A MUNKABIZOTTSÁGI JELENTÉSEKET KIDOLGOZTÁK:

Átírás

1

2

3 A MUNKABIZOTTSÁGI JELENTÉSEKET KIDOLGOZTÁK: Munkabizottság vezetők: Fülöp Pál, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Minőségbiztosítási bizottság Holnapy László, NFM, K+F bizottság Keresztes László, Unitef 83 Zrt., Jogi bizottság Nyíri Szabolcs, ÉMI NKft., Technológiai tervezési bizottság Pásztor Zoltán, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Képzési bizottság Szabados Szabolcs, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Környezetvédelmi bizottság, belső lektor A munkabizottságok tagjai: Dr. Ambrus Kálmán, BME UVT, Technológiai tervezési bizottság Baksay Fruzsina, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Környezetvédelmi bizottság Bechtel Edina, NIF Zrt., Jogi bizottság Dr Bite Pálné, Vibrocomp Kft., Környezetvédelmi bizottság Bognár Attila, SAT Kft., Környezetvédelmi bizottság Duma Viktor, Magyar Közút Nonprofit Zrt., K+F bizottság Eck Nóra, Magyar Közút Nonprofit Zrt., K+F bizottság, belső lektor Etényi Mónika, szakértő, Képzési bizottság Ézsiás László, Colas Északkő Kft., Környezetvédelmi bizottság Dr. Fekete András, FŐMTERV Zrt., Jogi bizottság Dr. Gáspár László, KTI NKft., K+F bizottság Dr. Gulyás András, Magyar Közút Nonprofit Zrt., K+F bizottság Gonda József, Colas Hungária Zrt., Technológiai tervezési bizottság Hamarné Szabó Mária, Magyar Mérnöki Kamara, Képzési bizottság Hegyi Zoltán, UTIBER Kft., Technológiai tervezési bizottság Józsa Dorottya, BKK Közút, Minőségbiztosítási bizottság Dr. Kalas Renáta, Colas Hungária, Zrt., Jogi bizottság Karoliny Márton, szakértő, Technológiai tervezési bizottság Dr. Karsainé Lukács Katalin, KTI NKft., Minőségbiztosítási bizottság Karsai Tamás, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Minőségbiztosítási bizottság Kettinger Ottó, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Környezetvédelmi bizottság, Technológiai tervezési bizottság, belső lektor Képes Győző, H-TPA Kft., Minőségbiztosítási bizottság Dr. Kisgyörgy Lajos, BME UVT, Képzési bizottság, Jogi bizottság Kovács Dénes, BKK Közút Zrt., K+F bizottság Kubányi Zoltán, Inreco Hungary Kft., Környezetvédelmi bizottság Lehel Zoltán, Duna Aszfalt Kft., Környezetvédelmi bizottság Major Gábor, Unitef 83 Zrt., Környezetvédelmi bizottság Molnár Gáborné, BKK Közút Zrt., Technológiai tervezési bizottság Mózes Magdolna, KKK, Minőségbiztosítási bizottság

4 Nagyné Nyíri Zsuzsanna, NIF ZRt., Minőségbiztosítási bizottság Dr. Németh Ágnes, KKK, Jogi bizottság Nyíri Szabolcs, ÉMI NKft. Minőségbiztosítási bizottság Dr. Pallós Imre, szakértő, Környezetvédelmi bizottság Pavelka Zoltán, BKK Közút Zrt., Környezetvédelmi bizottság Purgel Attila, NIF Zrt., Technológiai tervezési bizottság Roszik Gábor, Colas Hungária Zrt., K+F bizottság, Környezetvédelmi bizottság Silló Szabolcs, Vibrocomp Kft., Környezetvédelmi bizottság Styevoláné Tombor Bernadett, NIF Zrt., Képzési bizottság Tari Jenő, KKK, Technológiai tervezési bizottság Dr. Tímár Judit, BKK Közút Zrt., Jogi bizottság Tombor Sándor, KTI NKft. MAÚT, Képzési bizottság Tóth Gábor, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Képzési bizottság Dr. Törőcsik Frigyes, Finnút Kft., Környezetvédelmi bizottság Dr. Vinczéné Görgényi Ágnes, Colas Hungária Zrt., Minőségbiztosítási bizottság, K+F bizottság A bizottság koordinátorai: Kovács Attila, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Puchard Zoltan, MAÚT Szakmai tanácsadó: Kamarás Csilla, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Szerkesztők: Papdi Viktoria, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Roszik Gábor, Colas Hungária Zrt. Dr. Vinczéné Görgényi Ágnes, Colas Hungária Zrt. Tördelő-szerkesztő: Diószeghy Marietta, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Lektorok: Dr. Boromisza Tibor, szakértő Dr. Szepesházi Róbert, Széchenyi István Egyetem Tímár József, Transinvest-Budapest Kft. Dr. Scharle Péter

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17 A én megtartott Pályaszerkezeti konferencia stratégiai fordulópontként jelent meg az útépítési, felújítási és üzemeltetési szakterületek jövőképének meghatározásában. Egyértelművé tette, hogy választanunk kell a jelenlegi helyzet fenntartása és a változás szükségességének elfogadása között. Az előbbi elfogadása a forgalmi torlódások és a környezetszennyezés jelentős növekedéséhez, a balesetek kedvezőtlen alakulásához vezet, és veszélyeztetheti hazai léptékben Európa gazdaságának versenyképességét. A második választása a közlekedési kereslet az EU által is kijelölt irányokba terelésére szolgáló és egész Európa gazdaságának fenntartható módon való fejlődését biztosító új eljárások bevezetésével jár. A konferencia a második út választását javasolta. Az Európa 2020 prioritásoknak (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása) megfelelően 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell a következő öt célkitűzést: a foglalkoztatás EU foglalkoztatási ráta 75 %, Magyarország: 75 %; a K+F+I az EU GDP-jének 3 %-a, Magyarország: 1,8 %; az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás EU: széndioxid kibocsátás 20 %-os csökkentés, energiahatékonyság 20 %-os növelés; Magyarország: 10 %, energiahatékonyság: +2,96 %; az oktatás EU: felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 40 %, Magyarország: 30,3 %; a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen EU szintjén legalább 20 millió fő csökkenés, Magyarország: fő csökkenés. A Pályaszerkezeti konferencián illeszkedve az Európa 2020 és az NKS stratégiákhoz meghatározásra kerültek az alágazati célkitűzések, amelyek biztosítják a műszaki és gazdasági szempontból optimálisan fenntartható úthálózati fejlesztéseket, a biztonságos, fenntartható, akadálymentes közlekedési infrastruktúra üzemeltetését, fenntartását ( Fenntartható utak ). A konferencián megkezdett közös munka év hátralévő részében bizottsági munkában (technológiai tervezés, minőségbiztosítás, környezetvédelem, K+F, képzés, jog) folytatódott. A munkabizottsági jelentések összegzését, részletes intézkedési javaslatait külön összefoglaló tartalmazza. Az előzőek szerint meghatározott célkitűzések és a kapcsolódó, a javasolt intézkedések között megfogalmazott főbb feladatok a fenntartható fejlődés, az energia hatékonyság és a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételével az alábbiak: a közbeszerzési kiírások (környezetvédelmi, energiafelhasználási értékelési szempontok, alternatív ajánlatok) és a műszaki szabályozás korszerűsítésének (szakmai irányítás intézménye, műszaki előírások felülvizsgálata) előkészítése; gazdasági hatékonyság javítása (közlekedésbiztonság, újrafelhasználási technológiák, mérsékelten meleg aszfaltok stb.) a megfelelő intézkedések, technológiák kiválasztásával; az útépítési, felújítási projektek tervezésénél a technológiai tervezés szerepének kiemelése, előírása (alternatív pályaszerkezetek, megerősítési technológiák vizsgálata a tervezés fázisában, útburkolati hibakatalógus korszerűségi felülvizsgálatának elvégzése stb.); az út és hídépítési kivitelezési tevékenység minőségbiztosításának megújítása (egységes minőségbiztosítási utasítás, Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Tervek korszerűsítése, jártassági megbízhatósági rendszer bevezetése, egészségre káros vizsgálatok kiváltása stb.);

