A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István"

Átírás

1 A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István Az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó jogalkotásának egyik fontos újdonsága az Árvízkockázatok Értékeléséről és Kezeléséről szóló 2007/60/EK Irányelv (röviden: Árvízkockázat Kezelési Irányelv - ÁKI). Az Európai Uniónak ez az első olyan vízgazdálkodásra vonatkozó jogeleme, amely elsősorban gazdasági és szociális célokat szolgál. Az ÁKI-ban bevezették az árvízkockázat kezelés fogalmát, ezért ebben a fejezetben már általánosan ezt a fogalmat használjuk az árvizekkel kapcsolatos tevékenységek tárgyalásakor. Az Árvízkockázat Kezelési Irányelv célja az, hogy az Európai Unió területén keretet adjon az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizek által az emberi életre és egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre, a gazdasági értékekre és tevékenységekre gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében. Az árvíz fogalom meghatározásából (ÁKI 2. cikk) egyértelműen következik, hogy az ÁKI a belvízkockázat kezelésre is vonatkozik. Így az ÁKI előírásainak végrehajtása nemcsak az árvízkockázat kezelés, hanem a belvízkockázat kezelés szempontjából is fontos szerepet fog játszani a jövőben a mezőgazdaságban. Az ÁKI a vízgazdálkodási és a mezőgazdasági politika integrálásának fontos eszköze lesz. Ezért az ÁKI végrehajtásának folyamatát az árvízkockázat és a belvízkockázat kezelés területén is figyelemmel kell kísérni azért, hogy a mezőgazdaság szempontjai kellőképpen érvényesüljenek. A hagyományos árvíz-mentesítési és védelmi intézkedések jelentős mértékű kedvezőtlen hatást gyakoroltak a vizek ökológiai állapotára. A Víz Keretirányelv előírásai alapján a meglévő árvízvédelmi rendszerekben csökkenteni kell, illetve lehetőleg meg kell szüntetni az árvízvédelmi művek negatív hatásait, az árvízvédelmi rendszerek felújítását vagy fejlesztését pedig új koncepció alapján, a Víz Keretirányelv előírásainak betartásával kell végezni. Ez azt jelenti, hogy a VKI alapján végzett vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést és az árvízkockázat kezelési tervezést jól össze kell hangolni. Ezért az Árvízkockázat Kezelési Irányelvbe beépítették azokat az előírásokat, amelyek az összehangolást biztosítani fogják. Ennek a fejezetnek az első részében bemutatjuk a Víz Keretirányelvnek az árvíz- és belvízkockázat kezelésre vonatkozó előírásait, a második részében pedig a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és az ÁKI szerinti árvízkockázat kezelési tervezés összehangolásának lehetőségeit és az ezt támogató előírásokat.

2 1. A Víz Keretirányelvnek az árvíz- és belvízvédelemre vonatkozó előírásai Az árvízvédelem és belvízvédelem fejlesztését az Európai Unió új víz-politikájának és az ennek érvényesítését biztosító Víz Keretirányelv (VKI) előírásainak betartásával kell végezni. Ezért nagyon fontos az, hogy jól értelmezzük az árvízvédelem/árvízmentesítés és a VKI kapcsolatát. A belvízvédelem sajátos magyar probléma, amellyel EU szinten nem foglalkoznak, ugyanakkor a VKI-nek az árvízvédelemre vonatkozó előírásaival kapcsolatos megállapítások legnagyobb része a belvízvédelemre is érvényes. A VKI előírja a környezeti célkitűzések meghatározását és a célkitűzések teljesítését biztosító intézkedések megtervezését. A VKI kötelezően előírja azt, hogy mit kell környezeti célkitűzésnek tekinteni és hogyan kell meghatározni a környezeti célkitűzéseket. Továbbá kötelezően előírja azt is, hogy a környezeti célkitűzéseket mikorra kell teljesíteni. A VKI szigorú előírásokkal szabályozza azt, hogy mikor-milyen módszereket lehet alkalmazni az árvíz- és belvízvédelmi rendszerek fejlesztésekor. Ennek az a lényege, hogy nem szabad, vagy csak különlegesen indokolt esetben szabad olyan módszereket alkalmazni, amelyek a vizek jó állapotának elérését illetve annak fenntartását akadályozzák és azokat a rendszereket, amelyekben a vizek nincsenek jó állapotban, úgy kell fejleszteni, hogy jó állapotba kerüljenek. A VKI nem kíván lehetetlent, de előírja az alapos indokolását annak, ha a vizek az előírt határidőre vagy soha sem hozhatók jó állapotba. A Keretirányelv gazdasági jellegű korlátozásokat is tartalmaz. Előírja azt, hogy - különleges és alaposan megindokolt esetek kivételével ig el kell érni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítése érdekében végzett tevékenységek költségeinek teljes vagy ésszerűen meghatározott részének visszatérítését a haszonélvezők által. Az árvízvédelem esetén kevésbé, a belvízvédelem esetén azonban inkább elképzelhető, hogy a költségvisszatérülést valamilyen mértékig biztosítani kell. A VKI egyes esetekben lehetővé teszi azt, hogy kevésbé szigorú környezeti célkitűzéseket fogalmazzunk meg. Ilyen például az erősen módosítottá nyilvánítás lehetősége, amit a VKI előírásai szerint az árvízvédelem is kellőképpen indokolhat. 2

