tagállamoknak nem feltétlenül kell kiegészítő intézkedéseket hozniuk a vizek jó állapotának biztosítására. 11. cikk Az intézkedési program 5. paragrafus Ahol a megfigyelések vagy egyéb adatok azt jelzik, hogy a víztestekre vonatkozóan a 4. cikk alapján meghatározott célkitűzések valószínűleg nem érhetők el, a tagállam biztosítja, hogy vizsgálják meg a lehetséges sikertelenség okait, ahol szükséges, vizsgálják meg és vizsgálják felül a vonatkozó hozzájárulásokat és engedélyeket, ahol szükséges, vizsgálják felül és módosítsák a monitoring programot, szükség szerint hozzanak kiegészítő intézkedéseket a megállapított célkitűzések elérése érdekében, a megfelelő esetekben ide értve szigorúbb környezetminőségi szintek megállapítását, az V. mellékletben foglalt eljárás szerint. Ha ezek az okok kivételes és ésszerűen előre nem látható természetes ok vagy vis maior következményei, különösen olyanok, mint a szélsőséges árvizek és a hosszú aszályok, a tagállam megállapíthatja azt is, hogy nem szükségesek kiegészítő intézkedések, fenntartva a 4. cikk 6. paragrafusában foglaltakat. 8

9 A hetedik névszerinti hivatkozás a VKI II. Mellékletének 2.4 fejezetében található. A II. Melléklet a felszíni és felszín alatti vizek típusainak jellemzési módjával, a vizeket érő terheléseknek és ezeknek a vizek állapotára gyakorolt hatásainak a meghatározásával foglalkozik. A 2.4 fejezet arra utal, hogy vannak olyan esetek, amikor a 4.cikkben (Környezeti Célkitűzések) meghatározott feltételek esetén a felszín alatti vizek szintjére vonatkozóan kevésbé szigorú környezeti célkitűzések fogalmazhatók meg és így a felszín alatti vizek szintje eltérhet az élővilág szempontjából optimálisnak tartott értékektől. A 4. cikk előírásai alapján azonban megállapítható, hogy ez csak nagyon alapos vizsgálatokkal igazolt és indokolt okok esetén történhet meg. 2. Melléklet 2. FELSZÍN ALATTI VIZEK 2.4 A felszín alatti víz szintjében bekövetkező változások hatásának felülvizsgálata A tagállamok meghatározzák azokat a felszín alatti víztesteket is, amelyekre a 4. cikk szerint alacsonyabb szintű célkitűzéseket állapítanak meg, figyelembe véve a víztest állapotának hatását (i) a felszíni vizekre és a kapcsolódó szárazföldi ökoszisztémákra; (ii) a vízrendezésre, az árvízvédelemre és lecsapolásra; (iii) az emberiség fejlődésére. 2. A Víz Keretirányelv és az Árvízkockázat Kezeléséről szóló Irányelv kapcsolata Forrás: 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Európai Parlament (2006. június 13) Állásfoglalás az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozóan Ebben a fejezetben bemutatjuk az Árvízkockázat Kezelési Irányelvnek azokat a részeit, amelyek a VKI előírásainak betartását megalapozzák és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel való összehangolás legfontosabb lépéseit előírják. Az Árvízkockázat Kezelési Irányelv (a továbbiakban ÁKI) a preambulum (4) bekezdésében utal arra, hogy az árvízkockázat csökkentése nem tartozik a VKI fő célkitűzései közé. Az előző fejezetben már említettük, hogy ez a VKInek nem is feladata. 9

