A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Átírás

1 A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Közpnti Igazgatóság, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság április

2 alegység VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Közpnti Igazgatóság és Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Elérhetőségek: Vízügyi és Környezetvédelmi Közpnti Igazgatóság (VKKI) Cím: 1012 Budapest, Márvány utca 1/c-d Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Cím: 6720 Szeged, Stefánia u. 4. Hnlapk: (a VKKI intézményi hnlapja) ( a vízgyűjtő-gazdálkdási tervek és a tervezés hnlapja) (az EU VKI szakmai dkumentumainak és a jelentések hnlapja) (az ATI-KÖVIZIG hnlapja) Közpnti cím: vkki@vkki.hu titkarsag@atikvizig.hu Közpnti telefnszám:

3 TARTALOM BEVEZETŐ VÍZGYŰJTŐK ÉS VÍZTESTEK JELLEMZÉSE Természeti környezet Dmbrzat, éghajlat Földtan, talajtakaró Vízföldtan Vízrajz Élővilág Társadalmi és gazdasági visznyk Településhálózat, népességföldrajz Területhasználat Gazdaságföldrajz A vízgyűjtő-gazdálkdási tervezés szereplői Hatáskörrel rendelkező hatóság A tervezést végző szervezetek Határvízi kapcslatk Érintettek Víztestek jellemzése Vízflyás víztestek Állóvíz víztestek Erősen módsíttt és mesterséges víztestek Felszín alatti víztestek EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK Pntszerű szennyezőfrrásk Települési szennyezőfrrásk Ipari szennyezőfrrásk, szennyezett területek Mezőgazdasági szennyezőfrrásk Balesetszerű szennyezések Diffúz szennyezőfrrásk Települések Mezőgazdasági tevékenység A természetes állaptt beflyásló hidrmrflógiai beavatkzásk Keresztirányú műtárgyak, duzzasztásk Vízjárást módsító beavatkzásk, vízkrmányzás Fenntartási tevékenységek Vízkivételek Vízkivétel felszíni vizekből Vízkivételek felszín alatti vizekből Egyéb terhelések Belvízelvezetés Közlekedés Rekreáció Halászat Éghajlatváltzás Az éghajlatváltzás várható hatásai Az éghajlatváltzás kezelése a vízgyűjtő-gazdálkdási tervben VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK Ivóvízkivételek védőterületei...53

4 3.1.1 Felszíni ivóvízbázisk Felszín alatti ivóvízbázisk Ivóvízbázisk védőterületeinek nyilvántartása és kijelölése Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Tápanyag-érzékeny területek Nitrátérzékeny területek Természetes fürdőhelyek Természetes fürdőhelyek kijelölésével érintett víztestek Természeti értékei miatt védett területek A halak életfeltételeinek biztsítására kijelölt felszíni vizek MONITORING HÁLÓZATOK ÉS PROGRAMOK Felszíni vizek Felszín alatti vizek Védett területek A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK AZONOSÍTÁSA Felszíni vizek állaptának minősítése Vízflyás víztestek öklógiai és kémiai állaptának minősítése Állóvíz víztestek öklógiai és kémiai állaptának minősítése Felszín alatti víztestek állaptának minősítése Felszín alatti víztestek mennyiségi állaptának minősítése Felszín alatti víztestek kémiai állaptának minősítése Védelem alatt álló területek állaptának értékelése Tápanyag- és nitrátérzékeny területek Természetes fürdőhelyek Védett természeti területek A víztestek állaptával kapcslats jelentős prblémák Vízflyásk, állóvizek Felszín alatti víztestek KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK Mentességi vizsgálatk Döntési priritásk Környezeti célkitűzések elérésének ütemezése VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE Közüzemi vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás költségmegtérülésének értékelése Mezőgazdasági vízszlgáltatásk pénzügyi költségmegtérülésének értékelése A vízszlgáltatásk külső költségeinek jelenlegi megfizettetésének helyzete INTÉZKEDÉSI PROGRAM Tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentését célzó intézkedések Településekről összegyűjtött kmmunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcslats intézkedések Ipari frrásból származó közvetlen szennyezések Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése Jó halászati és hrgászati gyakrlat kialakítása és elterjesztése A tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése...138