3 Erősen módosított víztestté nyilvánítás feltételei árvízvédelmi és belvízvédelmi szempontok figyelembe vétele esetén Egy felszíni víztest mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítható akkor, ha a víztest jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges intézkedések jelentős mértékben káros hatással lehetnek a tágabb környezetre, a folyószabályozásra, az árvízvédelemre, a területi vízrendezésre, és a víztest által szolgált célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el környezeti szempontból jelentős mértékben jobb megoldással, és a víztestek mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítását a vízgyűjtő gazdálkodási tervben elfogadható módon indokolják. A VKI nem tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy milyen gazdasági és szociális célkitűzéseket kell elérni az árvíz- és belvízvédelmi fejlesztési tervek segítségével és arra vonatkozóan sem, hogy a célkitűzéseket milyen módszerekkel lehet, illetve kell elérni. A VKI-ről általánosságban megállapítható, hogy nem foglalkozik a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek megfelelő gazdasági és szociális célkitűzések meghatározásával és az ezen célok elérését biztosító intézkedési programok (módszerek) megtervezésével. A VKI előírásai alapján készítendő vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a környezeti célkitűzéseket kell meghatározni és az ezek elérését biztosító intézkedési programokat kell megtervezni. Ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez azonban meg kell határozni a társadalom vizekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőben várható igényeit - tehát meg kell határozni a vizekkel kapcsolatos gazdasági és szociális célkitűzéseket - és meg kell tervezni az igények kielégítését, a célkitűzések elérését biztosító intézkedési programokat (módszereket). Ezekre a feladatokra vonatkozóan azonban a VKI nem tartalmaz előírásokat és így kötelező célokat és határidőket sem. A gazdasági és szociális célok meghatározására és a célok elérését biztosító intézkedési programok megtervezésére vonatkozó szabályozások kidolgozása a tagállamok feladata. Ez így van rendjén, így felel meg a szubszidiaritás elvének, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a szabályozásokat olyan szinten kell kialakítani, ahol ez a leghatékonyabban 3

4 szolgálhatja a társadalom érdekeinek figyelembe vételét és igényeinek kielégítését és ezek a tagállamok, nem pedig az EU. Előbbiek alapján megállapítható, hogy ki kell dolgozni a vízgazdálkodási tervezés új hazai tervezési rendszerét, amely a VKI-ben előírt vízgyűjtő gazdálkodási tervezést összehangolja a szociális és gazdasági célkitűzéseket meghatározó és a kielégítésüket biztosító tervezéssel (általában vízgyűjtő szemlélettel végzett, ugyancsak vízgyűjtő gazdálkodási tervezéssel). A VKI utal is erre, amikor a 13. cikk (Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés) 5. paragrafusában azt írja, hogy a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv kiegészíthető részletesebb, részvízgyűjtőkre, szektorokra, témakörökre és víztípusokra vonatkozó tervekkel, amelyek a vízgazdálkodás egyes speciális szempontjaival foglalkoznak. Ez megteremti a kapcsolatot a környezeti, valamint a gazdasági és szociális célkitűzések elérését biztosító tervezések között, azonban nem oldja meg a kétféle vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés integrálását. A kétféle tervezés ugyanis nem végezhető egymástól függetlenül, hanem csak a folyamatos interaktivitás biztosításával. Ezen a helyzeten fog segíteni az EU Árvízkockázat Kezelési Irányelve (ÁKI), ami előírja azt, hogy a VKI alapján készülő vízgazdálkodási terveket össze kell hangolni az ÁKI alapján ugyanazokra a vízgyűjtőkre készülő árvízkockázat-kezelési (és belvízkockázat kezelési) tervekkel. A VKI a preambulumban utal arra, hogy olyan vízgazdálkodási tevékenységet kell végezni, amely csökkenti az árvíz- és aszálykárokat. Ezt sokan félre értik és azt hiszik, hogy a VKI az árvizek által okozott gazdasági károk csökkentésére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Ilyen jogi előírások a VKI-ben nincsenek. Ezzel szemben a VKI sok olyan előírást tartalmaz, amely kötelezővé teszi az árvizek és aszályok által a vizek állapotában okozott kedvezőtlen hatások csökkentését illetve megszüntetését. Hibát követ el az, aki úgy értelmezi, hogy a VKI nem tartalmaz olyan jogi előírásokat, amelyeket az árvíz- és belvízvédelem fejlesztésének tervezésében, annak megvalósításában és a rendszerek működtetésében figyelembe kell venni. A VKI nagyon sok olyan előírást tartalmaz ugyanis, amely új árvíz- és belvízvédelmi filozófia és módszerek bevezetését igényli, és amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A VKI-nek több olyan része van, amelyben előfordul az árvíz kifejezés, de viszonylag nagyon kevés ilyen hely van ahhoz viszonyítva, hogy a VKI-nek milyen sok előírása vonatkozik az árvízvédelemre. A belvíz szót hiába keressük a VKI-ben, mégis a VKI-nek nagyon sok előírása vonatkozik a belvízvédelemre is. A VKI először a Preambulum (32) bekezdésében utal az árvizekre. Ez a bekezdés arról szól, hogy egyes esetekben nem kell végrehajtani a VKI nek a vizek jó állapotának biztosítására vonatkozó szigorú előírásait és ezek az esetek közé sorolja a kivételes árvizek esetét is. 4

