A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Átírás

1 A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság április

2 alegység VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Elérhetőségek: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Cím: 1012 Budapest, Márvány utca 1/c-d Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Cím: Szolnok, Ságvári körút 4. Honlapok: (a VKKI intézményi honlapja) ( a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a tervezés honlapja) (az EU VKI szakmai dokumentumainak és a jelentések honlapja) (a KÖVI KÖVIZIG honlapja) Központi cím: vkki@vkki.hu euvki@kotikotvizig.hu Központi telefonszám:

3 TARTALOM BEVEZETŐ VÍZGYŰJTŐK ÉS VÍZTESTEK JELLEMZÉSE Természeti környezet Domborzat, éghajlat Földtan, talajtakaró Vízföldtan Vízrajz Élővilág Társadalmi és gazdasági viszonyok Településhálózat, népességföldrajz Területhasználat Gazdaságföldrajz A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés szereplői Hatáskörrel rendelkező hatóság A tervezést végző szervezetek Határvízi kapcsolatok Érintettek Víztestek jellemzése Vízfolyás víztestek Állóvíz víztestek Erősen módosított és mesterséges víztestek Felszín alatti víztestek EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK Pontszerű szennyezőforrások Települési szennyezőforrások Ipari szennyezőforrások, szennyezett területek Szennyezett területek, kármentesítés Mezőgazdasági szennyezőforrások Balesetszerű szennyezőforrások Vízminőségi káresemények Diffúz szennyezőforrások Települések Mezőgazdasági tevékenység A természetes állapotot befolyásoló hidromorfológiai beavatkozások Keresztirányú műtárgyak, duzzasztások Folyószabályozás és mederrendezés, árvízvédelmi töltések Vízjárást módosító beavatkozások, vízkormányzás Fenntartási tevékenységek Vízkivételek, vízbevezetések Vízkivétel felszíni vizekből Vízkivételek felszín alatti vizekből Vízbevezetések Egyéb terhelések Közlekedés Rekreáció Az éghajlatváltozás Éghajlatváltozás várható hatásai... 92

4 2.6.2 Az éghajlatváltozás kezelése a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK Ivóvízkivételek védőterületei Jogszabályi háttér Felszíni ivóvízbázisok Felszín alatti ivóvízbázisok Ivóvízbázisok védőterületeinek nyilvántartása és kijelölése Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Természetes fürdőhelyek Természetes fürdőhelyek kijelölésével érintett víztestek Természeti értékei miatt védett területek Védett területek listája A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek MONITORING HÁLÓZATOK ÉS PROGRAMOK Felszíni vizek monitoringja Felszín alatti vizek monitoringja Védett területek A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK AZONOSÍTÁSA Felszíni vizek állapotának minősítése Vízfolyás víztestek ökológiai és kémiai állapotának minősítése Állóvíz víztestek ökológiai és kémiai állapotának minősítése Felszín alatti víztestek állapotának minősítése Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának minősítése Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése Védelem alatt álló területek állapotának értékelése Ivóvízkivételek védőterületei Tápanyag-és nitrátérzékeny területek Természetes fürdőhelyek Természeti értékeik miatt védett területek A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek állapota A víztestek állapotával kapcsolatos jelentős problémák és okaik Vízfolyások, állóvizek Felszín alatti víztestek A víztesteket érintő problémák és azok okainak összefoglalása KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK Mentességi vizsgálatok Döntési prioritások Környezeti célkitűzések elérésének ütemezése VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE Közüzemi vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás költségmegtérülésének értékelése Díjak, állami támogatások A költségmegtérülési mutatók Fizetőképesség alakulása Mezőgazdasági vízszolgáltatások pénzügyi költségmegtérülésének értékelése A vízszolgáltatások külső költségeinek jelenlegi megfizettetésének helyzete...189

5 8 INTÉZKEDÉSI PROGRAM Tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentése Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag- és szervesanyagterhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések Természetes fürdővizekre vonatkozó speciális intézkedések Vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Finanszírozási igény Alap- és további alapintézkedések országos szinten Kiegészítő intézkedések Nemzetközi együttműködés, határon átnyúló problémák kezelése KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS TERVEK A TÁRSADALOM BEVONÁSA A társadalom bevonásának folyamata A társadalom bevonásának hatása a terv tartalmára A társadalom bevonásához kapcsolódó anyagok elérhetősége...257

6 Ábrák: 1-1 ábra: A Zagyva alegység áttekintő térképe ábra: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés részarányai az alegység területén ábra: Az alegységre jellemző talajtípusok területi százalékos aránya ábra: Belvízzel veszélyeztetett területek ábra: Az éghajlati vízhiány területi eloszlása ábra: A területhasználat alegységre jellemző átlagértékei ábra: Vízgyűjtő területek minősítése biológiai aktivitásértékük alapján ábra: A hegyvidéki területek elvi modellje ábra: A medence területek elvi modellje ábra: Pontszerű és diffózfoszforterhelés aránya a víztestek közetlen vízgyűjtőjén ábra A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere ábra Vízszintmérés szondával egy mechanikus és egy digitális mérőeszköz ábra Merített mintavétel forrásból vízminőség vizsgálathoz ábra Mintavétel figyelőkútból vízminőség vizsgálathoz ábra: A felszíni vizekre vonatkozó minősítési rendszer sémája ábra: Víztestek számának megoszlása a biológiai minősítésre kapott osztályba sorolás szerint, élőlény együttesenként ábra: Víztestek számának megoszlása a fizikai-kémiai minősítésre kapott osztályba sorolás szerint élőlény együttesenként ábra: Vízfolyások hidromorfológiai minősítésnek eredményei, kategóriák szerinti felbontásban ábra: Felszín alatti vizek minősítésének módszere ábra: A VGT célfája Táblázatok: 1-1. táblázat: Az alegységre jellemző magassági értékek táblázat: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés Magyarország, a Tisza részvízgyűjtő és az alegység területén táblázat: A talaj vízgazdálkodási kategóriák területi százalékos megoszlása az alegység területén táblázat: Ivóvízszolgáltatási és szennyvízelvezetési adatok az alegység területén táblázat: Az alegység tervének elkészítésében közreműködő KÖVIZIG-ek táblázat: Területi illetékességű hatóságok és egyéb szervezetek az alegység területén táblázat: A vízfolyások típusainak meghatározási szempontjai táblázat: A vízfolyások típusai táblázat: Természetes kategóriájú vízfolyás víztestek táblázat: A természetes eredetű állóvíz víztestekre vonatkozó tipológia szempontjai táblázat: Az állóvizek típusai táblázat: Vízfolyás víztesthez hasonló víztestek táblázat: Állóvíz víztestekhez hasonló víztestek táblázat: Felszín alatti víztestek táblázat: A felszín alatti víztestek jellemző adatai táblázat: Felszíni vizek közvetlen, kommunális szennyvízbevetésekből származó szennyezőanyag terhelése víztest vízgyűjtőnként táblázat: Jelentős ipari üzemek száma tevékenységenként táblázat: Felszíni vizek kommunális és ipari eredetű szennyvíz terhelése ágazatonként táblázat: Szennyezett területek (FAVI-KÁRINFO nyilvántartás alapján) táblázat: Nagy létszámú állattartó telepek száma és a nagylétszámú telepekre becsült állatlétszám a részvízgyűjtőkön 2007-ben (db) táblázat: Városi diffúz szennyezés jellemző szennyezőanyagai és forrásai táblázat: Belterületi nitrogén terhelésbecslés településenkénti eredménye... 61

7 2-8. táblázat: Felszíni víztestek foszfor terhelésbecslés eredménye táblázat: Külterületek nitrogén terhelésbecslésének településenkénti eredménye évben táblázat: A morfológiai viszonyokat és a vízjárást jelentősen befolyásoló emberi beavatkozások vízfolyások és állóvizek esetén táblázat: Keresztirányú műtárgyak előfordulása a természetes eredetű vízfolyás víztesteken táblázat: Folyószabályozás és mederrendezés előfordulása vízfolyás víztesteken táblázat: Vízjárást módosító hatások előfordulása természetes eredetű víztesteken táblázat: Fenntartási tevékenységek természetes víztesteken táblázat A Zagyva alsó víztesten évben engedéllyel rendelkező vízkivételek táblázat A Zagyva felső víztesten évben engedéllyel rendelkező vízkivételek táblázat Egyéb víztesten évben engedéllyel rendelkező vízkivételek táblázat: A horgászvizek típus szerinti darabszáma és aránya, táblázat: Közcélú felszín alatti vízbázisok védőterületei, a kijelölés helyzete táblázat: Vízfolyás és állóvíz víztestek érintettsége a természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek kijelölésével táblázat: Víztől függő védett természeti területek az alegység területén táblázat: Víztől függő védett természeti területek főbb jellemzői táblázat: A biológiát támogató hidromorfológiai vizsgálatok táblázat: A biológiát támogató fizikai-kémiai elemek vizsgálata táblázat: A felszíni víztestek monitoring programjai és a mérési gyakoriságok táblázat: Víztestek minősítésének összefoglaló jellemzői táblázat: Vízfolyás víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint táblázat: Vízfolyás víztestek ökológiai minősítésének eredményei a különböző kategóriákban táblázat: A biológiai elemek szerinti minősítés eredményeinek megoszlása élőlény együttesenként táblázat: A biológiai minősítés eredménye víztest kategóriánként táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzők szerint végzett vízminősítés eredménye elem csoportonként táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai minősítésének eredményei a különböző víztípusok és használat jellege függvényében táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának minősítése tesztenként és víztest típusonként táblázat: Nem jó állapotú felszín alatti víztestek táblázat: Nem jó állapotú víztestek a vízmérleg teszt alapján táblázat: Határeset állapotú víztestek a vízmérleg teszt alapján táblázat: Nem jó állapotú víztestek az ökoszisztémák állapota alapján táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának összegzése táblázat: Felszín alatti víztestekre vonatkozó háttérérték és küszöbértékek táblázat: Nitrát-szennyezettségi arány táblázat: A trendvizsgálat eredményei táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése táblázat: Vízbázisok veszélyeztetettsége táblázat: Természetes fürdőhely kijelölése miatt érintett víztestek állapotértékelése a fürdővíz minőségi követelmények szempontjából táblázat: A víztől függő élőhely típusok és jellemző károsodási jelenségek táblázat: Károsodott víztől függő védett területek az alegység Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területén táblázat: Károsodott víztől függő védett területek az alegység Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területén (a KÖTI-KÖVIZIG működési területén) táblázat: Károsodott víztől függő védett területek az alegység Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területén (a KDV-KÖVIZIG működési területén) táblázat: A mentességi vizsgálatok eredményei (az ok előfordulása a mentességet igénylő víztestek %-ában) táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató az elszámolt költségek alapján (nettó bevétel/üzemi ráfordítás) táblázat: Tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél táblázat: Tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél

8 8-3. táblázat: Tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása táblázat: Állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél táblázat A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Károsodott védett természeti területekre vonatkozó intézkedések az alegység Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területén táblázat: Károsodott védett természeti területekre vonatkozó intézkedések az alegység Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területén (a KÖTI-KÖVIZIG működési területén) táblázat: Károsodott védett természeti területekre vonatkozó intézkedések az alegység Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területén (a KDV-KÖVIZIG működési területén) táblázat A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél táblázat A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél táblázat A vizes élőhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél táblázat: Az alapintézkedések beruházási költsége, országos Mrd Ft táblázat: Előkészítő és átfogó intézkedések költségei, Mrd Ft táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések költsége, Mrd Ft táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések költsége a Zagyva alegységen, Mrd Ft Mellékletek jegyzéke (mellékelt lemezen található) 1-1 Vízfolyás típusok referencia jellemzői 1-2 Állóvíz típusok referencia jellemzői 1-3 Víztest jegyzőkönyvek 1-4 Alegységhez sorolt települések listája 1-5 Alegységhez sorolt települések népességstatisztikája 2-1 Szennyvízterhelés jellemzői: Kommunális és ipari szennyvízkibocsátások adatai 2-2 Hulladékgazdálkodás jellemzői 2-3 PRTR köteles telephelyek 2-4 Bányászat 2-5 Felszín alatti víztesteket érő szennyezések a KÁRINFO adatai alapján 2-6 Állattartó telepek 2-7 Halászat, horgászat 2-8 Balesetszerű szennyezések 2-9 Diffúz nitrogén- és foszforterhelés 2-10 Hidromorfológiai beavatkozások 2-11 Felszíni vízkészlet és vízkivételek 2-12 Felszín alatti vízkivételek 2-13 Közlekedés 2-14 Rekreációs vízhasználatok 3-1 Közcélú ivóvízbázisok 3-2 Egyéb vízbázisok 3-3 A 78/2008. (IV. 3) Korm. rendelet szerint kijelölt fürdőhelyek listája 3-4 Víztesteken található, természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek 4-1 Felszíni vizek monitoring programja - Monitoring helyek és vizsgált jellemzők 4-2 Felszín alatti vizek monitoring programja 4-3 Védett területek monitoring programja Monitoring helyek 4-4 Jogszabályok, szabványok, műszaki előírások 4-5 Felszíni vizek monitoring programja - Terepi jegyzőkönyvek 4-6 Felszín alatti vizek monitoring programja - Terepi jegyzőkönyvek 5-1 Felszíni víztestek állapota 5-2 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 6-1 Mentességek indoklása - Útmutató 6-2 Célok, intézkedések 6-3 A természeti értékei miatt védett területek állapotának fenntartására és javítására vonatkozó intézkedések 8-1 Alap- és további alapintézkedések részletes ismertetése 8-2 Kiegészítő és pótlólagos intézkedések részletes ismertetése

9 8-3 Műszaki intézkedések tartalma 9-1 A VGT-hez kapcsolódó alegységi szintű programok, tervek és projektek 10-1 A Zagyva alegységi fórum emlékeztetője 10-2 A Zagyva alegységre vonatkozóan a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során érkezett észrevételek feldolgozása és véleményezése 10-3 Beküldött eredeti, teljes szöveget tartalmazó írásbeli vélemények TÉRKÉPEK CÍME (mellékelt lemezen található) 1-1. Átnézeti térkép 1-2. Területhasználat 1-3. Vízfolyás víztestek kategóriái 1-4. Vízfolyás víztestek típusai 1-5. Állóvíz víztestek kategóriái 1-6. Állóvíz víztestek típusai 1-7. Felszín alatti víztestek sekély porózus és sekély hegyvidéki 1-8. Felszín alatti víztestek porózus és hegyvidéki 1-9. Felszín alatti víztestek porózus termál Felszín alatti víztestek karszt 2-1. Kommunális és ipari szennyvíz-bevezetések 2-2. Hulladékgazdálkodás 2-3. Szennyezett területek 2-4. IPPC és Seveso üzemek, káresemények 2-5. Diffúz foszforterhelés 2-6 Diffúz nitrátterhelés, állattartó telepek 2-7. Völgyzárógátak, fenékküszöbök, tározók, töltések 2-8. Hidromorfológiai befolyásoltság 2-9. Vízkivételek felszíni vizekből Vízkivételek felszín alatti vizekből sekély porózus és sekély hegyvidéki Vízkivételek felszín alatti vizekből porózus és hegyvidéki Vízkivételek felszín alatti vizekből porózus termál Vízkivételek felszín alatti vizekből karszt és termálkarszt Közlekedés Rekreáció 3-1. Ivóvízkivételek védőterületei 3-2. Tápanyag- és nitrátérzékeny területek 3-3. Természetes fürdőhelyek és fürdővizek 3-4. Védett természeti területek 3-5. Natura 2000 és egyéb védett területek 4-1. Felszíni vizek monitoringja 4-2. Felszín alatti vizek monitoringja sekély porózus és sekély hegyvidéki 4-3. Felszín alatti vizek monitoringja porózus és hegyvidéki 4-4. Felszín alatti vizek monitoringja porózus termál 4-6. Védett területek monitoringja 5-1. Felszíni víztestek ökológiai minősítése 5-2. Felszíni víztestek biológiai állapota 5-3. Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapota 5-4. Felszíni víztestek hidromorfológiai állapota 5-5. Felszíni víztestek kémiai állapota 5-6. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-7. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus és hegyvidéki 5-8. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus termál 5-9. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota karszt Felszín alatti víztestek kémiai állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus és hegyvidéki Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus termál Felszín alatti víztestek kémiai állapota karszt Nitrátérzékeny és -szennyezett területek Természetes fürdőhelyek és fürdővizek Az országos és a vonatkozó vízgyűjtő terv a mellékelt CD-n található.

10 Rövidítések jegyzéke A Alapintézkedések AKG agrár-környezetgazdálkodás AOX adszorbeálható szerves halogén vegyületek (Absorbable Organic Halides) BAT elérhető legjobb technológia (Best Available Techniques) BTEX benzol, toluol, etil-benzol és xilolok CEN Európai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normalisation) CIS számítógépes információs rendszer (Computer Information System) DDT diklór-difenil-triklóretán ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet EKHE egységes környezethasználati engedély ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete EQS környezetminőségi határérték (Environmental Quality Standard) ETH Szövetségi Műszaki Főiskola, Zürich (Eidgenössische Technische Hochschule) EU Európai Unió FAV felszín alatti vizek FAVÖKO felszín alatti víztől függő ökoszisztéma FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium HCH hexaklór-ciklohexán (lindán) HKV hajózási kisvízszint HMKÁ helyes mezőgazdasági és környezeti állapot ICPDR Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River) IPCC Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) IPPC Integrált Szennyezés Megelőzés és Ellenőrzés (Integrated Pollution Prevention and Control) ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization) K kiegészítő intézkedések K+F Kutatás és Fejlesztés KÁRINFO Országos Kármentesítési Program adatbázisa KEOP Környezet és Energia operatív program KHEM Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium KÖVIZIG környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium LE lakosegyenérték LKV legkisebb víz (a teljes észlelési időszakon belül észlelt legalacsonyabb jégmentes vízállás) LNV legnagyobb víz (a teljes észlelési időszakon belül észlelt legmagasabb jégmentes vízállás) LSZK logisztikai szolgáltató központ MePAR Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer MgSzH Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal MSZ magyar szabvány MTA Magyar Tudományos Akadémia NÉS Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia NFGM Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NPI nemzeti park igazgatóság NPK nitrogén-foszfor-kálium (műtrágya) OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer OVGT Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv ÖM Önkormányzati Minisztérium P pótlólagos intézkedések PAH policiklusos aromás szénhidrogének (polycyclic aromatic hydrocarbons) REACH vegyi anyagok regisztrációja, kiértékelése és engedélyezése (Registration Evaluation and Authorization Chemicals) ROP Regionális Operatív Program Rvgy részvízgyűjtő TA további alapintézkedések TIKEVIR Tisza Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer TIR Természetvédelmi Információs Rendszer TOC összes szerves szén (total organic carbon) TPH összes ásványolaj szénhidrogén (total petroleum hydrocarbons) VAHAVA Változás Hatás Válaszadás (MTA projekt) VGT vízgyűjtő-gazdálkodási terv VIZIR Vízgazdálkodási Információs Rendszer VKI Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelv)

11 Bevezető A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele. A vizek, különösen az édesvizek léte, állapota és használata életünk egyik legfontosabb tényezője. Miután a víz nem korlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. A víz használata költségekkel is jár. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása, Magyarország - elhelyezkedése miatt alapvetően érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtőkerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen volt, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban. 1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeiből indul ki. Akkor tekinthetők a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig. Bevezető 1

12 A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során meghatározó jelentőséget kapott a társadalmi párbeszéd, amelynek első lépése országos szinten a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása volt december és június között. Második lépésként, már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott. Ez a folyamat 2007 decemberében kezdődött, és a véleményezők részvételével tartott fórumon, szeptember 22- én zárult le. A harmadik lépés, a kidolgozott tervezet véleményezése december 22-én kezdődött és november 18-ig tartott. Ezen idő alatt a honlapon közzétett dokumentum tervezetekkel kapcsolatosan lehetett véleményeket megfogalmazni elektronikus és postai úton, a szakmai és a területi fórumokon pedig szóbeli észrevételeket lehetett tenni. Számos esetben az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kompromisszum készségén is múlik. A végleges vízgyűjtő-gazdálkodási terv ezért folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen készült el. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel és az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzőivel folytatott konzultáció elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az elkészült terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, és az érintettek is elfogadják azokat, sőt később részt is vesznek a megvalósításban. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhető el a oldalon, vagy a information honlapon. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területei Az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttműködve készült el a vízfolyások, az állóvizek és a felszín alatti vizek állapotának javítása, illetve megőrzése érdekében. Magyarország, mivel teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így, ellentétben a legtöbb EU tagállammal, csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésére kötelezett. Ennek kidolgozása szoros együttműködésben történt a többi érintett tagországgal, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fogta össze. Magyarország, a Duna-medencén belül, három nemzetközi részvízgyűjtőn (a Duna közvetlen, a Tisza, és a Dráva) osztozik a szomszédos országokkal. Ezek Magyarországra eső területei adják az ún. részvízgyűjtő tervezési területeket, valamint a Duna részvízgyűjtőjéből jelentősége miatt kiemelendő a Balaton részvízgyűjtője, így ez az országos tervezés negyedik részvízgyűjtője. A nemzetközi, valamint a hazai előírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: országos szinten az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, részvízgyűjtő - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton - szinten (4 részvízgyűjtő terv), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) Bevezető 2

13 víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárolt 869 vízfolyás szakaszt, 213 állóvizet, 185 felszín alatti víztestet jelent). 1. térkép: Magyarország és a Duna vízgyűjtőkerület 2. térkép: Magyarország részvízgyűjtő területei Bevezető 3

14 3. térkép: Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységei Felelősök: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közreműködés a Duna vízgyűjtőkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Operatív feladatok végrehajtása az alábbi munkamegosztás szerint folyt: országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), Budapest részvízgyűjtő tervek elkészítése és a részvízgyűjtőn belül a tervezés koordinációja: Duna részvízgyűjtő: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Tisza részvízgyűjtő: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Dráva részvízgyűjtő: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton részvízgyűjtő: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása: területileg illetékes 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, együttműködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel. A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén, hiszen számos műszaki jellegű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés koordinált végrehajtását igényli. A Bevezető 4

15 vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, ugyanakkor nem jelenti a beavatkozások konkrét műszaki terveinek részletes kimunkálását. A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitűzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek kapcsolódnak a településekhez, a földhasználatokhoz, az ipari tevékenységekhez, a turizmushoz. A VGT tehát nem egy hagyományos vízgazdálkodási terv. Sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó intézkedéseket határoz meg (vízminőségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), miközben követelményeket támaszt számos más vízügyi szakmai tevékenységgel szemben (például árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.) is, sőt más ágazatok együttműködését is igényli. A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok (az intézkedések első csomagjának 2012-ig kell működésbe lépnie). A tervezés módszertani elemei A VKI tervezési folyamata többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kellett hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a következő szerkezeti ábra. Bevezető 5

16 1. ábra: Intézkedések programjának tervezése Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása Társadalmi szempontok A problémák és okaik megállapítása Természettudományos és műszaki szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Gazdasági szempontok Intézkedések programja A környezeti célkitűzések meghatározásában, a műszaki szempontokon túl, meghatározó szerepe van a gazdasági szempontoknak és a társadalom véleményének. A végrehajtás ezért iteratív jellegű volt és a célkitűzések gyakran csak az intézkedési programok tervezése során véglegesítődtek. Figyelembe kellett venni, hogy a környezeti célkitűzéseket víztestenként kell megadni, ugyanakkor az azokat befolyásoló műszaki és gazdasági feltételeket csak a tervezési alegység szintjén lehet értelmezni, míg a szabályozási kérdéseket általában országosan lehet kezelni. Az intézkedések programjának kidolgozásán belül az intézkedések tervezése és a társadalom bevonása két külön, de egymással szorosan összefüggő elemként jelent meg a nyílt tervezési folyamat eredményeként, amelynek két jelentős fázisa volt: a vizek állapota szempontjából jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik (együtt: jelentős vízgazdálkodási kérdések) feltárása, valamint ezekhez kapcsolódva a környezeti célkitűzések meghatározása, a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések tervezése, programokba történő összefoglalása, társadalmi megvitatása, egyidejűleg a környezeti célkitűzések véglegesítése. Bevezető 6

17 A VKI intézkedések tervezése több pilléren nyugszik: ökológiai feltételek (környezeti célkitűzésekhez tartozó követelmények) és műszaki megvalósíthatóság (paraméterei: jelenlegi állapot, célállapot, intézkedések hatékonysága), gazdasági feltételek (paraméterei: költségek, költséghatékonyság, aránytalan költségek, közvetett hatások, finanszírozhatóság), társadalmi szempontok, illetve érdekeltségi viszonyok (paraméterei: kielégítendő igények, előnyök és hátrányok, megfizethetőség), az intézkedések megvalósítását lehetővé tevő szabályozási és intézményi háttér (paraméterei: jogszabályok, intézkedések megvalósítói, ellenőrző szervezetek). A hatékony tervezés érdekében és hogy minden pillér megfelelő erősségű legyen először az intézkedések országos háttéranyaga és a 42 tervezési alegységi terv kézirata (konzultációs anyaga) készült el. A háttéranyagra és az alegységi tervekre érkezett vélemények figyelembe vételével először a részvízgyűjtők, végül az országos terv kéziratának összeállítása történt meg. Az országos terv társadalmi véleményezése és a végleges terv közigazgatási elfogadása után - azzal összhangban került sor a részvízgyűjtő és alegységi tervek véglegesítésére. A korábbi tervezési szokásokhoz képest jelentős eltérés volt, hogy a nyílt tervezési rendszerben nem a részletesen kidolgozott változatok ismertetésével kezdődött az érdekeltek bevonása, hanem még koncepcionális szinten, hiszen a nem támogatott intézkedések részletes kidolgozásának nem lett volna értelme. A társadalmi egyeztetéshez könnyen áttekinthető, a fő problémákat tartalmazó összefoglalók kerültek közzétételre az interneten, lehetőséget adva a webes fórumokon keresztül történő hozzászólásra. A javaslatok véleményezésére vitafórumokat is szerveztek, amelyek időpontját interneten meghirdették, és az érintett szervezeteket, kiemelt érdekelteket levélben vagy en értesítették. Emellett a legjelentősebb érdekeltek lehetőséget kaptak az őket érintő kérdések külön, személyes megbeszéléseken történő egyeztetésére is. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásra hatások feltárásán és megfelelő kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmű megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van. Az egész országra kiterjedő alegységi VGT-k alapján elindulhat a megvalósítás és a részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve megfogalmazhatók a végrehajtás részletes kritériumai év végéig. A víztestek (vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz), valamint a vízgyűjtők szintjén történő kivitelezés pedig a konkrét területhez kötődő érdekeltek (állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezet vagy magánszemély) feladata , majd között, illetve azt követően. A VKI célkitűzései új keretet adnak a vízügyi hatósági tevékenységeknek is. A VGT-ben megfogalmazott és 2012-ig hatályba léptetendő új, vagy módosított jogszabályokon keresztül a hatósági intézkedéseknek is a tervben kitűzött környezeti célok teljesítését kell segíteniük. Bevezető 7

18 1 Vízgyűjtők és víztestek jellemzése A tervezési alegység a Duna-Tisza közének északi részén, az Északi-középhegység nagytáj középső és az Alföld nagytáj északi részén található. 1-1 ábra: A Zagyva alegység áttekintő térképe 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 8

19 1.1 Természeti környezet A Víz Keretirányelv meghatározása szerint a vízgyűjtő olyan területet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás vízfolyások, folyók, esetleg tavak sorozatán keresztül jut a tengerbe önálló folyóként, tölcsér- vagy delta torkolattal. A vízgyűjtő természeti adottságai és geopolitikai helyzete alapvetően meghatározzák a tervezési területen lévő víztestek környezetét. A víztest állapotértékelése, a jó állapot meghatározása, a környezeti célkitűzések, a műszakilag lehetséges intézkedések mind függenek a fent említett körülményektől. Az ország középső-északi részén, a Duna és a Tisza között elhelyezkedő alegységet északról a Mátra és a Cserhát, nyugati és déli irányban a természetes magas vonulatok, míg keletről a Tisza folyó határolja. Az alegység a Tisza részvízgyűjtő észak-nyugati szélén található. A Zagyva teljes egészében hazai vízfolyás, vízgyűjtőjének alig egy ezredrésze fekszik külföldön. A vízgyűjtő a Zagyva folyó és mellékvizeinek völgye, melyet a vízfolyások természetes vízgyűjtőinek vízválasztó vonala jelölt ki. A Tarna folyó vízgyűjtőjét az alegység nem tartalmazza. A Zagyva és Tarna alegységek együtt alkotják a Zagyva-Tarna vízrendszert. A vízrendszer a Tisza középső szakaszának jobb oldali mellékvízgyűjtője. A vízgyűjtő északi része a Mátra hegységet és peremterületeit foglalja magában, déli része a Duna-Tisza közének domb- és síkvidékén fekszik. A vízhálózat nagy részét természetes vízfolyások alkotják. Az alegység névadó vízfolyása a Zagyva folyó. Teljes hossza 122,86 km. A folyó a vízgyűjtő főbefogadója. A Zagyva folyó két víztestre osztott: Zagyva alsó víztest: Tisza és Tarna folyók közötti szakasz 59,180 km hosszban. Zagyva felső víztest: Tarna folyó és a végszelvény közötti szakasz 63,68 km hosszban. Zagyva-Tarna vízrendszer teljes vízgyűjtője 5561,2 km 2 kiterjedésű, ebből a Zagyva vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegység területe 3615,7 km Domborzat, éghajlat Az alegység felszínét elsősorban a vizek és a szél alakították. A területén találhatók hegy-, dombés síkvidéki jellegű részek is. Az alegységre jellemző magassági értékek a következők: 1-1. táblázat: Az alegységre jellemző magassági értékek Alegység területén Tisza részvízgyűjtőn Magyarországon Legalacsonyabb pont tengerszint feletti magassága Legmagasabb pont tengerszint feletti magassága Terület átlagos tengerszint feletti magasság 81 mbf 75 mbf 75 mbf 940 mbf 1014 mbf 1014 mbf 181,80 mbf 130,7 mbf 148,2 mbf 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 9

20 A tervezési alegység az Alföld és a Közép-magyarországi-középhegység (Északi-középhegység) nagytájhoz, az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, Cserhát-vidék, Mátra-vidék és az Északmagyarországi medencék középtájakhoz tartozik. Az alegység a következő kistájak területét érinti: Jászság, Tápió-vidék, Hatvani-sík, Monor-Irsai-dombság, Gödöllői-dombság, Kosdi-dombság, Nézsa-Csővári-dombság, Ecskendi-dombság, Galga-völgy, Cserhátalja, Zagyva-völgy, Nyugati- Mátra, Mátralába, Központi-Cserhát, Medvesvidék, Magas-Mátra. Az alegységen belül a Mátra éghajlata a nagy relatív szintkülönbségek miatt mérsékelt övi hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet felfelé haladva 0,3-0,4 C-kal csökken 10 0 méterenként. A hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan egyre kiegyenlítettebbé válik a klíma; a környező völgyekkel, medencékkel ellentétben a hegytetőkön csak nagy ritkán süllyed 20 C alá a minimumhőmérséklet. Az alegységen az évi átlaghőmérséklet 10,3 C, a minimális -24,8 C (1987-ben), a maximális 38,1 C (2000-ben) volt. Az uralkodó szélirány ÉNy-É -i. A levegő páratartalma % között változik. Egy évben a napfényes órák száma eléri a 2000-t. Az ariditási tényező átlagos értéke 1,2-1,4 között változik, de a csapadékszegény, aszályos években meghaladja 2,0-t. A Zagyva vízgyűjtőjének átlagos évi csapadéka 560 mm, de a domborzati viszonyok függvényében jelentősen változik. A hegyekben a csapadék sokévi átlaga meghaladja a 750 mm-t, a síkvidéki szakaszon pedig 500 mm közelében van. Az évi csapadék alacsony értékéből adódik, hogy a Zagyva viszonylag kiterjedt vízgyűjtőjéhez képest az évi lefolyó vízmennyiség kicsi. A csapadék éves járására jellemző, hogy havi minimuma általában januártól-márciusig, maximuma pedig általában júniusban ill. a magasabb régiókban májusban alakul ki. A minimum értéke mm között mozog, míg a maximum eléri a mm-t is. Az éves csapadék szélsőértékei az elmúlt 40 év alapján a síkvidéken 280 ill. 850 mm, míg a hegyvidéken 360 ill mm, az elmúlt 15 év alapján síkvidéken 280 ill. 720 mm, hegyvidéken 450 ill mm. A havi csapadék szélsőértékei 0 ill. 428 mm. Az közötti időszakban több olyan hónap volt, amikor csapadék nem hullott Földtan, talajtakaró A vízgyűjtő két alapvetően különböző jellegű területegységre osztható. A Cserhát és a Mátra hegységek, és a hozzájuk csatlakozó dombvidékek az Északi-középhegységhez tartoznak, míg a Cserhátalja és a Tápió-vidék, valamint az alsó Zagyva sík az Alföldhöz, mely az alegység területén morfológiailag északról délre nagyon enyhén lejtő, lapos, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. E kettősségből fakadóan a vízgyűjtő igen változatos földtani felépítésű tájakat foglal magába. Az alegység három területre osztható: Északi-középhegység, az Északi-középhegység előtti hordalékkúp, Jászsági-süllyedék peremvidéke (alsó-zagyva sík). A vízgyűjtőterület északi részének legidősebb képződménye a triász korú mészkő és dolomit. A Mátra hegység lábánál, a Tarna folyó mentén húzódik végig a darnói törésvonal, melytől nyugatra a fenti idős képződmények a mozgás következtében lesüllyedtek. Triász képződményeket a recski érckutató fúrások tártak fel. A Recski- és a Ceredi-Tarna összefolyásánál felszíni kibúvásban kréta korú vulkáni képződményeket (diabáz, gabbró) is találunk, valamint vulkáni hatás következtében palásodott, töredezett és kiemelt agyagpala rétegeket. 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 10

21 Az oligocén korban megindult a lerakódás agyagos, majd homok, homokos agyag üledékkel. Ez az összlet m vastagságú, s a vízgyűjtőterület É-i részén a felszínen is nagy kiterjedésben megtalálható. Az oligocén végén a terület kiemelkedett, majd a miocén korban a tenger ismét előrenyomult és kavicsot rakott le. A tenger elmocsarasodásával keletkeztek a széntelepek az agyag- és homokrétegek között. A Tarna a két szénmedence határán halad keresztül. Ny-ra terül el a salgótarjáni vagy nógrádi szénmedence. A széntelepek fölött mindenütt a középső riolittufa szintek alakultak ki. Vastagságuk néhol a 100 m-t is eléri. Ezzel egyidőben megindult az eruptív tevékenység riolit, andezittufa lerakódással, mely a gyöngyössolymosi részen található nagyobb kiterjedésben. A középső miocénben alakult ki a Mátra hegység eruptív kőzete (andezit, riolit betelepülésekkel, helyenként andezitbreccsa). A miocén végén az erózió megkezdte pusztítását; a hegy déli része megsüllyedt. A vízgyűjtő déli részén már 3,5 km-en található a kemény aljzat felszíne. Ugyanitt a felszínen megtalálhatók a pannon tenger üledékei, ez tölti föl az Alföld mély teknőjét is több ezer méter mélységben. A hegység déli peremén a hegység pusztulásából származó kavics és törmelékkúp lerakódások vannak. Helyenként a rétegsorok zöme agyag (pl. a Jászságban), ez a magyarázata a hordalékkúpok közötti mocsaras, vizenyős területek kialakulásának. A keleti oldalon (pl. Tápió) a kavicsszintek teljesen hiányoznak. Ezen a részen a felszínalakításban nagyobb szerepet kap a szél. A Gödöllői-dombságra a lösz a jellemző, a Tápió-vidéken pedig a hordalékkúp tetején futóhomokos felszínek is képződtek. A vízfolyások a sík területre kilépve alsó szakasz jellegűvé válnak, hordalékukat lerakják, medrüket állandóan feltöltik. A területen a jelenkorban is ható tektonikai mozgások bizonyítottak a Gödöllői-dombság területén, és a Mátra lábánál elhelyezkedő lignites összletben. Kisebb fiatal töréses szerkezetek valószínűsíthetők Salgótarján környékén is. Gödöllői szeizmikus szelvények alapján látható, hogy a dombságból kiinduló vízfolyások mély törésvonalak mentén alakultak ki. A töréses szerkezetek a felszín közelében szétleveleződnek elhalnak, a vízfolyások melletti domboldalak is fokozatosan lesüllyedő jelleget mutatnak. Ennél fogva a terület töréses szerkezeteinek többsége a felszín alatti víz mozgását nem befolyásolja, a nagyobb vetők mentén agyag szétkenődés valószínűsíthető. A folyó esetleges elszennyeződése a termelt mélyebb rétegvizeket a tektonikus szerkezetek léte ellenére sem befolyásolhatja. A tervezési alegység déli részéhez tartozó felszín alatti porózus víztestek a medence aljzatot alkotó, a Közép-magyarországi Kapos-Hernád nagyszerkezeti tektonikus vonal két oldalán elhelyezkedő Bükki triász, valamint Mórágyi migmatit, Mecseki mezozoos és az Alföldi flis öv képződményeire települnek. A területre benyúló Bükki termálkarszt víztestnek gyakorlati jelentősége az alegység ezen részében nincs, annál inkább a porózus termál, porózus és sekély porózus víztesteknek. Ezek kőzetalkotói törmelékes üledékes képződmények (agyagok, iszapos agyagok, iszapos homokok, aleuritok, különböző szemcseméretű homokok, alárendelt mértékben kavicsok). Az alegység déli területe viszonylag egységes földtani-vízföldtani felépítéssel rendelkezik. Az ősföldrajzi környezetben meghatározó a Paleogén-medence Jászsági-almedencéjének szerepe. A fejlődéstörténet során a Pannon beltó fokozatos feltöltődése során a mélyvízitől a sekélyvízin át a partmenti környezetig majd a termál porózus víztest felső részén, valamint a porózus víztestekben folyóvízi környezetben folyt az üledékképződés. A folyóvízi környezetben keletkező képződmények változó vastagságú övzátony fáciesű és ártéri agyagos-homokos sorozatok váltakozásából épülnek fel. Ennek megfelelően a képződmények gyakran kiékelődnek, egymásba fogazódnak, vagy átmenetet képeznek egymásba. 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 11

22 1-2. ábra: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés részarányai az alegység területén 17,7% 24% 1,9% 7% 16% 10% 6% 8% agyag vastag finom kőzetliszt, agyag vastag durva kőzetliszt vastag homok vulkanit 9% finom kőzetliszt, agyag durva kőzetliszt homok márga Forrás: MÁFI, felszín közeli 10 m kőzetkifejlődése M=1: A Zagyva vízgyűjtőjének a földtani felépítéséhez hasonlóan talajadottságai is változatosak. A területet javarészt vízzáró, vagy félig áteresztő fedőrétegek borítják, jelentősebb vízáteresztő felületek csak a vízgyűjtő alsó szakaszán találhatók. A Cserhát, a Mátra, a Karancs és a Medves változatos felépítésű, főként vulkáni eredetű részein a podzolos, a középhegységek és dombvidékek miocén üledékein agyagbemosódásos barna erdőtalaj képződött, a Medves-vidék bazaltos tanúhegyein fekete nyirok talajok terjedtek el. A völgyeket kísérő lejtőkön és az alacsonyabb térszíneken barnaföldek képződtek, a folyó- és patakvölgyekben főként lejtőhordalék talajok találhatók. A Gödöllői-dombság homokos-löszös üledékein agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, majd délkelet felé ahogyan a dombság enyhe lejtővel belesimul a Zagyva-medence síkságába különféle típusú csernozjom talajok alakultak ki. A Tápió völgyében lápos réti talajok, réti talajok képződtek. A Zagyva-medence hordalékkúpokkal övezett, tágas alföldi peremvidékén különböző típusú csernozjom talajok és réti talajok találhatók. 1-2 táblázat: Jellemző felszín közeli kőzetkifejlődés Magyarország, a Tisza részvízgyűjtő és az alegység területén Kőzettípus Magyarország Tisza részvízgyűjtő Zagyva alegység km 2 km 2 km 2 feltöltés agyag finom kőzetliszt, agyag vastag finom kőzetliszt, agyag durva kőzetliszt vastag durva kőzetliszt homok vastag homok kavics vastag kavics homokkő, breccsa mészkő márga dolomit vulkanit mélységi magmás metamorfit Forrás: MÁFI, felszín közeli 10 m kőzetkifejlődése M=1: fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 12

23 Az alegységen a felső 10 m-ben található fedőkőzet képződmények a laza üledékes kőzetekhez tartoznak. Legelterjedtebb üledékek a felszín közelében a lösz (kőzetliszt) és a homok. A földtani képződmények felső pár métere meghatározza a fedőtalaj fizikai, kémiai tulajdonságait ábra: Az alegységre jellemző talajtípusok területi százalékos aránya 4% 16% 2% 9% 15% 54% Váztalajok Barna erdőtalajok Csernozjom talajok Szikes talajok Réti talajok Öntéstalajok 1-3. táblázat: A talaj vízgazdálkodási kategóriák területi százalékos megoszlása az alegység területén kategória kategória leírása terület % Igen nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, gyenge vízraktározóképességű, igen gyengén víztartó talajok 14,6 Nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, közepes vízraktározóképességű, gyengén víztartó talajok 5,0 Jó víznyelésű és vízvezető-képességű, jó vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok 25,7 Közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározóképességű, jó víztartó talajok 25,1 Közepes víznyelésű és gyenge vízvezető-képességű, nagy vízraktározóképességű, erősen víztartó talajok 12,8 Gyenge víznyelésű és igen gyenge vízvezető-képességű, erősen víztartó, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok 6,6 Igen gyenge víznyelésű és szélsőségesen gyenge vízvezető-képességű, igen erősen víztartó, extrémen szélsőséges vízgazdálkodású talajok 1,2 9 Sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodású talajok 9,0 Az alegységben a jó víztartó talajok dominálnak, de előfordulnak szélsőséges vízgazdálkodású (pl. gyengén vagy erősen víztartó) talajok is. 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 13

24 1.1.3 Vízföldtan Az alegység északi részén települő oligocén korú, tengeri eredetű üledékes kőzetek túlnyomórészt nem vízadóak; megkeményedett agyagok, márgák, felfelé fokozatos homokosodással. A nagy vastagságú, alsó szakasz formáció neve Kiscelli Agyag. Ebben a közbetelepedő homokkövek a tört zónák mentén gázos-sós vizet adhatnak (Bükkszék, Fedémes). Az egész oligocén összlet az É felé ható kéregmozgások miatt kissé meggyűrődött. Az eredetileg több száz méter vastagságú homokkő-összleten belüli karbonátos (meszes) közbetelepülések a legjobb vízadók. Ahol egy ilyen rétegteknő mélyebb részében "mészkő pados" zóna települ és azt törésvonalak is darabolják, ott a "vízszegény terület" legjobb kútjai telepíthetők. (pl. Váraszó). A vulkáni működések utóhatása a kőzeteket elbontotta. Ez víztározó, vízadó képességüket általában lerontotta, máshol a kihűlési repedések, kis és a nagy tektonikus mozgások a kőzeteket összetörték. Ilyen helyeken magasabb a vízszállító képesség. A hegységeket felépítő kőzetek túlnyomó része felszíni és vulkáni andezit, illetve ezeknek sokféle változata (tömör, réteges, agglomerátumos, bontott, átkovásodott, szkarnos stb.). A különféle kőzetrétegek határáról nagyszámú forrás fakad. A hidrotermális, utóvulkáni működésű területeken különleges kémiai jellegű vizek fakadnak forrásokból, fúrásokból, bányákból (Gyöngyösoroszi, Parád, Recsk). A Recsk környéki érckutató fúrások, a bükki triász mészkő m közötti mélységű eltakart tömegeiben jelentős melegvíz-rezervoárt jeleztek, amely hidraulikai rendszerében nagy szerepe van a Darnó-zónának. Az alegység területének déli részének északi felére (felső Jászság, Tápió-vidéke) benyúló Bükki termálkarszt víztestnek gyakorlati jelentősége az alegység ezen részében nincs, annál inkább a porózus termál, porózus és sekély porózus víztesteknek. Az alegység déli részének tárgyalásakor meg kell említeni, hogy, hogy a felső-pannonban nem a hegylábhoz legközelebb eső körzet rendelkezik a leghomokosabb rétegsorokkal (pl. Jászfényszaru, Pusztamonostor környéke), hanem a jóval délebbre levők.(pl.: Alattyán, Jánoshida, Zagyvarékas környezete). Ez valószínűleg néhány lokális kiemelkedéssel magyarázható, melyek eltérítették haladási irányától a területet feltöltő folyókat egykori. A termálvizet tároló felső-pannon összlet fekvője errefelé kb. 700 m-ről 1080 m-ig süllyed le, és ez a folyamat a kitermelt víz hőfokán kívül az oldott anyag tartalomra is jelentős befolyással van. Ez ad lehetőséget arra, hogy a magas helyzetben ( m között) levő felső-pannon homokokat Jászfényszarutól Jásztelekig minden vízmű termeltethesse, hideg és viszonylag csekély oldott anyag tartalmú vizet nyerve. Fontos szempont az utóbbi években, hogy ezeken a területeken a fedőképződmények vékonysága, viszonylag csekély hidrogeológiai védettsége miatt minden lakossági, ipari vízmű fejlesztés már csakis a pliocén tározókra alapozódik, még ha ezek elérése költségesebb is. Alattyántól Szolnokig aztán a fekvőszint hirtelen jelentősen lesüllyed, a felső-pannon homokok valódi hévíztározóvá válnak, erősen gázos, nátriumos és meleg vizüket pedig napjainkban inkább fürdőkben hasznosítják. Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza települések ivóvízellátásában ugyanakkor továbbra is nélkülözhetetlenek ezek a felső-pannon korú vízadók. A pannon korú vízadók fedőképződményeit az alegység területének déli részén a levantei tarkaagyagok alkotják, melyek vastagsága Jászfényszarutól Szolnokig 30 m-ről 150 m körülire növekszik. Vízbeszerzésre alkalmatlan, de a feküképződményeknek jó hidrogeológiai védettséget biztosító szinttáj. A pleisztocén kezdetén az itteni ősvízrajzi körülmények lényegesen különböztek a medencebelsőben levőktől. A területfeltöltő folyók (a mai Zagyva, Tápió, és Duna ősei) kivétel nélkül csekély víztömeggel, hordalékszállító energiával rendelkeztek, ezen kívül a térszínsüllyedés mértéke is kicsi volt Jászfényszaru Jásztelek között. Ennek megfelelően a vékony üledékösszleteken belül alig néhány helyen alakult ki - kisebb hozamú kút telepítésére alkalmas 4-1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 14

25 5-m vastag homokréteg. A kitermelt víz minősége a közeli utánpótlódási terület miatt viszonylag jó, legfeljebb a magas vastartalom és a széndioxidos agresszivitás okozhat problémát. A Jászboldogháza Jászalsószentgyörgy vonaltól dél-keletre az alsó-pleisztocén már homokossá válik, ez valószínűleg az ős-duna Jászsági oldalágának köszönhető, azonban ezek a homokok is csak kisebb hozamú kutak építéséhez lennének alkalmasak. A középső-pleisztocén az alegység déli területére eső részén mindenhol agyagos, finomhomokos felépítésű, vízadásra alkalmatlan, ezért a terület másik fő vízbázisát a felső-pleisztocénben lerakódott durvahomokok, aprókavicsok jelentik. Ezek az Északi-középhegység gyors kiemelkedésének köszönhetik létüket, vízadó képességük viszonylag jelentős( l/p), a víz oldott anyag tartalma pedig úgy az ivó- mint az öntözővízként való felhasználást lehetővé teszi. Ezen a Jászság felső részén jellemző - vízadó összletek néhány tíz méteres fedő-vastagsága azonban csekélyebb hidrogeológiai védettséget jelent, ezért az innen termelő ivóvizes kutak közül egyre többet állítanak le, áthelyezve az ivóvíz beszerzés súlypontját a pannon vízadókat megcsapoló kutakra. Az alegység déli területén a talajvíz megjelenési mélysége 3-4 m a terepszint alatt. Minősége a felszínközeli képződmények változatossága miatt mozaikszerűen változó, de uralkodóan nátriummagnéziumos és szulfátos-kloridos. Az alegység nagy észak-déli kiterjedése miatt felszín alatti hidrodinamikai szempontból sajátos helyzetben van, mivel a nagy üledékes medencékre, köztük az Alföldre is jellemző nagy áramlási rendszer beszivárgási és feláramlási területei egyaránt megtalálhatók a területén. Míg az alegység Északi-középhegység előtti hordalékkúp területe (Mátra alja, felső-jászság) a hegylábi beszivárgási területre illetve annak közelébe esik, addig a terület déli része (Zagyvarékas, Szolnok térsége) már egyértelműen feláramlási zónába tartozik. Ezzel összefüggésben az alegység déli részének középső és alsó területén az ivóvízbázisok és egyéb felszín alatti vízbázisok megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek. Az északi részen viszont (Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Pusztamonostor vízbázisain) a felszínhez viszonylag közeli rétegek megcsapolása és a kőzettani felépítés miatt a vízadó összletek (illetve azok egy része) sérülékenyek. A felszínt borító üledékek az utóbbi néhány ezer év ősvízrajzi viszonyait tükrözik. Jászfényszarutól Portelekig sok a futó és a folyóvízi homok, ettől délebbre aztán egyre több a lösz, az agyagos lösz és az öntésagyag, mely itt-ott kisebb-nagyobb foltokban szikesedik is. A homokos területeken jelentős mértékű a beszivárgás annak ellenére, hogy 8-10 m körüli mélységben általában véget ér a talajvíz tartó durvább szemű kőzetanyag - az agyagos felszín viszont vízzáró, vízrekesztő vízhazáztatási tulajdonságokkal rendelkezik Vízrajz A Zagyva folyó a Gömöri-hegység déli nyúlványához tartozó Medves hegycsoportban, Zagyvaróna község határába 540 mbf magasságban ered és Szolnoknál ömlik a Tiszába. A vízjárás nyomon követése az országos vízhozammérő törzshálózat mércéin történik. Törzshálózati mércék vannak a Zagyván: Pásztónál, Apcnál, Hatvannál, Szentlőrinckátánál Jászteleknél. A Zagyva minimális vízhozama Jászteleknél 0,4 m 3 /sec (1993-ban), a maximális 198 m 3 /sec (1979-ben). A vízfolyás vízgyűjtőterülete nagy, a csapadék viszonylag kevés, a párolgás és a vízátbocsátó kőzet jelentős a felszínen, ezért a Zagyva nem sok vizet szállít a Tiszába. Az árhullám gyorsan levonul, mert a hegyvidéki szakaszon nagy az esés, viszont közepes és kisvizének mennyisége jelentéktelen. A névadó vízfolyás vízjárása heves. Kora tavaszi, főleg márciusi árvizeit a kis vagy 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 15

26 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv közepes csapadékkal egyidejű hóolvadás okozza. A nyári és őszi gyakori nagy zivatarok csak a gyors lefolyású mellékágakon okoznak elöntést. A Zagyva völgye szimmetrikus és tál alakú, néhány helyen (Szurdokpüspöki, Tar, Némedi környékén) összeszűkülő. Vízjátéka igen nagy, néhány szelvényben meghaladja az 5 m-t is. A mellékvízfolyásokon a meredek lejtő és a vízzáró rétegek miatt főleg a nyári záporok okoznak árvizet, mivel a kisebb patakok vizét órák alatt megduzzasztják. Az igen kis vízgyűjtő-területű patakok főleg a forrásokban szegény vidékeken gyakran kiszáradnak. Az árvizes időt leszámítva a vízfolyások vízszállítása csekély. Nyári időszakban nem ritka a 300 l/s alatti tartós vízhozam (Szentlőrinckátán mérve). A Zagyva mentén 7 db holtág található mind a mentett oldalon, összes területük 56 ha. 3 holtág bölcs, 2 szentély hasznosítású, 2 holtágnak nincs nevesített hasznosítási formája. A Zagyva folyóba betorkoló jelentősebb vízfolyások a következők: Egyesült-Tápió: a Zagyva folyó jobb parti mellékága, a Zagyva 26,680 fkm szelvényébe torkollik. Vízgyűjtőterülete 898,1 km2. Tarján-patak: a Zagyva folyó jobb parti mellékága, a Zagyva km szelvényébe torkollik. Vízgyűjtőterülete 113,0 km2, a vízfolyás teljes hossza 19,5 km. Jelentősebb mellékágai Kazár-, Vizslás-, Felsőszánaspusztai-, Baglyas-, Salgó-patakok, ezek felújítása is szükséges. Herédi-Bér-patak: A Zagyva folyó fkm szelvényébe torkollik a jobb parton, vízgyűjtő területe 316,0 km2, teljes hossza 33,5 km. Jelentősebb mellékágai: NógrádVanyarci-, Bujáki-, Erdőtarcsai-patakok. Szuha-patak: A Zagyva folyó fkm szelvényébe torkollik a jobb parton, vízgyűjtőterülete 136,0 km2, teljes hossza 25,3 km. Jelentősebb mellékágai: Tolvajló-, Csécsei-, Kazárdi-, Zsunyi-patakok, alaprendezésük, felújításuk szükséges. Galga-patak: A Zagyva folyó km szelvényébe torkollik a jobb parton, vízgyűjtőterülete 568,0 km2, teljes hossza 65,3 km. Jelentősebb mellékágai: Emse-, Sósi-, Egres- Breda-, Némedi-, Megyerke-, Sinkár-, Legéndi-, Gólya-, Halyagos-, Szécsenkei-, Becskei-patakok. A Zagyva folyóra csak a kisvízi meanderezés jellemző, a meder kanyargósságának értéke 1,46 (122,86 km/ 84,26 km). Zagyva folyó 1. fejezet Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 16