AZ ÁZSIAI ÉS CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG

Átírás

1 AZ ÁZSIAI ÉS CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG Az ázsiai és csendes-óceáni térségben található az EU négy stratégiai partnerországa (Kína, India, Japán és a Koreai Köztársaság), a világ számos leggyorsabban növekvő gazdasága, feltörekvő globális nagyhatalmak, és a világ szegényeinek kétharmada. A régió dinamikus társadalmai hatalmas lehetőségeket, ugyanakkor mérhetetlen kihívásokat is rejtenek az EU számára. Az EU kétoldalú megállapodások, regionális szervezetek és fórumok révén, valamint a G20 csoporton belül tart fenn kapcsolatokat a régióval. Az ázsiai országokkal fenntartott parlamentáris kapcsolatok három szinten zajlanak: az európai parlamenti képviseletek és az ázsiai nemzeti parlamentek közötti kétoldalú kapcsolatok szintjén; a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének Parlamentközi Közgyűlése (AIPA) révén, regionális szinten; és az Ázsia Európa-találkozón (ASEM) keresztül az Ázsia Európa parlamentáris partnerség (ASEP) révén. A Parlament AKCS-képviselete az ázsiai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS-országok) közül 15 csendes-óceáni országban van jelen. JOGALAP Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe (az EU külső fellépései); az Európai Unió működéséről szóló szerződés I III. és V. címe (közös kereskedelempolitika, fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás, valamint nemzetközi megállapodások). A POLITIKÁK ALAKULÁSA Az ázsiai változások sebessége és a régió politikai és gazdasági sokszínűsége miatt amely magában foglal fejlett demokráciákat és totalitárius rezsimeket is, illetve mind fejlődő, mind fejlett országokat az EU-nak folyamatosan a megváltozott körülményekhez kell igazítania politikáit. A fejlesztési együttműködés a kapcsolat fontos alkotóeleme marad. DÉL-ÁZSIA Az Unió, amely ösztönzi a regionális integrációt, támogatja a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetséget (SAARC), amelynek nyolc tagállama Afganisztán, Banglades, Bhután, India, a Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka. Európa a dél-ázsiai országok legfontosabb kereskedelmi partnere és fő exportpiaca. Az EU és a dél-ázsiai országok közötti fejlesztési együttműködés a pénzügyi és technikai támogatásra, valamint a gazdasági együttműködésre egyaránt kiterjed. A prioritások közé tartozik a térség stabilitása, a szegénység csökkentése, az emberi jogok, a fenntartható fejlődés és a munkajogok. A. India 1994 óta az Unió és India közti kapcsolatokat együttműködési megállapodás szabályozza, amely magában foglalja a politikai, kereskedelmi és gazdasági együttműködést. Az Unió 2004-ben stratégiai partnerség szintjére emelte az Indiával ápolt kapcsolatokat. Az elmúlt öt évben a Az Európai Unió ismertetése

2 kétoldalú kereskedelem megkétszereződött, a befektetések pedig megtízszereződtek ban a két fél új párbeszédet kezdett annak mérlegelése érdekében, hogyan folytassák az EU és India közötti, széles alapokon nyugvó kereskedelmi és befektetési megállapodásról folytatott tárgyalásokat. Azonban még számos kulcsfontosságú kérdés megoldásra vár. Az Unió jelenlegi pénzügyi kerete, amely a as időszakra vonatkozik, fokozatosan megszünteti az Unió által a feltörekvő gazdaságok, köztük India számára nyújtott kétoldalú fejlesztési támogatást. India jelentős gazdasági fejlődése ellenére a lakosság majdnem 30%-a szegénységben él. A 13. EU India csúcstalálkozónak Brüsszel adott otthont március 30-án. A közös csúcstalálkozó nyilatkozata üdvözli az Európai Parlament és az Indiai Parlament közötti szoros kapcsolatot és várakozással tekint a Lok Sabha, az indiai alsóház által megalapítandó uniós baráti csoport elé. Az EP állásfoglalásai emberi jogi kérdésekről, különösen a nők elleni erőszakról szóltak; továbbá két olasz tengerészgyalogos, Massimiliano Lattore és Salvatore Girone ügyéről, akik 2012 óta várnak a tárgyalásukra két indiai halász nem szándékos meggyilkolásáért; valamint az Indiában fogva tartott brit és észt tengerészek ügyéről. B. Pakisztán Az első átfogó EU Pakisztán megállapodás 1976-ban került aláírásra. A kapcsolatok jelenlegi alapja a 2004-es együttműködési megállapodás. A 2012-es EU Pakisztán ötéves együttműködési terv az EU és Pakisztán közötti, június 17-i és június 4-i csúcstalálkozókat követő két közös nyilatkozaton alapul. A terv keretet nyújt a kétoldalú politikai kapcsolatok fejlesztéséhez és szorosabbá tételéhez a következő hat stratégiai területen: politikai együttműködés, biztonság, kormányzás, emberi jogok, migráció, kereskedelem és energia. Pakisztán kérésére az Unió választási megfigyelő missziókat küldött a legutóbbi parlamenti választásokra. Malála Júszafzai pakisztáni oktatási aktivistát a Parlament 2013-ban a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjjal tüntette ki. Az Európai Parlament állásfoglalásai kitértek a lahori támadásra (2016), a pesavári iskolában elkövetett mészárlásra (2015), az istenkáromlással kapcsolatos törvényekre (2014), az üldöztetés eseteire (2014), valamint Pakisztánnak a régióban betöltött szerepére és az Unióhoz fűződő politikai kapcsolataira (2014). Az Unió továbbra is elkötelezett a Pakisztánnal folytatott párbeszéd mellett, és ben újabb EU-Pakisztáni csúcstalálkozóra kerülhet sor, az olyan területeken elért előrelépés függvényében, mint az emberi jogok, a demokrácia erősítése, a jogállamiság és a kormányzás, valamint a migráció beleértve a visszafogadást. Az Unió továbbá Pakisztán második legnagyobb kereskedelmi partnere, a kereskedelem teljes forgalma 2015-ben 10,4 milliárd EUR volt. Pakisztán Unióval szembeni külkereskedelmi mérlege 1,6 milliárd EUR többletet mutat. Az Unió általános vámkedvezmény-rendszere által kínált kereskedelmi lehetőségeknek köszönhetően a pakisztáni export közel 75%-a kedvezményes vámok mellett lép az Unió területére. C. Afganisztán 2014 szeptemberében Afganisztán végrehajtotta első demokratikus hatalomátadását, amely során Asraf Gani letette az elnöki esküt. Az elnökválasztás eredménye súlyos intézményi válságot okozott, és az elnök politikai riválisát, Abdullahot kormányfővé nevezték ki. Hosszas tárgyalások hátráltatták a teljes kabinet kialakítását. A Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők 2014 decemberében kivonultak az országból, de az USA és a NATO katonája az országban marad. A tálibok és újabban az Iszlám Állam komoly biztonsági kockázatot jelentenek. Még mindig fennáll annak kockázata, hogy Afganisztán bukott állammá# válik. A szorosabb regionális együttműködés jelentős szerepet tölthetne be az országos és regionális stabilitás előmozdítása terén. Az Európai Unió ismertetése

3 A tálib rezsim 2001-es bukását követően az Unió delegációt nyitott Kabulban. Az uniós nagykövet egyben az Unió különleges képviselője. A Tanács Afganisztánra vonatkozó, július 20-i következtetéseiben jóváhagyta az Európai Unió Afganisztánra vonatkozó, a os időszakra szóló stratégiájáról készült jelentés alapján a stratégia folytatását. A Tanács álláspontja szerint a as időszakra szóló új stratégiának reagálni kellene a tervezett afgán nemzeti béke- és fejlesztési keretre és a kapcsolódó nemzeti prioritási programokra, melyek jóváhagyására az Afganisztánnal foglalkozó Partnerség a jólétért és a békéért című brüsszeli konferencián kerül sor október 4-én és 5-én. A június 1- én Kabulban rendezett 2. helyi Afganisztán EU emberi jogi párbeszéd kiemelte az afgán kormánynak az emberi jogi helyzet javítása iránti folytatódó elkötelezettségét. A jelenlegi uniós költségvetésben 1,4 milliárd euró került elkülönítésre Afganisztán számára a as időszakban, a támogatás középpontjában a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az egészségügy, a jogállamiság, a rendfenntartás, a demokratizálódás és az elszámoltathatóság áll. A források kb. 20%-a reformokhoz kötött ösztönző kifizetésekre került elkülönítésre. A Parlament júniusi állásfoglalása sürgeti egy, az EU és Afganisztán között kötendő partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás mielőbbi megkötését novemberében a Parlament mély aggodalmának adott hangot az egyre gyakoribbá váló felkelések és a táliboknak a kisebbségek, pl. a síita hazara kisebbség ellen elkövetett tettei miatt. Az Unióba 2015/2016- ban érkező nagy menekülthullám második legnépesebb csoportját az afgán nemzetiségűek tették ki. Az Unió Afganisztán negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere a kereskedelem teljes értéke 2015-ben 373 millió EUR volt Pakisztán, India és az Egyesült Államok után. KELET-ÁZSIA A. Kínai Népköztársaság Az 1989-es Tienanmen téri mészárlást követően felfüggesztett kapcsolatokat az EU a politikai párbeszéd új kerete révén 1994-ben vette fel újra Kínával. Az 1989-es eseményeket követően életbe léptetett uniós fegyverembargó azonban továbbra is hatályban van. Kína nagyhatalmi felemelkedése és a két fél közötti kölcsönös gazdasági függés felerősödése az EU által 2003-ban létrehozott stratégiai partnerségben tükröződik. Az Unió és Kína ekkor fogadta el az EU Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrendet. A 18. EU-Kína csúcstalálkozóra július án került sor Pekingben. Kína is stratégiai partnernek tekinti az Uniót, bár csak egynek a sok közül. A felváltva Brüsszelben és Pekingben rendezett éves csúcstalálkozók határozzák meg a gyorsan fejlődő kapcsolat főbb irányvonalait. A politikai párbeszéd keretében rendszeres miniszteri találkozókra, és több mint 60 ágazatspecifikus párbeszédre kerül sor. Az EU-Kína emberi jogi párbeszédre évente kerül sor, bár ennek kézzelfogható eredménye eddig nem született. Kína mereven ellenáll az emberi jogokkal kapcsolatosan belügyeit illető mindenfajta külső beavatkozásnak. A Kínára vonatkozó új stratégia elemeiről szóló közös közleményt a főképviselő és az Európai Bizottság június 22-én fogadta el. Ennek keretében az Unió három fő területen próbál stratégiai együttműködést folytatni Kínával: 1) jóléti és reformmenetrend; 2) külpolitika és biztonság; 3) globális kormányzás és multilaterális kapcsolatok. Az EU és Kína a világ két legnagyobb kereskedelmi partnere. Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. Az Uniót azonban aggasztják Kína protekcionista lépései, az exportkorlátozások, és egyes ipari ágazatok kapacitásfeleslegének problémája, valamint a kölcsönösség, illetve a kereskedelem piaci hozzáférésének hiánya, továbbá a beruházási kapcsolatok. Pekinget aggasztja az Unió álláspontja Kína piacgazdasági státuszának elismerését illetően, amellyel kapcsolatban az EP május 12- Az Európai Unió ismertetése

4 én határozatot fogadott el. Kína és az Unió 2013 novemberében tárgyalásokat indítottak egy átfogó kétoldalú beruházási megállapodásról. A tárgyalások 12. fordulójának időpontját 2016 szeptemberére tűzték ki. A Parlament Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége évente kétszer munkaértekezletet tart az Országos Népi Gyűlés küldötteivel. A 39. parlamentközi találkozót 2016 májusában tartozzák Pekingben és Csengtuban. Állásfoglalásaiban a Parlament felhívta a figyelmet az országnak a nemzetközi színtéren (lásd a szíriai és az észak-koreai konfliktust, valamint a tengerrel kapcsolatos vitákat), valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok terén betöltött felelősségére (ideértve az önkényes fogva tartásokat, a munkatáborokat, a halálbüntetést, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását, a kényszerabortuszokat és a Tibetben és Hszincsiangban tapasztalható elnyomást). A Parlament támogatja továbbá a kínai polgárok azon törekvését, hogy az országban érdemi politikai reformokat hajtsanak végre [1]. B. Kínai Köztársaság (Tajvan) Az EU az egy Kína politika híve, és ezért nem ismeri el Tajvan szuverenitását; azonban számos ágazatban szoros kapcsolatot épített ki Tajvannal. Az Unió nem ismeri el Tajvant gazdasági és kereskedelmi entitásként; Tajvan az Unió negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában, és az EU Tajvan negyedik legnagyobb piaca, illetve külföldi beruházásainak legnagyobb forrása. A Parlament támogatta az EU Tajvan gazdasági együttműködési megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdését, és szorosabb kétoldalú együttműködésre szólított fel a kereskedelem, a kutatás, a kultúra, az oktatás és a környezetvédelem terén [2]. C. Japán és Dél-Korea Az EU és Japán, illetve az EU és Dél-Korea közötti kapcsolatok hasonlóan, ugyanakkor némileg eltérő időrendben fejlődtek. Ezek a kapcsolatok az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság kölcsönösen fontosnak tartott értékein, illetve az erősödő kereskedelmi és befektetési kapcsolatokon alapulnak. Ma mindkét ország az EU stratégiai partnere Japán 2003 óta, Dél-Korea pedig 2010 óta. Mindhárom fél társadalma hasonló kihívások előtt áll: a lakosság öregedése, a Kínával és Oroszországgal fenntartott kapcsolatok kihívásai és a nemzetközi felségvizek biztonsága. Az Unió és Japán jelenleg nem csak a politikai párbeszédet és a szakpolitikai együttműködést magában foglaló keretmegállapodás kialakításán fáradozik, hanem a regionális és globális kihívásokkal kapcsolatos együttműködés kialakításán is, valamint egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötésén, mindkét partner gazdasági növekedésének ösztönzése érdekében. Az EU Japán szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások hivatalosan március 25-én kezdődtek meg. A Parlament támogatja a Japánnal fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzését, és egyetértett a szabadkereskedelmi megállapodás aláírásával. A Parlament azonban ahhoz is ragaszkodik, hogy a megállapodás mindkét fél számára előnyös legyen, és hogy állítsák le a tárgyalásokat, ha Japán nem tesz eleget a kereskedelem technikai akadályainak csökkentésére irányuló kötelezettségvállalásainak. Az EU Japán szabadkereskedelmi tárgyalások 17. fordulóját 2016 szeptemberére tűzték ki. A tárgyalások Japán és az EU vezető politikusai szerint a 2016 májusában Isze-Shimában tartott G7 csúcs alkalmával tett kijelentéseik alapján gyorsan lezárhatóak. Dél-Korea egyre szilárdabb demokratikus értékei és erősödő civil társadalma, valamint piacgazdaságának gyors növekedése szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat eredményezett [1]Az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló, március 14-i állásfoglalás, P7_TA(2013)0097 ( [2]A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló éves jelentésről a Tanács által az Európai Parlament számára készített, szeptember 12-i állásfoglalás, HL C 353. E, , 77. o. ( pubref=-//ep//text+ta+p7-ta doc+xml+v0//hu). Az Európai Unió ismertetése

5 az EU-val. A június 1-jén hatályba lépett EU Dél-Korea keretmegállapodás lefekteti a fő politikai és globális kérdésekben folytatott szorosabb együttműködés alapját, illetve jogi kapcsolat fűzi az EU Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodáshoz júliusára esik az EU Korea szabadkereskedelmi megállapodás ötödik évfordulója. A Koreai Köztársasággal fenntartott kapcsolatoknak az egyre szorosabb gazdasági és kereskedelmi integráció is részét képezi. Az EU és a Koreai Köztársaság közös célja a Koreai-félsziget nukleáris leszerelése, és az északkelet-ázsiai térség stabilitásának biztosítása. D. Észak-Korea Az EU nem működtet képviseletet Észak-Koreában (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, KNDK), a kétoldalú kapcsolatok korlátozott mértékűek. Jelenleg nincs hatályban kétoldalú politikai vagy kereskedelmi megállapodás. A humanitárius segítségnyújtáson kívül az uniós fejlesztési együttműködést politikai megfontolások, az ENSZ egyes szankciói és egyéb korlátozó tényezők befolyásolják. A Parlament több, Phenjant a nukleáris és rakétaprogram miatt elmarasztaló állásfoglalást is elfogadott és aggodalmát fejezte ki az észak-koreai egyre romló emberi jogi helyzet miatt is május 19-én az Unió hozzáadott 18 személyt és egy szervezetet a KNDK-val szembeni uniós szankciók alanyainak listájára. Az Unió továbbá új szankciókat léptetett életbe, amelyek a KNDK pénzügyi szolgáltatási, valamint kereskedelmi és közlekedési ágazatára vonatkoznak, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának március 2-i sz. határozatával. DÉLKELET-ÁZSIA A. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) Az ASEAN-t 1967-ben alapították, azóta jelentős regionális gazdasági és politikai befolyással bíró szervezetté nőtt. Az ASEAN, amelynek jelenleg 10 ország a tagja (az alapító tag Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld, valamint Brunei Darussalam Állam, Vietnam, Laosz, Kambodzsa és Burma/Mianmar), az ASEAN-charta január 1- jei életbe lépése óta nemzetközi jogi entitásnak számít. Az ASEAN szigorú benemavatkozási politikát folytat a tagországok belügyeit illetően. Az EU és az ASEAN-tagországok partnerségi és együttműködési megállapodásokról tárgyalnak. Az Indonéziával kötött partnerségi és együttműködési megállapodás 2014-ben lépett életbe. A Fülöp-szigetekkel, Szingapúrral, Thaifölddel és Vietnammal folytatott tárgyalások már lezárultak. A Thaifölddel kötendő partnerségi és együttműködési megállapodás nem kerül ratifikálásra mindaddig, míg nem lép hivatalba egy demokratikusan választott kormány. Malajziával és Bruneivel jelenleg folynak a tárgyalások. Az EU az ASEAN második legnagyobb partnere, míg az ASEAN az Egyesült Államok és Kína után az EU harmadik legnagyobb partnere Európán kívül. Az Unió alapvető célja továbbra is az EU és az ASEAN közötti, régióközi szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások folytatása. Az EU egyes ASEAN-tagországokkal külön folytat kereskedelmi tárgyalásokat; Szingapúrral 2014-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodást, amelyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztettek, annak az uniós hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos véleményét kérve. A Fülöp-szigetekkel és Malajziával folytatott tárgyalások még folyamatban vannak, míg a Vietnammal folytatott tárgyalások 2015-ben lezárultak. A Thaifölddel 2013-ban megkezdett tárgyalások a májusi katonai puccsot követően szüneteltetésre kerültek. A Parlament megfigyelőként vesz részt az ASEAN Parlamentközi Közgyűlésein (AIPA). Az Európai Unió ismertetése

6 B. Indonézia Indonézia, a világ harmadik legnagyobb demokráciája és legnagyobb muszlim többségű országa egyre inkább meghatározó partnerré válik júliusában hivatalosan megkezdődtek az Unió és Indonézia közötti átfogó gazdasági partnerségi megállapodásról folyó tárgyalások. Indonézia az első ország a régióban, amely 2013-ban az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről (FLEGT) szóló önkéntes partnerségi megállapodást írt alá az Unióval. Indonézia 2016 áprilisában összhangba hozta nemzeti jogszabályait az önkéntes partnerségi megállapodásban foglaltakkal, ezáltal teljesítette a FLEGT tanúsítási rendszer utolsó fő követelményét. Az EP állásfoglalásai emberi jogi kérdésekről és a vallásos kisebbségek elleni támadásokról szóltak. C. Burma/Mianmar Bár az évekig tartó uniós szankciók miatt nincs uniós keretmegállapodás Burmával/Mianmarral, az országban zajló demokratikus átalakulási folyamatok láttán az Unió a fegyverembargó kivételével a szankciók felfüggesztéséről döntött. A Tanács június 20-i következtetései a Mianmarra/Burmára vonatkozó uniós stratégiáról üdvözlik a 2015 novemberében tartott választásokat követő békés hatalomátadást és a demokrácia konszolidációját. Az EU Mianmarra/Burmára vonatkozó stratégiájának elemei: különleges partnerség a demokráciáért, a békéért és a jólétért című közös közlemény felvázolja a koherens, ambiciózus és jövőbe mutató uniós szerepvállalás tervét. Az Unió ismét aktívvá vált politikai és gazdasági téren, többek között 2013-ban visszaállította a kereskedelmi kedvezményeket, 2014-ben pedig beruházási megállapodásra irányuló tárgyalásokat indított. Azóta három tárgyalási fordulóra került sor, a legutóbbira 2015 szeptemberében. Állásfoglalásaiban a Parlament aggodalmának adott hangot az ország emberi jogi helyzetével, különösen az etnikumok közti erőszakkal kapcsolatban. Burma/Mianmar egyike a Parlament által az átfogó demokráciatámogatás terén kiemelten kezelt országoknak. A Parlament részt vett a 2015-ös parlamenti választások választási megfigyelő missziójában, és megállapította, hogy a szavazás jól szervezetten zajlott le. CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG A. Ausztrália és Új-Zéland Az EU, Ausztrália és Új-Zéland hasonlóan gondolkodó, azonos értékrendszerrel és érdekeltségekkel rendelkező partnerországok. A szoros kereskedelmi kapcsolatokon túlmenően a hasonló gondolkodásmód lehetővé tette, hogy kormányzati szinten és a magánszférában szoros kapcsolatok alakuljanak ki olyan területeken, mint az éghajlatváltozás, a világkereskedelem, a biztonság és fejlesztés, a technológiai kutatás és az emberi jogok. A Parlament egyetlen képviseletet működtet a két ország viszonylatában. Az Unió és Ausztrália november 15-én megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdése érdekében. Az Ausztráliával fenntartott kétoldalú kapcsolatok jelenlegi alapja egy jogilag kötelező erejű keretmegállapodás, amely 2015 áprilisában került megkötésre, és amely hamarosan aláírásra kerül. A keretmegállapodás új, stratégiai szintre fogja emelni a két fél közötti kapcsolatokat szeptemberében megkezdte működését az EU-Ausztrália Vezetői Fórum október 29-én az Unió és Új-Zéland elkötelezték magukat a mély és átfogó, magas szintű szabadkereskedelmi megállapodás gyors megkötésére irányuló tárgyalások megkezdése mellett. Mindkét szabadkereskedelmi megállapodás esetében már folynak az úgynevezett hatályfelmérések annak érdekében, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások az Európai Unió Tanácsának 2017 elején várható felhatalmazását követően januárjában a Az Európai Unió ismertetése

7 Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága megszavazta az EP határozatát mindkét szabadkereskedelmi egyezményről folytatott tárgyalások megnyitásáról. B. A csendes-óceáni térség egyéb országai Az Uniónak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (ACP) csoportja 15 csendes-óceáni államával ápolt kapcsolatai a fejlesztési együttműködésre, a halászatra és az éghajlatváltozásra összpontosítanak. Az éghajlatváltozást illetően mind az Unió, mind a csendes-óceáni kis területű, fejlődő szigetországok támogatják egy ambiciózus globális megállapodás létrejöttét ben az Unió javaslatot tett a régióval a gazdasági partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalások három éven át történő szüneteltetésére, a csendes-óceáni halászati erőforrások kezelésére vonatkozó felülvizsgálat lezárásáig. Anna Saarela / Fernando Garcés de los Fayos 09/2016 Az Európai Unió ismertetése