5 PREAMBULUM (32) Különleges körülmények esetén indokolt lehet az, hogy felmentést adjanak a további romlás megelőzésének vagy a jó állapot elérésének követelménye alól, ha ez előre nem látható vagy kivételes körülmények - mint például árvizek vagy aszályok - következménye, vagy olyan, a felszíni víztestek fizikai jellemzői megváltozásának, vagy a felszín alatti víztestek szintjei változásának a következménye, amelyet magasabb rendű közérdek indokolt, feltéve, hogy minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotát érő kedvezőtlen hatások csökkentésére. A (32) bekezdés azt mondja ki, hogy nem kell feltétlenül megelőzni a víztestek állapotának további romlását, illetve felmentés adható a jó állapot elérésének követelménye alól akkor, ha minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotát érő kedvezőtlen hatások csökkentésére. Fontos megfigyelni azt, hogy csak a vizek állapotáról van szó (a felszíni vizek jó kémiai és jó ökológiai állapotáról és a felszín alatti vizek jó kémiai és jó mennyiségi állapotáról). A bekezdés az árvizek kedvezőtlen gazdasági hatásainak csökkentésével nem foglalkozik (erre a VKI előírásai nem is vonatkoznak, ez a VKI-nek nem célja). A második névszerinti hivatkozás az árvizekre az 1. cikk (e) bekezdésében van. Az 1.cikk (a) (e) bekezdései a VKI célkitűzéseit illetve szerepét fogalmazzák meg. A VKI keretet ad a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez és többek között hozzájárul az árvizek hatásainak mérsékléséhez. A vizek védelméhez biztosítja a megfelelő keretet és ennek következtében az árvizeknek a vizek állapotára gyakorolt hatásainak csökkentéséhez járul hozzá. Az nem következik az (e) bekezdésből, hogy a VKI az árvizek által okozott gazdasági károkat is mérsékli. Erre vonatkozóan nincsenek is szabályozások a VKI-ben és az előbbiek alapján a VKI-nek az árvizek gazdasági hatásainak mérséklése nem is célkitűzése. Ez nem azt jelenti, hogy az árvizek által okozott gazdasági károk csökkentését az Európai Unióban nem tartják fontos feladatnak, hanem csak azt jelenti, hogy ezzel a VKI nem foglalkozik. A VKI jogszabály. Nem szabad félrevezetni a szövegét nem ismerőket azzal, hogy azt mondjuk róla, hogy olyan feladatokat is megold, amelyekre vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat. Ez a VKI rendkívüli szerepét és fontosságát nem csökkenti. Az árvízkockázat kezelését mutatja az Európai Unióban az, hogy már hatályba léptették az Árvízkockázat Kezelési Irányelvet, amivel a következő fejezet foglalkozik. 5

6 1. cikk A cél Ennek az irányelvnek az a célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a tengerparti vizek és a felszín alatti vizek védelméhez, amely: (e) hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez, Az árvizeknek nagyon fontos kedvező hatásai is vannak a vizek állapotára. Az 1.cikk bevezető mondatából következik azonban az, hogy a VKI csak a kedvezőtlen hatások mérsékléséhez járul hozzá. Fontos tény az, hogy az 1. cikk megfogalmazása szerint az árvizekről, mint természeti jelenségekről és nem pedig az ember árvíz mentesítési, illetve árvízvédelmi tevékenyégének hatásairól van szó. Igaz, hogy a VKI-ről kétségkívül megállapítható az, hogy az ember árvíz-mentesítési és árvízvédelmi tevékenységeinek a vizek és a vízi környezet élővilágára gyakorolt kedvezőtlen hatásait is csökkenti. A harmadik névszerinti hivatkozás a 4. cikk 3. paragrafusának (a) (iv) bekezdésében található. A 3. paragrafus kimondja, hogy egy víztest mesterségessé vagy jelentősen (erősen) módosítottá nyilvánítható. Ha egy víztest mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítható, akkor kevésbé szigorú környezeti célkitűzés fogalmazható meg: nem a víztest jó ökológiai állapotát, hanem csak jó ökológiai potenciálját kell elérni, ami kevésbé költséges, reálisabb és a társadalom számára fontos gazdasági és szociális célkitűzések teljesítése szempontjából elfogadhatóbb környezeti célkitűzést jelent, mintha az erős módosítást meg kellene szüntetni. Az (a) (i) bekezdés azt mondja ki, hogy mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítható egy víztest és ilyenkor csak a víztest jó ökológiai potenciálját kell biztosítani. Akkor lehet azonban csak egy víztestet jelentősen módosítottá illetve mesterségessé nyilvánítani, ha a víztest hidrológiai és hidromorfológiai jellemzőinek a jó ökológiai állapot érdekében történő megváltoztatása (tehát például az árvízvédelmi művek elbontása, a hullámtér vízvezető képességét jelentősen csökkentő élőhelyek állapotának változatlanul hagyása stb.) jelentős mértékben csökkenti az árvízvédelmi rendszerek védőképességét és az árvízvédelmet nem lehet más, környezeti szempontbók kedvezőbb módon megoldani. Nagyon fontos a 3. fejezet (b) bekezdése, ami kimondja, hogy a víztest akkor nyilvánítható mesterségessé vagy jelentősen módosítottá, ha annak mesterséges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált árvízvédelmi célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el olyan más ésszerű módszerrel, amely a vizek állapota szempontjából jelentős mértékben jobb megoldás lenne. Fontos az is, hogy a mesterségessé illetve erősen módosítottá nyilvánítás okait a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben ismertetni kell. A mesterségessé illetve erősen módosítottá nyilvánítást a VKI Közös Végrehajtási Stratégiája keretében az EU Víz Igazgatók javaslatára létrehozott munkacsoport által készített útmutató szerint egy hosszú igazolási folyamatnak kell megelőznie, amely során az okokat alapos vizsgálatokkal kell igazolni. 6