18 környezetvédelem és a környezetbarát technológiák kiemelt szerepének érvényesítése (aggregát-gazdálkodási menedzsment, remix, útburkolatok akusztikai követelményei, az utakról lefolyó vizek kezelése, stb.); kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenység erősítése (ágazati innovációs központ és K+F+I ágazati adatbank létrehozása, egységes aggregátum rendszer kialakítása, egészségre káros oldószerek kiváltási lehetőségének kutatása stb.); útügyi szakmai képzések fejlesztése a tudás- és innovációs alapú gazdaság célkitűzései megvalósítása érdekében (képzési kínálat átalakítása a gazdasági szféra igényeihez, LifeLong Learning, id. dr. Gáspár László Útügyi Techológiai Továbbképzés folytatása, bővítése, technológiai ismeretek bővítése a felsőfokú oktatási rendszerben stb.); a kapcsolódó intézményi kapacitások fejlesztése (technológiai ismeretekkel rendelkező szakemberállomány biztosítása a megrendelői feladatokat ellátó intézményekben /pl. NIF/ stb.). A bizottsági célkitűzések teljesültek, a különböző szakterületek feladatai megfogalmazásra kerültek, de a munkák megvalósítása nem fejeződött be, nem zárulhatott le. Magyarország fő célja, hogy a között érkező EU forrásokat egy fenntartható, magas hozzáadott értékű termelés megteremtésére, a foglalkoztatás bővülésére és a gazdasági növekedés elősegítésére fordítsa. Az előzőekkel összhangban valamennyi bizottság a munka folytatását javasolja. A folytatás feladatai az alábbiak szerint csoportosíthatóak: a technológiai tervezési rendszer bevezetésének előkészítése, középtávon (1-3 év) történő bevezetése. A jogi és műszaki szabályozást, valamint a közbeszerzési gyakorlatot olyan előremutató módon kell megváltoztatni, amely segíti az innovatív és fenntartható közlekedési infrastruktúra megoldások befogadását. Ennek alapeleme a technológiai tervezés bevezetése; az intézményi rendszer és az eljárások előzőekkel összhangban álló korszerűsítése, a kapacitások szükség szerinti bővítése (közbeszerzési eljárások értékelési szempontrendszere, tervezési előírások felülvizsgálata, minőségbiztosítási eljárások, jártassági vizsgálatok, megfelelő technológiai szakértelem, kapacitás biztosítása az érintett intézményekben stb.); a tudáson és innováción alapuló gazdaság, ezen belül közlekedésgazdaság feltételeinek megteremtése a szakmai képzések átalakításával, korszerűsítésével, a rendszeres továbbképzések bevezetésével, előírásával; a kutatás-fejlesztés támogatásának erősítése, kiszámíthatóvá tétele a közúti közlekedés valamennyi szakterületén figyelemmel a as uniós programozási időszakban az egyes operatív programokban biztosított támogatási lehetőségek célkitűzéseire. A fentiek megvalósítását szolgálta és szolgálja a Fenntartható utak címmel végzett munka. A Fenntartható utak egy Magyarországon megkezdett átfogó infrastruktúrafejlesztési reform. A Fenntartható utak célkitűzéseit, megvalósítását az EU is támogatta/támogatja, amely lehetőséget biztosít a munka EU források bevonásával történő megvalósítására, illetve más, nem közlekedés-specifikus operatív programhoz (GINOP, TOP stb.) történő csatlakozást is. Az előzőekkel összhangban javasoljuk a Fenntartható utak címmel végzett munka folytatásának és kapcsolódó EU pályázatok el- és előkészítésének támogatását.

19

20

21 A én megtartott Pályaszerkezeti konferencia stratégiai fordulópontként jelent meg az útépítési, felújítási és üzemeltetési szakterületek jövőképének meghatározásában. Egyértelművé tette, hogy választanunk kell a jelenlegi helyzet fenntartása és a változás szükségességének elfogadása között. Az előbbi a könnyebbik lehetőség elfogadása a forgalmi torlódások és a környezetszennyezés jelentős növekedéséhez, a balesetek számának, súlyosságának kedvezőtlen alakulásához vezet és végső soron veszélyeztetheti hazai viszonylatban és léptékben Európa gazdaságának versenyképességét. A második választása amely megelőző intézkedések megtételét igényli, amelyek elfogadása tudjuk nehézségeket fog okozni, a közlekedési kereslet az EU által is kijelölt irányokba terelésére szolgáló és egész Európa gazdaságának fenntartható módon való fejlődését biztosító műszaki és jogi szabályozás új formáinak alkalmazásával, új eljárások bevezetésével jár. A szakmai vezetés, a konferencia a második út választását javasolja. Az Európa 2020 alapprogram három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítását: intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság; inkluzív növekedés: a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére nagy hangsúlyt fektető fejlesztések preferálása. Az előző prioritásoknak megfelelően 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell a következő számszerűsített öt célkitűzést a foglalkoztatás a foglalkoztatási rátának el kell érnie az EU-ban a 75 %-ot (Magyarország: 75 %); a K+F+I az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3 %-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani (Magyarország: 1,8 %); az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás a széndioxid kibocsátást 20 %-kal kell csökkenteni az évi szinthez képest, az energiahatékonyságot 20 %-kal kell javítani (Magyarország: széndioxid kibocsátás csökkentése: 10 %, energiahatékonyság: +2,96 %); az oktatás felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya érje el a 40 %-ot (Magyarország: 30,3 %); a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen az EU szintjén legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent (Magyarország: csökkenés ). A Pályaszerkezeti konferencián illeszkedve az Európa 2020 és az NKS stratégiákhoz meghatározásra kerültek azok a célkitűzések, amelyek megvalósítása az energiatakarékosság, környezetvédelem kérdéseit is figyelembe véve biztosítja a műszaki és gazdasági szempontból optimálisan fenntartható úthálózati fejlesztéseket, a biztonságos, fenntartható, akadálymentes közlekedési infrastruktúra üzemeltetését, fenntartását ( Fenntartható utak ). A Fenntartható utak egy önálló, Magyarországon megkezdett átfogó infrastruktúrafejlesztési reform, amely a legfelsőbb szakmai irányítás és az érintett szakágazatok (beruházók, tervezők, kivitelezők, szakjogászok) közötti konszenzuskeresés eredményeként kezdődhetett meg. Ez a hazai közelmúltbeli megközelítéstől alapvetően eltérő gondolkodást igényel, azaz tükrözi, hogy az infrastruktúra-fejlesztési rendszereink területén radikális szemléletváltásra van szükség.

