A RÁBAKÖZI TÁJTERMÉK KLASZTER ARCULATI KÉZIKÖNYVE. Készült: december hó RÁBAKÖZI TÁJTERMÉK KLASZTER

Átírás

1 A ARCULATI KÉZIKÖNYVE Készült: december hó 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 3 1. A Rábaközi Tájtermék Klaszter létrehozásának háttere 3 Miért szükséges a klaszterarculat? 4 2. A Rábaközi Tájtermék Klaszter létrehozását támogató projekt bemutatása 5 A helyi együttműködést szolgáló projektelem célrendszere és tevékenységei 6 3. A Rábaközi Tájtermék Klaszter jövőképe 7 Jövőkép 7 A rábaközi helyi gazdaság és szereplői 8 4. A Rábaközi Tájtermék Klaszter működésével kapcsolatos legfontosabb fogalmak 9 5. Klasztermenedzsment és kommunikáció 9 A Rábaközi Tájtermék Klaszter kommunikációs programja 9 6. Kommunikációs eszközök 10 Arculati elemek 10 Rendezvények, események, programok 11 Kiadványok és egyéb, nyomdai eljárással készült információs termékek Megjelenés 12 Logó 12 A logó grafikája 12 Logó leírása 12 Tipográfia 14 Kül- és beltéri azonosítók 16 Nyomtatott kiadványok 18 Ajándéktárgyak 24 Egyéb dekorációk 25 Digitális megjelenés 26 2

3 BEVEZETŐ 1. A LÉTREHOZÁSÁNAK HÁTTERE A Rábaköz agrárorientáltsága közismert. A térségben működő vállalkozások nagy része a mezőgazdaságban tevékenykedik. Az ágazatban foglalkoztatottak részaránya messze meghaladja az országos átlagot. A térség másik erőssége a helyi identitás magas szintje. Ez egy olyan belső felhajtóerő, amire bátran lehet támaszkodni a lokális együttműködésben. A tájegységi leader együttműködést kiválóan megalapozta az elmúlt 7 év, amelynek következtében a vállalkozások, az önkormányzatok és a civil szektor között számos kapcsolódás jött létre. Ez a leaderszerűség nagyban megkönnyíti a most létrejövő tájegységi klaszter helyi viszonyokhoz történő illeszkedését. Ez az integrálódás az alábbiakban ölt testet leginkább. Kompetenciafejlesztés a Rábaközben A tervezett tájtermék klaszter jól illeszkedik a Rábaköz tájegység Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott gazdaságfejlesztési célkitűzésekhez. A szervezet a Rábaköz vállalkozásainak, munkavállalóinak, munkáltatóinak fejlesztéséhez járul hozzá. A klaszter egyértelműen olyan szereplőket von be a Rábaközből, amelyek a 64 településből álló tájegység területéhez tartoznak. A klaszter működése által kiemelt figyelmet kap a helyi identitást is szolgáló rábaközi tájtermékek népszerűsítése, fogyasztása, fogyasztásának ösztönzése. A klasztermenedzsment feladatokat ellátó Virágzó Vidékért Egyesület a korábbi projektjeire is építve jól tudja szolgálni ezen vállalkozásfejlesztési gyakorlat megvalósulását. A projektgazda együttműködik a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesülettel, a Győr-Moson-Sopron megyei Falusi Turizmus Egyesülettel. A klasztertagok a humánerőforrás fejlesztés által új tudáselemek birtokába kerülnek. Rendezvények, mint tájegységi arculati elemek A klaszterműködés során kiemelt figyelmet kapnak a rendezvények. Ezek a helyi termékekre, helyi értékekre fókuszálva tudják szolgálni a lokális együttműködést, ami által a rábaközi tájtermékek promóciós támogatást kapnak. A rendezvények jó lehetőséget kínálnak a tájegységen túlmutató bemutatkozásra is, illetve a tájegységen kívülről érkező fogyasztók elérését is segíti. Vállalkozói versenyképesség fejlesztése A Rábaközi Tájtermék Klaszter jó esélyt kínál a tagok gazdasági versenyképességének fejlesztésére is. A klaszter a leader célterületekben lefektetett témakörökben olyan egyedi beruházás végrehajtását is képes megvalósítani, ami hozzájárul a Rábaköz tájételeinek, tájtermékeinek, helyi termékeinek bővüléséhez. A szervezet a megvalósítás során épít azokra a helyi partnerekre, akik, amelyek képesek a tervezett termékek fenntartható kínálatára, az együttműködésre, a beszállításra. A klaszter erőteljesen épít a helyi termék előállítására, minőségfejlesztésére, a partneri kapcsolatokra a Rábaköz egész területén. A klaszter működése mérhető hozzáadott értéket jelent a Rábaköz helyi gazdaságfejlesztésében, ami a vertikális és horizontális együttműködésekben is megnyilvánul. A Rábaközi Tájtermék Klaszter hozzájárul a Rábaköz gazdasági versenyképességének növeléséhez. A klaszter, mint marketingkommunikációs eszköz A klaszter nem csak egy új intézménye a Rábaköznek, de egy új marketingeljárás bevezetésének a lehetősége is egyben. A tájegység marketingstratégiájában lefektetett célkitűzések eléréséhez a klaszterkommunikáció jelentősen képes hozzájárulni. A klaszter által felvállalt tevékenységek tájegységi szinten jól beágyazhatóak. A létrejövő marketingeszközök hozzájárulnak az egész Rábaköz népszerűsítéséhez, ismertségi fokának növeléséhez, a térség pozícionálásához. A társadalmi tőke erősítése A tájegység gazdasági irányváltását a klaszter működése által erősíteni lehet, hiszen a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai aktív szereplőként vesznek részt a helyi folyamatokban. A helyi térségfejlesztési munkában továbbra is felértékelődik a mentális háttér, a klaszter működését jellemző közösségi tudat. 3

4 Lokalitás és együttműködés Az elkövetkező időszak fő célja a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai közötti együttműködés erősítése, aminek eredményeként a közös piaci fellépések megvalósulhatnak, és a szereplők számára kedvezőbb piaci pozíció elérését teszi lehetővé. Ehhez az alábbi tevékenységek elvégzésére kerül sor: az együttműködés keretfeltételeinek kidolgozása, módszertani útmutató elkészítése, Arculati Kézikönyv kidolgozása, az együttműködés platformjainak áttekintése és elfogadása, klasztermenedzsment szolgáltatások, on-line szolgáltatások kínálata az érintett és érdekelt hálózati tagok irányába. A tájtermék klaszter képes hozzájárulni az egészség-, az öko-, valamint az agro- és gasztroturizmus, mint tájegységi kulcságazatok fejlesztéséhez. Ezek a helyi együttműködések hosszú távon képesek a klaszter tagjai számára az egyedi kínálatot fenntartani. Miért szükséges a klaszterarculat? Minden szervezet számára fontos, hogy meg tudja magát különböztetni a versenytársaktól, illetve az is kiemelt cél, hogy megkönnyítse az ügyfelek és a partnerek számára a szervezet beazonosíthatóságát. A két funkció beteljesítését biztosítja egy Arculati Kézikönyv kidolgozása. Tehát a cél az, hogy képesek legyenek beazonosítani, felismerni a Rábaközi Tájtermék Klasztert mindazok, akikkel a szervezet marketingkommunikációs kapcsolatba kerül. A partnerek, vevők elsőként a Rábaközi Tájtermék Klaszter arculatával találkoznak: pl. névjegyen, levélpapíron, egyéb arculat- és reklámhordozókon. A látványnak pedig meg kell ragadnia a partner, ügyfél figyelmét, hogy a szervezetet első pillantásra azonosítani tudja. A jó arculatnak komoly piaci értéke van. Az egyedi megjelenés, a könnyű beazonosíthatóság, az üzenet, ami az arculathoz fűzhető, napjainkra kulcsfontosságú tényezővé vált. Az arculat így a klaszter marketingstratégiájának része, és egy mellőzhetetlen eszköze a lehetséges vásárlók megnyerésének, illetve a tudatos törzsvásárlói attitűd alakításának egyaránt. Az arculat alakításának fókuszált eleme a logó. A logó helyes és egységes használatának leírása, bemutatása egy minimális feltétele annak, hogy a szervezet sikeres és átütő tudjon lenni a piaci fellépés során. Az alábbi Arculati Kézikönyv magában foglalja és részletesen leírja ezeket az arculati elemeket. A kidolgozott Arculati Kézikönyv egy kalauz, olyan útmutató, amely szabályokat fektet le a klaszterarculattal kapcsolatban, bemutatja, mit hogyan kell használni, mi hogyan jelenhet meg az egyes marketing eszközökön. Minderre azért van szükség, hogy a kialakított arculat a későbbiekben is megőrizze eredeti mondanivalóját, egyedi stílusát. Nevéből adódóan, kézikönyvként hosszabb távon szolgálja és támogatja a klaszter ez irányú igényeit, elvárásait, céljait. Az Arculati Kézikönyv tartalmazza a Rábaközi Tájtermék Klaszter szabályait arra vonatkozóan, hogyan épül fel a logó, milyen változatai vannak, egyes felületeken hogyan szerepelhet, illetve alkalmazási, elrendezési modelleket, mintákat ad. Az Arculati Kézikönyv célja, hogy megkönnyítse, lehetővé tegye a klasztertagok számára az arculat helyes, egységes és célravezető használatát. A Rábaköz Tájtermék Klaszter arculatát alapvetően három szempont határozza meg. Ezek: klaszternek, mint szolgáltatásterméknek a minősége, a fizikai megjelenés, továbbá a kommunikáció. A klaszter vonatkozásában mindenképpen beszélhetünk szolgáltatástermékről, hiszen szervezetnek lesznek mind befelé, mind kifelé irányuló szolgáltatásai. Ezek pedig igénylik az egységes megjelenést. Az egységes, vonzó, kifejező és esztétikus arculat, az eredményes promóciós és marketingmunka, a közönségkapcsolat (PR), valamint a hatékony külső- és belső kommunikáció az eredményes klaszterműködés egyik legfontosabb területe. Ezért is fontos, hogy a Rábaközi Tájtermék Klaszternek az Arculati Kézikönyve összefoglalóan mutassa be ezen terület irányvonalait, tennivalóit és eljárásait. 4

5 2. A LÉTREHOZÁSÁT TÁMOGATÓ PROJEKT BEMUTATÁSA A projekt címe: Csökkenő környezetterhelés, bővülő együttműködés a Rábaközben Projektgazda: Virágzó Vidékért Egyesület, 9300 Csorna, Köztársaság u. 26. A projekt költségvetése: Ft Támogatás: ,- Ft Támogató: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Közreműködő szervezet: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Projektszám: A projekt kezdete: október hó A projekt futamideje: 8 hónap Klasztermenedzsment szervezet: Virágzó Vidékért Egyesület Csorna, Köztársaság u virvide@gmail.com. Telefon/fax: 96/ Klaszterhonlap: A Virágzó Vidékért Egyesület 2013-ban benyújtott támogatási kérelme a növényvédelmi előrejelző állomások teljes tájegységi kiterjesztésére irányul, melynek során összesen 10 db, közcélú állomás telepítését valósítja meg a szervezet. Az állomásokat egy központi mérésadatgyűjtő számítógép és GPRS hálózat foglalja egységes rendszerbe. Az együttműködési projekt a Rábaköz egészét helyezi a fókuszba. A projekt közvetett kedvezményezettje összességében a Rábaköz agrártársadalma. A tájegység agrárorientációját az ezen ágazatban foglalkoztatottak országos átlagot jelentősen meghaladó részaránya hitelesen adja vissza. A projekt tevékenységei a rábaközi gazdálkodók, őstermelők, vállalkozók, vállalkozások, szövetkezetek számára egyaránt kínálnak megoldásokat. A növényvédelmi előrejelző állomások kiépítése egy a környezetorientációt előtérbe helyező, de a költséghatékony működéshez is mérhetően hozzájáruló megoldást tesz lehetővé a növénytermesztésben érintettek számára. A projekt a Rábaköz környezetterhelésének csökkentését helyezi a középpontba azzal, hogy az állomásokat az egész tájegységre kiterjeszti. A mérőállomások által biztosított információ teszi lehetővé a megfelelően időzített, optimális mennyiségű és jellegű védekezést. A növényvédelem hatékonysága ugrásszerűen megnő a térségben, hiszen a gazdák előre tudnak felkészülni a szükséges beavatkozásokra. Másrészt a vegyszerek optimális mennyiségben kerülnek ki a földekre, hiszen a mérőállomás által biztosított információ alapján a gazdák megelőző jelleggel permeteznek. Ennek köszönhetően nem terhelik feleslegesen a környezetet, minden permetszerből csak a szükséges mennyiséget és fajtát alkalmazzák. Az állomások működtetése napenergiával biztosítható. A Virágzó Vidékért Egyesület eddigi rálátása lehetővé teszi, hogy a korábban megkezdett tevékenység az egész Rábaköz térségére kiterjesztésre kerüljön, az alábbi településekre: Tárnokréti, Bezi, Győrsövényház, Barbacs, Rábapatona, Kóny, Mihályi, Beled, Árpás, Rábacsécsény. A projekt másik központi tevékenysége a tájegységi együttműködés erősítését célozza. Ennek keretében az alábbi tevékenységek elvégzésére kerül sor: képzések, rendezvények megvalósítása, jó gyakorlatok átültetése, szakmai tanulmányút megvalósítása, kiadványok megjelentetése, élelmiszeripari szaksajtó beutaztatása a Rábaközbe, valamint egy új agrárgazdasági platform, a Rábaközi Tájtermék Klaszter létrehozása. A gazdasági környezet egyik velejárója, hogy napjainkban a partnerség és a verseny egymást feltételező, kiegészítő, nem pedig egymást tételesen kizáró fogalmak. Ezért a vállalkozói szféra nagy kihívása és egyben lehetősége is, hogy az egyéni verseny helyébe a hálózatok versenye lép. Mindazok, akik felismerik ennek jelentőségét, megtapasztalják, hogy ezek a közösségi erőfeszítések megtermik a maguk gyümölcsét. A verseny ugyan a mindennapok velejárója, azonban a versenytársak sok esetben képesek az együttműködésre, feltéve, ha egyáltalán készek arra. A gazdasági hálózatok, klaszterek létrehozása mögött mindig ez a szándék húzódik meg. A Rábaközi Tájtermék Klaszter éppen erre a belső együttműködésre, a helyi gazdaság erősítésére kívánja a hangsúlyt helyezni. A Rábaköz helyi termékekre épülő hálózata a tájegységi szinten erősödő együttműködő szemlélet fokozását szolgálja. Vagyis azt a víziót kívánja követni, hogy a térség az érintett szereplők együttműködésével sokkal könnyebben juthat előre, mintha az egyes szereplők csak elkülönülten, elszi- 5

6 getelten fejtenek ki piaci aktivitásokat. A klaszterszervezés ezért egyaránt kínál a tagoknak és az együttműködő rendszernek magának is olyan megoldásokat, amelyek erősítik a térséget. A helyi együttműködést szolgáló projektelem célrendszere és tevékenységei A Rábaközi Tájtermék Klaszter fejlesztésének háttere A tervezett tájtermék klaszter az alábbi erősségekre támaszkodhat: táji, természeti adottságok agrárorientáció helyi élelmiszergazdaság helyi termékek (tájételek, tájitókák) turizmus és agroturizmus tájegységi gasztronómia és vendéglátás a fogyasztói attitűd változása A klaszter fejlesztésének célrendszere A fejlesztés átfogó célja: Az ökologikus környezeti erőforrás-gazdálkodás, a fenntartható mezőgazdálkodás erősítése, a helyi egészséges élelmiszerellátás biztosítása a Rábaközben. Specifikus célok: a mezőgazdaság, a természetvédelem, az élelmiszergazdaság, a helyi ellátás és a turizmus összekapcsolása a tájfenntartó, ökológiai gazdálkodásban és az egészséges élelmiszer biztosításában érdekeltek hálózatba szervezése a helyi termelők és fogyasztók összekapcsolása, alternatív értékesítési hálózatok kialakítása Lehetséges fejlesztési irányok a helyi élelmiszergazdaság vertikális átalakítása az élelmiszer-fogyasztási szokások és a fenntarthatóság összehangolása az élelmiszer alapanyag termelésben, feldolgozásban és értékesítésben az energetikai hatékonyság, a helyi energiák pilléreinek megerősítése rövid ellátási lánc kiépítése (közösség által támogatott mezőgazdaság rábaközi modellje) fenntartható mezőgazdálkodás (tájfenntartó, ökológikus gazdálkodás térnyerése, biodiverzitás, tájharmonikus működés) a tájegységi élelmiszer ellátásban az önállóság irányába való elmozdulás a helyi termékek piacra jutási lehetőségeinek fejlesztése helyi élelmiszermarketing ökoorientált gondolkodásmód terjesztése, környezeti nevelés erősítése élelmiszerbiztonság fokozása kis- és középméretű élelmiszer feldolgozók létrehozása (zöldség- és gyümölcs, hús) élelmiszeripari termékfejlesztés speciális témakörökben (rábaközi tájtermékek) ökogazdaságok, bemutató gazdaságok számának növelése a helyi élelmiszeripari termékek piacra jutási lehetőségeinek fejlesztése A Rábaközi Tájtermék Klaszter létrehozása szempontjából fontos, hogy miként lehet beilleszteni ezt az új szervezetet és térségi együttműködést a Rábaköz gazdasági szerkezetének egészébe. A szervezet létrehozása mindenképpen hiánypótló. Az alakuló turisztikai desztinációs menedzsment szervezet (TDM) mellett ez a második olyan kooperáció, amely speciális célcsoportot kíván összefogni az együttműködésben rejlő kapacitások kiaknázása érdekében. A legfontosabb együttműködési célok: kereskedelmi együttműködés 6

7 termelési együttműködés (termelőeszközök közös hasznosítása, használata) közösségi marketing eljárások bevezetése érdekképviselet, érdekérvényesítés oktatás, képzés, szakmai ismeretek bővítése az értéklánc szereplőinek összehangolása az innovációs teljesítmény fokozása a rábaközi gazdasági térségbe való integrálódás elősegítése hozzájárulás a Rábaköz ökotérséggé válásához a környezettudatos gondolkodás erősítése A Rábaközi Tájtermék Klaszter bátran építhet a tájegységben működő, a helyi élelmiszertermelésben munkálkodó vállalkozásokra. A bizalmi elv érvényesülése könnyebb, mivel egymást többnyire már jól ismerő vállalkozások tudnak együttműködni. A klaszterszerveződés a vertikális és a horizontális szempontokat egyaránt figyelembe tudja venni, tekintettel arra, hogy a helyi élelmiszer termelése, az azokhoz szükséges alapanyagok biztosítása és a termékek értékesítése áll a tevékenység középpontjában. A klaszter alapító tagjai lesznek azok, akik meghatározzák az együttműködés kereteit és módszerét, a döntéshozatal rendszerét, a célokat és a jövőképet. A tájegységi szerveződés segíti a szerves módon történő kooperációs elvek meghonosítását. 3. A JÖVŐKÉPE Mottónk: Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. (gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar) Jövőkép A Rábaközi Tájtermék Klaszter a tájegység fenntartható mező- és élelmiszergazdasági fejlődésének letéteményese. A szervezet, mint a tájegység új intézménye, eredményesen járul hozzá a tájegység belső kohéziójának erősítéséhez. Mindezt az érintett és érdekelt partnerek közötti aktivitások kiterjesztésén keresztül tudja elérni a hálózati együttműködés. A Rábaközben eddig megvalósult vidékfejlesztési gyakorlat egyértelműen rámutatott arra, hogy van igény a helyi kooperációkra. Tekintettel arra, hogy a helyi termékek előtérbe kerülése nemzetgazdasági érdek is, a Rábaköz ez irányú adottságainak kiaknázása az érintett szereplőknek új távlatokat nyit. A tervezett tájtermék klaszter a Rábaköz helyi élelmiszergazdaságát tudja elsősorban segíteni. Lehetséges tagjai a zöldség- és gyümölcstermesztők, az élelmiszer alapanyag termelők, a kézműves élelmiszer előállítók soraiból kerülnek ki elsősorban. A helyi termékek, a helyi élelmiszerek a tájegység olyan gazdasági potenciálját jelenti, amely az egész térség versenyképességét javítja, miközben jelentősen hozzájárul annak arculatának alakításához is. Az élelmiszer ma stratégiai termék, különösen akkor, ha annak az egészségre gyakorolt pozitív hatása nyilvánvaló, az előállítás biztonsága pedig megalapozott. A gyűjtőnéven rábaközi tájterméknek nevezett helyi élelmiszer így az egész térség márkajelévé válhat a klaszter áldásos működése által. A rábaközi tájtermék több mint táplálék, mivel az a helyi közösségi ellátást lehetővé tevő gazdasági rendszer is. A helyi termelés és a helyi fogyasztás egymásra épüléséből adódóan, azok közös eredményeként, a 7

8 helyi élelmiszergazdaságból származó jövedelem egyre nagyobb hányada maradhat a térségben. Ez mind a vállalkozók, mind a fogyasztók közös érdeke. A helyi élelmiszerekre ezen kívül rárakódik a tájegységi hagyomány, a térségi identitás, a rábaközi konyha tradíciója, a táj szimbolikája, színe, napfénye és levegője. Mindaz tehát, amitől valami garantáltan helyi, hazai, vagyis rábaközi is egyben. A tájegység olyan térség lehet, ahol az étkezést ilyen kiegészítő, pótlólagos hozzáadott értékek sora is kíséri. Jól kifejezi ezt a tervezett klaszter jelmondata: Rábaközi tájtermék több mint létszükséglet! Élmény Öröm Egészség Biztonság. A rábaközi helyi gazdaság és szereplői A Rábaközben összesen mintegy 3000 vállalkozás működik. Egy tucat vállalkozást leszámítva a helyi vállalkozások a kis- és középvállalkozási kategóriába esnek. Ezek a helyi vállalkozások azok, amelyek a helyi gazdaság szempontjából megkerülhetetlen tényezők. Különösen igaz ez a mikro- és kisvállalkozói kategóriában. Ahogy egy kisvállalkozás nem egy nagyvállalkozás kicsiben, úgy a helyi gazdaság sem a makrogazdaság lokális szintű megjelenése. A helyi gazdaság sokkal több és másabb annál. Komoly térségszervező erővel bír. Amit a monolit gazdaság szereplői elkerülnek, ott a kisgazdasági szereplők jótékony hatást tudnak kiváltani. A helyi gazdaság fogalma nem véletlenül kötődik oly erősen a vidéki térségekhez, a rurális területekhez. Egy ilyen térség a Rábaköz is, ahol az agráriumban tevékenykedők részaránya a legmagasabb a többi szektorral egybevetve. A helyi vagy lokális gazdaság napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap. Ez nemcsak a túldimenzionált globalizációnak köszönhető, hanem a fogyasztói igények kielégítésében egyre nagyobb szerepet játszó növekvő tudatosságnak is. A tudatos vásárlók kerülnek előtérbe. Mindazoknak tehát, akik ennek az elvárásnak is meg akarnak felelni, a termék- és szolgáltatásmarketingben új eljárásokat kell meghonosítaniuk. A helyi termékekre utaló információk, az egészségre, a biztonságra vonatkozó üzenetek, a termelés nyomon követhetősége, az eladó-vevő közötti bizalom felértékelődnek. Különösen igaz ez az élelmiszerekre. A tájételek, tájtermékek élelmiszerhigiéniai, foglalkoztatáspolitikai és fogyasztói kérdés is egyben. A rábaközi foglalkoztatás bővítése, a tájegységi erőforrások, a helyi termelési tényezők kiaknázása, az ökológiai szempontok figyelembe vétele, a fenntartható mezőgazdálkodás, a lokális gazdasági életben a mikro-, kisés középvállalkozások esélyegyenlősége azért is különösen fontos, mivel ők állnak a legszorosabb kapcsolatban a fogyasztókkal. A Rábaköz számára ők a helyi gazdaság bázisai, a lokális partneri háló. A Rábaközi Tájtermék Klaszter ebbe a rendszerbe illeszkedve tudja kifejteni jótékony hatását. A szervezet jövőképében a helyi gazdaság szervezettsége, a helyi szereplők közötti együttműködés aktivizálása, a tájegységi kohézió erősítése áll a középpontban. A klaszter ilyen módon képes hozzájárulni a helyi foglalkoztatottság bővítéséhez, a helyi fogyasztás növeléséhez, a tájegységi fellendülés dinamikájához, valamint a növekvő helyi egzisztencia fenntarthatóvá tételéhez. 4. A MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB FOGALMAK rövid ellátási lánc (REL) élelmiszerbiztonság egészséges élelmiszer kézműves élelmiszer rábaközi tájételek rábaközi tájtermékek élelmiszerminőség hálózati együttműködés klaszter menedzsment szervezet klasztermenedzser 8

9 fogyasztói igények biotermékek vertikális együttműködés rábaközi élelmiszergazdaság fogyasztó központúság helyi élelmiszer lánc helyi élelmiszer ellátás fenntartható agrárgazdálkodás hozzáadott érték helyi gazdaság gazdasági szervezettség pozícionálás helyi erőforrások tájegységi imázs tájegységi arculat tájegységi marketing 5. MENEDZSMENT ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A Virágzó Vidékért Egyesület a Rábaközi Tájtermék Klaszter menedzsmentszervezete. A menedzsmentszervezet vezérli a klaszter kommunikációját. Ez szervezeten belüli kommunikációt és fogyasztói kommunikációt egyaránt jelent. Az utóbbi esetben az eladandó termék maga a klaszter. A menedzsmentszervezet tehát egyrészt a hálózat tagjai irányába nyújt információszolgáltatásokat. Ezt elsősorban a belső kommunikációs eszközeinek használatával tudja megvalósítani. Egyrészt a térség gazdálkodói, élelmiszer feldolgozói, a natúrtermékek forgalmazói, a turisztikai szolgáltatók és a támogató szervezetek irányába fejt ki tevékenységet. Ennek célja, hogy erős együttműködést hozzon létre a helyi élelmiszerplatform vonatkozásában. Ez teszi lehetővé, hogy a kínálati oldal jól szervezett, piacilag ütőképes legyen, és a hálózati rendszerbe bevontak egy egységes cél irányába tudjanak felsorakozni. Másrészt a fogyasztói kommunikáció jelenti a kiemelt célirányt, vagyis a fogyasztók elérése és befolyásolása a fő cél. Ezt a rábaközi tájtermékek iránti figyelmi szint emelésével, az érdeklődés kiváltásával, a kínálati elemek, termékek ismertségi fokának növelésével lehet elérni. Erre azért van szükség, mivel a helyi termékek helyi fogyasztásának növelése alapvető érdeke mind a termelőknek, mind a fogyasztóknak. Mindkét kommunikációs irány lényegében azonos céllal fókuszál ugyanazon helyi piac két oldalára. A termelők-gazdálkodók, helyi tájtermék előállítók, mint a kínálati oldal szereplői jelennek meg. A fogyasztók (a tájegységben élők, a vendéglátó vállalkozások, a közétkeztetés szereplői, a turisztikai szolgáltatók) a keresleti oldalt képviselik ebben a helyi gazdaságban. Az egyik a helyi árutermelést, a másik a helyi fogyasztást kívánja eladni a következők szerint. A Rábaközi Tájtermék Klaszter kommunikációs programja A kommunikációs program bonyolítását a klasztermenedzsment szervezet látja el. A szervezet végzi a tájegység gazdáinak, termelőinek, élelmiszer előállítóinak, továbbá a felhasználók, fogyasztók tájékoztatását, az együttműködések, a piaci kapcsolatok alakítását. A klaszter kommunikációs céljai: A helyi közvélemény (lakosság, felhasználók, fogyasztók) helyi termékekkel kapcsolatos ismereteinek fejlesztése. A rábaközi tájtermékek térségi ellátást lehetővé tevő lehetőségeinek és hatásainak megismertetése a fogyasztókkal. A Rábaközi Tájtermék Klaszter tagságára irányuló együttműködési folyamatok segítése, a közösségi marketing bevezetésének támogatása, a helyi gazdasági szerkezetek létrehozásában való közreműködés. A vidéki turizmus és a tájételek, tájtermékek közötti kapcsolat erősítése. A klaszterkommunikációs stratégia prioritásai: a tájegységi gondolkodás és aktivitás 9

10 a két kiemelt célcsoport beállítódásainak megfelelő kommunikációs aktivitások kivitelezése a tájegységi fogyasztás élénkítése, a környezetterhelés csökkentése, a tájegységi helyi gazdaság, a helyi piac erősítése. A tájegységi közvéleményre, mint kiemelt célcsoportra helyezendő fő üzenet azt erősíti, hogy a helyben megtermelt termékek egyre nagyobb arányban helyben kerüljenek felhasználásra, fogyasztásra. A hangsúlyozottan tájegységi gondolkodás, a térségi koherencia elve alapján keresendő együttműködés segíti az érdekeltek közötti vertikális és horizontális integrációt. Az általános tájékoztatás mellett pedig folyamatosan jelen lesz a célcsoport-orientált, témaspecifikus, lakosságközeli, fogyasztó- és felhasználóbarát kommunikáció. A program végrehajtását a Rábaközi Tájtermék Klaszter végzi, szoros együttműködésben a klasztermenedzsment szervezettel. A klasztermenedzsment szervezet a tevékenységeinek ellátásához az alábbiakra támaszkodhat: meglévő rábaközi kapcsolatrendszerére, a hálózati tagok közötti eddigi együttműködésekre, a projekt keretében kialakított információs adatbázisokra a megvalósuló helyi kiadványokra az on-line marketing által nyújtott lehetőségekre ( hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokra a szervezet által eddig megvalósított projektek eredményeire a vidékfejlesztés eddigi rábaközi jó gyakorlataira, a rábaközi integráció kiterjesztésére (pl. az élelmiszergazdaság és turizmus összekapcsolása). 6. KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK Arculati elemek A Rábaközi Tájtermék Klaszter marketingjének fontos eleme az egyedi arculat. Az arculati elemek, a név, a logó használata, a színvilág egyszerre azonosít és megkülönböztet, biztosítja az egyediséget, a felismerhetőséget, az azonosulást. A corporate identity (szervezeti arculat) közismert eleme az egységes formavilág, a design. Olyan dolgok tartoznak ide, mint az embléma, annak logotípiája, színvilága, tipográfiai rendszere, grafikai motívumrendszere, szlogenje, vagy más különböző formai azonosítók, pl. a fizikai megjelenés, csomagolás, kiállítás. Elvárás, hogy az egységes kép kialakításához, a tájegységi kapcsolat megjelenítéséhez olyan logó megtervezése és következetes használata valósuljon meg, ami minden hordozó felületen jól kommunikálható, kifejezi a tématerület fontosságát, és a kommunikációs célokat hatásosan éri el. Ennek megfelelően a logó kialakításánál viszonylag kötött elemekkel kellett dolgozni. Adott mindenekelőtt a témához alapvetően illeszkedő elem, a növények képe. Az alma meghatározó gyümölcs a rábaközi termesztésben, ezért választottuk a logó egyik elemeként. eszünkbe juthat a latin alma mater kifejezés is róla, bár jelentése más, mégis ide illő. Sokszor használják az alma képét az alma mater kifejezésére is. Az 10

11 almus, (-a, -um) szó jelentése nevelő, tápláló, gondviselő. A mater szó jelentése: anya. Az iskola tehát nevelő, tápláló, gondviselő anya. A klaszter is ilyen akar lenni: tudást adó, tápláló, gondviselő szervezet. Az almában látaható félkör egy mosolyt jelképez, utal a klaszter jelmondatára (és az életörömre): Rábaközi tájtermék több mint létszükséglet! Élmény Öröm Egészség Biztonság. A virág egyrészt a fejlesztést-fejlődést- virágzást szimbolizálja, másrészt pedig a szirmai a nap sugaraira utalnak, ami utal az éltető erőre és a megújuló energiára is. Az emblémában megjelenik a víz is (a Rábaköz karakterisztikájában és földrajzában meghatározó) a kék félkör-hullám és virág-nap közepén csillogó kék gömb (vagy harmatcsepp) formájában. A központi logó helyjelölő ( location mark ) ikonba foglalva jelenik meg. A marker a helyi, lokális jellegre utal, a helyben, helyi termelők által megtermelt, helyi fogyasztóknak értékesített élelmiszer fontosságára utal. A feliratot keretbe foglalja egy rusztikus (táj-jelleget erősítő) tábla, erre került a klaszter megnevezése:. A választott logo egyben meghatározza az Ökoklaszter arculatának színvilágát is. A Rábaközi Tájtermék Klaszter név bevezetése és használata a szervezet beazonosításában és megkülönböztetésében játszik nagy szerepet. Az elnevezés egyszerre fókuszál a lokális térségre (Rábaköz), valamint a szervezet által vállalt témakörre (tájtermékek). A kettő összekapcsolása jól illeszkedik a tájegység vidéki erősségére (helyi termékek), illetve az együttműködés intézményi szintű kifejeződésére (klaszter). A tájtermék a Rábaköz kiemelt erőssége. Jól kifejezi a tájegység ökotérségi orientációját, az élelmiszergazdaság jelentőségét. A név közvetetten jól összekapcsolható a tájegységi turizmussal, ami az elmúlt évi történéseket figyelembe véve feltörekvő pozícióba került. A Rábaköz ökoturisztikai adottságai és a helyi termékek, tájételek, tájitókák, a helyi gasztronómia könnyen összekapcsolható vonzerők és termékek. Ez által a térségi szinergiákban rejlő lehetőségek is könnyebben kiaknázhatóak lesznek. A Rábaköz páratlan adottságokkal rendelkezik a hagyományos magyar konyha tradícióit illetően. Az egész Dunántúlon 11 olyan tájegység található, ahol ez a gasztronómiai különlegesség fennmaradt. Közülük 5 Győr-Moson-Sopron megyében található. Az egyik ilyen térség a Rábaköz. Ilyen módon a térségközi együttműködésre is jó esélyeket kínál a klaszter működése. Ebben a rendszerben a marketingkommunikáció és a PR szerepe egyaránt felértékelődik. A Rábaközi Tájtermék Klaszter ilyen módon azt a folyamatot is beteljesítheti, amely túlmutat a tájegységen és a szűken vett helyi élelmiszergazdaságon is. Rendezvények, események, programok Kommunikációs szempontból a rendezvények a legfontosabb eszközei annak, hogy a klaszter által megszólítani kívánt célcsoportokat elérje a szervezet. További előnyt jelent, hogy a programok, események a média figyelmét is képesek felkelteni. A tervezett rendezvények kommunikációs sikerét alapvetően két tényező határozza meg: az eseményen részt vevők száma és elégedettsége, valamint az eseményről megjelent tudósítások száma, tartalma, minősége. A projekt megvalósulásának eddigi időszakában is rendszeres volt a disszemináció, a nyilvánosság, illetve a közvélemény tájékoztatása. Ennek fenntartása a későbbiekben is kívánatos. A különböző rendezvények, események azért kedvező megoldások, mivel ezeken keresztül kiválóan lehet pozícionálni az üzeneteket. Tekintettel arra, hogy az esemény aktív részvételt kíván, a résztvevő vendégek több érzékszervére van hatással, így a mondanivaló is jobban elmélyül. Ennek megfelelően a rendezvényeket mint szolgáltatásterméket célszerű felfogni és alkalmazni a kommunikációs folyamatban. A tervezett helyi és tájegységen kívüli rendezvényeket termékspecifikusan kell kidolgozni. Az események egy része majd a kínálati piac célcsoportjainak szól, míg más részük a keresleti oldal érdekeltjeit helyezi a fókuszba. A piaci események, mint a vásárok, fesztiválok, bemutatók, kóstoló napok, stb. koncentrált piacként működnek. Ezek olyan programok, ahol az érintett, érdekelt szereplők fókuszáltan vannak jelen. A szereplők egyenként, de együtt is vizsgáznak a látogatók előtt. Ezek a programok azok, amelyeknek gazdasági erejük van, és mérhető módon járulnak hozzá a helyi fogyasztás növekedéséhez, a helyi gazdaság erősítéséhez. Kiadványok és egyéb, nyomdai eljárással készült információs termékek A Rábaközi Tájtermék Klaszter által alkalmazandó kommunikációs eszközök között jelentős arányt képeznek majd a különböző nyomdai eljárásokkal készült információs termékek. A szakma számos nyomtatványt ismer, amelyek a marketingkommunikációs és PR tevékenységek ellátására használhatók. Ilyenek például a termékeket, szolgáltatásokat ismertető szórólapok, poszterek, hírlevelek, leporellók, naptárak, 11

12 üdvözlőkártyák, brosúrák, sajtómappák, stb. Ezek mindegyike felhasználható majd a tájklaszter eszköztárában. Közülük jó néhány a projekt keretében is megvalósul, ami jó hátteret jelent a szervezet tájegységi bevezetéséhez. 7. MEGJELENÉS LOGÓ A logó grafikája és formátuma A logó grafikájának jelentés tartarmáról már szó esett, mely összefüggésben van a grafikával is. A forma, színek, betűtípus mind tudatosan választottak. A logó vektorgrafikus. A kiterjesztés, a formátum lehet EPS (Encapsulaed PostScript), AI (Adobe Illustrator), vagy PDF (Portable Document vagy Data Format, azaz hordozható adatformátum. Így akármilyen számítógépen, vagy okostelefonon is meg tudjuk nyitni. Nagyobb terjedelmű szöveges és/vagy képes anyagok leggyakrabban használt tömörített fájlformátuma. Alkalmazásával eredeti méretében és minőségében tekinthető meg egy anyag.) A PDF formátum a nyomdai kivitlezés során megtartja a vektoros modellt. (A vektorgrafika a számítógépes grafikában az az eljárás, melynek során geometriai primitíveket azaz rajzelemeket, mint például pontokat, egyeneseket, görbéket és sokszögeket használunk képek leírására. Ennek az ellentéte a rasztergrafika, ahol képek leírására szabályos elrendezésű pontokat használunk.) A vektoros formátum tehát lehetővé teszi a logó nagy méretű plotter nyomtatókon való kinyomtatását minőségromlás, a grafika szétesése nélkül. Nagy méretben megjelenhet nagy méretben alkalmazott nyomtatott kommunikációs eszközökön, mint például molinókon, roll-up-on, city light-on, plakátokon, óriásplakátokon vagy akár épülethálón is. A logó leírása A logóban három szín dominál: a zöld, a sárga és a kék. A zöld a természet (természeti környezet) színe. Fejlődést, harmóniát, szemtelenséget, termékenységet jelent. Az emberi szem számára a legpihentetőbb szín, ez kifejezheti a fontos rábaközi gógy-rekreációs turizmust is. A zöld utal a mezőgazdasági termelésre, termékekre (és az ezzel összefüggésben álló állattenyésztésre és húsfeldolgozásra, húskészítményekre, húsételekre). A zöld a remény, növekvő élet kifejezője is, a reményé, hogy a klaszter a tagok életében és munkájában megújulást és növekedést hozhat. A sárga a fény, a közvetítés, az intuíció, az intellektus színe. Kínában a Föld, a középpont színe. A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője. A kék a az égbolt, a víz (Rábaköz folyói és állóvizei!) színe, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. Az intellektus, az elmélkedés, a képzelet világához is kapcsolódhat. A vízió színe, hogy mit szeretnénk elérni közösen, hova szeretnénk eljutni. A szürke árnyékok az emblémát kiemelik a síkból, másrészt a helyjelölő alatti árnyék a markert is hangsúlyozza. A logó betűtípusa és színkódjai Betűtípus: Cronos Betűméret: a logó mérete határozza meg, minimum 8 pont nagyságú legyen. 12

13 A logófelirat a szimmetria megvalósulása érdekében középre van zárva. A logóban alkalmazott színek kódjai: - egyedül a fekete felirat homogén, CMYK: zöld háttér: legsötétebb - CMYK: zöld háttér: legvilágosabb - CMYK: sárga: legsötétebb - CMYK: sárga: legvilágosabb - CMYK: kék: legsötétebb - CMYK: kék: legvilágosabb - CMYK: A logo mérete mindig igazodik a felhasználáskor rendelkezésre álló hely nagyságához, de nem lehet pl. torzítani.) NEM szabad torzítani: X NEM szabad szétválasztani a logó elemeit: X NEM szabad átszínezni a logót: X 13

14 Monokróm logó egyszínű (fekete-fehér) kiadványokon: Tipográfia: A kiadványok tipográfiájában is alkalmazni kell az arculati kézikönyv előírásait. Tilos a betűtípusok számítógépes manipulálása, pl. kiemelésekhez gépi boldozás (félkövérítés). Erre a célra a Myriad Roman betűcsalád megfelelő betűit kell alkalmazni. (CMYK, cyan-magenta-yellow-black) Kenyérszöveg (body text): Myriad Roman C: 0, M: 0, Y: 0 K: 100 Alap betűnagyság 11 pont. Ez változtatható, pl. kicsinyíthető, de természetesen olvasható kell hogy maradjon a szöveg. Szakasz (paragraph): részlegesen sorkizárt (force justify). Első bekezdés (enter után): kötött M köz, 11 pt-nél kb. 4,5 mm. Felsorolásnál alkalmazható a félkvírtmínusz: ill. a díszpont: (adatok elválasztásánál is). Főcím (headline): Myriad Roman Bold, C: 100, M: 0, Y: 100 B: 80 EZ MINTA FŐCÍM Alap betűnagyság 14 pont. Ez változtatható, de nem lehet kisebb az alcímnél. Alcím, felcím: Myriad Roman Bold, C: 0, M: 0, Y: 0 B: 100 Alap betűnagyság 11 pont. Ez változtatható, de nem lehet kisebb a kenyérszövegnél. Szakasz (paragraph): balra zárt. Líd (lead): Myriad Roman Semibold, C: 0, M: 0, Y: 0 B: 100 Szakasz (paragraph): force justify. Alap betűnagyság 11 pont. Ez változtatható, de nem lehet kisebb a kenyérszövegnél. Példa: Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco. Szövegközti cím: Myriad Roman Semibold, 11 pt. - MINTA. Kiadvány Ha egy kiadványt (leporelló, brossúra vagy akár egy szórólap) készítünk már az elején definiáljuk a fent megadott tipográfia alapján a betűtípust, betűnagyságot, színt, melyet ne válltoztassunk meg a kiadvány készítése során. Kerüljük a túl sok színt, alapvetően a fekete és a kék variálását javasoljuk - szöveg esetében csak ezt a kettő színt. (Színkódok előzőleg ismertetve.) Fejlécnek használjuk a főcím zöldjét (CMYK ), tehát mindkettő ugyanolyan színű legyen! Plakáton, szórólapon, kiadvány címlapján használhatjuk ebben a kézikönyvben is megtalálható felevél fotót, melynek közelről fényképezett, jól látható erezete a hálózatosságot, életteliséget jelképezi. 14 A Myriad Roman fontcsalád

15 Kiadvány egy oldala arculati tipográfiával: 12 FEJLESZTÉSI KALAUZ A KLASZ- TER FEJLESZTÉSÉNEK HÁTTERE A fentiek jól rávilágítanak arra, hogy miért van jelentősége, értelme és súlya a Rábaközben a helyi gazdaság fejlesztésének. A tervezett tájtermék klaszter az alábbi erősségekre támaszkodhat: táji, természeti adottságok agrárorientáció helyi élelmiszergazdaság helyi termékek (tájételek, tájitókák) turizmus és agroturizmus tájegységi gasztronómia és vendéglátás a fogyasztói attitűd változása A FEJLESZTÉSÉNEK CÉLRENDSZERE A fejlesztés átfogó célja: Az ökologikus környezeti erőforrásgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdálkodás erősítése, a helyi egészséges élelmiszerellátás biztosítása a Rábaközben. Specifikus célok: a mezőgazdaság, a természetvédelem, az élelmiszergazdaság, a helyi ellátás és a turizmus összekapcsolása a tájfenntartó, ökológiai gazdálkodásban és az egészséges élelmiszer biztosításában érdekeltek hálózatba szervezése a helyi termelők és fogyasztók öszszekapcsolása, alternatív értékesítési hálózatok kialakítása Lehetséges fejlesztési irányok a helyi élelmiszergazdaság vertikális átalakítása az élelmiszer-fogyasztási szokások és a fenntarthatóság összehangolása az élelmiszer alapanyag termelésben, feldolgozásban és értékesítésben az energetikai hatékonyság, a helyi energiák pilléreinek megerősítése 15

16 Kül- és beltéri azonosítók A Rábaközi Tájtermék Klaszter csornai székhelyén és szükség szerint a tagok telephelyein hangsúlyt kell helyezni az útbaigazításra. Ez elsősorban a klasztert vagy a klasztertagokat először felkeresők számára jelent nagy segítséget. Ehhez a tájékoztatáshoz egyértelmű, világos és mindenki számára könnyen értelmezhető feliratokra, táblákra van szükség. Azok következetes használata nagymértékben elősegíti a szervezet pozícionálását. Kültéri azonosítók A kültéri azonosítók olyan anyagból készüljenek, amelyek elviselik a szélsőséges időjárási viszonyokat is. A környezetből való kitűnés érdekében a tábláknak és a feliratoknak már igen nagy távolságból is jól olvashatónak kell lenniük. Ezért itt nagyobb méretű jelekre és betűkre van szükség. A jelek és feliratok következetes használata alapkövetelmény az alábbiakban bemutatott módon. A betűtípus, grafika, szín, stb. azonos használat itt értékelődik fel igazán. A tájklaszter kapcsán a kültéri azonosítóknak az alábbi információkat kell tartalmaznia: a klaszter székhelyén, illetve a tagok telephelyének bejáratánál elhelyezett táblákon fel kell tüntetni a tag pontos nevét, címét, telefonszámát/elérhetőségét, valamint nyitva tartási rendjét. Amennyiben a nyitva tartás külön táblán már szerepel, akkor a logónak a nevet és a címet tartalmazó táblán célszerű szerepelnie. Példák a beltéri feliratra különálló tábla esetében: HORVÁTH LÁSZLÓ biotermelő 9342 Mihályi, Kisfaludi u. 92. Tel: /

17 2 FEJLESZTÉSI KALAUZ pa.eu/sme-week Projekt tábla a Darányi Ignác Terv kötelező arculati elemeivel: Csökkenő környezetterhelés, bővülő együttműködés a Rábaközben Kedvezményezett: Virágzó Vidékért Egyesület Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás összege: ( ) Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás összege: Ft ( ) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa európai vá hivatott Versenyké Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa 17

18 Nyomtatott kiadványok Névjegykártyák A logo a bal felső sarokban helyezkedik el az alábbi módon. A jobb felső sarokban a tevékenységre utaló körbevágott fotó megengedett és javasolt, de nem kötelező. A névjegy körben egységesen 5-5 mm margót kell, hogy tartalmazzon. Kifutó csak az illusztráció esetén megengedett. A névjegykártya mérete: 90x50 mm, fekvõ. Alkalmazott betűtípusok és színek: Cégnév: Myriad Roman Bold, 11 pt (C: 100, M: 0, Y: 100 K: 80) Személynév: Myriad Roman Regular, 9 pt (C: 0, M: 0, Y: 0 K: 100) Adatok: Myriad Roman Condensed, 9 pt (C: 0, M: 0, Y: 0 K: 100) logo 1:1 méretarányú névjegy Cégnév és/vagy személynév BARANYAI MÉHÉSZET 9312 Szilsárkány, Szabadság u. 2. Telefon: 96/ , baranyaimeheszet@fre .hu Honlap: A tevékenységre utaló grafika Az -tól díszponttal elválasztott honlapcím, ha van Borítékok A logót a boríték bal felső sarkában kell elhelyezni, melette balra zártan a címet. LA/4-es boríték: BARANYAI MÉHÉSZET Szilsárkány Szabadság u CÍMZETT CÍMZETT CÍMZETT CÍMZETT 18

19 Levélpapírok ( -ek) és faxpapírok A levélpapír kenyérszövege: Arial. Ez a betű szinte minden számítógépre telepítve van, így a klasztertagok könnyen és helyesen tudják használni. levelezésben is a levélpapír fejlécét kell használni. A margókat oldalt és alul 2 cm-re kell állítani. A fejléc adott, az alábbiak szerint. A levélpapír word documentom sablonja -mint sok más arculati file- elérhető az arculati kézikönyv CD mellékletén. 19

20 FEJLESZTÉSI KALAUZ Információs kiadvány a klaszter létrehozásának támogatására 20

21 A/4+ méretű dosszié A dosszié alapanyagának 350 gramm-os, volumenizált fényes műnyomó papírt (Incada Silk, Arctica) javaslunk. A dosszié belsõ oldala a késõbbiekben felmerülõ igények szerint változhat, töltõdhet fel tartalommal. Akár 4+4 szín (full color) nyomás is alkalmazható. Kialakításánál az arculati kézikönyv útmutatásait kell alapul venni. hátlap címlap 21

22 Jegyzettömb: Zászlók, roll up A logó bemutatásánál említettük, hogy a klaszter honlapcíme kiegészítheti a logót, kísérője lehet. Amenynyiben szükséges, ki is emelhető a honlapcím, pl. nagyított méret, kiemelt szín. Nem keresztezheti viszont a logót. 22

23 Roll up Darányi arculattal: HEADLINE Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. 23

24 Ajándéktárgyak A Rábaközi Tájtermék Klaszter promotálását jól szolgálják a klaszterlogóval, emblémával ellátott különböző ajándéktárgyak. Ilyen ajándéktárgyak lehetnek: tollak, ceruzák, írótömbök, mappák, valamint reklámtáskák, stb. Az ezeken használt színek és betűtípusok megegyeznek a Rábaközi Tájtermék Klaszter hivatalos nyomtatványain használt betűtípussal és színekkel. A reklámtáskák erős, újrafelhasznált papírból készülnek, és legalább az egyik oldalon szerepel a tájklaszter logója. Textil emblémázás (póló): Válasszunk világos színű póló alapanyagot, pl. fehér, világosbarna, világosszürke, világos zöld, sárga. A logót fekve, mellmagasságban helyezzük el. Ne fordítsuk el, ne torzítsuk a logót. 24

25 EGYÉB ajándéktárgy, dekorációs felhasználás: Számtalan felhasználás lehet, mindent nem sorolunk itt fel. A tovább felhasználásokra iránymutatás: - tamponnyomásos technológia esetén a monokróm logót használjuk - ajándéktárgy készülhet például fából is, ebben az esetben is a monokróm logót használjuk - az ajándéktárgy kiválasztásakor gondoljunk arra, hogy annak képviselnie, tükröznie kell a klaszter értékrendjét, így például öngyujtót ne válasszunk és iratoztassunk fel Kültéri dekoráció kiválasztásakor tartós anyagokat használjunk, kérjünk a kivitelezőtől, számolva pl. a kifakulással (színvesztéssel) vagy autók esetén az eső és mosás kártételével. Autó dekorálás: 25

26 Digitális megjelenés - Elõadás- és bemutató hátterek (ppt slide) - CD, DVD - Honlap Digitális megjelenés: CD, DVD A CD korongok tervezésénél vegyük figyelembe körvonalat és a középső lyuk elhelyezkedését. Ezekhez közel ne helyezzünk el szöveget. A logót sem csonkolhatja a középső lyuk. Kapcsolható layereket tartalmazó (background, takaró fehér, cd körvonal a középső lyukkal) Photoshop sablon a CD melléketben. Fontos, hogy a nyomdába adáskor a körvonal képét tartamazó layer-t kapcsoljuk ki, és így egy négyzet alakú, 3 mm kifutót tartalmazó cmyk állományt adjunk le. Példa (1:1): Háttérnek a Hanság Zöldség egy zöldségfaragványát választottuk. 26

27 Honlap ( 27

28 KLA SZTER 28