10 (4) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízkockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként előálló jövőbeli változásait sem. Az árvízkockázat kezelés jelentős hatással lehet az EU különböző politikáira és azok pedig az árvízkockázatokra. Ezért nagyon fontos az, hogy a különböző politikákat összehangolják (Preambulum (9)). A tagállamokban különbözőek a természeti és gazdasági körülmények és emiatt különböző típusú árvizek, különböző károkat okoznak. Ezért az árvízkockázat kezelés pontos célkitűzéseit és az elérésüket biztosító intézkedéseket a tagállamoknak kell meghatározniuk (Preambulum (10)). (9) A víz- és területhasználatra vonatkozó politikák kidolgozása során a tagállamoknak és a Közösségnek figyelembe kell venniük e politikáknak az árvízkockázatokra és azok kezelésére gyakorolt esetleges hatását. (10) A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Ezért az árvízkockázat-kezelésére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk. A Preambulum (17) utal arra, hogy a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az ugyanazon vízgyűjtőre készülő, ÁKI szerinti árvízkockázatkezelési terv egy integrált vízgyűjtő-gazdálkodási terv részeit képezik. Azért csak a részeit, mert egy igazán integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek még több része kellene, hogy legyen. Így például vízgyűjtő-szintű aszálykezelési vagy egyéb terv. Az Európai Unió szárazság- és aszálykezeléssel foglalkozó koncepciója azt valószínűsíti, hogy az aszálykezelési tervezést is össze fogják kapcsolni a vízgyűjtő-gazdálkodási és árvízkockázat-kezelési tervezéssel. 10

11 (17) A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az ezen irányelv szerinti árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Következésképpen e két folyamatnak a 2000/60/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel fel kell használnia a közös kapcsolódási pontok és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást, miközben szem előtt kell tartania, hogy az ezen irányelv és a 2000/60/EK irányelv szerinti illetékes hatóságok, valamint igazgatási egységek eltérőek lehetnek. A Preambulum (19) utal arra, hogy a Víz Keretirányelv 4. cikke egyértelműen és átlátható módon szabályozza azt, hogyan kell eljárni olyan esetekben, amikor a közérdeket szolgáló, fontos, fenntartható emberi tevékenységek hatásai nehezítik, vagy nem teszik lehetővé a VKIben előírt legszigorúbb környezeti célok elérését. Megjegyezzük, hogy az Európai Parlament az Árvízkockázat Kezelési Irányelv elfogadására vonatkozó Állásfoglalásában (2006. június 13) megállapította, hogy az emberi egészség és élet védelmének mindig abszolút elsőbbséget kell biztosítani, még a környezetvédelemmel szemben is: Állásfoglalás (26) Amennyiben a víztesteket a fenntartható emberi tevékenységek (pl. árvízkockázat-kezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) konkurens formáira használják, amelyek hatást gyakorolnak a víztestekre, a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot ír elő az ilyen felhasználások és hatások szabályozására. Érdekellentétek esetén mindig elsőbbséget kell biztosítani az emberi egészség és az élet. (19) A víztesteknek a fenntartható emberi tevékenységek különböző formáit szolgáló többcélú felhasználása (pl. árvízkockázat-kezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) esetében és az ilyen felhasználás víztestekre gyakorolt hatására vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot állapít meg az ilyen felhasználások és hatások szabályozására, beleértve a jó állapot vagy a nincs állapotromlás célkitűzéseitől való lehetséges mentesítéseket annak 4. cikkében. A 2000/60/EK irányelv 9. cikke rendelkezik a költségek megtérüléséről. Az ÁKI kidolgozása során hosszú vita folyt arról, hogy a szubszidiaritás elvének betartása milyen EU szintű jogi szabályozást tesz lehetővé az árvízkockázat kezelés területén. A Preambulum (23) és (24) utal arra, hogy az ÁKI nem lépi túl azt a mértéket, amit a szubszidiaritás és az arányosság elve megenged, és kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a tagállamok a helyi körülményeknek 11