7 A negyedik névszerinti hivatkozás a 4. cikk 6. paragrafusában található. Eszerint a víztestek állapotának időszakos leromlása nem jelenti a VKI megszegését többek között akkor, ha azt szélsőséges árvizek okozzák és teljesülnek a 6. paragrafusban felsorolt feltételek. A 4. cikk 6.paragrafusában felsorolt feltételekből az következik, hogy az árvizek által a vizek és a vízi környezet élővilágának állapotában okozott károk csökkentése, megelőzése, megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tervezni és a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben, illetve korszerűsített változataikban ismertetni kell. 4. cikk Környezeti célkitűzések 6.paragrafus A víztestek állapotának időszakos leromlása nem jelenti ennek az irányelvnek a megszegését, ha az kivételes vagy ésszerűen előre nem látható természetes ok vagy vis maior - különösen a szélsőséges árvizek és a hosszú aszályos időszakok - következménye, vagy ha ésszerűen előre nem látható balesetekből következik, továbbá, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: (a) minden megvalósítható lépést megtettek az állapot további romlásának megelőzésére és azért, hogy ne veszélyeztessék ezen irányelv célkitűzéseinek a teljesítését olyan más víztestekben, melyekre az előbbi körülmények nincsenek hatással; (b) a vízgyűjtő gazdálkodási tervben meghatározták azokat a feltételeket, amelyek esetén a körülményeket kivételessé vagy ésszerűen előre nem láthatóvá lehet nyilvánítani, ide értve a megfelelő jellemzők megadását is; (c) az intézkedési program tartalmazza a kivételes körülmények között teendő intézkedéseket, s ezen előirányzott intézkedések nem veszélyeztetik a víztest minőségének helyreállását a körülmények rendeződését követően; (d) évente számba veszik a kivételes vagy az ésszerűen előre nem látható körülmények hatásait, és - a 4. paragrafus (a) bekezdésben kifejtett okok alapján - minden lehetséges intézkedést megtesznek, hogy a víztest állapota a gyakorlatilag lehetséges legrövidebb időn belül visszaálljon az említett körülmények hatása előtti állapotra, és (e) a vízgyűjtő gazdálkodási terv következő korszerűsítésébe beépítik az említett körülmények hatásainak, valamint az (a) és (d) bekezdésekkel összhangban megtett vagy megteendő intézkedéseknek az összefoglalását. Az ötödik névszerinti hivatkozás a 11. cikk 3. paragrafusának utolsó, (l) bekezdésében található. Ez a bekezdés előírja azt, hogy intézkedéseket kell tervezni az árvizek által okozott jelentős szennyezések hatásainak megelőzésére és/vagy csökkentésére, az ilyen eseményeket észlelő vagy azokra figyelmeztető rendszerek létrehozására és a vízi 7

8 ökoszisztémák veszélyeztetésének csökkentésére. Ezeknek az intézkedéseknek bele kell kerülniük a vízgyűjtő gazdálkodási tervekbe. 11. cikk Az intézkedési program 3. paragrafus Alapintézkedések a minimálisan teljesítendő követelmények, amelyek a következőket foglalják magukba: (l) minden, a műszaki berendezésekből származó jelentős szennyezőanyagveszteség megelőzésére, valamint a balesetszerű szennyezési események például az árvizek hatásainak megelőzésére és/vagy csökkentésére szolgáló intézkedés, ide értve az ilyen eseményeket észlelő vagy azokra figyelmeztető rendszereket, és minden megfelelő intézkedést, amely a nehezen előrejelezhető balesetek esetén csökkenti a vízi ökoszisztémák veszélyeztetését. A hatodik névszerinti hivatkozás a 11.cikk 5.paragrafusában található. Ez kimondja azt, hogy abban az esetben, ha szélsőséges árvizek miatt nem lehet teljesíteni a 4. cikk alapján meghatározott környezeti célkitűzéseket, akkor a 4. cikk 6. paragrafusában foglalt feltételeknek megfelelő követelmények teljesítése esetén a tagállamoknak nem feltétlenül kell kiegészítő intézkedéseket hozniuk a vizek jó állapotának biztosítására. 11. cikk Az intézkedési program 5. paragrafus Ahol a megfigyelések vagy egyéb adatok azt jelzik, hogy a víztestekre vonatkozóan a 4. cikk alapján meghatározott célkitűzések valószínűleg nem érhetők el, a tagállam biztosítja, hogy vizsgálják meg a lehetséges sikertelenség okait, ahol szükséges, vizsgálják meg és vizsgálják felül a vonatkozó hozzájárulásokat és engedélyeket, ahol szükséges, vizsgálják felül és módosítsák a monitoring programot, szükség szerint hozzanak kiegészítő intézkedéseket a megállapított célkitűzések elérése érdekében, a megfelelő esetekben ide értve szigorúbb környezetminőségi szintek megállapítását, az V. mellékletben foglalt eljárás szerint. Ha ezek az okok kivételes és ésszerűen előre nem látható természetes ok vagy vis maior következményei, különösen olyanok, mint a szélsőséges árvizek és a hosszú aszályok, a tagállam megállapíthatja azt is, hogy nem szükségesek kiegészítő intézkedések, fenntartva a 4. cikk 6. paragrafusában foglaltakat. 8

