ÉGHAJLATI ÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSÁNAK FELTÁRÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE VIZES ÉLŐHELYEKEN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉGHAJLATI ÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSÁNAK FELTÁRÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE VIZES ÉLŐHELYEKEN"

Átírás

1 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati programra benyújtott ÉGHAJLATI ÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSÁNAK FELTÁRÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE VIZES ÉLŐHELYEKEN című, HURO/0901/207/2.2.2 számú, 1 támogatásban részesült projekt lezáró dokumentációjának MELLÉKLETEI Jelen tanulmány nem feltétlenül tükrözi az EU hivatalos álláspontját. Szeged 2012

2 1. melléklet 2 1. ábra: A vízmintavételi pontok helye, Nagyszéksós-tó, Mórahalom, Magyarország

3 2. melléklet 3 1. ábra: A mintavételi pontok helye talajok esetén, Nagyszéksós-tó, Mórahalom, Magyarország

4 3. melléklet Nagyszéksós-tó 27. számú talajszelvény leírása Hely: E N Domborzat: sík Földrajzi helyzet: síkság Alapkőzet: negyedidőszaki üledék Hőmérséklet: Mérsékelt Területhasznosítás: parlag Tengerszint feletti magasság: 83 m Osztályozás: Szikes talaj, Szoloncsák-szolonyec A 0-15 cm-ig tartó humuszos szint színe kékes fekete. Gyökerekkel csak enyhén átszőtt, szemcsés szerkezetű. A cm-ig tartó átmeneti réteg halványbarna színű, amely 25 cm-től vasszeplőkkel és konkréciókkal tarkított cm-ig egy erősen vasas rozsdaszínű homokréteg található cm mély rétegben helyezkedik el a körülbelül 15 cm vastag mészkőpad. 65 cm alatt glejes, vasas homok üledék helyezkedik el, körülbelül 1 mm átmérőjű kalcium-karbonát konkréciókkal. Az átmenet egyik rétegnél sem határozott.

5 4. melléklet 5 1. ábra Az üledékminták mintavételi pontjai, Nagyszéksós-tó, Mórahalom, Magyarország

6 5. melléklet 6 1. ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2011. augusztus)

7 6. melléklet 7 1. ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2011. szeptember)

8 7. melléklet 8 1. ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2011. október)

9 8. melléklet 9 1. ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2011. november)

10 9. melléklet ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2011. december)

11 10. melléklet ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2012. január)

12 11. melléklet ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2012. február)

13 12. melléklet ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2012. március)

14 13. melléklet ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2012. április)

15 14. melléklet ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2012. május)

16 15. melléklet ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2012. június)

17 16. melléklet ábra Az egy éves monitoring mintavételi pontjai Nagyszéksós-tó területén (2012. július)

18 17. melléklet ábra A vízminták mintavételi pontjai, Püspökfürdő, Nagyvárad, Románia

19 18. melléklet ábra Az üledék mintavételi pontok helye, Püspökfürdő, Nagyvárad, Románia

20 19. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A ph eloszlástérképe

21 20. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A vezetőképesség eloszlástérképe

22 21. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A karbonátion-koncentráció eloszlástérképe

23 22. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A hidrogén-karbonát-ion eloszlástérképe

24 23. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A foszfát-ion eloszlástérképe

25 24. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A klorid-ion eloszlástérképe

26 25. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A szulfát-ion eloszlástérképe

27 26. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A nátrium-ion eloszlástérképe

28 27. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A kálium-ion eloszlástérképe

29 28. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A kalcium-ion eloszlástérképe

30 29. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A magnézium-ion eloszlástérképe

31 30. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra Az E4 érték eloszlástérképe

32 31. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra Az E6 érték eloszlástérképe

33 32. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra Az E4/E6 érték eloszlástérképe

34 33. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra Az E2 érték eloszlástérképe

35 34. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra Az E3 érték eloszlástérképe

36 35. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra Az E2/E3 érték eloszlástérképe

37 36. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A vízkeménység eloszlástérképe

38 37. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra Az effektív kalcium-, magnézium-koncentráció összeg eloszlástérképe

39 38. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra Az effektív sókoncentráció eloszlástérképe

40 39. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A relatív nátrium-tartalom eloszlástérképe

41 40. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra Az effektív relatív nátrium-tartalom eloszlástérképe

42 41. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A nátriumadszorpciós arány (Sodium Adsorption Ratio SAR) eloszlástérképe

43 42. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A maradék nátrium-karbonát-egyenérték (szódaegyenérték) eloszlástérképe

44 43. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A kation szerinti víztípus eloszlástérképe [90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet]

45 44. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A anion szerinti víztípus eloszlástérképe [90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet]

46 45. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A Magnézium százalék eloszlástérképe

47 46. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A vizes ph eloszlástérképe

48 47. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A kálium-kloridos ph eloszlástérképe

49 48. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A vezetőképesség eloszlástérképe

50 49. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A vízben oldható összes sótartalom eloszlástérképe

51 50. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A humusz-tartalom eloszlástérképe

52 51. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A nitrátion eloszlástérképe

53 52. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A foszfátion eloszlástérképe

54 53. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A szulfátion eloszlástérképe

55 54. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A kloridion eloszlástérképe

56 55. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A karbonát-tartalom eloszlástérképe

57 56. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A nátriumion eloszlástérképe

58 57. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A káliumion eloszlástérképe

59 58. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A magnéziumion eloszlástérképe

60 59. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A kationcsere-kapacitás eloszlástérképe

61 60. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A vas eloszlástérképe

62 61. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A mangánion eloszlástérképe

63 62. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A réz eloszlástérképe

64 63. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra A cink eloszlástérképe

65 64. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: Az Arany-féle kötöttségi szám (K A ) eloszlástérképe

66 65. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A 250 µm feletti szemcseméret-tartomány eloszlástérképe

67 66. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A µm szemcseméret-tartomány eloszlástérképe

68 67. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A µm szemcseméret-tartomány eloszlástérképe

69 68. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A µm szemcseméret-tartomány eloszlástérképe

70 69. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A 10-5 µm szemcseméret-tartomány eloszlástérképe

71 70. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A 5-2 µm szemcseméret-tartomány eloszlástérképe

72 71. melléklet Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó ábra: A 2 µm alatti szemcseméret-tartomány eloszlástérképe

73 72. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó Lymnaea palustris (Müller, 1774) Jelentős tűrőképességű, holarktikus elterjedésű vízi csiga faj (1. ábra), szerves anyagban gazdag vizeket is elviseli, árkokban, kubikgödrökben is megtelepedni képes taxon, de az időszakos vizekben kevésbé jelentős a megjelenése. Negyedidőszaki tavi képződményekben igen jelentős az előfordulása ennek a fajnak, mind a hidegebb, mind az enyhébb éghajlati szakaszokban felhalmozódott üledékes képződményekben megtalálható. Az előkerült héjakon szállítási mechanikai sérülés, vagy ragadozók által okozott sérüléseket nem lehetett kimutatni. A faj megjelenése a holocén, eutróf szikes vízhez, a fekete szikes tavi rendszer kifejlődéséhez köthető. A feltárt 6 példányból juvenilis héj nem került elő ábra Lymnaea palustris (Müller, 1774) a mórahalmi szelvényből Lymnaea truncatula (Müller, 1774) Jelentős tűrőképességű, holarktikus elterjedésű vízi csiga faj (2. ábra), szerves anyagban, oldott sókban gazdag, időszakosan kiszáradó vizeket is elviseli, tócsákban, sőt nedves réteken is megélni képes. Tipikus amfibikus, vízparti, párás nedves környezetben élő faunaelem. Az előkerült példányokon enyhén oldott felszín figyelhető meg, de ez a beágyazódási bélyeg valamennyi, szerves anyagban gazdag szikes vizekben élő Mollusca héjakon jelentkezik. A faj megjelenése a vízparti környezet kiterjedését, a holocén tó vízszintjének hirtelen csökkenését jelzi. A feltárt 3 példány közül juvenilis héj nem került elő. 2. ábra Lymnaea truncatula (Müller, 1774) a mórahalmi szelvényből

74 73. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó Planorbis planorbis (Linneus, 1758) Jelentős tűrőképességű, holarktikus elterjedésű vízi csiga faj (1. ábra), a Lymnaea palustris fajhoz hasonlóan szerves anyagban gazdag vizeket is elviseli, árkokban, kubikgödrökben is megtelepedni képes taxon, de az időszakos vizekben kevésbé jelentős a megjelenése. Negyedidőszaki tavi képződményekben igen jelentős az előfordulása ennek a fajnak, mind a hidegebb, mind az enyhébb éghajlati szakaszokban felhalmozódott üledékes képződményekben megtalálható. Az előkerült héjakon szállítási mechanikai sérülés, vagy ragadozók által okozott sérüléseket nem lehetett kimutatni. A faj domináns megjelenése a holocén, eutróf szikes vízhez, a fekete szikes tavi rendszer kifejlődéséhez köthető, de már a jégkori fehér szikes tavi rendszerben is jelentős faunaalkotó elem volt. A feltárt adult példányok sugarának mérete: 2,25 +/- 0,54 megfelelt a szikes vizekben megfigyelt példányok méretének (Androskovics, 1979). A juvenilis/adult arány valamennyi mintában % és % között mozgott, összesen 65 példány alapján ábra Planorbis planorbis (Linneus, 1758) a mórahalmi szelvényből Planorbarius corneus (Linneus, 1758) Jelentős tűrőképességű, euro-szibériai elterjedésű vízi csiga faj (2. ábra), mérete a hidegebb, vagy sósabb vizekben jellegzetesen megváltozik. Jól tűri a szerves anyag szennyeződést, de az időszakos vizeket kerüli. Az üledékben feltárt adult példányok sugarának mérete: 2,72 +/- 0,36 is megfelelt a szikes vizekben megfigyelhető méretnek. A rétegsorban feltárt 5 héj közül egy bizonyult juvenilisnek, és ez 20 %-nak felel meg. 2. ábra Planorbarius corneus (Linneus, 1758) a mórahalmi szelvényből

75 74. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó Anisus spirorbis (Linnaeus, 1758) Időszakos vízborítást is elviselő, palearktikus elterjedésű faunaelem (1. ábra). Az európai vízi fajok közül ez a taxon viseli el a legjelentősebb vízben oldott sóanyagot és a leglúgosabb (9-10 közötti ph-t) vizeket is (Horváth, 1950). Az előkerült 321 példányból 47 db bizonyult juvenilisnek. Ez összességében 14,64 %-nak bizonyult, de egyes mintákban 10 % alatt volt (holocén szintek), míg a jégkori mintákban meghaladta a 19 %-ot a juvenilis héjak aránya. A héjak sugarának mérete a holocén szintben meghaladt a 2,0 mm-t, míg a jégkori rétegben az adult héjak sugarának átlaga 2,0 mm alatt volt (1,92 mm). Valószínűsíthető, hogy a jégkori hidegebb vízi környezet, a jelentősebb oldott sótartalom következtében jelentkezett kisebb méretben az Anisus spirorbis fajnak az egyedei ábra Anisus spirorbis (Linnaeus, 1758) a mórahalmi szelvényből Hippeutis complanatus (Linnaeus, 1758) Jelentős tűrőképességű, holarktikus elterjedésű vízi csiga faj (2. ábra), a Lymnaea palustris fajhoz hasonlóan szerves anyagban gazdag vizeket is elviseli, árkokban, kubikgödrökben is megtelepedni képes taxon, de az időszakos vizekben kevésbé jelentős a megjelenése. A legjelentősebb lehűlések (glaciálisokon belüli stadiális szintek) során felhalmozódott üledékekben hiányzik, elsősorban az enyhébb éghajlati szakaszokban (interglaciálisok, interstadiálisok során) felhalmozódott üledékekre jellemző malakofauna elem. Így nem véletlen, hogy a holocén kori, eutróf, lúgos tavi rendszerre jellemző bioindikátor taxonként jelentkezett ez a faunaelem a mórahalmi üledéksorozatban. Minden előkerült példány (5 db) juvenilisnek bizonyult. 2. ábra Hippeutis complanatus (Linnaeus, 1758) a mórahalmi szelvényből

76 75. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó Oxyloma elegans (Risso, 1826) Döntően a holocén szintben megjelenő, holarktikus elterjedésű, erősen higrofil, vízparti faunaelem (1. ábra). A faj a vízben élő növények szárán, nedves réteken, gyékényes, sásos, nádas övben, lebegő hínarak felszínén él. Dominanciája alapján a holocén kori sekélyvizű szikes tóban jelentős kiterjedésű nádas, vagy nádas foltok alakulhattak ki, valamint jelentős kiterjedésű vízparti zóna (gyékényes, sásos öv) fejlődhetett ki az üledékgyűjtő peremén. A előkerült 338 egyedből 73 bizonyult juvenilisnek. Ez az összes egyed 21,6 %-a, de a holocén mintákban a juvenilis egyedek aránya 18 és 25 % között változott. Az adult egyedek magassági átlaga 7 és 11 mm között változott a mintákban. Ez az érték leginkább a szikes vizű, erősen lúgos fertő-tavi Oxyloma elegans populációk méretéhez hasonlítható (Andriskovits, 1979). 1. ábra Oxyloma elegans (Risso, 1826) a mórahalmi szelvényből Succinea oblonga (Draparnaud, 1801) Döntően a jégkori szintben megjelenő, Palearktikus elterjedésű, azon belül nyugat-szibériai elterjedési centrummal jellemezhető, erősen higrofil, vízparti faunaelem (2. ábra). A jégkori rétegekben a rendszertani értékkel nem, de paleoökológiai tartalommal bíró Succinea oblonga elongata forma (Lacka et al. 2008) jelent meg. A faj jelenléte alapján a jégkor végén, a későglaciális folyamán, a vízparti részen egy a holocén időszaknál hidegebb, hidegtűrő - nedvességkedvelő lágyszárúakkal borított térség alakulhatott ki, ahol ez a faunaelem ideális életfeltételeket talált. A Succinea oblonga recens populációival értelmetlen az összevetés, mivel ez a forma a jégkor végére jellemző, de a recens populációkhoz képest karcsúbbak, keskenyebbek a feltárt példányok (magasság/szélesség arány 1,79 és 1,48 értékek között változott az adult egyedeknél). Az adult példányok hossza 6,15 és 6,03 mm között, míg a szélesség 3,42 és 4,07 mm között változott. A juvenilis egyedek aránya mintánként változó volt, de a 256 összes egyedből 147 db bizony juvenilis egyednek. Az összes Succinea oblonga egyednek több mint 57 %-a juvenilis egyednek bizonyult ábra Succinea oblonga (Draparnaud, 1801) a mórahalmi szelvényből

77 76. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó Cochlicopa lubricella (Poro 1938) A faj közép és délkelet-európai, más elképzelések szerint ponto-mediterrán elterjedésű, és a száraz, egyéves homoki gyepektől egészen az évenként kiszáradó, szikesedő, nedves rétekig tartó dél-alföldi pannon sztyeppék - erdőssztyeppék egyik karaktereleme (Bába, 1976) ez a faj (1. ábra). Összesen előkerült 31 példányból 7 db bizonyult juvenilis elemnek és ez 22,6 %-át alkotja a teljes Cochlicopa lubricella egyedszámnak. Az adult példányok szélessége 2,13 és 2,18 mm, míg magasságuk 3,52 3,91 mm között változott. Mivel mind a jégkori, mind a holocén mintákból relatíve jelentős mennyiségben kerültek elő Cochlicopa lubricella példányok, ezért feltételezhető, hogy a mérsékeltövi sztyepp erdőssztyepp növényzet már a jégkor folyamán is viszonylag jelentős felültet boríthatott a vizsgált tavi üledékgyűjtő rendszer környezetében ábra Cochlicopa lubricella (Poro 1938) a mórahalmi szelvényből Granaria frumentum (Draparnaud, 1805) A faj közép és délkelet-európai, más elképzelések szerint ponto-mediterrán elterjedésű, és a száraz, egyéves homoki gyepektől egészen az évenként kiszáradó, szikesedő, nedves rétekig tartó dél-alföldi pannon sztyeppék - erdőssztyeppék egyik karaktereleme (Bába, 1976) ez a faj is, hasonlóan a Cochlicopa lubricella taxonhoz (2. ábra). Összesen előkerült 3 példány mindegyike adult volt. Az adult példányok szélessége 2,71 és 2,87 mm, míg magasságuk 65,09 68,21 mm között változott. Meglepő, de csak a jégkori mintákból kerültek elő Granaria frumentum példányok, ezért feltételezhető, hogy a mérsékeltövi sztyepp erdőssztyepp növényzet már a jégkor folyamán is viszonylag jelentős felültet boríthatott a vizsgált tavi üledékgyűjtő rendszer környezetében. 2. ábra Granaria frumentum (Draparnaud, 1805) a mórahalmi szelvényből