5 8.3 Vízflyásk és állóvizek hidrmrflógiai állaptát javító intézkedések Vízflyásk és állóvizek medrét érintő intézkedések Vízflyásk árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vnatkzó intézkedések A hidrmrflógai visznykat jelentősen beflyásló vízhasználatk módsítása A vízflyásk és állóvizek hidrmrflógiai állaptát javító intézkedések alkalmazása Fenntartható vízhasználatk a vizek mennyiségi védelme érdekében Megfelelő ivóvízminőséget biztsító intézkedések Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területre vnatkzó egyedi intézkedések Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vnatkzó intézkedések Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vnatkzó intézkedések alkalmazása A halak életfeltételeinek biztsítására kijelölt felszíni vizekre vnatkzó intézkedések Természetes fürdőhelyekre vnatkzó speciális intézkedések Finanszírzási igény Alap- és tvábbi alapintézkedések rszágs szinten Kiegészítő intézkedések KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS TERVEK A KÖZVÉLEMÉNY BEVONÁSA A társadalm benásának flyamata A társadalm bevnásának hatása a terv tartalmára A társadalm bevnásáhz kapcslódó anyagk elérhetősége KÉSZÍTETTÉK...170

6 Ábrák 1-1. ábra Tervezési terület Kurca alegység áttekintő térképe ábra Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés részarányai az alegység területén ábra Az alegységre jellemző talajtípusk területi százaléks aránya ábra: Belvízzel veszélyeztetett területek ábra: Az éghajlati vízhiány területi elszlása ábra: A területhasználat alegységre jellemző átlagértékei ábra Összes fszfr (TP) emisszó a térségben ábra A vízkivételek megszlása az alegység területén között ábra: A felszíni vizekre vnatkzó minősítési rendszer sémája ábra: Vízflyás víztestek öklógiai minősítése a víztestek száma és hssza szerinti megszlásban ábra: Víztestek számának megszlása a bilógiai elemekre kaptt sztályba srlás szerint, élőlény együttesenként ábra: Víztestek számának megszlása a fizikai-kémiai minősítésre kaptt sztályba srlás szerint ábra: Vízflyásk hidrmrflógiai minősítésnek eredményei, kategóriák szerinti felbntásban ábra: Állóvizek öklógiai sztályai a víztestek száma és felülete szerinti megszlásban ábra: Felszín alatti vizek minősítésének módszere ábra: A felszín alatti víztestek mennyiségi állaptának összesített minősítése, víztest típusnként ábra: Felszín alatti víztestek kémiai állaptának összesített minősítése, víztest típusnként ábra: Víztestekre vnatkzó célkitűzések megvalósulása (az adtt időszakban megfelelővé vált víztestek száma az összes víztest %-ban) ábra: A VGT célfája Táblázatk 1-1. táblázat Az alegységre jellemző magassági értékek táblázat Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés Magyarrszág, a Tisza részvízgyűjtő és az alegység területén táblázat Jellemző talajtípusk az alegység területén táblázat Terület és főbb népességadatk régiónként, január táblázat Az alegység terv társadalmi vitájába bevnt szervezetek táblázat Vízflyás típusk meghatárzási szempntjai táblázat A vízflyásk típusai az alegységen táblázat Az alegységen található vízflyás víztestek típusai táblázat A természetes eredetű állóvíz víztestekre vnatkzó tiplógia szempntjai táblázat Az alegységen található állóvíz víztestek típusai táblázat Az erősen módsíttt és mesterséges vízflyásk funkciói táblázat Az alegység vízflyás víztesteinek jellemző adatai táblázat Az alegység állóvíz víztesteinek jellemző adatai táblázat Az alegységen található felszín alatti víztestek típusai táblázat Közvetlen ipari kibcsátók az alegység területén táblázat Az alegység szennyezett területei a FAVI-KÁRINFO adatbázis alapján táblázat Belterületi nitrgénszennyezés táblázat: A mrflógiai visznykat és a vízjárást jelentősen beflyásló emberi beavatkzásk természetes vízflyásk és állóvizek esetén táblázat A felszíni vízkivételek alakulása az alegység területén táblázat: Felszíni vízkivételek a használatk szerint alegységenként (2006) táblázat: Felszíni vízkivételek hatásának minősítése és a hasznsítható készlet jellemzői alegységenként (2006) táblázat Védőterülettel rendelkező felszín alatti vízbázisk az alegység területén táblázat A védőterületek és védőidmk méretezése és feladata táblázat: Önálló víztestként nem kijelölt, fürdővíz használat miatt védett viz táblázat: VKI vízflyás víztestek (5) természeti értékei miatt védett területtel való érintettsége (meder szerint)... 57

