Marczis Judit Gyermekirodalom és illusztráció a német romantika korában. Marczis Judit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Marczis Judit Gyermekirodalom és illusztráció a német romantika korában. Marczis Judit"

Átírás

1 Marczis Judit Gyermekirodalom és illusztráció a német romantika korában Marczis Judit Gyermekirodalom és illusztráció a német romantika korában

2 Marczis Judit Gyermekirodalom és illusztráció a német romantika korában

3 Marczis Judit Gyermekirodalom és illusztráció a német romantika korában Germanum Kiadó Budapest 2009

4 Tartalomjegyzék A képes könyv előfutárai 9 Képes ívek gyerekeknek 11 A képes ív jellegzetességei 11 A termelés kiszélesítése 12 Képes ívek Neuruppinből 13 A müncheni képes ívek 15 Deutsche Bilderbogen 18 Poétikus képeskönyvek 22 Rímbe szedett világ 22 Palatábla-képeskönyv 26 Hagyományos elbeszélések 29 Képes mesekönyvek 32 Mesekönyv-illusztrációk 32 Mese és illusztráció 38 Struwwelpeter - Kócos Peti 40 Polgári képeskönyv a 19. században 43 A zsáner műfaja 45 Megváltozott világ 47 A 19. századi és mai német nyelvű képeskönyvillusztráció összehasonlítása 52 Irodalomjegyzék 56 Illusztrációk jegyzéke 58 Névmutató 60 Germanum Kiadó,

5 A képes könyv előfutárai A középkorban a kódex az isteni kinyilatkoztatás eszköze volt, isten szavainak megtestesítője. Ez a könyvre, mint egészre, azaz szövegre és képre egyaránt érvényes volt. Az evangéliumnak ugyanúgy megvolt a helye az oltáron, mint a szentek relikviáinak is: mindkettő az istenség fizikai jelenlétét garantálta. 1 A könyveket nagy ünnepségeken kiállították, körmenetek alkalmával pedig magukkal vitték. De a könyvnyomtatás feltalálásával már a középkor folyamán elveszítette a könyv szövegeivel és képeivel együtt ezt a mágikus jelentését. A kézzel festett és írt remekművek már nem tettek eleget a keresletnek, így a középkori írásiskolák régi tradíciója új eszközökkel folytatódott. A kéziratokról a nyomtatott művekre való áttérés során a könyv külseje lényegesen megváltozott. Ezzel egy időben kialakult a könyvnyomtatás sajátos üzemi formája is és a gyártás során a racionalizáció elve érvényesült. 2 A könyvnyomtatás feltalálásával a 15. század közepén lehetővé vált, hogy szövegeket magas példányszámban viszonylag olcsón állítsanak elő és széles körben terjesszék, így a nyomdai termékekhez szinte bárki hozzájuthatott. Ennek következtében az írott szó, mint a klérus és a tanult polgárok egy kis részének privilégiuma, általános ismeretlenségét elvesztette. A nyomtatott könyv új korszakot nyitott az irodalmi művek előtt. A részben nyelvjárásban írt irodalom fokozatos elterjedése hozzájárult ahhoz, hogy a képzés kilépjen az egyház intézményi kereteiből, és elősegítette az újkorra jellemző gondolkodásmód, valamint a közvélemény kialakulását. A 15. század második felében a műhelyekben már sorozatban és munkamegosztásban készültek a könyvek. A piacon egy új vásárlói réteg vette meg ezeket a könyveket: a polgárság. A képek növekvő realizmusa is tükrözi ennek a rétegnek az új mentalitását. Ezen időszak további jellegzetessége az új társadalmi szerep, ami a képzőművészeket ösztönzi. Kilépnek kézműipari helyzetükből és kevésbé készek arra, hogy idegen koncepciók alapján dolgozzanak, egyre inkább önmaguk találják ki saját képeik megjelenítési formáját. Ebben a korban az olvasás kevéssé volt elterjedt és a könyv megpróbálta a dolgokat az egyszerű emberek részére minél szemléletesebben bemutatni. A könyvnyomtatás feltalálása a szöveg és az illusztráció között új kapcsolatokat teremtett. A kevésbé gyakorlott olvasóknak a kép rendkívül nagy segítséget nyújtott a szöveg megértéséhez. A korai képeskönyv inkább szólt a gyakorlatlan felnőtt olvasónak, mint a gyerekeknek. A könyvek nyomtatásához igen korán kapcsolódott az illusztrációk és a könyvdíszek nyomdai előállításának igénye. Ennek előfeltétele a képnyomóformák létrehozása volt. Bár a könyvnyomtatás feltalálását követő első évtizedekben az illusztrációt és a díszítést különös tekintettel az iniciálékra még kézzel festették a nyomtatott szövegre, kézenfekvőnek látszott az ismert képnyomtatási eljárások, mindenekelőtt a fametszés alkalmazása. A fejlődés előrehaladtával az összes létező nyomástechnikával nyomtattak könyvillusztrációkat, illetve-díszeket: magasnyomással (fametszés, később tónusos fametszés) és mélynyomással (rézmetszés, valamint marató eljárások, például rézkarc) éppen úgy, mint síknyomással (litográfia) vagy szitanyomással. E technikák mindegyikével kikísérletezték, kifejlesztették és alkalmazták a színnyomást, ha nem egyenlő mértékben is. 1 Hoffmann, Detlef Thiele, Jens: Künstler illustrieren Bilderbücher, Oldenburg, 1986, Bibliothek-und Informationssystem, Hoffmann Thiele: i.m., 19. 9

6 Eredeti grafikai eljárás esetén a nyomóforma-előállításhoz hacsak nem közvetlenül a nyomtatódúcra, nyomólemezre vagy kőlapra rajzoltak egy művészkéz alkotta vázlatra volt szükség, melyet többnyire magának az alkotónak kellet átmásolnia a formahordozóra; ez alapján lehetett kidolgozni sokszor további személyek közreműködésével a nyomóformát. Az eredeti grafika mellett alkalmaztak reprodukciót is, például olyan réz-vagy fametszetet, amelyet egy festmény vagy más sokszorosítani kívánt eredeti alkotás alapján készítettek; a nyomtatást természetesen ebben az esetben is közvetlenül a nyomólemezről vagy -dúcról végezték. A fametszés a nyomtatványok illusztrálásához használt legősibb grafikai eljárás, a 14. század végén Németországban felbukkanó legrégebbi képnyomtató technika. Mivel a fametszet esetében a dúc síkjából kiemelkedő részek nyomtatnak, akárcsak a betűk nyomtatásakor, magasnyomásos eljárásról beszélünk. Éppen ezért volt a fametszet különösen alkalmas nyomtatott könyvek illusztrálására: a kép és a szöveg nyomtatása ily módon egyetlen művelet során mehetett végbe. A fametszetes képsokszorosítást a 15. században kézműves munkának tekintették, a készítés folyamatában résztvevők közül senki sem számított mai értelemben vett művésznek. Nem az egyéni művészi eredetiségre törekedtek, inkább a hagyományos mintákat követve, a megbízható kézműipari termék előállítására. A cél az volt, hogy a képet érthetővé és szemléletessé tegyék a közönség számára, már csak azért is, hogy könnyen eladható legyen. Ily módon a fametszet nagy jelentőségre tett szert a könyvnyomtatásban, különösen a nemzeti nyelvű népszerű irodalom esetében, melynek meg kellett tudnia szólítani az olvasásban jártas rétegeket. A képi motívumokat épp ezért előszeretettel dolgozták fel realisztikus zsánerábrázolásokban. A könyv egyúttal jelentősen kitágította a fametszet felhasználásának körét, bővítette tematikáját, és elősegítette formakészletének gazdagodását. A fametszet magasabb művészi színvonalat ért el a különböző típusú szövegekhez alkalmazkodó illusztrációs technikaként, s hozzájárult a tartalom, a mondanivaló és a szándékolt hatás kifejtéséhez, szemléletesebbé tételéhez. Mindazonáltal az illusztráció művészi fejlődése csak a 15. század nyolcvanas éveitől lendült fel. A gyermekek számára kiadott művek között kezdetektől fogva három, tematikailag egymástól világosan elkülönülő terület rajzolódott ki: 1. Vallási témájú könyvek, mindenekelőtt számos bibliafordítás, énekeskönyvek, katekizmusok, szentek legendái, részletek Jézus életéből és keresztény tankönyvek. 2. Ábécés könyvek sorozatai, eleinte egyoldalas nyomtatványként, melyet díszes körvonalak szegélyeztek fametszéssel. 3. Mesekönyvek. A fentiekhez hasonló témafelosztás jelenik meg a korai németnyelvű gyermek-és ifjúsági irodalomban is. Ezeknek a műveknek nem csekély része illusztrált. Így jöttek létre képes bibliák, ábécés könyvek és illusztrált mesekönyvek, amelyeknél, igen gyakran a kép dominál vagy legalább is hatásában felér a szövegrésszel. A 17. század közepéig néhány esettől eltekintve ez a három téma uralja a területet. Csak ekkortól kezdve merülnek fel szórványosan más, tárgyi jellegű témák, amelyek a 18. században az eredeti három téma mellett egyenrangúként állnak, a későbbiekben pedig egyre inkább háttérbe szorítva azokat. Ezeket a gyermekeknek és fiatal olvasóknak szánt gazdagon illusztrált nyomtatott műveket joggal nevezhetjük a mai képeskönyvek előfutárainak. 3 Képes ívek gyerekeknek A képes ív jellegzetességei ABilderbogen, a képes ív műfaja a 18. században alakult ki azokból az egylapos nyomtatványokból, amelyek képeken keresztül kerek egész történeteket mesélnek el az olvasni vágyók számára, leginkább a gyerekek szórakoztatására és tanulságára. Az ívek többnyire nyers fametszetes modorban készültek. Mint ahogy sok évszázadon keresztül nem volt speciális irodalom gyermekeknek és fiataloknak, úgy nem létezett kimondottan gyerekeknek készült képes ív sem. A középkorból kifelé haladva a kézzel festett és kézzel írott, témájukat tekintve vallásos képes ívek is szólhattak gyermekeknek és fiataloknak. A későbbiekben már nyomtatott, még mindig nem korosztály specifikusan előállított képes ívek a gyermekek életében is azt a szerepet töltötte be, mint a felnőttekében, mégpedig faldíszként vagy lektűrként tartották számon. Viszonylag csak későn készültek kimondottan gyermekek és fiatalok számára képes ívek, mégpedig akkor, amikor a gyermek-és ifjúsági irodalom is virágozni kezdett. Ahogy Adolf Spamer megfogalmazta, a képes ív fogalma ma a következőket jelenti: Minden forgalomba hozott, fiatalnak és idősnek szóló, közepes formátumú papírra nyomtatott kép (szöveggel vagy szöveg nélkül). 4 Amennyiben a képes ívek bemutatásánál a fentiekben megfogalmazott definíciót követjük, akkor a képes ívek kezdeteit nem a nyomtatott, hanem a 13. és 14. században festett lapoknál kell keresnünk. Itt olyan illusztrált példabeszédekről van szó, amelyek fali díszként, imaképként jelennek meg az otthonokban, és amelyek mint később a nyomtatott képes ívek is a nép tanítására szolgálnak. Az íveket, amelyek nagysága cm és cm között mozgott, az úgynevezett levélfestők állították elő. A levél akkoriban az egyszerű ember számára nem a mai értelemben vett írásos kommunikációs eszközt jelentette, sokkal inkább egy egyoldalas nyomtatványt, az illusztrált röpiratot, de gyakran még a kártyát is. Ami a képes ívek tartalmát illeti, leginkább vallásos volt. Visszatérő téma volt a keresztre feszített Krisztus, a Madonna, a Szentek és jelenetek az életükből; ehhez jöttek még az erkölcstanok, utasítások imádsághoz, bűnbocsánatok és szent levelek. Ha már az első német nyelvű, vallásos témájú, illusztrált kiadványokat említjük, meg kell említenünk a Biblia Pauperumot (Szegények Bibliája) is, hiszen ebben az időben igen népszerű olvasmány volt, különösen a német nyelvterületeken. A Biblia Pauperum a 13. század végétől elterjedt könyvtípus és a középkor legnépszerűbb könyvei közé tartozott. E kor jellegzetes emléke. Miniatúrákkal díszített és fametszetes példányai világszerte őrzött muzeális értékek. A Biblia Pauperum ahhoz a könyvtípushoz tartozik, amellyel Gutenberg találmánya előtt igyekeztek megoldani a könyv gyors és viszonylagos olcsó előállítását. E könyv alakban közreadott fametszetsorozatok mintegy átmenetet képeztek a középkori festett kódexek és az illusztrált nyomtatott könyvek között. A Biblia Pauperum Krisztus életét, mint beteljesedett élőképek sorozatát írták le és illusztrálták. A Biblia Pauperum kompozícióinak tervezője a bibliai történeteket az őt körülvevő világ eseményeihez hasonlóan ábrázolta. Egyidejűleg korának aktuális művészi problémáit is megoldani igyekezett. 3 Doderer, Klaus Müller, Helmut: Das Bilderbuch, Weinheim und Basel, 1973, Beltz Verlag, 2. 4 Doderer Müller: i.m.,