12 leginkább megfelelő módon járjanak el az ÁKI rendelkezéseinek végrehajtásakor. Az ÁKI például nem tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy a tagállamok az árvízvédelmi rendszereiket milyen mértékadó valószínűségű árvizekre építsék ki és arra se, hogy milyen intézkedéseket alkalmazzanak az árvízkockázat kezelésére. (23) Mivel az irányelv célját, nevezetesen az árvízkárok kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések számára szolgáló keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célhoz szükséges mértéket. (24) Az arányosság és szubszidiaritás elvével, valamint a Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritásról és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvvel összhangban, valamint a tagállamok meglévő képességeit tekintetbe véve jelentős rugalmasságot kell biztosítani helyi és regionális szinteken, különös tekintettel a hatóságok szervezetére és hatáskörére. Az ÁKI célja az árvizek által okozott károk csökkentése (1. cikk). Az ÁKI átveszi a VKI-ben használt fogalmakat és ezeket egészíti az előírásainak megfogalmazásához szükséges további fogalmakkal (2.cikk). I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Ennek az irányelvnek a célja, hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. 2. cikk Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a 2000/60/EK irányelv 2. cikkében említett vízfolyás, vízgyűjtő, részvízgyűjtő és vízgyűjtő kerület fogalom meghatározásokon túlmenően a következő meghatározásokat kell alkalmazni: 1. árvíz : a rendes körülmények között vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése. Ez magában foglalja a folyókból, hegyi patakokból, a földközi-tengeri időszakos vízfolyásokból származó árvizet és a tengerparti területeken a tengerből származó árvizet, a szennyvízrendszerekből származó 12

13 árvizet azonban kizárhatja; 2. árvízkockázat : az árvízi esemény valószínűségének és az árvízi eseményhez társuló, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeknek az együttese Az EU szakértői szerint az árvízkockázat kezelési tervezésben és a tervek megvalósításában lehetőleg ugyanazok a hatóságok rendelkezzenek hatáskörrel, mint a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben. Az ÁKI azonban olyan esetekben, amikor más hatáskörrel rendelkező hatóságokkal hatékonyabban lehet az árvízkockázat kezelést megvalósítani, megengedi az eltérést (3.cikk). 3. cikk (1) Ezen irányelv alkalmazásában a tagállamok a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazzák. (2) Mindazonáltal ezen irányelv végrehajtására a tagállamok: a) kijelölhetnek a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározottaktól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokat; b) meghatározhatnak bizonyos tengerparti területeket vagy egyedi vízgyűjtőket, és a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelöltektől eltérő igazgatási egységekhez sorolhatják azokat. Ezekben az esetekben a tagállamok legkésőbb május 26-ig közlik a Bizottsággal a 2000/60/EK irányelv I. mellékletében említett információt. E célból a hatáskörrel rendelkező hatóságokra, valamint a vízgyűjtő kerületekre való bármely hivatkozást az e cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságokra és igazgatási egységre való hivatkozásként kell értelmezni. A tagállamok az e cikk szerint nyújtott információ bármely változásáról a változás hatálybalépését követő három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot. Az ÁKI olyan határidőket tartalmaz, amelyek később lehetővé teszik majd azt, hogy a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés az árvízkockázat kezelési tervezéssel időben is összehangoltan folyjon (4.cikk). 4. cikk (4) A tagállamok az előzetes árvízkockázat-értékelést legkésőbb december 22-ig befejezik. 13

14 Az ÁKI előírásai szerint a tagállamoknak a VKI-ben azonosított vízgyűjtő kerületekre, vagy indokolt esetben más területegységekre (például esetünkben a VKI szerint lehatárolt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési egységek területére) végéig árvízveszélytérképeket és árvízkockázati térképeket kell készíteni (6.cikk (1) és (7)). III. FEJEZET ÁRVÍZVESZÉLYTÉRKÉPEK ÉS ÁRVÍZKOCKÁZATI TÉRKÉPEK 6. cikk (1) A tagállamok a vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység szintjén az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területekre a legmegfelelőbb méretarányban árvízveszélytérképeket és árvízkockázati térképeket készítenek. (8) A tagállamok biztosítják, hogy az árvízveszélytérképek és az árvízkockázati térképek december 22-ig elkészüljenek. Az ÁKI végrehajtásának legfontosabb eredményei az árvízkockázat-kezelési tervek lesznek, amelyeket végéig kell elkészíteni (7.cikk (5)). Az ÁKI előírja azt, hogy a tervezés során milyen lényeges szempontokat kell figyelembe venni (7.cikk (3)). Külön kiemeli a VKI (4) cikkében foglalt környezeti célkitűzések figyelembe vételének fontosságát, és több olyan szempontot is említ, amelyek a mezőgazdaságra vonatkoznak. A 7.cikk utal arra is, hogy nem szabad olyan árvízkockázat-kezelési intézkedéseket tervezni, amelyek más országokban károkat okoznak. IV. FEJEZET ÁRVÍZKOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK 7. cikk (3) Az árvízkockázat-kezelési tervek a (2) bekezdéssel összhangban megállapított célkitűzések elérését szolgáló intézkedéseket foglalnak magukban, továbbá tartalmazzák a melléklet A. részében meghatározott elemeket. Az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük az olyan lényeges szempontokat, mint a költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek például természetes árterületek, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések, a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a területhasználat, a természetvédelem, a hajózás és a kikötői infrastruktúra. Az árvízkockázat-kezelési tervek az árvízkockázat-kezelés minden 14