22 A konferencián megkezdett közös munka év hátralévő részében bizottsági munkában folytatódott a szakma meghívott képviselői részvételével. A munkabizottságok a következők voltak: technológiai tervezés, minőségbiztosítás, környezetvédelem, K+F, képzés, jog. A munkabizottsági jelentések összegzését, részletes intézkedési javaslatait külön összefoglaló tartalmazza. Az előzőek szerint meghatározott célkitűzések és a kapcsolódó, a javasolt intézkedések között megfogalmazott főbb feladatok az alábbiak: A közbeszerzési kiírások és a műszaki szabályozás korszerűsítésének előkészítése a fenntartható fejlődés, az energia hatékonyság és a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételével. A közbeszerzési eljárások közel 100 %-a esetében az ajánlatok értékelési szempontja egyedül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Ezzel egyéb fontos szempontok gazdaságosság, környezetvédelem és fenntarthatóság háttérbe kerülhetnek, vagy nem kapnak elegendő hangsúlyt, a közbeszerzési eljárás árversennyé egyszerűsödik. A közbeszerzési eljárások során a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, mint értékelési szempont mellett más, a környezetvédelem, fenntarthatóság figyelembe vételével meghatározott értékelési szempontoknak is helyet kell kapniuk a megfelelő műszaki előkészítő munkák elvégzését követően (energiafelhasználás, teljes élettartamra vonatkozó összehasonlító elemzések stb.). Az alternatív pályaszerkezetekre történő ajánlatadás lehetőségének a megteremtésével is segíteni kell az új technológiák, építőanyagok elterjedését, amelyek hozzájárulhatunk a környezetbarát és fenntartható utak megvalósításához. Az útügyi műszaki szabályozási tevékenység átalakításához, az állami érdek érvényesítése érdekében, a megrendelői, építtetői oldalon szükség van a műszaki szabályozás szakmai irányításának kialakítására, megszervezésére. Az útügyi műszaki előírások rendszeres és folyamatos korszerűsítése, bővítése jelentős mértékben hozzájárul az út- és hídépítési beruházások és felújítások tervezett élettartamának, minőségi színvonalának növeléséhez. Ennek megfelelően el kell végezni az útügyi műszaki előírások korszerűségi felülvizsgálatát. Gazdasági hatékonyság javítása a fenntartható fejlődés, az energia hatékonyság és a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételével, a megfelelő technológiák kiválasztásával. A gazdasági hatékonyság nemzetgazdasági szinten meghatározó mértékben növelhető a fenntartható fejlődés szempontja alapján a közlekedésbiztonság javításával, intelligens útszakaszok létesítésével. A közlekedésépítési iparág által termelődő CO 2 és energiaigény radikális csökkentésének, ezzel a gazdasági hatékonyság növelésének kiemelt eszköze a helyszíni újrahasznosítás és az aszfaltgyártás során a mérsékelten meleg aszfaltok (WMA) bevezetése.

23 Az útépítési, felújítási projektek tervezésénél a technológiai tervezés szerepének kiemelése. A meglévő pályaszerkezetek megerősítésénél, új pályaszerkezetek tervezésénél a jelenlegi szabályozás számos hibát és költségtöbbletet jelentő egyszerűsítést tartalmaz, illetve nem biztosít lehetőséget a modern technológiák alkalmazására (pl. helyszíni újrahasznosítási remix eljárások), továbbá nem különbözteti meg az egyes aszfalttípusok közötti különbséget. A technológiai tervezés alkalmazásának bevezetése és a kapcsolódó útügyi műszaki előírások kiadása áttörést hoz az eddigi gazdaságtalan, esetenként pazarló tervezési eljárásokkal szemben. Élettartam költségek meghatározása, kidolgozása, illetve a leromlási folyamatok paraméterei hiányának pótlása. Útburkolati hibakatalógus korszerűsítési felülvizsgálata, kiadása. Az út és hídépítési kivitelezési tevékenység minőségbiztosításának megújítása. Az építőipari kivitelezési tevékenység folyamatában résztvevők minőségbiztosítással kapcsolatos feladatainak, kötelezettségeinek és a jogosultságok egységes rendszerbe foglalt meghatározásával lehetővé válik az építmények jobb minőségben történő megvalósítása, külön hangsúlyt helyezve az átgondolt technológiai tervezés, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem szempontjaira (út-, műtárgy építések új építések, korszerűsítések, felújítások egységes minőségbiztosítási utasítása, Mintavételi és Megfelelőségigazolási Terv egységes rendszere stb.). A minősítő vizsgálatokat csak akkreditált laboratóriumok, a gyártásközi vizsgálatokat pedig az akkreditált laboratóriumok mellett a jártassági megbízhatósági rendszerben megfelelt laboratóriumok végezhessék. Az útépítési vizsgáló laboratóriumok jártassági rendszerének megújítása, újra bevezetése szükséges. Környezetre és egészségre káros vizsgálatok kiváltása. Környezetvédelem és a környezetbarát technológiák kiemelt szerepének érvényesítése Aggregát-gazdálkodási menedzsment bevezetésével a feltételek megteremtésével az infrastruktúra fejlesztés egyik alappillérének tekinthető ásványi alapanyag (primer és szekunder előfordulásból) fenntartható felhasználására energia-hatékony módon, a környezet lehető legkisebb terhelésével, az alapanyaggyártás során keletkező CO 2 kibocsátás minimalizálásával kerülhet sor. Az útépítések és felújítások során az utak felszíni és felszín alatti vízelevezetését úgy kell kialakítani, hogy az útkörnyezet hidrológiai viszonyai eleget tegyenek az alábbi követelményeknek: a pályaszerkezetek élettartamát növelje; a közútról lefolyó, a természetes vizekbe bekerülő csapadékvizek minősége javuljon; a terület vízháztartását javítsa illeszkedve a meglévő természeti környezetbe. Útburkolatok akusztikai követelményeinek bevezetése (útügyi műszaki előírás kiadása)