9 A hetedik névszerinti hivatkozás a VKI II. Mellékletének 2.4 fejezetében található. A II. Melléklet a felszíni és felszín alatti vizek típusainak jellemzési módjával, a vizeket érő terheléseknek és ezeknek a vizek állapotára gyakorolt hatásainak a meghatározásával foglalkozik. A 2.4 fejezet arra utal, hogy vannak olyan esetek, amikor a 4.cikkben (Környezeti Célkitűzések) meghatározott feltételek esetén a felszín alatti vizek szintjére vonatkozóan kevésbé szigorú környezeti célkitűzések fogalmazhatók meg és így a felszín alatti vizek szintje eltérhet az élővilág szempontjából optimálisnak tartott értékektől. A 4. cikk előírásai alapján azonban megállapítható, hogy ez csak nagyon alapos vizsgálatokkal igazolt és indokolt okok esetén történhet meg. 2. Melléklet 2. FELSZÍN ALATTI VIZEK 2.4 A felszín alatti víz szintjében bekövetkező változások hatásának felülvizsgálata A tagállamok meghatározzák azokat a felszín alatti víztesteket is, amelyekre a 4. cikk szerint alacsonyabb szintű célkitűzéseket állapítanak meg, figyelembe véve a víztest állapotának hatását (i) a felszíni vizekre és a kapcsolódó szárazföldi ökoszisztémákra; (ii) a vízrendezésre, az árvízvédelemre és lecsapolásra; (iii) az emberiség fejlődésére. 2. A Víz Keretirányelv és az Árvízkockázat Kezeléséről szóló Irányelv kapcsolata Forrás: 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Európai Parlament (2006. június 13) Állásfoglalás az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozóan Ebben a fejezetben bemutatjuk az Árvízkockázat Kezelési Irányelvnek azokat a részeit, amelyek a VKI előírásainak betartását megalapozzák és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel való összehangolás legfontosabb lépéseit előírják. Az Árvízkockázat Kezelési Irányelv (a továbbiakban ÁKI) a preambulum (4) bekezdésében utal arra, hogy az árvízkockázat csökkentése nem tartozik a VKI fő célkitűzései közé. Az előző fejezetben már említettük, hogy ez a VKInek nem is feladata. 9

10 (4) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízkockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként előálló jövőbeli változásait sem. Az árvízkockázat kezelés jelentős hatással lehet az EU különböző politikáira és azok pedig az árvízkockázatokra. Ezért nagyon fontos az, hogy a különböző politikákat összehangolják (Preambulum (9)). A tagállamokban különbözőek a természeti és gazdasági körülmények és emiatt különböző típusú árvizek, különböző károkat okoznak. Ezért az árvízkockázat kezelés pontos célkitűzéseit és az elérésüket biztosító intézkedéseket a tagállamoknak kell meghatározniuk (Preambulum (10)). (9) A víz- és területhasználatra vonatkozó politikák kidolgozása során a tagállamoknak és a Közösségnek figyelembe kell venniük e politikáknak az árvízkockázatokra és azok kezelésére gyakorolt esetleges hatását. (10) A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Ezért az árvízkockázat-kezelésére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk. A Preambulum (17) utal arra, hogy a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az ugyanazon vízgyűjtőre készülő, ÁKI szerinti árvízkockázatkezelési terv egy integrált vízgyűjtő-gazdálkodási terv részeit képezik. Azért csak a részeit, mert egy igazán integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek még több része kellene, hogy legyen. Így például vízgyűjtő-szintű aszálykezelési vagy egyéb terv. Az Európai Unió szárazság- és aszálykezeléssel foglalkozó koncepciója azt valószínűsíti, hogy az aszálykezelési tervezést is össze fogják kapcsolni a vízgyűjtő-gazdálkodási és árvízkockázat-kezelési tervezéssel. 10

11 (17) A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az ezen irányelv szerinti árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Következésképpen e két folyamatnak a 2000/60/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel fel kell használnia a közös kapcsolódási pontok és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást, miközben szem előtt kell tartania, hogy az ezen irányelv és a 2000/60/EK irányelv szerinti illetékes hatóságok, valamint igazgatási egységek eltérőek lehetnek. A Preambulum (19) utal arra, hogy a Víz Keretirányelv 4. cikke egyértelműen és átlátható módon szabályozza azt, hogyan kell eljárni olyan esetekben, amikor a közérdeket szolgáló, fontos, fenntartható emberi tevékenységek hatásai nehezítik, vagy nem teszik lehetővé a VKIben előírt legszigorúbb környezeti célok elérését. Megjegyezzük, hogy az Európai Parlament az Árvízkockázat Kezelési Irányelv elfogadására vonatkozó Állásfoglalásában (2006. június 13) megállapította, hogy az emberi egészség és élet védelmének mindig abszolút elsőbbséget kell biztosítani, még a környezetvédelemmel szemben is: Állásfoglalás (26) Amennyiben a víztesteket a fenntartható emberi tevékenységek (pl. árvízkockázat-kezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) konkurens formáira használják, amelyek hatást gyakorolnak a víztestekre, a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot ír elő az ilyen felhasználások és hatások szabályozására. Érdekellentétek esetén mindig elsőbbséget kell biztosítani az emberi egészség és az élet. (19) A víztesteknek a fenntartható emberi tevékenységek különböző formáit szolgáló többcélú felhasználása (pl. árvízkockázat-kezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) esetében és az ilyen felhasználás víztestekre gyakorolt hatására vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot állapít meg az ilyen felhasználások és hatások szabályozására, beleértve a jó állapot vagy a nincs állapotromlás célkitűzéseitől való lehetséges mentesítéseket annak 4. cikkében. A 2000/60/EK irányelv 9. cikke rendelkezik a költségek megtérüléséről. Az ÁKI kidolgozása során hosszú vita folyt arról, hogy a szubszidiaritás elvének betartása milyen EU szintű jogi szabályozást tesz lehetővé az árvízkockázat kezelés területén. A Preambulum (23) és (24) utal arra, hogy az ÁKI nem lépi túl azt a mértéket, amit a szubszidiaritás és az arányosság elve megenged, és kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a tagállamok a helyi körülményeknek 11