15 szempontjára kiterjednek, összpontosítva a megelőzésre, védelemre, felkészültségre, beleértve az árvíz-előrejelzéseket és a korai riasztó rendszereket, valamint figyelembe veszik az adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzőit. Az árvízkockázat- kezelési tervekbe a fenntartható területhasználati gyakorlatok támogatását, az árvízvisszatartás javítását, valamint bizonyos területek árvízesemények esetén történő ellenőrzött elárasztását is fel lehet venni. (4) A valamely tagállamban kialakított árvízkockázat-kezelési tervek a szolidaritás érdekében nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízkockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok a 8. cikk keretében egymás között megegyeztek a megoldásban. (5) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek december 22-ig elkészüljenek és közzétételre kerüljenek. A ÁKI a határokkal megosztott vízgyűjtőkön a tagállamok és nem-tagállamok által végzett közös árvízkockázat-kezelési tervezést ugyanúgy szabályozza, mint a VKI (8.cikk (2), (3) és (4)) 8. cikk (2) A teljes egészében a Közösség területén belül elhelyezkedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében a tagállamok biztosítják a koordinációt azzal a céllal, hogy a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízkockázat-kezelési terv vagy árvízkockázat-kezelési tervcsomag készüljön. Amennyiben ilyen tervek nem készülnek, a tagállamoknak a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek legalább a saját területükre eső részére kiterjedő, amennyire csak lehetséges, a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt árvízkockázat-kezelési terveket kell kidolgozniuk. (3) A Közösség határain túlra kiterjedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében, a tagállamok a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízkockázat-kezelési terv vagy árvízkockázat-kezelési tervcsomag készítésére törekednek; amennyiben ez nem lehetséges, a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön elhelyezkedő részeire a (2) bekezdést kell alkalmazni. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett árvízkockázat-kezelési terveket 15

16 amennyiben a közös részvízgyűjtőn osztozó országok ezt indokoltnak ítélik a nemzetközi részvízgyűjtők szintjén összehangolt, részletesebb árvízkockázatkezelési tervekkel kell kiegészíteni. (5) Ha egy tagállam olyan problémát tár fel, amely hatással van vizei árvízkockázatainak kezelésére, de maga nem tudja azt megoldani, tájékoztathatja a problémáról a Bizottságot és bármely érintett tagállamot, és javaslatokat tehet a megoldásra. A Bizottság hat hónapon belül válaszol a tagállamoktól kapott bármely tájékoztatásra vagy javaslatra. Az ÁKI előírja azt, hogy biztosítani kell a társadalom részvételét az árvízkockázat-kezelési tervezésben és ezt a VKI által előírt módon és a VKI-ben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamattal összehangoltan kell végezni (9. és 10. cikk). V. FEJEZET A 2000/60/EK IRÁNYELVVEL VALÓ ÖSSZEHANGOLÁS, A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA ÉS KONZULTÁCIÓ 9. cikk A tagállamok megteszik az ezen irányelv alkalmazásának a 2000/60/EK irányelv alkalmazásával való összehangolásához szükséges lépéseket, azon lehetőségekre összpontosítva, amelyek által javítható a hatékonyság, az információcsere, valamint a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében előírt környezeti célkitűzésekre tekintettel közös kapcsolódási pontok és előnyök valósíthatók meg. Így különösen: 1. Az ezen irányelv 6. és 14. cikkében említett első árvízveszély- és árvízkockázati térképek kidolgozását és későbbi felülvizsgálataikat úgy kell végrehajtani, hogy a bennük található információk összhangban legyenek a 2000/60/EK irányelv szerint benyújtott lényeges információkkal. Ezeket a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatokkal szorosabban össze kell hangolni, és azokba beépíthetők. 2. Az ezen irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők. 3. Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét 16