7 Az új művészi felfogás ösztönözte egyrészt az emberi alakok, tárgyak és épületek méretarányos és perspektivikus ábrázolására, másrészt a bibliai események színhelyének minél részletesebb bemutatására. A 15. század utolsó harmadában jelentek meg a vallásos témák mellett világiak is. Részben a gyakorlati életet érintőek: útmutató az érvágáshoz vagy háztartástani leírások, részben pedig szatirikus témák: gúnyos képek és szövegek nőkről vagy fiatalokról, a 16. század szenzációs eseményei; képmotívumok az emberi élet korszakairól, amelyek a 19. századig témaként mind megmaradtak. A termelés kiszélesítése Az évszázad, amely Gutenberg találmánya után következett, a képes ívek hatalmas fellendülését hozta. A műhelyek száma jelentősen megemelkedett, termelésük nemcsak mennyiségi növekedést okozott, hanem észrevehető a témák és az ábrázolt tárgyak bővülése is. A képes ívek a 16. század fordulóján információs eszközzé váltak, és beszámolnak a háborúk kimeneteléről, katasztrófákról, különös természeti jelenségekről és híres személyekről, kínvallatásokról és kivégzésekről, ahol a század szellemiségének megfelelően az ábrázolt személy démonizálására való hajlam is áttör. Hogy milyen jelentőséggel bírt a képes ív a 16. században, mi sem bizonyítja jobban, hogy a hatóságok fontos véleményt képező médiumként sokszor cenzúrának vetették alá és a műhelyek, illetve a mesterek számát csökkentették, így próbálván ellenőrzés alá venni. A sokszorosítási technikát tekintetbe véve a 17. században a képes ívek termelésére a rézmetszet betörése a jellemző. A fametszet régebbi magasnyomású eljárásával szemben újításként jelenik meg a mélynyomás. Ami a képes ívek témáját illeti alapjában véve mindent folytatnak, ami már a 16. századból ismert. A képes ív a propaganda és a szellemi vita eszközeként is szolgál. A 18. század a képes ívek területén többféle szempontból is egy bizonyos precizitás felé vezetett. Először is a gyártás és a terjesztés között egy erősebb munkamegosztás valósult meg. Eddig a műhelyek állították elő a képes íveket és az olvasóközönség felé is ők juttatták el. Mostanra az értékesítés mindinkább a kiadók feladata lett. Ezáltal a képes ívekkel történő kereskedelem jelentősen kiszélesedett, ország-és nyelvi határokon is átívelt. Ahhoz, hogy a legjobb forgalmat tudják realizálni, természetesen az ívek szövegeinek is többnyelvűnek kellett lennie. Ez további problémát vetett fel, mégpedig azt, hogy a gyártást teljesen tudatosan a különböző vevők igényeihez kellett igazítani. Különböző íveket nyomtattak a falun és városban élőknek, a népies ízléshez vagy kifinomultabb igényekhez igazodva, illetve felnőttek vagy gyerekek számára. A képes ív gyártás korábbi centruma Nürnbergből Augsburgba helyeződött át, ahol az akkori időknek megfelelően a késő barokk-rokokó stílusformákat és képi motívumokat: kosztüm-és egyenruhaképeket, jeleneteket a vidéki-és népies életből, vadászképeket, de természetesen a hagyományos áhítatos grafikákat is nyomtattak. 5 A 19. század a képes ívek tekintetében nemcsak tetemes mennyiségű újfajta lap tömeges kiadását eredményezte, hanem új gyártási központok megjelenését, amelyek a modern nyomtatási eljárások bevezetésével a gyermekeknek szóló termékskálát is bővíteni tudták. Fontosabb városok ezekben az időkben a képes ív-nyomtatás területén: a kis Neuruppin (Berlintől 60 km-re északnyugaton található), München, Stuttgart és Bécs. Új sokszorosítási eljárásként egyre inkább a litográfia és a fametszet érvényesült. Ami a gyermekeknek szóló képes ív-termelést illeti, elmondhatjuk, hogy a serdülőknek szóló képes ívek spektruma igen széles és gazdag: megtalálhatjuk az oktató célzatú íveket, amelyek az ábécét illusztrálják vagy azokat, amelyek a gyermekek számára bizonyos valóság részleteket foglalkozások, természeti jelenségek, történelmi események, stb. szemléltetnek. De sok szórakoztató jellegű képes ív is megjelent, amelyek mindenekelőtt vidám képtörténeteket mutatnak be, vagy azok, amelyek a gyermekek kézügyességét voltak hivatottak ösztönözni, pl. kivághatóvagy modellező ívek, papír színház, és öltöztető babák. Képes ívek Neuruppinből Neuruppin a képes ív-gyártás egyik legfontosabb helyévé nőtte ki magát a 19. század során. A Neuruppiner Bilderbogen Gustav Kühn nevével kapcsolódik össze, hiszen az általa alapított nyomdából kerültek ki ezek a képes ívek. Amennyiben meg kellene határozni az itt készült képes ívek típusát, akkor persze nem teljesen precíz értelemben vett, de a népies jut eszünkbe. Természetesen a képes ív, mint termékfajta esetében egy népiesebb közegről van szó, már ami a tartalmát és közönségét illeti. A népies jelző észrevehető a képekben megjelenített érthetőségre, drasztikusságra és durvaságra való hajlamban. Az élénk színek használata is egyik jellemzője a Neuruppinben előállított képes íveknek, ahogy a már-már karikatúraszerűen eltúlzott vonalvezetés is. Minden tematikai sokszínűsége ellenére is megállapítható, hogy a Kühn műhelyben készült képes ívekre a mindennapok ábrázolása jellemző, mégpedig teljesen nyilvánvalóan a paraszti vagy kispolgári világ szituációi és problémái. A felemelkedett polgárság életének eseményeit többnyire egy bizonyos távolságtartással figyelik. Egy harmadik jellemzője a neuruppini képes íveknek összehasonlítva más, bizonyos mértékig polgári ívekhez képest, hogy az ismeretek közvetítése és a véleményformálás nem jelenik meg ezekben a történetekben. Ez nem jelenti azt, hogy nem lennének ezek az ívek tanulságosak, csak éppen más formában. A tanulságok, amelyeket a kühni ívekben közvetítenek, gyakorlatiasabbak és leginkább a népi élet szabályait és bölcsességeit fogalmazzák meg, amelyek a közmondásokban is megjelennek. 6 A fent leírtakból nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a Kühn-féle képes ívek lényegében a felnőtteknek és azon belül is inkább az alsóbb osztálynak szóltak. Természetesen ezek az ívek eljutottak a gyerekek kezébe is, annak ellenére, hogy ezek az ívek elsődlegesen nem nekik készültek. A kühni műhelyben kimondottan gyerekek számára is állítottak elő képes íveket. Olyan képtörténetekről van szó, melyekben a gyerekek a cselekményben fontos szerepet játszanak és amelyekkel a fiatal publikum tud kiváltképpen azonosulni. Azok az ívek is kifejezetten gyermekek számára készültek, melyekben meséket adtak közre és azok is, amelyek kivághatóak, kifesthetőek voltak. Ide tartoznak az öltöztetőbabák és a zsinóron rángatható bábúk is, ahogy azok az ívek is, amelyekből papír színházat lehetett készíteni. A képes ívekben található képrejtvények és fejtörő játékok lehetőséget adtak arra, hogy gyerekek és felnőttek közösen játszanak egymással. 5 Doderer Müller: i.m., Doderer Müller: i.m.,

8 A müncheni képes ívek Münchenben csak a 18. század második felében kezdődött említésre méltó nyomdai tevékenység, leginkább imaképek előállításával foglalkoztak, képes íveket csak 1800 után kezdtek el gyártani. A mücheni képes ívek esetében a Braun & Schneider kiadót érdemes megemlíteni. Ezt a kiadót egy grafikus, Caspar Braun ( ) és egy író, Friedrich Schneider ( ) alapította től adták ki a Fliegende Blätter című folyóiratot és ig a Münchener Bilderbogen sorozatot. A képes ívek fametszetes eljárással készültek. Az ívek fekete-fehérek vagy színesek voltak. A Münchenben illetve Neuruppinben készített képes ívek közötti alapvető különbséget Irene Dyhrenfurth az általa írt Geschichte des deutschen Jugendbuchs (A német ifjúsági könyv története) című művében az alábbiakban fogalmazta meg: A Neuruppin-i képes íveket, amelyek egy kis városból származtak, anonim rajzolók illusztrálták, míg a müncheni képes ívek egy olyan városban készültek, amely a 19. század közepén élénk művészeti központ volt. Így történhetett meg, hogy a Münchener Bilderbogen rajzait neves művészek készítették, ami egy magas művészi színvonalat jelentett, amit a neuruppini képes ívek soha nem értek el, de nem is törekedtek erre. A magas művészi nívó a Münchener Bilderbogen esetében nemcsak abban állt, hogy a kiadó egy olyan városban működött, ami 19. század közepén a művészeti élet egyik központja volt, ezáltal könnyebben tudott kapcsolatot felvenni neves művészekkel és őket a közös munkának megnyerni, hanem egy bizonyos színvonal megtartása a képmegformálás esetében a Braun & Schneider kiadói koncepciójához tartozott. Ezekre a lapokra jellemző az átláthatóság, a részletek pontos kidolgozása és a kiegyensúlyozottság, ami az egyes képek elhelyezését az oldalakon és az illusztrációk, illetve a szöveg közti kapcsolatot illeti. Nem találunk semmiféle groteszkbe átnyúló emberi vonást vagy alakot, ami 1. ábra. Utazás a világ körül sz. neuruppini képes ív, Neuruppin, 1835 körül 2. ábra. A malom. Részlet a 429. számú müncheni képes ívből, melynek címe Aus dem stillen Walde und den Bergen, München,

