NIDays 2013 Budapest november 5.

Átírás

1 NIDays 2013 Budapest november 5. 8:30 Regisztráció Nyitó előadás: Innováció egy platform alapú világban (angol nyelvű előadás) 9:00 James Kimery, Paweł Hoerner de Roithberg, Thorsten Mayer Terem: Amazonas :15 Kávészünet 1. szekció Terem: Amazonas 1 2. szekció Terem: Ganges szekció Terem: Ganges szekció Terem: Amazonas 2 10:35 11:00 Szoftveralapú RF eszközök. A rádióelektronikai és rádiókommunikációs berendezések tervezéséhez és teszteléséhez használható legújabb RF hardver és szoftver (IP) eszközök áttekintése Nagypontosságú kondenzátormérő automata építése PXI rendszerrel LabVIEW fejlesztőkörnyezetben Péter Attila Török Ferenc Cobra Control Kft. 10:35 11:00 Részletes áttekintés: Beágyazott CompactRIO vezérlő Xilinx Zynq FPGA-val, és LabVIEW Real-Time modul Linux RT környezetben Rezgés és akusztikai alapú vasúti járműdiagnosztikai rendszer Litkei Márton Dr. Szatmári István Evopro Innovation Kft. 10:35 Választható gyakorlati szekciók: A LabVIEW 2013 és az adatgyűjtő eszközök újdonságai vagy FPGA alapú beágyazott vezérlő és monitorozó rendszerek: a RIO architektúra alapjai a gyakorlatban Nagy Balázs, Tomasz Kachnic 11:25 Automatizált hőmérséklet regisztráló cella Infravörös, nagy pontosságú szenzorokkal Ványi Zoltán ENG Systems Hungary Kft. 11:25 Érzékelő-nélküli szinkronmotor vezérlések vizsgálata flexibilis NI CompactRIO platformon Dr. Fodor Dénes Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék 11:50 Ebédszünet 12:50 Gépi látás: a végrehajtási idő csökkentése LabVIEW környezetben: tanácsok és fortélyok Varga Dávid 12:50 A moduláris PXI platform újdonságai Sárosi Tamás Választható gyakorlati szekciók: A LabVIEW 2013 és az adatgyűjtő eszközök újdonságai 13:40 Autó fényszóró tesztelő rendszerek (angol nyelvű előadás) Jan Šíma Elcom a.s. 13:40 A mikrovezérlők trace és debug portjának felhasználási lehetőségei és előnyei HIL (Hardware-In-the-Loop) teszteknél Scherer Balázs Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 12:50 vagy FPGA alapú beágyazott vezérlő és monitorozó rendszerek: a RIO architektúra alapjai a gyakorlatban Nagy Balázs, Tomasz Kachnic 14:05 Kávészünet 14:30 Valós idejű képfeldolgozás Mojette transzformációval az NI LabVIEW fejlesztőkörnyezetben Rima Béla Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 14:30 Járműipari kommunikációs hálózatok Jitter analízise újrakonfigurálható kombinált NI-PXIe és NI CompactRIO környezetben Nagy Klaudia Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék Választható gyakorlati szekciók: A LabVIEW 2013 és az adatgyűjtő eszközök újdonságai 14:55 Közepes méretű (800+ VI) projektek kezelése LabVIEW-ban Jónás Márk ANV s.r.o. 14:55 Pozíció szenzor karakterisztika mérése NI FPGA és LabVIEW 2011 alkalmazásával Bodolai Attila Continental Automotive Hungary Kft. 14:30 vagy Nagy Balázs, Maciej Antonik FPGA alapú beágyazott vezérlő és monitorozó rendszerek: a RIO architektúra alapjai a gyakorlatban 15:20 Iskolapadból a munkaerőpiacra a National Instrumets-szel: Az NI myrio és a Quanser bemutatása (angol nyelvű előadás) Maciej Antonik 15:20 Dekódolás NI FPGA alapú technológiával az autóiparban Etl Gábor ETLsoft Kft. 15:45 Irányítórendszerek gyors prototípustervezésének oktatása LabVIEW-val Kovács Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék 15:45 Járműirányítás és szabályozás egy formula student versenyautóban Iváncsics Sándor, Herángli Gergő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Választható gyakorlati szekciók: A LabVIEW 2013 és az adatgyűjtő eszközök újdonságai 15:45 Felkészítés Okleveles LabVIEW Fejlesztő (CLD) vizsgára (angol nyelvű előadás) Dariusz Jaworowski, 15:45 vagy Varga Dávid, Dávid Demčák 16:10 Kétrotoros helikopterrel illusztrált V-diagram megvalósítás Nagy Balázs, Maciej Antonik 16:10 Általános célú inverter vezérlő (GPIC): technológia és alkalmazások Litkei Márton FPGA alapú beágyazott vezérlő és monitorozó rendszerek: a RIO architektúra alapjai a gyakorlatban 17:00 17:20 Szünet Okleveles LabVIEW Társfejlesztői vizsga (CLAD) Terem: Ganges 1-2 Dariusz Jaworowski 18:20 A konferencia vége A program változtatásának jogát fenntartjuk.

2 NIDays 2013 Az előadások kivonata Budapest, november 5. Az előadások kivonata... 2 Nyitó előadás: Innováció egy platform alapú világban... 3 Gyakorlati szekció: a LabVIEW 2013 és az adatgyűjtő eszközök újdonságai -. 3 A gyakorlati szekció keretében bemutatásra kerülnek a legújabb adatgyűjtő megoldások és a LabVIEW 2013 újdonságai Gyakorlati szekció: FPGA alapú beágyazott vezérlő és monitorozó rendszerek: a RIO architektúra alapjai a gyakorlatban... 3 Részletes áttekintés: Beágyazott CompactRIO vezérlő Xilinx Zynq FPGA-val, és LabVIEW Real-Time modul Linux RT környezetben... 4 Szoftveralapú RF eszközök. A rádióelektronikai és rádiókommunikációs berendezések tervezéséhez és teszteléséhez használható legújabb RF hardver és szoftver (IP) eszközök áttekintése National Instruments... 4 A moduláris PXI platform újdonságai... 4 Iskolapadból a munkaerőpiacra a National Instrumets-szel: Az NI myrio és a Quanser bemutatása... 5 Kétrotoros helikopterrel illusztrált V-diagram megvalósítás... 5 Általános célú inverter vezérlő (GPIC): technológia és alkalmazások... 5 Gépi látás: a végrehajtási idő csökkentése LabVIEW környezetben: tanácsok és fortélyok National Instruments... 6 Felkészítés Okleveles LabVIEW Fejlesztő (CLD) vizsgára (angol nyelvű előadás) National Instruments... 6 Okleveles LabVIEW Társfejlesztői Vizsga (CLAD) az NIDays idején érvényes speciális ajánlat: használja ki az ingyenes lehetőséget!... 6 Korszerű integrált keretrendszer radartervezéshez (angol nyelvű előadás) - Tabish Khan (AWR)... 6 Autó fényszóró tesztelő rendszerek (angol nyelvű előadás) - Jan Šíma (Elcom)... 7 Automatizált hőmérséklet mérés Infravörös, LASER irányzékos, nagy pontosságú pirométerekkel - Ványi Zoltán (ENG Systems Hungary Kft)... 7 Valós idejű képfeldolgozás Mojette transzformációval az NI LabVIEW fejlesztőkörnyezetben - Rima Béla, Dr. Végh János (Debreceni Egyetem)... 8 Közepes méretű (800+ VI) projektek kezelése LabVIEW-ban - M. Jonas, M. Demydenko, S. Bulatov, D. Kostiuk (ANV, s.r.o.)... 9 Irányítórendszerek gyors prototípustervezésének oktatása LabVIEW-val - Kovács Gábor, Kiss Bálint (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék)... 9 Rezgés és akusztikai alapú vasúti járműdiagnosztikai rendszer - Szatmári István (Evopro Innovation Kft.)...10 Érzékelő-nélküli szinkronmotor vezérlések vizsgálata flexibilis NI CompactRIO platformon Dr. Fodor Dénes (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék)