17 amennyiben indokolt össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével. 10. cikk (1) Az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelően a tagállamok az előzetes árvízkockázat-értékelést, az árvízveszélytérképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. (2) A tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek a IV. fejezetben említett árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét. Az árvízkockázat-kezelési tervek felülvizsgálatának és frissítésének ütemezését az ÁKI összehangolja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklusok ütemezésével (14.cikk). VIII. FEJEZET FELÜLVIZSGÁLATOK, JELENTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14. cikk (1) Az előzetes árvízkockázat-értékelést vagy a 13. cikk (1) bekezdésében említett értékelést és határozatokat december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell. (2) Az árvízveszély- és az árvízkockázati térképeket december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell. (3) Az árvízkockázat-kezelési terve(ke)t beleértve a melléklet B. részében előírt alkotóelemeket is december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell. Az ÁKI átültetését a magyar jogrendbe november 26-ig kell elvégezni és a feladat teljesítéséről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot. 17. cikk (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek november 26-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az árvízkockázat-kezelési tervben be kell számolni arról, hogyan koordinálták a tervezést a VKI előírásai szerint végzett vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel. 17

18 MELLÉKLET A. Árvízkockázat-kezelési tervek II. A terv végrehajtásának leírása: 3. a hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzéke, valamint adott esetben bármely nemzetközi vízgyűjtő kerületen belüli koordinációs folyamat és a 2000/60/EK irányelvvel való koordináció folyamatának a leírása. Forrásmunkák: Commission of the European Communities: Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, Flood risk management, Flood prevention, protection and mitigation, , COM(2004)472 final EC Water Directors Meeting (2004): Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata EK (2000): 2000/60/EK Víz Keretirányelv (Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy) EU PHARE Programme (2000a): Transboundary Cooperation in Wetland Conservation and River Basin Management for the Danube River Basin (European Commission, Phare Contract ), Component 2: Floodplain Restoration and Protection in the Tisza River, Final Report, December 2000, Halcrow Water in association with Resource Analysis BV, Netherlands & Vituki Consult RT, Hungary ICPDR Flood Protection Expert Group (2003): Action Programme for Sustainable Flood Protection in the Danube River Basin - Table of Content, november 6. Ijjas István (2001): Az európai integráció várható szerepe az árvízvédelemben, Tisza 2001 Konferencia, Gazdasági Kabinet, Képviselői Irodaház, május 24. Ijjas István (2002): Szakértői vélemény a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, Koncepció-terv című, szakmaitársadalmi vita alapján kiegészített munkaközi anyagról, 2002 február Ijjas István (2003): Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásai az árvízvédelemben, Dialógus a Víz Keretirányelv Bevezetéséről a Területi Vízgazdálkodásban, FVM-Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, április Ijjas István Ijjas István Zsolt (2004): Az EU Víz Keretirányelve, Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Szakirányú Továbbképzési Szak, Egyetemi Jegyzet, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Ijjas István (2005): A Víz Keretirányelv várható hatásai az árvízvédelemben, A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó területi hatóságok szakértőinek továbbképzése a Víz Keretirányelv végrehajtására International Commission for the Protection of the Rhine (March 1998): Action Plan on Flood Defence Tóth Sándor Ijjas István, Árvíz-kezelés európai trendek, hazai kihívások, NKFP Árvízkockázat XII. Árvízi Kockázatszámítási Tanulmányok,