12 leginkább megfelelő módon járjanak el az ÁKI rendelkezéseinek végrehajtásakor. Az ÁKI például nem tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy a tagállamok az árvízvédelmi rendszereiket milyen mértékadó valószínűségű árvizekre építsék ki és arra se, hogy milyen intézkedéseket alkalmazzanak az árvízkockázat kezelésére. (23) Mivel az irányelv célját, nevezetesen az árvízkárok kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések számára szolgáló keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célhoz szükséges mértéket. (24) Az arányosság és szubszidiaritás elvével, valamint a Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritásról és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvvel összhangban, valamint a tagállamok meglévő képességeit tekintetbe véve jelentős rugalmasságot kell biztosítani helyi és regionális szinteken, különös tekintettel a hatóságok szervezetére és hatáskörére. Az ÁKI célja az árvizek által okozott károk csökkentése (1. cikk). Az ÁKI átveszi a VKI-ben használt fogalmakat és ezeket egészíti az előírásainak megfogalmazásához szükséges további fogalmakkal (2.cikk). I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Ennek az irányelvnek a célja, hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. 2. cikk Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a 2000/60/EK irányelv 2. cikkében említett vízfolyás, vízgyűjtő, részvízgyűjtő és vízgyűjtő kerület fogalom meghatározásokon túlmenően a következő meghatározásokat kell alkalmazni: 1. árvíz : a rendes körülmények között vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése. Ez magában foglalja a folyókból, hegyi patakokból, a földközi-tengeri időszakos vízfolyásokból származó árvizet és a tengerparti területeken a tengerből származó árvizet, a szennyvízrendszerekből származó 12

13 árvizet azonban kizárhatja; 2. árvízkockázat : az árvízi esemény valószínűségének és az árvízi eseményhez társuló, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeknek az együttese Az EU szakértői szerint az árvízkockázat kezelési tervezésben és a tervek megvalósításában lehetőleg ugyanazok a hatóságok rendelkezzenek hatáskörrel, mint a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben. Az ÁKI azonban olyan esetekben, amikor más hatáskörrel rendelkező hatóságokkal hatékonyabban lehet az árvízkockázat kezelést megvalósítani, megengedi az eltérést (3.cikk). 3. cikk (1) Ezen irányelv alkalmazásában a tagállamok a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazzák. (2) Mindazonáltal ezen irányelv végrehajtására a tagállamok: a) kijelölhetnek a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározottaktól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokat; b) meghatározhatnak bizonyos tengerparti területeket vagy egyedi vízgyűjtőket, és a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelöltektől eltérő igazgatási egységekhez sorolhatják azokat. Ezekben az esetekben a tagállamok legkésőbb május 26-ig közlik a Bizottsággal a 2000/60/EK irányelv I. mellékletében említett információt. E célból a hatáskörrel rendelkező hatóságokra, valamint a vízgyűjtő kerületekre való bármely hivatkozást az e cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságokra és igazgatási egységre való hivatkozásként kell értelmezni. A tagállamok az e cikk szerint nyújtott információ bármely változásáról a változás hatálybalépését követő három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot. Az ÁKI olyan határidőket tartalmaz, amelyek később lehetővé teszik majd azt, hogy a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés az árvízkockázat kezelési tervezéssel időben is összehangoltan folyjon (4.cikk). 4. cikk (4) A tagállamok az előzetes árvízkockázat-értékelést legkésőbb december 22-ig befejezik. 13

14 Az ÁKI előírásai szerint a tagállamoknak a VKI-ben azonosított vízgyűjtő kerületekre, vagy indokolt esetben más területegységekre (például esetünkben a VKI szerint lehatárolt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési egységek területére) végéig árvízveszélytérképeket és árvízkockázati térképeket kell készíteni (6.cikk (1) és (7)). III. FEJEZET ÁRVÍZVESZÉLYTÉRKÉPEK ÉS ÁRVÍZKOCKÁZATI TÉRKÉPEK 6. cikk (1) A tagállamok a vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység szintjén az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területekre a legmegfelelőbb méretarányban árvízveszélytérképeket és árvízkockázati térképeket készítenek. (8) A tagállamok biztosítják, hogy az árvízveszélytérképek és az árvízkockázati térképek december 22-ig elkészüljenek. Az ÁKI végrehajtásának legfontosabb eredményei az árvízkockázat-kezelési tervek lesznek, amelyeket végéig kell elkészíteni (7.cikk (5)). Az ÁKI előírja azt, hogy a tervezés során milyen lényeges szempontokat kell figyelembe venni (7.cikk (3)). Külön kiemeli a VKI (4) cikkében foglalt környezeti célkitűzések figyelembe vételének fontosságát, és több olyan szempontot is említ, amelyek a mezőgazdaságra vonatkoznak. A 7.cikk utal arra is, hogy nem szabad olyan árvízkockázat-kezelési intézkedéseket tervezni, amelyek más országokban károkat okoznak. IV. FEJEZET ÁRVÍZKOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK 7. cikk (3) Az árvízkockázat-kezelési tervek a (2) bekezdéssel összhangban megállapított célkitűzések elérését szolgáló intézkedéseket foglalnak magukban, továbbá tartalmazzák a melléklet A. részében meghatározott elemeket. Az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük az olyan lényeges szempontokat, mint a költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek például természetes árterületek, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések, a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a területhasználat, a természetvédelem, a hajózás és a kikötői infrastruktúra. Az árvízkockázat-kezelési tervek az árvízkockázat-kezelés minden 14