3 A mikrovezérlők trace és debug portjának felhasználási lehetőségei és előnyei HIL (Hardware-In-the- Loop) teszteknél - Scherer Balázs (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék)...12 Járműipari kommunikációs hálózatok jitter analízise újrakonfigurálható kombinált NI-PXIe és NI- CompactRIO környezetben - Nagy Klaudia, Dr. Fodor Dénes (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék)...13 Pozíció szenzor karakterisztika mérése NI FPGA és LabVIEW 2012 alkalmazásával - Bodolai Attila (Continental Automotive Hungary Kft.)...14 Dekódolás NI FPGA alapú technológiával az autóiparban - Etl Gábor (ETLSoft)...14 Járműirányítás és szabályozás egy formula student versenyautóban - Iváncsics Sándor, Herángli Gergő (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)...15 Nagypontosságú kondenzátormérő automata építése PXI rendszerrel LabVIEW fejlesztőkörnyezetben - Török Ferenc (Cobra Control Kft.)...15 Biográfia...16 Kiss Bálint, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék...16 Kovács Gábor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék...16 Bodolai Attila, Continental Automotive Hungary Kft Nagy Klaudia, Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék...17 Dr. Fodor Dénes, Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék...17 Etl Gábor, Ügyvezető, tulajdonos, ETLsoft Kft Iváncsics Sándor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem...18 Rima Béla, Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék.18 Scherer Balázs, adjunktus, BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék...19 Dr. Szatmári István, Vezető kutató mérnök, Evopro Innovation Kft Ványi Zoltán, Vezető mérnök, Software fejlesztő csoport, ENG Systems Hungary Kft Az előadások kivonata 2

4 Nyitó előadás: Innováció egy platform alapú világban A nyitó előadás célja, hogy áttekintést adjon a mérő-, automatizált teszt- és vezérlőrendszerek létrehozására alkalmas jelenlegi, feltörekvő és jövőbeni technológiákról. Az előadásból a résztvevő megismeri, hogyan segítik a platform alapú tervezési eljárások a legnagyobb kihívást jelentő mérnöki feladatok megoldását. A nyitó előadás során a hallgatóság megismerkedhet a legújabb NI termékekkel. Gyakorlati szekció: a LabVIEW 2013 és az adatgyűjtő eszközök újdonságai - National Instruments A gyakorlati szekció keretében bemutatásra kerülnek a legújabb adatgyűjtő megoldások és a LabVIEW 2013 újdonságai. Néhány a LabVIEW legújabb funkcionalitásai közül: továbbfejlesztett Build és Deployment funkciók, web szolgáltatások és mobil platformokon futó alkalmazások (Data Dashboard, Android és ios alapon), megjegyzések menedzselése és továbbfejlesztett dokumentálási lehetőségek, a felhasználók ni.com/ideas oldalon jelzett igényei szerinti módosítások. A gyakorlati szekció résztvevői adatgyűjtő alkalmazásokat készíthetnek, megtanulhatják, hogyan használják az Express VI-okat és a DAQmx API függvényeit az NI DAQ eszközökkel. A résztvevők megismerhetik hogyan lehetséges feszültség-, hőmérséklet- és/vagy nyúlásmérő bélyegek jeleinek mérése LabVIEW környezetben. A gyakorlatokon a LabVIEW 2013 fent említett új funkciói is bemutatásra kerülnek. Gyakorlati szekció: FPGA alapú beágyazott vezérlő és monitorozó rendszerek: a RIO architektúra alapjai a gyakorlatban Ezt a gyakorlati szekciót azoknak ajánljuk, akik a beágyazott FPGA alapú vezérlők és az újrakonfigurálható I/O (RIO) hardver architektúra iránt érdeklődnek. A nagyon gyors beágyazott vezérlő rendszerek olyan architektúrára épülnek, amelyek kalibrált I/O csatornákat kezelnek, és amelyeket rövid válaszidők (kevesebb, mint 1 µs az analóg és digitális eseményekre) és nagyon rövid, 25 ns órajellel leírható hurokidők jellemeznek. 3

5 A gyakorlat elsősorban az újrakonfigurálható I/O (RIO) hardverre valamint a LabVIEW FPGA és a LabVIEW Real-Time szoftver modul alapjaira fókuszál. Az előadáson bemutatásra kerül hogyan lehetséges egy tipikus, beágyazott vezérlőkre épülő mérnöki feladat megvalósítása. A gyakorlat során analóg bementek, enkóderek kezeléséről, valamint hardveresen időzített digitális I/O kommunikáció megvalósításáról is szó lesz. Részletes áttekintés: Beágyazott CompactRIO vezérlő Xilinx Zynq FPGA-val, és LabVIEW Real-Time modul Linux RT környezetben Az előadáson a szoftveresen tervezett vezérlők (Software-Designed Controllers, SDC) hardver és szoftver architektúrájával foglalkozunk. Az SDC-k köré épülnek a legfejlettebb beágyazott monitorozó és vezérlő rendszerek. Ilyen rendszerek esetén gyakran szükséges a különféle típusú kalibrált I/O csatornák (analóg feszültség/áram ki-és bemenetek, hang/zaj és rezgésjelek, 24V-os digitális vonalak stb.) kezelése, illetve a digitális és analóg eseményekre történő nagyon rövid idejű válaszreakció (1 µs körüli reakcióidő). Ilyen rendszerek esetén egy további fontos követelmény a determinisztikusan működő szabályozási hurok, melynek órajele elérheti a 40 MHz-et. Az előadáson a hallgatók megismerkednek a kétmagos ARM Cortex-A9 processzorral, amelyen NI Linux Real-Time operációs rendszer fut, valamint az Artix-7 FPGA (a Xilinx legújabb, Zynq névre keresztelt FPGA-ja) architektúrájával. Ugyancsak bemutatásra kerülnek egyéb integrált fejlesztői környezetek (IDE) amelyek FPGA alapú beágyazott vezérlő rendszerek szoftverfejlesztéséhez alkalmasak, valamint további könnyen kezelhető eszközök, amelyek segítik, hogy ilyen rendszereket a lehető legkisebb ráfordítással lehessen megtervezni. Szoftveralapú RF eszközök. A rádióelektronikai és rádiókommunikációs berendezések tervezéséhez és teszteléséhez használható legújabb RF hardver és szoftver (IP) eszközök áttekintése Ezt az előadást minden mérnöknek és kutatónak ajánljuk, akit érdekelnek a rádióelektronikai és rádiókommunikációs eszközök tervezéséhez és teszteléshez használható legújabb hardver és szoftver (beleértve az FPGA-s megoldásokat is) eszközök. Foglalkozunk a szoftver alapú RF műszerekkel és alkalmazásaikkal: a passzív radartól a repülőelektronika méréseken át a komplex MIMO rendszerekig. Az NI legújabb megoldásait is bemutatjuk. A moduláris PXI platform újdonságai 4

6 A hallgatók áttekintést kapnak a PXI platform legújabb moduláris eszközeiről, amelyek segíthetnek a mérések megvalósításában, tesztfolyamatok automatizálásában és fejlett vezérlő rendszerek tervezésében. A bemutatásra kerülő hardver platformhoz többféle multiméter, switch, oszcilloszkóp és FPGA alapú fejlett eszköz tartozik. A RASM (Reliability - Megbízhatóság, Availability - Elérhetőség, Serviceability - Karbantarthatóság és Manageability - Irányíthatóság) koncepciója és annak üzleti összefüggései is bemutatásra kerülnek. Iskolapadból a munkaerőpiacra a National Instrumets-szel: Az NI myrio és a Quanser bemutatása A átfogó megoldásokat kínál a felsőoktatás számára, hogy segítse az oktatókat vonzó, interaktív, a való világhoz kapcsolódó gyakorlatok vezetésében, amelyek felkészítik a hallgatókat a valódi mérnöki tevékenységre. Az NI myrio, Quanser és egyéb költséghatékony eszközökkel az oktatási intézmények taníthatnak, a hallgatók pedig tanulhatnak az ipari szabványú, újrakonfigurálható I/O technológiáról. A kétmagos ARM Cortex A9 valósidejű teljesítménye, a Xilinx FPGA testre szabhatósága az I/O csatornáihoz és a többi integrált eszközhöz való hozzáférés lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy valódi projekteket vigyenek végig határidőre és a tervezett költségkeretek között. Ezekkel a funkciókkal, melyeket gyakorlati anyagok és útmutatók egészítenek ki, az oktatók többféle tervezési koncepciót taníthatnak meg, miközben egyetlen eszközt kell használniuk. Kétrotoros helikopterrel illusztrált V-diagram megvalósítás Az előadáson az NI azon megoldásairól lesz szó, melyek a V-diagramnak nevezett termékfejlesztési ciklus minden fázisában használhatóak. Megismerkedünk a Control Design and Simulation Toolkit nevű csomaggal és a VeriStand szoftverrel. Az előadás során látni fogjuk, hogyan jutunk el a Hardware-In-the-Loop (HIL) teszttől a modell valódi jelekkel történő validációjáig. A vezérelt eszköz egy igazi, kétrotoros helikopter kicsinyített modellje lesz. Általános célú inverter vezérlő (GPIC): technológia és alkalmazások Az általános célú inverter vezérlő (GPIC) az NI Single-Board RIO eszközére épül. A GPIC a teljesítmény elektronika területén teszi lehetővé a beágyazott adatgyűjtést és vezérlést, mindehhez valósidejű processzorral és a felhasználó által konfigurálható FPGA-val rendelkezik. Az előadáson megmutatjuk, hogyan használható ez a platform NI eszközökkel és a LabVIEW (Real-Time és FPGA) rendszertervező szoftverrel. A hallgatók megismerhetik, 5

7 hogyan lehetséges az I/O rendszer kialakítása egy nagyteljesítményű, kereskedelmi célú energia átalakító rendszer esetén. (AC/DC, DC/AC, AC/AC és DC/DC konfigurációt is bemutatunk). Gépi látás: a végrehajtási idő csökkentése LabVIEW környezetben: tanácsok és fortélyok A teljes körű megoldást biztosít bármilyen gépi látást megvalósító rendszer kialakításához. Az előadáson bemutatjuk és összehasonlítjuk a különböző, gépi látás megvalósításához használható LabVIEW architektúrákat, kezdve az egyszerű soros feldolgozástól a többmagos processzorokra optimalizált szoftverarchitektúrán át, befejezve az FPGA alapú kép elő-feldolgozással. Felkészítés Okleveles LabVIEW Fejlesztő (CLD) vizsgára (angol nyelvű előadás) National Instruments Vizsgatémákról, logisztikáról, erőforrásokról, a vizsga formájáról és az értékelési kritériumokról lesz szó. Hasznos technikai információt, beleértve fejlesztési útmutatókat, javaslatokat és ajánlásokat mutatunk be. A résztvevők bepillantást nyerhetnek a CLD vizsga projektek alapjául szolgáló, az egyes feladatok soros végrehajtását lehetővé tevő megoldásokba, illetve LabVIEW tervezési mintákba és időzítési módszerekbe, amik a projektek kezeléséhez szükségesek. Okleveles LabVIEW Társfejlesztői Vizsga (CLAD) az NIDays idején érvényes speciális ajánlat: használja ki az ingyenes lehetőséget! Az Okleveles LabVIEW Társfejlesztői (CLAD) vizsga az első alappillér a 3 egymásra épülő NI LabVIEW vizsga közül. Az oklevél megszerzése bizonyítja, hogy birtokosa széles körű szakmai ismeretekkel rendelkezik a LabVIEW környezetben, ismeri a programok tervezésének és dokumentálásának alapvető módjait, illetve megérti a már létező programkódok működését. Korszerű integrált keretrendszer radartervezéshez (angol nyelvű előadás) - Tabish Khan (AWR) 6