19 Tóth Sándor Ijjas István, Európai trendek és hazai hatásaik az árvízvédelemben, ÖKO Ökológia, Környezetgazdálkodás, Társadalom, I.rész XIII.évfolyam 3-4. szám, 1-49., II.rész XIV.évfolyam 1-2. szám, Tóth Sándor Ijjas István, Árvíz kezelés európai trendek, hazai kihívások, Vízügyi Közlemények 2004/ UN-ECE (2000): Guidelines on Sustainable Flood Prevention (UN-ECE - Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága, Irányelvek az árvizek fenntartható megelőzéséhez) WWF (1995): Economic Evaluation of Danube Floodplains, WWF International Discussion Paper, March 1995 WWF European Freshwater Programme (2000): Policy and Economic Analysis of Floodplain Restoration in Europe, Opportunities and Obstacles, Wise Use of Floodplains, EU LIFE-Environment Project 19

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések)

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) Kármán István KvVM 2010. március 4. Bevezetés Az előadás fő célja az Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének bemutatása,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia Vázlat Mi történt az elmúlt évben? Az 5. prioritásterület Előrehaladás Mi várható? Vázlat Mi

Részletesebben

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az

Részletesebben

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz HUNGARY 2014 Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz TARTALOMJEGYZÉK I. Az árvízkockázat-kezelés tervezési folyamat...

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EGYETEMI JEGYZET Írta: DR. IJJAS ISTVÁN Lektorálta: KOLOSSVÁRY GÁBOR Készült az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztály megbízásából a Mezőgazdasági vízgazdálkodás

Részletesebben

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31.

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. VÍZKÉSZLETEK KONFLIKTUSOK A víz elérhetősége (1000 m 3 /fő évi szinten)

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Aszály és vízhiány kezelés az Európai Unióban Összeállították: Ijjas István és Kolossváry Gábor 1. Az Európai Unió víz-politikájának bővülése A kilencvenes években a szárazföldi és tengerparti vizek védelme,

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja, hatálya

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja, hatálya 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. -a (7) bekezdésének

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2.5.0.

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Hatásvizsgálat összefoglalása. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Hatásvizsgálat összefoglalása. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.14. SWD(2012) 381 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Hatásvizsgálat összefoglalása amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (2008/C 330 E/02)

(EGT-vonatkozású szöveg) (2008/C 330 E/02) 2008.12.30. C 330 E/7 29/2008/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT a Tanács által 2008. december 9-én elfogadva a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló, -i 2008/ /EK európai parlamenti

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 1 / 5 2014.10.20. 14:36 A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 2012.08.10. A Tanács 2004/80/EK irányelve Nyomtatás: A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve a bűncselekmények áldozatainak

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

ELŐSZÓ. Kolossváry Gábor FVM főosztályvezető. - Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kara, valamint Kertészettudományi

ELŐSZÓ. Kolossváry Gábor FVM főosztályvezető. - Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kara, valamint Kertészettudományi ELŐSZÓ ELŐSZÓ Az 1990-es évek a magyar mezőgazdaságban jelentős tulajdonviszonyi változásokat hoztak. Ennek hatásai, valamint Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozási felkészülése új típusú feladatokat

Részletesebben

(EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

(EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 200. május 7-i 200/26/EK IRÁNYELVE a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos ellenőrzésekre irányuló egységes eljárásokról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv módosításáról

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz való alkalmazás,

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

VITAANYAG A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁNAK

VITAANYAG A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁNAK VITAANYAG A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÜTEMTERVE ÉS MUNKAPROGRAMJA 2013-2015 VITAANYAG A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja 2013-2015 Bevezetés

Részletesebben

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 113 31994D0023 L 17/34 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1994.1.20. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (1994. január 17.) az európai műszaki engedélyre vonatkozó közös eljárási szabályokról (94/23/EK) AZ EURÓPAI

Részletesebben

Hogyan tovább energetikai követelmények?