9 a neuruppini lapokra oly jellemző. 7 A müncheni képes ívek vagy a természet idillikus harmóniáját mint pl. Aus dem stillen Walde und in den Bergen vagy finom embereket pl. Zur Geschichte der Costüme mutatnak be. Egy másik különlegessége ezeknek a képes íveknek a tanító célzatú történetekben rejlik, hiszen nagy hangsúlyt fektettek az ismeretek közvetítésére is. Nemcsak a történelmi témájú, de a földrajzi kiadások is jelentősek voltak. Die Welt in Bildern (A világ képekben) című sorozat, amelyben különböző tájképeket mutatnak be: Deutsches Dorf (Német falu), Italienische Landstraße (Olasz országút), Insel im großen Ozean (Sziget a nagy óceánban). Ezekben a kiadványokban nem csupán a hazai vagy egzotikus festői panorámákat rajzolták meg, hanem az ábrázolt jelenségek mellé pontos adatokat is feltüntettek. A Münchener Bilderbogen esetében meg kell még említenünk a meséket, már csak azért is, mert a munkatársai között tevékenykedett Moritz von Schwind ( ) is, aki egy jellemzően késői romantikus művész volt és témáit festőként elsősorban mondákból, mesékből és a népköltészetből vette. A müncheni képes ívek romantikához való kapcsolata nem csak azokban a lapokban mutatkozik meg, amelyekben mesék jelentek meg, hanem kultúrtörténeti és néprajzi témáiban is, melynek magyarázatát az akkori német szellemi mozgalomban kell keresnünk, ami felhívta a figyelmet a nemzeti történelemre és a népi hagyományokra. A müncheni képes ívek egyértelműen gyermekek és fiatalok számára készültek, mégpedig lektűrökön keresztül történő szórakoztatásukra és oktatásukra. Ami a Braun & Schneider kiadó gyártásából hiányzik, azok az ívek, amelyek a gyerekek manuális tevékenységét ösztönzik, a modellező, kivágható és ezekhez hasonló kiadványok. Minden kétséget kizáróan a Münchener Bilderbogen a tanult polgári réteg gyerekeinek készültek elsősorban. Ez az ívek tartalmában és a korabeli miliő ábrázolásában is megmutatkozik: a berendezési tárgyak, ruhák, játékok, nyelvhasználat, érintkezési formák, a mindennapi élet szokásai és az iskolák is mind-mind a 19. századi német polgárság életének jellemzői. 3. ábra. Francia udvari viseletek. Részlet a 343. sz. müncheni képes ívből, melynek címe Zur Geschichte der Costume, München, ábra A déli-tengeren. Részlet a Világ képekben című müncheni képes ívből, München, Doderer Müller: i.m.,

10 Deutsche Bilderbogen A Deutsche Bilderbogen ig jelent meg Stuttgartban Gustav Weise kiadójában. Első pillantásra a Deutsche Bilderbogen megjelenését tekintve nem nagyon különbözik a müncheni képes ívektől, hiszen itt is kiváló mesterek vázlatrajzai alapján készültek fametszetes-eljárással az illusztrációk. Munkatársai közé tartoztak: Theodor Hosemann ( ), Adolph von Menzel ( ), Carl Reinhardt ( ) és Oscar Pletsch ( ). A Deutsche Bilderbogen a müncheni képes ívekhez többek között a tematikáját illetően is hasonló. Itt is bemutatásra kerülnek hazai és távoli városok, tájak (Bilder von Bosporus, Italienische Landschaft). Ugyanúgy találhatunk folkrolisztikus anyagokat is (Bilder aus Dachau, Im Fischerdorf), mint idillikus tájleírásokat (Am Brunnen, Ein Abend auf dem Lande) és az antik világ is bemutatásra kerül (Szenen aus der Ilias). A Deutsche Bilderbogen ben is tesznek közzé mondákat, meséket, népies történeteket és vidám illetve komoly képtörténeteket korabeli háttérrel. 5. ábra. Hugo Becker A forrásnál című illusztrációja a 130.sz. Deutsche Bilderbogenben, Stuttgart, ábra. C. Bertling Jelenetek az Iliászból című illusztrációja a 132.sz. Deutsche Bilderbogenben, Stuttgart,

11 Különbségek a két képes ív sorozat között csak pontosabb tanulmányozás után vehetők észre. Elsőként megállapíthatjuk, hogy a Deutsche Bilderbogen bizonyos szempontból irodalmibb. Ez a megállapítás a szövegek eredetére, formájára és színvonalára vonatkozik. Megtalálhatunk itt képeket Shakespeare drámáiból, egy teljes jelenetet Goethe Faustjából, amelyeket az eredeti szöveg illetve azok fordítása kísér; közzétették a Don Quijote rövid összefoglalóját, sorokat a Nibelungenliedből, de találhatunk költeményeket Byrontól és más ismert költőktől is. A Deutsche Bilderbogen ben döntő többségében Grimm-meséket adtak közre. A másik különbség inkább történelmi szempontból feltűnő: a történelem nem csak kultúrtörténelemként jelenik meg. A Gustav Weise-féle kiadóban jelent meg a Reiterhelden (Lovagi hősök) című sorozat, és a Kriegshelden des Altertums (Ókori háborús hősök), Kriegshelden des Mittelalters (Középkori háborús hősök), Kriegshelden der Neuzeit (Újkori háborús hősök). A Deutsche Bilderbogen ben a történelem háborús aspektusai erőteljesebben kerültek ábrázolásra. Feltűnő, hogy a háborúk elbeszélése a hősi alakok ábrázolásában nyilvánul meg leginkább és az ő személyükön kívül az illusztrációkon más szinte nem is látható. 8 A 19. század mindenesetre nem csak a gyermekek és fiatalok számára készült képes ív gyártás tetőpontját jelentette, hanem tulajdonképpen a végét is. Az első világháború híreinek bősége és a lakosság elkerülhetetlen érzelmi felfokozottsága még egy felfutást jelentett a képes ívekre, mint populáris médiumra. A fejlődés tulajdonképpen meghaladta a képes ívek határait. A képes ívek eltűnése elsősorban annak köszönhető, hogy a képek iránti sokfajta igényt más, újabb médiumok jobban és gyorsabban tudták kielégíteni. Az aktuális tudósítást az illusztrált újságok és folyóiratok, később pedig a film és a televízió vette át, amelyeknek a szórakoztatás feladata ugyanúgy a képek által történik. A populáris nyomtatott grafika hanyatlása részben a képeslapok megjelenésének (1871) is köszönhető. Ugyanez a szituáció igaz a gyermekek részére készített képes ívek esetében is. Bizonyára ma is léteznek még kivágható-és modellező ívek; de a képtörténetek ezzel szemben teljesen eltűntek vagy a képregények léptek a helyükbe. Ugyan történtek kezdeményezések a képes ívek felélesztésére a 20. században, de mindhiába. Ezek a próbálkozások nem azért fulladtak kudarcba, mert a színvonaluk nem volt elég jó. Az ok a történelemben keresendő: a képes ív, amely több mint egy fél évezredet megélt, a 19. század végével lefutott 7. ábra. Wilhelm Camphausen Götz von Berlichingen című illusztrációja a 231.sz. Deutsche Bilderbogenben, Stuttgart, Doderer Müller: i.m.,

12 Poétikus képeskönyvek Rímbe szedett világ A szövegek eredete különböző. Rímeket, rejtvényeket, dalokat, elbeszélő költeményeket találhattak a népi hagyományokban eleget, amelyeket a Des Knaben Wunderhorn (A fiú csodakürtje) megjelenése óta figyelemmel kísértek és gyűjtöttek. Aztán jöttek a költők, akik ezt a hangnemet magukévá tetté és nem féltek attól, hogy elsősorban gyerekeknek verseket írjanak. Friedrich Rückert ( ), Friedrich Güll ( ), Wilhelm Hey ( ), Franz von Pocci ( ), Ludwig Bechstein ( ), Ludwig Uhland ( ), Hoffmann von Fallersleben ( ), August Kopisch ( ) stb. tartoztak ide. Így aztán a poétikus képeskönyvekben mindkettő megtalálható: népi irodalom név nélkül és líra az akkor ismert és kevésbé ismert szerzőktől. Mégis mindkettő lehetséges: egy költemény strófáival alkothat képet az olvasóban és abból születhet egy könyv, mint ahogy az is, hogy rímeket színes csokorba kössenek és egy vagy több művész minden kis versikéhez egy-egy képet készítsen. Nézzünk egy érdekes esetet: Friedrich Fröbel ( ) Mutter-und Koselieder (Anyai-és becézgető dalok) című művét. Ennek az 1844-ben először megjelent műnek a címoldalán -amelyet a nazarénusokhoz közel álló művész, Friedrich Unger ( ) illusztrált- jellemző adatokat találhatunk. Az alcím így hangzik: Dichtung und Bilder zur edlen Pflege des Kindheitslebens (Költemények és képek a gyermeki lélek nemesi neveléséhez). Ez egy családi könyv, ahol a nemes szó verzállal és pici gyöngyökből, kagylókból és levélkékből álló kerettel van kiemelve. A cím felett ez az idézet Kommt, laßt uns unsern Kindern leben! (Gyertek, hagyjuk gyermekeinket élni!) található, amelyet kisbetűvel nyomtattak és ezen az oldalon alul még egy idézet következik: Gar hoher Sinn liegt oft im Kind schen Spiel. (Gyakran még a gyermeki játékban is rejlik értelem). Ez a szimbólumokkal terhes címlap jó példa arra, hogy miért is különleges ez a mű a német képeskönyv történelemben. Egyrészt azért, mert ezt a könyvet egy pedagógus egy művésszel közösen alkotta meg, másrészt pedig mégiscsak anyáknak szánta, mint útmutató-és tankönyvet, hogy miképp is kell bánni a kisgyermekekkel. Újra és újra az anyákat szólítja meg és arra ösztönzi őket, hogy egyetértésben gyermekükkel egy érzelmekben gazdag életet éljenek. A pedagógus Friedrich Fröbel, akinek kezdeményezésére Németországban és sok más országban a gyermekmegőrző-intézeteket óvodák váltották fel, saját elképzelései alapján fogalmazta meg a Mütter-und Koselieder című művében nevelési módszerének legfontosabb gondolatait. 9 Hogy miképp juttatta kifejezésre pedagógiai nézeteit az összesen 55 táblából álló, különféle témákkal foglalkozó könyvben? Ragadjuk ki a 37. táblát, ami a Das Fenster (Az ablak) címet viseli. Ezen a táblán egy oszlopcsarnok látható. A háttérben egy nagy háromrészes ablakot ábrázol, kilátással a mögötte lévő épületre, baloldalon egy három ablakból álló homlokzat. A csarnok elő-és hátterében található egy-egy gyermekét kezében tartó anya. Az ábrázolt személyek pillantása az ablakokra szegeződik. Csak a kép közepén álló két gyermek fordul egymás felé. A tábla még két alkotórészt tartalmaz, amiknek didaktikai jelentésük van. Az egyik a megmintázott kezek, amik olyan lazán fonódnak egybe, hogy az ember az ujjak között, mint egy ablakon keresztül áttekinthet. E rajz által szerette volna a szerző az anyákat kézzel történő játékra ösztönözni. A másik, a felül beillesztett, két részből álló szöveg. 9 Doderer Müller: i.m., ábra. Friedrich Unger Az ablak című illusztrációja, Blankenburg,