78 77. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó Chondrula tridens (Müller, 1774) A faj közép és délkelet-európai, más elképzelések szerint ponto-mediterrán elterjedésű, és a száraz, egyéves homoki gyepektől egészen az évenként kiszáradó, szikesedő, nedves rétekig tartó dél-alföldi pannon sztyeppék - erdőssztyeppék egyik karaktereleme (Bába, 1976) ez a faj is, hasonlóan a Cochlicopa lubricella, Granaria frumentum, Helicopsis striata taxonokhoz (1. ábra). A termomezofil pannon sztyeppei - erdőssztyeppei fajok közül a Chondrula tridens faj rendelkezik a legjelentősebb tűrőképességgel, az eddigi adatok alapján a jégkor leghidegebb szakaszaiban, felső würm stadiális szintjeiben is az alföldi malakofauna részét képezte (Sümegi, 2005). A 12 előkerült példány adult volt, 14,32 12,36 mm hosszúság és 4,22 3,99 mm szélesség között változtak héjak paraméterei, és ezek a paraméterek megfelelnek a napjainkban a száraz gyepekben élő tonnacsiga (Chondrula tridens) méreteinek. 1. ábra Chondrula tridens (Müller, 1774) a mórahalmi szelvényből 78 Helicopsis striata (Müller, 1774) A faj közép és délkelet-európai, más elképzelések szerint ponto-mediterrán elterjedésű, és a száraz, egyéves homoki gyepektől egészen az évenként kiszáradó, szikesedő, nedves rétekig tartó dél-alföldi pannon sztyeppék - erdőssztyeppék egyik karaktereleme (Bába, 1976) ez a faj is, hasonlóan a Cochlicopa lubricella, Granaria frumentum, Chondrula tridens taxonokhoz (2. ábra). Ugyanakkor ennek a fajnak döntő elterjedése a homoki gyepekben figyelhető meg és valószínűsíthető, hogy a homoki gyepek a holocén során is kiterjedtek lehettek a vizsgált területen. Ennek ellenére csak a jégkori mintákból kerültek elő Granaria frumentum példányok, ezért feltételezhető, hogy a mérsékeltövi sztyepp erdőssztyepp növényzet már a jégkor folyamán is viszonylag jelentős felültet boríthatott a vizsgált tavi üledékgyűjtő rendszer környezetében. Mindhárom előkerült egyed adult volt és a méretük átlaga 8,22 mm szélesnek és 7,11 mm magasnak adódott. 2. ábra Helicopsis striata (Müller, 1774) a mórahalmi szelvényből

79 78. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Magyarország, Mórahalom, Nagyszéksós-tó Perforatella rubiginosa (Schmidt, 1853) A faj hidegtűrő, euroszibériai elterjedésű karakterelem, a jégkori nedves rétek, vízparti területek, ritkás ártéri, vízparti erdők egyik jellegzetes taxonja (1. ábra). Napjainkban is megtalálható az alföldi területen, de elsősorban refugiális területeken, árterek, mocsarak és lápok hidegzugaiban. A jégkorban sokkal elterjedtebb faunaelem volt, több száz lelőhelye ismeretes a jégkori folyók széles árterein, jégkori mocsarakban kialakult infúziós löszökben, lápok, folyóvizek peremén. Az előkerült 5 példány mindegyike adult egyed volt, és 6,5 mm átlagos szélességgel és 4,6 mm magassággal ábra Perforatella rubiginosa (Schmidt, 1853) a mórahalmi szelvényből

80 79. melléklet A mórahalmi Nagyszéksós-tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 7. mintájából kiválogatott malakofauna 1 (Anisus spirorbis bal felső, Granaria frumentum jobb felső, Cochlicopa lubricella alsó középső) ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 7. mintájából kiválogatott malakofauna 2 (Chondrula tridens bal felső, Succinea oblonga jobb felső, Helicopsis striata alsó középső)

81 80. melléklet A mórahalmi Nagyszéksós-tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 6. mintájából kiválogatott malakofauna 1 (Planorbis planorbis bal felső, Chondrula tridens jobb felső, Granaria frumentum alsó középső) ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 6. mintájából kiválogatott malakofauna 2 (Succinea oblonga bal felső, Anisus spirorbis jobb felső, Helicopsis striata alsó középső)

82 81. melléklet A mórahalmi Nagyszéksós-tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 5. mintájából kiválogatott malakofauna 1 (Anisus spirorbis bal felső, Planorbis planorbis jobb felső, Cochlicopa lubricella alsó középső) ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 5. mintájából kiválogatott malakofauna 2 (Succinea oblonga bal felső, Oxyloma elegans jobb felső, Chondrula tridens alsó középső)

83 82. melléklet A mórahalmi Nagyszéksós-tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 4. mintájából kiválogatott malakofauna 1 (Lymnaea palustris bal középső, Cochlicopa lubricella jobb középső, Planorbarius corneus alsó középső, Hippeutis complanatus felső középső) ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 4. mintájából kiválogatott malakofauna 2 (Planorbis planorbis bal felső, Anisus spirorbis jobb felső, Oxyloma elegans alsó középső)

84 83. melléklet A mórahalmi Nagyszéksós-tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 3. mintájából kiválogatott malakofauna 1 (Lymnaea truncatula bal felső, Planorbis planorbis jobb felső, Oxyloma elegans alsó középső) ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 3. mintájából kiválogatott malakofauna 1 (Anisus spirorbis bal felső, Cochlicopa lubricella jobb felső, Perforatella rubiginosa alsó középső)

85 84. melléklet A mórahalmi Nagyszéksós-tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 2. mintájából kiválogatott malakofauna 1 (Lymnaea palustris bal felső, Planorbis planorbis jobb felső, Hippeutis complanatus alsó középső) ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 2. mintájából kiválogatott malakofauna 2 (Anisus spirorbis bal felső, Cochlicopa lubricella jobb felső, Perforatella rubiginosa alsó középső)

86 85. melléklet A mórahalmi Nagyszéksós-tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 2. mintájából kiválogatott malakofauna 3 (Chondrula tridens bal felső, Cochlicopa lubricella jobb felső, Oxyloma elegans alsó középső) ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 1. mintájából kiválogatott malakofauna 1 (Perforatella rubiginosa bal középső, Chondrula tridens jobb középső, Vallonia enniensis - alsó középső, Planorbarius corneus felső középső)

87 86. melléklet A mórahalmi Nagyszéksós-tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 1. mintájából kiválogatott malakofauna 2 (Vallonia enniensis bal felső, Cochlicopa lubricella jobb felső, Oxyloma elegans alsó középső) ábra A mórahalmi Nagy Széksós-tó szelvényének 1. mintájából kiválogatott malakofauna 2 (Planorbis planorbis bal felső, Lymnaea palustris jobb felső, Anisus sprirorbis alsó középső)

88 87. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra: A ph eloszlástérképe

89 88. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra: A vezetőképesség eloszlástérképe

90 89. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra: A hidro-karbonátion-koncentráció eloszlástérképe

91 90. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A nitrát-ion eloszlástérképe

92 91. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A foszfát-ion eloszlástérképe

93 92. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A nátrium-ion eloszlástérképe