15 szempontjára kiterjednek, összpontosítva a megelőzésre, védelemre, felkészültségre, beleértve az árvíz-előrejelzéseket és a korai riasztó rendszereket, valamint figyelembe veszik az adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzőit. Az árvízkockázat- kezelési tervekbe a fenntartható területhasználati gyakorlatok támogatását, az árvízvisszatartás javítását, valamint bizonyos területek árvízesemények esetén történő ellenőrzött elárasztását is fel lehet venni. (4) A valamely tagállamban kialakított árvízkockázat-kezelési tervek a szolidaritás érdekében nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízkockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok a 8. cikk keretében egymás között megegyeztek a megoldásban. (5) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek december 22-ig elkészüljenek és közzétételre kerüljenek. A ÁKI a határokkal megosztott vízgyűjtőkön a tagállamok és nem-tagállamok által végzett közös árvízkockázat-kezelési tervezést ugyanúgy szabályozza, mint a VKI (8.cikk (2), (3) és (4)) 8. cikk (2) A teljes egészében a Közösség területén belül elhelyezkedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében a tagállamok biztosítják a koordinációt azzal a céllal, hogy a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízkockázat-kezelési terv vagy árvízkockázat-kezelési tervcsomag készüljön. Amennyiben ilyen tervek nem készülnek, a tagállamoknak a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek legalább a saját területükre eső részére kiterjedő, amennyire csak lehetséges, a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt árvízkockázat-kezelési terveket kell kidolgozniuk. (3) A Közösség határain túlra kiterjedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében, a tagállamok a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízkockázat-kezelési terv vagy árvízkockázat-kezelési tervcsomag készítésére törekednek; amennyiben ez nem lehetséges, a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön elhelyezkedő részeire a (2) bekezdést kell alkalmazni. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett árvízkockázat-kezelési terveket 15

16 amennyiben a közös részvízgyűjtőn osztozó országok ezt indokoltnak ítélik a nemzetközi részvízgyűjtők szintjén összehangolt, részletesebb árvízkockázatkezelési tervekkel kell kiegészíteni. (5) Ha egy tagállam olyan problémát tár fel, amely hatással van vizei árvízkockázatainak kezelésére, de maga nem tudja azt megoldani, tájékoztathatja a problémáról a Bizottságot és bármely érintett tagállamot, és javaslatokat tehet a megoldásra. A Bizottság hat hónapon belül válaszol a tagállamoktól kapott bármely tájékoztatásra vagy javaslatra. Az ÁKI előírja azt, hogy biztosítani kell a társadalom részvételét az árvízkockázat-kezelési tervezésben és ezt a VKI által előírt módon és a VKI-ben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamattal összehangoltan kell végezni (9. és 10. cikk). V. FEJEZET A 2000/60/EK IRÁNYELVVEL VALÓ ÖSSZEHANGOLÁS, A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA ÉS KONZULTÁCIÓ 9. cikk A tagállamok megteszik az ezen irányelv alkalmazásának a 2000/60/EK irányelv alkalmazásával való összehangolásához szükséges lépéseket, azon lehetőségekre összpontosítva, amelyek által javítható a hatékonyság, az információcsere, valamint a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében előírt környezeti célkitűzésekre tekintettel közös kapcsolódási pontok és előnyök valósíthatók meg. Így különösen: 1. Az ezen irányelv 6. és 14. cikkében említett első árvízveszély- és árvízkockázati térképek kidolgozását és későbbi felülvizsgálataikat úgy kell végrehajtani, hogy a bennük található információk összhangban legyenek a 2000/60/EK irányelv szerint benyújtott lényeges információkkal. Ezeket a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatokkal szorosabban össze kell hangolni, és azokba beépíthetők. 2. Az ezen irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők. 3. Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét 16

17 amennyiben indokolt össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével. 10. cikk (1) Az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelően a tagállamok az előzetes árvízkockázat-értékelést, az árvízveszélytérképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. (2) A tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek a IV. fejezetben említett árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét. Az árvízkockázat-kezelési tervek felülvizsgálatának és frissítésének ütemezését az ÁKI összehangolja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklusok ütemezésével (14.cikk). VIII. FEJEZET FELÜLVIZSGÁLATOK, JELENTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14. cikk (1) Az előzetes árvízkockázat-értékelést vagy a 13. cikk (1) bekezdésében említett értékelést és határozatokat december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell. (2) Az árvízveszély- és az árvízkockázati térképeket december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell. (3) Az árvízkockázat-kezelési terve(ke)t beleértve a melléklet B. részében előírt alkotóelemeket is december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell. Az ÁKI átültetését a magyar jogrendbe november 26-ig kell elvégezni és a feladat teljesítéséről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot. 17. cikk (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek november 26-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az árvízkockázat-kezelési tervben be kell számolni arról, hogyan koordinálták a tervezést a VKI előírásai szerint végzett vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel. 17

18 MELLÉKLET A. Árvízkockázat-kezelési tervek II. A terv végrehajtásának leírása: 3. a hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzéke, valamint adott esetben bármely nemzetközi vízgyűjtő kerületen belüli koordinációs folyamat és a 2000/60/EK irányelvvel való koordináció folyamatának a leírása. Forrásmunkák: Commission of the European Communities: Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, Flood risk management, Flood prevention, protection and mitigation, , COM(2004)472 final EC Water Directors Meeting (2004): Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata EK (2000): 2000/60/EK Víz Keretirányelv (Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy) EU PHARE Programme (2000a): Transboundary Cooperation in Wetland Conservation and River Basin Management for the Danube River Basin (European Commission, Phare Contract ), Component 2: Floodplain Restoration and Protection in the Tisza River, Final Report, December 2000, Halcrow Water in association with Resource Analysis BV, Netherlands & Vituki Consult RT, Hungary ICPDR Flood Protection Expert Group (2003): Action Programme for Sustainable Flood Protection in the Danube River Basin - Table of Content, november 6. Ijjas István (2001): Az európai integráció várható szerepe az árvízvédelemben, Tisza 2001 Konferencia, Gazdasági Kabinet, Képviselői Irodaház, május 24. Ijjas István (2002): Szakértői vélemény a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, Koncepció-terv című, szakmaitársadalmi vita alapján kiegészített munkaközi anyagról, 2002 február Ijjas István (2003): Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásai az árvízvédelemben, Dialógus a Víz Keretirányelv Bevezetéséről a Területi Vízgazdálkodásban, FVM-Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, április Ijjas István Ijjas István Zsolt (2004): Az EU Víz Keretirányelve, Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Szakirányú Továbbképzési Szak, Egyetemi Jegyzet, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Ijjas István (2005): A Víz Keretirányelv várható hatásai az árvízvédelemben, A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó területi hatóságok szakértőinek továbbképzése a Víz Keretirányelv végrehajtására International Commission for the Protection of the Rhine (March 1998): Action Plan on Flood Defence Tóth Sándor Ijjas István, Árvíz-kezelés európai trendek, hazai kihívások, NKFP Árvízkockázat XII. Árvízi Kockázatszámítási Tanulmányok,