Hogyan tovább energetikai követelmények? Hogyan tovább energetikai követelmények? Dr. Csoknyai István BME egyetemi docens MEPS KONFERENCIA BME 2009. május 20. Tartalom 1. rész: 2002/91/EK IRÁNYELV 2. rész: Átdolgozó javaslat (2008/0223) I. rész

Részletesebben

196/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet

196/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet 196/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

5. sz. melléklet Összefoglaló az EU Bizottság keretében folyó Better Regulation munkálatokról

5. sz. melléklet Összefoglaló az EU Bizottság keretében folyó Better Regulation munkálatokról 5. sz. melléklet Összefoglaló az EU Bizottság keretében folyó Better Regulation munkálatokról Előzmények 1. Bevezetés Az újragondolt Lisszaboni Stratégiában a Bizottság főként a növekedésre, illetve a

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont 51-61/2014.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László BESZÁMOLÓ a 2014-2020 közötti Európai Uniós tervezés megyei előkészítő

Részletesebben

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket, megerősítéseket vagy javaslatokat tesszük: 5.6.1.1 Hidromorfológiai

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai

A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai Dr. Perger László főosztályvezető, EUSDR koordinátor NeKI A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai MHT XXXI. Vándorgyűlése GÖDÖLLŐ 2013. Június 3-4. A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA ALAPJAI (PILLÉREI) ÉS KIEMELT

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Közép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

117/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet

117/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 117/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között Budapesten, 1997. november 11-én aláírt, a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről szóló Egyezmény

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1998. május 19-i 98/27/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1998. május 19-i 98/27/EK IRÁNYELVE AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1998. május 19-i 98/27/EK IRÁNYELVE a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól)

Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól) Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól) - Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény I. Fejezete egyes jogforrások

Részletesebben

Minden egyéb esetben a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el.

Minden egyéb esetben a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal VK 1/2014. számú ajánlása a víziközműszolgáltatók és az ellátásért felelősök számára a gördülő fejlesztési tervek összeállításával, elkészítésével kapcsolatban.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.23. C(2015) 2583 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról ( a Fenntartható

Részletesebben

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői tevékenységgel összefüggő eljárások Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatás szakértői

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2005 COM(2005) 155 végleges 2005/0061 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

Részletesebben

I. Általános rendelkezések

I. Általános rendelkezések A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Általános rendelkezések 1. A Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (továbbiakban: Tanács) a vízgazdálkodásról szóló

Részletesebben

NŐK A BALATONÉRT EGYESÜLET

NŐK A BALATONÉRT EGYESÜLET NŐK A BALATONÉRT EGYESÜLET tel: +3687-446607, +3630-4744233 8299 Csopak, Kőkorsó u. 2. email: nabeelnok@nabe.hu honlap: www.nabe.hu A Nők a Balatonért Egyesület kiegészítő javaslatai a Balaton Részvízgyűjtő

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

SZOLNOKI FŐISKOLA VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK SZOLNOKI FŐISKOLA VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK SZOLNOK 2012. Vízgazdálkodási szakmérnök szakirányú továbbképzési szak A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: vízgazdálkodási

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata

Részletesebben

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT A DUNA-VÍZGYŐJTİ MAGYARORSZÁGI RÉSZE közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 2009. augusztus TARTALOM 1 VÍZGYŰJTŐK

Részletesebben

A VÍZ KERETIRÁNYELV TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI

A VÍZ KERETIRÁNYELV TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI A VÍZ KERETIRÁNYELV TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI Írta dr. Ambrus András (FHNPI) Csörgits Gábor (KvVM TvH, KGI) dr. Fülöp Sándor (EMLA) Havasné Szilágyi Eszter (KvVM) Kis Ferenc (WWF Magyarország) Kiadja

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2010. (VII. 16.) önkormányzati rendelete

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2010. (VII. 16.) önkormányzati rendelete Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2010. (VII. 16.) önkormányzati rendelete a rendkívüli események okozta károk enyhítésére szolgáló vissza nem térítendő támogatásról és segélyről * (Egységes

Részletesebben