94 93. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A kálium-ion eloszlástérképe

95 94. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A kalcium-ion eloszlástérképe

96 95. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A magnézium-ion elszlástérképe

97 96. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A E4 eloszlástérképe

98 97. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A E6 eloszlástérképe

99 98. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra Az E4/E6 érték eloszlástérképe

100 99. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra Az E2 érték eloszlástérképe

101 100. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra Az E3 érték eloszlástérképe

102 101. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra Az E2/E3 érték eloszlástérképe

103 102. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A vízkeménység eloszlástérképe

104 103. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra Az effektív kalcium-, magnézium-koncentráció összeg eloszlástérképe

105 104. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra Az effektív sókoncentráció eloszlástérképe

106 105. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A magnézium százalék eloszlástérképe

107 106. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A relatív nátrium-tartalom eloszlástérképe

108 107. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra Az effektív relatív nátrium-tartalom eloszlástérképe

109 108. melléklet Románia, Nagyvárad, Petea tó ábra A maradék nátrium-karbonát-egyenérték (szódaegyenérték) eloszlástérképe

110 109. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Románia, Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó Theodoxus prevostianus (C. Pfeiffer, 1928) Kárpát medence néhány elszigetelt forrásvízében fennmaradt, a középső pleisztocén során kialakult endemikus faj (1. ábra) (Krolopp, 1973, Sümegi 1999). Jelenleg a következő élőhelyei ismeretesek a medencében: ausztriai Bad Vöslau és Bad Fischau, a horvátországi Bušeča vas, a magyarországi Kács. Ez a faj ismeretes volt Püspökfürdőn is (Wolf, 1863, Kormos, 1903a,b, 1905a,b), bár utolsó élő példányait még Mocsáry Sándor gyűjtötte az 1870-es években, de a faj Nagyváradtól déli irányban található bihari Răbăgani területén a XIX. századtól kezdődően 2007-ig (Kimakowicz, , Grossu, 1936, Jurcsák, 1969, Sîrbu Benedek, 2005) megtalálható volt. Sajnos éppen napjainkban zajló építkezés nyomán pusztult ki ez az utolsó ismert romániai populációja is ennek a fajnak (Sîrbu Benedek, 2009) Răbăgani területén. Ezen faj püspökfürdői recens előfordulásának sorsa ismeretlen, ugyanis Mocsáry Sándor adatait, anyagát követően senki nem talált élő példányát ennek a fajnak a püspökfürdői területen (Sirbu, 2006), így kipusztulása a vizsgált területről is a XIX. század második felére, vagy a XX. század első felére tehető ábra Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1928 a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből Fagotia acicularis (Ferussac, 1823) Dél-kelet európai elterjedésű faunaelem (2. ábra), amely a Duna és mellékfolyói révén elterjedt a Kárpát-medencében, elsősorban annak déli részén, illetve ismeretesek langyos és hideg forrásvizekben is. Adataink alapján a püspökfűrdői területről a holocén során kihalt a Fagotia acicularis, és ezt támasztja alá a napjainkban végzett recens felmérések is (Sirbu, 2006). A bihari Răbăgani területéről, a Fekete Körös vízgyűjtő területéről ismeretes Clessini (1887) munkájától kezdődően, de a területen zajló csatornázások és építkezések nyomán ennek a fajnak is kérdéses a Körös-völgyi fennmaradása (Sirbu, 2006). 2. ábra Fagotia acicularis Ferussac, 1823 a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből

111 110/a. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Románia, Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó Melanopsis parreyssii (Phillippi, 1847) Endemikus faunaelem, egyetlen ismert lelőhelye a püspökfürdői / Baile 1 Mai termáltó. Az első munka, amely a püspökfürdői Melanopsis taxonokról beszámolt von Bregrath Franz Ritter Hauer osztrák geológushoz köthető (Hauer, 1852). Viszont ismeretes, hogy a Melanopsis parreyssii faj leírója a német Phillippi összefoglaló munkájában (Phillippi, 1847) a 176. oldalon, és a IV táblának a 15. képén bemutatott egyedet (1. ábra) Magyarországról származtatta és gyűjtőnek (valamint leírónak) von Mühlfeld osztrák természetbúvárt nevezete meg. Sajnos Phillippi munkájában nem tesz említést a példány pontosabb lelőhelyéről, és arról sem mikor és hol járt von Mühlfeld Magyarországon, vagy hogyan jutott a Melanopsis parreyssii első tudományos érdeklődést kiváltó példányához. Nem igazolható jelenleg, de nem is zárható ki, hogy a faj eredeti leírásához használt példány Püspökfürdőről származhattak, mivel itt a felszínen is jelentős számban fellelhető ennek a fajnak az egyedei, és ekkor még a püspökfürdői terület a történelmi Magyarországhoz tartozott ábra Melanopsis parreyssii Phillippi, 1847 faj első leírásánál felhasznált példány (Phillippi, 1847 monografikus művéből) Az első földtani rétegsort és a rétegekben található Melanopsis taxonokat von Heinrich Wolf császári geológus közölte a püspökfürdői területről (Wolf, 1863). Von Heinrich Wolf által közölt rétegsor, benne egy holocén kezdeti humuszos szinttel, közvetlenül a meleg vizű tó partján helyezkedett el (Wolf, 1863: 290 oldal, 7. ábra). Sajnos von Heinrich Wolf sem égtájat, sem térképet, sem méretarányt nem közölt, mindössze, az elmúlt 150 év során történt változások miatt ma már nehezen használható leírást adott meg ebben az alapcikkében, de közölt szelvényében lévő rétegsor egyes elemei a később elkészített feltárásokban is megfigyelhetőek voltak, így még ma is használható adatokat találhatunk Wolf (1863) munkájában. Ezt követően Zsigmondy Béla vízkutató fúrásának rétegsora (1886) és Wolf munkája nyomán a Nagyvárad földtani feldolgozása során említették meg ezeket a Mollusca fajokat (Szontágh, 1890).

112 110/b. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Románia, Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó A korábbi vizsgálatok ellenére Tóth Mihály magyar természettudományi szakember volt az első, aki Magyar Orvosok és Természetvizsgálók augusztus ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyűlés részletesen beszámolt a püspökfürdői terület negyedidőszaki malakofaunájáról, köztük a Melanopsis fajok változásairól (Tóth, 1891). Munkájában mintegy 2 méteres földtani szelvényből rétegenként, egyeléses technikával kiemelt Mollusca faunát ismertette, és a Melanopsis fajok változásai nyomán egy olyan negyedidőszaki fejlődési sort írt le, amelyben igen jelentős számú Melanopsis fajt határolt le. Tóth (1891) a püspökfürdői meleg vizű tavat az ó-allúviumnál (mai felfogásunk alapján holocénnél) idősebbnek tartotta. Tóth Mihály a Melanopsis fajokat olyan harmadidőszaki Melanopsis taxonokból, egészen pontosan olyan közös ősből származtatta, amelyek túlélte a jégkort és az egész faunát harmadidőszaki eredetűnek, a területet pedig harmadidőszaki refugiális areának gondolta. Tóth Mihály munkája nyomán előbb Spiridon Brusina, majd Kormos Tivadar végzett malakológiai vizsgálatokat a püspökfürdői negyedidőszaki Mollusca fajokon, köztük a Melanopsis és Theodoxus taxonokon (Brusina, 1902, Kormos, 1903a,b, 1905a,b). Spiridon Brusina nem alakított ki sem fúrást, sem szelvényt a területen, elsősorban felszínen található anyagokat, valamint a Tóth Mihály által szelvényből gyűjtött anyagot vizsgálta meg taxonómiai szempontból (Brusina, 1902). Brusina munkájában a Melanopsis parreyssii fajjal együtt 8 fajt határozott meg, valamint 23 változatot különböztetett meg. Sajnos sem ábrákat, sem részletes leírást nem adott meg sem a fajokhoz, sem a változatokhoz, mindössze rövid, néhány soros latin diagnózist adott a taxonokhoz (Brusina, 1902). Brusina 1902-ben - Straub Móric paleobotanikus korábbi munkája nyomán (Straub, 1891) - egy a jégkorban a meleg vizű tó következtében harmadidőszakból fennmaradt szubtropikus oázis utolsó maradványainak tekintette a püspökfürdői Melanopsis taxonokat, köztük a Melanopsis parreyssii fajt (2. ábra) ábra Melanopsis parreyssii Phillippi, 1847 a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből Kormos Tivadar a terület morfológiai és földtani adottságainak feltérképezését és a Zsigmondy féle vízkutató fúrás szelvényének értékelését követően Tóth Mihály szelvénye közelében, de attól egy jóval mélyebb, mintegy 11 méteres ásott szelvény és fúrás kombinációját alakította ki. Kormos az igen részletes rétegtani, földtani elemzés mellett a Brusina által leírt fajokat és változatokat, valamint a rétegsorból előkerült Theodoxus és Melanopsis példányokat is részletesen elemezte (Kormos, 1903a,b, 1905a,b). A vezetésével kialakított földtani szelvény mellett más felszíni szelvényeket is megvizsgált, térképet, földtani szelvényt közölt a vizsgált területről, ahol feltüntette Tóth Mihály, valamint a saját szelvényének helyét is.

113 110/c. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Románia, Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó Kormos Tivadar átfogó munkáját tekintettük a legfontosabb kiindulási alapnak a püspökfürdői terület földtani fejlődését, kronológiáját és a malakofauna, közte a Thedoxus és Melanopis taxonok fejlődésének feltárását megcélzó kutatásainkhoz. Kormos legfontosabb megállapításait a Püspökfürdő faunájával kapcsolatban, amelyekre később még visszatérünk, a következőkben foglalhatjuk össze, mind a Melanopsis, mind a Theodoxus (Neritina) taxonok harmadidőszaki ősre vezethetők vissza. Véleménye szerint a mai püspökfürdői fauna egyértelműen reliktum jellegű, egy harmadidőszaki, trópusi körülmények között élt fauna jégkort túlélő maradványa, amelynek közvetlen leszármazási kapcsolata, faunafejlődési előzményei a szlavóniai fiatal harmadidőszaki malakofaunában figyelhetők meg ábra A Melanopsis parreyssii biometriai elemzésénél használt röntgenfelvétel Ugyanakkor már Kormos felfigyelt arra is, hogy a püspökfürdői Melanopsis egyedek egy jelentős része leszármazási kapcsolatba hozható Fagotia (általa még Melanopsisnak nevezett) nemzetség fajaival, a Fagotia acicularis és a Fagotia esperi fajokkal (Kormos, 1905a). Ez utóbbi fajokat Esperiana (Microcolpia) daudebartii acicularis (Férussac, 1823) és Esperiana (Fagotia) esperi (Férussac, 1823) néven napjainkban egyes szerzők pontikus elterjedésűnek tekintik (Fehér et al. 2004). Viszont ezeknek a fajoknak a ciklikus megjelenése a Kárpát-medencében egyértelműen a negyedidőszak enyhébb, interglaciális szakaszaihoz, és nem a harmadidőszakhoz köthető (Krolopp, 1973, 1983). Az itt bemutatott adataink nyomán, valamint a genetikai vizsgálatok (Smolen- Falniowski, 2009) alapján Kormos Tivadar több mint 100 évvel ezelőtti sejtéseit bizonyítani lehetett a Melanopsis parreyssii a Fagotia acicularis taxonból levált sister taxonnak (fajnak, vagy termálvízhez alkalmazkodott ökoformának) tekinthető. Az előkerült adult héjak mérete (3. ábra) alatta maradt a recensen megfigyelhető 18 mm héjhossz értéket (15,52 mm héjhossz átlag), míg a szelvényben feltárt Melanopsis parreyssii héjak szélességének átlaga 6,81 mm-nek adódott.

114 111. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Románia, Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó Planorbis planorbis (Linneus, 1758) Jelentős tűrőképességű, holarktikus elterjedésű vízi csiga faj (1. ábra), a Lymnaea palustris fajhoz hasonlóan szerves anyagban gazdag vizeket is elviseli, árkokban, kubikgödrökben is megtelepedni képes taxon, de az időszakos vizekben kevésbé jelentős a megjelenése. Negyedidőszaki tavi képződményekben igen jelentős az előfordulása ennek a fajnak, mind a hidegebb, mind az enyhébb éghajlati szakaszokban felhalmozódott üledékes képződményekben megtalálható. Az előkerült, döntően jégkori 30 példányból 11, a faj egyedeinek mintegy harmada bizonyult juvenilisnek. Az adult példányok mérete teljesen átlagos volt, 5,72 +/- 0,31 mm sugarú átlagot adódott ábra Planorbis planorbis (Linneus, 1758) a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből Anisus spirorbis (Linnaeus, 1758) Időszakos vízborítást is elviselő, palearktikus elterjedésű faunaelem (2. ábra). Az európai vízi fajok közül ez a taxon viseli el a legjelentősebb vízben oldott sóanyagot és a leglúgosabb (9-10 közötti ph-t) vizeket is (Horváth, 1950). Az előkerült holocén korú 3 példány mindegyike adultnak bizonyult. A héjak sugarának mérete meghaladt a 2,0 mm-t. Valószínűsíthető, hogy a holocén termálvízi vízi környezet, a jelentősebb oldott mészsótartalom következtében jelentkezett kisebb mérete az Anisus spirorbis. 2. ábra Anisus spirorbis (Linneus, 1758) a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből

115 112. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Románia, Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó Gyraulus laevis (Alder, 1838) Jelentős tűrőképességű, holarktikus elterjedésű vízi csiga faj (1. ábra), a szerves anyagban gazdag vizeket is elviseli, árkokban, kubikgödrökben is megtelepedni képes taxon. A legjelentősebb lehűlések (glaciálisokon belüli stadiális szintek) során felhalmozódott üledékekben hiányzik, elsősorban az enyhébb éghajlati szakaszokban (interglaciálisok, interstadiálisok során) felhalmozódott üledékekre jellemző malakofauna elem. Így nem véletlen, hogy a holocén kori, eutróf, mészsókban gazdag tavi rendszerre jellemző bioindikátor taxonként jelentkezett ez a faunaelem. Minden előkerült példány (33 db) adultnak bizonyult és a köldöktől a héj peremvonaláig tartó héjsugár átlaga 3,22 mm-nek bizonyult a 33 egyed elemzése alapján. 1. ábra Gyraulus laevis (Linneus, 1758) a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből 115 Armiger crista (Linnaeus, 1758) Jelentős tűrőképességű, holarktikus elterjedésű vízi csiga faj (2. ábra), a szerves anyagban gazdag vizeket is elviseli, ezekben a vizekben elsősorban a vízi növények levelein él. A legjelentősebb lehűlések során felhalmozódott üledékekben is elterjedt faunaelem, a jégkor végén felhalmozódott üledékekre jellemző taxon (Krolopp, 1973, 1983). Minden előkerült példány (11 db) adultnak bizonyult és a köldöktől a héj peremvonaláig tartó héjsugár átlaga 2,72 mm-nek bizonyult a 11 egyed elemzése alapján. Ez alatta marad a holocén és a recens egyedek átlagának és ez az adat is bizonyítja, hogy a jégkori, langyos vízzel jellemezhető termáltóban nem minden ökológiai tényező lehetett optimális a mérsékeltövi édesvízi fajok számára, mert a héjak mérete alatta maradt a holocén kori és recens egyedek méretének. 2. ábra Armiger crista (Linneus, 1758) a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből

116 113. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Románia, Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó Succinea putris (Linnaeus, 1758) Csak a holocén szintben megjelenő, holarktikus elterjedésű, erősen higrofil, vízpartin faunaelem (1. ábra). A faj a vízben élő növények szárán, nedves réteken, gyékényes, sásos, nádas övben, lebegő hínarak felszínén él. Dominanciája alapján a holocén kori sekélyvizű termáltóban jelentős kiterjedésű nádas, vagy nádas foltok alakulhattak ki, valamint jelentős kiterjedésű vízparti zóna (gyékényes, sásos öv) fejlődhetett ki az üledékgyűjtő peremén. A előkerült mindhárom egyed adultnak bizonyult ábra Succinea putris (Linneus, 1758) a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből Vallonia pulchella (Linnaeus, 1758) Csak a holocén szintben megjelenő, holarktikus elterjedésű, szubhigrofil, vízparti területeken, réteken elterjedt faunaelem (2. ábra). Összesen két adult egyede került elő. A faj jelenléte is bizonyítja, hogy a holocén tó mérete a jégkori tóhoz képest lecsökkent, így a szárazföldi fajok könnyebben mosódhattak be az üledékgyűjtő rendszerbe. 2. ábra Vallonia pulchella (Linneus, 1758) a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből

117 114. melléklet Az előkerült Mollusca fajok leírása, Románia, Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó Perforatella rubiginosa (Schmidt, 1853) A faj hidegtűrő, euroszibériai elterjedésű karakterelem, a jégkori nedves rétek, vízparti területek, ritkás ártéri, vízparti erdők egyik jellegzetes taxonja (1. ábra). Napjainkban is megtalálható az alföldi területen, de elsősorban refugiális területeken, árterek, mocsarak és lápok hidegzugaiban. A jégkorban sokkal elterjedtebb faunaelem volt, több száz lelőhelye ismeretes a jégkori folyók széles árterein, jégkori mocsarakban kialakult infúziós löszökben, lápok, folyóvizek peremén. Az előkerült példányok mindegyike adult egyed volt, és 6,21 mm átlagos szélességgel és 4,53 mm magassággal. A faj jelenléte is bizonyítja, hogy a holocén tó mérete a jégkori tóhoz képest lecsökkent, így a szárazföldi fajok könnyebben mosódhattak be az üledékgyűjtő rendszerbe ábra Perforatella rubiginosa (Schmidt, 1853) a püspökfürdői / Baile 1 Mai szelvényből

118 115. melléklet A Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra Az első paleoökológiai szint ( minta, 8,4-7,2 méter között) egyik mintájának malakofaunája (jobb felső Planorbis planorbis, bal felső Theodoxus prevostianus, alsó középső Fagotia acicularis) ábra A második jégkori paleoökológiai szint ( minta, 7,2-2,0 méter között) egyik jellemző mintájának malakofaunája (jobb felső Theodoxus prevostianus, bal felső Armiger crista, alsó középsőn Fagotia acicularis)

119 116. melléklet A Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó szelvényének kiválogatott malakofaunája 1. ábra A harmadik jégkori paleoökológiai szint (a felszínközeli 10 minta, felszínközeli 2,0 méter között) egyik jellemző mintájának malakofaunája (felső jobb Succinea putris, felső középső Planorbis planorbis, felső jobb Gyraulus laevis, bal alsó Theodoxus prevostianus, alsó középső Fagotia acicularis, alsó jobb Melanopsis parreyssii) ábra A harmadik jégkori paleoökológiai szint (a felszínközeli 4. minta, felszínközeli 0,6 0,8 méter között) egyik jellemző mintájának malakofaunája (felső jobb Anisus spirorbis, felső középső Gyraulus laevis, felső jobb Theodoxus prevostianus, alsó középső Melanopsis parreyssii)

120 117. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 1. PF 1_1: Anyag: 3 csont darab No. 1. PF 1_2: Anyag: 1 csigakagyló darab 1. ábra: Meghatározhatatlan gerinces csontmaradványok ábra: Meghatározhatatlan Gastropoda No. 3. PF 3_1: Anyag:1 csigolya Mérések: az ízületi csontlap átmérője 1.35x1.22, 1.33x1.19, hossza: ábra: Meghatározhatatlan halfaj

121 118. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 3. PF 3_2: Anyag: 1 garat fog (zúzófog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.95x1.42 No. 3. PF 3_3: Anyag: 1 garat fog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 3.0x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 121 No. 3. PF 3_4: Anyag: 1 garat fog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 2.55x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 3. ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758)

122 119. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 3. PF 3_5: Anyag: 1 garat fog (zúzófog) Mérések: a rágófelület átmérője: 3.55x3.00 Különlegesség: a fog rágófelületén molluska kagyló töredékek figyelhetők meg No. 3. PF 3_6: Anyag: 1 garat fog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 3.72x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) No. 4. PF 4_1: Anyag: 1 ujjperc Mérések: hossza: ábra Meghatározhatatlan farkatlan

123 120. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 5. PF 5_1: Anyag: 1 mellkascsont test középpontjához közelebb eső felének darabja Mérések: maximális átmérő: Leírás: a capitulum borda és a tuberculum borda törött. Ezen tények ellenére legszélén lévő gerinccsigolya stuktúrája megfelelő a meghatározáshoz. A Cervus, Bison és Bubalus nemek mellkascsontjaival való közvetlen összehasonlítás után a három lehetséges nem kizárható. 1. ábra Bos taurus (LINNAEUS, 1758) No. 10. PF 10_1: Anyag: 1 test középpontjához közelebb eső felkarcsont darab Mérések: hosszúság: No. 10. PF 10_2: Anyag: 1 garat fog (zúzófog) Mérések: a rágófelület átmérője: 4.2x ábra Meghatározhatatlan farkatlan 3. ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758)

124 121. melléklet Băile 1 Mai 1/Püspökfürdő, Petea tó No. 13. PF 13_1: Anyag: 1 csont darab Mérések: maximális átmérő: 22.0 No. 19. PF 19_1: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 2.25x ábra Meghatározhatatlan halmaradvány 124 No. 19. PF 19_2: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.59x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 3. ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758)

125 122. melléklet Băile 1 Mai 1/Püspökfürdő, Petea tó No. 19. PF 19_3: Anyag: 1 csigolya Mérések: az ízületi csontlap átmérője 1.19x0.84, 1.25x0.90, hossza: ábra Meghatározhatatlan halmaradvány No. 19. PF 19_4: Anyag: 1 csigolya Mérések: az ízületi csontlap átmérője 1.09x0.91, 1.12x1.12, hossza: ábra Meghatározhatatlan halmaradvány No. 19. PF 19_5: Anyag: 1 csigolya Mérések: az ízületi csontlap átmérője 1.26x1.11, 1.51x1.05, hossza: ábra Meghatározhatatlan halmaradvány

126 123. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 19. PF 19_6: Anyag: csontdarab No. 20. PF 20_1: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 5.10x ábra Meghatározhatatlan gerinces-maradvány 126 No. 20. PF 20_2: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.44x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 3. ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758)

127 124. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 20. PF 20_3: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 2.00x1.50 No. 20. PF 20_4: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.54x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 127 No. 20. PF 20_5: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.62x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 3. ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758)

128 125. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 20. PF 20_6: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.62x1.05 No. 20. PF 20_7: Anyag: 1 garatfog (zúzófog) Mérések: a rágófelület átmérője: 2.67x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 128 No. 20. PF 20_8: Anyag: 1 garatfog (zúzófog) Mérések: a rágófelület átmérője: 2.22x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 3. ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758)

129 126. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 20. PF 20_9: Anyag: 1 garatfog (zúzófog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.95x1.35 No. 20. PF 20_10: Anyag: 1 garatfog (zúzófog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.70x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 129 No. 25. PF 25_1: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 3.40x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 3. ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758)

130 127. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 25. PF 25_2: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 2.15x1.62 No. 25. PF 25_3: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.37x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 130 No. 25. PF 25_4: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.30x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 3. ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758)

131 128. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 25. PF 25_5: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.80x1.30 No. 25. PF 25_6: Anyag: 1 garatfog (őrlőfog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.50x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 131 No. 25. PF 25_7: Anyag: 1 garatfog Mérések oldalnézetben: hossz: 4.4, szélesség: ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) 3. ábra Scardinius erythrophtalmus (LINNAEUS, 1758)

132 129. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 25. PF 25_8: Anyag: 1 garatfog (zúzófog) Mérések: a rágófelület átmérője: 2.17x1.70 No. 25. PF 25_9: Anyag: 1 garatfog (zúzófog) Mérések: a rágófelület átmérője: 1.65x ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS 1758) ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS 1758) v No. 25. PF 25_10: Anyag: 1 csigolya Mérések: az ízületi csontlap átmérője 1.19x1.09, 1.13x1.13, hossza: ábra Meghatározhatatlan halmaradvány

133 130. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 28. PF 28_1: Anyag: 1 garatív 3 foggal Mérések: a fogak rágófelületének átmérője: 1) zúzófog: 1.12x0.82; 2) őrlőfog: 1.50x1.05; 3) őrlőfog:0.75x0. 57 No. 28. PF 28_2: Anyag: 1 singcsont Mérések: hossza: ábra Cyprinus carpio (LINNAEUS, 1758) ábra aff. Rana esculenta (LINNAEUS, 1758) No. 28. PF 28_3: Anyag: 1 fedődarab Mérések: hossza: ábra Meghatározhatatlan halmaradvány

134 131. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 28. PF 28_4: Anyag: 1 garatfog Mérések: a rágófelület átmérője: 1.00x ábra Carassius carassius (LINNAEUS, 1758) No. 31. PF 31_1: Anyag: 1 csigolya Mérések: ízületi csontlap átmérője: 1.00x0.98, 1.00x0.95, hossza: ábra Meghatározhatatlan halmaradvány No. 31. PF 31_2: Anyag: 1 csigolyadarab Mérések hátulnézetből: maximális magasság: 2.9, maximális szélesség: ábra Lacerta faj

135 132. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 31. PF 31_3: Anyag: 1 garatfog Mérések oldalnézetből: hossz: 4.35, szélesség: 1.37 No. 33. PF 33_1: Anyag: 1 tibio-fibula töredezett epifízissel Mérések: hossz: ábra Scardinius erythrophtalmus (LINNAEUS, 1758) ábra Meghatározhatatlan farkatlan No. 33. PF 33_2: Anyag: 3 csontdarab 3. ábra Meghatározhatatlan gerinces

136 133. melléklet Băile 1 Mai/Püspökfürdő, Petea tó No. 33. PF 33_3: Anyag: 2 növénymaradvány No. 36. PF 36_1: Anyag: 1 tibio-fibula töredezett diafízissel Mérések: hossz: ábra Meghatározhatatlan növényi maradványok ábra aff. Rana faj No. 36. PF 36_2: Anyag: 1 háti gerinctövis Mérések: hossz: ábra Meghatározhatatlan halmaradvány

Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdõ, Emõd u.)

Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdõ, Emõd u.) MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2009 27: 21 27 Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdõ, Emõd u.) Sölétormos Annamária, Szappanos Bálint & Krolopp Endre Abstract:

Részletesebben

Kvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén

Kvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 25-40 Kvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén FÛKÖH LEVENTE ABSTRACT: Quartermalacological researches on the territory

Részletesebben

A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei

A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 21 27 A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei Farkas Szilvia Abstract: The Pleistocene fossils of the Bátaszék brickyard. The loess sediments

Részletesebben

A Velencei-tó térségének kvartermalakológiai vizsgálata

A Velencei-tó térségének kvartermalakológiai vizsgálata MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2003 21: 29 35 A Velencei-tó térségének kvartermalakológiai vizsgálata Fûköh Levente Abstract: Quartermalacological examinations in the neighbourhood of

Részletesebben

A Zirci Arborétum Mollusca-faunája

A Zirci Arborétum Mollusca-faunája MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1999 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 17: 111 119 A Zirci Arborétum Mollusca-faunája Varga András Tóth Sándor Abstract: Mollusc fauna of Zirc Botanical Garden (Veszprém county, Hungary)

Részletesebben

A Somogy Megyei Múzeum ( Kaposvár) Mollusca gyűjteménye

A Somogy Megyei Múzeum ( Kaposvár) Mollusca gyűjteménye FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1994 19: 173-191 A Somogy Megyei Múzeum ( Kaposvár) Mollusca gyűjteménye VARGA ANDRÁS ABSTRACT: (Mollusks-collection of the Somogy County Museum.) Author revised

Részletesebben

Három löszfeltárás malakológiai vizsgálata a Nyárád-Harkányi-sík keleti peremén

Három löszfeltárás malakológiai vizsgálata a Nyárád-Harkányi-sík keleti peremén MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 69 80 Három löszfeltárás malakológiai vizsgálata a Nyárád-Harkányi-sík keleti peremén Újvári Gábor Abstract: Malacological Examination of Three

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A Péteri-tó (Kiskunsági Nemzeti Park) negyedidõszaki üledékeinek malakológiai vizsgálata

A Péteri-tó (Kiskunsági Nemzeti Park) negyedidõszaki üledékeinek malakológiai vizsgálata MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1999 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 17: 69 74 A Péteri-tó (Kiskunsági Nemzeti Park) negyedidõszaki üledékeinek malakológiai vizsgálata Fûköh Levente Absrtact: Malacological investigation

Részletesebben

Adatok Ábrahámhegy település (XM 98 Veszprém megye) malakofaunájához

Adatok Ábrahámhegy település (XM 98 Veszprém megye) malakofaunájához MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2004 22: 65 72 Adatok Ábrahámhegy település (XM 98 Veszprém megye) malakofaunájához Domokos Tamás Abstract: Contribution to the Knowledge of the Malacofauna

Részletesebben

Adatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához

Adatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2006 24: 53 60 Adatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához Páll-Gergely Barna Abstract. Additional data to the mollusc fauna of the

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához Győr környékén

Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához Győr környékén Földtani Közlöny 128/2-3, 519-530 (1998) Budapest Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához Győr környékén New data on the Relationship between the Danube's Alluvial Fan and Terraces in the vicinity

Részletesebben

Vízicsiga-fajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján

Vízicsiga-fajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 285 322 Vízicsiga-fajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján VARGA ANDRÁS CSÁNYI BÉLA ABSTRACT: (Range

Részletesebben

A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998)

A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Crisicum 3. pp.79-109. A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Domokos Tamás - Lennert József Abstract Molluscs of the Körös and Berettyó Rivers (1902-1998): The authors presents the mollusc fauna

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

adatai KROLOPP Endre - VARGA András Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Mátra Múzeum, Gyöngyös

adatai KROLOPP Endre - VARGA András Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Mátra Múzeum, Gyöngyös Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 15: 77-98, 1990 Az Alpokalja malakológiai adatai KROLOPP Endre - VARGA András Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Mátra Múzeum, Gyöngyös kutatásának ABSTRACT: (Data nf

Részletesebben

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Mindszent melletti Koszorú-halom és Szöllô-part negyedidôszaki képzôdményei és Mollusca-faunájuk

A Mindszent melletti Koszorú-halom és Szöllô-part negyedidôszaki képzôdményei és Mollusca-faunájuk FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 25 41 In memoriam Bozó Ambrus Ferenc /1912 1994/ A Mindszent melletti Koszorú-halom és Szöllô-part negyedidôszaki képzôdményei és Mollusca-faunájuk DOMOKOS

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A Velencei-tó Mollusca faunájáról

A Velencei-tó Mollusca faunájáról MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2006 24: 61 74 A Velencei-tó Mollusca faunájáról Varga András Abstract: On the mollusc fauna of the Lake Velencei (Transdanubia, Hungary). The lake is

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója

Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója Földtani Közlöny 125/3-4, 309-361 (1995) Budapest Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója Palaeoecological reconstruction of formation of the Szeged-Öthalom

Részletesebben

Adatok az egri édesvízi mészkõ üledékek pleisztocén Mollusca-faunájához

Adatok az egri édesvízi mészkõ üledékek pleisztocén Mollusca-faunájához MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2012 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 30: 21 30 Adatok az egri édesvízi mészkõ üledékek pleisztocén Mollusca-faunájához Fûköh Levente Abstract: Additional data to the mollusc fauna of

Részletesebben

Egy tudós tanár: Czógler Kálmán, a szegedi malakológiai iskola megalapozója

Egy tudós tanár: Czógler Kálmán, a szegedi malakológiai iskola megalapozója ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1998) 83: 89-98. Egy tudós tanár: Czógler Kálmán, a szegedi malakológiai iskola megalapozója BÁBA KÁROLY H-6720 Szeged, Vár u. 6. Bevezetés Egyetemeken, fıiskolákon tanító tanároktól

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A Bükk-hegység Mollusca-faunája

A Bükk-hegység Mollusca-faunája Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. A Bükk-hegység Mollusca-faunája VARGA András Mátra Múseuin, Gyöngyös ABSTRACT: (Molluscan fauna of the Bükk Mountains.) The author points out that from view of malacofauna

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése Megye: Bács-Kiskun Település: Madaras

Részletesebben

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7 Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces

Részletesebben

A szegedi téglagyári feltárások anyagának üledéktani és malakológiai összehasonlítása

A szegedi téglagyári feltárások anyagának üledéktani és malakológiai összehasonlítása MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 1999 17: 59 67 A szegedi téglagyári feltárások anyagának üledéktani és malakológiai összehasonlítása Tóth Árpád Abstract: Sedimentological and malacological

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember

Részletesebben

Dél-baranyai újpleisztocén rétegsorok képzõdésének paleoökológiai rekonstrukciója

Dél-baranyai újpleisztocén rétegsorok képzõdésének paleoökológiai rekonstrukciója Földr. Ért.2003. LII. évf. 3 4. füzet, pp. 161 170. Dél-baranyai újpleisztocén rétegsorok képzõdésének paleoökológiai rekonstrukciója ÚJVÁRI GÁBOR 1 Abstract Reconstruction of palaeoecological conditions

Részletesebben

KIS- BALATONI ÉS BALATONI FÚRÁSOK ARCHEOMALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI

KIS- BALATONI ÉS BALATONI FÚRÁSOK ARCHEOMALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI 137 KIS- BALATONI ÉS BALATONI FÚRÁSOK ARCHEOMALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI THE RESULTS OF THE ARCHAEOMALACOLOGICAL INVESTIGATON OF THE CORE SEQUENCES FROM BALATON AND LITTLE BALATON BASINS SÜMEGI

Részletesebben

SOMOGY MEGYE MALAKOLÓGIAI FELMÉRÉSE PINTÉR István

SOMOGY MEGYE MALAKOLÓGIAI FELMÉRÉSE PINTÉR István Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 6. 1980, SOMOGY MEGYE MALAKOLÓGIAI FELMÉRÉSE PINTÉR István Keszthely ABSTRACT: (Result of Mollusca fauna in Somogy County) Somogy County lies south of the Lake Balaton, its area

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Adatok a Bükk-hegység csigafaunájához

Adatok a Bükk-hegység csigafaunájához Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Adatok a Bükk-hegység csigafaunájához PINTÉR István Keszthely ABSTRACT: (Data to the Molluscan fauna of the Bükk Mountains. ) - The author publishes data of occasional

Részletesebben

A Monyoródi Téglagyár pleisztocén rétegsorának malakológiai vizsgálata

A Monyoródi Téglagyár pleisztocén rétegsorának malakológiai vizsgálata MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2002 20: 15 24 A Monyoródi Téglagyár pleisztocén rétegsorának malakológiai vizsgálata Újvári Gábor Abstract: Malacological examination of Pleistocene sequences

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Kvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén

Kvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén FOLIA HITORICO NATURALIA MUEI MATRAENI 2001 25: 25-40 Kvarermalakológiai vizsgálaok a Kis-Balaon II. vízározó erüleén FÛKÖH LEVENTE ABTRACT: Quarermalacological researches on he erriory of he Kis-Balaon

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Melegkedvelő flóra elemek evolúciója

Melegkedvelő flóra elemek evolúciója Melegkedvelő flóra elemek evolúciója és klimatikus vonatkozásai Magyarország és az északi félgömb kainozoikumi flóráiban. (OTKA által támogatott kutatás) (Erdei Boglárka, Hably Lilla) A hajdani szárazföldi

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Adatok a Mátraalja negyedidõszaki fejlõdéstörténetéhez 1

Adatok a Mátraalja negyedidõszaki fejlõdéstörténetéhez 1 FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 97 101 Adatok a Mátraalja negyedidõszaki fejlõdéstörténetéhez 1 FÛKÖH L. ABSTRACT: (Data to the Quaternary development of the southern foreland of

Részletesebben

Adatok az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Putnokidombság Mollusca faunájához I.

Adatok az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Putnokidombság Mollusca faunájához I. MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2005 23: 177 202 Adatok az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Putnokidombság Mollusca faunájához I. Farkas Roland Abstract: Data to the Mollusca fauna of

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Alsó-pleisztocén Mollusca-fauna a Villányi-hegységbõl *

Alsó-pleisztocén Mollusca-fauna a Villányi-hegységbõl * MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 51 58 Alsó-pleisztocén Mollusca-fauna a Villányi-hegységbõl * Krolopp Endre Abstract: Lower Pleistocene mollusc fauna from the Villány Mts. (Southern

Részletesebben

EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN

EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus

Részletesebben

Adatok nagyrévi Zsidó-halom (Jász-Nagykun-Szolnok megye) felsõ-pleisztocén malakofaunájához

Adatok nagyrévi Zsidó-halom (Jász-Nagykun-Szolnok megye) felsõ-pleisztocén malakofaunájához MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1999 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 17: 53 58 Adatok nagyrévi Zsidó-halom (Jász-Nagykun-Szolnok megye) felsõ-pleisztocén malakofaunájához Domokos Tamás Abstract: Contribution to the

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Adatok Nagymágocs (DS 55, 56, 65, 66) és környéke malakofaunájához

Adatok Nagymágocs (DS 55, 56, 65, 66) és környéke malakofaunájához MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2003 21: 83 92 Adatok Nagymágocs (DS 55, 56, 65, 66) és környéke malakofaunájához Nacsa Kálmán Abstract: Contribution to the Knowledge of the Malacofauna

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KIS- BALATONI ÉS BALATONI FÚRÁSOK ARCHEOMALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI

KIS- BALATONI ÉS BALATONI FÚRÁSOK ARCHEOMALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI 137 KIS- BALATONI ÉS BALATONI FÚRÁSOK ARCHEOMALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI THE RESULTS OF THE ARCHAEOMALACOLOGICAL INVESTIGATON OF THE CORE SEQUENCES FROM BALATON AND LITTLE BALATON BASINS SÜMEGI

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A madarasi téglagyári szelvény legújabb vizsgálatának eredményei

A madarasi téglagyári szelvény legújabb vizsgálatának eredményei MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 25 29 A madarasi téglagyári szelvény legújabb vizsgálatának eredményei Hupuczi, Júlia & Sümegi, Pál Krolopp Endre emlékére Abstract: Results of

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

A Kardoskúti Fehér-tó malakofaunájának (Mollusca) vizsgálata és természetvédelmi értékelése

A Kardoskúti Fehér-tó malakofaunájának (Mollusca) vizsgálata és természetvédelmi értékelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet A Kardoskúti Fehér-tó malakofaunájának (Mollusca) vizsgálata és természetvédelmi értékelése Konzulens: Dr. Traser György

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI

A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 20 1999 A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI A BEKES MEGYI MUZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 20 Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület Békéscsaba 1999 A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. Publications of

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Földrajz 7. évfolyam

Földrajz 7. évfolyam Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1387/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Az FTV KEMOKORR Építõipari Korrózióvédelmi Környezetvédelmi és Vegyészeti Mérnöki Szolgáltató Kft. (1089

Részletesebben

A Kardoskúti Fehértó malakofaunájának vizsgálata, és természetvédelmi értékelése

A Kardoskúti Fehértó malakofaunájának vizsgálata, és természetvédelmi értékelése A Kardoskúti Fehértó malakofaunájának vizsgálata, és természetvédelmi értékelése Horváth Éva Bevezetés Vízzel megtelt a Kardoskúti Fehértó A Nyugat-Magyarországi Egyetem (EMK) végzős természetvédelmi mérnök

Részletesebben

Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium

Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium INFORMÁCIÓ Kedves Versenyzők! Köszöntelek benneteket a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben