TARTALOM. Tisztelt Olvasóink!

Átírás

1

2 TARTALOM Archív könyvek bemutatása Tessedik Sámuel: A Paraszt Ember Magyar Országban, Mitsoda és mi lehetne 3 Tisztelt Olvasóink! Örömmel nyújtom át Önöknek a küllemében és tartalmában megújult szakmai folyóiratunk ez évi utolsó számát. Remélem, hogy a év folyamán szívesen forgatták lapunkat, melyet igyekeztünk érdekes és színes tartalommal megtölteni. Bízom benne, hogy lapunk szerkesztősége továbbra is számos és hasznos szakmai hírt, eseményt továbbít majd a lap hasábjain keresztül Önök felé, s így élvezetes lesz lapunk olvasgatása. Kellemes kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor az év végén megtartott és az új év elején megtartandó ünnepeikre a Szerkesztőség és a magam nevében minden jót kívánok! Kívánom, teljenek napjaik az egész évben hasznosan, élvezzék munkájuk gyümölcsét és legyenek nagyon szerencsések! Budapest, december Gulácsiné Pápay Erika főigazgató Kitüntetett pályamunka Két székelyföldi település Kápolnásfalu és Szentegyháza (Székelyföld, Homoródok vidéke) tájszavai, valamint népi növényismeretének és népi gyógyászatának jellemző kifejezései... 7 Könyvismertetés Nálunk történt Megnyílt az agrárium első teleháza Szakmai rendezvények Sárközy Péter Tudományos Emlékülés az OMgK-ban Könyvbemutató az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházában Gombákról szólt a szakmai nap A ProQuest Agricultural Journals adatbázis ünnepélyes átadása Gombák a fazékban és a házi patikában Életünk a Víz! Kiállítás megnyitó Muray Róbert és barátai Kamara-kiállítás az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban Az ÖTEN alkotócsoport tagjainak kiállításai az OMgK-ban Kitekintő Minőségbiztosítás a Veszprémi Egyetemi Könyvtárban Integrált dokumentumszolgáltató elektronikus rendszer kiépítése a LibInfO és a MATARKA alapjain A művelődés hete a tanulás ünnepe Az Országos Dokumentumellátási Rendszer és a Magyar Országos Közös Katalógus Együttműködés és továbbfejlesztés Orchidea kiállítás a Vajdahunyadvárban Digitalizálási konferencia az OSzK-ban Ismeret tudás innováció. Tudomány- és technikatörténeti konferencia 15 éves a magyar tudományos CD-ROM kiadás Felsőoktatási tankönyv- és szakkönyv kiállítás és vásár Kulturális és könyvtári ekvivalenciák az Európai Unióban Ajánló bibliográfia Genetikailag módosított organizmusok (GMO) Agrárium Látogatás a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központban.. 35 ISBN szám változás 2007-ben E számunk szerzői: Egyházy Tiborné dr. könyvtárigazgató (Veszprémi Egyetemi Könyvtár) Tóth Ferenc Tibor osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár) Balogh Beáta, Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Veronika, Lőrincz Ferenc, Pálfai Katalin, dr. Sinóros-Szabó Botondné (OMgK) Fotók: Papp Tibor (Magyar Mezőgazdasági Múzeum) Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kárász Kinga, Kovács Gergely (OMgK) XI. évfolyam szám

3 Archív könyvek bemutatása A PARASZT EMBER MAGYAR ORSZÁGBAN, MITSODA ÉS MI LEHETNE TESSEDIK SÁMUEL A MEZőGAZDASÁG ÚTTÖRőJE ÉS TUDÓS REFORMERE Kedves Olvasóim! E soron levő számunkban Tessedik Sámuel: A Paraszt Ember Magyar Országban, Mitsoda és mi lehetne; című könyvét mutatom be. A könyv arról szól, hogy Magyarországon milyen sanyarú körülmények között élt a parasztember. A szerző megpróbálta ennek okait feltárni és azokat orvosolni ben a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek, hallva az uralkodóházat és a birodalmat fenyegető veszélyekről Életünket 1 Magyar agrártörténeti életrajzok, Bp., 1989 és vérünket királynőnkért felkiáltással védelmükbe vették Mária Teréziát, s megszavazták a császári-királyi hadsereg számára a kért újoncokat és a hadiadót. (Mária Terézia ezzel mentette meg őseinek egész örökségét.) 1742-ben a Pest megyei Albertiben látja meg a napvilágot Tessedik Sámuel, a kor nagy gazdasági szakembere, írója, lelkésze, aki a magyar mezőgazdasági haladás kiemelkedő vezérévé vált. A német ajkú szülők gyermeke rövid békéscsabai tartózkodás után a pozsonyi evangélikus gimnáziumban tanul, de hogy a magyar nyelvet is birtokolja, a debreceni református kollégiumban diákoskodik két évig. A felvidéki városok után a németországi erlangeni evangélikus egyetemen teológiát hallgat, s ezt orvosi és természettudományos ismeretekkel is bővíti. Az egyetem elvégzése után..jena és Potsdam környékén a csatornarendszereket, a vízszabályozó gátakat, az öntözéses kísérleteket, a lecsapolási munkálatokat, a homokra telepített erdős ligeteket, a homokmegkötést, a mezőgazdasági ipart, a közoktatás fejlett intézményeit és az oktatás tartalmi vonatkozásait tanulmányozta 1 Mária Terézia 1760-ban felállította a magyar testőrséget, amely a vármegyei nemesség ajánlatára a legkiválóbb i akat fogadta föl. Az ös pozsonyi országgyűlésen sikertelen kísérletet tett a magyar nemesség megadóztatására, a jobbágyság terheinek csökkentésére. (A királynő e kudarc után nem hívott össze több országgyűlést.) 1767-ben kiadta és közzétette az úrbéri szabályzatot, amelyben visszaadta a jobbágyság költözési szabadságát, ugyanakkor a jobbágynak ura felé pontosan megszabta a tartozását, a földesurat pedig kötelezte, hogy számukra törvényes védelmet biztosítson. Bár a gazdasági reformok állandóan a kormány előtt hevertek, de ebben Magyarországnak csupán gyarmati helyzetet szántak. A tudományos irodalom magasra ívelt, de az uralkodó nyelv a latin volt, elnyomva a nemzeti nyelvet. Mégis óriási tény, hogy a jobbágyság hatalmas nemzetiségi és területi hódító útjára indulhatott az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt. Mária Terézia uralkodásának vezérlő gondolata hatalmának terjesztése volt, s ezt az egyházi és iskolai ügyekben egyaránt érvényesítette. Az eltörölt jezsuita rend vagyonából tanulmányi alapot létesített és az iskolaügyet az állam rendelkezése alá vonta. Egyetemes közoktatási szervezetet dolgoztatott ki. A Ratio Educationis a falusi népiskolától az egyetemig a közoktatás minden ágát szabályozta, az országot tíz kerületre osztotta föl, és élükre főigazgatókat állíttatott. Egyetemeket bővített, hozott létre (Buda, Selmecz, Pozsony, Győr, Kassa, Nagyvárad), a városokban középiskolákat, a kincstári birtokokon népiskolákat alapított. Az úrbéri pátenssel egy időben Tessedik Sámuel a Békés megyei Szarvasra ment segédlelkésznek, majd vezető lelkésznek a többségében szlovák anyanyelvű gyülekezet meghívására. Itt is maradt haláláig, december 20-ig, 53 éven keresztül. Előbb elődje, Markovitz Mátyás lelkész leányát vette feleségül, majd annak halála után Lissoviny Karolinával kötött házasságot. E két frigyből 18 gyermeke született, közülük kilenc érte meg a felnőttkort. A Ratio Educationis adta a végső elhatározást, hogy dédelgetett álmát megvalósítsa, 1780-ban megalapította gyakorlati gazdasági intézetét. Az álom kiteljesedését a város földesasszonya, özvegy Harukkern báróné tette valósággá. Tessedik Sámuel fáradozásait azzal méltányolta, hogy 45 holdnyi szikes földterületet bocsátott a rendelkezésére, hogy azon gazdasági növények termelésére kísérleti tért rendezzen be. Ezzel Tessedik megvetette saját erejéből hazánk első iskolaszerű intézményének, a mezőgazdasági oktatásnak az alapjait. Az oktatást három egység alkotta: az általános ismereteket az elemi, illetve a népiskolai tagozaton, a mezőgazdasági és a műipari tudnivalókat pedig más jellegű oktatási forma adta. Ez utóbbi kettőben a gazdasági és a természettudományi tárgyakra fektettek nagyobb súlyt. Az iskolát könyvtár, XI. évfolyam szám 3