7 3-5. táblázat: VKI állóvíz víztestek (1) természeti értékei miatt védett területtel való érintettsége (meder szerint) táblázat: A bilógiát támgató hidrmrflógiai vizsgálatk táblázat: A bilógiát támgató fizikai-kémiai elemek vizsgálata táblázat: A felszíni víztestek mnitring prgramjai és a mérési gyakriságk táblázat: A felszín alatt vizek kémiai és mennyiségi mnitring pntjai az alegység területén táblázat: Mnitring pntk a Kurca alegység területén a védett területeken táblázat: Víztestek minősítésének összefglaló jellemzői táblázat: Vízflyás víztestek öklógiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint táblázat: Vízflyás víztestek öklógiai minősítésének eredményei a különböző kategóriákban táblázat: A bilógiai elemek szerinti minősítés eredményeinek megszlása élőlény együttesenként táblázat: A bilógiai minősítés eredménye víztest kategóriánként táblázat: A támgató fizikai és kémiai jellemzők szerint végzett vízminősítés eredménye elem csprtnként táblázat: Vízflyásk hidrmrflógiai minősítésének eredményei a különböző víztípusk és használat jellege függvényében táblázat: Állóvíz víztestek öklógiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állaptának minősítése tesztenként és víztest típusnként táblázat: Süllyedés teszt szerint gyenge állaptú termálvíztestek táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai minősítése tesztenként és víztest típusnként táblázat: A nitrát-szennyezettségi arányk víztest-típusnként táblázat: Természetes fürdőhely kijelölése miatt érintett, víztestként nem kijelölt felszíni vizek állapta a fürdővíz minőségi követelmények szempntjából táblázat: A víztől függő élőhely típusk és jellemző kársdási jelenségek táblázat: A mentességi vizsgálatk eredményei (az k előfrdulása a mentességet igénylő víztestek %-ában) táblázat: A célkitűzést elért víztestek száma időszaknként, a víztestek típusa szerint táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató az elszámlt költségek alapján (nettó bevétel/üzemi ráfrdítás) (%) táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a vízflyás víztesteknél a víztestek %-ban táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél a víztestek %-ban táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél a víztestek %-ban táblázat: Az egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a vízflyás víztesteknél a víztestek %-ban táblázat: Az egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél a víztestek %-ban táblázat: Vízflyásk hidrmrflógiai állaptát javító intézkedések alkalmazása a víztestek %-ban táblázat: Állóvizek hidrmrflógiai állaptát javító intézkedések alkalmazása a víztestek %-ban táblázat: A fenntartható vízhasználatkra vnatkzó intézkedések alkalmazása vízflyás víztesteknél a víztestek %- ban táblázat: A fenntartható vízhasználatkra vnatkzó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél táblázat: A fenntartható vízhasználatkra vnatkzó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél a víztestek %-ban táblázat Védett természeti területekre vnatkzó intézkedések táblázat: A vizes élőhelyekre vnatkzó intézkedések alkalmazása a vízflyás víztesteknél a víztestek %-ban táblázat: A vizes élőhelyekre vnatkzó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél a víztestek %-ban táblázat: A vizes élőhelyekre vnatkzó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél a víztestek %- ban táblázat: Az alapintézkedések beruházási költsége, Mrd Ft táblázat: Előkészítő és átfgó intézkedések költségei, Mrd Ft táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések költsége, Mrd Ft táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések költsége, 2-19, Kurca alegységre vnatkzóan, Mrd Ft

8 Mellékletek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók) 1.1. Népesség statisztika 1.3. Települések besrlása 1.4. Vízflyás referencia jellemzői 1.6. Állóvíz referencia jellemzői 1.8. Erősen módsíttt vízflyás 2.1. Szennyvízterhelés 2.3. Hulladékgazdálkdás 2.6. Felszín alatti terhelések KARINFO 2.7. Állattartó telepek 2.8. Halászat, hrgászat 2.9. Balesetszerű szennyezések Diffúz terhelés Hidrmrflógiai beavatkzásk Felszíni vízkészlet vízkivétel Felszínalatti vízkivételek Közlekedés Rekreáció 3.1. Közcélú vízbázisk 3.3. Nitrát, tápanyag érzékeny területek 3.4. A 78/2008 (IV.3.) Krm. Rendelet szerint kijelölt fürdőhelyek listája 3.5. Védett területek 4.1. FEV mnitring 4.2. FAV mnitring 4.3. Védett terület mnitring 4.4. Jgszabályk 4.5. Terepi jegyzőkönyvek 4.6. Terepi jegyzőkönyvek 5.1. Felszíni állapt 5.2. FAV mennyiség 5.3. Háttér küszöbértékek 5.4. Nitrát szennyezett területek aránya 5.5. FAV kémiai minősítés 5.6. Vízbázisk veszélyeztetettsége 6.1. Mentességek indklása 6.2. Célk intézkedések 6.3. Védett intézkedések 8.1. Alapintézkedések