8 A modern radarrendszerek nagyon összetettek, minőségük erősen függ a beépített jelfeldolgozó algoritmusoktól, amelyek meghatározzák a radar objektumdetektáló képességét. Jelenleg a rádió frontendnek meg kell felelnie azon specifikációknak, melyek az elérhető eszközök, technológiák, hatósági követelmények, rendszer és jelfeldolgozási követelmények kombinációi. Az ebből fakadó nehézségek leküzdéséhez egyre inkább szükség van a digitális illetve az RF/mikrohullámú kommunikáció terén jártas mérnökök közötti együttműködésre, így lehetőség nyílik a két terület együttes optimalizálására a teljes rendszer tulajdonságainak javítása érdekében. Az előadáson bemutatjuk, hogyan lehet az AWR Design Environment nevű környezetet a LabVIEW és PXI eszközeivel kombinálni annak érdekében, hogy megtervezzük, validáljuk és létrehozzuk egy radar rendszer prototípusát. Az NI-AWR integrált keretrendszer egyedülálló lehetőséget biztosít mind a digitális, mind az RF szakemberek és egyúttal a rendszermérnökök számára, hogy együtt tudjanak dolgozni egy komplex radar rendszeren. Autó fényszóró tesztelő rendszerek (angol nyelvű előadás) - Jan Šíma (Elcom) Modern személygépkocsik fényszórói összetett mechatronikai rendszerek, amelyekben vezérlő elektronika, fényforrások, gyakran szervomotorokkal vezérelt, a fénynyalábot formázó és terelő alrendszerek, valamint számos optikai alkatrész található. A Xenon és LED források megjelenésével a fények divatcikké is váltak, lehetővé vált attraktív színű és formájú lámpák tervezése. Az összetettségüknek és piaci jelentőségüknek köszönhetően az autó fényszórók gyártói nagy gondot fordítanak a fényszórók finom beállítására és minőségellenőrzésére. Az ELCOM a.s. hosszúideje biztosít megoldásokat autó fényszórók teszteléséhez, egyedi fényalkatrészek mint például villanykörték tesztelésétől, a készre szerelt világítótest gyártósor végi ellenőrzéséig. Az ELCOM tesztrendszerei rendszerint villamos-, méret- és kamerateszteket végeznek, néhány esetben automatizált csavarhúzóval kiegészítve, amelyek a finomhangolás után a fény alkatrészek rögzítését végzik. A tesztrendszerek középpontjában egy számítógép áll, melyen fejlett LabVIEW alkalmazás fut. Az alkalmazás vezérli a teljes tesztállomást, végrehajtja a képrögzítést és az NI Vision Development Module funkcióit használva elvégzi a képfeldolgozást. A prezentáció a tesztrendszerek elvére, a képfeldolgozás részleteire fókuszál, amit tesztrendszer példákkal egészít ki. Automatizált hőmérséklet mérés Infravörös, LASER irányzékos, nagy pontosságú pirométerekkel - Ványi Zoltán (ENG Systems Hungary Kft) 7

9 Az Atlas Copco igénye szerint egy manuálisan végzett mérést és kiértékelést váltott ki az automatizált rendszerünkkel. Az NI Alliance partnereként, a termékeinek tág lehetőségeit és előnyit ismerve, választottuk az új technológiát képviselő X-Series DAQ interfészt, valamint a LabVIEW és TestStand környezetet, hogy a mérőcella kivitelezését rövid határidővel teljesíthessük. A cella feladata különböző termékek hőmérsékleti felfutásának mérése négy ponton, kontaktus nélküli infra hőmérőkkel, valamint az értékek grafikus megjelenítése határértékekkel, és jegyzőkönyvezése. Fontos, hogy a megvalósított applikáció jól integrálható legyen egy egész gyárat átfogó univerzális tesztrendszerbe. Az előadásban bemutatjuk a sikert biztosító kulcs-technológiákat, a gyors és moduláris fejlesztés előnyeit. A hardverválasztás győztese az NI X-series multifunction DAQ, amely egyetlen eszközben tartalmazza a szükséges I/O interfészt. (Analóg 0-10V, 4-20mA mérőjelek, digitális vezérlő protokollok a szenzorokhoz, valamint vezérlő DIO funkcionalitás) A mérési adatok begyűjtésében a DAQmx driver és az express VI-ok nyújtottak nagy segítséget a kényelmes és gyors hardware kezelésben, míg a kiértékelésben és naplózásban a Database Connectivity és a Report Generation Toolkitek segítettek. A LabVIEW ismert előnyein túl említést érdemelnek a fejlesztését segítő oktatási anyagokból nyert programozási stratégiák, az újrafelhasználható, moduláris és skálázható kódolás, melyek biztosították, hogy a feladat rövid időn belül megvalósuljon, valamint később módosítás nélkül integrálható legyen a komplexebb, TestStand alapú tesztrendszerbe. Valós idejű képfeldolgozás Mojette transzformációval az NI LabVIEW fejlesztőkörnyezetben - Rima Béla, Dr. Végh János (Debreceni Egyetem) Mindennapi életünkben, számtalan helyen mind az iparban, mind a háztartásokban nagyon elterjedtek a különféle kamerarendszerek. Kamerák képeinek feldolgozására rendkívül sok helyen szükség van, például biztonságtechnikai alkalmazásokban. A képfeldolgozásban kevésbé használt Mojette-transzformációs eljárás tulajdonságai különösen előnyösek lehetnek ilyen területen. Matematikai egyszerűsége miatt akár a valós idejű feldolgozás is célul tűzhető ki, ezért vizsgáltam ennek implementációs lehetőségeit. Biztonságtechnikai szempontból fontos, hogy a kép transzformált alakban elosztott adatbázisban tárolható és továbbítható, és kizárólag a célállomáson rekonstruálható. Matematikai szempontból a Mojette-transzformáció a Radon-transzformáció egzakt, diszkrét megvalósítása, amely pusztán aritmetikai összeadáson és kivonáson, valamint átrendezésen alapul. Vektorokba összegzi egy egyenes által kijelölt pixel értékeket, a vektorelemek a binek, 8

10 majd e vektorokból az inverz transzformáció rekonstruálja a képet. Mind a direkt, mind az inverz transzformáció I386 processzoron került megvalósításra, a LabVIEW fejlesztőkörnyezetben, kisméretű (256x256,512x512) négyzetes képeken. A képfeldolgozás ideje már erősen közelíti a valós-idejű feldolgozás igényeit. Ez elsősorban egy új implementációnak köszönhető, amelyben az eddigi implementációktól eltérően nem kell kezelni egy unáris képet, és emiatt a kezelendő vektorok száma lényegében a felére csökkent. Mivel a transzformáció egyszerű aritmetikai műveleteken alapul és jól párhuzamosítható, ezért rövid távú cél valóban párhuzamos eszközön (FPGA) való implementálás, majd a transzformáció biztonságtechnikai irányú továbbgondolása. Közepes méretű (800+ VI) projektek kezelése LabVIEW-ban - M. Jonas, M. Demydenko, S. Bulatov, D. Kostiuk (ANV, s.r.o.) Egy rendszerintegrátor (ANV, s.r.o.) egy esettanulmány segítségével bemutatja, hogyan kezeljünk közepes méretű projekteket (800+ VI, 5+ hónap fejlesztés) LabVIEW ban. A projekt célja a termelésben jelen lévő különböző technológiai folyamatok automatizálása (pl. kompenzáció, kalibráció) és minőségellenőrzés bebiztosítása egy intelligens nyomásmérő műszereket gyártó vállalat számára. Az esettanulmány betekintést nyújt az alkalmazástervezés részleteibe, magába foglalva az objektumorientált programozást LabVIEW-ben, QSM - PC tervezési minta használatát, modulok dinamikus hívását, adatátvitelt párhuzamosan betöltött modulok között felhasználói események (user event) és pufferek (queue) segítségével, saját driverekkel való műszervezérlést, adatforráshoz (MS SQL) and a vállalatirányítási rendszerhez (SAP, RFC függvények segítségével) való hozzáférést. Az esettanulmány rámutat a LabVIEW és a grafikus programozás előnyeire egy állandóan változó termelési környezetben. Irányítórendszerek gyors prototípustervezésének oktatása LabVIEW-val - Kovács Gábor, Kiss Bálint (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék) Az irányítórendszerek gyors prototípustervezése (Rapid Control Prototyping, RCP) az irányítástechnika és automatizálás dinamikusan fejlődő technológiája, melynek ismerete ma már elengedhetetlen a területen dolgozó szakemberek számára. Hogy kiszolgáljuk ezt az igényt, egy gyakorlatorientált választható tárgyat hirdettünk meg villamosmérnök és mérnök 9

11 informatikus hallgatók számára. A tárgy előzménye egy 28 órás, főleg Matlab-Simulink tematikájú kurzus volt, mivel azonban a LabVIEW egyre nagyobb teret nyer a gyors prototípustervezés területén, megkettőztük az óraszámot és a LabVIEW alapú tervezést is a tananyaghoz adtuk. A jelenlegi kurzus 28 órányi előadást tartalmaz, melyek a gyors prototípustervezés alapjait, a szimuláció, az automatikus kódgenerálás és a valósidejű rendszerek témáját ölelik fel. Mivel a hallgatók többsége alapszintű Matlab-ismeretekkel rendelkezik, de a LabVIEW újdonság számukra, ezért egy rövid LabVIEW-bevezető is helyet kapott, mely a fejlesztőkörnyezet legfontosabb funkcióit ismerteti. Az előadásokat számítógéptermi gyakorlatok támogatják, melyek közül két alkalommal a hallgatók valódi mobilis robotokhoz terveznek és implementálnak irányítási algoritmusokat. A visszajelzések szerint a hallgatók a tárgyat érdekesnek és hasznosnak találták. A félév végén megkérdeztük, melyik tervezőkörnyezetet választanák: a BSc-hallgatók többsége a LabVIEW-t preferálta, míg az MSc-hallgatók többnyire a Matlab-ot, elsősorban bővebb előismereteik miatt. A tapasztalatokat figyelembe véve a jövőben LabVIEW oktatásának bővítését tervezzük. Rezgés és akusztikai alapú vasúti járműdiagnosztikai rendszer - Szatmári István (Evopro Innovation Kft.) A projekt célja egy olyan költséghatékony, kis fogyasztású mérőrendszer prototípusának fejlesztése, amely a vasúti sínre erősítve a rezgések mérésével és feldolgozásával kerék és forgóváz hibák felismerésére alkalmas. A rezgésdiagnosztikai algoritmusok kidolgozásához nagyszámú komplex terepi méréshez van szükség, amely számos méréstechnikai kihívást tartalmaz - úgymint a szerelvények széles sebességtartománya (5-100 km/h), térben elosztott mérési pontok (8, 16, 32), szinkronizált adatgyűjtés, széles frekvencia tartomány (200 khz-ig) - mindezt robosztus, megbízható mérőrendszer kiépítésben. A mérésekhez az NI crio-9022 beágyazott valós idejű kontrollerét választottuk, a hozzá kapcsolódó újrakonfigurálható házzal (NI crio-9114) és interfész modulokkal. Rezgésmérésekhez az NI 9234 input modulját használtuk, amely 24-bit IEPE kompatibilis és alkalmas akár 50kS/sec mintavételezésre csatornánként. Audio jelek vizsgálatára az NI 9223 input modulját használtuk, amely alkalmas 24-biten 1MS/sec mintavételezésre csatornánként. A rendszer által biztosított előnyök, hogy sokcsatornás, nagypontosságú és szinkronizált mérést tudunk végrehajtani; az újrakonfigurálható házban található Virtex-5 FPGA core biztosítja a nagy számítási kapacitást, valamint a valós idejű modulon futó VxWorks biztosítja, hogy determinisztikus és megbízható valós idejű alkalmazásokat 10

12 futtassunk. A kialakított rendszer az adatgyűjtés és loggolás mellett alkalmas az adatok helyszíni analízisére, a kifejlesztett algoritmusok valós idejű tesztelésére. Az algoritmus fejlesztés így elosztott környezetben valósul meg, az előfeldolgozás (pl. szűrők) az FPGA-n, a komplexebb részek a valós idejű futtató rendszeren. Érzékelő-nélküli szinkronmotor vezérlések vizsgálata flexibilis NI CompactRIO platformon Dr. Fodor Dénes (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék) A kutatók számára mind a mai napig igen jelentős kihívást jelent olyan szoftverszenzorok kidolgozása melyek segítségével un. mechanikus érzékelő nélküli precíziós szinkron vagy aszinkronmotor hajtás valósítható meg. A szakirodalomban és az iparban elterjedt módszerek legtöbbje nem képes álló helyzetben meghatározni a forgórész pozícióját, mely igen komoly követelményként jelenik meg az ipar oldaláról, főleg a precíziós szinkronmotoros hajtások területén. Nagyfrekvenciás lüktető vagy forgó jelet szuperponálva az alapgerjesztésre olyan nagyfrekvenciás válaszokat kaphatunk, melyekben megmutatkoznak a motorban rejlő anizotrópiák. Másképp fogalmazva a motorban rejlő anizotrópiák, melyek alapgerjesztésű modellek segítségével nem láthatóak, nagyfrekvenciás jelbefecskendés segítségével láthatóvá válnak és mintegy modulálják a nagyfrekvenciás jelre adott válaszokat. Az anizotrópiák meghatározása történhet feszültségjelre adott áramválasz, vagy áramjelre adott feszültségválasz mérésén keresztül. A mezőorientált vagy közvetlen nyomaték szabályozáshoz az árammérés mindenképpen szükséges, tehát a legcélravezetőbb, ha egy nagyfrekvenciás feszültség jelet alkalmazunk, és az erre kialakuló modulált áramválaszt mérjük. Az un. légmagos permanens mágneses szinkron motorok esetében azzal az elméleti feltételezéssel éltünk, hogy az állandó mágnes helyzetétől függően a külső lezáró vasmag különböző helyeken telítődik, mely induktivitás változásként jelentkezik az állórészről nézve. Egy CompactRIO alapú mérőpadot hoztunk létre e feltételezés mérésekkel történő igazolására, és köszönhetően a CompactRIO flexibilitásának és a LabVIEW szoftverkörnyezetnek sikerült mérésekkel igazolnunk a feltételezést. Így az alapgerjesztésű szinkron modellt egy olyan taggal sikerült kiegészíteni, mely nem befolyásolja a motor működését, de a tengely pozícióra vonatkozó információt magában hordozza. Ezáltal a szoftverszenzoros vagy érzékelő-nélküli precíziós hajtások működési tartománya a zérófordulatú régióra is kiterjeszthető. 11

13 A mikrovezérlők trace és debug portjának felhasználási lehetőségei és előnyei HIL (Hardware-In-the-Loop) teszteknél - Scherer Balázs (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék) A legtöbb beágyazott rendszer vezérlését valamilyen mikrovezérlő valósítja meg. Ezeknek a mikrovezérlőknek a programja sokszor igen komplex, és sok esetben az általuk végrehajtott vezérlés, szabályozás valamilyen megbízhatóság-kritikus funkcióhoz kötődik, ezáltal megkövetelve a szoftver és a hardware részletes tesztelését. A megbízhatóság-kritikus beágyazott rendszereknél a HIL (Hardware-In-the-Loop) teszt az egyik legtipikusabb szoftverhardware integráció utáni ellenőrzési lépés. Ennek segítségével a tesztelendő eszközt egy a valósághoz hasonlító, de stabil és reprodukálható környezetbe helyezzük, és ebben vizsgáljuk a működését (Az NI VeriStand terméke egy széles körben elterjedt megoldás az ilyen környezet szimulációk létrehozására). A HIL tesztek felépítésének egy tipikusan nehéz tervezői lépése annak a meghatározása, hogy a tesztelendő eszközt milyen típusú gerjesztésekkel lássuk el, és milyen adatokat mérjünk vissza, hogy a megfelelő kiértékelést meg tudjuk valósítani. Az adatokat elemezve, azokat két csoportra tudjuk bontani: 1. elsődleges mérési és gerjesztési adatok, amelyeket direkt módon a tesztelendő rendszer bemeneteire adunk, vagy kimeneteiről gyűjtünk be (például egy PXI eszközzel). Illetve 2. másodlagos információk, gerjesztések, amelyekkel a teszteszközön futó szoftver belső állapotát tudjuk monitorozni, illetve befolyásolni. A másodlagos információ gyűjtésére tipikusan valamilyen diagnosztikai protokollon alapuló megoldást szoktak alkalmazni. Az autóipari fejlesztéseknél ilyen protokollok például az XCP (Universal Measurement and Calibration Protocol Family) és az UDS (Unified Diagnostic Services), amelyek többek között lehetővé teszik a megfigyelt eszköz belső memória tartalmának vizsgálatát, megváltoztatását, ezáltal információt szolgáltatva a tesztelendő eszközön futó szoftver állapotáról és működéséről, amely a legtöbb HIL rendszernél fontos információ a teszt kiértékeléséhez. Sajnálatos módon viszont annak, hogy a diagnosztikai protokollok segítségével betekintünk a szoftver belsejébe, ára van. Mégpedig az, hogy ezek a protokollok helyet foglalnak a tesztelendő eszköz memóriájában, és működésük során processzor és kommunikációs csatorna igényt támasztanak. Egy szóval jelentős overhead-el járnak. A tervezett előadás során bemutatásra fog kerülni egy olyan alternatív megoldás, amely a modern mikrovezérlőkben található debug és trace hadware blokkokon alapul és 12

14 lehetővé teszi, hogy a diagnosztikai protokoll alapú megoldással szemben, a szoftver működését anélkül figyeljük meg, hogy beavatkoznánk a rendszer működésébe és overheadet okoznánk. Az előadásban ismertetésre fognak kerülni debug és trace hadware blokkok tulajdonságai, valamint ezek integrálási lehetőségei az NI LabVIEW és VeriStand környezetekbe. Egy esettanulmányon keresztül az is ismertetésre fog kerülni, hogy ezek az interfészek milyen plusz funkciókat tudnak nyújtani, amelyek eddig egy hagyományos teszt környezetben nem, vagy csak nehézkesen voltak elérhetőek. Járműipari kommunikációs hálózatok jitter analízise újrakonfigurálható kombinált NI-PXIe és NI-CompactRIO környezetben - Nagy Klaudia, Dr. Fodor Dénes (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék) A járművekben alkalmazott aktív biztonsági rendszerek megbízhatósága és hatékonysága nagymértékben függ az üzeneteket továbbító kommunikációs hálózat minőségi paramétereitől. Annak ellenére, hogy ezen kommunikációs rendszerek mára már jól kiforrottak, mint pl. a CAN (Controller Area Network) protokoll, mégis instabilitási problémák léphetnek fel, a buszra csatlakozó csomópontok (ECU-Electronic Control Unit) számának és a buszon áthaladó üzenet-csomagok (adatbusz-terheltség) függvényében, valamint nem elhanyagolható tényező a környezeti zajok és zavarások befolyása sem bizonyos esetekben. Az instabilitás következtében a csomagok "eltolódhatnak" (sietnek vagy késnek), ezáltal kialakulhat a rendszer determinisztikusságát befolyásoló jelenség a jitter, melynek mérése és tettenérése sokat javíthat a kommunikációs rendszereink szinkronizációs bizonytalanságának javításában. A jitter monitorozása és mérése érdekében kiépítésre került egy, több szoftver- és hardver komponensből álló mérőkörnyezet. A mérőrendszer két szignifikáns hardvereszköze közé tartozik az NI crio-9014, mely FPGA alapú vezérlő egysége és kiegészítő CAN modulja segítségével önmagában képes elárasztani az adatbuszt üzenetekkel. Továbbá az NI PXIe rendszer NI LabVIEW szoftver és kiegészítő modulok alkalmazásával képes statisztikát készíteni és elmenteni minden hálózaton továbbított releváns adatot, valamint becslést adni különböző frekvenciákon az üzenet és jelszintű jitter jelenség mértékére. Az eredmények alapján jobban megértjük a jitter jelenségét és ajánlásokat tudunk tenni a kommunikációs hálózat determinisztikusságának garantálására, így a költségek csökkentése mellett a biztonságkritikus rendszerek hatékonysága is növelhető. 13

15 Pozíció szenzor karakterisztika mérése NI FPGA és LabVIEW 2012 alkalmazásával - Bodolai Attila (Continental Automotive Hungary Kft.) A bemutatásra kerülő berendezés egy autóipari pozíció szenzor karakterisztika mérését végzi több tápfeszültség és környezeti hőmérséklet mellett. Az eszköz támogatja a fejlesztési folyamat során szükséges mérnöki teszteket. A mérést vezérlő szoftver LabVIEW 2012 fejlesztő környezetben készült FPGA modul használatával. Az ismertetésre kerülő szoftver bemutatja az NI FPGA hatékonyságát és flexibilitását, egyszerű használatát LabVIEW környezetben. A mérőrendszer mechanikai felépítménye 6 termék mérését teszi lehetővé egyszerre, egy klímakamrában elhelyezve. Nagypontosságú szervo hajtás és 6 db nagyfelbontású referencia enkóder biztosítja a pozíció alapú referencia jelet. A LabVIEW alapú szekvencia vezérlő keretprogram, a teljes mérési folyamatot automatikusan hajtja végre egy szöveges parancs file szerint. Vezérli a klímakamrát, a szervo hajtást, a tápegységet, az adatgyűjtését és az eredményt adatbázisban tárolja. A NI PCI 7833R típusú FPGA kártya végzi a valósidejű feladatokat amelyek jelenleg: Analóg jel mérése párhuzamosan 6 csatornán a hozzárendelt 6 referencia enkóder órajele alapján PWM kimeneti jel mérése 2x6 párhuzamos csatornán a referencia enkóderek órajele szerint adatok továbbítása a LabVIEW keretprogramnak DMA csatornán A LabVIEW alapú szekvencia keretprogram és a különböző FPGA kódok gyors cseréjével, egy flexibilis és könnyen bővíthető rendszert kaptunk, amely egy termék fejlesztési folyamat során elengedhetetlen. Dekódolás NI FPGA alapú technológiával az autóiparban - Etl Gábor (ETLSoft) Az ETLsoft Kft. fő tevékenységi köre gyártósori berendezések, speciális tesztberendezések, gépi látás és képfeldolgozások tervezése és kivitelezése. A cég fejlesztései közé tartozik a bemutatásra kerülő tesztberendezés, amely kormány nyomatékszenzor (EPS) kódolt jelének dekódolását, tartóssági vizsgálatát végzi közvetlenül az NI FPGA alapú rendszerével. Költséghatékony megoldás, ahol egy termékre kifejlesztett rendszer 24 termék esetén is ugyanannyiba kerül. 24 termék, termékenként két csatorna dekódolása párhuzamosan, valós 14

16 időben. 48 digitális és 48 analóg csatorna megjelenítése jól áttekinthetően egy felhasználóbarát felületen. Mechanika, elektronika, mozgás vezérlés és méréstechnika összehangolása egy berendezésben, amely PXI alapú rendszerre épül. A piacon jelenleg elérhető legerősebb NI FPGA alapú PXI-7854R LX110 kártyával, a szabadon konfigurálható PXI-2530B Multiplexer/Matrix kártyával és egy PXI-6509-es DIO kártyával. Járműirányítás és szabályozás egy formula student versenyautóban - Iváncsics Sándor, Herángli Gergő (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) A Formula Racing napjaink egyik legnépszerűbb és közkedvelt tevékenysége a hallgatók között. Egy dinamikusan fejlődő környezetben tudnak az elméleti egyetemi tanulmányok mellett, komoly szakmai tapasztalatokat szerezni a csapat tagjai. A kizárólag hallgatókból álló társulás különböző mérnöki és szociális kihívássokkal találkozik, habár a cél évről évre nem más, mint egy versenyautó építése, nem csak autóipari, hanem sok egyéb más vonatkozásban. Az idei évben egy villamos hajtású versenyautó készült el, melyhez hajtásszabályozást és az ehhez nélkülözhetetlen áramköröket, funkciókat valósítottuk meg. Ehhez rendelkezésünkre álltak a által gyártott CompactRIO és egyéb kiegészítő áramkörök, C sorozatú modulok és szenzorok. A verseny során különböző versenyszámok vannak, így a szabályozásnak eltérő szituációkban is helyt kell állnia. Az első és legfontosabb feladat egy intelligens differenciálmű megvalósítása volt, amely nagyban hozzájárul, hogy a kanyarok teljesítési ideje jelentősen csökkenjen. Szükséges volt egy autómodell felállítása, hogy az autó különböző paramétereit monitorozni, befolyásolni tudjuk. A gyorsulási versenyhez azonban ennél többre van szükség, mivel a legjobb idő eléréshez más modell paramétereket is figyelembe kell venni. Az eddigi munkánk során különböző vezérlési eljárásokat, egyszerű szabályozásokat szimuláltunk és implementáltunk. A célunk egy minél jobb paraméter identifikációs eljárás felhasználása a modell pontosságának és hatékonyságának növelése érdekében, majd egy nagyobb komplexitás kialakítása, amellyel még reálisabb képet kaphatunk a valós rendszer működéséről. Nagypontosságú kondenzátormérő automata építése PXI rendszerrel LabVIEW fejlesztőkörnyezetben - Török Ferenc (Cobra Control Kft.) Az Epcos Kft. szombathelyi gyárában nagykapacitású alumínium kondenzátorok gyártása folyik. A termékek laboratóriumi vizsgálata során a µf ig terjedő kapacitás tartományban számos elektromos paraméter nagypontosságú mérésére van szükség. Erre a 15

17 feladatra egy több mint 20 éves, egyedi fejlesztésű elektronikát tartalmazó mérőrendszert használtak, amelynek alkatrész ellátása nem volt megnyugtatóan biztosítható. A projekt célja olyan új berendezés kifejlesztése volt, amely azonos mérési funkciókat biztosít, kompatibilis a meglévő befogókkal és adatbázisban tárolja a mérési eredményeket. Az új mérőrendszer NI-PXI platformon LabVIEW szoftverkörnyezetben került megvalósításra és teljes mértékben megfelelt a magas felhasználói elvárásoknak. Biográfia Kiss Bálint, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék Bálint Kiss is an associate professor at Budapest University of Technology and Economics, Department of Control Engineering and Information Technology, Hungary, where he is the leader of the Control Systems and Robotics research group. His research interests include control of nonlinear systems, robotics, automotive control and rapid control prototyping. Bálint Kiss has been with the department since 2001 and has held lectures in the field of control engineering, nonlinear and robust control and rapid control prototyping. Kovács Gábor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék Gábor Kovács is an assistant lecturer at Budapest University of Technology and Economics, Department of Control Engineering and Information Technology, Hungary, where he is a member of the Control Systems and Robotics research group. His research interests include supervisory control of discrete event systems, rapid control prototyping and industrial automation. Gábor Kovács has been with the department since 2005 and has held lectures in the field of control engineering, industrial automation and rapid control prototyping. 16

18 Bodolai Attila, Continental Automotive Hungary Kft. Bodolai Attila vezető tesztmérnök a Continental Automotive Hungary Kft. vállalat Szenzorfejlesztési Osztályán. A veszprémi Fejlesztési Teszt Labor eszközfejlesztési csapatának vezetője. Számos alkalmazásfejlesztési projektet vezet a termék validációs folyamatok támogatása során, főleg a funkcionális mérések és folyamatos jelfigyelés területeken. Bodolai Attila és csapata kifejlesztett egy rugalmas mérőrendszert (hardver és szoftver) amely számos szenzor típushoz alkalmazható. Több mint 10 éve használnak NI eszközöket és programoznak LabVIEW alatt óta dolgozik a Coninental nál mint tesztmérnök. Nagy Klaudia, Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék Klaudia Nagy obtained the B.Sc. degree in Engineering Information Technology in 2013 and currently pursuing the M.Sc. degree in mechatronic engineering at University of Pannonia, Veszprem, Hungary. Her research interest is the creation and the development of measuring system for jitter effects investigation in automotive networks, furthermore, the automotive simulations. Dr. Fodor Dénes, Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Gépészmérnöki Intézet, Járműmechatronika Tanszék Dr. Dénes Fodor received the M.Sc. (first class honor) and D.Sc. (Magna Cum Laude) degrees from the Technical University of Cluj, Romania. Currently, he is the Head of the School of Automotive System Engineering and Head of the Department of Automotive Mechatronics at University of Pannonia, Hungary. His research interests are in the field of power electronics, motion control, industrial communication, signal processing and automotive electronics systems. Dr. Dénes Fodor is author of 6 book chapters and more than 95 scientific publications and serves as a Ph.D. supervisor. 17

19 Etl Gábor, Ügyvezető, tulajdonos, ETLsoft Kft. képviselője. Etl Gábor az ETLsoft Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. Az ETLsoft Kft. vezető szerepet tölt be több hazai és nemzetközi nagyvállalat projektjeinek kivitelezésében, ahol célgépeket fejlesztenek és építenek. A fejlesztések nagy része gépi látó és képfeldolgozó, mérő és adatgyűjtő, élettartam tesztelő, programozó és végellenőrző berendezések. A cég kulcsrakész megoldásokat kínáll mechanikai, elektronikai tervezéseivel és szoftverfejlesztéseivel. A National Instruments rendszerintegrátora, illetve több nemzetközi cég Iváncsics Sándor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Iváncsics Sándor funkció fejlesztéssel foglalkozott a BME Formula Racing Team Budapest csapatában a motor csoporton belül. Rendszerintegrációs és irányítási algoritmusokat fejlesztett az év során. Iváncsics Sándor és csapata fejlesztette az első olyan formula student versenyautót Magyarországon amelyben gyorsprototípus tervező eszközt használtak. A csapat fő fejlesztési irányzata egy nyomatékvektoros differenciálmű és slip kontrol volt. Iváncsics Sándor a BME Formula Racing Team csapatában dolgozik 2012 óta ahol kezdetben beágyazott szoftverfejlesztéssel, majd funkció fejlesztéssel foglalkozott. Rima Béla, Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Rima Béla a Debreceni Egyetem Informatikai karának, Informatikai rendszerek és hálózatok tanszékének hallgatója. Az elmúlt szemeszter végén szerzett Mérnök Informatikus Bsc oklevelet, és a következő szemeszterben kezdi meg tanulmányait Mester szakon, szintén a Debreceni Egyetemen. 18

20 Scherer Balázs, adjunktus, BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Scherer Balázs adjunktus a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszék Beágyazott rendszerek csoportjának oktatója. Főbb oktatási területei a Beágyazott rendszerek tervezése, Autóipari beágyazott rendszerek és a Nagyteljesítményű ARM magú mikrovezérlők. Kutatási területe a valós idejű beágyazott rendszerek szoftvereinek mérés alapú megfigyelése és tesztelése. Scherer Balázs 2002 óta munkatársa a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszékének. Dr. Szatmári István, Vezető kutató mérnök, Evopro Innovation Kft. Dr. Szatmári István vezető kutató mérnök az Evopro Innovation Kft. alkalmazásában, beágyazott rendszerek területen, Magyarországon. Számos ipari projektben vett részt illetve EU 6, 7 kutatási programban. Szakmai tapasztalattal rendelkezik analóg és digitális rendszerek tervezésében és fejlesztésében. Kutatási érdeklődési területe többek között a kép- és jelfeldolgozás és elemzés. Dr. Szatmári István 2011 óta dolgozik az Evopro Innovation Kft-nél. Ványi Zoltán, Vezető mérnök, Software fejlesztő csoport, ENG Systems Hungary Kft. Ványi Zoltán alkalmazásfejlesztőként és vezető mérnökként dolgozik az ENG Systems Hungary Kft-nél. A LabVIEW és TestStand platformon dolgozó fejlesztőcsapat vezetőjeként számos ipari méréstechnikai, termékellenőrzéssel kapcsolatos tesztfejlesztési, és termeléstámogató szoftverfejlesztési projektben vesz részt. Ványi Zoltán az ENG Systems-ben a cég 2004-as megalakulása óta, a vállalat résztulajdonosaként dolgozik vezető mérnökként. Certified LabVIEW Developer minősítéssel rendelkezik. 19