4 Archív könyvek bemutatása laboratórium és szemléltető gyűjteménytár egészítette ki. A tankönyvek többségét maga Tessedik írta. Szenvedélyesen vallotta, hogy a gyakorlat a legjobb tanítómester, csak az formál igazi gazdákat. Iskolájában a gazdálkodáshoz szükséges vezetőket is képzett, akik a gazdatiszti feladatokat végezték, de a leendő néptanítók gazdasági továbbképzését is ellátták. Természetesen ennek az oktatási formának hatalmas visszhangja lett, híre messzire eljutott. Nagyszentmiklóson a későbbi földműves iskola éppen az ő tervei alapján kezdhette meg működését. Festetics György gróf 1797-ben megalapította a Georgicont, és igen gyakran Tessedik tanácsait, ismereteit, tudását alkalmazták. II. József császár dicsérő oklevéllel, 50 arany nehézségű emlékéremmel és nemesség adományozásával tüntette ki ben pedig maga József nádor személyesen látogatta meg őt Szarvason. E sikerek mellett azonban egyre több gonddal, nehézséggel kellett szembenéznie. Az iskola küszködve működött; mind több vitája támadt az egyházközség elöljáróival is. Munkabírása és tempója, szigorú erkölcsi nézetei miatt gyakrabban ütközött környezete közönyébe és ellenállásába, ezért az iskola működését fel is kellett függeszteni, bár nemsokára újra beindulhatott, de már parasztfiatalok nélkül volt kénytelen tovább dolgozni és 1806-ban Tessedik Sámuel az Európa-szerte ismert gyakorlati gazdasági iskola kapuit anyagi nehézségei miatt bezárta. Ennek a küzdelmes korszaknak sikereit és kudarcait önéletrajzában írta meg ben országos tanügyi reformtervet terjesztett az országgyűlés művelődésügyi bizottsága elé, de ennek érdemleges tárgyalására a többi reformjavaslatával együtt sohasem került sor. Tessedik Sámuel gyakorlati tevékenysége az Alföldre, főleg Szarvas és térségére terjedt ki. Számos területen úttörő munkát végzett, a legfontosabbakról mindenféleképpen említést kell tenni, például a korszerű vetésforgó elterjesztéséről, vagy a szántóföldi takarmánynövények korszerű termesztéséről. Az alföldi szikes talajt fásítással próbálta hasznosítani, három évtizeden keresztül darab, több mint 300 fajta facsemetét nevelt. Ő honosította meg Szarvas és környékén az akácfát, Magyarországon a lucernát. Eredményesen működött a gyümölcstermesztés és a méhészet területén, valamint kezdeményezője volt a selyemhernyó tenyésztésnek. A takarmánynövények kiszélesítése révén fejlett istállózott állattenyésztést tudott folytatni, s ennek következményeképpen jelentősen tudta növelni a tejhozamot, a tejtermékeket. Egyes feljegyzések szerint több tehén- és juhvajat, sajtot vittek Pestre abban az időben, mint három vármegye (Pest, Pilis, Solt) településeiről összesen. Először alkalmazott a környezetében sorvetést. Meghonosította a vasborona és a henger használatát. Szenvedélyes szőlőtermelő lett, gyűjtötte a gyógyfüveket. Jelentős sikereket ért el a termékfeldolgozás, az értékesítés, a vízi és szárazföldi szállítás, a csatornázás, a takarékosság és takarékmagtárak létesítése terén is. Munkája kiterjedt az egészségügy területére is, kutakat fúratott a tiszta ivóvíz nyerésére, de figyelme kiterjedt a parasztok táplálkozására, lakásviszonyaik javítására, a községrendezésre, az árva- és szegényügy problémakörének megoldására. Érthető tehát, hogy amikor a keszthelyi Georgicon meghívta, azt visszautasította, mert minden idegszála Szarvashoz kötötte. Bár szakírói munkássága negyvenkét évesen vette kezdetét, mégis gazdag életművet hagyott maga után. Szellemi hagyatéka mintegy 400 (!) megjelent és kéziratban fellelhető cím. Fő műve, a Der Landmann in Ungarn 1784-ben jelent meg. Gróf Széchényi Ferenc utasítására Konyi János magyarra fordította, és két év múlva, 1786-ban Pécsett kiadta A paraszt ember Magyar Országban, mitsoda és mi lehetne; egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatával egyetemben címen. Tessedik Sámuel gondolatait 508 oldalon osztja meg velünk. Mondanivalóját több részre tagolja. Az ELŐSZER című fejezetben (bevezető részét már fentebb közöltük) olvashatjuk a szerző Mária Terézia és II. József iránti odaadó tiszteletével, ezzel a későbbiek során többször találkozunk és dicsérő szavakkal illeti őket: a Paraszt amaz örök emlékezetű TERESIANAK szerentsés uralkodása alatt, olly édes nyugalomban él, minémüvel még ez előtt soha sem ditsekedhetett. És midőn a pusztitó hadi-tüz minden környül-lévő Országokban lobogott, még is az Austriai Királyipálcza, és a Magyar kard megtartotta a Parasztot nyugodalmában; sőt még fontos hasznot hajtott néki a külső Országi haboru, mert marháját, gabonáját drága pénzen el-adhatta. Ugyanebben a részben kijelenti, hogy: A parasztnak meg-világositását (leg aláb ezt a természetbéli és az egész Országnak gyarapodása véget olly el-kerülhetetlen szükséges dolgot) talám a Vármegye és Uraság Tisztjeitűl, kiknek hatalmok vagyon, várhatnánk; Összesen tíz fejezetben, ahogy ő nevezi: tíz Ok-ban veti fel kora társadalmi és gazdasági hiányosságait. A Második Ok-ban a jó iskolák, kiváltképp a jó gazdasági, gazdálkodásra irányuló iskolák hiányára mutat rá. A Harmadik Ok-ban ezt írja: Melly sokszor sajnálom a Paraszt gyermekeket, kik a drágalátos talentomok által a jobb esméretségre emelkedni örömest igyekeznének, ha az ő saját szülőjöktül és más környül-állásokban való avatkozasoktól erővel le 2 Das Leben eines evangelischen Landpfarrers, 1873-ban Zsilinszky Mihály fordította magyarra XI. XI. évfolyam szám

5 Archív könyvek bemutatása nem nyomattatnának. (Úgy gondolom, ez a megállapítás nemcsak a XVIII. századi magyar valóságra igaz!) A Negyedik Ok-ban leírja, hogy bár látják és tudják a hibákat, de nincsenek meg azok elhárítására, kijavítására a megoldások, hiányoznak a segítő módszerek. Az Ötödik Ok-ban pedig tisztánlátásának, közigazgatási szemléletének lehetünk tanúi rögtön a legelején: A Parasztnak némelly bizonyos igen el-rejtetett szükölködései esméretlenek, s azok is maradnak, miglen ezen gonosznak ki-nyomozására ujj ösvények nem tsináltatnak. Ez pedig az Elöljáróknak segedelmek és igen szorgos rendeléseik nélkül soha sem mehet végbe. A 118. oldalon felteszi a kérdést: nem lehetne-é a vizeket tiszogattatni, az olly helyeken, hol a part alacsony, mint Hollandiában és más Országokban tselekesznek? Később ezt írja: A szántás roszul mégyen végbe. Tiszán innét sok helyen tsak egyszer szántanak. Nem tsuda tehát, hogy az el-hatalmazott maszlag a leg job magot el-fojtja, és fel-növését akadályoztatja. A diákok oktatására megalkotta azt a tudós tanítót, az Inspectort, aki gyakorlott; ki egyszersmind a Természeti történeteket, Physicát, Mathematicát, Hydraulicát, Mechanicát, Épitésmesterséget, Georgraphiát, Politicaadó- és kereskedésbéli tudományt, Technologiát, és a más ide tartozandó tudományokat szorgalmatosan gyakorolta, ( * ) értkező fővel idegen Országokat járt, és ki természet szerént tehetős és alkalmatos ember. A Hatodik Ok bevezető része így kezdődik: Némelly faluk igen nagyok, következendőképpen a mezők meszsze esnek; lehetetlen hogy a Paraszt az ő meszsze való Gazdaságát jól által láthassa. A Hetedik Ok rámutat arra, hogy érdekeltté kell tenni a parasztot, vagyis saját földdel kell rendelkezni, amelyet az Urbárium szabályoz. A Nyoltzadik Ok a Régen bé-hozatott igen káros szokások és igen mélyen bé-gyökerezett rosz módok a Parasztot nagyon le-verik, és fel-emelkedni nem engedik. címet kapta. Ilyen rossz szokásnak tartja Tessedik a több (3, 4, 5) napos lakodalmakat vagy a halotti tor túlzó költekezéseit. A Kilencedik Ok vezérlő gondolata.: A Paraszt nem adhatja-el a mit szorgalmatossága által szerzett, és ha el-adja, még ezen tsekély el-adás is sok akadályokkal köteleztetik. Végül a Tizedik Ok: Falubéli rendtartások hibáznak. Itt többek között ezt írja: De miképpen lehet egy egész Országnak jó rendbe lenn, mind addig, míg annak részei rosz állapotban vagynak, és jobb rendbe nem tétetnek? Lakosait arra vezéreli, hogy annak idejében és illendő rendelt helyen minden annak módja szerént ugy menjen-végbe, a mint azt a Köz-jónak elő-mozdítása, és mindenik Lakónak jó állapotja kivánja. Külön kitér a Harukkern család méltatására; egy helyütt így vall szenvedélyesen róluk: Áldott föld az mellyet Báró Haruker bir! mi bajjok az ő jobbágyinak, ők azt sem tudják, mitsoda a jobbágyság s nyomoruság! Ezután hat Előre-való Emlékeztetés következik, majd Az én Képzelétem Egy jó rendbe vett Falu eránt című részben négy Fő szükséges dolog -ban fejti ki álláspontját, miszerint nem csupán az utcák, utak, épületek, földek rajzolatát kell megtervezni és a vármegye, a fölesurak egyeztetésével azt jóváhagyatni, hanem mindenféleképpen az Elöljárók erősítsék meg azt. Nagyon fontosnak tartja, hogy a falunak a megfelelő hely kiválasztása mellett tiszta levegője és vize legyen. E fejezet Magyarázatja -ban felsorolja a lehetséges utcákat, földeket, a házak számozását. A Harmadik Fő szükséges dolog. Az ujj Regulamentumnak politicabéli bé-hozása részben negyvenhét Rendelés -t fogalmaz meg. Mivel nemcsak kora legnagyobb gazdasági tudósa volt, hanem Szarvas város szigorú erkölcsű lelkipásztora is, a Második Rendelés -t a következőképpen kezdi. A Vasárnapot, az Istennek s Országbéli Elöljáróknak parantsolatjok szerént ki-ki meg-törés nélkül megülje; következendőképpen a galiba-tételtűl, dombérozástul, verekedéstül, játszástul, a veszedelmes tántztul és részegségtül magát ki-ki mindenkor, leg kivált pedig e szent Napon szorgalmatosan meg-oltalmazza. ) A Tizen hetedik Rendelés -ben szigorúan előírja, a házi-gazdák és mester-emberek csak olyan inast alkalmazhatnak, aki bemutatja oskolai bizonyság levelét. A Negyedik Fő szükséges Dolog fejezetben nyolc Maxima-t sorol fel. Tessedik igen részletes és mindenre kiterjedő összehasonlítást készített arról, hogy hogyan néz ki egy korabeli ó falu, és párhuzamosan megmutatja azt is, hogyan kellene annak kinéznie. A táblázatot megjegyzés rovattal egészíti ki, mely a tárgyat jelöli. Mindenre kiható precizitását mutatja az is, hogy a könnyebb tájékozódás miatt a megjegyzés rovat alatt számozást, ábécé felsorolást alkalmaz. Mintaként lássunk egy kis ízelítőt XI. évfolyam szám szám 5

6 Archív könyvek bemutatása A befejező részben meg is indokolja az ó és új falu közti különbséget, mivel közvetlen közelről ismeri a parasztok panaszait. Úgy véli, az új, rendezett környezet minden területen megoldja a problémákat és örömteljes lesz az emberek élete. Tessedik egy úgynevezett intelligens táblát is készített, melyet szerinte az iskola és a templom közötti területen szükséges felállítani, és naprakésznek kell lennie, hogy a lakosság minél jobban és gyorsabban tudjon tájékozódni. Tessedik Sámuel terjedelmes, részletes és alapos munkát végzett, amikor ezt a könyvét megírta. Nyelvezete kevéssé olvasmányos, de ha megszokjuk az író és a fordító, Konyi János stílusát, akkor el tudunk mélyülni a mondanivalóban is. Rádöbbenhetünk Tessedik nagy tudására, amit főleg a gyakorlatban szerzett, de arra is, hogy bár 220 évvel ezelőtt született ez a mű, mégis mindmáig hordozza az igazságot, és gyakran sajnos a problémákat is, amelyek úgy látszik időállóak. Tessedik Sámuel Az én kivánásom. Ezen rendbe vett Falunak fel-állitásakor című fejezetben megadja a választ arra a kérdésre is, amiért megírta ezt a könyvét: Az én tzélom most-főképpen tsak ez, hogy a Parasztnak jobb rendbe vevése által az őtet sanyargató nyomoruságnak bizonyára remélyendő fogyatkozását meg-mutassam, és ha lehet, az ő természetbéli erköltsös jó állopotjának gyarapodását végbe vígyem; de még is mit irok, végbe vigyem? Az után valóban meg-mutatja a tapasztalás, hogy a jól tévö kegyes természet tölünk Magyaroktul, tsak azt fogta meg, a mit mi az értelemrendtartás, és a szorgalmatosság maga által nem akartunk megnyerni. Azután ki tetszik, mitsoda a magyar Paraszt, és az mi lehet? Természetesen nemcsak a gazdálkodóknak, a mezőgazdasággal szorosabb kapcsolatban álló olvasóknak ajánlom ezt a könyvet. Különösen ajánlom minden gazdálkodónak, a mezőgazdasággal szorosabb kapcsolatban állóknak, azoknak, akik gazdaságukat fejlesztik vagy fejleszteni akarják, akik azt végzik vagy irányítják, akik azt tanulják vagy oktatják, akik a könyv hozzáférését szorgalmazzák. Azoknak, akik az országot alakítják vagy vezetik, akik a régi könyvek közt szeretnek búvárkodni, akik a több mint kétszáz évvel ezelőtti vidéki Magyarország életét szeretnék megismerni, akik a nyelvújítás előtti irodalmunk nyelvezetét kívánják élvezni, azoknak, akik ismerik és tisztelik a szerzőt és/vagy még nem ismerik Tessedik Sámuelt. Végezetül az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ adatbázisában válogatva, a Tessedik Sámuel címszó alatt keresve néhány könyvet ajánlok figyelmükbe. D 8246 Tessedik Sámuel A parasztok állapotáról Magyarországon, D Tessedik ( eschedik) Sámuel önéletírása., (1873.) C Tessedik Sámuel Vincze László: Tessedik Sámuel válogatott pedagógiai művei / öszszeáll., a bev. és a jegyz. írta Vincze László., Budapest : Tankönyvkiadó, p., 2 t. C Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek..., Rc 9268 Bodor Antal: Szakoktatásunk és a falugondozás úttörőjének önéletrajza : [Tessedik Sámuel önéletrajza] / Bodor Antal. Budapest : Faluszövetség, p. (A falu könyvtára ; 24. ) Dr. Sinóros Szabó Botondné XI. XI. évfolyam szám

7 Kitüntetett pályamunka KÉT SZÉKELYFÖLDI TELEPÜLÉS KÁPOLNÁSFALU ÉS SZENTEGYHÁZA (SZÉKELYFÖLD, HOMORÓDOK VIDÉKE) TÁJSZAVAI, VALAMINT NÉPI NÖVÉNYISMERETÉNEK ÉS NÉPI GYÓGYÁSZATÁNAK JELLEMZő KIFEJEZÉSEI Az előző számunkban hasonló címmel megjelent pálymunka amelyet a Magyar Nyelvtudományi Társaság évi Önkéntes Népnyelvi Gyűjtőpályázatán különdíjjal kitüntetett ki folytatását látják itt kedves Olvasóink. A címbeli székelyföldi településeken ismert és használt növények népi elnevezéseit (népi növénynevek), valamint azok hivatalos és latin neveit találják az alábbiakban. Azok a népi növénynevek szerepelnek itt, amelyek a két vizsgált településen ismertek, a tudományos elnevezéstől eltérnek, így tájszóként értelmezhetők. Azok a népi növénynevek, amelyek Kápolnásfalun és Szentegyházán jellemzően előfordulnak, de a tudományos magyar névvel megegyezők (pl.: farkasalma, málna stb.), az alábbi felsorolásban nem találhatók meg, mert nyelvészeti szempontból nincs jelentőségük. A NÖVÉNY NÉPI ELNEVEZÉSE A NÖVÉNY TUDOMÁNYOS A NÖVÉNY LATIN NEVE NEVE amerikai here sás fajok Carex sp. angyalika orvosi angyalgyökér Angelica archangelica L. ángyélika orvosi angyalgyökér Angelica archangelica L. árvacsihán apró csalán Urtica urens L. bábaguzsaly mezei zsurló Equisetum arvense L. bábakalács szártalan bábakalács Carlina acaulis L. barátkása tavaszi kankalin Primula veris Huds. barátkása virág tavaszi kankalin Primula veris Huds. bargócafa madárberkenye Sorbus aucuparia L. békaláb mezei zsurló Equisetum arvense L. békalábú fű mezei zsurló Equisetum arvense L. békavirág zergeboglár Trollius europaeus L. borsikafenyő közönséges boróka Juniperus communis L. borzas levelű menta lómenta Mentha longifolia(l.) Nath. búzaszekfű kék búzavirág Centaurea cyanus L. celler kerti zeller Apium graveolens L. cickányfarok cickafark fajok Achillea millefolium L cikória pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggers cikóriavirág pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggers cintória kis ezerjófű Centaurium erythraea rafn. csengőkóró nagyvirágú kakascímer Rhinanthus angustifolius Gmel. cserfa tölgy Quercus robur L. csihán nagy csalán Urtica dioica L. csillagvirág barátszekfű Dianthus carthusianorum x tenufolium csillagvirág mocsári galaj Galium palustre L. csombor borsikafű Satureja hortensis L. csontvirág közönséges orbáncfű Hypericum perforatum L. édeslapi keskenylevelű lórom Rumex stenophyllus Ledeb. édöslapi keskenylevelű lórom Rumex stenophyllus Ledeb. egerfa enyves éger Alnus glutinosa L. egérfarka fű cickafark fajok Achillea sp. egerfarkú fű cickafark fajok Achillea sp. epörfa fehér eperfa Morus alba L. erdei epör szamóca Fragaria vesca L. erdei halméregfű színeváltó kutyatej Euphorbia amygdaloides L. ezerjófű szurokfű Origanum vulgare L. farkastályog bolondító beléndek Hyoscyamus niger L. fecskefarkú fű vérehulló fecskefű Chelidonium majus L. fehér fenyő ezüstfenyő Picea pungens Engelm. fehér toposdi magyar here Trifolium pannonicum fehér ürömvirág fehér üröm Artemisia absinthium L. fehérhátú fű libapimpó Potentilla anserina L XI. évfolyam szám szám 7

8 Kitüntetett pályamunka fekete kakojza fekete áfonya Vaccinium myrtillus L. fodorminta lómenta Mentha longifolia (L.) Nath fuszujka veteménybab Phaseolus vulgaris L. füzike kisvirágú füzike Epilobium lanceolatum Seb. et Mauri gabonapipacs konkoly Agrostemma githago L. gombolyagsáté sás Carex sp. gyöngyajk fehér árvacsalán Lamium album L. gyöngyalj szúrós gyöngyajak Leonurus cardiaca L. halméregfű erdei kutyatej Euphorbia helioscopia L. halmérögfű napraforgó kutyatej Euphorbia helioscopia L. havasimeggy fekete áfonya Vaccinium myrtillus L. havasimeggykóró fekete áfonya Vaccinium myrtillus L. házi csombor csombord Satureja hortensis L. hecselli gyepürózsa Rosa canina L. hót csihán fehér árvacsalán Lamium album L. istengyümőcs egybibés galagonya Cratageus monogyna Jacq. istengyümőcse egybibés galagonya Cratageus monogyna Jacq. jávorfa mezei juhar Acer campestre kakasvirág közönséges gyújtoványfű Linaria vulgaris Mill. kakasvirág tavaszi kankalin Primula veris Huds. kakojza vörös áfonya Vaccinium vitis-idaea L. kakukkvirág közönséges gyujtoványfű Linaria vulgaris Mill. kukukkvirág tavaszi kankalin Primula veris Huds. kákvirág nárcisz fajok Narcissus sp. kankalika tavaszi kankalin Primula veris Huds. kásavirág tavaszi kankalin Primula veris Huds. kecskesáté sás fajok Carex sp. kemén kömény Carum carvi L. keménmag kömény Carum carvi L. keserűlapi pókhálós bojtorján Arctium tomentosum Mill. keskenylevelű utilapi lándzsás utifű Plantago lanceolata L. ketán mezei katáng Cichorium intibus L. ketánkóró mezei katáng Cichorium intibus L. ketánlapi mezei katáng Cichorium intibus L. kicsi fehér boglár kenyérbél cickafark Achillea ptarmica L. kokojza fekete áfonya Vaccinium myrtillus L. kokojza vörös áfonya Vaccinium vitis-idea L. korpafű kapcsos korpafű Lycopodium clavatum L. kőméz közönséges édesgyökerű Polypodium vulgare L. páfrány kőrózsa fali kövirózsa Sempervivum tectorum L. kukukkvirág közönséges gyujtoványfű Linaria vulgaris Mill. kukukkvirág tavaszi kankalin Primula veris Huds. kutyacseresnye kutyabenge Rhamnus Frangula L. syn. Frangula alnus Mill. kutyalevelű fodorminta lómenta Mentha longifolia(l.) Nath. kutyanyelvű fű illatos ibolya Viola odorata L. kutyanyelvű minta lómenta Mentha longifolia(l.) Nath. kutyatalplapi palástfű Alchemilla vulgaris L. láncfű pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggers láncvirág pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggers lapossáté közönséges erdeikáka Scirpus sylvaticus L. likhen tölgyfazuzmó Evernia prunastri Ach. lógyógyító vérehulló fecskefű Chelidonium majus L. lónyelv tisztesfű Stachys officinalis syn. betonica lónyelvű minta lómenta Mentha longifolia(l.) Nath. lósósdi kígyógyökerű keserűfű Polygonum bistorta L lostyán lestyán Levisticum officinale Koch. lucernavirág fehér somkóró Melilotus albus Desr. macskanyereg sás Carex sp. magos csihán nagy csalán Urtica dioica L. magyoró mogyoró Corylus avellana L. martilapi martilapu Tussilago farfara L. méhfű illatos macskamenta Nepeta cataria L. mezei halmérögfű napraforgó kutyatej Euphorbia helioscopia L XI. XI. évfolyam szám

9 Kitüntetett pályamunka mezei surlófű mezei zsurló Equisetum arvense L. mocsárlapi mocsári gólyahír Caltha palustris L. murok sárgarépa Daucus carota ssp. sativus nadály fekete nadálytő Symhytum officinale L. nagyobb levelű csihán nagy csalán Urtica dioica L. oltott málnalapi málna (termesztett) Rubus idaeus L. ördögborda edei pajzsika Dryopteris filix-mas (L.) Schott örménygyükér örménygyökér Inula helenium L. palástlapi palástfű Alchemilla vulgaris L. paponya pirosló hunyor Helleborus purpurascens W. et K. papsajt erdei mályva Malva silvestris L. papvirág réti margitvirág Chrysanthemum leucanthemum L. pinaszag illatos macskamenta Nepeta cataria L. pipevirág pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggers piros bogyójú here mezei here Trifolim campestre Schreb. piros herbogyó réti here Trifolium pratense L. piros kakojza vörös áfonya Vaccinium vitis-idaea L piros kokojza vörös áfonya Vaccinium vitis-idaea L pityóka burgonya Solanum tuberosum L. porcsin deréceveronika Veronica beccabunga L. putypuruttyvirág zergeboglár Trollius europaeus L. ragadós szulák ragadós galaj Galium aparine L. rendes csihán nagy csalán Urtica dioica L. rontófű közönséges aggófű Senecio vulgaris L. sárga herebogyó mezei here Trifolium campestre Schreb. sárga tátogtató közönséges gyújtoványfű Linaria vulgaris Mill. sárgavirág pongyolapitypang Taraxacum officinale Weber ex Wiggers setét nyelvű menta borsos menta Mentha piperita L. sötétebb nyelvű minta borsos menta Mentha piperita L. surlófű mezei zsurló Equisetum arvense L. surlófű mocsári zsurló Equisetum palustre L. szamártövis bogáncs fajok Carduus sp. szamártövis szártalan bábakalács Carlina acaulis L. szégyenvirág vadmurok Daucus carota L. székfűvirág orvosi székfű Matricaria recutita L. székfűvirág sugártalan székfű Matricaria discoidea Dc.. szívgomba odvas keltike Corydalis cava (L.)Schw. et Koerte szívvirág terjőke kígyószisz Echium vulgare L. Szt. Jánoslapi teleki virága Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. szujfű szurokfű Origanum vulgare L. szúrós csihán nagy csalán Urtica dioica L. szúrós marhalevél terjőke kígyószisz Echium vulgare L. tárkon tárkony Artemisia dracunculus L. táskafű pásztortáska Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. tátogtató virág közönséges gyújtoványfű Linaria vulgaris Mill. utcai kóró mezei katáng Cichorium intybus L utilapi nagy útifű Plantago major L. vad cukorborsó kaszanyűgbükköny Vicia cracca L. vad fehér boglár réti margitvirág Chrysanthemum leucanthemum L. vad lenvirág mezei árvácska Viola arvensis Murr. vadárvácska háromszínű árvácska Viola tricolor L. vadcsombor keskenylevelű kakukfű Thymus serpyllum L. vadepör erdei eper Fragaria vesca L. vadpeterzselyem nagy ördögbocskor Caucalis latifolia L. vénasszonbűzölő illatos macskamenta Nepeta cataria L.(?) vérehulló fecskefarkú fű vérehulló fecskefű Chelidonium majus L. vérehulló fű vérehulló fecskefű Chelidonium majus L. vereshagyma vöröshagyma Allium cepa L. vérfű vérehulló fecskefű Chelidonium majus L. vészvirág erdei deréce Chamaenerion angustifolium syn. Epilobium angustifolium L. zápca fehér zászpa Veratrum album L. zápsza fehér zászpa Veratrum album L. zsurlófű mezei zsurló Equisetum arvense L. Frendl Kata XI. évfolyam szám szám 9

10 Könyvismertetés HUNOK ÉS MAGYAROK KONYHÁJA A hun áldozati ételektől a honfoglalás kori magyar fejedelmi konyháig Írta Cey-Bert Róbert Gyula Mezőgazda Kiadó [4] p. A könyv szerzője dr. Cey-Bert Róbert Gyula 15 évet töltött a Távol- Keleten, ahol luxusszállodák és repülőtársaságok gasztronómiai tanácsadójaként dolgozott. Munkája mellett Közép-Ázsiában (Ujguria, Mongólia) és Tibetben magyar őstörténet-, ősvallás- és ételtörténet-kutatással is foglalkozott. Jelenleg Magyarországon él és Siófokon, a Kodolányi János Főiskola Gasztronómia Tanszékének vezetője. Ez a kultúrhistóriai idealizált receptgyűjtemény valójában a hunmagyar konyha bibliája. A hunok történetének ismerete nélkül nincs magyar őstörténet-kutatás, nincs magyar ősvalláskutatás és nincs magyar ételtörténet-kutatás sem. Az ősi magyar konyhát csak a hun áldozati ételek filozófiájának megismerésén keresztül közelíthetjük meg. A könyv a legújabb kutatások tükrében részletesen bemutatja az ősi hun-magyar konyha szimbolikai és vallásfilozófiai tényezőit, amelyek meghatározzák az áldozati ételek és az étkezési szokások értékrendjét. Ebből kiindulva a szerző olyan ételleírásokat állított össze, amelyek fölidézik az ősi lovas kultúrájú népek fejedelmi és ünnepi ételeit. A HORTOBÁGYTÓL BÁTORLIGETIG Az Észak-Alföld természeti értékei Szerk. Rakonczay Zoltán Mezőgazda Kiadó p. Ez az Észak-Alföldön kalauzoló könyv a Mezőgazda Kiadó korábbi sorozatának modernizált, bővített változatának új köteteként nemcsak a szikes pusztákat, a halastavakat, hanem a nyírségi, hajdúsági természeti világot is bemutatja. A négyszáz oldalas, egyetemistáknak tankönyvként is javallott munka tudományos alapossággal tárja fel a helyi növényés állatvilág kialakulását, jellegzetességeit, sorolja a sehol másutt nem látható kuriozitásokat, és azt sem hallgatja el, hogy nemzeti parki státus ide vagy oda, a Hortobágy sem a régi. A vadlibák manapság hol húszezres, hol százezres csapatban fordulnak elő, de már távol állunk a második világégés előtti időktől, amikor a milliós létszámú szárnyas tömeg láttán joggal emlegették a Hortobágyot a világ legnagyobb libalegelőjeként. Ha nagy és gazdag nemzet volnánk, kötelességünk volna ezt a különleges földet a kultúra elől ha kell, vámsorompóval elzárni, és nemzeti parkká tenni. Sajnos nagyon szegények vagyunk. - írta az as években Tikos Béla, a neves vadász és ornitológus a Hortobágyról. Bő ötven évet kellett várni, mire tényleg nemzeti parkká nyilvánították. A könyvben olyan különlegességek is elférnek, mint mondjuk a mikepércsi, a helyiek által Rákóczi-faként is emlegetett ezeréves tölgy. Hasonlókból további kétszázat sorol fel a könyv. A kisméretű, fényképpel szolidan illusztrált munka mindenképpen helyet követel a turisták hátizsákjában e remek sorozat többi kötetével együtt XI. XI. évfolyam szám

11 Könyvismertetés A TEJTERMELő CSALÁDI GAZDASÁGOK TARTÁSTECHNOLÓGIÁI Gazdakönyvtár sorozat Szerk. Munkácsi László, Patkós István Mezőgazda Kiadó [2] p. Az egymástól meglehetősen elszigetelt családi gazdálkodók és kistermelők jelentős része nem vagy kellően nem tájékozott a korszerű tejtermelési módszerekről, az istállóépítés és gépesítés legújabb eredményeiről. Ezekről az ismeretekről adnak tájékoztatást e könyv írói, akik a tejtermelés és az ezt segítő szolgáltatások ismert szakértői. Gazdagítja e kiadvány mondanivalóját mindaz a tapasztalat, amit a szerzők a legjobbnak tartott hazai tejtermelő családi gazdaságok tartástechnológiáinak feldolgozása és értékelése során szereztek. A könyvet elsősorban a családi gazdaságok tulajdonosainak ajánljuk, de ugyanúgy hasznosíthatják ezt a kistermelők, és az egy-két tehenet tartó gazdák is, akik közül többen a holnap versenyképes vállalkozói, vagy valamelyik tejtermelői szövetkezet tagjai lehetnek. Javasoljuk továbbá ezeknek az ismereteknek a megszerzését a falugazdászoknak, az érdekelt szaktanácsadóknak és szakoktatóknak is. Írta Miskey Csaba - Szigeti Andor Mezőgazda Kiadó [2] p. MESÉLő ÉTELEK Az étlap eredete, fejlődésének története szoros összefüggésben van a szakácsművészet kialakulásával és fejlődésével. Az ételeket általában alapanyagaikról, köreteikről, készítési módjukról, alapvető fűszerezésükről nevezik el. Az elmúlt kétszáz év során a neves szakácsok, gasztronómusok és ínyencek ettől eltérő elnevezéseket is adtak az általuk kreált ételeknek. Végre lehull a lepel és megtudjuk a Pethes leves, a Rigó Jancsi, a miskolci kocsonya történetét, és még több mint száz fogás keletkezésének titkát. A szerzők az ételek történetét mesélik el, illetve azokét a hírességekét, akikről elnevezték őket. ÁLLATHIGIÉNIA - ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGTAN Írta Dr. Rafai Pál Agroinform Kiadó p. Az állathigiénia tudományának jelenlegi ismeretanyaga évszázadokon átívelő, céltudatos tudományos munka eredménye. Az állattartás modernizációjával ebből alakult ki az állatorvosi alkalmazott etológia, az állathigiénia és az állomány-egészségtan három részből álló egysége. A könyv az állatok élettani igényeinek és etológiai szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit. Naprakész ismereteket nyújt az olvasónak a termelőhely és az élelmiszer-minőség, valamint -biztonság közötti összefüggésekről. Bemutatja a nagy létszámú állatot tartó telepek egészségvédelmének alapvető szabályait. Összefoglalja az állatvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseit, áttekinti az állattartás környezetvédelmi vonatkozásait és szabályozásait XI. évfolyam szám 11

12 Miért éppen Gyöngyös? A 41 éve működő felsőoktatási intézmény, a mai Károly Róbert Főiskola, a Gazdálkodási Főiskolai Karral és a Mezőgazdasági Főiskolai Karral, másfél évtizedes távoktatási tapasztalatával, valamint az ország egyik legfelkészültebb oktatói csapatával elérte, hogy az Észak-Magyarországi Régió fő tudáscentrumaként emlegetik. A 12 főiskolai, 1 egyetemi, valamint a felsőfokú szakképzési és a továbbképzési szakok bőséges választási lehetőséget jelentenek a Károly Róbert Főiskolára jelentkező továbbtanulóknak. Az igényes szabadidős tevékenységek iránt érdeklődő hallgatók is megtalálják számításukat, emellett 3 ágyas szobákban kaphatnak kollégiumi elhelyezést, vagy lakhatási támogatást. Kedvezményes menza, az új KRF Klubban pedig az első hazai fekvőhelyes filmklub, színvonalas társasjátékok, irodalmi estek, koncertek várják az étkezni, és esténként kikapcsolódni vágyó hallgatókat. Az új épületben a hallgatók kényelmét szolgálja a baba-mama szoba, ahol korszerű pelenkázó, gyermekjátékok, kiságy könnyíti meg a kismamák oktatási konzultációs vagy vizsgázási tevékenységét. Bővebb információkért is érdemes böngészni a Károly Róbert Főiskola honlapját: vagy a Hallgatói Információs Központtól érdeklődjön, telefonszámon. Nappali és levelező tagozat: 37/ és 37/ Távoktatási Központ: 37/ Postacím: 3200 Gyöngyös, Károly Róbert Főiskola, Mátrai út 36. Pannónia szőlőskertje Monostori szőlő- és borkultúra Pannonhalmán Időszaki kiállítás, nyitva: december február 27. A bencések a középkorban templomuk, monostoruk felépítésével egy időben újjáélesztették a rómaiak által létrehozott szőlő- és borkultúrát, így meghatározó szerepet játszottak annak európai fejlődésében. Szent István király kiváltságleveléből tudjuk, hogy az első szőlőtövek már az apátság alapítását követő években megjelentek a Pannonhalma környéki dombokon. Magas színvonalú szőlőművelés folyt itt mind a tatárjárást megelőző években, mind pedig a török korban. Az apátság fontos szerepet játszott a 19. század eleji fajtaváltásban és a filoxéra elleni küzdelemben is. Az 1945 utáni államosítással ez a hagyomány megszakadt, és mintegy fél évszázados kényszerszünet után akkor éledt újjá, amikor a bencések 2000 m 2 alapterületű pincét és borházat építettek, ahol 2003 őszétől folyik az apátság körül fekvő, 52 ha nagyságú területről származó szőlő feldolgozása. Kiállításunk a fennmaradt írásos és tárgyi emlékek alapján Szent Márton monostorának szőlészeti és borászati hagyományába kínál bepillantást. A Pannonhalmán március 25. november 11. között bemutatott időszaki kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum meghívására kerül Budapestre. A kiállítás rendezője Dénesi Tamás. A budapesti kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum részéről Dr. Csoma Zsigmond és Dr. Beck Tibor szakmai közreműködésével valósult meg. További információ: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, Vajdahunyadvár Telefon: , Fax: info@mmgm.hu mezogazdasagimuzeum.hu XI. XI. évfolyam szám

13 Nálunk történt - szakmai rendezvények MEGNYÍLT AZ AGRÁRIUM ELSő TELEHÁZA Sikeres próbaüzem után október 7-én Benedek Fülöp a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára ünnepélyes keretek között átadta a Budai Teleházat, amely az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ épületében kapott helyet. Molnár József kerületi alpolgármester rövid, frappáns beszéde után Balog László, a Magyar Teleház Szövetség elnöke és Császár Zoltán, az MTSz Közép-magyarországi Régió vezetője mondott köszöntőt. A teleház létrehozását az tette lehetővé, hogy a könyvtárat két évvel ezelőtt ötszázmillió forintért felújították, és a felújítás során több új közösségi helyiséget hoztak létre, mondta az MTI-nek az OMgK főigazgatója. Az informatikai háttér már rendelkezésre állt a könyvtárban, ezért dönthetett úgy az intézmény vezetése, hogy teleház létesítésével a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi az internetet. A könyvtár évi háromszázmillió forintos működési költségeinek kilencven százalékát a FVM fedezi, tíz százalékát, pedig a könyvtár saját bevételeiből gazdálkodja ki. A Budai Teleház megálmodója Gulácsiné Pápay Erika, az OMgK főigazgatója, aki minden segítséget megadott ahhoz, hogy Eszes- Istenes Zsolt, aki egyéb iránt februárja óta vezeti az intézményben működő Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházat, a Budai Teleházat is sikerre vigye. Az új városi teleház színvonalas honlapjának tanúsága szerint, be kíván kapcsolódni a hazai teleház mozgalomba. Mint az agrárium vidékfejlesztés információs központja, bizonyára meg fogja találni a maga szakmai helyét is a kistelepülési teleházak körében. Az FVM szinte kezdettől fogva jelentős mértékben járult hozzá kormányzati oldalról a hazai teleház mozgalom fejlődéséhez. Ezért szinte természetes, hogy egyik budapesti szellemi központjában is teleház létesült. Jelenlegi szolgáltatási kínálatában többek között megtaláljuk az ügyintézési segítségnyújtást, közhasznú tájékoztatást, nyelvi és számítástechnikai tanfolyamokat, civil szervezetek kiszolgálását, internet elérést és számítógép-használatot. Honlapjuk: budaitelehaz.gportal.hu/ Forrás: MTI Magyar Teleház Szövetség SÁRKÖZY PÉTER TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS AZ OMGK-BAN szeptember 2-án a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért, és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Információ, bio kutatás, dokumentáció címmel tudományos ülést rendezett Sárközy Péter emlékére, aki haláláig főszerkesztő-helyettese volt az OMgK által kiadott Az Európai Unió Agrárgazdasága c. folyóiratnak. Benczekovits Beatrix főigazgató-helyettes köszöntője után a programot Tamás Enikő főszerkesztő vezette le. Első előadóként dr. Marton István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője az ökológiai gazdálkodás fontosságáról beszélt, kiemelve a gazdálkodásnak az agrárkutatásban betöltött szerepét. Dr. Ángyán József professzor, a Gödöllői Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézet igazgatója, a nemzeti agrár-környezetgazdálkodási program egyik kidolgozója, az agrár-környezet XI. évfolyam szám szám 13

14 Nálunk történt - szakmai rendezvények gazdálkodás és az ökogazdálkodás kapcsolatát ismertette kritikai elemeket is tartalmazó nagyszerű előadásában. Seléndy Szabolcs, a Biokultúra Egyesület egyik alapítója, a Biokultúra Magazin felelős szerkesztője sajnos külföldi útja miatt nem lehetett jelen, de A biokertészettől a homeopátiáig című előadását Tamás Enikő olvasta fel. Dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó igazgatója, vázolta a bio témájú könyvek forgalmazásának problémáit, és beszélt a kiadó ökokiadványairól. Tamás Enikő személyes emlékekkel, fotókkal idézte fel dr. Sárközy Péter emberi alakját, szakmai, tudományos tevékenységét. A tudományos előadásokat követően átadták a Sárközy Emlékérmet Korgáné Dr. Jánosik Zsuzsának. Ezt az elismerést évente az a személy kapja, aki Sárközy Péter szellemiségéhez méltó, példamutató erkölcsi magatartással végzi a biokultúra, a bioéletmód népszerűsítését, ismeretterjesztését. Az emlékérmet és oklevelet Bodnár György kurátor adta át. A rendezvény kiállítással zárult, melyet az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ munkatársa, Eszes-Istenes Zsolt ökokiadványokból, valamint Sárközy Péter munkásságából állított össze. F. K. KÖNYVBEMUTATÓ AZ OMGK AGRÁR-SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZÁBAN Hogyan vadásztak régen elődeink Erdélyben? Milyenek is a mai erdélyi s benne a székelyföldi vadászatok és vadásztörténetek? Milyen is a medveparadicsom Zágonban, a zergebölcső a Fogarasi-havasokban, a Király-kőn és a Retyezátban?... Barátok, kollégák és szakemberek részvételével, szeptember 23-án az OMgK-ban tartott dedikálással egybekötött könyvbemutatót Kászoni Zoltán vadászíró, aki elsősorban a vadásztörténetekről, a vadászatról szóló írásaival szerzett ismertséget és népszerűséget magának az olvasók körében. A természet krónikásának nevezte magát, olyan embernek, aki informatív, tárgyszerű, hiteles tudósításokban ad számot a vadászéletről, a vadászat múltjáról s jelenéről. Vadászatok-vadászutak Erdélyben című legújabb művében a szerző jelzi, hogy a korábbiaknál szélesebb horizonton veszi számba, elemzi, értékeli napjaink és a bennünk élő tegnapok jelenségeit. Több mint háromszáz oldalon érdekes olvasnivalót kínál a vadászatban forgolódó embereknek és a téma iránt érdeklődő széles közönségnek. Engedjék meg nekem, hogy néhány szóban bemutassam Kászoni Zoltán legújabb művét. Ez a könyv nem illeszthető be a hagyományos vadásztörténetek közé, mert annál sokkal több. Egy Erdélyt s benne szülőföldjét, Székelyföldet imádó szakember könyve. Stílusából érezni a székely ember ízes beszédét, aki életének zömét ott élte le. Könyveiben féltve, szeretettel és büszkén ír Erdély kultúrtörténetéről benne a vadászattörténeteiről is, az ottani ritka földrajzi nevezetességekről, régi magyar történelmi emlékekről. Ismeri az ottani jeles vad életét, szokásait, páratlan élőhelyeit. És nem csak a vadról szól szeretettel, hanem a székely emberekről, és az ott vadászókról. A könyvben szemünk előtt sorjázik Erdély vadvilága: a híres barnamedve, a gazdag és súlyos agancsú gímbika, a vérengző hiúz, az aranykampós zerge és a páratlan siketfajdkakas. És azok életrajza, vadászata és a vadásztitkok. Egymást követik a vadásztörténetek is, amelyek olykor szinte mesék. A szerző lebilincselő írásaival kalauzol bennünket ebben a világban, s ha bárkinek kérdése lenne Zolti bácsihoz ahogy a 77 éves vadászíró kérte, hogy szólítsák választ kap a kedves olvasó e vadászkönyvben EIZs XI. XI. évfolyam szám

15 Nálunk történt - szakmai rendezvények GOMBÁKRÓL SZÓLT A SZAKMAI NAP Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ érdekes színfoltja a mezőgazdasági szakmai életnek. A magas színvonalú könyvtári szolgáltatások mellett kulturális, szakmai programok megszervezésével törekszik a könyvtár az olvasók ismereteinek bővítésére. A programok összeállításánál elsődleges szempont az aktualitás. Az aranysárgába öltözött fák, az esőtől átitatott föld illata, a nyirkos, csípős reggelek mindenkit figyelmeztetnek: a természet határtalan körforgásában beköszöntött az ősz. A könyvtár őszi programjai közül októberben a gombás rendezvények sora zajlott le október 5-én Gomba körkép címmel megrendezett konferencián a szakma elismert képviselői tartottak előadásokat. A gomba termesztésének csínjátbínját Szarvas József biológus, az Országos Korona Gombaipari Egyesülés képviselője tárta a hallgatóság elé. Az előadótól megtudtuk, hogy a gombatermesztés alapját adó hazai gombacsíra gyártás világviszonylatban is kiemelkedő. Az egyesülés nem csak a gombacsíra gyártásban vállal vezető szerepet, de a piaci igények kielégítésére saját génbankot is létesített. Legújabb törekvésként a hazai fajtavédelem problémáját célozták meg, ami életre hívta a molekuláris biológiai labor megteremtését. A gomba értékesítési lehetőségei iránt érdeklődő közönség Dr. Győrfi Júliától, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusától kaphatott információkat. Az agrárgazdasági statisztika alapján a gombatermesztés még Európa vezető termesztő országaiban is visszaesett. A hazai gombatermesztőknek azonban jó hír lehet, hogy a közgazdasági előrejelzések a laskagombát kiemelt exportcikként említik, ami hosszútávon is gazdaságos ágazata lehet a hazai gombatermesztésnek. A gomba gyűjtők lelkes tábora sem maradt szótlan, hiszen a program záró előadása a vadon termő gombák termesztésbe vonásáról szólt. Dr. Vetter János tanszékvezető egyetemi tanár gyorsan eloszlatta a kételyeket, sok esetben a tudomány bizonyította, hogy a vadon termő gombák is termeszthetők, a természet azonban más esetekben hajthatatlan, az igazán ízletes rókagomba, vargánya, vagy az óriás pöfeteg továbbra is megmarad a kirándulók kedvencének. BaBe A PROQUEST AGRICULTURAL JOURNALS ADATBÁZIS ÜNNEPÉLYES ÁTADÁSA Október 21-én, egy borús őszi napon került sor az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban arra a szívmelengető eseményre, amelyen 51 agrár könyvtár ünnepélyes keretek között, dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől átvehette a ProQuest Agricultural Journals adatbázis ingyenes használatát lehetővé tevő adománylevelet. A vendégeket a rendezvény házigazdája, Gulácsiné Pápay Erika főigazgató köszöntötte. A miniszter úr szólt a könyvtárak jelentőségéről, az agrár értelmiség szakmai műveltségének fejlesztéséről, majd átadta a zöld szalaggal átfogott, az FVM, és az OMgK logójával lepecsételt adományle veleket. Szántó Péter, az Info Technology Supply Ltd. magyarországi képviselője arról beszélt, hogy egy adatbázis használatának a felfutása általában három év, ennyi idő kell ahhoz, hogy az olvasók megszokják és megszeressék. Marika Janouskova, a ProQuest Information and Learning közép- és kelet-európai kereskedelmi menedzsere mesélt az adatbázisról, elmondta, hogy a csomagban 207 agrár témájú folyóirat cím szerepel, és ebből 199 teljes szöveggel elérhető. Ezután bemutatott egy keresést. A rendezvény végén az érdeklődők kötetlen beszélgetést folytathattak, illetve kérdéseket tehettek fel az adatbázis használatával kapcsolatban. Ezúton is szeretnénk felhívni az eddig még passzív könyvtárak, intézmények figyelmét, hogy most sem késő bekapcsolódni, és használni az ingyenes lehetőséget; keressék meg Pálfai Katalint ( kpalfai@omgk.hu, tel.: /854 mellék), aki készségesen a segítségükre lesz. BB XI. évfolyam szám szám 15

16 Nálunk történt - szakmai rendezvények GOMBÁK A FAZÉKBAN ÉS A HÁZI PATIKÁBAN Könyvtárunk Agrár-kulturális rendezvénysorozatának újabb eseményére október 21-én került sor két kiváló előadóval, dr. Pál-Fám Ferenc mikológussal és dr. Zsigmond Győző néprajzkutatóval. A Gombaismeret a Kárpát-medencében című ismeretterjesztő rendezvény nagyszámú közönséget vonzott, ami érthető, hiszen kit ne érdekelne melyik gomba ehető, és hogyan lehet megkülönböztetni mérgező párjától, vagy mire használható a gyógyászatban. Az ehető és mérgező gombapároknak az ismerete segíti az eligazodást az erdei kirándulásunk során talált gombák között. Az ehető nagygombák egyértelmű meghatározásához az egész gombát jól meg kell figyelni: szinte minden érzékszervünket használni kell. Könnyen összetéveszthetők a mérgezők az ehetőkkel: megkülönböztető ismertetőjegyüket sorra vette a Kaposvári Egyetem adjunktusa, dr. Pál-Fám Ferenc. Az egyik legveszélyesebb gomba néhány fontos tulajdonsága álljon itt, hogy a kedves olvasó is egyértelműen felismerje: a gyilkos galócának igen fejlett gallérja és bocskora van és a kalapja színe mindig olívzöld. A galócák között több halálos mérgű van, amit már hosszú idő óta tudnak az emberek, és még ma is használják például a légyölő galócát ahogy a neve mutatja légyirtásra. A gombák népi gyógyításban betöltött szerepéről a Bukaresti Tudományegyetem tanszékvezetőjétől, dr. Zsigmond Győzőtől hallhattunk. Erdélyben, de különösen Moldvában használják gyakran most is különféle betegségek kezelésére a gyógynövények mellett a gombákat (csiperkét, vargányát, taplógombát stb.). A professzor kisfilmjéből megtudhattuk, hogy a moldvaiak bár nem gomba, de annak mondják az odvas keltike gumóját régóta szívbetegségek gyógyítására sikeresen alkalmazzák. Az orvostudomány még nem fedezte fel ezt a növényt, ez azonban nem akadályozza a gyógyszer használatának terjedését. Kripner Veronika Biológiai létünk alapját egy különleges, hidrogénből és oxigénből álló molekula halmaz, a víz adja. Az élővilág állandó függőségben áll az édesvíztől, rá van utalva. A Föld vízkészlete, a méltóságot sugalló tavak és tengerek, a felszínt behálózó források és folyók az élőlények megszámlálhatatlan millióinak adnak otthont. Évmilliókkal ezelőtt még csak természetes állóvizek léteztek, majd fokozatosan felfedezte az ember a vízben rejlő erőt, és saját tavakat kezdett építeni. A halastavak építése egészen a XV. századra nyúlik vissza. A magyar tógazdálkodás tudományos alapjai a XIX. században körvonalazódtak ki, gazdagítva ezzel 16 ÉLETÜNK, A VÍZ! Európa hírnevét. A hazai tógazdálkodás a 80-as években élte a virágkorát, amikor a halastó terület 30 ezer hektár volt. Ezután drasztikus változások következtek. Napjainkra mindösszesen 16 ezer hektáron folyik intenzív haltermelés. Nehéz lenne kitérni az összes szakmai előadásra, mely november 2-án hangzott el az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban, mégis néhány gondolat álljon itt a hazai halgazdálkodásról. A tógazdasági műveletek következtében kialakuló mesterséges ökológiájú élőhelyekre jellemző a planktonikus élet. Ez egyrészről magas környezeti terhelést jelent, másrészről viszont a fokozott tápanyagbevitel biztos hátteret nyújt a madarak megtelepedéséhez. Halasi-Kovács Béla előadásából is kiderült, hogy a halgazdálkodás rendkívül összetett problémakört tár fel. Kör nyezet védelmi szempontból sokan támadják, azonban egyes nézetek szerint éppen a száradó, aszályos tájban a halastó marad a vízimadarak egyetlen élőhelye. Sebestyén Attila, a Hortobágyi Halgazdaság Rt. képviseletében a hazai haltenyésztés gazdaságossági kérdéseit feszegette előadásában. A nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalkozások számára esélyt adhat az újabb és újabb termékek bevezetése. A folyamatos termékfejlesztés biztosíthatja a fogyasztók igényeinek megfelelő termékek piacra kerülését. Így az elégedett fogyasztó szinte észrevétlenül válik a termék hűséges vásárlójává. Egy mindenre elszánt termékfejlesztőnek mindenek előtt szem előtt kell tartania fogyasztói szokásokat. Sajnos Magyarországon a halfogyasztás szinte csak a karácsonyi ünnepekre korlátozódik. Minden marketinghez kicsit értő ember tudja, mekkora küzdelmet jelent a fogyasztási szokásokon változtatni. Szinte lehetetlen. De meg kell próbálni, hiszen a hal egészséges és finom. A gasztronómiai ínyencségeket kedvelők biztosíthatnak mindenkit arról, hogy nemcsak pontyból, hanem busából is fenséges falatokat lehet varázsolni. Balogh Beáta XI. XI. évfolyam szám

17 Nálunk történt - szakmai rendezvények MURAY RÓBERT ÉS BARÁTAI KAMARA-KIÁLLÍTÁS AZ ORSZÁGOS MEZőGAZDASÁGI KÖNYVTÁRBAN Azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akik a művészt személyesen is ismerhetik. Rendkívüli kedvessége és nagyvonalúsága szívből jön, és ez a mai számító, materialista világban elég ritka. A Vadászatokvadászutak Erdélyben című Kászoni Zoltán könyvbemutatóval egy időben, szeptember 23-án nyílt meg az OMgK-ban a Muray Róbert és barátai című kiállítás. Muray Róbert festőművész, a kiállítás megnyitóján röviden ismertette kalandos élettörténetét, amelynek élményeiből születtek határainkon túl is ismertté vált alkotásai. A művész azon kevesek közé tartozott, akik még együtt dolgozhattak Csergezán Pállal, amely emlékeiről nagy szeretettel beszélt. A kiállítás sokszínű kollekció volt egy tanulással és alkotással eltöltött élet munkájából. A látogatók megvásárolhatták a művész Témám a természet című háromnyelvű életrajzi albumát, amelyet Muray Róbert a helyszínen dedikált. Mint a kiállítás szervezője beszélgettem a művésszel, s kértem, meséljen olvasóinknak életéről. Muray Róbert így mutatkozik be. Elnézést kérek a kedves olvasóközönségtől, ha mondandóm egy kicsit dicsekvőre sikerül, de egy hosszú élet eseményeit röviden összefoglalni nem kis feladat, és ezt általában az eredmények felsorakoztatásával teszik mások is. Voltak természetesen rossz döntéseim, tévedéseim is ben születtem Rákospalotán, de Káposztásmegyeren nevelkedtem, közel a Dunához, a természethez. Édesapám is festő volt, igaz, hogy nem ezzel kereste a kenyerét, de kölyök korom óta sokat jártuk együtt a környéket. Gyűjtögettem, megfigyeltem a látottakat, később jórészt le is rajzoltam ezeket. Főbb motívumaim az állatok voltak, azon belül is a madarak. Hivatásul a képzőművészetet választottam, és 1954-ben diplomáztam a főiskolán. Ezután tanítottam is itt adjunktusi beosztásban ben szerepeltem először a Műcsarnokban, azóta is részt vettem nagyobb országos és jó néhány nemzetközi kiállításon. Témám a természet című egyéni kiállításaim száma lassan eléri a százat. Külföldön (USA, Kanada, Németország, Ausztria, Svájc, Luxemburg, Finnország) húsznál több egyéni kiállítást rendeztem. Munkáim megtalálhatók hazai és külföldi múzeumokban és magángyűjteményekben. Vannak falfestményeim, dioráma háttereim, a Vajdahunyadvárban, Szécsény, Veszprém, Szilvásvárad, Ipolytarnóc múzeumaiban. Hajdanában sok könyvet is illusztráltam (pl. a Móra Kiadó Búvár zsebkönyvei közül öt kötetet), és címlapokat is terveztem. Szívesen készítettem emblémákat, jelvényeket, elsősorban természeti témákhoz óta vezetem az Altamira Egyesületet, a természethez kötődő képző- és iparművészek körét. Munkámat 17 alkalommal ismerték el különböző kitüntetéssel, díjjal, legrangosabb ezek közül az 1994-ben kapott: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, valamint március 15-én kapott Magyar Köztársaság Arany érdemkeresztje. Pontosítás és részletezés nélkül körülbelül ennyiben összegezhetem pályámat. Visszatekintve a majd félévszázados alkotói időszakra, elégedettnek, sőt, boldognak mondhatom magamat. Azt csinálhattam, amihez gyermekkorom óta kötődtem; szolgáltam a természetet. Meg kell még emlékeznem a hátországról is; köszönetet mondok kedves feleségemnek, aki, bár szintén művész, ambícióit félretéve inkább a családanyaságnak szentelte életét. Hálás vagyok gyermekeimnek és unokáimnak is, ők voltak a legelső, jó szemű kritikusaim Megköszönve a beszélgetést engedje meg, hogy további munkájához jó egészséget és termékeny jövőt kívánjak magam és a lap munkatársai nevében is. A beszélgetésben említett művészeti album megvásárolható az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházában. Eszes - Istenes Zsolt AZ ÖTEN ALKOTÓCSOPORT TAGJAINAK KIÁLLÍTÁSAI AZ OMGK-BAN Kölűs Judit ( ) tárlata 1 Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Barátaim! Kollégáim! A művészetet olyan tevékenységformának fogjuk fel, mely a szépség megalkotására törekszik azáltal, hogy különböző emberi és október 19. és november 5. között volt látható. társadalmi funkcióknak érzékileg felfogható minőségek és értékek segítségével tesz eleget. Gyönyörködtet, szórakoztat, nemesít, jobbá tesz. Afféle ösztönkiélés, amelynek segítségével a művész kísérletet tesz érzelmeinek, gondolatainak, lelkiállapotának kifejezésére úgy, hogy ezekben a nézőt is részesítse. A művész, hasonlóan a tudóshoz, a valóság ismeretlen területeit tárja fel az emberek számára. Segítségére van ebben tehetsége, fantáziája, ösztönös megérzései. Nem kivétel ez alól Kölűs Judit sem, akinek képeit most nyíló kiállításunkon az érdeklődők elé tárjuk. Judit tagja volt annak az ÖTEN elnevezésű XI. évfolyam szám szám 17

18 Nálunk történt - kiállítás megnyitó alkotó közösségnek, mely Fischer Ernő tanár úr keze alatt a nyolcvanas évek végén a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdióban kovácsolódott össze, s melynek tagja volt T. Horváth Éva és Bíró Judit mellett az a Csengery Béla, akinek képeit május-júniusban mutattuk be ehelyütt és az az Alföldi László, akinek a kiállítását november 9-én nyitjuk majd meg e falak között. Kölűs Judit 1950-ben született Nagykállón től 1984-ig Budapesten a Moholy Nagy László Képzőművész Stúdióban, 1984-től haláláig, 1994-ig az említett Pedagógus Képzőművész Stúdióban dolgozott, mestere mindkét helyen Fischer Ernő festőművész volt. Első egyéni kiállítását 1991-ben rendezte meg az idő közben gr. Bercsényi Zsuzsannáról elnevezett budaörsi Városi Könyvtárban, 1992-ben a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központ, 1996-ban a Fáklya Klub, 2004-ben ismét szűkebb pátriájának könyvtára adott helyet képeinek. Számos csoportos kiállításon is részt vett a fővárosban és vidéken (Eger, Szekszárd, Békéscsaba) egyaránt. Mint a Budaörsi Műhely tagja művésztársaival megjelent, pl. a budapesti József Attila Művelődési Központban és külföldön, Bretzfeldben is. Az Öten csoporttal 1992-ben, a zalaegerszegi zsinagógában volt kiállítása. Ez a néhány száraz adat tragikusan rövid életet, és ennek következtében még rövidebb festőművészi pályát foglal össze. Személyesen sajnos nem ismertem Juditot, csak a képeivel mutatkoztunk be egymásnak, de úgy gondolom, alkotásai segítségével könnyű elképzelni milyen ember és milyen művész lehetett. Mindenek előtt talán nagyszívű és kitartó harcos. Harcos a gyógyíthatatlan betegséggel vívott hosszú küzdelemben, de harcos az idővel szemben is, melyről embertelenül korán megtudta, hogy korlátozott a számára. Fischer tanár úr így fogalmazta meg ezt a stúdió 1994-es évadzáróján elhangzott beszédében: hogy miben volt mégis üzenete igazi lényege, azt abban foglalhatnám öszsze, hogy a tartalmas küzdelemben, melyet az ember vívott az idővel, benne a művészet világáért is, ez a küzdelem az ő javára dőlt el. Áll ez 18 arra az erőfeszítésre is, amit művészete kialakításáért, formába öntéséért, annak hitelessé tételéért vívott az idővel. Mert ő 15 év alatt járta be azt az utat, ami más számára egy hosszú élet árán sem teljesül. Neki megadatott, hogy megpillanthassa a művészet szférájában az ígéret földjét és oda célba is érjen. Üzenete mögött egy tömör, telített élet áll, egy végig vitt alkotói pálya. Aztán úgy gondolom, Judit azok közé az emberek közé tartozott, akik bár nem kiabálnak, még csak nem is beszélnek hangosan, mégis sokan odafigyelnek rájuk. Majd ha végignézik a képeket, biztosan érezni fogják, hogy azok nem rántják magukhoz erőszakosan az érdeklődőt, hanem csendesen közvetítik alkotójuk mondanivalóját: én ezt így látom, érzem, neked mi a véleményed? Konfliktusait, viharait minden bizonnyal befelé élte meg, Neki a szívében és a lelkében volt az, ami a többségnek az arcán és az ajkán. Hadd idézzem még egyszer Fischer Ernőt: ha portrét kellene festeni róla, úgy a lét, a létezés túlsó oldaláról közelíteném meg őt, ha erre képes volnék. Azért, hogy láthatóvá tegyem azokat az értékeket és szépségeket is, amik lényét beragyogták. Érzékeltetve így is, hogy ő mindig csak az egyik lábával érintette a földet, mert a másik már kiemelte őt emberlétünk hétköznapjaiból, mindennapos létünkből. Azt hiszem, Judit biztos szemmel és kézzel tudott dönteni arról, mi a szép és mi nem. A művészet és a szépség bonyolult kapcsolatban áll egymással. A művészet a szépség kitüntetett megjelenési formája. Bár a szépség fogalma és tartalma önmagában nehezen fogalmazható meg, hiszen számos tényező függvénye, mást tartanak szépnek különböző korok, társadalmi csoportok, művészeti irányzatok, sőt az individuumok is, ízlésük, műveltségi szintjük, társadalmi helyzetük, vagy akár életkoruk függvényében. A művész különleges egyén, aki sokakat befolyásol saját véleményével, gondolataival, Judit nyilvánvalóan arra tett kísérletet, hogy bennünket jó irányba mozdítson el, és tette ezt az esztétikum eszközeivel. Az alkotások világa, a formák, akár a konstruktivista hatást mutató, akár a figuratív alkotások és az érzékeny, visszafogott színvilág törékeny és törékenységében is teljes, harmonikus világ képét közvetítik számunkra. Dr. Szabó Ildikó szociológus így fogalmazta meg ezt a tavaszi budaörsi kiállítás megnyitóbeszédében: Képei nem szépek akarnak lenni, hanem szépek. Az ő emberségétől szépek. Egy festői világot fel tudott úgy építeni, hogy kizárólag szépségekből építkezett. Úgy védekezik a világ ellen, hogy helyreállítja a szépségét és a jóságát. Aki megérti halk szavát, arra kényszerül, hogy átadja magát annak a meditatív állapotnak, amelyben a képek születtek. Kiállításunkon 23 kép látható, melyeket alapjában véve három főbb csoportra oszthatunk. Bizonyos okokból hadd foglalkozzam először a földrajzi helyekhez kapcsolódó festményekkel. A balatoni képek és a Becehegyi kápolna okán meg kell említeni, hogy az ÖTEN csoport életében meghatározó élményt jelentett a Badacsony és Keszthely között található Becehegy, ahonnan a Balaton egyik legszebb panorámája tárul a szemlélő elé, és ahol Judit családjának telke volt. És itt feltétlenül el kell mondanom, hogy a család jelentős mezőgazdasági kötődésekkel rendelkezik. Az édesapa, dr. Kölűs Gábor kandidátus a keszthelyi Georgikon nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a város díszpolgára. A vadászat témakö XI. XI. évfolyam szám

19 Nálunk történt - kiállítás megnyitó rében a mai napig aktívan oktat az egyetemen. Szakmai pályafutásából szabad legyen kiemelnem, hogy az erdősávozás legnagyobb hazai szaktekintélye és részt vett például az M1-es autópálya ökológiai vonatkozásainak tervezésében. A férj, Alföldi László festőművész középiskolai tanulmányait mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában végezte dísznövénytermesztő és kertépítő tagozaton, majd felsőfokú képesítést szerzett a keszthelyi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumban növényvédelmi szakon. Első munkahelye a Sasad TSz volt. A becehegyi Kölűs-birtokon az elmúlt években számos alkalommal vendégeskedtek a művész-barátok, mintegy szűk körű alkotótábort megvalósítva. A képek első csoportjához tartozik a két Sopron is. Aki járt már a hűség városában, és gondolom többségünk megfordult ott többször is, bizonyára egyetért velem abban, hogy a két festményről Sopron igazi hangulata, lelkülete köszön vissza. Bocsássák meg nekem a személyes közlést, de el kell mondanom, Sopron az egyetlen hely Magyarországon, ahol rokonaim élnek és haltak Budapesten kívül, így kötődésem az átlagosnál erősebb. Ráadásul néhai nagybátyám, Szarka Árpád a szűkebb pátriájában jól ismert festő és rajztanár emléke képzőművészeti vonatkozású kapcsolódásokra is emlékeztet. A második csoport a szakrális témák köre. Úgy vélem, a Barokk oltár, a Fehér ikon és az Angyali üdvözlet a jelen kiállítás legnagyobb erősségei közé tartozik, részletesebben azonban hadd térjek ki a Hommage a Rubljov című képre. Andrej Rubljov személye, munkássága Tarkovszkij remek filmje óta jól ismert hazánkban. Alkotásainak többsége megsemmisült, tűzvészben pusztultak el, a többit számtalanszor átfestették, a fennmaradt művek szerzőségét illetően már hosszú idő óta vita folyik a tudósok körében. A krónikák Rubljov nevét 1405-ben említik először, amikor Teofan Grekkel megfestették a moszkvai Kreml Blagovescsenyije templomának freskóit és ikonosztázát, melyből november 9-28-ig volt látható. néhány ikon biztosan Rubljovnak tulajdonítható. Az ikon különleges festmény, nem egyszerű kép, erről tanúskodik Damaszkuszi Szt. János mondása: Ha egy pogány a hited felől érdeklődik, vidd el egy templomba, és állítsd egy ikon elé. Rubljov egész élete megérdemli a tiszteletet. Már halálakor szentnek tartották, bár csak 1988-ban avatták hivatalosan is szentté. Bölcs és tapasztalt ember volt, tele alázattal és szelídséggel. Művészete írta róla Mihail Alpatov fennkölt dalhoz, mélységesen megrendítő vízióhoz, jóslathoz hasonlítható. Rubljovban az az értékes, hogy a még soha ki nem mondott, talán el sem gondolt dolgokat fejezte ki. Minden ikonja himnusz, dícséret, ima. Ezeket hallva érthetőbb Judit Rubljov-képe is. A harmadik fő témakör a tájak és a füvek világa szintén agrárkulturális áthallásokkal. Figyeljék meg ezeken a képeken az alkotási folyamat egységeinek tökéletes harmóniáját, az emlékezet működését, a gondolati elvonatkoztatást és a művészi tehetség, a szem és a kéz rátermettségének egységét. Kölűs Judit kiállítását ezennel megnyitom, kívánom, hogy hozzám hasonlóan sok örömüket leljék a képekben. Gyönyörködjenek egy tehetséges művész, egy finom lélek alkotásaiban és feledjék el segítségükkel legalább néhány percre, hogy mindennapi tapasztalatainkban a világ bizony nem mindig olyan, mint Judit képein. Velence Alföldi László szemével 2 Kedves Vendégeink, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves barátaim, kollégáim! Amikor 2003-ban Csengery Béla művész úrral először szót váltottam nálunk megrendezendő kiállításáról, nem gondoltam volna, hogy egy később szerencsésen kiteljesedő sorozat első állomását tervezem. Akkor alig tudtam valamit a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdióról, Fischer Ernő tanár úrról és pedagógiai munkásságáról, az irányítása alatt kialakult Öten elnevezésű alkotócsoportról, és persze azokról a művészekről, akik Béla mellett ebbe a körbe tartoztak. Ma pedig nagy örömömre már harmadik alkalommal nyithatom meg ebben a körben az Öten egyik tagjának tárlatát. A tavaszi Csengery-kiállítást Kölűs Judit piktúrái követték a múlt hónapban, most pedig Alföldi László és képei mutatkoznak be nekünk. Három kiállítás, három művész, három egyéniség. Három sajátos életút, annak bizonyítására: a tehetség megtalálja a kifejezés lehetőségét, módját, függetlenül attól, hogy a pályát az élet, a sors, miként kényszeríti keretek közé. Csengery Béláé, aki évtizedekig elismert, de a képzőművészettől igencsak távol álló polgári foglalkozást gyakorolt, mielőtt a festészetet állította tevékenységének középpontjába. Kölűs Judité, akit fájdalmasan korai halála gátolt meg abban, hogy magas szakmai minőségű életművét kiteljesítse, az alkotások számát tekintve is közelíthesse saját és közönsége igényeihez. És most Alföldi Lászlóé, aki szerintem a csoport lelke volt, a mindig mindent megismerni vágyó, kísérletező hajlamú festő, akinél mind a maga, mind pályatársai művészetét reálisabban látni és értékelni tudó személyt ebben a műfajban még nem sikerült megismernem. Tóth Menyhért az éppen száz éve született, és majdnem negyedszázada halott, posztumusz Kossuthdíjas festő egyszer egy beszélgetésben így nyilatkozott valamelyik művésztársáról: Azt mondja a minap az egyik i abb kolléga nem is rossz festő, sőt tehetséges, hogy az XI. évfolyam szám szám 19

20 Nálunk történt- kiállítás megnyító ő végső célja az önmegvalósítás. Hát ez csakugyan több a látható dolgok megörökítésénél. S ha úgy érti, mint mondja is, hogy a legtöbbet adja abból, amire képes hát ez igen. Ez kötelessége önmaga iránt. De aztán? Hogy mit kezd vele? Hát tekintse eszköznek, ne célnak azt, amire képes. Ne érje be azzal, hogy az ablak tiszta! Nyissa ki! A párkány, az lehet küszöb is! Ez a képletes fogalmazás, szerintem, szólhatna Alföldi Lászlóról is. Szólhatna, mint olyan művészről, akinek a számára a művészet nem egyenlő a mesterségbeli tudással. Olyan művészről, aki kinyitotta a maga ablakát és a párkányt küszöbbé változtatta. Tette ezt azzal, hogy ki tudott lépni a maga látó- és érdekköréből a szélesebb viszonylatokba, az egyediből az általánosba. Tette ezt azért, mert megvan a szándéka, a képessége, a képzelőereje és a lelkiereje ehhez. Hogy miért? Mert életének sorsfordulatai, nyugodtan fogalmazhatunk úgy is, hogy megrendítő élményei, az azok tóthmenyhérti szóhasználattal élve küszöbein való átlépés és az azokból következő katarzis alkalmassá teszik őt a tágabb összefüggések felismerésére és azok megjelenítésére. Alföldi László igen hasonló álláspontot képvisel, amikor azt mondja, hogy a festő általában az élmények megosztását tekinti feladatának és lehetőségének a pálya első szakaszában, aztán, ha megvan hozzá a tehetsége és a képessége, el kell jutnia a problémamegoldási szakaszba, ami könnyen beláthatóan egy magasabb nívó, magasabb szellemi tevékenység. Személy szerint úgy vélem Alföldi László már eljutott ebbe a szakaszba. Engedjék meg, hadd szóljak néhány szót arról, hogyan kanyargott életútja idáig. Talán közhelyszerűen hat, mégis igaz, hogy már az általános iskola felső tagozatától kezdve módszeresen készült a festői pályára. Ebben nyilvánvaló szerepet játszhatott a szabó foglalkozású, de kedvtelésből festegető édesapa példája. Első szakmai leckéit Aradi Jenőtől, a magyar rajzpedagógia kiemelkedő alakjától kapta. Rajzmetodikai tudását a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdióban alapozta meg. Már felvételt nyert a Török Pál utcai képzőművészeti szakközépiskolába, amikor édesapja váratlanul meghalt, és ez a családi tragédia egy időre más irányt szabott életútjának. A képzőművészeti helyett végül mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába iratkozott be, ott szerzett képesítést dísznövénytermesztő és kertépítő tagozaton. Ezt követően felsőfokú képzésben is az agrárium területén vett részt, diplomáját a keszthelyi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumban kapta, növényvédelmi szakon. Így nem is csoda, hogy első munkahelye a Sasad TSz lett. A képzőművészethez való visszatérést a Fischer Ernővel való találkozás jelentette, professzionális felkészültségét a mesterrel való hosszú együttműködés alapozta meg. Néhai felesége, Kölűs Judit 1994-es halálát követően azonban kettejük között szakmai konfliktusok keletkeztek és ez azzal a pozitív hatással járt, hogy bár az együttműködés Fischer Ernővel fennmaradt annak haláláig, Alföldi Lászlóban egyre erősebb elhatározás érlelődött az önerőből történő megmutatkozásra. Számos csoportos kiállítást követően első önálló megmérettetése egy Budaőrsi Anzix címmel megrendezett fotókiállítás volt ben. Azóta több tárlatát láthatta a közönség, Ugyanaz és más című kiállítás-sorozata például már a hatodik részénél tart. Megjelent a budapesti Francia Intézetben, az óbudai Hricsovinyi galériában és legutóbb Eredeti eredet alcímmel szeptemberben az újlipótvárosi Klub-Galériában. A mostani anyag 26 képből áll. Ezek csoportosítása igen egyszerű, hiszen két sorozat tagjairól van szó. Az egyik a Velence (18 festménynyel), a másik a Napkocsi töredékek (8 műalkotás). Velencét, mint témát nem kell különösebben bemutatni, biztosan sokan jártak ott közülünk személyesen is, de útikönyvekből, fényképekről vagy éppen festményekről valószínűleg mindenki ismeri a város védőszentjéről, Szent Márkról elnevezett teret és székesegyházat, a dózsepalotát, a híres harangtornyot, a Campanilet, meg a Sóhajok hídját (a Ponte dei Sospiri-t). Mindenki tudja, hogy Velencéhez köthető a világhírű művészek közül a zeneszerző Vivaldi, a festő Tintoretto, Veronese, Tiziano, a szobrász Canova. Alföldi László Velencéi (melyekből elmondása szerint több mint 80 lap van munka alatt, ezek közül 25 tekinthető késznek) annyiban feltétlenül különböznek a más festők Velencéitől, hogy közvetlen látványélmény nem áll mögöttük. A sorozatot már megálmodta, megtervezte, és lényegében megvalósította, mire eljutott a városba 1994-ben, Firenzéből hazafelé tartva és szinte percekre csak, de belekóstolhatott az ottani levegőbe. Képeinek megszületésében, így valószínűleg nagyobb szerepet játszottak Fischer Ernő hasonló tárgyú alkotásai, mint a város látványa. Ez persze Alföldi Lászlónál nem igazi probléma, mivel vallja, hogy a képzőművészetben a XX. század második felétől kezdve az esztétikai oldal helyett a hermeneutikai (értelmező, magyarázó) oldal került előtérbe, nekünk nézőknek az a feladatunk, hogy az ő értelmezését, magyarázatát gondoljuk át és integráljuk saját véleményünkkel. Összetettebb lecke áll előttünk a Napkocsi töredékek értelmi és érzelmi feldolgozásakor. A napkocsi (vagy más fordításokban napszekér) mintegy négyezer éves szimbólum, első felbukkanása mezopotámiai bronzlelethez köthető, mely i.e körül keletkezhetett. Mezopotámia történelem előtti korában a művészet, ha nem csupán díszítő jelleggel készült, mindig szimbolikus értelmet hordozott. Vonatkozik ez az edényeken, a falfestményeken látható jelenetekre és a terrakotta, vagy kőszobrocskákra egyaránt. A szimbolikus motívumokat alkalmazták templomok és berendezési tárgyak díszítésére is. Magam a mezopotámiai leletet nem láttam, de ismerem az ún. Trundholmi napszekeret, mely Dániában, a koppenhágai Nemzeti Múzeumban található. Ez az i.e ban készült kis szobor, mely egy lovat ábrázol, aranybevonatú napkorongot húzva az ég felett. A ló, a kerék és főleg a nap, mint az emberiség kultúrfejlődése során majd mindenütt megjelenő metaforák, művészt és nézőt egyaránt továbbgondolkodásra késztetnek. Alföldi László a Nap és a Föld relációjában Ikarosz re XI. XI. évfolyam szám