9 8.2. Kiegészítő intézkedés 8.3. Műszaki intézkedés 8.4. Nemzetközi intézkedések 9.1. Kurca alegységen flyamatban lévő prgramk Alegységi fórum emlékeztetők 1.1. Népesség statisztika 1.3. Települések besrlása 1.4. Vízflyás referencia jellemzői 1.6. Állóvíz referencia jellemzői 1.8. Erősen módsíttt vízflyás 2.1. Szennyvízterhelés 2.3. Hulladékgazdálkdás 2.6. Felszín alatti terhelések KARINFO 2.7. Állattartó telepek 2.8. Halászat, hrgászat 2.9. Balesetszerű szennyezések Diffúz terhelés Térképek jegyzéke (mellékelt lemezen találhatók) 1.1. Átnézeti térkép 1.2. Területhasználat 1.3. Vízflyás víztestek kategóriái 1.4. Vízflyás víztestek típusai 1.5. Állóvíz víztestek kategóriái 1.6. Állóvíz víztestek típusai 1.7. FAV víztestek, sekély prózus és sekély hegyvidéki 1.8. FAV víztestek, prózus és hegyvidéki 1.9. FAV víztestek, prózus termál FAV vízestek karszt és termálkarszt 2.1. Kmmunális és ipari szennyvízbevezetések 2.2. Hulladékgazdálkdás 2.3. Szennyezett területek 2.4. IPPC és SEVESO üzemek, káresemények 2.5. Diffúz fszfrterhelés 2.6. Diffúz nitrátterhelés, állattartó telepek 2.7. Völgyzáró gátak, fenékküszöbök, tárzók, töltések 2.8. Hidrmrflógiai beflyásltság 2.9. Vízkivételek felszíni vizekből Vízkivételek felszín alatti vizekből, sekély prózus és sekély hegyvidéki Vízkivételek felszín alatti vizekből, prózus és hegyvidéki Vízkivételek felszín alatti vizekből, prózus termál Közlekedés

10 2.15. Rekreáció 3.1. Ivóvízkivételek védőterületei 3.2. Tápanyag- és nitrátérzékeny területek 3.3. Természetes fürdőhelyek és fürdővizek 3.4. Védett természeti területek 3.5. Natura 2000 és egyéb védett területek 4.1. Felszíni vizek mnitringja 4.2. FAV-k mnitringja, sekély prózus és sekély hegyvidéki 4.3. FAV-k mnitringja, prózus és hegyvidéki 4.4. FAV-k mnitringja, prózustermál 4.6. Védett területek mnitringja 5.1. Felsiívi víztestek öklógiai minősítése 5.2. Felszíni víztestek sztályzása bilógiai elemek 5.3. Felszíni víztestek sztályzása fizikai-kémiai elemek 5.4. Felszíni vztestek sztályzása hidrmrflógiai elemek 5.5. Felszíni víztestek kémiai minősítése 5.6. FAV mennyiségi állapta, sekély prózus és sekély hegyvidéki 5.7. FAV mennyiségi állapta, prózus és hegyvidéki 5.8. FAV mennyiségi állapta, prózus termál FAV kémiai állapta, sekély prózus és sekély hegyvidéki FAV kémiai állapta, prózus és hegyvidéki FAV kémiai állapta, prózus termál Nitrátérzékeny és szennyezett területek Természetes fürdőhelyek és fürdővizek Az rszágs és a vnatkzó vízgyűjtő terv a mellékelt CD-n található. Rövidítések jegyzéke A AAS AGROTOPO AKG ÁMÖ ÁNTSZ AOX BAT BTEX CEN CIS CORINE DDT DDT DRBM Alapintézkedések Atmabszrpciós spektrszkópia (Atmic Absrptin Spectrscpy) Agrtpgráfiai Adatbázis agrár-környezetgazdálkdás Általáns Mezőgazdasági Összeírás Állami Népegészségügyi és Tisztirvsi Szlgálat AAdszrbeálható szerves halgénvegyületek legjbb elérhető technlógia (Best Available Techniques) illékny mnarmás szénhidrgének összefglaló rövidítése (Benzl, Tlul, Etil-benzl, Xill) nemzetközi szabvány típus számítógépes infrmációs rendszer (Cmputer Infrmatin System) Európa környezeti infrmációs rendszere (Cmmunity-wide Crdinatin f Infrmatin n the Envirnment ) diklór-difenil-triklóretán diklór-difenil-triklóretán Duna Vízgyűjtőkerület Menedzsment (Danube River Basin Management)

11 ECOSTAT Krmányzati Gazdaság- és Társadalm-stratégiai Kutató Intézet EGK Európai Gazdasági Közösség EGT Európai Gazdasági Térség EIONET Európai Környezeti Infrmációs és Megfigyelő Hálózat EKHE egységes környezethasználati engedély EMVA Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap ENSZ EGB Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizttsága EPER Európai Szennyező Anyagk Kibcsátási Regisztere (Eurpean Pllutant Emissin Register ) EQR környezetminőségi arány (Envirnmental Quality Rati) EQS Környezetminőségi határérték ESPON Európai Tervezési Megfigyelő Hálózat (Eurpean Observatin Netwrk) ETE európai területi együttműködés EU Európai Unió EURATOM Európai Atmenergia Közösség EüM Egészségügyi minisztérium FAV felszín alatti vizek FAVI Felszín Alatti Víz és a Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszere FAVÖKO felszín alatti víztől függő ökszisztéma FÖMI Földmérési és Távérzékelési Intézet FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GDP bruttó hazai termék GF glmerulus filtráció GIS Térinfrmatikai rendszer (Gegraphical Infrmatin System) GKI Gazdaságkutató Intézet GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Prgram GWP Föld Felmelegítési Képesség (Glbal Warming Ptential) HCH lindán (hexachlrciclhexan) HIR Hulladékgazdálkdási Infrmációs Rendszer HM Hnvédelmi Minisztérium HMGy Helyes Mezőgazdasági Gyakrlat HMKÁ helyes mezőgazdasági és környezeti állapt ICPDR Duna Védelmi Nemzetközi Bizttság (Internatinal Cmmissin fr the Prtectin f the Danube River) INTERREG IVC Interreginális Együttműködési Prgram IPCC Intergvernmental Panel n Climate Change IPPC Integrált Szennyezés Megelőzés és Ellenőrzés (Integrated Pllutin Preventin and Cntrl) IPPC egységes környezethasználati engedélyezés ISO nemzetközi szabvány típus ISPA Strukturális Felzárkózást Segítő Eszköz (Instrument fr Structural Prgrammes fr pre-accessin) JVK összegyűjtött prbléma K kiegészítő intézkedések K+F Kutatás és Fejlesztés K+F kutatás-fejlesztés KÁRINFO Országs Kármentesítési Prgram adatbázisa KEOP Környezet és Energia peratív prgram KHEM Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium KHVM Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

12 KöM KÖTEVIFE KöViM KÖVIZIG KÖZOP KSH KTVF KvVM LE LKV LLL LNV LSZK MÁFI MAKE MAVÍZ MePAR MgSzH MME MSZ MTA MW MWh NATO NBmR NCA NDS NEEAP NÉS NÉS NFFS NFGM NFÜ NGO NHST NKTH NPI NTS OECD OGY OHT OKIR OKKP OKTFV OSAP OTK Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelet Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Közlekedés Operatív Prgram Közpnti Statisztikai Hivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium laksegyenérték legkisebb víz életen át tartó tanulás (Life Lng Learning) legnagybb víz lgisztikai szlgáltató közpntk (szövetsége) Magyar Állami Földtani Intézet Magyar Agrárközgazdasági Egyesület Magyar Vízközmű Szövetség Mezőgazdasági Parcella Aznsító Rendszer Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület magyar szabvány Magyar Tudmánys Akadémia megawatt Megawattóra (Megawatthur) Észak-atlanti Szerződés Szervezete (Nrth Atlantic Treaty Organizatin) Nemzeti Bidiverzitás-mnitrzó Rendszer Nemzeti Civil Alapprgram Naftalindiszulfnát Nemzeti Energiahatéknysági Cselekvési Terv Nemzeti Éghajlatváltzási Stratégia Nemzeti Éghajlatváltzási Stratégia és Prgram Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiának Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem-krmányzati szervezet, civil szervezet (nn-gvernmental rganizatin) Nemzeti Halászati Stratégiai Terve Nemzeti Kutatási és Technlógiai Hivatal Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organizatin fr Ecnmic Cperatin and Develpment) Országgyűlés Országs Hulladékgazdálkdási Terv Országs Környezetvédelmi Infrmációs Rendszer Országs Környezeti Kármentesítési Prgram Országs Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Országs Statisztikai Adatgyűjtési Prgram Országs Területfejlesztési Kncepció

13 OTrT OVGT OVT ÖM ÖTM P PAH PCB PCDD ph PM PRTR PRUDENCE REACH ROP RSD RVGT Rvgy RVT SKV TA TAKI TEN-T TESZIR TFH TIKEVIR TIR TNT TOC TPH TSZH TTI TVT ÚMVP URBACT VAHAVA VÁTI VGT VGT VIKÁR VITUKI VIZIR VKI VKJ VKKI VKSKTB Országs Területrendezési Terv Országs Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv Az Országs Vízgazdálkdási Tanács Önkrmányzati Minisztérium Önkrmányzati és Területfejlesztési Minisztérium pótlólags intézkedések plicikluss armás szénhidrgének (plycyclic armatic hydrcarbns) pliklórztt bifenil Pliklórztt Dibenz-p Dixink Hidrgénkitevő (pndus Hydrgenii) Pénzügyminisztérium Szennyező Anyagk Kibcsátási és Transzfer Regisztere (Pllutin Release and Transfer Register) Predicting f Reginal Scenaris fr Uncertainties fr Defining Eurpean Climate Risks and Effects vegyi anyagk regisztrációja, kiértékelése és engedélyezése (Registratin Evaluatin and Authrizatin Chemicals) Reginális Operatív Prgram Ráckevei (Srksári) Duna-ág Reginális Vízgyűjtő Gazdálkdási Terv részvízgyűjtő Részvízgyűjtő Vízgazdálkdási Tanács stratégiai környezeti vizsgálat tvábbi alapintézkedések Talajtani és Agrkémiai Kutatóintézet Transz-Európai Közlekedési Hálózat Települési szennyvíz infrmációs rendszer Települési flyékny hulladék Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkdási Természetvédelmi Infrmációs Rendszer TriNitr-Tlul rbbanóanyag összes szerves szén (ttal rganic carbn) összes ásványlaj szénhidrgén (ttal petrleum hydrcarbns) települési szilárd hulladék Tudmány, technlógia és innváció Területi Vízgazdálkdási Tanács Új Magyarrszág Vidékfejlesztési Prgram vársfejlesztési hálózati prgram (Urban Develpment Netwrk) Prgramme Váltzás Hatás Válaszadás (MTA prjekt) Vársépítési Tudmánys és Tervező Intézet vízgyűjtő-gazdálkdási terv Vízgazdálkdási Társulat Vízminőségi Káresemények Vízgazdálkdási Tudmánys Kutató Intézet Rt. Vízgazdálkdási Infrmációs Rendszer Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve) Vízkészletjárulék Vízügyi és Környezetvédelmi Közpnti Igazgatóság Vízgazdálkdási Keretirányelv Stratégiai Krdinációs Tárcaközi Bizttságt

14 VOC VTD VTT illékny rganikus vegyületek (vlatile rganic cmpunds) vízterhelési díj Vásárhelyi Terv Tvábbfejlesztése

15 Bevezető A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele. A vizek, különösen az édesvizek léte, állapta és használata életünk egyik legfntsabb tényezője. Miután a víz nem krlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ahhz, hgy a jövőben is mindenkinek jussn tiszta ivóvíz, és a flyók, tavak tájaink, életünk meghatárzó elemei maradhassanak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állaptuk javításáért. A víz használata költségekkel is jár. A flyók, patakk, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hrdz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízplitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, tvábbiakban VKI) kidlgzásáhz, mely december 22-én lépett hatályba az EU tagrszágaiban. Az Európai Unióhz való csatlakzásunk óta Magyarrszágra nézve is kötelező az ebben előírt feladatk végrehajtása, Magyarrszág - elhelyezkedése miatt alapvetően érdekelt abban, hgy a Duna nemzetközi vízgyűjtőkerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelv célja, hgy 2015-re a felszíni (flyók, patakk, tavak) és felszín alatti víztestek jó állaptba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapt nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állaptát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapt megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapztt indklásával 2021-re, illetve 2027-re kitlhatók. Ezek az időpntk képezik egyben a vízgyűjtőgazdálkdási tervezés másdik és harmadik ciklusát. A Víz Keretirányelv általáns célkitűzései a következők: a vizekkel kapcslatban lévő élőhelyek védelme, állaptuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznsítható vízkészletek hsszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagk kibcsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fkzats csökkentése, és tvábbi szennyezésük megakadályzása, az árvizeknek és aszályknak a vizek állaptára gyakrlt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A jó állapt eléréséhez szükséges beavatkzáskkal aznban össze kell hanglni az árvízi vagy belvízi védekezést, a településfejlesztési elképzeléseket, legyen szó szennyvízkezelésről, ivóvízellátásról, vagy a vízi közlekedés fejlesztéséről. A különböző elképzelések 1 Jó állapt: A vizek VKI szerinti jó állapta egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökszisztémák állaptából indul ki. Akkr tekinthetők a vizek jó állaptúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb használatkra (rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabtt követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által kztt váltzásk. Vízflyásk és állóvizek esetén a jó öklógiai és kémiai (vízminőségi) állapt, felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapt elérése a cél 2015-ig. Ettől az általáns környezeti célkitűzéstől csak részletes trsadalmi és gazdasági elemzések alapján lehet eltérni. A határidő indklt esetben 2021-re vagy 2027-re kitlható, vagy esetleg enyhébb célkitűzések tehetők. Bevezető 1

16 összehanglásáhz elengedhetetlen, hgy az érintett területen működő érdekcsprtk (gazdák, ipari termelők, hrgászk, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a laksság és annak szervezetei (pl. önkrmányzatk) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkdási tervezési flyamatban. A kitűzött cél, vagyis a vízflyásk, állóvizek jó öklógiai, vízminőségi és mennyiségi, valamint a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állaptának elérése összetett és hsszú flyamat. E célk eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkdási terv fglalja össze, amely egy gnds és kiterjedt tervezési flyamat eredményeként született meg. A vízgyűjtő-gazdálkdási terv tartalmazza az összes szükséges infrmációt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állaptértékelések eredményét, azt, hgy milyen prblémák jelentkeznek a tervezési területen és ezek kait, tvábbá, hgy milyen környezeti célkat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályzási intézkedésekre, illetve pénzügyi támgatáskra, ösztönzőkre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkdási tervezés srán meghatárzó jelentőséget kaptt a társadalmi párbeszéd, amelynek első lépése rszágs szinten a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása vlt december és június között. Másdik lépésként, már nem csak rszágs, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkdási kérdések knzultációja zajltt. Ez a flyamat 2007 decemberében kezdődött, és a véleményezők részvételével tarttt fórumn, szeptember 22- én zárult le. A harmadik lépés, a kidlgztt tervezet véleményezése december 22-én kezdődött és nvember 18-ig tarttt. Ezen idő alatt a hnlapn közzétett dkumentum tervezetekkel kapcslatsan lehetett véleményeket megfgalmazni elektrnikus és pstai útn, a szakmai és a területi fórumkn pedig szóbeli észrevételeket lehetett tenni. Száms esetben az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kmprmisszum készségén is múlik. A végleges vízgyűjtő-gazdálkdási terv ezért flyamats, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen készült el. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel és az rszágs vízgyűjtő-gazdálkdási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzőivel flytattt knzultáció elengedhetetlen vlt ahhz, hgy az elkészült terv lyan intézkedéseket tartalmazzn, amelyek jelentősen javítanak a vizek állaptán, finanszírzásuk megldható, és az érintettek is elfgadják azkat, sőt később részt is vesznek a megvalósításban. A vízgyűjtő-gazdálkdási terv és az alapját képező valamennyi dkumentum megtalálható a hnlapn a Dkumentumtárban. A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakrlatáról még több infrmáció érhető el a ldaln, vagy a infrmatin hnlapn. Bevezető 2