19 Tóth Sándor Ijjas István, Európai trendek és hazai hatásaik az árvízvédelemben, ÖKO Ökológia, Környezetgazdálkodás, Társadalom, I.rész XIII.évfolyam 3-4. szám, 1-49., II.rész XIV.évfolyam 1-2. szám, Tóth Sándor Ijjas István, Árvíz kezelés európai trendek, hazai kihívások, Vízügyi Közlemények 2004/ UN-ECE (2000): Guidelines on Sustainable Flood Prevention (UN-ECE - Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága, Irányelvek az árvizek fenntartható megelőzéséhez) WWF (1995): Economic Evaluation of Danube Floodplains, WWF International Discussion Paper, March 1995 WWF European Freshwater Programme (2000): Policy and Economic Analysis of Floodplain Restoration in Europe, Opportunities and Obstacles, Wise Use of Floodplains, EU LIFE-Environment Project 19

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések)

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) Kármán István KvVM 2010. március 4. Bevezetés Az előadás fő célja az Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének bemutatása,

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia Vázlat Mi történt az elmúlt évben? Az 5. prioritásterület Előrehaladás Mi várható? Vázlat Mi

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz HUNGARY 2014 Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz TARTALOMJEGYZÉK I. Az árvízkockázat-kezelés tervezési folyamat...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

(EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

(EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 200. május 7-i 200/26/EK IRÁNYELVE a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos ellenőrzésekre irányuló egységes eljárásokról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv módosításáról

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EGYETEMI JEGYZET Írta: DR. IJJAS ISTVÁN Lektorálta: KOLOSSVÁRY GÁBOR Készült az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztály megbízásából a Mezőgazdasági vízgazdálkodás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.18. C(2013) 6837 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének az

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française 2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/13 A BIZOTTSÁG 957/2010/EU RENDELETE (2010. október 22.) élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek fejlődéséről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2012. április 24. Célkeresztben a vízgazdálkodás A Kárpát medence vízborította

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

Aszály és vízhiány kezelés az Európai Unióban Összeállították: Ijjas István és Kolossváry Gábor 1. Az Európai Unió víz-politikájának bővülése A kilencvenes években a szárazföldi és tengerparti vizek védelme,

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

ELŐSZÓ. Kolossváry Gábor FVM főosztályvezető. - Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kara, valamint Kertészettudományi

ELŐSZÓ. Kolossváry Gábor FVM főosztályvezető. - Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kara, valamint Kertészettudományi ELŐSZÓ ELŐSZÓ Az 1990-es évek a magyar mezőgazdaságban jelentős tulajdonviszonyi változásokat hoztak. Ennek hatásai, valamint Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozási felkészülése új típusú feladatokat

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

2011.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/13

2011.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/13 2011.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/13 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 182/2011/EU RENDELETE (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési

Részletesebben

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG 2004.8.5. L 259/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA (2004. március 23.)

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 106/2008/EK RENDELETE. (2008. január 15.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 106/2008/EK RENDELETE. (2008. január 15.) 2008.2.13. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 39/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 106/2008/EK

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2015)0039 A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság

Részletesebben

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM IRM/CGKFO/481/2009 MUNKAANYAG a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról Budapest, 2009.

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 1 / 5 2014.10.20. 14:36 A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 2012.08.10. A Tanács 2004/80/EK irányelve Nyomtatás: A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve a bűncselekmények áldozatainak

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (2008/C 330 E/02)

(EGT-vonatkozású szöveg) (2008/C 330 E/02) 2008.12.30. C 330 E/7 29/2008/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT a Tanács által 2008. december 9-én elfogadva a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló, -i 2008/ /EK európai parlamenti

Részletesebben

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja, hatálya

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja, hatálya 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. -a (7) bekezdésének

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Iktatószám: 1314-9/2011. Ügyintéző: Dr. Gazdig Mária Tárgy: Látóképi Tófürdő fürdővíz profiljának megállapítása HATÁROZAT A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről

Részletesebben

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 környezeti vizsgálatának jelentése Vizsgált tervváltozat (VGT) munkadokumentumainak készítési dátuma 2015.08.30-ig bezárólag 2015. szeptember 19.. TARTALOM BEVEZETŐ...

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

Közép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK HU 2011.8.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 222/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2011. augusztus 19. a közbeszerzési hirdetmények közzétételére

Részletesebben

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 113 31994D0023 L 17/34 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1994.1.20. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (1994. január 17.) az európai műszaki engedélyre vonatkozó közös eljárási szabályokról (94/23/EK) AZ EURÓPAI

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***I

Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***I C 288 E/52 Az Európai Unió Hivatalos Lapja P6_TA(2006)0036 Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az előrecsomagolt termékek

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben