Magyarországi pannon gyeptípusok Mollusca faunája és élõhelykezelési összefüggései
|
|
- Hunor Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: Magyarországi pannon gyeptípusok Mollusca faunája és élõhelykezelési összefüggései Varga András Abstract: Relation between Mollusca-fauna and habitat management on the Pannonian Grasslands (Hungary). The author has participated the Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary project (LIFE 05NAT/HU/000117) coordinated by the (BirdLife Hungary) between 2007 and The following areas were involved in this project: Belsõbárándi-löszvölgy, Darányi borókás, Leányvári löszvölgy, Nagydorogi Szenes-legelõ, Tószegi-legelõ, Vértesboglári-legelõ. The status of the Mollusca fauna has been surveyed and the effects of various conservation treatments were followed-up and assessed as well. In Belsõbáránd and Tószeg, the monitoring has been done for three and two years, respectively, whereas there was only faunistical survey in the fourther four locations. Key words: Pannonian Grasslands, Mollusca. Bevezetés között részt vettem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tanácsadó Szolgálata által koordinált Pannon gyepek élõhelykezelése Magyarországon c. LIFE 05NAT/ HU/ számú projekt munkálataiban Belsõbáránd, Darány, Leányvár, Nagydorog, Tószeg, és Vértesboglár körzetében. A vizsgálatok kiterjedtek a Mollusca fauna alapállapotának felmérésén túl a többféle gyepkezelési eljárás tesztelésére, természetvédelmi és gazdálkodási szempontú nyomon követésére, értékelésére. Belsõbárándon három, Tószegen két éven keresztül folyt monitorozás, a további négy vizsgálati helyen csupán az alapállapot felmérése történt meg. Anyag és módszer A gyûjtések a talajfelszín 2-3 cm-es rétegének kiemelésével történtek, ezek mennyisége mintavételenként kb. 3-4 liter volt (a minták válogatása laboratoriumi körülmények között történt). A vizsgálatok hat projekt területen folytak (felsorolásuk ABC-rendben). A terület rövid bemutatását a mintavételi pontok felsorolása követi, zárójelben az EOV koordináták (az itt alkalmazott kövérített rövidítések az adott térképre utalnak: pl. BB 1 = Belsõbáránd térképén az 1 sz. lelõhely, T 1/07 = Tószeg évi gyûjtések térképén az 1 sz. lelõpont). A dõlt betûvel tipizált gyûjtési pontok faunamentesek voltak (a sor végén az üres jelzõvel). [Szögletes zárójelben az egyéb csoportosítások szerepelnek pl. orográfiai viszonyok, eredeti vagy emberközeli környezet stb.] A statisztikai vizsgálatokhoz a Past programcsomagot alkalmaztam ( A Belsõbárándi löszvölgy (Natura 2000 kód: HUDDI20006) A Dinnyés-Kajtori-csatorna mentén Seregélyes és Belsõbáránd (Aba, Belsõbáránd) között húzódó kb. 4 kilométernyi védett löszterület szántókkal határolva. Húsz mintavételi pont (1. ábra). 57
2 BB 1: rét 1 (609576, ). BB 2: domboldal É-i expozíció, bekerített mintaterület (610066, ). BB 3: öreg füzes folt a réten (610842, ). BB 4: löszdomb a völgy végén, Ny-i expozíció (611235, ). BB 5: rét 6 (611234, ). BB 6: rét 5 (610932, ). BB 7: a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (610973, ). BB 8: oldalvölgy alja (völgyfenék) (610940, ). BB 9: rét 4 (610633, ). BB 10: a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (610063, ). BB 11: rét 3 (610249, ). BB 12: 3. oldalvölgy Ny-i expozíciójú domboldal (610294, ). BB 13: 3. oldalvölgy K-i expozíciójú domboldal (610255, ). BB 14: 3. oldalvölgy völgyfenék (610272, ). BB 15: Dinnyés-Kajtori-csatorna és partja (610291, ). BB 16: rét 2 (610055, ). BB 17: elsõ oldalvölgy Ny-i expozíciójú rozsnokos domboldal (609825, ). BB 18: elsõ oldalvölgy középsõ domb, csúcs (609861, ). BB 19: elsõ oldalvölgy, völgyfenék (609842, ). BB 20: elsõ oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtetõ (609785, ). 1. ábra: Belsõbáránd, a mintavételi pontok 58
3 [A vizsgálati pontok domborzati viszonyok szerinti csoportosítása sík területek: a központi völgy 7 mintavételi hely: 1, 3, 5, 6, 9, 11, 16; oldalvölgyek völgyfenéki részei 3 mintavételi hely: 8, 14, 19 domboldalak, dombtetõk 9 mintavételi pont: 2, 4, 7, 10, 12, 13, 17, 18, 20 csatorna: 15.] A Darányi borókás (Natura 2000 kód: HUDD20051) A vizsgált terület savanyú homokon kialakult gyeptípusait kocsányos tölggyel elegyes borókás szegélyezi. 19 mintavételi pont (2. ábra). D 1: éves erdõs terület (erdei fenyõ) mélyedés (535474, ). D 2: 20 év körüli akácerdõ, dombhát (535341, ). D 3: tisztás, amit év körüli zárt fenyõállomány vesz körül (átlagos terepszint magasság) (535145, ). D 4: békaszittyós völgy idõszakos vízborítással, körülötte idõs kocsányos tölgyek (534394, ). D 5: nyíres-borókás, idõs kocsányos tölgyekkel (átlagos terepszint magasság) (534561, ) D 6: nyíres borókás, égerekkel (átlagos terepszint magasság alatti terület) nyáron juhlegelõ (534783, ) (üres) D 7: ezüstperjés borókás (átlagos terepszint magasság feletti terület) nyáron juhlegelõ (534675, ) (üres) D 8: nyílt, fátlan juhlegelõ(534857, ) (üres) D 9: ezüstperjés gyep, juhlegelõ (átlagos terepszint alatti terület) (534621, ) (üres) D 10: ezüstperjés nyílt gyep (átlagos terepszint alatti terület) (534730, ) (üres) 2. ábra: Darány, a mintavételi pontok 59
4 D 11: ezüstnyáras, mosófüves nyílt gyep, juhlegelõ (534844, ) (üres) D 12: mosófüves, ágaszuzmós nyílt gyep (kevés boróka) (átlagos terepszint magasság feletti terület) (534842, ) (üres) D 13: erdõszegély, K-felõl nyílt gyep, juhlegelõ (átlagos terepszint) (534990, ). D 14: mosófüves, szürkekákás nyílt gyep (átlagos terepszint) (535035, ). D 15: kakukkfüves nyílt gyep, juhlegelõ (átlagos terepszint) (535186, ) (üres) D 16: nyílt gyep, kevés boróka (átlagos terepszint) (535447, ) (üres) D 17: visszaerdõsülõ nyílt gyep (átlagos terepszint) (535690, ) (üres) D 18: nyílt gyep (korábban KPM útépítõanyag tárolóhely, meszes talaj) (536020, ). D 19: borókás liget (536065, ) (üres) A Leányvári löszvölgy (Natura 2000 kód: HUDD20020) A Gyûrûsi-völgyrendszer egymással párhuzamosan futó szomszédos két mellékvölgye a Leányvári-völgy és a Koplaltató-völgy. Védett löszterület szántókkal határolva, 9 mintavételi pont (3. ábra). L1:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató-dûlõ K-i oldala (118 m, ). L 2: Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (125 m, ). 3. ábra: Leányvár, a mintavételi pontok 60
5 L3:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (völgy alja, rét) (116 m, ). L4:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (120 m, ). L5:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy, domboldal (bal) (123 m, ). L6:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m, ). L7:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m, ). L8:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra a Gyûrûsi-árok (105 m, ) (üres). L9:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m, ). [A vizsgálati pontok domborzat szerinti csoportosítása domboldal: 1, 2, 4, 5, 6 völgy alja (rét): 3, 7, 9 patak: 8.] 4. ábra: Szenes-legelõ, a mintavételi pontok 61
6 A Nagydorogi Szenes-legelõ (Natura 2000 kód: HUDD20050) A Nagydorog melletti Szenes-legelõt jellegzetes, húsz ötven méter magas homokbuckák jellemzik. Területén nyílt és zártabb homoki gyepek, láprétek, mozaikos foltjait találjuk. 9 mintavételi pont (4. ábra). N 1: Nagydorog Gyõrköny mûúttól É-ra, kb. 350 m-re Szenes-legelõ a vízmû védterület közelében (133 m, ). N 2: Nagydorog Gyõrköny mûúttól É-ra, kb. 600 m-re Szenes-legelõ, vízmû védterülettõl É-ra (136 m, ) (üres). N 3: Nagydorog Gyõrköny mûúttól É-ra, kb. 580 m-re Szenes-legelõ, a gémeskút közelében (145 m, ). N 4: Nagydorog Gyõrköny mûúttól É-ra, kb. 1,3 km-re Szenes-legelõ (juhhodálytól Ény-ra) (146 m, ). N 5: Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dûlõ) (121 m, ). N 6: Nagydorog É kb. 2,9 km, Szenes-legelõ a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dûlõ) (116 m, ). N 7: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út DK-i oldala (99 m, ). N 8: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m, ). A Tószegi-legelõ (Natura 2000 kód: HUDI10004) A terület a Gerje-Perje-síkon fekszik, része a Jászkarajenõi-puszták Natura 2000 területnek. Szikes puszta, az ún. kilúgzott õsi ürmöspusztáknak egyik típusos képviselõje, rövid és hosszú füvû sztyeppnövényzettel ben 15 mintavételi pont (5. ábra) ben 14 mintavételi pont (6. ábra). T 1/07: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep ( ). T 2/07: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos gyep ( ). T 3/07: Tószeg, Neppel-tanya, árokszerû mélyedés ( ). T 4/07: Tószeg, Pakra-hát, gyep ( ). T 5/07: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos árokszerû mélyedés ( ). T 6/07: Tószeg, Pakra-hát, gyep ( ). T 7/07: Tószeg, Gevárcs, bolygatatlan gyepfolt a falu közelében ( ). T 8/07: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal ( ). T 9/07: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna ( ). T 10/07: Tószeg, Bajzáth tanyától D-re bolygatatlan nedves gyepfolt ( ). T 11/07: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke ( ). T 12/07: Köröstételen, Tószegi-legelõ ( ). T 13/07: Tószeg, Tószegi-legelõ ( ). T 14/07: Tószeg, Bajzáth tanya ( ). T 15/07: Tószeg, Tószegi-legelõ ( ). [A 2007 évi vizsgálatok érintették a projektterület határán kívül esõ gyepfoltokat, a peremterületeken lévõ tanyák környékét és egyéb vizes élõhelyeket. A szûkebb értelembe vett 62
7 5. ábra: Tószegi-legelõ 2007, a mintavételi pontok legelõterület gyepfoltjai, 6 mintavételi hely: 4, 6, 12, 13, 15, 16; a peremterületi gyepfoltok 4 mintavételi pont: 1, 2, 7, 10; peremterület tanyái, tanyahelyei 3 mintavételi pont: 8, 11, 14; vizes élõhelyek 3 mintavételi pont: 3, 5, 9.] 6. ábra: Tószegi-legelõ 2009, a mintavételi pontok 63
8 A 2009 évi vizsgálatok mintavételezései a projektterület határain belül történtek (6. ábra). [A talaj színezete alapján 11 világos talajszínezetû folt (alacsony faj és egyedszámmal, vagy faunamentes): 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12, 13, 14; és 3 sötét színezetû mintavételi folt (magas faj és egyedszámmal, a felsorolásban kövérítve): az 1-es (szürkésfekete), a 2-es (barnásfekete), a 9-es (feketés).] T 1/09: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelõ (91 m, ). T 2/09: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelõ (91 m, ). T 3/09: Tószeg, Szapári-tanya DDNY, Tószegi-legelõ (98 m, , )(üres) T 4/09: Tószeg, Szapári-tanya DDNY, Tószegi-legelõ (87 m, ). T 5/09: Tószeg, Szapári-tanya D, Tószegi-legelõ (91 m, ). T 6/09: Tószeg, Szapári-tanya D, Tószegi-legelõ (90 m, ). T 7/09: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelõ (92 m, ) (üres) T 8/09: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelõ (90 m, ). T 9/09: Tószeg, Pakra-hát, gyep (65 m, ) (üres) T 10/09: Tószeg, Neppel-tanya NY, Pakra-hát, gyep (78 m, ) (üres) T 11/09: Tószeg, Palya-tanya É, Tószegi-legelõ (91 m, ) (üres) T 12/09: Tószeg, Palya-tanya É, Tószegi-legelõ (83 m, ). T 13/09: Tószeg, Bajzáth-tanya ÉNy, Tószegi-legelõ (92 m, ) (üres) T 14/09: Tószeg, Bajzáth-tanya ÉNy, Tószegi-legelõ (92 m, ). A Vértesboglári-legelõ (Natura 2000 kód: HUDDI30001) A Vértes hegység lábánál lévõ, meszes alapkõzetû, lösszel fedett lejtõn lévõ száraz gyep a Vértes belsejének zárt erdei és a Zámolyi-medence vizes rétjeinek találkozásánál található. 11 mintavételi pont (7. ábra). 7. ábra: Vértesboglár, a mintavételi pontok 64
9 V1:Boglári tanya ÉÉNy 200 m (202 m, , ) (üres). V2:Boglári tanya ÉNy 350 m (208 m, , ) (üres). V3:Boglári tanya ÉNy 450 m (200 m, , ). V4:Boglári tanya Ny 850 m (208 m, , ). V5:Boglári tanya Ny kb. 950 m erdõs-bokros szegély (204 m, , ). V6:Boglári tanya ÉNy kb. 850 m, a Bõgõsi irtás széle (209 m, , ). V7:Boglári tanya ÉÉNy kb.1 km, a Bõgõsi irtás széle (218 m, , ). V8:Boglári tanya É kb. 1,2 km, Bõgõsi irtás széle (207 m, , ). V9:Boglári tanya É kb. 1,4 km, nedvesebb rész (214 m, , ). V 10: Boglári tanya É kb. 1,5 km, dombtetõ (221 m, , ). V11:Boglári tanya É kb. 1,7 km, a Nagy-legelõ (183 m, , ). Kutatástörténet A belsõbárándi területrõl Bába, K. (2000) 14 faj jelenlétét mutatta ki 4 vizsgálati ponton (Cepaea vindobonensis, Chondrula tridens, Cochlicopa lubrica, Cochlicopa lubricella, Granaria frumentum, Helicella obvia, Helicopsis striata, Monacha cartusiana, Oxychilus inopinatus, Truncatellina cylindrica, Vallonia costata, Vallonia pulchella, Vitrea crystallina, Vitrina pellucida). Ezek az adatok nem kerültek be a hazai fauna aktuális elterjedését bemutató Térképkötetekbe (Fehér, Z. & Gubányi, A. 2001, Pintér, L. & Suara, R. 2004). A darányi terület puhatestûivel Bába, K. (1983) foglalkozott. Munkájában kiemelte, a nagyfokú tavaszi és nyári vízszegénység, valamint a savanyú homoktalaj, a sok erdõgazdasági beavatkozás, ezen belül is az erdei fenyõ részarányának növekedése, kedvezõtlen feltételeket teremtett a Barcsi borókás területén a szárazföldi csigák számára. Megállapította, a területnek csigákkal való benépesülése a patakvölgyekhez kötõdik. A pataktól távolodva a faj és egyedszám csökkenése tapasztalható. A Gyûrûsi völgyrendszer területérõl Bába, K. (2000) 6 fajt mutatott ki 2 vizsgálati ponton [Leányvári völgy K. Salvio-Fr. Crambetosum tatariae, Cornus sanguineus (Granaria frumentum, Vallonia pulchella, Chondrula tridens); Gyûrûsvölgy N Amygdaletum nanae (Cochlicopa lubrica, Truncatellina cylindrica, Granaria frumentum, Vallonia costata, Vallonia pulchella, Vitrina pellucida)]. A vizsgálati anyaga nem került közgyûjteménybe és a térképkötetek sem tartalmazzák ezeket. A nagydorogi Szenes-legelõvel önálló dolgozat nem foglalkozik. Nagydorog jelzéssel léteznek adatok a Magyar Természettudományi Múzeum és a gyöngyösi Mátra Múzeum Mollusca gyûjteményében (Nagydorog, akácos: Cepaea vindobonensis, Chondrula tridens, Helix pomatia, Monacha cartusiana, Truncatellina cylindrica, Vallonia costata, Vallonia pulchella, Vitrina pellucida, Xerolenta obvia), ezek az adatok nem a vizsgálati területrõl származnak. A Tószegi- és a Vértesboglári-legelõk területérõl semmiféle malakológiai információval nem rendelkeztünk. Eredmények A vizsgált gyepek malakológiai szempontból 3 csoportra oszthatók. Egy csoportot képeznek a faj- és egyed-gazdag löszös illetve löszös-homokos mezõségi területek (Belsõbáránd, Leányvár, Szenes-legelõ). A második csoportot a tószegi szikes puszta alkotja sajátos fajszegény 65
10 1 L N BB_2009 BB_2008 BB_2007 T_2009 V D 0,9 0,8 0,7 Similarity 0,6 0,5 0,4 0,3 0, ábra: A gyepterületek Cluster analízise (Jaccard-index) (A jobb értékelhetõség miatt kivéve a Tószegi 2007-es gyûjtés anyaga, mely a projektterülettõl távolabb esõ gyepek, illetve a peremterületi tanyahelyek faunáit is tartalmazta, Vértesboglárnál kivéve az erdõszegély anyaga, Belsõbárándnál a Dinnyés-Kajtori csatorna és a bizonytalan faji határú mészlemez adata.) Diversity 12 9 D T_ BB_2007 V L N BB_2009 BB_ ,4 0,8 1,2 1,6 2 2,4 2,8 3,2 3, ábra: A vizsgált területek diverzitási profilja. Alpha 66
11 Mollusca állományával. A harmadik csoportba azok a gyepek tartoznak, ahol még erõteljesen érzõdik a korábbi emberi beavatkozás hatása. Ezeken a területeken az idõ rövidsége miatt még nem alakultak ki a területre jellemzõ Mollusca állományok. Ide sorolható a darányi és a vértesboglári projekt terület (8. ábra). A területek diverzitási profilját a 9. ábra mutatja be. Belsõbáránd A három éves vizsgálatsor 25 fajhoz tartozó 5794 determinálható példányt tartalmazott (kb. 240 liternyi talajmintában). A vizsgálatok tükrében a terület színes és értékes Mollusca faunát hordoz. A monitorozás során a gyûjtési pontokon a gyors mikro-átrendezõdés folyamatait lehetett tapasztalni. Ezek részben összefüggésben állnak csapadékviszonyok éves ingadozásával, de a legnagyobb változásokat mégis a területkezelések jellege és a szomszédos mezõgazdasági mûvelés alá esõ területek másodlagos hatásai idézik elõ. A bárándi löszvölgy egy sérülékeny keskeny sziget a mûvelés alatt lévõ területek közé szorítva, ahol már nem érvényesül a nagy kiterjedésû õsi (érintetlen!) gyepek biztonságot nyújtó ökológiai stabilitása. A völgy legtávolabbi pontjától bejárat felé haladva növekszik a legeltetés és az ezzel járó taposás intenzitása. A szántóföldek és a védett terület közötti pufferzóna teljes hiánya mind-mind hatékonyan befolyásolja a Mollusca-közösségek stabilitását. A legeltetés és a vele járó taposás mikro-domborzat átalakító hatása gyakran átrendezi a faunakép mozaikosságát. A túlzott taposás a fûcsomók közötti területeken malakológiai mikrosivatagokat alakít ki. A fajok a fûcsomók tövéhez húzódva un. túlélési szigeteket hoznak létre, ha a feltételek száraz évszakokkal is párosulnak, ez az elsivatagosodás behatol a fûcsomó élettérbe, amit az itt élõ népességek ideig-óráig vertikális mozgással ellensúlyozni tudnak. A vizsgálati minták alapján, a normális ütemû legeltetésnek a malakofauna szempontjából nincs károsító hatása. A mintavételi foltok között mind a faj, mind az egyedszám vonatkozásában lehetnek különbségek, de ezek a következõ évben átrendezõdnek és a sajátos dinamikájuk révén egy viszonylagosan állandó összetételt eredményeznek. A túllegeltetésnek a negatív hatása nem magában a legelésben rejlik, hanem nagyszámú állat taposási kárában. Ezeken a területeken a talaj szinte minden négyzetcentimétere át van dagasztva, amit már egyetlen csiganépesség sem tud tartósan elviselni. Azokon a területeken, ahol a domborzati és a talajnedvességi viszonyok olyan részterületeket alakítanak ki, ahol a taposva-irtó legeltetési mód lehetõsége felmerül, ott odafigyeléssel kell az állatok hajtását, legeltetését elvégezni. A kora tavaszi gyep-égetésnek a belsõbárándi területen nincs malakológiai szempontból jelentõsége, hiszen az égetés idõszakában a Mollusca fajok többnyire a talajszint alatt tartózkodnak, így a gyorsan ellobbanó tûznek nincs károsító hatása. Darány A 2009 évi vizsgálatok során, a 19 gyûjtés (kb. 76 liternyi talajminta) 9 fajhoz tartozó 27(!) determinálható példányt tartalmazott. A terület savanyú homokja malakológiai szempontból eredendõen fajszegény. A darányi gyepterület viszonylag új keletû, kialakítása jelenleg is folyik (bozótirtás, szárzúzás stb.). Ebbõl adódnak a szélsõséges adatok pl. a száraz gyepfoltból (ami elõzõleg bozóttal fedett volt!) kimutatott Punctum pygmaeum, Nesovitrea hammosis, vagy ugyanitt a meleg és nyílt területeket kedvelõ Granaria frumentum egy példányos jelenléte. A kimutatott 9 faj közül az Anisus spirorbis és a Planoris planorbis a mélyebben fekvõ területek idõszakos vizeinek lehet a jellemzõ faja, a terület kiszáradása után az év nagyobbik részét a talaj repedéseibe 67
12 húzódva vészeli át. A fennmaradó hét faj elõfordulását és egyedszámának alakulását nehéz magyarázni. A darányi gyepek faunájának egyenlõre nincs semmiféle jellege. A különféle bolygatások megszüntették a korábbi mezo-higrofil erdei fajok jelenlétét (Bába, 1983), de száraz gyepek fajai még nem tudták meghódítani projektterületet. Malakológiai szempontból a darányi gyepek még csak látványgyepek, hosszú évek kellenek a benépesüléséhez. Leányvár A 2009 évi vizsgálatok során, a 9 gyûjtés (kb. 32 liternyi talajminta) 21 fajhoz tartozó 1448 determinálható példányt tartalmazott. Ha a területet a fauna összetétele alapján völgyoldalakra és völgyfenéki rétekre tagoljuk, ezek jól elkülönülnek egymástól (6, 7. ábra). Ha történt a vizsgált területeken legeltetés (feltételezhetõen normális ütemû), ez nem befolyásolta az itt található állományok összetételét. Figyelemreméltó a 3 sz. pont újraépülõ Mollusca faunája. Ezen a területen a korábbi években szántó volt. A mintavételek anyaga bizonyítja, erõteljesen megindult a környezõ, jó állományú domboldalakról a fauna feltöltõdése. Úgy tûnik a gyepterületek repatriálódása során a Truncatellina cylindrica és a Vallonia costata játssza a pionír szerepet. Ez a két faj jelentõs egyedszámban található a K-i és a Ny-i völgyoldalban. Szenes legelõ A 2009 évi vizsgálatok során, a 8 gyûjtés (kb. 32 liternyi talajminta) 20 fajhoz tartozó 1025 determinálható példányt tartalmazott. A projektterület Mollusca állományaiban kettõsség tapasztalható. A legeltetésbõl kizárt (7, 8), vagy alig legeltetett (1) mintavételi pontok élesen különböznek a legeltetett (5, 6), túllegeltetett (2, 3, 4) területek állományaitól. A legeltetett területeken csökken a diverzitás, amihez társulhat az egyedszám jelentõs megnövekedése (Truncatellina cylindrica, Vallonia pulchella, V. costata, Xerolenta obvia). A túllegeltetés bizonyos területeken (pl. 2) akár a Mollusca fauna teljes hiányát is elõidézheti. Tószegi legelõ A 2007 és a 2009 évi vizsgálatai során, a 29 gyûjtés (kb. 96 liternyi talajminta) 19 fajhoz tartozó 1903 determinálható példányt eredményezett. Fajszegény szárazföldi Mollusca fauna jellemzi, ami a legelõ jelentõs részén egy nagyon alacsony egyedszámmal is társul. A vizsgálatok elsõ évében mintákat vettem a környék gyepfoltjaiból, a legelõ szegélyzónájában lévõ tanyák tanyahelyek elhanyagolt környezetébõl. Ezeken a szinantróp hatásoknak kitett pontokon (ahol másak a talajadottságok, nagyobb az árnyékoltság) magasabb faj és egyedszámot sikerült detektálni. A Tószegi legelõnek malakológiai szempontból van egy egyedülálló sajátossága, amihez hasonlót a magyarországi szikes területeken még nem tapasztaltunk. Az edaphikus viszonyoknak köszönhetõen sajátos kettõsség alakult ki a faunában: A) a legelõ nagykiterjedésû, világos színû szikes talaján malakofauna (9. ábra) szinte nincs ben ez 11 vizsgálati pontot érintett (No. 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12, 13, 14). Ezek közül a minták 55%-a üresnek bizonyult, 45%-a 1-1 fajt (Truncatellina cylindrica, Vallonia pulchella) tartalmazott. Az egyedszám, rendkívül alacsony volt, kb. 4 liter/0-1-2 db. Ezzel magyarázható, hogy azonos vizsgálati ponton az egyik évben a 4 liter mintába belekerül 1 faj 1 példánya, a következõ évben viszont nem. 68
13 B) izoláltan (kisebb kiterjedésû foltokban) elõforduló feketés színû talajon * (a szikes területek viszonylatában) faj és egyed gazdag Mollusca állományok találhatóak (10. ábra). Ezek az alábbi mintavételi helyeket érintik: No: 1, 2, 8. Diversity 6,6 6 5,4 4,8 4,2 3,6 3 sötét_talaj 2,4 1,8 világos_talaj 1,2 0 0,4 0,8 1,2 1,6 2 2,4 2,8 3,2 3,6 4 alpha 10. ábra: Tószegi terület világos és a sötét talajú részeinek diverzitása (2009 év) A vizsgálatok tapasztalata, a projektterületen elõforduló széles ökológiai valenciájú csigák faj és egyedszámában a különféle kezelési eljárások (kaszálás, szárzúzás, legeltetés) nem okoztak változásokat. A fentiek ellenére a sötétebb talajszínû területeken a túllegeltetés és az ezzel járó taposó-tiprás kizárása lenne az elõnyös, hogy ezek az érdekes, talán az õsi, érintetlen alföldi gyepekre jellemzõ csiga népességek fennmaradjanak. Vértesboglár A 2009 évi vizsgálatok során, a 11 gyûjtés (kb. 44 liternyi talajminta) 10 fajhoz tartozó 259 determinálható példányt eredményezett. A vértesboglári terület malakológiai szempontból zavart, a mintavételi pontok többnyire 1-2 fajos csonka faunákkal bírnak, jelezve a korábbi, szakszerûtlen erdõ- és mezõgazdasági beavatkozások hatását. A területre jellemzõ fajkészlet szétszórtan megtalálható, de ezek a fajok (pl. Truncatellina cylindrica, Vertigo pygmaea, Chondrula tridens) még nem alkotnak közösségeket. A csigatársulások kialakulását, egyrészt lassítják a xerotherm viszonyok, másrész teljesen megszüntetik a túllegeltetések és a velük járó taposás talajtömörítõ hatása. Azokon a pontokon, ahol a csiga fajok szaporodásának optimálisabb viszonyai megtalálhatók (a nedvesség jelenléte pl. a 9 sz. ponton), ott színesebb összetettebb állományok alakulnak ki. Szerencsére létezik olyan terület, amely a korábbi évtizedekben nem lett tönkretéve (Nagy legelõ 11 sz. mintavételi pont), itt egy fajgazdag, a területre jellemzõ Mollusca állomány található. Fenntartásában fontos szerepet lehet tulajdonítani a legeltetés normalizált (szélsõségektõl mentes) módjának. * Talajtani magyarázatát nem tudom megadni ami bizonyosság, nem tûz, vagy egy mélyebben fekvõ terület, korábbi mocsarának következménye a fekete talajszínezet. 69
14 Familia Valvatidae J. E. GRAY, 1840 A fajok jegyzéke a gyûjtési adatokkal [nevezéktan FALKNER, et al. (2001) alapján] Valvata cristata O. F. Müller, 1774 BB 3: Aba, Belsõbáránd, öreg füzes folt a réten (610842, ) (1 holt) VA. Familia Lymnaeidae RAFINESQUE, 1815 Galba truncatula (O. F. Müller, 1774) N 3: Nagydorog Györköny mûúttól É-ra, kb. 580 m-re Szenes-legelõ, a gémeskút közelében (145 m, ), (1) VA; N 7: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út DK-i oldala (99 m, ), (1 szubrecens) VA. Radix auricularia (Linnaeus, 1758) T 3/07: Tószeg, Neppeltanya, árokszerû mélyedés ( ) (2) VA. Lymnaea stagnalis (Linnaeus, 1758) T 9/07: Tószeg, Neppel-föld, Gerjen lecsapoló csatorna ( ) (12) VA. Familia Physidae FITZINGER, 1833 Physella acuta (Draparnaud, 1805) T 3/07: Tószeg, Neppeltanya, árokszerû mélyedés ( ) (1) VA; T 9/07: Tószeg, Neppel-föld, Gerjen lecsapoló csatorna ( ) (1) VA. Familia Planorbidae RAFINESQUE, 1815 Planorbarius corneus (Linnaeus, 1758) T 3/07: Tószeg, Neppeltanya, árokszerû mélyedés ( ) (5) VA; T 5/07: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos árokszerû mélyedés ( ) (5) VA; T 9/07: Tószeg, Neppel-föld, Gerjen lecsapoló csatorna ( ) (2) VA. Planorbis planorbis (Linnaeus, 1758) BB 1: Aba, Belsõbáránd, rét 1 (609576, ) (4) VA; BB 11: Aba, Belsõbáránd, rét 3 (610249, ) (1) VA; BB 15: Aba, Belsõbáránd, Dinnyés-Kajtori-csatorna és partja (610291, ) (5) VA, (10) VA; BB 16: Aba, Belsõbáránd, rét 2 (610055, ) (1) VA. D 4: Darányi-borókás, békaszittyós völgy idõszakos vízborítással, körülötte idõs kocsányos tölgyek (534394, ) (1) BJ. L7:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m, ), (1) VA; L9:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m, ), (1) VA. 70
15 Anisus spirorbis (Linnaeus, 1758) BB 1: Aba, Belsõbáránd, rét 1 (609576, ) (11) VA, (1) VA, (5) VA; BB 3: Aba, Belsõbáránd, öreg füzes folt a réten (610842, ) (1) VA, (1) VA; BB 11: Aba, Belsõbáránd, rét 3 (610249, ) (1) VA, (3) VA; BB 16: Aba, Belsõbáránd, rét 2 (610055, ) (55) VA, (41) VA, (26) VA; BB 17: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy Ny-i expozíciójú rozsnokos domboldal (609825, ) (1) VA; BB 19: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy völgyfenék (609842, ) (1) VA. D 4: Darányi-borókás, békaszittyós völgy idõszakos vízborítással, körülötte idõs kocsányos tölgyek (534394, ) (7) BJ. L7:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m, ), (10) VA; L9:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m, ), (3) VA. T 1/07: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep ( ) (1) VA; T 2/07: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos gyep ( ) (181) VA; T 3/07: Tószeg, Neppeltanya, árokszerû mélyedés ( ) (290) VA; T 5/07: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos árokszerû mélyedés ( ) (15) VA; T 5/09: Tószeg, Szapári-tanya D, Tószegi-legelõ ( ) (42) VA; T 8/07: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal ( ) (1) VA; T 9/07: Tószeg, Neppel-föld, Gerjen lecsapoló csatorna ( ) (6) VA; T 10/07: Tószeg, Bajzáth tanyától D-re bolygatatlan nedves gyepfolt ( ) (112) VA; T 11/07: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke ( ) (1) VA; T 14/09: Tószeg, Bajzáth-tanya ÉNy, Tószegi-legelõ ( ) (21) VA. Gyraulus albus (O. F. Müller, 1774) T 9/07: Tószeg, Neppel-föld, Gerjen lecsapoló csatorna ( ) (6) VA. Gyraulus crista (Linnaeus, 1758) BB 1: Aba, Belsõbáránd, rét 1 (609576, ) (1) VA; BB 16: Aba, Belsõbáránd, rét 2 (610055, ) (1) VA; T 9/07: Tószeg, Neppel-föld, Gerjen lecsapoló csatorna ( ) (14) VA. Segmentina nitida (O. F. Müller, 1774) T 3/07: Tószeg, Neppeltanya, árokszerû mélyedés ( ) (3) VA; T 5/07: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos árokszerû mélyedés ( ) (67) VA. Familia Carychiidae JEFFREYS, 1830 Carychium minimum O. F. Müller, 1774 BB 10: Aba, Belsõbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (610063, ) (1) VA. L 9:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m, ), (2) VA. N 7: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út DK-i oldala (99 m, ), (2) VA. 71
16 Familia Succineidae H. BECK, 1837 Succinella oblonga (Draparnaud, 1801) BB 1: Aba, Belsõbáránd, rét 1 (609576, ) (29) VA; BB 3: Aba, Belsõbáránd, öreg füzes folt a réten (610842, ) (8) VA; (8) VA; (8) VA; BB 4: Aba, Belsõbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozíció (611235, ) (1) VA; BB 6: Aba, Belsõbáránd, rét 5 (610932, ) (2) VA; BB 9: Aba, Belsõbáránd, rét 4 (610633, ) (3) VA; BB 11: Aba, Belsõbáránd, rét 3 (610249, ) (1) VA; (3) VA; (2) VA; BB 15: Aba, Belsõbáránd, Dinnyés-Kajtori-csatorna és partja (610291, ) (1) VA; (1) VA; BB 16: Aba, Belsõbáránd, rét 2 (610055, ) (5) VA; (3) VA. L 9: Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m, ), (13) VA. N 8: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szeneslegelõ a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m, ), (2) VA. T 1/07: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep ( ) (1) VA. Familia Cochlicopidae PILSBRY, 1900 (1879) Cochlicopa lubrica (O. F. Müller, 1774) BB 2: Aba, Belsõbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (610066, ) (8) VA, (18) VA; BB 3: Aba, Belsõbáránd, öreg füzes folt a réten (610842, ) (11) VA, (8) VA, (5) VA; BB 4: Aba, Belsõbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozíció (611235, ) (2) VA; BB 5: Aba, Belsõbáránd, rét 6 (611234, ) (1) VA, (2) VA; BB 6: Aba, Belsõbáránd, rét 5 (610932, ) (9) VA, (1) VA, (1) VA; BB 7: Aba, Belsõbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (610973, ) (1) VA, (2) VA; BB 8: Aba, Belsõbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (610940, ) (1) VA; BB 9: Aba, Belsõbáránd, rét 4 (610633, ) (1) VA; BB 10: Aba, Belsõbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (610063, ) (1) VA, (1) VA; BB 11: Aba, Belsõbáránd, rét 3 (610249, ) (1) VA; BB 12: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozíciójú domboldal (610294, ) (1) VA, (5) VA; BB 13: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozíciójú domboldal (610255, ) (1) VA; BB 14: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (610272, ) (2) VA; BB 16: Aba, Belsõbáránd, rét 2 (610055, ) (1) VA; BB 18: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy középsõ domb, csúcs (609861, ) (5) VA, (2) VA; BB 20: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtetõ (609785, ) (1) VA, (1) VA. L2:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (125 m, ), (7) VA. Cochlicopa lubricella (Rossmässler, 1834) D 1: Darányi-borókás, éves erdõs terület (erdei fenyõ) mélyedés (535474, ) (1) BJ; D 2: Darányi-borókás, 20 év körüli akácerdõ, dombhát (535341, ) (4) BJ. L1:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató-dûlõ K-i oldala (118 m, ), (3) VA; L2:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrend- 72
17 szer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (125 m, ), (3) VA; L4:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (120 m, ), (1) VA; L5:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy, domboldal (bal) (123 m, ), (1) VA; L6:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m, ), (17) VA. N 5: Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dûlõ) (121 m, ), (3) VA; N 7: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út DK-i oldala (99 m, ), (34) VA; N 8: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m, ), (56) VA. V11:Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,7 km, a Nagylegelõ (183 m, , ), (13) VA. V5:Vértesboglár, Boglári tanya Ny kb. 950 m erdõs-bokros szegély (204 m, , ), (1) VA. Familia Valloniidae MORSE, 1864 Vallonia costata (O. F. Müller, 1774) BB 1: Aba, Belsõbáránd, rét 1 (609576, ) (21) VA, (1) VA, (47) VA; BB 2: Aba, Belsõbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (610066, ) (6) VA, (18) VA, (43) VA; BB 3: Aba, Belsõbáránd, öreg füzes folt a réten (610842, ) (1) VA, (2) VA, (1) VA; BB 4: Aba, Belsõbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozíció (611235, ) (1) VA, (2) VA, (6) VA; BB 5: Aba, Belsõbáránd, rét 6 (611234, ) (2) VA, (1) VA, (10) VA; BB 6: Aba, Belsõbáránd, rét 5 (610932, ) (86) VA, (19) VA, (95) VA; BB 7: Aba, Belsõbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (610973, ) (4) VA, (12) VA, (14) VA; BB 8: Aba, Belsõbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (610940, ) (10) VA, (14) VA; BB 9: Aba, Belsõbáránd, rét 4 (610633, ) (2) VA, (17) VA, (66) VA; BB 10: Aba, Belsõbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (610063, ) (8) VA, (5) VA, (4) VA; BB 11: Aba, Belsõbáránd, rét 3 (610249, ) (56) VA, (30) VA, (223) VA; BB 12: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozíciójú domboldal (610294, ) (6) VA, (2) VA; BB 13: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozíciójú domboldal (610255, ) (4) VA, (4) VA; BB 15: Aba, Belsõbáránd, Dinnyés- Kajtori-csatorna és partja (610291, ) (3) VA; BB 17: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy Ny-i expozíciójú rozsnokos domboldal (609825, ) (2) VA, (1) VA, (2) VA; BB 18: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy középsõ domb, csúcs (609861, ) (2) VA. L1:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató-dûlõ K-i oldala (118 m, ), (3) VA; L2:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (125 m, ), (27) VA; L3:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Nyi oldalánál lévõ völgy (völgy alja, rét) (116 m, ), (1) VA; L 4: Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (120 m, ), (66) VA; L 5:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy, domboldal (bal) (123 m, ), (2) 73
18 VA; L6:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m, ), (68) VA; L7:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m, ), (10) VA. N 1: Nagydorog Györköny mûúttól É-ra, kb. 350 m-re Szeneslegelõ a vízmû védterület közelében (133 m, ), (1) VA; N 5: Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dûlõ) (121 m, ), (4) VA; N 6: Nagydorog É kb. 2,9 km, Szenes-legelõ a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dûlõ) (116 m, ), (1) VA; N 7: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út DK-i oldala (99 m, ), (61) VA; N 8: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m, ), (80) VA; T 1/07: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep ( ) (4) VA; T 11/07: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke ( ) (19) VA; T 14/07: Tószeg, Bajzáth tanya ( ) (8) VA; T 8/07: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal ( ) (15) VA. Vallonia pulchella (O. F. Müller, 1774) BB 1: Aba, Belsõbáránd, rét 1 (609576, ) (109) VA, (9) VA, (135) VA; BB 2: Aba, Belsõbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (610066, ) (6) VA, (9) VA, (16) VA; BB 3: Aba, Belsõbáránd, öreg füzes folt a réten (610842, ) (16) VA, (32) VA, (69) VA; BB 4: Aba, Belsõbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozíció (611235, ) (2) VA, (1) VA, (1) VA; BB 5: Aba, Belsõbáránd, rét 6 (611234, ) (7) VA, (2) VA, (20) VA; BB 6: Aba, Belsõbáránd, rét 5 (610932, ) (24) VA, (2) VA, (55) VA; BB 7: Aba, Belsõbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (610973, ) (2) VA, (12) VA, (11) VA; BB 8: Aba, Belsõbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (610940, ) (2) VA, (1) VA; BB 9: Aba, Belsõbáránd, rét 4 (610633, ) (8) VA, (14) VA, (18) VA; BB 10: Aba, Belsõbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (610063, ) (5) VA, (6) VA, (11) VA; BB 11: Aba, Belsõbáránd, rét 3 (610249, ) (16) VA, (10) VA, (62) VA; BB 12: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozíciójú domboldal (610294, ) (2) VA, (2) VA; BB 13: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozíciójú domboldal (610255, ) (3) VA, (2) VA; BB 14: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (610272, ) (13) VA; BB 16: Aba, Belsõbáránd, rét 2 (610055, ) (4) VA, (1) VA, (2) VA; BB 17: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy Ny-i expozíciójú rozsnokos domboldal (609825, ) (1) VA, (1) VA, (1) VA; BB 20: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtetõ (609785, ) (1) VA. L 1: Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató-dûlõ K-i oldala (118 m, ), (12) VA; L2:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Nyi oldalánál lévõ völgy (jobb) (125 m, ), (21) VA; L4:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (120 m, ), (49) VA; L5:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Nyi oldalánál lévõ völgy, domboldal (bal) (123 m, ), (13) VA; L 6: 74
19 Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m, ), (7) VA; L7:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m, ), (10) VA; L9:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNyra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m, ), (15) VA. N 3: Nagydorog Györköny mûúttól É-ra, kb. 580 m-re Szenes-legelõ, a gémeskút közelében (145 m, ), (2) VA; N 5: Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dûlõ) (121 m, ), (23) VA; N 6: Nagydorog É kb. 2,9 km, Szenes-legelõ a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dûlõ) (116 m, ), (1) VA; N 7: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út DK-i oldala (99 m, ), (71) VA; N 8: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m, ), (54) VA. T 1/07: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep ( ) (1) VA; T 1/09: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelõ ( ) (24) VA; T 2/09: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelõ ( ) (101) VA; T 4/09: Tószeg, Szapári-tanya DDNY, Tószegi-legelõ ( ) (2) VA; T 5/09: Tószeg, Szapári-tanya D, Tószegi-legelõ ( ) (4) VA; T 7/07: Tószeg, Gevárcs, bolygatatlan gyepfolt a falu közelében ( ) (28) VA; T 8/07: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal ( ) (38) VA; T 8/09: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelõ ( ) (138) VA; T 9/07: Tószeg, Neppel-föld, Gerjen lecsapoló csatorna ( ) (1) VA; T 10/07: Tószeg, Bajzáth tanyától D-re bolygatatlan nedves gyepfolt ( ) (2) VA; T 11/07: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke ( ) (4) VA; T 12/07: Köröstételen, Tószegi-legelõ ( ) (7) VA; T 13/07: Tószeg, Tószegi-legelõ ( ) (2) VA; T 14/07: Tószeg, Bajzáth tanya ( ) (16) VA; T 15/07: Tószeg, Tószegi-legelõ ( ) (2) VA. V9:Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,4 km, nedvesebb rész (214 m, , ), (17) VA; V11:Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,7 km, a Nagy-legelõ (183 m, , ), (34) VA. Vallonia enniensis (Gredler, 1856) BB 1: Aba, Belsõbáránd, rét 1 (609576, ) (14) VA, (4) VA, (61) VA; BB 3: Aba, Belsõbáránd, öreg füzes folt a réten (610842, ) (4) VA, (8) VA, (5) VA; BB 6: Aba, Belsõbáránd, rét 5 (610932, ) (1) VA; BB 9: Aba, Belsõbáránd, rét 4 (610633, ) (44) VA; BB 11: Aba, Belsõbáránd, rét 3 (610249, ) (12) VA, (7) VA, (11) VA; BB 16: Aba, Belsõbáránd, rét 2 (610055, ) (6) VA. L7:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m, ), (2) VA; L 9: Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m, ), (9) VA. N 1: Nagydorog Györköny mûúttól É-ra, kb. 350 m- re Szenes-legelõ a vízmû védterület közelében (133 m, ), (5) VA. Acanthinula aculeata (O. F. Müller 1774) V5:Vértesboglár, Boglári tanya Ny kb. 950 m erdõs-bokros szegély (204 m, , ), (33) VA. 75
20 Familia Pupillidae TURTON, 1831 Pupilla muscorum (Linnaeus, 1758) BB 1: Aba, Belsõbáránd, rét 1 (609576, ) (53) VA, (1) VA, (68) VA; BB 2: Aba, Belsõbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (610066, ) (3) VA, (3) VA, (5) VA; BB 5: Aba, Belsõbáránd, rét 6 (611234, ) (5) VA, (17) VA; BB 6: Aba, Belsõbáránd, rét 5 (610932, ) (85) VA, (4) VA; BB 7: Aba, Belsõbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (610973, ) (4) VA; BB 8: Aba, Belsõbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (610940, ) (3) VA, (2) VA; BB 9: Aba, Belsõbáránd, rét 4 (610633, ) (2) VA, (3) VA; BB 10: Aba, Belsõbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (610063, ) (2) VA; BB 11: Aba, Belsõbáránd, rét 3 (610249, ) (72) VA, (7) VA, (165) VA; BB 12: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozíciójú domboldal (610294, ) (1) VA; BB 13: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozíciójú domboldal (610255, ) (1) VA; BB 14: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (610272, ) (2) VA. L2:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (125 m, ), (1) VA; L9:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m, ), (18) VA. N 1: Nagydorog Györköny mûúttól É-ra, kb. 350 m-re Szenes-legelõ a vízmû védterület közelében (133 m, ), (3) VA; N 5: Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dûlõ) (121 m, ), (2) VA; N 7: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út DK-i oldala (99 m, ), (19) VA; N 8: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szeneslegelõ a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m, ), (4) VA. T 1/07: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep ( ) (1) VA; T 1/09: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelõ ( ) (3) VA; T 2/09: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelõ ( ) (63) VA; T 8/07: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal ( ) (6) VA; T 11/07: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke ( ) (7) VA; T 14/07: Tószeg, Bajzáth tanya ( ) (5) VA. Familia Chondrinidae STEENBERG, 1925 Granaria frumentum (Draparnaud, 1801) BB 2: Aba, Belsõbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (610066, ) (62) VA, (76) VA, (53) VA; BB 4: Aba, Belsõbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozíció (611235, ) (57) VA, (46) VA, (88) VA; BB 5: Aba, Belsõbáránd, rét 6 (611234, ) (6) VA, (6) VA; BB 6: Aba, Belsõbáránd, rét 5 (610932, ) (1) VA; BB 7: Aba, Belsõbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (610973, ) (3) VA, (48) VA, (125) VA; BB 8: Aba, Belsõbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (610940, ) (4) VA, (3) VA, (3) VA; BB 9: Aba, Belsõbáránd, rét 4 (610633, ) (12) VA, (9) VA; BB 10: Aba, 76
21 Belsõbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (610063, ) (9) VA, (8) VA, (28) VA; BB 12: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozíciójú domboldal (610294, ) (14) VA, (10) VA, (21) VA; BB 13: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozíciójú domboldal (610255, ) (14) VA, (6) VA, (16) VA; BB 14: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (610272, ) (2) VA; BB 17: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy Ny-i expozíciójú rozsnokos domboldal (609825, ) (7) VA, (4) VA, (1) VA; BB 18: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy középsõ domb, csúcs (609861, ) (66) VA, (2) VA, (69) VA; BB 19: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy völgyfenék (609842, ) (26) VA, (7) VA; BB 20: Aba, Belsõbáránd, elsõ oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtetõ (609785, ) (14) VA, (7) VA, (24) VA. D 14: Darányiborókás, mosófüves, szürkekákás nyílt gyep (átlagos terepszint) (535035, ) (1) BJ. L 1:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató-dûlõ K-i oldala (118 m, ), (34) VA; L 2: Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (125 m, ), (36) VA; L 4: Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy (jobb) (120 m, ), (320) VA; L 5:Bölcske, Leányvár (Gyûrûsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévõ völgy, domboldal (bal) (123 m, ), (64) VA; L6:Dunaföldvár, Leányvár, a Gyûrûsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m, ), (16) VA; N 7: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szeneslegelõ a 64-es út DK-i oldala (99 m, ), (31) VA. N 8: Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelõ a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m, ), (57) VA. Familia Vertiginidae FITZINGER, 1833 Truncatellina cylindrica (A. Férussac, 1807) BB 1: Aba, Belsõbáránd, rét 1 (609576, ) (60) VA, (91) VA; BB 2: Aba, Belsõbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (610066, ) (55) VA, (101) VA, (75) VA; BB 4: Aba, Belsõbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozíció (611235, ) (1) VA, (1) VA, (4) VA; BB 5: Aba, Belsõbáránd, rét 6 (611234, ) (64) VA, (14) VA, (138) VA; BB 6: Aba, Belsõbáránd, rét 5 (610932, ) (42) VA, (1) VA, (41) VA; BB 7: Aba, Belsõbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (610973, ) (46) VA, (10) VA, (58) VA; BB 8: Aba, Belsõbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (610940, ) (1) VA; BB 9: Aba, Belsõbáránd, rét 4 (610633, ) (123) VA, (110) VA; BB 10: Aba, Belsõbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (610063, ) (13) VA, (43) VA, (90) VA; BB 11: Aba, Belsõbáránd, rét 3 (610249, ) (22) VA, (2) VA, (11) VA; BB 12: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozíciójú domboldal (610294, ) (21) VA, (9) VA, (104) VA; BB 13: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozíciójú domboldal (610255, ) (12) VA, (19) VA, (49) VA; BB 14: Aba, Belsõbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (610272, ) (30) VA; BB 17: 77
Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdõ, Emõd u.)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2009 27: 21 27 Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdõ, Emõd u.) Sölétormos Annamária, Szappanos Bálint & Krolopp Endre Abstract:
RészletesebbenA Zirci Arborétum Mollusca-faunája
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1999 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 17: 111 119 A Zirci Arborétum Mollusca-faunája Varga András Tóth Sándor Abstract: Mollusc fauna of Zirc Botanical Garden (Veszprém county, Hungary)
RészletesebbenAdatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2006 24: 53 60 Adatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához Páll-Gergely Barna Abstract. Additional data to the mollusc fauna of the
RészletesebbenA Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 21 27 A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei Farkas Szilvia Abstract: The Pleistocene fossils of the Bátaszék brickyard. The loess sediments
RészletesebbenAdatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2007 31: 43 76 Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. VARGA ANDRÁS & KOVÁCS ÉVA ABSTRACT: (Data to the Mollusc fauna of the Kiskunság National
Részletesebbenadatai KROLOPP Endre - VARGA András Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Mátra Múzeum, Gyöngyös
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 15: 77-98, 1990 Az Alpokalja malakológiai adatai KROLOPP Endre - VARGA András Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Mátra Múzeum, Gyöngyös kutatásának ABSTRACT: (Data nf
RészletesebbenAdatok a bulgáriai Târgoviste környékének Mollusca faunájához
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. Adatok a bulgáriai Târgoviste környékének Mollusca faunájához VARGA András Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: [Data to the mollusca fauna of the vicinity of Târgoviste
RészletesebbenUpdated Checklist of Grassland Gastropods in the South-Hungarian Plain
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2001 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 19: 103-107 Updated Checklist of Grassland Gastropods in the South-Hungarian Plain M. Sághy E. Hornung Abstract: From previous studies 26 recent Gastropod
RészletesebbenAdatok a Bükk-hegység csigafaunájához
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Adatok a Bükk-hegység csigafaunájához PINTÉR István Keszthely ABSTRACT: (Data to the Molluscan fauna of the Bükk Mountains. ) - The author publishes data of occasional
RészletesebbenAdatok az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Putnokidombság Mollusca faunájához I.
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2005 23: 177 202 Adatok az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Putnokidombság Mollusca faunájához I. Farkas Roland Abstract: Data to the Mollusca fauna of
RészletesebbenAdatok Ábrahámhegy település (XM 98 Veszprém megye) malakofaunájához
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2004 22: 65 72 Adatok Ábrahámhegy település (XM 98 Veszprém megye) malakofaunájához Domokos Tamás Abstract: Contribution to the Knowledge of the Malacofauna
RészletesebbenA Velencei-tó térségének kvartermalakológiai vizsgálata
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2003 21: 29 35 A Velencei-tó térségének kvartermalakológiai vizsgálata Fûköh Levente Abstract: Quartermalacological examinations in the neighbourhood of
RészletesebbenSOMOGY MEGYE MALAKOLÓGIAI FELMÉRÉSE PINTÉR István
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 6. 1980, SOMOGY MEGYE MALAKOLÓGIAI FELMÉRÉSE PINTÉR István Keszthely ABSTRACT: (Result of Mollusca fauna in Somogy County) Somogy County lies south of the Lake Balaton, its area
RészletesebbenKvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 25-40 Kvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén FÛKÖH LEVENTE ABSTRACT: Quartermalacological researches on the territory
RészletesebbenAdatok Nagymágocs (DS 55, 56, 65, 66) és környéke malakofaunájához
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2003 21: 83 92 Adatok Nagymágocs (DS 55, 56, 65, 66) és környéke malakofaunájához Nacsa Kálmán Abstract: Contribution to the Knowledge of the Malacofauna
RészletesebbenUpdated Checklist of Grassland Gastropods in the South-Hungarian Plain
MALAKOLOGIAI TA.JEKOZTATO MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2001 19: 103-107 Updated Checklist of Grassland Gastropods in the South-Hungarian Plain M. Saghy-E. Hornung..~,"'- Abstract: From previous studies 26
RészletesebbenDél-tiszántúli löszgyepek terresztris Mollusca faunájának jellemzése
Crisicum 7. pp. 91-109. Dél-tiszántúli löszgyepek terresztris Mollusca faunájának jellemzése Deli Tamás Abstract The characteristic Mollusca fauna of loess grasslands in South-Tiszántúl: The main aim of
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár megye puhatestű faunája
Szabolcs-Szatmár megye puhatestű faunája Tanulmányom Szabolcs-Szatmár megye állatvilágának kevéssé ismert részével, a ma élő (recens) puhatestűek (Mollusca) törzsének két osztályával: a csigákkal (Gastropoda)
RészletesebbenA Mályvádi-erdõ malakológiai kutatásának legújabb eredményei
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2001 19: 53 58 A Mályvádi-erdõ malakológiai kutatásának legújabb eredményei Deli Tamás Domokos Tamás Abstarct: New results of malacological examination
RészletesebbenA Velencei-tó Mollusca faunájáról
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2006 24: 61 74 A Velencei-tó Mollusca faunájáról Varga András Abstract: On the mollusc fauna of the Lake Velencei (Transdanubia, Hungary). The lake is
RészletesebbenA Somogy Megyei Múzeum ( Kaposvár) Mollusca gyűjteménye
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1994 19: 173-191 A Somogy Megyei Múzeum ( Kaposvár) Mollusca gyűjteménye VARGA ANDRÁS ABSTRACT: (Mollusks-collection of the Somogy County Museum.) Author revised
RészletesebbenDoboz térségének csigái és kagylói
Doboz térségének csigái és kagylói DOMOKOS TAMÁS /. Bevezetés Doboz és környéke nagyszerkezetiig a Berettyó és a Körösök köze" morfológiai egységbe tartozik (Andó M. 1974). Domborzata, mely régi folyóhálozat
RészletesebbenSzeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója
Földtani Közlöny 125/3-4, 309-361 (1995) Budapest Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója Palaeoecological reconstruction of formation of the Szeged-Öthalom
RészletesebbenEgy tudós tanár: Czógler Kálmán, a szegedi malakológiai iskola megalapozója
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1998) 83: 89-98. Egy tudós tanár: Czógler Kálmán, a szegedi malakológiai iskola megalapozója BÁBA KÁROLY H-6720 Szeged, Vár u. 6. Bevezetés Egyetemeken, fıiskolákon tanító tanároktól
RészletesebbenHárom löszfeltárás malakológiai vizsgálata a Nyárád-Harkányi-sík keleti peremén
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 69 80 Három löszfeltárás malakológiai vizsgálata a Nyárád-Harkányi-sík keleti peremén Újvári Gábor Abstract: Malacological Examination of Three
RészletesebbenAdatok a Mecsek-hegység szárazföldi csigafaunájához (Mollusca: Gastropoda)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2007 25: 83 94 Adatok a Mecsek-hegység szárazföldi csigafaunájához (Mollusca: Gastropoda) Sólymos Péter, Tutkovics Bernadett, Czentye Ibolya & Páll-Gergely
RészletesebbenA Kardoskúti Fehértó malakofaunájának vizsgálata, és természetvédelmi értékelése
A Kardoskúti Fehértó malakofaunájának vizsgálata, és természetvédelmi értékelése Horváth Éva Bevezetés Vízzel megtelt a Kardoskúti Fehértó A Nyugat-Magyarországi Egyetem (EMK) végzős természetvédelmi mérnök
RészletesebbenNegyedidõszaki üledékek malakológiai vizsgálata a Dél-Dunántúlon (Nagynyárád, Töttös)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 00 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 9: 7 Negyedidõszaki üledékek malakológiai vizsgálata a Dél-Dunántúlon (Nagynyárád, Töttös) Újvári Gábor Abstract: Malacological Examinations of Quaternary
RészletesebbenAdatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz. - Domokos Tamás -
BMMK 16 (1996) 17-28. Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz - Domokos Tamás - Feledhetetlen édesanyám, BOZÓ AMBRUS PIROSKA (1910-1992) emlékére" A vizsgált terület nagyszerkezetileg a
RészletesebbenA Kardoskúti Fehér-tó malakofaunájának (Mollusca) vizsgálata és természetvédelmi értékelése
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet A Kardoskúti Fehér-tó malakofaunájának (Mollusca) vizsgálata és természetvédelmi értékelése Konzulens: Dr. Traser György
RészletesebbenMadarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján
Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése Megye: Bács-Kiskun Település: Madaras
RészletesebbenA Péteri-tó (Kiskunsági Nemzeti Park) negyedidõszaki üledékeinek malakológiai vizsgálata
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1999 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 17: 69 74 A Péteri-tó (Kiskunsági Nemzeti Park) negyedidõszaki üledékeinek malakológiai vizsgálata Fûköh Levente Absrtact: Malacological investigation
RészletesebbenAlsó-pleisztocén Mollusca-fauna a Villányi-hegységbõl *
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 51 58 Alsó-pleisztocén Mollusca-fauna a Villányi-hegységbõl * Krolopp Endre Abstract: Lower Pleistocene mollusc fauna from the Villány Mts. (Southern
RészletesebbenA Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006)
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 41-60. A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM MOLLUSCA-GYŰJTEMÉNYÉBEN TALÁLHATÓ KOVÁCS GYULA-FÉLE KOLLEKCIÓ ROMÁNIAI VONATKOZÁSAI - Váncsa Klára - /. Előzmények
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
Részletesebben42 NATURA SOMOGYIENSIS mintegy 25 km távolságra van a tótól, Vízgyûjtõ területének nagysága mintegy 94 km 2, közepes vízhozama 0,2 m 3 /sec (ERDÉLYI 1
Natura Somogyiensis 5 41-51 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Temészetvédelmi Terület puhatestû (Mollusca) faunájának felmérése HÉRA ZOLTÁN H-7400 Kaposvár, Hemann O. 59., Hungary HÉRA Z.: Basic malacological
RészletesebbenDél-Alföldi sárrét Agrosti-Caricetum distantis [Rapaics 1927] Soó 1957 növénytársulat csigafaunája
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2002 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 20: 63 68 Dél-Alföldi sárrét Agrosti-Caricetum distantis [Rapaics 1927] Soó 1957 növénytársulat csigafaunája Bába Károly Abstract: Mollusc fauna of
RészletesebbenA Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Mollusca-faunája
Dunántúli Dolg. Terni, tud. Sorozat 6 41-52 Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Mollusca-faunája VARGA András VARGA, András: The mollusc fauna of the Béda-Karapancsa landscape protection area,
RészletesebbenA Bükk-hegység Mollusca-faunája
Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. A Bükk-hegység Mollusca-faunája VARGA András Mátra Múseuin, Gyöngyös ABSTRACT: (Molluscan fauna of the Bükk Mountains.) The author points out that from view of malacofauna
RészletesebbenKilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára
Település neve: Sály S 001 - K Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára EOV koordináta: főbb 2.3.1. kilátópont; 2.3.2. egyedi látványkép; 2.1.3. gyep (legelő); 2.2.1.3.3. dombtető, gerinc A Geszti-
RészletesebbenAz M5-ös út Csongrád megyei szakaszán végzett malakológiai vizsgálatok
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2001 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 19: 47 51 Az M5-ös út Csongrád megyei szakaszán végzett malakológiai vizsgálatok Bába Károly Abstarct: Malacological examinations at the Csongrád
RészletesebbenA Szarvasi Arborétum malakológiai vizsgálatának eredményei 1989 és 1994 között
Crisicum 2. pp.85-92. A Szarvasi Arborétum malakológiai vizsgálatának eredményei 1989 és 1994 között Domokos Tamás Abstract Malacological investigations in the Arboretum of Szarvas between 1989 and 1994:
RészletesebbenAZ ESTERHÁZY-KASTÉLY HERCEGI- ÉS HERCEGNŐI KAMARAKERTJÉBEN VÉGZETT ÁSATÁSOK MALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATAINAK EREDMÉNYEI.
AZ ESTERHÁZY-KASTÉLY HERCEGI- ÉS HERCEGNŐI KAMARAKERTJÉBEN VÉGZETT ÁSATÁSOK MALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATAINAK EREDMÉNYEI Gulyás-Kis Csaba Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, 1036 Budapest,
RészletesebbenMALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2001 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 19: 59 66 Adalék a hullámtéri Chilostoma banatica (ROSSMÄSSLER) héjmorfológiájához, állatföldrajzi és ökológiai viszonyaihoz a Praecarpathicum magyarországi
RészletesebbenVízicsiga-fajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 285 322 Vízicsiga-fajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján VARGA ANDRÁS CSÁNYI BÉLA ABSTRACT: (Range
Részletesebben- Lennert József és Répási Józsefné - A Fekete-Körösről és az egykori Körösök menti tájról
BMMK21 (2000) 49-62. A FEKETE-KÖRÖS VÖLGY MAGYAR SZAKASZÁNAK SZÁRAZFÖLDI MALAKOFAUNÁJA I. (KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS ÁLLATFÖLDRAJZI BEOSZTÁS) - Lennert József és Répási Józsefné - A Fekete-Körösről és az egykori
RészletesebbenA főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
RészletesebbenEgy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
RészletesebbenTovábbi adatok a Mecsek-hegység puhatestű (Mollusca) fajainak elterjedéséhez
Natura Somogyiensis 17 83-122 Ka pos vár, 2010 További adatok a Mecsek-hegység puhatestű (Mollusca) fajainak elterjedéséhez Uherkovich Ákos H-7633 Pécs, Építők útja 3/b. I. 6., Hungary, e-mail: uhu941@gmail.com
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenTulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások
1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető
Részletesebben- Leimért József és Domokos Tamás -
BMMK 20 (1999) 19-36 A SZABADKÍGYÓSI KÁPOLNAI-ÉR EGY SZAKASZÁNAK MALAKOFAUNÁJA ÉS AZ ERET ÉRT ANTROPOGÉN HATÁSOK VIZSGÁLATA - Leimért József és Domokos Tamás - Bevezetés In memóriám dr. Kovács Gyula (1932-1996)
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenA basaharci téglagyári löszfeltárás Mollusca-faunája
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2006 24: 15 30 A basaharci téglagyári löszfeltárás Mollusca-faunája Sümegi Pál Krolopp Endre Abstract: Mollusc fauna of the loess outcrop of the Basaharc
RészletesebbenSZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag
KKT. KKT. 7700 MOHÁCS, HUNYADI JÁNOS U. 10. TEL./FAX: 69/300-487, MOBIL: 30/489-7800 SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS - Egyeztetési anyag Gáll Csaba okleveles építészmérnök vezető
RészletesebbenA Monyoródi Téglagyár pleisztocén rétegsorának malakológiai vizsgálata
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2002 20: 15 24 A Monyoródi Téglagyár pleisztocén rétegsorának malakológiai vizsgálata Újvári Gábor Abstract: Malacological examination of Pleistocene sequences
RészletesebbenKvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén
FOLIA HITORICO NATURALIA MUEI MATRAENI 2001 25: 25-40 Kvarermalakológiai vizsgálaok a Kis-Balaon II. vízározó erüleén FÛKÖH LEVENTE ABTRACT: Quarermalacological researches on he erriory of he Kis-Balaon
RészletesebbenA FEKETE-KÖRÖS-VÖLGY MAGYAR SZAKASZÁNAK SZÁRAZFÖLDI MALAKOFAUNÁJA II. Domokos Tamás Lennert József Répási Józsefné
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24 25 (2003) 41 73. A FEKETE-KÖRÖS-VÖLGY MAGYAR SZAKASZÁNAK SZÁRAZFÖLDI MALAKOFAUNÁJA II. (Három füzes malakológiai vizsgálata) Domokos Tamás Lennert József Répási Józsefné
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi
RészletesebbenÉGHAJLATI ÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSÁNAK FELTÁRÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE VIZES ÉLŐHELYEKEN
Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 pályázati programra benyújtott ÉGHAJLATI ÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSÁNAK FELTÁRÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE VIZES ÉLŐHELYEKEN
RészletesebbenA Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,
RészletesebbenA dél-tiszántúli sziki magaskórósok szárazföldi csigafaunája (A Vertigo pusilla előfordulása a Dél-Tiszántúlon)
Crisicum 8: 83 98. (2014) A dél-tiszántúli sziki magaskórósok szárazföldi csigafaunája (A Vertigo pusilla előfordulása a Dél-Tiszántúlon) Deli Tamás Domokos Tamás Danyik Tibor Abstract Terrestris Mollusca
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenFol. Hist.-nat. Mus. Matr ADATOK AZ UPPONYI-SZOROS CSIGAFAUNÁJÁHOZ. FÜKÖH Levente Dobó István Vármúzeum, Eger
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 6. 1980. ADATOK AZ UPPONYI-SZOROS CSIGAFAUNÁJÁHOZ FÜKÖH Levente Dobó István Vármúzeum, Eger ABSTRACT: (Beiträge zur Molluskenfauna der Schlucht von Uppony) Parallel zu den Quartärforschungen
RészletesebbenA BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 33
1 A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 33 2 A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. Publications of the Museums of the County Békés 33. Mitteilungen der Museen des Komitates Békés 33. Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenII.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
Részletesebben95-120-HERA10.QXD 2007.10.29. 13:00 Page 95
95-120-HERA10.QXD 2007.10.29. 13:00 Page 95 Natura Somogyiensis 10 95-120 Kaposvár, 2007 A Somogy Megyei Múzeum puhatestû (Mollusca) gyûjteményének gyarapodása II. Dr. Wiesinger Márton gyûjteménye HÉRA
RészletesebbenA Mindszent melletti Koszorú-halom és Szöllô-part negyedidôszaki képzôdményei és Mollusca-faunájuk
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 25 41 In memoriam Bozó Ambrus Ferenc /1912 1994/ A Mindszent melletti Koszorú-halom és Szöllô-part negyedidôszaki képzôdményei és Mollusca-faunájuk DOMOKOS
RészletesebbenAdatok nagyrévi Zsidó-halom (Jász-Nagykun-Szolnok megye) felsõ-pleisztocén malakofaunájához
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1999 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 17: 53 58 Adatok nagyrévi Zsidó-halom (Jász-Nagykun-Szolnok megye) felsõ-pleisztocén malakofaunájához Domokos Tamás Abstract: Contribution to the
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenNATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK
NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe
RészletesebbenDomb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028,
RészletesebbenMonitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenMALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2001 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 19: 59 66 Adalék a hullámtéri Chilostoma banatica (ROSSMÄSSLER) héjmorfológiájához, állatföldrajzi és ökológiai viszonyaihoz a Praecarpathicum magyarországi
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenSzeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján
Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:
RészletesebbenA BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI
20 1999 A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI A BEKES MEGYI MUZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 20 Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület Békéscsaba 1999 A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. Publications of
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenSOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
Részletesebben7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
RészletesebbenF-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás
RészletesebbenA szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön
A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,
RészletesebbenSzőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Mit védünk? A szőlőtelepítések által érintett védett természeti
RészletesebbenA Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998)
Crisicum 3. pp.79-109. A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Domokos Tamás - Lennert József Abstract Molluscs of the Körös and Berettyó Rivers (1902-1998): The authors presents the mollusc fauna
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenBEKES MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI
2002 BEKES MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 23 Békéscsaba 2002 BEKES MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM A Békés Megyei Múzeumok Közleményei
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
Részletesebben