KÖZGAZDASÁGTAN - MIKROÖKONÓMIA

Átírás

1 DE AMTC AVK Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN - MIKROÖKONÓMIA Dr. Odor Kinga egyetemi tanársegéd tárgyfelelıs Debrecen,

2 Követelményrendszer Kötelezı irodalom: Koppányi Mihály (1993): Mikroökonómia, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest (újabb kiadások) Szolnoki Gyızıné (2005): Mikroökonómia Feladatgyőjtemény Alapszint, Debrecen Elıadás anyaga Ajánlott irodalom: Samuelson-Nordhaus (2000): Közgazdaságtan, Budapest. Aktuális fejezetei. Hazai és nemzetközi szakfolyóiratok és statisztikai kiadványok

3 Követelményrendszer Félév elfogadásának feltétele: elıadásokon való aktív részvétel, beadandó elkészítése Vizsgaforma: Gyakorlati jegy Neptunkód: Gazdasági Agrármérnök (AV_GLA004), Informatikus és Szakigazgatási Szakos (AV_ILA002)

4 1. Tárgy bevezetése, alapfogalmak

5 1. Tárgy bevezetése, alapfogalmak Közgazdaságtan: Az embereknek a termelésben, az elosztásban, a cserében és a fogyasztásban felmerülı döntési alternatíváival, e döntések társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Mire keressük a választ? mit termeljek? hogyan termeljek? kiknek termeljek?

6 1. Tárgy bevezetése, alapfogalmak Termelési tényezık: Munka: Mint termelı szolgáltatás az ember szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket termelési tevékenység során felhasználhat. Természeti tényezık földterület, erdı, vizek, bányakincs, szél, víz, nap Tıkejavak A termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, valamint ezek felett rendelkezést biztosító pénz, értékpapír.

7 1. Tárgy bevezetése, alapfogalmak Termelési tényezık: Vállalkozói szolgáltatás: Az embernek a többi termelési tényezı kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, üzleti tevékenységek. (menedzserek, cégvezetık) Információ

8 1. Tárgy bevezetése, alapfogalmak Közgazdaságtan szintjei: Mikroökonómia: Elkülönült piaci szereplıket vizsgál (fogyasztók, háztartások, vállalatok) Egyes termékek piacát elemzi (kereslet,kínálat, profit), Termékfajtában gondolkozik (kenyér, tégla). Makroökonómia: Összevont (aggregált) mutatók formájában elemzi a gazdaság teljesítményeit, állapotát, fejlıdési tendenciáit. (GDP, infláció) Nemzetközi közgazdaságtan: Nemzetközi gazdasági folyamatok vizsgálata.

9 1. Tárgy bevezetése, alapfogalmak Közgazdasági irányzatok: 1. Gazdasági racionalitás, 2. Fogyasztói racionalitás, 3. Vállalati racionalitás, 4. Termelési tényezık tulajdonosainak racionalitása, 5. Kormányzati, illetve irányítószervek gazdasági racionalitása.

10 2. A piac és a piaci szereplık

11 Piac: 2. A piac és a piaci szereplık Tényleges és potenciális eladók és vevık, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfıbb tényezıi a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. Kereslet: Kifejezi, hogy a fogyasztó képes és hajlandó valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni. (mi befolyásolhatja a keresletet?) Keresleti függvény (ábrázolás)

12 2. A piac és a piaci szereplık Kínálat: A cég képes és hajlandó eladás céljából valamely terméket vagy szolgáltatást elıállítani, teljesíteni. Kínálati függvény (ábrázolás) Marshall-kereszt (ábrázolás)

13 3. A fogyasztó preferenciarendszere

14 3. A fogyasztó preferenciarendszere Szükséglet: Valamely jószág megszerzésére vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, mely cselekvésre késztet és a fogyasztás révén kielégítést nyer. anyagi javak (termék): üdítı, kabát, szendvics nem anyagi javak (szolgáltatás): fodrász, oktatás

15 3. A fogyasztó preferenciarendszere Hasznosnak tekintünk a közgazdaságtanban minden olyan anyagi és nem anyagi jószágot, amely képes szükségleteink kielégítésére. Hasznossági elméletek: Kardinális elmélet Ordinális elmélet Hasznossági függvény Különbözı javak mennyisége és az elfogyasztásuk által nyerhetı hasznosságérzet közötti kapcsolat.

16 3. A fogyasztó preferenciarendszere Preferencia viszonyok: 1. A kosár szigorúan preferált B kosárral szemben: A(x 1, y 1 )> B(x 2, y 2 ) 2. A kosár gyengén preferált B kosárral szemben: A(x 1, y 1 ) B(x 2, y 2 ) 3. A és B jószágkosár közömbös viszonyban áll: A(x 1, y 1 ) B(x 2, y 2 ) és B(x 2, y 2 ) A(x 1, y 1 ) Ábrázolás: közömbösségi görbékkel a közömbösségi térképen

17 3. A fogyasztó preferenciarendszere Helyettesítési ráta (RS): A közömbösségi görbe 2 pontjának egymáshoz viszonyított helyzetét, azaz arányát határozza meg, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra. RS=dy/dx Helyettesítési határráta (MRS): Az egyik jószág azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág tetszıleges kis egységgel történı pótlólagos növelése céljából. MRS x,y = dy/dx

18 3. A fogyasztó preferenciarendszere Gossen I. törvénye: (ábrázolás) Egy jószág fogyasztását egyoldalúan növelve, a hasznosságérzet fokozatosan nı, de egyre kisebb mértékben és a telítıdési pont után csökken. 1. TU maximum esetén MU=0 2. TU = MU 3. MU= dtu/dq= (TU 1 -TU 0 )/(q 1 -q 0 )

19 4. Jövedelem árak fogyasztói döntések

20 4. Jövedelem árak fogyasztói döntések Költségvetési egyenes: (ábrázolás) Azon pontok összessége a két jószág terében, amelyek adott pénzjövedelembıl (I), adott árak (p x ;p y ) mellett a jövedelem teljes elköltésével megvásárolhatók. I=p x *x+p y *y Költségvetési egyenes helyzetének változásai

21 4. Jövedelem árak fogyasztói döntések Gossen II. törvénye: (nincs III.) A fogyasztó akkor költi el a jövedelmét optimálisan, ha az utolsó pénzegységre jutó határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos és egyenlı a rendelkezésre álló pénzjövedelem határhasznával. MUx/px = MUy/py

22 4. Jövedelem árak fogyasztói döntések Jövedelemváltozás hatása a keresletre (ábrázolás) Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC): A fogyasztó optimális választását képviselı pontok sorozata, növekvı jövedelem és változatlan árak mellett. Engel görbe: A fogyasztó jövedelme és egy adott jószág megvásárolt mennyisége közti viszonyt mutatja változatlan piaci árakat feltételezve.

23 4. Jövedelem árak fogyasztói döntések Árváltozás hatása a keresletre (ábrázolás) Ár-fogyasztás görbe (PCC): A fogyasztó optimális választását képviselı pontok sorozata adott jószág árának változása közepette, a másik jószág árának és a fogyasztó jövedelmének állandó szintje mellett. Egyéni keresleti görbe: Egy jószág árának és valamely fogyasztó által keresett mennyiségnek a viszonyát fejezi ki.

24 4. Jövedelem árak fogyasztói döntések Extern fogyasztói hatások: Nyáj hatás: Fogyasztó nem akar elmaradni a divatos tendenciáktól, Ha a termék kereslete nı, a fogyasztó számára is kedveltebb a termék. Sznob-hatás: Fogyasztó addig keresi a terméket amíg annak kereslete alacsony, a termék ára magas, Ha az ár csökken, a kereslet nı, a sznob fogyasztó másik terméket vásárol.

25 4. Jövedelem árak fogyasztói döntések Extern fogyasztói hatások: Veblen hatás: Fogyasztó preferenciájának alakulásában fontos szerepe van a minıségnek (amit számára az ár jelent), Magasabb ár = magasabb minıség.

26 5. A kereslet rugalmassága

27 5. A kereslet rugalmassága Rugalmasság (elaszticitás): Független változó relatív változásának a függı változóra gyakorolt hatását méri százalékos formában, miközben a többi változó ceteris paribus. Kereslet rugalmasság: Megmutatja, hány %-kal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényezı egy %-os változásának hatására, miközben c.p. dx/x:dz/z =ع

28 5. A kereslet rugalmassága Kereslet árrugalmassága: Megmutatja, hogy a jószág árának 1 %-os változása hány %-os változást eredményez a keresett mennyiségben, miközben c.p. dx/x:dp x /p =ع x értéke: abszolút ع < 1, árrugalmatlan a termék kereslete; >1, árrugalmas a termék kereslete; =1, egységnyi árrugalmasságú a termék kereslete; =0, a kereslet nem reagál az árváltozásra.

29 5. A kereslet rugalmassága Árrugalmasság és az árbevétel kapcsolata: Összbevétel Az eladott áruk és szolgáltatások mennyiségének és árának a szorzata. TR=p*q Határbevétel Megmutatja, hogyan változik az összbevétel, ha a termelést egységnyivel növeljük. MR=dTR/dq Ha a rugalmasság: ( na de mit is jelentenek?? ) < 1, MR<0, TR nı, ha p nı >1, MR>0, TR nı, ha p csökken =1, MR=0, TR változatlan

30 Kereslet jövedelemrugalmassága: Megmutatja, hogy a jövedelem 1 %-os változása hány %-os változást eredményez a keresett mennyiségben, miközben c.p. dx/x:di/i =ع 5. A kereslet rugalmassága értéke: abszolút ع 1. Pozitív szám: normál jószágról beszélünk: < 1, létszükségleti javak; >1, luxus jószág; 2. Negatív szám: inferior jószág.

31 5. A kereslet rugalmassága Kereslet kereszt-árrugalmassága: Megmutatja, hogy a y termék árának 1 %-os változása hány %-os változást eredményez x termék keresett mennyiségben, miközben c.p. dx/x:dp y /p y =ع értéke: abszolút ع 1. Pozitív szám: helyettesítı termék 2. Negatív szám: kiegészítı termék

32 6. Termelıi magatartás és kínálat

33 6. Termelıi magatartás és kínálat Gazdasági idıtávok: 1. Nagyon rövid táv 2. Rövid táv 3. Hosszú táv 4. Nagyon hosszú táv Technikai versus gazdasági hatékonyság

34 7. Termelés

35 Termelési függvény: 7. Termelés A termelési tényezık lehetséges inputkombinációi és a velük elıállított maximális kibocsátási lehetıségek halmaza (output) közötti technikai-gazdasági összefüggés. (ki kivel van???) Ábrázolás! Átlagtermék: A termelés mennyiségének és a tényezı felhasznált mennyiségének hányadosa. AP=Q/L

36 7. Termelés Határtermék: Megmutatja, hogy mennyivel változik az össztermelés, ha az adott tényezı felhasználását egységnyivel növeljük. MP=dQ/dL Csökkenı hozadék elve: Fokozatosan növelt változó inputtényezı határterméke csökken, amennyiben további inputtényezı c.p. Parciális termelési függvény: Megmutatja, hogyan alakul a termelés egyetlen tényezı változásának következtében, c.p.

37 7. Termelés Tényezık parciális termelési rugalmassága: Megmutatja, hány %-kal változik a termelés az adott inputtényezı 1 %-os változásának következtében. Termelési rugalmasság: Egy tényezı adott ponton vett határtermékének és átlagtermékének hányadosa. dq/dl =ع : Q/L Isoquant: Azon pontok mértani helye a termelési függvény felületén, amelyek az inputok adott termelési szinthez tartozó összes lehetséges inputkombinációit jelölik.

38 8. Költségek

39 Elsüllyedt költségek: 8. Költségek (fogalmak tömkelege még mindig????) Azok a költségek, amelyek az adott döntés pillanatában már nem befolyásolhatók. Pl: bérleti díj Alternatív költségek: Azok a várható ráfordítások, melyek azáltal merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott döntéssel erıforrásokat von el más felhasználási területrıl. Tartós befektetések: Azaz stock ráfordítás, ami egy idıpontban egy összegben merül fel és lassan térül meg.

40 Folyamatos költségek: 8. Költségek ( és még mindig ) Azok a termelési ráfordítások, amelyek az adott idıszakban merülnek fel és a termék eladásával ugyanazon idıszakban meg is térülnek. Explicit (kifejezett) költségek: Adott év termelésével kapcsolatban számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában jelennek meg. Implicit költségek: Az alternatív költségek azon része, amely tényleges pénzkifizetések formájában nem jelenik meg.

41 Számviteli költségek: 8. Költségek ( és még mindig ) Adott évben felmerülı, számvitelileg nyilvántartható folyó költségek. Pl: épületek ktg.-e Gazdasági profit: Gazdasági profitot eredményez egy vállalkozás, ha bevételei meghaladják az alternatív költségeit. TП: TR-TC Normál profit: Adott gazdaságban szokásszerő befektetéssel elérhetı tiszta jövedelem.

42 8. Költségek (rövid távú ktg. függvények) ( és még mindig + ábrázolás) Termelés összes költsége: Az állandó és a változó költségek összessége. TC=FC+VC Állandó költsége (FC): Rövid távon fix költség, melynek nagysága független a termelés nagyságától. Változó költsége (VC): Rövid távú termelés függvényében változó, az inputtényezık gazdasági költségeinek összessége.

43 8. Költségek (rövid távú ktg. függvények) ( és még mindig + ábrázolás) Átlagköltség: Az összköltség termékegységre jutó nagysága. AC=TC/Q Átlagos fix költség: Termékegységre jutó állandó költség. AFC=FC/Q Átlagos változó költség: Termékegységre jutó változó költség. AVC=VC/Q

44 8. Költségek (rövid távú ktg. függvények) ( és még mindig + ábrázolás) Határköltség: Megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség (TC) a termelés egységnyi növekedésével. MC=dTC/dQ

45 8. Költségek (hosszú távú ktg. függvények) ( és még mindig csak mutatóba) Hosszú távú költségfüggvény (LTC): A vállalat különbözı termelési szintjeihez tartozó összköltségének az alakulását fejezi ki. Hosszú távú átlagköltség (LAC): Hosszú távú összköltség és a termelési volumen hányadosa. LCA= LTC/Q Hosszú távú határköltség (LMC): Azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék költsége a termelés mértékének hosszú távú növelése folytán.

46 9. Profitmaximalizálás és kínálat kompetitív (tökéletesen versenyzı) piacon

47 9. Profitmaximalizálás és kínálat kompetitív piacon Tökéletesen versenyzı piac modelljének sajátosságai: 1. A termék homogén, 2. A piac sok kis eladóból és sok kis vevıbıl áll, 3. A piacra való be- és kilépés szabad, 4. Az eladók és vevık tökéletesen informáltak, 5. A tökéletesen versenyzı vállalat árelfogadó, vagyis az ár külsı adottság, 6. Cél a profit maximalizálása. Profitmaximalizálás feltétele: MR=P=MC és MC növekvı

48 9. Profitmaximalizálás és kínálat kompetitív piacon A kompetitív vállalat rövid távú kínálatának 4 alapesete (ábrázolás): 1. A vállalat pozitív gazdasági profitot realizál: P>AC min. 2. A vállalat fedezeti pontban termel: P=AC min. =MC 3. A vállalat veszteséget minimalizál: AVC min.<p<ac min. 4. Üzembezárási pont: P=AVC min.

49 9. A monopólium

50 9. A monopólium Monopolista piac modelljének sajátosságai: 1. A termék differenciált, 2. A piac egy, néhány eladóból és vevıbıl áll, 3. A piacra való be- és kilépés korlátozott, 4. Az eladók és vevık nem tökéletesen informáltak, 5. A vállalat ármeghatározó magatartással bír, 6. Elsıdleges cél a profit maximalizálása és a hosszú távú fennmaradás. Profitmaximalizálás feltétele: MR=MC (!) és MC növekvı

51 9. A monopólium A monopolista vállalat rövid távú kínálatának 4 alapesete (ábrázolás): 1. A vállalat pozitív gazdasági profitot realizál: P>AC min. 2. A vállalat fedezeti pontban termel: P=AC min. =MC 3. A vállalat veszteséget minimalizál: AVC min.<p<ac min. 4. Üzembezárási pont: P=AVC min.

52 Árdiszkrimináció: 9. A monopólium Árdiszkriminációról beszélünk, ha a monopolista eladó profitja maximalizálása során a piaci résztvevık elkülönítésével különbözı fogyasztóknak eltérı áron tudja eladni az áruját. (fogyasztói többlet termelıi többletté alakítás) Sikeres árdiszkrimináció feltételei: 1. Az eladó különbséget tud tenni a vásárlók között keresletük eltérı árrugalmassága alapján, 2. A fogyasztók közötti csere kizárható, azaz megoldható a fogyasztók szétválasztása.

53 9. A monopólium Elsıfokú (tökéletes) árdiszkrimináció: 1. Az eladó minden egyes egységet külön bocsát áruba, 2. Minden egyes áruegységet azon a legmagasabb áron tud értékesíteni, amennyit a vevık még hajlandók érte megfizetni (rezervációs ár). Pl.: ügyvéd munkadíja, építkezés

54 9. A monopólium Másodfokú (több lépcsıs) árdiszkrimináció: Az eladó a homogén áru egy egységéért más árat határoz meg attól függıen, hogy milyen mennyiséget vásárol a fogyasztó. Pl.: METRO, 2 fizet 3-at kap Harmadfokú árdiszkrimináció: Az eladó a homogén áru ugyanakkora mennyiségéért a megkülönböztetett piacokon más árat határoz meg. (a piac jól elhatárolható szegmenseire utal) Pl.: Nyugat-Mo. és Kelet-Mo., felnıtt és diák jegy,

55 9. A monopólium A monopólium jóléti vonatkozásai: Holtteher-veszteség: A monopólium megjelenésével a piacon az eredeti (kompetitív piac) fogyasztói és termelıi többlet összességében mutatkozó csökkenés. Ábrázolás! (kompetitív piac, monopólium)

56 9. Oligopol piac és monopolisztikus verseny ( csak mutatóba ) Cournot-duopólium Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium Chamberlin-duopólium Lerner-index (monopolhatalom nagyság) L=P-MC/P Herfindal-index (piaci részesedés foka) A modell Oligipólium Versenypiac Tiszta monopólium Tiszta oligopólium Differenciált oligopólium Monopolisztikus verseny Tiszta verseny Résztvevık száma Termék jellege Egy Homogén Kevés Homogén Sok Homogén Sok Homogén Sok Homogén Tökéletlen verseny Tökéletes verseny

57 10. A termelési tényezık piaca

58 10. A termelési tényezık piaca Termelési tényezık (4) (ezt már ismerjük ) Munka (szellemi fizikai képességeink összessége) Természeti tényezık (földterület, erdı, vizek) Tıkejavak (gépek, épületek, eszközök) Vállalkozói szolgáltatás (emberi képesség) Származékos kereslet: Egy vállalat azért és annyiban keres egy adott erıforrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közremőködésével elıállított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon legalább normál profitot biztosít a számára.

59 10. A termelési tényezık piaca Optimális inputfelhasználás általános feltételei: 1.Output piaci magatartás: addig érdemes növelni a termelés mennyiségét, amíg az output növekmény költségvonzata= az outputnövekmény bevételvonzatával. (az újabb elıállított termékegység értékesítésével elért bevétel növekménye meghaladja a pótlólagos termék elıállításával járó költségnövekményt) 1.Input piaci magatartás: addig érdemes a vállalatnak egy újabb egység inputot felhasználnia, amíg az input növekmény költségvonzata= az inputnövekmény bevételvonzatával. (az újabb input felhasználásával elıállított termék értékesítésébıl származó bevételnövekmény meghaladja, az újabb input bevonásával járó ktg. növekményt)

60 10. A termelési tényezık piaca ( fogalmak ) Tényezı-határköltsége: Jelzi, hogy az inputfelhasználás tetszılegesen kis változása következtében milyen mértékben változik az összes ktg. MFC L = dtc/dl Határtermék-bevétel: Jelzi, hogy az inputfelhasználás tetszılegesen kis változása következtében milyen mértékben változik az összes bevétel. MRP L = dtr/dl = MP L * MR Profitmax. Vállalat optimális inputfelhasználása: MFC L = MRP L

61 10. A termelési tényezık piaca ( fogalmak ) Inputtényezı határtermék-értéke: Az adott inputtényezı határtermékének piaci áron számított értéke. VMP L = MP L * P Na és a teljes káosz..

62 10. A termelési tényezık piaca Optimális inputfelhasználás tökéletes verseny esetén rövid távon: Inputpiac esetén: MFC L =dtc/dl=p L Output-piac esetén: MRP L =MP L *MR, mivel MR=P, így MRP L =MP L *P viszont MP L *P=VMP L Addig érdemes termelni, amíg az utolsó inputegységre nem teljesül: P L =MFC L =MRP L =MP L *MR=MP L *P=VMP L

63 10. A termelési tényezık piaca Transzferjövedelem: A tényezıtulajdonos jövedelmének az a része, amelyet az adott inputegység következı legjobb alternatív felhasználásától remélhet. Gazdasági járadék: Olyan jövedelemtöbblet, amelyet nem szükséges az erıforrás-tulajdonosnak megkapnia ahhoz, hogy a szóban forgó erıforrást az aktuális területen tartsa.

64 11. Munkakínálat és munkapiac

65 11. Munkakínálat és munkapiac Ismerkedjünk meg az életminıség függvénnyel! (ábrázolás) Egyéni munkakínálati görbe levezetése! (ábrázolás) Egyensúly a munkapiacon! (ábrázolás)

66 11. Munkakínálat és munkapiac Bérkülönbség lehetséges okai: 1. Munkavégzés körülményei (ún. nem pénzbeli jellemzık: tisztaság, zajszint, munkahelyi légkör, munkaidı kötöttsége), 2. Humán tıkében (biológiai adottság, munkabíró képesség, tehetség, szakképzettég) meglévı különbségek, 3. Munkaerıpiac tökéletlenségei (a munkavállalók nem teljes körően informáltak, diszkrimináció, foglalkozások közötti átjárás nehézségei).

67 12. Tıke, kamat befektetés

68 12. A pénz értéke az idıfolyamatban Tıkejavak: Az erıforrásoknak az a csoportja, amelyet a gazdasági rendszer termel ki és amelyet más javak és szolgáltatások elıállításához használnak fel. Tıkepiac szegmensei: Nominál tıke (pénztıke, értékpapír-tıke) Reáltıke (fizikai tıkejószágok) Humán tıke Immateriális tıkejószágok (szellemi termékek)

69 Kamatláb: 12. A pénz értéke az idıfolyamatban A kölcsöntıke kamata egy éves futamidıre számítva, %-os formában kifejezve, azaz a kölcsöntıke egységára. Reálkamatláb: A kölcsönadott pénz vásárlóerejének a változását mutatja. Nominál kamatláb: A kölcsönadott pénzt és hozamát fejezi ki pénzben. Reálkamatláb = nominál kamatláb - inflációs ráta

70 12. A pénz értéke az idıfolyamatban Jelenérték: Egy jövıbeni pénzösszeg vagy pénzösszegsorozat értéke mai pénzben kifejezve. PV=1/(1+r) t * C t Diszkontálás: Egy jövıbeni pénzösszeg jelenértékének a meghatározása a kamatláb figyelembevételével. Jövıérték: A mai pénzösszeg befektetése révén a jövıben elsajátítható pénzhozam. FV= C t * (1+r) t

71 12. A pénz értéke az idıfolyamatban Nettó jelenérték: A befektetés révén megszerzett tıkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés ráfordításainak különbsége. NPV= -C 0 +ΣC t /(1+r) t NPV= negatív szám: nem valósítjuk meg a beruházást NPV= 0: további számítások szükségesek NPV= pozitív szám: biztosan megvalósítjuk a beruházást Belsı megtérülési ráta: Az a diszkontráta vagy kamatláb, amely mellett a befektetés NPV=0. (IRR)

72 13. Piaci elégtelenségek

73 Piaci elégtelenség: 13. Piaci elégtelenségek A tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett (Paretohatékony) tényezı allokáció eltér, a társadalmilag optimálisnak tekintett erıforrás felhasználástól. Erıforrás allokáció esetei (4): 1. Ténylegesen megvalósuló piaci allokáció: Adott idıpillanatban a piaci szereplık egyéni motivációján alapul, Rendszerint egyensúlytalansággal jellemezhetık.

74 13. Piaci elégtelenségek Erıforrás allokáció esetei (4): 2. Egyensúlyi piaci allokáció: Piaci automatizmusok, piaci szereplık alakítják, Adott piacon rövid vagy hosszú távon D=S, Lehetséges, de nem feltétlenül Pareto-hatékony. 3. Pareto-hatékony piaci allokáció: Egyéni érdekeken alapul, Önszabályozó piaci mechanizmus alakítja, Az összes piacon egyidejőleg D=S, piaci szereplık HTV=0.

75 13. Piaci elégtelenségek Erıforrás allokáció esetei (4): 4. Társadalmilag optimális erıforrás allokáció: Olyan inputkombináció, amely a társadalom számára a leghasznosabb, Teljes mértékben szemben állhat a piaci szabályozással.

76 13. Piaci elégtelenségek Tevékenységek egyéni és társadalmi megítélése: Társadalmi határhaszon (MSB): A termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének elıállításával és elfogyasztásával járó összes hasznosságváltozásra utal. Társadalmi határköltség (MSC): A termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének elıállítása miatt felmerülı összes költséget jelenti. Tényezıfelhasználás társadalmi optimuma: MSB=MSC

77 13. Piaci elégtelenségek Tevékenységek egyéni és társadalmi megítélése: Egyéni határhaszon (MU): A piaci tranzakciók során a szerzıdı feleket megilletı hasznosság. Egyéni határköltség (MC): A piaci tranzakciók során a szerzıdı feleket terhelı költség.

78 13. Piaci elégtelenségek Külsı gazdasági hatás (externália): Egy gazdasági szereplı tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplı helyzetét. Extern határköltség (EC) Extern határhaszon (EB) MC+EC=MSC és MU+EB=MSB

79 Externáliák csoportosítása: 13. Piaci elégtelenségek 1. Pozitív externália: externália forrásának tekintett szolgáltatás pótlólagos haszonhoz juttatja az externhatás kedvezményezettjét. Pl: gyümölcsös+méh telep 2. Negatív externália: externália forrásának tekintett szolgáltatás pótlólagos költséget ró az externhatás kárvallottjára. Pl: vegyi üzem a folyó parton 3. Termelıi externália: termelı szolgáltatás nyújtása idézi elı az externhatást. Pl: autóipar 4. Fogyasztói externália: fogyasztói magatartás idézi elı az externhatást. Pl: az én szemetem elbomlik

80 13. Piaci elégtelenségek Externáliák internalizálása ( van megoldás a kizárásra??) : 1. Önkéntes megállapodás, 2. Elismertetés, 3. Kényszerő kártalanítás, 4. Adminisztratív intézkedések, 5. Adók és támogatások.

81 13. A javak csoportosítása kisajátíthatóságuk és felhasználásuk szerint Utolsó 4 fogalom!!!

82 13. A javak csoportosítása kisajátíthatóságuk és felhasználásuk szerint Tiszta magánjavak: Megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása a fogyasztásból. Egyes emberek fogyasztása csökkenti a mások által fogyasztható mennyiséget, rivalizálás van a fogyasztásban. pl.: luxus cikkek, személyes szolgáltatás Tiszta közjavak: A fogyasztásból nem zárható ki senki és a fogyasztás nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet, így nincs rivalizálás. Pl.: honvédelem, folyam menti gátvédelem

83 13. A javak csoportosítása kisajátíthatóságuk és felhasználásuk szerint Vegyes javak: A fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg, azonban korlátozott a fogyasztható mennyiség, így rivalizálás van. Pl.: díjköteles javak (áram, ivóvíz használata) Mi lehet a célja a kizárásnak? 1. Pazarló felhasználás megelızése, 2. Kizárás kedvezményezettjeitıl pénzbeszedés révén elérhetı bevétel növekedés.

84 13. A javak csoportosítása kisajátíthatóságuk és felhasználásuk szerint Potyautas jelenség: Ha a fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg, a kollektív javak fogyasztásánál az egyén arra törekszik, hogy a közös költségekbıl rá háruló részt csökkentse illetve a közös eredménybıl realizált hasznosságot növelje. Pl.: bekötı út építése 2 tanyához

85 Köszönöm a figyelmet!