17 A vízgyűjtő-gazdálkdási tervezés területei Az egész rszágra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkdási terv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumkkal együttműködve készült el a vízflyásk, az állóvizek és a felszín alatti vizek állaptának javítása, illetve megőrzése érdekében. Magyarrszág, mivel teljes területe a Duna-medencébe tartzik, így, ellentétben a legtöbb EU tagállammal, csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkdási tervének elkészítésére kötelezett. Ennek kidlgzása szrs együttműködésben történt a többi érintett tagrszággal, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizttság (ICPDR) fgta össze. Magyarrszág, a Duna-medencén belül, hárm nemzetközi részvízgyűjtőn (a Duna közvetlen, a Tisza, és a Dráva) sztzik a szmszéds rszágkkal. Ezek Magyarrszágra eső területei adják az ún. részvízgyűjtő tervezési területeket, valamint a Duna részvízgyűjtőjéből jelentősége miatt kiemelendő a Balatn részvízgyűjtője, így ez az rszágs tervezés negyedik részvízgyűjtője. A nemzetközi, valamint a hazai előírásk kielégítése és a hatékny társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: rszágs szinten az rszágs vízgyűjtő-gazdálkdási terv, részvízgyűjtő - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balatn - szinten (4 részvízgyűjtő terv), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárlt 869 vízflyás szakaszt, 213 állóvizet, 185 felszín alatti víztestet jelent). Igazgatóságunk működési területén a 42 tervezési alegységből 3 helyezkedik el, a 2-19-es számú Kurca alegység, 2-20-as számú Alsó-Tisza jbb part alegység és a 2-21-es számú Mars alegység. Jelen terv a 2-19-es számú Kurca alegység vízgyűjtő-gazdálkdási terve. Bevezető 1

18 1. térkép: Magyarrszág és a Duna vízgyűjtőkerület 2. térkép: Magyarrszág részvízgyűjtő területei Bevezető 2

19 3. térkép: Magyarrszág vízgyűjtő-gazdálkdási tervezési alegységei Felelősök: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcslattartás, közreműködés a Duna vízgyűjtőkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Operatív feladatk végrehajtása az alábbi munkamegsztás szerint flyt: rszágs terv elkészítése és a tervezés rszágs krdinációja: Vízügyi és Környezetvédelmi Közpnti Igazgatóság (VKKI), Budapest részvízgyűjtő tervek elkészítése és a részvízgyűjtőn belül a tervezés krdinációja: Duna részvízgyűjtő: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Tisza részvízgyűjtő: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szlnk Dráva részvízgyűjtő: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balatn részvízgyűjtő: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevnása: területileg illetékes 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, együttműködve a nemzeti park igazgatóságkkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel. A VKI gyökeres szemléletváltzást jelent a vízgazdálkdás területén, hiszen száms műszaki jellegű, jgi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés krdinált végrehajtását igényli. A vízgyűjtő-gazdálkdási terv (tvábbiakban VGT) elsősrban azknak a szabályzásknak és prgramknak az összefglalása, amelyek biztsítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó öklógiai, kémiai és mennyiségi állapt elérését). A VGT sajáts terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehanglása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírzhatóság, társadalmi Bevezető 3

20 támgatttság stb.) elemzését is, ugyanakkr nem jelenti a beavatkzásk knkrét műszaki terveinek részletes kimunkálását. A VGT szrs kapcslatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állaptának javítását szlgáló célkitűzések elérése érdekében lyan intézkedéseket javasl, amelyek kapcslódnak a településekhez, a földhasználatkhz, az ipari tevékenységekhez, a turizmushz. A VGT tehát nem egy hagymánys vízgazdálkdási terv. Sk tekintetben a vízgazdálkdás témakörébe tartzó intézkedéseket határz meg (vízminőségvédelem, a vizek állaptának értékelése, vízhasználatk szabályzása), miközben követelményeket támaszt száms más vízügyi szakmai tevékenységgel szemben (például árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznsítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.) is, sőt más ágazatk együttműködését is igényli. A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állaptát feltáró és annak jó állapt -ba hzását megalapzó kncepcinális és stratégiai terv. Célja az ptimális intézkedési váltzatk átfgó (műszaki, szabályzási és gazdasági-társadalmi szempntú) ismertetése, amely meghatárzza az intézményi feladatkat, és amely alapján flytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szlgáló prgramk (az intézkedések első csmagjának 2012-ig kell működésbe lépnie). A tervezés módszertani elemei A VKI tervezési flyamata többlépcsős, iteratív jellegű, ennek srán össze kellett hanglni az öklógiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempntkat. A tervezés legfntsabb lépéseit mutatja a következő szerkezeti ábra. Bevezető 4