24 Kutatás-fejlesztési tevékenység erősítése Célszerű egy Ágazati Innovációs Központ létrehozása és üzemeltetése (önállóan vagy valamely állami intézményen belül), mely meghatározza az ágazati stratégiai célokat, illetve az egyes kutatási innovációs témák elbírálása mellett, felügyeli a kutatások nyomon követését és közzétenné azok eredményeit. Több javaslat került megfogalmazásra konkrét kutatási témákra vonatkozóan (K+F+I ágazati adatbank létrehozása, egységes aggregátum rendszer kialakítása, egészségre káros oldószerek kiváltási lehetőségének kutatása stb.), amelyek megvalósítása hozzájárul az alágazati tevékenységek színvonalának emeléséhez. Az állami K+F+I ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya a közúti szektorban is érje el az 1,8 %-os arányt. Útügyi szakmai képzések fejlesztése a tudás- és innovációs alapú gazdaság célkitűzései megvalósítása érdekében A jelen és a jövő szakemberei számára olyan tanulási utat kell felkínálni, amelynek elemei egymásra épülnek, támogatják a szakmai fejlődést és a személyes szakmai tudás folyamatos megújítását, az élethosszig tartó tanulás jegyében. Az innovatív és modern technológiák elterjedésének megkerülhetetlen feltétele egy olyan képzési rendszer, amely biztosítja, hogy a korszerű útépítési és üzemeltetési ismeretek valamennyi, e szakterületen tevékenykedő szakemberhez eljussanak a tervezéstől a kivitelezésig, és ezek a technológiák ismertek legyenek a megrendelői és a vállalkozói területen is. képzési kínálat átalakítása az útügyi szakma által megfogalmazott igények alapján (A szakirányú továbbképzések tematikáját úgy kell összeállítani, hogy alkalmazkodjanak a gazdasági szféra igényeihez, reagáljanak a munkaerőpiac változásaira, gyakorlatias tudásanyagot adjanak át a résztvevőknek. Ehhez kapcsolódóan a technológiai ismeretek bővítése a felsőfokú oktatási rendszerben); LifeLong Learning alapelveinek megvalósítása; egymásra épülő rendszer, egységes szakmai képzési központ megvalósítása; id. dr. Gáspár László Útügyi Techológiai Továbbképzés folytatása, bővítése. A kapcsolódó intézményi kapacitások fejlesztése A szükséges erőforrások, kapacitások biztosításával lehetővé kell tenni, hogy az építtetői, illetve megrendelői feladatokat ellátó intézményeknél rendelkezésre álljon a megfelelő technológiai ismeretekkel rendelkező szakemberállomány, amely az előkészítéstől a szavatossági időszak lezárásáig figyelemmel kísérheti az egyes projektek állapotának, minőségének alakulását. A bizottsági célkitűzések teljesültek, azaz az adott szakterületek feladatai a további munkabizottsági szakterületekkel összhangban megfogalmazásra kerültek, de a munkák megvalósítása nem fejeződött be, nem zárulhatott le.

25 Magyarország fő célja, hogy a között érkező EU forrásokat egy fenntartható, magas hozzáadott értékű termelés megteremtésére, a foglalkoztatás bővülésére és a gazdasági növekedés elősegítésére fordítsa. Az előzőekkel összhangban valamennyi bizottság a munka folytatását javasolja. A folytatás feladatait a problématérképek alapján javasolt intézkedések határozzák meg, amelyek az alábbiak szerint csoportosíthatóak: a technológiai tervezés rendszere bevezetésének előkészítése, középtávon (1 3 év) történő bevezetése, tekintettel mind a fenntartható fejlődés, az erőforrás és az energia hatékonyság, mind a környezetvédelem szempontjainak érvényesítésére. A jogi és műszaki szabályozást, valamint a közbeszerzési gyakorlatot olyan előremutató módon kell megváltoztatni, amely segíti az innovatív és fenntartható közlekedési infrastruktúra megoldások befogadását. Ennek alapeleme a technológiai tervezés bevezetése; az intézményi rendszer és az eljárások előzőekkel összhangban álló korszerűsítése, a kapacitások szükség szerinti bővítése (közbeszerzési eljárások értékelési szempontrendszere, tervezési előírások felülvizsgálata, minőségbiztosítási eljárások, jártassági vizsgálatok, megfelelő technológiai szakértelem biztosítása az érintett intézményekben /igény oldalon az összehangoltság biztosítása/ stb.); a tudáson és innováción alapuló gazdaság, ezen belül közlekedésgazdaság feltételeinek megteremtése a szakmai képzések átalakításával, korszerűsítésével, a rendszeres továbbképzések bevezetésével, előírásával; a kutatás-fejlesztés támogatásának erősítése, kiszámíthatóvá tétele a közúti közlekedés valamennyi szakterületén figyelemmel a as uniós programozási időszakban az egyes operatív programokban biztosított támogatási lehetőségek célkitűzéseire. A fentiek megvalósítását szolgálta és szolgálja a Fenntartható utak címmel végzett munka, amely folytatása nemcsak a közúti közlekedés érdekeit, hanem egyben nemzetgazdasági érdeket képvisel. A Fenntartható utak célkitűzéseit, megvalósítását az EU (Jaspers) is támogatja, amely lehetőséget biztosít a munka EU források bevonásával történő megvalósítására, illetve a rendszerelvű megközelítés lehetővé teszi több más, nem közlekedés-pecifikus operatív programhoz (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program-GINOP, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program-TOP stb.) történő csatlakozást is. Javasoljuk, hogy a minisztériumi, a szakmai vezetés támogassa az alágazat előzőek szerinti célkitűzéseinek a megvalósítását. Az előzőekkel összhangban javasoljuk a Fenntartható utak címmel végzett munka folytatásának és kapcsolódó EU pályázatok el- és előkészítésének támogatását.

26

27

28

29 Az Európai Unió jelenleg aktuális közlekedéspolitikai dokumentuma 2011-ben jelent meg Fehér könyv Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé címmel, amely alapelveket, illetve célkitűzéseket határoz meg a közlekedési rendszer versenyképessé és erőforrás-hatékonnyá tételéhez. A másik meghatározó európai alapdokumentum az Európai Tanács által júniusban elfogadott Európa 2020 stratégia. Az Európa 2020 stratégia középpontjában az áll, hogy versenyben tartsa az 500 millió ember életét meghatározó közösség gazdasági erejét, elsősorban azért, hogy az immár 27 tagú, sokkal heterogénebb EU ne maradjon le a fő gazdasági és politikai versenytársak mögött. Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, fenntartható és inkluzív. A stratégia a 2020-ig elérendő kiemelt európai uniós célokat határozza meg, a kutatás és innováció, az éghajlatváltozás és energia, a foglalkoztatás, az oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem célterületeire fókuszálva. Az Európa 2020 stratégia hazai lebontása a közlekedés területén a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS). A két stratégiában közös célok a következők: a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; a kutatás, technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása; a környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A én megtartott Pályaszerkezeti konferencián illeszkedve az Európa 2020 és az NKS stratégiákhoz a műszaki és gazdasági szempontból optimálisan fenntartható úthálózat vonatkozásában, az energiatakarékosság, környezetvédelem kérdéseit is figyelembe véve a következő célok fogalmazódtak meg: a közbeszerzési kiírások és a műszaki szabályozás korszerűsítésének előkészítése a fenntartható fejlődés, az energia hatékonyság és a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételével;

30 gazdasági hatékonyság javítása a fenntartható fejlődés, az energia hatékonyság és a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételével, a megfelelő technológiák kiválasztásával; az útépítési, útfelújítási projektek tervezésénél a technológiai tervezés szerepének kiemelése; az út és hídépítési kivitelezési tevékenység minőségbiztosításának megújítása; környezetvédelem és a környezetbarát technológiák kiemelt szerepének érvényesítése; kutatás-fejlesztési tevékenység erősítése; útügyi szakmai képzések fejlesztése a tudás- és innovációs alapú gazdaság célkitűzései megvalósítása érdekében; a kapcsolódó intézményi kapacitások fejlesztése. A célok mentén folyamatosan egyeztetve az EU képviselőjével (JASPERS), államtitkári megerősítéssel döntés született arról, hogy a konferencián megkezdett közös munka az év hátralévő részében bizottsági munkában folytatódjon a szakma meghívott képviselői részvételével. A bizottságok összetételében alapvető szempont volt annak biztosítása, hogy egyenletesen vegyenek benne részt a szakmai élet szereplői: mind a megrendelői oldal szervezetei, mind a tervezők és a kivitelezők. A munkabizottságok a következők voltak: technológiai tervezés, minőségbiztosítás, környezetvédelem, K+F, képzés, jog. A bizottsági munkában a szakterületekről mintegy 60 kolléga vett részt. A munkabizottságok javaslataikat munkabizottsági jelentések formájában készítették el. A Fenntartható utak keretében megvalósított bizottsági munkák azonban túlmutatnak a korábbi, jellemzően csak az egyes szakterületeken felmerülő kérdések megoldását célul kitűző bizottsági munkákon. A Fenntartható utak egy önálló, Magyarországon megkezdett átfogó infrastruktúrafejlesztési reform, amely a legfelsőbb szakmai irányítás és az érintett szakágazatok (beruházók, tervezők, kivitelezők, szakjogászok) közötti konszenzuskeresés eredményeként kezdődhetett meg. Ez a hazai közelmúltbeli megközelítéstől alapvetően eltérő gondolkodást igényelt és igényel, azaz tükrözi, hogy az infrastruktúrafejlesztési rendszereink területén radikális szemléletváltásra van szükség. Az Európa 2020 stratégia -ban megfogalmazottakkal összhangban a közlekedés területét érintő fő stratégiai célok és kulcsterületek is egymással összefüggenek. A Fenntartható utak címmel folytatott munka ezeknek az összefüggéseknek a figyelembe vételével, komplex megközelítéssel valósult meg. Ez ad, ez adhatott, olyan értékelhető eredményt, amelyet az EU is elismert a munka támogatásának biztosításával. Az egyes programok konkretizálása, megvalósítása, kivitelezése alapvetően nemzeti hatáskörben valósul meg az Európa 2020 stratégia -ban megfogalmazottaknak megfelelően. A finanszírozáshoz azonban az EU közösségi politikái, projektjei, K+F keretprogramjai igen jelentősen hozzájárulnak, hozzájárulhatnak. Így, azaz EU támogatással valósult meg a Fenntartható utak munkaprogramja is. Ez az összefoglaló a munkabizottsági jelentések összegzését, javaslatait tartalmazza. A bizottsági célkitűzések teljesültek, azaz az adott szakterületek feladatai a további munkabizottsági szakterületekkel összhangban megfogalmazásra kerültek. A bizottsági jelentésben meghatározott feladatok megvalósítása a programozási időszakban tervezett. Magyarország fő célja, hogy a között érkező EU forrásokat egy fenntartható, magas hozzáadott értékű termelés megteremtésére, a foglalkoztatás bővülésére és a gazdasági növekedés elősegítésére fordítsa.

31 A folytatás feladatait a problématérképek alapján javasolt intézkedések határozzák meg, amelyek az alábbiak szerint csoportosíthatóak: a technológiai tervezés rendszere bevezetésének előkészítése, középtávon (1-3 év) történő bevezetése, tekintettel mind a fenntartható fejlődés, az erőforrás és az energia hatékonyság, mind a környezetvédelem szempontjainak érvényesítésére. A jogi és műszaki szabályozást, valamint a közbeszerzési gyakorlatot olyan előremutató módon kell megváltoztatni, amely segíti az innovatív és fenntartható közlekedési infrastruktúra megoldások befogadását. Ennek alapeleme a technológiai tervezés bevezetése; az intézményi rendszer és az eljárások előzőekkel összhangban álló korszerűsítése, a kapacitások szükség szerinti bővítése (közbeszerzési eljárások értékelési szempontrendszere, tervezési előírások felülvizsgálata, minőségbiztosítási eljárások, jártassági vizsgálatok, megfelelő technológiai szakértelem biztosítása az érintett intézményekben /igény oldalon az összehangoltság biztosítása/ stb.); a tudáson és innováción alapuló gazdaság, ezen belül közlekedésgazdaság feltételeinek megteremtése a szakmai képzések átalakításával, korszerűsítésével, a rendszeres továbbképzések bevezetésével, előírásával; a kutatás-fejlesztés támogatásának erősítése, kiszámíthatóvá tétele a közúti közlekedés valamennyi szakterületén figyelemmel a as uniós programozási időszakban az egyes operatív programokban biztosított támogatási lehetőségek célkitűzéseire. A fentiek megvalósítását szolgálta és szolgálja a Fenntartható utak címmel végzett munka, amely folytatása nem csak a közúti közlekedés érdekeit, hanem egyben nemzeti érdeket képvisel. Jelen munkát február 28-án, a lektori véleményeket is figyelembe véve lezártuk. Az ezután mind a szabályzó rendszerekben, mind egyéb területeken bekövetkezett változásokat a munka folyatatásában tudjuk figyelembe venni. Az Európa 2020 alapprogram három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása. A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket javasol a haladás ösztönzésére ra az EU egészének teljesítenie kell öt számszerűsített célkitűzést (a foglalkoztatás, a K+F, az éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás, az oktatás és a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen területén). A Horizon 2020 európai Munkaprogram re tervezi az Okos, zöld és integrált közlekedés Mobilitás a növekedésért felhívás kiadását, amelyben részletesebb célokat határoz meg. A Nemzeti Közlekedési Stratégia novemberi társadalmi egyeztetési anyaga konkrét megfogalmazásokat tartalmaz a teljesítendő feladatokat illetően. Az említett alapdokumentumokból kiemelhetők a Fenntartható utak témaköréhez kapcsolódó célok és feladatok.

32 A) Európa 2020 prioritás: intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Kiemelt kezdeményezés: az Innovatív Unió kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. Számszerűsített cél: az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3 %-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. Várható eredmény: a gazdasági életben végzett kutatásifejlesztési és innovációs tevékenységek megsokszorozódása és a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása révén Európa versenyképesebbé válik, és új munkahelyek jönnek létre. Uniós szinten a Bizottság a következő célokon fog munkálkodni: az Európai Kutatási Térség kiteljesítése, az energiabiztonságra, a közlekedésre, az éghajlatváltozásra és az erőforrás-hatékonyságra, az egészségre és az öregedésre, a környezetbarát gyártási módszerekre és területgazdálkodásra összpontosító stratégiai kutatási menetrend kialakítása, valamint a tagállamokkal és a régiókkal való közös programozás ösztönzése. Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk: a nemzeti (és regionális) K+F és innovációs rendszerek reformja annak érdekében, hogy e rendszerek támogassák a kiválóságot és az intelligens specializációt, erősítsék az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködést, megvalósítsák a közös programozást. Fokozzák az uniós hozzáadott értéket képviselő területeken folytatott határokon túli együttműködést, és ennek megfelelően átalakítsák a nemzeti finanszírozási eljárásokat, ily módon biztosítva a technológia EU-ban történő elterjedését. A Horizon 2020 Munkaprogram szerint szükséges a piac átalakítása az innovatív infrastruktúra megoldások befogadásához. Számos technológiai megoldás létezik, de az igény oldalon hiányzik az összehangoltság. Az állami szektor döntéshozói számára gyakran nem ismert a magas szinten innovatív megoldások elérhetősége és hatékonysága, és nem képesek a közbeszerzési eljárásban az innovációs igény megjelenítésére. A jogi és műszaki szabályozást, valamint a közbeszerzési gyakorlatot olyan előremutató módon kellene megváltoztatni, amely segíti az innovatív és fenntartható közlekedési infrastruktúra megoldások befogadását. A Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) célrendszerében megjelenik a szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése, ezen belül a közlekedés fizikai rendszerelemeinek javítása, konkrétan a közlekedési infrastruktúra javítása az igény kielégítés színvonalának emelése és hosszabbtávú biztosítása, a területközi elérhetőségek javítása a közlekedési rendszer hatékonyabb és fenntarthatóbb működtethetősége érdekében. A javasolt koncepcióban szerepel a kereslet által vezérelt költség-hatékony szolgáltatások kialakításához, valamint az ahhoz illeszkedő fizikai eszközrendszer biztosításhoz szükséges fejlesztési, működtetési, szabályozási, finanszírozási és intézményi eszközök biztosítása, ezen belül az egyéb eszközök között a hatékony tervezési szabályozási, intézményi, monitoring háttér biztosítása. A speciális képzést igénylő szakemberek képzését a tradicionálisan kialakult, de az utóbbi években egyre inkább megszűnő oktatóbázisok visszaállításával, kornak megfelelő bővítésével, modern szimulációs eszközökkel is folyamatosan fejleszteni kell. Szabályozni kell a fejlesztések összehangolását alágazaton belül, alágazatok között és az egyéb szakpolitikai területen meglévő elképzelésekkel. Ennek érdekében ki kell dolgozni a műszaki szabályozások rendszerét (EU, nemzeti, vállalati szinteken). B) Európa 2020 Prioritás: fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság

33 Kiemelt kezdeményezés: az Erőforrás-hatékony Európa a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. Számszerűsített cél: az energiahatékonyságot 20 %-kal kell javítani. Várható eredmény: a környezetkímélő technológiákba történő beruházás hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, egyúttal pedig új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Intelligens, korszerű és teljes mértékben összekapcsolódó közlekedési és energetikai infrastruktúra kifejlesztése. Az infrastrukturális projektek összehangolt végrehajtása az uniós törzshálózaton belül, ami jelentős mértékben hozzájárul az Unió közlekedési rendszerének hatékonyabbá tételéhez. A Horizon 2020 Munkaprogram szerint Európa szembesül az ellenállóbb infrastruktúra iránti növekvő igénnyel. Ugyanakkor a közlekedési infrastruktúra fenntartására és bővítésére szolgáló források csökkennek, következésképpen a felszíni közlekedési infrastruktúra számos eleme leromlik. Okosabb tervezés, építés, fenntartás és üzemeltetés szükséges, ezen belül fontos szerepet kapnak az újrahasznosítási és újrafelhasználási módszerek a kisebb energiaigényű építés és fenntartás érdekében, valamint az olyan új építési és fenntartási technológiák, melyek növelik az infrastruktúra teljesítményét és megbízhatóságát. A Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) célrendszerében már említett, a közlekedés fizikai rendszerelemeinek javítását szolgáló célon belül indokolt a fizikai rendszerelemek folyamatos állapotromlásának megállítása, ahol a társadalmi hasznosság, költség-hatékonyság igazolható. A közlekedési hálózatok építése és fenntartása során elő kell segíteni a környezetbarát és energiatakarékos technológiák egyre szélesebb körű alkalmazását. C) Európa 2020 Prioritás: inkluzív növekedés, azaz a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére nagy hangsúlyt fektető fejlesztések preferálása Uniós szinten: legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti szinten ez fő. Közvetlenül e célkitűzés nem jelenik meg a közúti közlekedés területének feladatai között. Közvetett módon azonban a közúti közlekedéshez kapcsolódó fejlesztések jelentős mértékben segíthetik a foglalkoztatás arányának növekedését, közmunkaprogramok megvalósítását. A 2030-ig terjedő stratégia fókuszai: a gazdaságfejlesztés lehetőségének alapját képezi, a forgalmi igényekhez igazodik, összekapcsolja a szállítási láncokat, a társadalmi hatásokat optimalizálja: ösztönzi a környezetileg fenntartható, gazdaságot, területi felzárkóztatást pozitívan érintő közlekedési megoldásokat; költséghatékony a fejlesztésekben: a kisebb fejlesztési költségű, nagyobb eredményt elérő, működésében fenntartható beruházásokat helyezi a középpontba. Költséghatékony és takarékos a működtetésben: törekszik felszámolni a forgalmi igények szempontjából fontos közúti és vasúti hálózati elemeken a leromlott műszaki állapotokat, s egyben áttér a megfelelő szintű állapotmegőrzésre, ami hosszabb távon költség megtakarításokhoz vezet.

34 A tervezési időszakban az uniós pénzek felhasználásával elsősorban új utak, autópályák, vasutak, hiányzó közlekedési kapcsolatok épültek. A meglévő hazai hálózat fenntartására, üzemeltetésére fordítható hazai forrás azonban olyan kevés, hogy a meglévő hazai közúthálózat fenntartását nem lehet megfelelő szolgáltatási színvonalon biztosítani. Kérdés, hogy van-e értelme ezt a hálózatot tovább növelni. Erre a kérdésre nem lehet igennel, vagy nemmel felelni. A válasz a fenntartható fejlődés, a fenntartható közlekedés prioritásának az érvényesítése. Kiemelt feladat a meglévő közúthálózaton a nem megfelelő szolgáltatási színvonalú szakaszokon a szükséges beavatkozások elvégzése, olyan fejlesztések megvalósításával, amelyek ténylegesen segítik a közlekedést, a mobilitást, növelik a szolgáltatási színvonalat. Emellett azonban mindenképp biztosítanunk kell lehetőséget az indokolt hálózatfejlesztések megvalósítására is. A következő hét éves tervezési időszakra, ra vonatkozó uniós stratégiai anyagokból is ez olvasható ki, hiszen A közötti közös stratégiai keretének elemei (KSK) [angolul Common Strategic Framework (CSF)] című, SWD(2012) 61 final megjelölésű dokumentumban megfogalmazott 11 tematikus célkitűzés közül a hetedik, a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó így szól: A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban Az általános végrehajtási elvek között szerepel: A beruházásokat nem a meglévő infrastruktúra karbantartására, hanem az új infrastruktúra kiépítésére és a meglévő infrastruktúra kapacitásának fokozatos korszerűsítéssel történő növelésére kell összpontosítani, tekintve, hogy a meglévő infrastruktúra karbantartására irányuló tevékenységeknek európai uniós támogatás nélkül is pénzügyileg életképesnek kell lenniük; A hivatkozott részből egyértelmű, hogy az uniós támogatású beruházások között a meglévő hálózatok fejlesztése is szerepelhet, amennyiben azok az uniós elvárások, célkitűzések megvalósításához kapcsolódnak. A közlekedésbiztonság igen fontos az uniós célkitűzések között, hiszen a Fehér Könyv célkitűzései között szerepel: A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében. A tervezési időszakban KözOP keretében megvalósítás alatt van egy célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések című program, amelyet az Európai Bizottság igen pozitívan értékelt, a kezdeményezést kedvezően fogadta, példaként állított más tagországok elé. (Megjegyzés: A február 22-i minisztériumi rendelkezés értelmében a közlekedésbiztonság célkitűzése az IKOP célkitűzései között már nem szerepel.)

35 A fenntarthatóság kérdéséhez kapcsolódóan az EU fejezete szerint a Bizottság elvárása: A fenntartható növekedés a következőket jelenti: erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, Európa vezető szerepének kihasználása az új folyamatok és többek között környezetbarát technológiák fejlesztéséért folyó versenyben, az Információs és Kommunikációs Technológiát (IKT) alkalmazó intelligens hálózatok bővítésének felgyorsítása, az uniós hálózatok felhasználása, valamint vállalkozásaink versenyelőnyének megerősítése, elsősorban a gyártásban és a kkv-k körében, illetve azáltal, hogy a fogyasztókat hozzásegítjük az erőforrás-hatékonyság nagyra értékeléséhez. Ez a megközelítés hozzásegíti az EU-t ahhoz, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, korlátos erőforrásokkal működő világban is prosperáljon, és megelőzze a környezetkárosodást, a biodiverzitás csökkenését és az erőforrások nem fenntartható használatát, illetve erősíti majd a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. A beruházásokat úgy kell a jövőben elvégezni, hogy az hosszútávra jó minőségű, költséghatékonyan fenntartható burkolatot eredményezzen. Uniós elvárás, a KSK-ból idézve, hogy a meglévő infrastruktúra karbantartására irányuló beruházásoknak európai uniós támogatás nélkül is pénzügyileg életképesnek kell lenniük Az akadálymentesítés a KSK-ban így jelenik meg: A közlekedési infrastruktúrára irányuló beruházások célja, hogy az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményével összhangban akadálymentességet biztosítsanak a fogyatékossággal élő és mozgáskorlátozott személyek számára. Hasonlóképpen fontosak a környezetvédelmi szempontok, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, az éghajlatváltozás kockázatainak figyelembevétele, közösségi közlekedés, a hatékonyság, az interoperábilitás, az integrált, multimodális hálózattervezés, közlekedés fejlesztése, a megújuló energiaforrások, a hatékony logisztikai láncok. A Bevezetőben részletezett célok mentén hat munkabizottság szerveződött, amelyek munkaterület szerinti csoportosításban a következők voltak: Technológiai tervezés Minőségbiztosítás Környezetvédelem K+F Képzés Jog Az egyes témakörök egymáshoz, továbbá az Európa 2020 stratégiához és a Nemzeti Közlekedési Stratégiához való kapcsolódását az 1. sz. ábra szemlélteti. A munkabizottságokban a szakterületről mintegy 60 kolléga vett részt. A munkabizottságok javaslataikat munkabizottsági jelentések formájában készítették el. A következőkben a munkabizottságok összefoglaló javaslatait ismertetjük.

36 A Bizottság meghatározta, hogy a as Operatív Programok (OP-k) társadalmi vitája során a Fenntartható utak egyes albizottságaiban született javaslatok alapján, milyen kiegészítési javaslatok kerüljenek be az OP-kba, amely javaslatok a Fenntartható utak munkabizottságai néven feltöltésre kerültek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára. EURÓPA 2020 stratégia NEMZETI KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA PÁLYASZERKEZET MÉRETEZÉS, MINŐSÉG, KÖRNYEZET Jogi környezet Gazdasági hatás Tervezés Minőségbiztosítás Képzés Kutatás Környezetvédelem

37 A Technológiai tervezési bizottság feladata a pályaszerkezetekhez kapcsolódó technológiai tervezési kérdések stratégiai szintű átgondolása és fejlesztési javaslatok kidolgozása. Hangsúlyoznunk kell, hogy a technológiai tervezés, amely olyan módszert jelent, ahol meg kell határozni az elérendő paramétereket, és a meglevő peremfeltételek feltárása után, azok figyelembevételével kell kiválasztani az ezek eléréséhez szükséges legoptimálisabb megoldást, több alternatíva vizsgálatával, nem csak az egyébként meghatározó szakmai területet és a bekerülési költségek jelentős hányadát lefedő pályaszerkezetekkel kapcsolatos technológiai tervezést jelenti. A technológiai tervezés általános alkalmazásának követelményének ki kell terjednie valamennyi út- és hídépítési, korszerűsítési, felújítási, karbantartási és üzemeltetési tevékenységre, a tevékenységek tervezésére. A bizottsági munka során megállapítást nyert, hogy a tervezési folyamat során a technológiai tervezés szerepe jelenleg igen alacsony, sok esetben nem történik érdemben technológiai tervezés. Ez kihatással van a projekt végrehajtásának költségére és átfutási idejére is. Számtalan esetben a kivitelezési folyamatban kell több koncepcionális, illetve a létesítmény élettartamát, üzemeltethetőségét meghatározó mértékben befolyásoló kérdésben döntést hozni, sőt egyes korábbi, alapvető döntésen is célszerű lehet, célszerű lenne változtatni sok esetben, amely már a lezárt engedélyezési és közbeszerzési eljárásból eredően nem, vagy csak jelentős idő és költségráfordítás mellett lenne lehetséges. A technológiai tervezés erősítésének szükségességét írja elő az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013 (VII.16.) Korm. rendelet is, amely a tervezők számára konkrétan előírja a felhasznált építési termékek és az alkalmazott technológiai elemek pontos meghatározásának kötelezettségét. A technológiai tervezési folyamatban egyes útépítési munkák horizontális szakágak (pl. vasútépítés) közötti kitekintésben nem állnak rosszul bizonyos technológiai paraméterek definiálásában (ld. NIF projektkiírások III. kötete: Minőségügyi előírások), azonban ezek sok esetben általános és nem projektre szabott, nem optimált előírásokat tartalmaznak. Ezzel együtt is, mint jó példa megtartandó és erősítendő. A pályaszerkezetek megerősítésével kapcsolatos technológiai tervezés átgondolását a bizottság az alábbi logikai sorban tette meg: jelenlegi helyzet áttekintése; nemzetközi tapasztalatok értékelése; javaslat a technológiai tervezés folyamatára; kapcsolódó problémák áttekintése: az egyes szereplők feladatai jelenleg és a jövőben; kapcsolódó műszaki szabályozások átdolgozási szükségessége; kapcsolódó környezetvédelmi és gazdasági szempontok áttekintése; kapcsolódó oktatási és kutatási szempontok áttekintése.

38 A) A jelenlegi hazai pályaszerkezet tervezési gyakorlat nem elegendően részletes és átgondolt. B) A tervezők nem felkészültek a részletes technológiai tervezés végrehajtására. C) A szabályozási rendszer struktúrájából adódóan az egyszerűsített eljárással meghatározott pályaszerkezet későbbi optimálása szinte lehetetlenné válik. Általában a technológiai tervezés Magyarországon tapasztalható hiánya jellemző a nemzetközi gyakorlatban is. Több országban történt kísérlet ennek megszüntetésére, de értékelhető eredményről a JASPERS munkatársai sem tudtak beszámolni. A technológiai tervezés sikeres bevezetése lehetőséget teremthet egy egyedi magyarországi exporttevékenység (know-how) megvalósítására is. A pályaszerkezet tervezéshez a jelenlegi tervezői általános, szakág specifikus feladatok mellett további technológiai tervezői szakág megjelenése javasolható. A terv elkészítéséhez a megfelelően képzett szakember gárda mellett, a pályaszerkezet tervezéshez szükséges alapinformációk megadása, illetve vizsgálata is szükséges. Az adatigényről igen alapos és részletes leírást tartalmaz a vonatkozó fejezetekben a bizottsági anyagban is bemutatott pályaszerkezet megerősítés méretezési irányelv-tervezet. Az újonnan épülő, illetve a szélesítésre kerülő szerkezetek esetében hasonlóan részletes irányelv kidolgozása szükséges. A közepes és nagyobb volumenű munkálatok esetén feltétlenül szükséges a vizsgálati gyakoriságok növelése. Az ezzel összefüggésben megjelenő költségek és időráfordítás a kivitelezési és fenntartási üzemeltetési időszakban többszörösen megtérülnek. A pályaszerkezet megerősítés konkrét méretezés eljárását a vonatkozó (lehetőség szerint mielőbb megújuló) útügyi műszaki előírás szerint kell elvégezni. A méretezési eljárásban olyan elvet célszerű alkalmazni, amely egyszerre lehetővé teszi a hagyományos aszfalt ráépítéses megerősítés mellett a különböző újrahasznosítással járó eljárások alkalmazását, továbbá kezeli az eltávolított rétegek helyett beépítésre kerülő új rétegek paramétereit. Erre egy javaslatot tartalmaz a bizottsági jelentés megerősítés tervezésről szóló fejezete. Egy átlagos, szokásos méretű projekt technológiai tervezésének időigénye akár 3-5 hónap is lehet, amely részben párhuzamosan tud haladni a geometriai és egyéb (pl. közművek) tervezéssel, de várhatóan a korábbi tervezési időket sok esetben 1-2 hónappal hosszabbá teszi. Bizonyos vizsgálatok elvégzését nem szabad megtakarítani, mivel ezek eredménye (pl. a mart aszfalt összetétel a remixelhetőség vizsgálatára) lényegesen befolyásolja a kiválasztható technológiákat. A tervezési eredményeket úgy kell megadni, hogy abból minden lényeges, a projektvégrehajtást, kivitelezést érintő adat kiderüljön és visszakövethető legyen. Célszerűnek tartjuk, hogy a kivitelezési időszakra minél kevesebb eldöntendő feladat maradjon, hiszen a megfelelően előkészített kivitelezés a záloga a pontos költség meghatározásnak és az átfutási idő lehető legpontosabb betartásának.