13 A kis méretben nyomtatott vers a külső és belső világról szól az ablak romantikusan megfogalmazott analógiájára, a nagyobb betűkkel szedett szöveg egy gyermek versike a fényről. Friedrich Fröbel egy mellékletet is adott könyve mellé, amelyben minden táblához terjedelmes magyarázatokat fűzött, melyek egyszerűen megfogalmazva üres frázisokat tartalmaznak, (pl. az ábrázolt ujj-játékokat nappali fénynél vagy mesterséges fénynél lehetne játszani), és ezekbe egy-egy, alig érthető szimbólumot helyez el. Amennyiben az egész szimbolikus ballasztot félretesszük és elfogulatlanul vesszük szemügyre a művészileg egyébként értékes mű lapjait, akkor nem marad más, mint az akkori időben egy nagyszerű egyébként nagyformátumú valóságos képeskönyv, teli finoman megstrukturált romantikus rajzzal, ami a felnőtteket a gyermekekhez hasonlóan megszólítja és az olvasóban gondolatokat ébreszt. A Mutter-und Koselieder nem lett egy széles körben elterjedt könyv, amiért egyrészt pedagógiaifilozófiai elmélkedése, másrészt a rossz versek okolhatóak. Még abban az évtizedben, amikor a Struwwelpeter (Kócos Peti) megjelent, kiadtak egy néhány oldalt tartalmazó könyvecskét is Die Ammen-Uhr címmel. A lipcsei Mayer és Wigand kiadó adta ki, kilenc fametszetet tartalmaz, amiket drezdai művészek rajzai alapján készítették. Mielőtt a fametszetes oldalak kezdődnének, az első oldalra az Ammen-Uhr című verset nyomtatták. A strófákat a Des Knaben Wunderhornból vették. Nyilvánvalóan ezek buzdították fel a drezdai művészeket arra, hogy minden strófához egy-egy rajzot készítsenek. A névtelen adatok mögött Ludwig Richter ( ) és köre rejtőzik. Visszaemlékezéseiben maga Ludwig Richter meséli el, hogyan osztotta szét a feladatokat barátai között. Kisorsolták, hogy melyik verset ki illusztrálja. Egyáltalán nem lett volna szükséges a dalocska teljes szövegét előrebocsátani, mivel minden tábla tartalmazza az odatartozó strófa szövegét, szemmel láthatóan annak a művésznek a kézírásával, aki azt az oldalt illusztrálta. A dalocska egyébként egy éjszakát ír le óráról órára és egy bár pontosan nem meghatározható, de mégis letűnt idő miliőjét ábrázolja, melyben a városképet gótikus tornyok határozzák meg a háttérben és a kolostor folyosóin apácák járnak. Hová vezetik ezek a képek azokat a gyerekeket és felnőtteket, akik ezen oldalakat megnézik? Egy idilli képet látnak, amelyben látszólag a rendetlenség, nemtörődömség és a lustaság is jelen van, mégis az egyszerű élet minden eleme harmóniában van egymással. Nézzük meg közelebbről a Ludwig Richter által szignált képet, amit a negyedik strófához készített. A kép hátterében a templomtorony mellett még látható a hold sarlója, az előtérben még alszik a fuvaros a szalmaágyon, aki előtt az éjjeliőr égő lámpással a kezében áll. A kutya vakarja a fülét és a kakas kukorékol a vendéglői cégér előtt, aminek rúdján verebek ülnek és amin az Allhier gut Bier und Brandewein (Itt finom sör és pálinka kapható) felirat olvasható. A dolgokat különállóan ábrázolja, a motívumok saját behatárolt mozgásterükön belül maradnak. Így lehetséges, hogy az előtérben balra a macska szájában egy egér és további kettő még előtte van, közvetlenül mellette cipészinas, hosszú pipa, alvó fuvaros és vakarózó kutya látható. A világ olyan mint ahogy Friedrich Fröbel és nyilvánvalóan a drezdai művészek is akarták amilyen, így van rendben. A macskához az egér tartozik, a hold az égbolthoz és az éjjeliőr is pontosan ébreszt. A megrajzolt tárgyak és az ábrázolt jelenetek az éjszaka lefolyásának harmonikus felfogását tükrözik. Egy igazi képeskönyv készült el, amely egy éjszaka történetét meséli el, ahogy egy késői romantikus látta, egybefogva az akkoriban már klasszikussá vált, majd negyven éves gyűjteményből a Des Knaben Wunderhornból vett versekkel. Érthető, hogy összefüggésben a népi rigmusok iránti érdeklődéssel és a képeskönyv énekelhetőségének köszönhetően az otthoni gyereknevelésben, óvodában és iskolában történő felhasználása nagy szerepet játszott. Ebből az időből származnak daloskönyvecskék is, melyek nemcsak hangjegyeket és szöveget tartalmaznak, hanem gazdagon illusztráltak is. Már 1852-ben megjelent pl. az Ammen-Uhr szövege Franz von Pocci illusztrálásával egy ilyen dalos képeskönyv formájában Alte und neue Kinder-lieder. Mit Bildern und Singweisen (Régi és új gyermek dalok. Képekkel és dallammal) címen. A kötetet Lipcsében adta ki Gustav Meyer, F. von Pocci és K. Von Raumer szerkesztésében, amely 46 illusztrált gyermek-, altató-, bölcső-és népdalt tartalmaz ábra. Ludwig Richter illusztrációja a Die Ammen-Uhr című könyvben, Lipcse, Doderer Müller: i.m.,

14 Palatábla-képeskönyv A 19. század poétikus képeskönyv csoportján belül egy eredeti változat, melynek szöveg alapját gyermekdalok adják, az ún. palatábla-képeskönyv, amely 1851-ben jelent meg Lipcsében a Romberg kiadónál. Az első kiadás 24 litografált, csak egy oldalon nyomtatott palatábla-képet tartalmazott. Az első oldalon fekete táblafelületen fehér kézírással egyrészt a mű címe Schiefertafelbilder zu deutschen Kinderliedern (Palatábla-képek német gyermekdalokhoz) olvasható, másrészt egy megrajzolt szivacs és palavessző, sőt a tábla fakeretén még egy légy is látható. Fentiek alapján újból megnyilvánul a kiadók, illusztrátorok és a terjesztők célja: a költészettel való ismerkedést már kisgyermekkorban el kell kezdeni a képek és szavak segítségével, s így hozzájárulni a gyermekek érző lelkületének tökéletesítéséhez. Ebből az alapkoncepcióból jöttek létre a már említett változatok, ezek vezettek az évszázad második felének első évében ehhez az eredeti ötlethez, amely nyilvánvaló tetszést aratott, mert már egy évvel később további kötetek jelentek meg. Általában minden tábla egy teljesen más témát tartalmaz. Céljuk az volt, hogy a vidám versikékkel és a hozzájuk tartozó humoros rajzokkal megnevettessék az olvasókat ban Stuttgartban Eduard Hallberger-nél jelent meg Georg Scherer szerkesztésében az Alte und neue Kinderlieder, Fabeln, Sprüche und Räthsel (Régi és új gyermekdalok, mesék, példabeszédek és találós kérdések), amelyben inkább a szöveg dominál, így aztán nem egy képeskönyvről, sokkal inkább egy illusztrált gyermekkönyvről beszélhetünk. A 184 oldalból álló kötetben előszó helyett egy vers áll, amely az anyákhoz szól. Ebben a kötetben Georg Scherer az akkoriban ismert művészek szövegének gazdag gyűjteményéből és az azokhoz tartozó illusztrációkból hozott létre egy gyermekkönyvet. 10. ábra. Eduard Engelmann illusztrációja a Schiefertafelbilder zu deutschen Kinder-liedern címoldalához, Lipcse, 1851 Az utolsó oldal az, amelyen egy keretéig megrepedt tábla látható, a légy már döglötten fekszik a tábla foltos keretén, ez a mondás olvasható: Vége volt a vendégségnek/a vendégek hazamentek Egy szolga gyertyával megvilágítja a távozó embereket, az alatta lévő tábla részen található a művész monogramja, aki a lipcsei Eduard Engelmann volt ( ). Az 1851-ből származó palatábla-képeskönyv tartalmaz egy előszót is, amely a szülőkhöz és a tanítókhoz szól, az első mondatok a könyv keletkezésének történetét ismertetik: Palatábla-képeink létrejöttével sok felnőtt kívánságát teljesítettük, akik azt szerették volna, hogy gyermekeik a legkedveltebb gyermekdalokat illusztrált formában is kezükben tarthassák. Dal és kép itt egy egésszé állnak össze, ami a korai ifjúságot egy játékos, a gyermeki lelkületet megszólító módon egy olyan világba vezesse be, ahol az ember nem lehet elég korán otthon: a szépség világába ábra. Eduard Engelmann által illusztrált befejező oldal a Schiefertafelbilder zu deutschen Kinderliedern című könyvben, Lipcse, Doderer Müller: i.m.,

15 1880-ban kiadtak egy képeskönyvet Der Pegasus-Klassisches Bilderbuch für die Jugend (A pegazus-fiataloknak szóló klasszikus képeskönyv) címmel a Rütten&Loening-nél Frankfurt am Main-ban. A kötet 32 nyomtatott oldalán 36 verset tartalmaz Schillertől, Goethe-től, Rückerttől, Claudiustól, Mörikétől, Lessingtől, Kopischtól és másoktól. A borító tábla belső oldalán még a költők életrajzi adatait is elolvashatja a művelődni kívánó olvasó. A könyvet Eugen Klimsch ( ) eredeti vázlatrajzai illusztrálják. A poétikus képeskönyv keletkezésének elején olyan kiadványok álltak, amelyekben a kiadók tudatosan népi gyermekdalokat és rímeket állítottak össze, az évszázad második felében viszont a líraian illusztrált gyermek-és rímképeskönyveket tematikailag kiszélesítették mintegy a klasszikusok verseinek antológiájaként. A polgári társadalom ily módon próbált egy hagyománytisztelő esztétikai nevelést a gyermekszobákba becsempészni. Hagyományos elbeszélések Itt a romantikusok által összegyűjtött népies anyagokról van szó, a népdalokról és népmesékről. Így kerültek ezek a képeskönyv-készítők, azaz a szövegírók és művészek kezeibe, akik aztán ezeket kiadták és terjesztették az olvasók körében. A mesék, mondák és dalok a romantikus mozgalom által megfertőződött pedagógiai vonalon keresztül kerültek be az ifjúsági irodalom körébe. A szerkesztő gondot viselt arra, hogy fiatalok tiszta és naiv lelkülete megmaradjon és a kifinomult humor által megörvendeztesse a kis olvasókat. A népies anyagok között 1850 és 1900 között a világirodalomból nemcsak Cervantes Don Quijote-ja és a Reineke Fuchs (Róka-mese) jelent meg a képeskönyvekben, hanem Gulliver utazásai és Robinson Crusoe története is. A próbálkozás, hogy a fiatal nemzedék már lehetőleg korán az irodalomban, az esztétikai szépség és a burjánzó fantázia világában részt vegyen, nemcsak ahhoz vezetett, hogy a népies anyagokat képeskönyv formájában tették közzé, hanem hogy ezen az úton a nagy világirodalmi témákat népies könyvekké alakítsák át. A romantikus eszme itt annyiban nyilvánul meg, hogy szerintük a gyermekeket minél korábban meg kell ismertetni az irodalommal, hogy neveltetésükben a szabadsághoz való jogot és a világ megváltoztatására való hajlamukat fejlesszék. 12 Ragadjuk ki ezen művek sorából példaként egy Robinson Crusoe képeskönyvet! Egy valódi képeskönyvről van szó, melyben a szövegrész csak a képek alatti néhány mondatra korlátozódik. Defoe regényének fontos állomásait ábrázolja 24 képen keresztül. Az utolsó képen, melyen Robinson és Péntek látható egy teremben más férfiakkal, akik éppen írásos köszönetnyilvánításukat és pénzt adnak át nekik, csúcsosodik ki az egész történet mondanivalója. Mégpedig, hogy a polgári társadalomba és hazába való visszatérést pénzzel és dicsérettel jutalmazzák, de az akkori idők életfilozófiájának vezérmotívumai is megfogalmazásra kerülnek: egy nyomasztó hiány nélküli állapot, biztonság, elégedettség és egy magas életkor elérése. Elmondhatjuk, hogy ebben az esetben a biedermeier egy klasszikus szöveganyag felhasználásával életideáljának megfelelő képeskönyvet alkotott. 13 Egy másik könyv a híres lovag, Don Quijote utazásairól és kalandjairól szól. Ebben a kötetben 12 színes rézkarc található, amelyek között egy-egy oldal szorosan nyomtatott szöveg található. A színezés során használt erős színek kiemelik a képek mondanivalóját, amelyek alatt egy egymondatos képaláírás látható. Talán ez a könyv is bizonyítja, amit már a poétikus műveknél is megállapítottunk, hogy a század második felében a teátrális ábrázolás irányába mutatnak az illusztrációk. Ahogy Don Quijote egy támlás széken ül, egyik lába egy könyvön, másik lába hosszan kinyújtva, jobb kezében egy kivont karddal könyvet olvasva, körülötte szörnyetegek, varázslók, szárnyas lovak, vágtázó lovasok és fanfározó zsoldosok. Nadrágja lila, zakója skarlátvörös. Bajusza hegyes és hosszú. Megállapíthatjuk, hogy a drámai történelmi festészet stílusa uralkodik ezen a képen. Ez a képeskönyv nyilvánvalóan a képzett rétegek fiaihoz és lányaihoz fordul, amelyet fel is kell olvasni, nemcsak nézegetni. 12. ábra. Eugen Klimsch illusztrációja az Emberke a libában című költeményhez a Pegasusból, Frankfurt a.m., Doderer Müller: i.m., Doderer Müller: i.m.,

16 amelyben mese és állatmotívumok és bibliai történetek is megtalálhatók. Gustav Süs metszetei melyek minden egyes oldalt, ahol egy új fejezet kezdődik díszítik a kornak megfelelő szöveget. Ezek az illusztrációk lényegesen több iróniát fejeznek ki, mint érzelmességet. Észrevehető rajtuk, hogy a művész az eposz szövegétől távolságot tart ábra. Jules Pelcor Don Quijote illusztrációja, Stuttgart, 1895 Aki ősrégi népies, a gyermekek számára könnyen elmesélhető és ábrázolható anyagot keresett előbb-utóbb az állatmesékhez és Ezopus-mesékhez kellet, hogy nyúljon. Ezen anyagok adaptációja a gyermekirodalomban azért okozott nehézségeket, mert azok mondanivalója a restauráció korának pedagógiai szándékával igencsak ellentmondott. A Reineke Fuchs (Róka-mese) és azok az állatmesék, melyekben az ügyeskedő kis ember viselkedésszabályait az uralkodóval szemben megfogalmazták és példaként állították fel, mintegy tananyaggá kellett átfogalmazni, hogy ezek segítségével a kis olvasó ha felnő, becsületes polgárrá váljék ből származik a Gustav Süs ( ) által szerkesztett és illusztrált, terjedelmes, kalandos verselbeszélése, a Froschküster Quark, Eine Historie für Jung und Alt. Ez az állateposz 19 fejezetből áll, amelyben a békakirály megkoronázza és ellensége Storch elcsábítja egy idegen országba az énekes Quak-ot, aki elhagyja hazáját, hogy a történet végén idegen tájak iránti sóvárgásból kigyógyultan, és tapasztalt, győztes hadvezérként térjen vissza. Az eposz tele van olyan képzetekkel, fogalmakkal, szimbólumokkal, melyekben a 19. század második felében Németországban uralkodó restaurációs nevelés szándéka és jellegzetessége bontakozik ki: versekben jelenik meg a történet mondanivalója, ezáltal is megpróbálkozván azzal, hogy már a gyermekkorú olvasókat a művészet szférájába emelje. A békából templomi szolgát, énekest, kalandort, hadvezért és végül egy királyához hű sikeres embert csinál, ezzel is hangsúlyozva egy nemes lelkű és hősies magatartású személyiség idealizálását, akinek a legjobb helye saját hazájában van. Azoknak a véleményét támogatván, akik ellenséget látnak mindenkiben, aki a jól bevált régi állapotokat meghitt környezetükben megzavarják. Ez egy olyan elbeszélő költemény, 1833-ban, Gothában jelent meg a Wilhelm Hey ( ) által szerkesztett és Otto Speckter ( ) illusztrációival készült kis formátumú könyvecske a Fünfzig Fabeln für Kinder (Ötven mese gyermekek részére). A könyv minden egyes oldalán található egy versecske, melyek az illusztrációkhoz hasonlóan a gyermek környezetében fellelhető nehézségekről vagy az állatok örömeiről szólnak. Ezek a költemények rá akarják rávezetni a kis olvasókat az együttérzésre és a megértésre. Wilhelm Hey egyszerű sorai naiv optimizmust sugároznak kifelé, mely szerint a világ az együttérzés megtanításán keresztül megóvható a szerencsétlenségektől. Speckter zsánerképeinek ezt a verbálisan megfogalmazott szentimentalizmust kellett szemléletes módon alátámasztani. Ezek a mesék azonban erre a miliőábrázolásra nemigen voltak alkalmasak, sokkal inkább érzelgős állat-jelenetek lettek, amelyekben az állatokat emberi és jóságos szemmel szemlélték és a világot a jólelkűség burkában mutatták be. A Fünfzig Fabeln für Kinder nagyon gyors karriert futott be a könyvpiacon. Nagyon sok kiadást ért meg és több ilyen típusú könyv jelent meg hasonlóan csengő címmel. A nemzetközileg ismert irodalmi anyagokból és a hagyományokban gazdag népies költeményekből összeállított műben alapvetően a 19. századi képzett polgári réteghez szól, melyben nem a messzi világgal, a kalanddal és harccal való szembeállításról van szó, sokkal inkább az élet igenlése a meghitt és megőrizendő zsáner-életmódon belül. A Fünfzig Fabeln für Kinderben és későbbi kiadásaiban a szöveg és kép egyformán törekszik az emberi könyörület által az állattal való érintkezésre és egyetértésre a 19. századi világban. Minden takaros és helyes: a könyv formája, a történet és a szereplők, s nem utolsósorban a gyerekek is. 14 Doderer Müller: i.m., ábra. Gustav Süs egyik illusztrációja a Froschküster Quak című műből,golgau,

17 Képes mesekönyvek Mesekönyv-illusztrációk Az első, gyermekek részére készült illusztrált mesekiadványok az évszázad ötödik évtizedéből származnak ban jelent meg Stuttgartban Peter Carl Geissler ( ) Märchenkranz für gute Kinder (Mesekoszorú jó gyerekeknek) című kötete. Ez a mesegyűjtemény, melyet rendkívül értékes rézmetszet-táblákkal gazdagítottak, a képes mesekönyv történetének első kötete volt ban Drezdában adtak ki egy másik képes mesekönyvet Es war einmal (Egyszer volt), amelyet Ludwig Richter és A. Zeh neve fémjelez. Két évvel később jelentek meg olyan képes mesekönyvek, amelyek csak egy-egy mesét tartalmaztak. Ilyen kötet volt a Franz Pocci által szerkesztett, illetve illusztrált könyvecske, a Blaubart, Ein Märchen (Kékszakáll, egy mese) címen. Ettől fogva még a napjainkig is jellemző ez a mesekönyv-típus mégpedig, hogy egyetlen meséhez többféle illusztráció készül, attól függetlenül, hogy a könyv formátuma, a szöveges és illusztrált rész megjelenése az idők folyamán sokat változott. 15 Emeljük ki az alábbiakban az első néhány évtizedből származó néhány példát a képes mesekönyv bemutatására. A Märchenkranz für gute Kinder szerzője a lipcsei születésű C.P. Geissler volt. Geissler akvarellfestőként és rézmetszőként dolgozott. Schiller, Goethe és Zschokke műveihez készített rajzokat és a negyvenes években, sok más művészhez hasonlóan gyermekkönyvek illusztrációjával foglalkozott. A mesék, melyek ebben a kötetben találhatóak, két-négy oldal hosszúak és különböző gyűjteményekből származnak. Ezek közt teljesen különböző szövegeket találhatunk, pl. Hófehérke, Hamupipőke, Kékszakállú. Ebben a kötetben összesen 18 elbeszélést gyűjtöttek egybe. Mindegyik szöveghez tartozik egy egész oldalas illusztrált tábla. Ha jobban megnézzük a biedermeieri idők zseniális művészének egyes tábláit, észrevehető, hogy a képes oldalak milyen gazdagon illusztráltak. Geissler a táblákat finom kézírással részekre osztotta, amelyekben a mesék egyes jeleneteit ábrázolta. Így aztán minden mesét egy táblán nyolc tizenkét jelenetben képről képre nyomon követhetünk. Geissler arra is gondot fordított, hogy még az egyes részek kereteit is művészien megrajzolja. Ahhoz, hogy az egyes képeket egy táblán belül egymástől elkülönítse, girland motívumokat, levélmintákat, mennyezeti gerendákat és lándzsákat mintázott meg. Példaként nézzük meg közelebbről azt a táblát, amelyet a Gonosz mostoha című meséhez készített. Mint minden tábláján Geisslernek, itt is egy világosan hangsúlyozott központi rész található, amelyhez a többi rajz keretként csoportosul. Ennek a középső képnek a hátterében négy szarvas által húzott hintóban Mechthildis hercegnő és annak megmentője, Hulderich herceg siet el. A kép előterében egy idilli helyzet látható, amelyben a fiatal hercegnő kitagadott sorsa megváltozik, mihelyt a csodálatos oltalmazója Hulderich herceg megközelíti. A téma, melyet a központi helyen ábrázol Geissler, a boldog pár. A központi kép körül pedig a szenvedés egyes stációi láthatók, így pl. lent jobbra és balra a gonosz mostoha által kiszabott büntetési munkák a tömlöcben (balra) és a ládahordás az udvaron keresztül (jobbra), korbácsolás a mostoha parancsára (jobbra középen). A jeleneteknek nincsenek sorrendbe állítva, így feltételezhető, hogy a művész szándéka az volt, hogy az olvasót a táblán mintegy felfedező útra ösztönözze, hogy szemével a mesét még egyszer összerakja. Ez a Geissler-i megoldás, hogy képek 15. ábra. Peter Carl Geißler illusztrációja A gonosz mostoha című meséhez, Stuttgart, Doderer Müller: i.m.,

18 sorozatát egy táblán jelenít meg finom, játékos és meseszerű élményt közvetít az olvasó számára, hiszen ezáltal az illusztráció és szöveg kapcsolata is szorosabb lett. A Hamupipőke című képes mesekönyvet Frankfurt am Mainban adták ki és még egy példa arra, hogy egyetlen művész, ebben az esetben Albert Hendschel ( ) egyetlen mesét egy képeskönyvben illusztrált. 20 év telt el Geissler Mesekoszorúja óta. A rajzok tárgyilagosabbak, realisztikusabbak lettek. Az ábrázolt jelenteket már nem szegélyezik girland motívumok. A romantikus színfalakat nagypolgári enteriőr váltotta fel. Némi teatralitás lépett a szívbéli érzékenység helyébe. Hamupipőke a képen, amelyen mostohatestvérei a bálra készülnek és mostohaanyja fenyegetve kiutasítja, nem egy mesefigura már, hanem egy boldogtalan, serdületlen kislány. könnyed, elegáns rajzstílusa volt az, ami a közönség ízlésének megfelelt. Richter biedermeier jelenetei, amelyek nem mentesek az idillikus fennhangoktól, eleget tesznek az általános befelé fordulásnak a 19. század közepén. Ludwig Richter Csipkerózsika-illusztrációi az 1853-ban Georg Wigand által kiadott Ludwig Bechstein mesekönyvében jelentek meg Lipcsében. A Grimm által megjelenített elsötétített, magas, történelmi építészet boltozatos helyiségeivel szemben a richteri kép nézője egy olyan kamra szegletbe tekinthet be, amely kicsi, szűk és mindennapos, megfosztva ezáltal a jelenet emelkedettségét, amelyre Grimm illusztrációiban még törekszik. Richter a mese ábrázolásakor tudatosan koncentrál az orsóra vetett pillantásra. Ezáltal közvetlenül a cselekményre tereli a figyelmet, az elbeszélői momentumot hangsúlyozva, míg Grimm ettől eltekint és a szúrás után eltelt időt ábrázolja. Richternél Csipkerózsika ujja már közelíti az orsót, amit az öregasszony előtte tart. Richter a képet számos illusztráló kellékkel mintegy keretbe foglalja, ezáltal is zsáneri benyomást keltve: paraszti ülőalkalmatosságok, egy kosár a gerendán, két fecske a mennyezet alatt, egy lapítva ülő macska, egy holló és pókháló a gerendán. Ebben a festői keretben szövi egybe a két fő figurát; poétikus, idillikus színezetet adva a képnek. 16. ábra. Albert Hendschel illusztrációja a Hamupipőke című meséhez, Frankfurt a.m., 1863 A mesék, amelyeket a romantikusok feljegyeztek és a Grimm testvérek az 1812-es első kiadásukban, aztán 1815-ben és a következő években ismételten kiadtak és feldolgoztak, elsősorban irodalmi témák voltak. Az első két kötet második bővített és javított kiadását 1819 körül a fiatalabb testvér Ludwig Emil Grimm ( ) illusztrálta. Ezek a rajzok nem cselekményt ábrázoltak, sokkal inkább díszítő funkciójuk volt. Az 1825-ös kiadás, amit szintén Ludwig Emil Grimm hét rézkarca díszít, s amelyek a nazarénus festőiskola stílusával mutatnak rokonságot, már rég a múltnak estek áldozatául, míg Ludwig Richter népiesen durva és humorosan ábrázolt fametszetei máig életben maradtak. Ludwig Emil Grimm inkább, mint portré-és tájképfestőként volt jelentős és csak néhány illusztrációt készített. Grimm legszívesebben közvetlenül a természet alapján rajzolt és a meseillusztrációk nehezebben mentek neki. A mesékhez készített illusztrációit tekintve megállapíthatjuk, hogy mind a motívumok kiválasztásával mind pedig térábrázolásával (gótikus ívek, elsötétített helyiségek) és tündéri mesefiguráival leginkább az évszázad első felének romantikus képfelfogásának hagyományait követte. Karcolatai se nem kizárólag felnőttek, se nem kizárólag gyermekek részére készültek, inkább hangulatgazdag képajánlás volt minden generáció számára, ami a szövegben kiemelt szimbólumoknak felelt meg. Richter meseillusztrációi, amik már a kezdetektől fogva nagy népszerűségnek örvendtek, máig mintegy mértékadóként szolgálnak a gyermekmesék képi megjelenítésének. Mindenekelőtt elbeszélő, 17. ábra. Ludwig Richter illusztrációja a Csipkerózsika című meséhez, Lipcse,

19 Ezt a tendenciát erősíti Richter a mese utolsó képében, amelyen a herceg felfedezi az alvó Csipkerózsikát. A királyfi elragadtatva pillant az alvó Csipkerózsikára, aki elegáns tartásban, megtámasztott karral és oldalra hajló fejjel nyugszik. A képen ábrázolt testbeszéd leginkább a két alak kéztartásában bontakozik ki. Richter a két alakot a díszítő motívumként választott rózsatövisekkel foglalja keretbe. A rózsatövis egyrészt a természetes keretét adja meg a képnek, amelybe a művész romantikus felfogása helyezi be a két fő alakot, másrészt a jelenet dekoratív ábrázolását szolgálja, mely során Richter a lebegő vonalakat részben szabadon engedi. esetleg sokkal intenzívebben jutottak kifejezésre. Mindenesetre nem lenne helyes, ha Ludwig Richtert csupán idill-rajzolóként állítanánk be. Elég egy pillantást vetnünk Carl Offterdinger ( ) ből való Csipkerózsika-illusztrációjára, rögtön észrevehető a minőségi különbség Richter képeihez képest. Offterdinger ugyanazokat a motívumokat használja sokkal negédesebb módon és ez a negédesség átvonul, illetve kiterjed a kép egyes részleteire is: pózok, ruházat, virágzó rózsák, redőzött anyagok. Richter fametszete ezzel szemben takarékosabban bánik a bájjal, visszafogottabb. Illusztrációjának egyszerűsége szemben áll a teátrálisan emelkedett, és éppen ezért bombasztikusan ható jelenettel. A színes nyomtatás még inkább felerősíti ebben az esetben a kép virágos-idillikus karakterét. Az évszázad második felében jellemző a mesekönyvek egy részére, hogy egy triviális heroikus stílusba mentek át, amelyben az érzelmeskedő költőiség a polgári társadalom frusztrált világképével szemben kompenzációként jelenik meg. Emellett egy másik fejlődési vonal is világosan észrevehető: ez nem a pompás színházias világba vezet, hanem az inkább játékos, humoros zsáner-művészetbe. 18. ábra. Ludwig Richter illusztrációja a Csipkerózsika című meséhez, Lipcse, 1853 Richter illusztrációit ebben az időben gyermekek számára megfelelő képeknek tartották. Hiszen az eddigiekből tudjuk, hogy a mesék egyaránt szóltak a felnőtteknek és a gyermekeknek is és az egész család olvasta, illetve nézegette a mesekönyveket, így a gyermekek is mindig hozzájuthattak a mesékhez és láthatták a rajzokat. Kétségtelen, hogy Richter a maga elbeszélő, zsáneri illusztrációival a gyerekek érdeklődését jobban felkeltette, mint Ludwig Emil Grimm. Megfigyelhető, hogy a képeskönyvek későbbi idillizáló és harmonizáló kép-sémája 1900-tól abból a romantikus formai készletből fejlődött ki, amiket Ludwig Richter már korábban lefektetett. Illusztrációiban olyan részleteket, vonalvezetést használt, amely a későbbiekben a képi ábrázolás irányadóivá váltak, még akkor is, ha ezek követőinél 19. ábra. Carl Offterdingers illusztrációja a Csipkerózsika című meséhez, ábra. Fedor Flinzer illusztrációja a Frau Kätzchen című mesekönyben, Lipcse, 1870 Erre jó példa Fedor Flinzer ( ) Frau Kätzchen, ein Volksmärchen (Cica asszony, egy népi mese) című képes mesekönyve, ami 1870-ben jelent meg Lipcsében a Germann kiadónál. Először a mese szövege olvasható és aztán következnek Flinzer egész oldalas illusztrációi. Itt a színház egy macska életében jelenik meg, a polgári létet a macskák életén keresztül ábrázolja és egyben az olvasók humorának áldozza fel az egész történetet. Ha közelebbről megnézzük a Frau Kätzchen stimmt das Trauerlied an (Cica asszony gyászéneke) című illusztrációt, akkor elmondhatjuk, hogy nemcsak egy szépen berendezett szobában felravatalozott macskát láthatunk, akinek a kezében egy gabonakalász van elhelyezve, hanem a cica asszonyt is, aki mellső lábaival egy szövettel letakart székre támaszkodik, száját kitátva az ég felé nézve sír. A jelenetet még inkább a nevetségessé teszi a felravatalozott macska mögötti falon elhelyezett győzelmi koszorú, amelynek közepén egy macskafej látható. Bár itt is elveszett az eredeti romantikus-naív beállítás a mesével szemben, de a helyére nem heroikus átváltozás lép, hanem egy humorral teli távolság

20 Mese és illusztráció Hiba lenne azt gondolni, hogy a mesék interpretációja a művészek óhaját követte. Ez is mindig bizonyos tradíciókban és normákban gyökerezett és gyökerezik, melyek nemcsak társadalmi, időbeni vagy művészi jellegből adódnak, hanem a mesefelfogás történetéből származnak körül az illusztrátorok kevés kivételtől eltekintve különböző akadémiákon szereztek művészeti képzést, ahol megismerték és átvették az uralkodó művészi felfogásokat, festészeti technikákat és rajzstílusokat. Képzésük arra szolgált, hogy bevezesse őket a képekben történő elbeszélés kötelező stilisztikai tradícióiba és konvencióiba. Az ilyen művészi-stilisztikai előírások kedvezőtlenül befolyásolták a mesekönyvek illusztrációját, mert ezek ugyanazok a művészek voltak, akik egyben táblaképeket festettek, freskókat készítettek és mondákat illetve meséket illusztráltak. 16 A meseszövegek funkciója és használata egy további befolyásoló tényezőt alkottak az illusztrátorok számára: a százéves ill. évezredes mese-és mondatörténetekből bizonyos motívumok, motívum láncolatok mindig újra képződtek és megszilárdultak, úgyhogy az egyes mesevariációk minden különbözősége ellenére mégis csak a kulcsmotívumok egy relatív kötelező állandóságáról beszélhetünk. Ezek az előírások a meseszövegen, motívumain és szimbólumain keresztül egy keretet alkottak, amelyben az illusztrátorok különböző hangsúlyok ellenére jelentős jelenetekre és momentumokra orientálódtak. A magukévá tett kulcsjelenetek szinte mindig dramaturgiailag is jelentős szöveghelyek voltak: Jancsi és Juliska eltévednek az erdőben, Hamupipőke felpróbálja az üvegcipellőt, Csipkerózsikát a királyfi csókja ébreszti fel, Piroska a nagymama ágyában fekvő farkasra bámul. Általánosítva azt mondhatjuk, hogy ezek a jelenetek az emberi viselkedés alapvető tapasztalásait jelentik meg: egyedüllét, bánat, jutalom, szerencse, veszély, kiszolgáltatottság. Így aztán tanácsos volt a mese illusztrátorainak is azokat, a már szövegben hangsúlyozott részeket képileg is megragadni, mégpedig úgy, hogy a könyv olvasójának szükségleteit vizuálisan is kielégítse. Meg kell jegyeznünk, hogy a központi motívumon kívül ritkán jelennek meg a mesének más momentumai képekben. A meseillusztrátort befolyásoló tényezők vizsgálatánál nem szabad megfeledkeznünk a képek művészi előállításának folyamán megvalósuló munkamegosztásról sem. Az illusztrátorok a bevett gyakorlat szerint csak az eredeti példány megvalósulásán fáradoztak, amelyet aztán metszők és litográfusok vittek át a nyomólemezre. Eme folyamat során az eredeti elnagyolása és megváltoztatása nem volt ritkaság, jóllehet 1800 körül és után Németországban magasan fejlett volt a fametszés művészete. A meseillusztráció képi és művészi problémájáról szóló szórványosan rendelkezésre álló szakirodalomban a képeket az alapján mérik, hogy a meséhez mennyire áll közel és a megértéséhez mennyire szolgál alapul. Így látja Ilse Bang 1944-es alapos vizsgálata során a mesét, mint egy ősanyagot, amely térben és időben kötetlen és teljesen a romantikus alapötletben gyökerezik. Az illusztrátornak magának kell képzeletének erejével az anyagot és a formát alakítania, hogy az olvasót egy olyan világba helyezze, amelyben minden megtörténhet. Eközben nem használhat olcsó mesterfogásokat és nem éreztetheti saját személyes felfogását, mivel egy igazi meseillusztrációnak időtlennek és általános érvényűnek kell lennie, mint magának a mesének. 17 Az illusztráció kapcsolata a mese egy bizonyos mondanivalójához szükségszerűen egyoldalú értékítélethez vezet. Mind a mese funkciója, mind pedig a mese illusztráció története körül kialakult vitát tekintve megállapíthatjuk, hogy a mese egy beszűkült vagy egyoldalú definíciója az illusztrációk megítélésénél zsákutcába vezet és a korhoz kötött tényezők, amelyek a mesét magát és illusztrátorait befolyásolják, szem elől tévesztik. A meseillusztráció magyarázatának el kell tolódnia, kevésbé kellene igazodnia egy hasonló mesedefinícióhoz, hanem a létrejöttekor fennálló viszonyokat kellene visszatükröznie, amelyek alapján a művész egy mesét képekben interpretál. A mese a fantázia, a misztikum és a varázslat hatalmaként szolgált és szolgál ma is. Szociológiai és történeti kötődését azonban sajnos sokszor figyelmen kívül hagyják. Erre így utal Otto F. Gmelin: A mesék tehát nem szabad fantáziatörténetek, hanem mint minden nyelvi képződmény, konkrét, történetileg függő, gazdaságilag szükséges cselekvési utasítások gyermekek és felnőttek számára. Bizonyos történelmi állapotokat és családi helyzeteket tükröznek vissza Hoffmann Thiele: i.m., Bang, Ilse: Die Entwicklung der deutschen Märchenillustration. München, 1944, F. Bruckmann Verlag, Gmelin, Otto F.:Böses kommt aus Kinderbüchern. Die verpaßten Möglichkeiten kindlicher Bewußtseinsbildung. München, 1972, Kindler Verlag,

A Bécsi Arany Biblia

A Bécsi Arany Biblia A Bécsi Arany Biblia A valaha megjelent legszebb magyar Biblia A könyvnyomtatás felfedezése előtt minden írásművet, így a Bibliát is kézzel másoltak. Királyi és főúri udvarokban, szerzetes kolostorokban,

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Kós Károly 21. századi tükre Egy illusztrált, magyar kiadású szakkönyv bemutatása Készítette: Dróth Júlia Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2007.

Részletesebben

Kép és Gondolat. Kép és Gondolat Published on Országos Széchényi Könyvtár ( 2013/06/ /03/10

Kép és Gondolat. Kép és Gondolat Published on Országos Széchényi Könyvtár (  2013/06/ /03/10 2013/06/22-2014/03/10 [1]Dante Alighieri 700 évvel ezelőtt megírt sorait írók és költők különböző formában tolmácsolták olvasóiknak saját gondolataikkal, egyéniségükkel átszőve, vagy hűen Dante minden

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Mesék és mesekönyvek illusztrációinak adatbázisa. Kenéz Tünde Debreceni Egyetem Komputergrafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék

Mesék és mesekönyvek illusztrációinak adatbázisa. Kenéz Tünde Debreceni Egyetem Komputergrafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék Mesék és mesekönyvek illusztrációinak adatbázisa Kenéz Tünde Debreceni Egyetem Komputergrafikai és Könyvtárinformatikai Tanszék Hol volt hol,nem volt I. A mesék kialakulása -földrajztörténeti irányzat:

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

2017. február 9. Horváth Kinga

2017. február 9. Horváth Kinga ALAKRAJZ II. A félév során a téma elsősorban az emberi test ábrázolása és a tér és az emberi alak kapcsolata. A pontos, arányokra koncentráló, jól komponált rajzok elkészítésén túl cél, hogy eszközök,

Részletesebben

Tanulási kisokos szülőknek

Tanulási kisokos szülőknek Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján

Részletesebben

Vendégünk Törökország

Vendégünk Törökország 2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás

Részletesebben

II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai

II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai 17. A Tragédia első díszkiadása (Budapest, 1887, Athenaeum), (2) + 231 l + 15 t, 34 cm, 15 Zichy Mihály rézmetszetes illusztrációval jelent meg keretdíszes

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható

szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mi jut eszedbe a művészetről? szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mit jelent a művészet szó? mű (nem valódi) ember által csinált készített dolog teljesítmény, munka (kunst-német)

Részletesebben

J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 58 KIADÓI TEVÉKENYSÉG

J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 58 KIADÓI TEVÉKENYSÉG J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 58 KIADÓI TEVÉKENYSÉG Nem tartozik ide - magyar kiegészítés: - a mozgókép, video- és mozifilmek kiadása DVD-n és hasonló egyéb hordozón, lásd 59 - és az

Részletesebben

J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ. 58 Kiadói tevékenység Kiadói tevékenység Könyvkiadás

J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ. 58 Kiadói tevékenység Kiadói tevékenység Könyvkiadás J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 58 Kiadói tevékenység Nem tartozik ide - magyar kiegészítés: - a mozgókép, video- és mozifilmek kiadása DVD-n és hasonló egyéb hordozón, lásd 59 - az eredeti

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

ALKALMAK: minden csütörtökön 10.30 órától 11.00 óráig

ALKALMAK: minden csütörtökön 10.30 órától 11.00 óráig PROGRAMAJÁNLÓ 2012. április hónapra a GYERMEKEK HÁZÁBA www.gyhgyor.hu ZENEBÖLCSI ALKALMAK: minden csütörtökön 10.30 órától 11.00 óráig 6 hónapos kortól 3 éves korig várjuk az apróságokat és szüleiket.

Részletesebben

Jelentése. codex = fatábla (latin)

Jelentése. codex = fatábla (latin) Jelentése codex = fatábla (latin) Jelentése codex = fatábla (latin) Kézzel írott középkori könyv, amely a 4. században jelent meg. Ám a 11. századig nem volt papír! Csak pergamenre írták, mert papirusz

Részletesebben

HÁZIDOLGOZAT KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE

HÁZIDOLGOZAT KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE HÁZIDOLGOZAT KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE Két mővészeti album összehasonlító elemzése Készítette: Koronczai-Fekete Viktória Konzulens: Buda Attila PPKE Könyvkiadói szakember képzés 2011. május hó BEVEZETÉS Feladtomnak

Részletesebben

2+1. Irodalmi és Filmes Verseny (2018/2019) Kedves Versenyző!

2+1. Irodalmi és Filmes Verseny (2018/2019) Kedves Versenyző! +1 Irodalmi és Filmes Verseny (018/019) A versenyző neve: Iskolája: Felkészítő tanára: Kedves Versenyző! Szeretettel köszöntünk abból az alkalomból, hogy a kiírásban szereplő könyvek elolvasása és a film

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP Művészettörténet Teszt jellegű, rövid feladatok 30 pont 1. Az alábbi fotókon ókori egyiptomi műemlékeket, alkotásokat

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

35. ábra (folyt.) 36. ábra

35. ábra (folyt.) 36. ábra 41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar

Részletesebben

Két madaras könyv tipográfiai összevetése

Két madaras könyv tipográfiai összevetése A KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE VIZSGADOLGOZAT Két madaras könyv tipográfiai összevetése Mark Rauzon: Képes madárenciklopédia (Maecenas Kiadó, 1994.) és Dr. Reinhardt Witt: Nagy európai madárkalauz (Officina Nova,

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ÁZSIAI KULTÚRÁKRÓL FIATALOKNAK 2. JAPÁN HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM MÚZEUMPEDAGÓGIAI KISKÖNYVTÁRA

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ÁZSIAI KULTÚRÁKRÓL FIATALOKNAK 2. JAPÁN HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM MÚZEUMPEDAGÓGIAI KISKÖNYVTÁRA SZAKMAI BESZÁMOLÓ ÁZSIAI KULTÚRÁKRÓL FIATALOKNAK 2. JAPÁN NKA PÁLYÁZATI AZONOSÍTÓ: 3438/00216 Pályázati beszámoló elérési útvonalai Szépművészeti Múzeum honlapján http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/86/cikk_86/nka_beszamolo_hopp_muzped_kiskonyvtar.pdf

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07. Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6

Részletesebben

Kedves Olvasóink, bevezető

Kedves Olvasóink, bevezető Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat

Részletesebben

KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE HÁZIDOLGOZAT

KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE HÁZIDOLGOZAT KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE HÁZIDOLGOZAT Két illusztrált gyerekkönyv tipográfiai összehasonlítása Készítette: Boros Klára Tanár: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2010. május 24. A könyvek

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Az egyre elszaporodó gigászi méretű vásárlásra szolgáló helyek láttán az ember eltöpreng, vajon szükségszerű-e létrejöttük, és, ha igen,

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Ezüst hajú, fehér szakállú, hórihorgas kisgyerek. Gondolatok Maurits Ferencről

Ezüst hajú, fehér szakállú, hórihorgas kisgyerek. Gondolatok Maurits Ferencről Ezüst hajú, fehér szakállú, hórihorgas kisgyerek Gondolatok Maurits Ferencről Bevezető Skiccek, rajzok, pálcikababák, kusza vonalkák. Ha rákérdezünk a gyermekkép alkotójára, hogy ez épp most mit ábrázol,

Részletesebben

EGY MŰVÉSZETI MONOGRÁFIA

EGY MŰVÉSZETI MONOGRÁFIA Készítette: Nagy Tímea EGY MŰVÉSZETI MONOGRÁFIA TIPOGRÁFIAI ELEMZÉSE PPKE BTK, Könyvkiadói szakember továbbképzés Könyvkiadás története Buda Attila 2012.05.28. 1 NAGY MŰVÉSZEK ÉLETE Klimt Könyv adatai

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM I. (iskolai) forduló 2012. február 9. Intézmény neve (bélyegző) Versenyző Pontszám Neve Megye Elérhető Elért 60 Felkészítő tanár

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése?

Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése? Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése? Timkó György 1906-ban jelent meg Beöthy Zsolt szerkesztésében A magyar irodalom története című kétkötetes könyv. Ebben olvasható: [Károlyi] nem oly jártas ugyan

Részletesebben

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Két kötet összehasonlítása Lázár Ervin: A manógyár (Bp., Osiris, 2002) Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (Szeged, Szukits Könyvkiadó, 1998). Készítette: Lichtneckert Erika Konzulens:

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése TÉZISEK HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése J. K. Rowling tíz évig írta regénysorozatát, így egy utolsó szegletéig jól átgondolt művel van dolgunk.

Részletesebben

Anyanyelvi nevelés a tudományos játékban. Készítette: R. Toma Kornélia főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Sárospatak, 2015

Anyanyelvi nevelés a tudományos játékban. Készítette: R. Toma Kornélia főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Sárospatak, 2015 Anyanyelvi nevelés a tudományos játékban Készítette: R. Toma Kornélia főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Sárospatak, 2015 Comenius anyanyelvi nevelés terén megfogalmazott állításai,

Részletesebben

2. 5 perces akt krokik ecsettel, tussal. Kompozíció 3 15 perces vázlat alapján, lavírozott tussal egy lapra. Ülő akt, háromszög kompozíció.

2. 5 perces akt krokik ecsettel, tussal. Kompozíció 3 15 perces vázlat alapján, lavírozott tussal egy lapra. Ülő akt, háromszög kompozíció. TEMATIKA Tantárgy neve Alakrajz II. Tantárgy kódja KAB 1015 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 6 Félévi követelmény gyakorlati jegy Tematika 1. Figura, mozgásban. Akt krokik, 5 perces. 10 kroki egy beállításról,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése

Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése A MINDENNAPOS MűVÉSZETI NEVELÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK LEHETőSÉGEI TANTÁRGYAK KÖZÖTTI INTEGRÁCIÓS PROJEKTEK GÁSPÁR TAMÁS Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése

Részletesebben

Szerkesztő munkatársa Szerkesztő munkatársa

Szerkesztő munkatársa Szerkesztő munkatársa 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

A realizmus fogalma 1.

A realizmus fogalma 1. A realizmus A realizmus A romantikával egyidejűleg XIX. sz. elejétől a századforduló időszakáig terjedt el az európai festészetben, irodalomban. Az 1850-1870 közötti két évtizedben a legjelentősebb. Az

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

A román, a gót és a reneszánsz művészet

A román, a gót és a reneszánsz művészet A román, a gót és a reneszánsz művészet Román művészet XI-XIII. sz. közepe Román = rómaias, Rómát utánzó Kialakulása: Franciaország, Németország, Itália Később Európa-szerte elterjed Filozófia, oktatás

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Vizuális nevelés tantárgypedagógia

Vizuális nevelés tantárgypedagógia NEVELÉS KIFEJEZÉS- KÉPZŐMŰVÉSZETTEL, TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRÁVAL alkotó- és elemző feladatok Vizuális nevelés tantárgypedagógia Sándor Zsuzsa (animációk nélküli változat SZUBJEKTÍV OBJEKTÍV a TÁRGY-

Részletesebben

MINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT

MINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT MINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT HU11-0005-A1-2013 16. HÍRLEVÉL Oldal 2 RÉGMÚLT KARÁCSONYOK MESÉI Generációs-híd program beszélgetés a múltról tevékenység keretén belül 2016. december 08-án az Őszi Fény

Részletesebben

Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?

Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét? 2011/10/06 Az ember tragédiája rajzfilmen: Jankovics Marcell részleteket vetít az alkotásból október 6-án. Az érdeklődőket előzetes bejelentkezés után várjuk! [1]Jankovics Marcell Kossuth-díjas, érdemes

Részletesebben

Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ. olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ

Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ. olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ Szeretettel ajánlom ezt a nyelvkönyvsorozatot kezdő tanulóknak (felnőtteknek gyerekeknek) egyaránt. Ez az olasz nyelvkönyv

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSG 2012. október 15. RJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚR KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2012. október 15. 14:00 z írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Nagyböjti ajánlataink! Kifestő-sorozatunk rendkívül kedvező áron, 500 Ft/db

Nagyböjti ajánlataink! Kifestő-sorozatunk rendkívül kedvező áron, 500 Ft/db Nagyböjti ajánlataink! Kifestő-sorozatunk rendkívül kedvező áron, 500 Ft/db Félelem és reménykedés, gyávaság és hősködés vette körül a húsvéti misztériumot Jézus mellett is, sokan hosszú vívódás és megalázódás

Részletesebben

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY 2013/2014. TANÉV NÉV:.. OSZTÁLY:. Az idei történelem verseny témája: Szent István és az államalapítás kora. A feladatok közül próbálj mindegyikre válaszolni. Ne csüggedj, ha

Részletesebben

Albrecht Dürer. Heinz LÜDECKE: című könyvének tipográfiai elemzése KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

Albrecht Dürer. Heinz LÜDECKE: című könyvének tipográfiai elemzése KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Heinz LÜDECKE: Albrecht Dürer című könyvének tipográfiai elemzése KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Sári Erna PPKE BTK Könyvkiadói szakember képzés I. évfolyam 2010. április 30. A KÖNYV ADATAI Szerző: Heinz LÜDECKE

Részletesebben

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Hunyadi Mátyás, a király Hagyomány és megújulás a királyi udvarban, 1458 1490 Készítette: Gajdáné Fekete Zita Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest,

Részletesebben

Hölderlin. Életpályája

Hölderlin. Életpályája Hölderlin Életpályája Friedrich Hölderlin (1770 1843) a német költészet és az egyetemes világirodalom egyik legnagyobb lírikusa, a legtisztább eszményekért rajongó költô. Míg élt, kevés elismerésben volt

Részletesebben

1. IDŐUTAZÁS: TOLDI ÉS KORA

1. IDŐUTAZÁS: TOLDI ÉS KORA 1. bihari birtokos nemes. I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-1382) 2017. szeptember Cél: A történelmi kor: Toldi korának megismertetése a tanulókkal. PPT. Felsős tanulók, osztályok PPT készítenek, s előadás

Részletesebben

A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MŰVÉSZETTÖRTÉNET FELADATLAP

A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MŰVÉSZETTÖRTÉNET FELADATLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MŰVÉSZETTÖRTÉNET FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott

Részletesebben

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT A Képzelt lények könyve és a Jelképtár című művek összehasonlító elemzése tartalmi és formai szempontok alapján Készítette: Ecsedy Gergely Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő

Részletesebben

ÚT A BELSŐ SZABADSÁGHOZ Ottlik Géza: Iskola a határon világirodalmi párhuzamokkal

ÚT A BELSŐ SZABADSÁGHOZ Ottlik Géza: Iskola a határon világirodalmi párhuzamokkal A regény nem szól valamiről, hanem maga a valami. (O. G.) ÚT A BELSŐ SZABADSÁGHOZ Ottlik Géza: Iskola a határon világirodalmi párhuzamokkal Dr. Fűzfa Balázs Károli Gáspár Református Egyetem, 2017. március

Részletesebben

Utazás a múltba, fedezzük fel a jövő kincseit Német nemzetiségi tábor Szöveges és képes beszámoló

Utazás a múltba, fedezzük fel a jövő kincseit Német nemzetiségi tábor Szöveges és képes beszámoló Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung der Stadt Gyula 5700 Gyula, K. Schriffert József u. 1. Utazás a múltba, fedezzük fel a jövő kincseit Német nemzetiségi

Részletesebben

Családi nap című pályázati programról szóló beszámoló

Családi nap című pályázati programról szóló beszámoló Családi nap című pályázati programról szóló beszámoló Készült: Időpont: Csillagvár Waldorf Tagóvoda 8200 Veszprém Szent István út 12. 2013 november 25-december 05-ig A megvalósításban résztvevő óvodapedagógusok:

Részletesebben

MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY ALSÓ TAGOZATOS TANULÓK SZÁMÁRA (1-4. ÉVFOLYAM)

MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY ALSÓ TAGOZATOS TANULÓK SZÁMÁRA (1-4. ÉVFOLYAM) MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY ALSÓ TAGOZATOS TANULÓK SZÁMÁRA (1-4. ÉVFOLYAM) versenyt hirdet általános iskolai alsó tagozatos tanulók számára. Közreműködők: Vámospércsi Mátyás Király Általános Iskola és

Részletesebben

APÁK, FIÚK. Vajdovics Zsuzsanna

APÁK, FIÚK. Vajdovics Zsuzsanna APÁK, FIÚK Vajdovics Zsuzsanna Lénárd Sándor író, költő, fordító és orvos (1910 1972) élete az örökös újrakezdés jegyében telt el: háromszor cserélt hazát és nyelvet, amikor az első világháború után szülővárosából,

Részletesebben

Hasonmások Válogatás az OSZK gyűjteményeiből

Hasonmások Válogatás az OSZK gyűjteményeiből 2013/03/05-2013/07/13 1. oldal (összes: 8) 2. oldal (összes: 8) [1]2013. március 5. és 2013. július 13. között fakszimile és reprint köteteink gyűjteményéből mutatunk be válogatást könyvtárunk katalógusterében.

Részletesebben

Zórád Ernő. (1911-2004) képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista

Zórád Ernő. (1911-2004) képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista Rajzait elegancia és bravúros rajztudás jellemezte. Nekem száz oldal kell ahhoz, amit ő egyetlen vonallal ki tud fejezni. Márai Sándor Zórád Ernő (1911-2004) képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor,

Részletesebben

könyvet ír, publikál, és még sorolhatnám.

könyvet ír, publikál, és még sorolhatnám. Orosz István Szalma Edit Orosz István sokoldalú művész. Grafikái mellett animációs filmmel is foglalkozik. Plakátjaival sok külföldi és magyarországi kiállításon vett részt. A Nyugat-Magyarországi Egyetem

Részletesebben

Óravázlat Erkölcstan / Technika

Óravázlat Erkölcstan / Technika Óravázlat Erkölcstan / Technika A pedagógus neve: Csillag Beáta Tantárgy: Erkölcstan / Technika Iskola/Osztály: Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola / 3.c Az óra témája: A barátság

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri

1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri 1 1. 2. 3. 4. 5., 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15., (,»;, ;,...) 16. 17. 18.,, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. (, ) 26.. 27.,, 28. (, ) 29. 30., 31. 32. 33. 34. '' '' 35. 36. 37., 38., 39., Santa Maria

Részletesebben

SYLLABUS. DF DD DS DC megnevezése X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter

SYLLABUS. DF DD DS DC megnevezése X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar Szak Német nyelv és irodalom Német nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv és irodalom Német/román

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 21. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

MESÉKBŐL ÁLL A VILÁG! Bács-Kiskun megyei gyermekkönyvtárosok szakmai továbbképzése november

MESÉKBŐL ÁLL A VILÁG! Bács-Kiskun megyei gyermekkönyvtárosok szakmai továbbképzése november MESÉKBŐL ÁLL A VILÁG! Bács-Kiskun megyei gyermekkönyvtárosok szakmai továbbképzése 2015. november 16-17. A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár rendszeresen szervez továbbképzést a megye könyvtárosainak,

Részletesebben

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés

ÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés ÉNEK-ZENE osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 45 p. 10 p. aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2) javító vizsga írásbeli

Részletesebben

Húsvét. Olvasószint: A. Megoldások:

Húsvét. Olvasószint: A. Megoldások: Az Olvass magyarul! kiskönyvsorozat azoknak a tengeren túl élő magyar gyerekeknek készül, akik az angol mellett magyarul is tanulnak írni és olvasni. Természetesen a világ bármely részén élő magyar gyermekeknek

Részletesebben

Nagyová Terézia. Kiállítás-rendezési gyakorlat 2013/14 KASSÁK! A Kassák Múzeum állandó kiállítása

Nagyová Terézia. Kiállítás-rendezési gyakorlat 2013/14 KASSÁK! A Kassák Múzeum állandó kiállítása Nagyová Terézia Kiállítás-rendezési gyakorlat 2013/14 KASSÁK! A Kassák Múzeum állandó kiállítása A Kassák Múzeumot először 2011 tavaszán látogattam megcsoporttársaimmalaz ELTE-n töltött tanulmányutam során.

Részletesebben

MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA

MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Vállalkozás, kultúra, polgárosodás

Vállalkozás, kultúra, polgárosodás 2011/11/04 Page 1 of 5 [1]Az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport 19. századi műhelye címmel közös kiállítást rendez Heckenast Gusztáv (1811 1878) születésének

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló 1. Mennyi az eredmény 15+17 15+17 15+17=? A) 28 B) 35 C) 36 D)96 2. Melyik szám van a piramis csúcsán? 42 82 38 A) 168 B) 138

Részletesebben