Határtalan választás Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Határtalan választás Magyarországon"

Átírás

1 Kádár Gergely Péter Határtalan választás Magyarországon 2010-ben az új parlamentben nagyfokú politikai konszenzus alakult ki az állampolgárság könnyített megadásáról. Ennek eredménye ezidáig közel 250 ezer új magyar állampolgár év végén már korántsem konszenzuálisan dőlt el a parlamentben, hogy miként gyakorolhatják szavazati jogukat a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, várhatóan először 2014-ben. Az a körülmény, hogy a szavazati joggal kapcsolatos törvény nem ötpárti egyetértésben (vagy legalább nagyarányú konszenzus eredményeképpen) formálódott ki, valamint maga a határon túli szavazás lehetősége éles belföldi és külhoni viták kereszttüzébe került, számos kockázati tényezőt rejt magában. Néhány álláspont ismertetése és a jogi megoldás bemutatása után megnézzük, mik ezek a kockázati tényezők. Álláspontok a külhoni magyarokról A rendszerváltozás kezdete óta a hagyományos megkülönböztetés szerinti baloldal és jobboldal másként viszonyult a határon túli ügyhöz. Ez a legkritikusabban a 2004 es népszavazáson kristályosodott ki. A jobboldal fontosabbnak érezte a nemzeti kérdések ilyeténképpeni előbbre vitelét, a baloldal viszont kevésbé tartotta ezt fontosnak. Az elmúlt években azonban már a baloldal is azt hangsúlyozta nyilatkozataiban, hogy párbeszédpárti, az érintettekkel egyeztetve kell rendezni a határon túli magyarok ügyét, kihasználva a határtalanná váló Európa gazdasági és jogi lehetőségeit. Az állampolgárság könnyített megadását eleinte ellenezték, később azonban részben elfogadták (kollektívan nem, de képviselőiknek lehetővé tették a szabad választást). Határon túli politikájukban a Szülőföld Alap programjuk volt a zászlóshajó, amely azóta is létezik. A jobboldal az antalli örökség bázisára helyezkedett, amikor 2001-ben elfogadta a státustörvényt. A 2004-es népszavazáson az igenek oldalán szállt be a kampányba, és az eredménytelenség ellenére nem tett le az ott megfogalmazottak további képviseletéről. A baloldal érvelésétől eltérően inkább a nemzeti szuverenitás hatáskörébe utalta az ügyet, mintsem az európai integrációs kérdések sorába. A nemzetközi példákra hivatkozva kívánták megadni az állampolgárságot, igaz ezt csak akkor - 1 -

2 hangsúlyozták, mikor már a polgári oldal potenciális váltópárttá, tehát az esélyesen lehetséges következő kormányerővé kezdett válni. A 2010-es országgyűlési kampányról talán túlzás lenne azt mondani, hogy központi témája volt a kampánynak a határon túli magyarok ügye, de néhány párt programjában szerepelt, és a kampány egyéb felületein is beszéltek a kérdésről. A kampányprogramokat politikai krédónak is tekinthetjük, ahol a pártoknak lehetőségük van arra, hogy saját preferenciák alapján fontosnak tartott témákról kötetlenül kifejtsék a véleményüket. A határon túli magyarság témáját a programjában a parlamentbe jutott pártok közül a Jobbik és az MSZP jelenítette meg, az LMP és a Fidesz KDNP pártszövetség viszont nem tett róla említést. Ez utóbbi érdekesség ugyan, de a Fidesz KDNP álláspontját más forrásból megismerhettük, a hallgatásban viszont nem lehetett nem visszakövetkeztetni Mikola Istvánnak a 2006-os kampányban tett, az állampolgárság és a szavazatmaximalizálás összefüggésére utaló megjegyzésére, amely akkor elég nagy támadási felületnek bizonyult. Az MSZP a programjában a tárgyalásos vonalat és a támogatási programok fontosságát hangoztatta. Az új szereplők közül a Jobbik a könnyített állampolgárság megadását támogatta, és kormányra kerülése esetén a megalakuló kétkamarás parlamentben adott volna helyet a határon túli magyaroknak. Az LMP politikájának úgy tűnik, nem képezi kardinális részét a határon túliak ügye, deklaráltan nem volt véleményük erről. A magyar jogi megoldás A Fidesz KDNP kormányra kerülése után a kormányprogramban (Nemzeti Együttműködés Programja, NER) megfogalmazta: A Nemzeti Ügyek Kormánya a határon túl élő magyarságot is részévé teszi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Még ennek elfogadása előtt szavazásra bocsátották az egyszerűsített honosítást elősegítő jogszabályt, amelyet a parlament konszenzussal elfogadott. Kiderült, olyan nemzeti, szuverén hatáskörben eldönthető, nemzeti ügy volt ez, ahol kialakult a nagykoalíció. Az ügy a nemzeti minimum része lett, úgy, mint korábban az euroatlanti integráció kérdése. A lépés gyakorlatban az állampolgársági törvény (1993. évi LV. tv.) mó

3 dosításával történt, szimbolikus, augusztus huszadikai hatályba lépési dátummal. E törvény alapján a jogosult kérelmező a korábbi hosszú évekig tartó folyamat lerövidítésével kaphatja meg a magyar állampolgárságot, valamilyen magyar felmenő és magyar nyelvtudás igazolása után (kizáró okok: büntetett előélet, ill. ha fennáll, nemzet- és közbiztonsági kockázat). A Fidesz KDNP nemcsak korábbi nyilatkozatai, hanem a NER programja szerint is cselekedett, amikor továbblépett a külhoni magyarok integrációjában. A kormánypárti körökben is vita volt a szavazati jogról, de annyit lehetett tudni, nem gondolkodnak A és B állampolgárságban. A világban számos gyakorlatban létezik és bevett, hogy a külföldön lakó állampolgárok is szavazhatnak. Speciális azon országok esete, ahol a külhoni állampolgárok aránya jelentős számú az anyaországban lakó állampolgárokhoz képest (például Albánia, Horvátország, Írország, Izrael, Magyarország). Ezeknél külön megfontolandó, hogy az állampolgársághoz kössenek-e lakóhelyi cenzust. Az Európa Tanács (a jelenleg 47 tagú euroatlanti szervezet) alkotmányjogi ügyekkel foglalkozó testülete, a Velencei Bizottság egy 2011-es jelentésében általánosságban vizsgálta a határon túli választójogot. Megállapították, hogy az egyetemes jogból nem levezethető gyakorlatról van szó, de számos országban alkalmazzák, a Bizottság pedig ösztönzi a szavazati jog kiterjesztésének eme módját. Vélhetően ennek a tudatában is megszületett a döntés tavaly év végén a gyakorlatban az (új) országgyűlési képviselők választásáról szóló (2011. CCIII.) törvényben. Az országgyűlési választásokon, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok a pártlistákra szavazhatnak a 199 (106 egyéni, 93 listás) képviselői helyet magába foglaló parlamentben. Vagyis, a határon túliak nem kapnak külön (fenntartott) képviselői helyeket, ahogy az korábban a tervekben szerepelt. Passzív választójogról külön nem tesz említést a törvény. Jelenleg az Alaptörvény szerint minden felnőtt korú magyar állampolgár, aki választó, választható is egyben, ha csak sarkalatos törvény másképpen nem szabályozza a kérdést. Szavazati jog: jogilag nem, politikailag vitatott kérdés Az állampolgárság és a hozzá kötődő szavazati jog megadása politikai, tehát racionális és érzelmi kérdés is, így ilyen érveket is felsorakoztathatunk az ügy mellett és - 3 -

4 ellen. A helyzet adott, a legközelebbi választáson nemcsak nagyjából nyolcmillió, hanem vélhetően többszázezerrel több magyar állampolgár szavazhat (az idei év végéig 350 ezer új állampolgárral számolhatunk, 2014-re pedig a félmilliót is elérheti a számuk, feltéve, ha ekkora ütemben kérnek és kapnak állampolgárságot a külhoni magyarok). Nézzünk meg egy kockázati elemzést arról, mi várható az új politikai klímában, amelybe most már a világ magyarságát is bele kell érteni. A SWOT elemzés módszerét alkalmazzuk, amit a társadalomtudományok egyre gyakrabban használnak. Megjegyezzük azonban, hogy a politikai valóságban esetükben a négy minőségkategória talán nem annyira válik külön egymástól, mint, ahogyan azt modellezzük. Erősségek A nemzetegyesítés megtörténik jogilag, békés megoldással, határmódosítás nélkül. Beleilleszkedik az európai tendenciába, amely sok tekintetben a határok leépítését is jelenti. Új kezdetet jelent, amely nemcsak jogi, hanem társadalmi, gazdasági hatással is jár, elősegíti a magyar magyar kapcsolatok továbbfejlődését

5 Új kampányszempontok: a magyar politikai életet is színesíti, hogy az anyaországi pártok ezentúl versenyeznek a határon túli szavazatokért (még azok is, akik eddig nem is akartak ilyen téren mozogni). Részvétel és bevonás a döntéshozatalba: ne létezzen többféle állampolgárság. Az, az állítás, hogy a külhoniak csak jobboldalra fognak szavazni és milliónyian egyáltalán nem reális. Aki ilyet állít, nem ismeri a külhoni magyarokat, akik sokszínűek, nem homogének. Például: a kanadai 56-os menekülttől kezdve a Nagyváradon élő, Debrecenbe egyetemre járó diákig sokfélék. Erdélyben és Szlovákiában is látszik, mennyire sokféle a pártszimpátiájuk is. Az az érvelés pedig, hogy ne döntsenek, mert nem kompetensek, nem ismerik a magyar politikát, sem állja meg a helyét egészen. Az elektronikus média révén éppúgy elérhető számukra a magyar nyilvánosság, mint az anyaországi választóknak. A hazai politikusi ismertségi indexen is látszik, hogy a magyarországi átlagszavazónak egy két jelenlegi és volt miniszterelnök vagy ismertebb pártpolitikus felismerésén kívül nehezére esik másokat is felismerni névről arcról. Gyengeségek A legitimáció, amely szorosan összefügg az egyoldalúsággal és az érdektelenséggel. Ha nem mennek el sokan az új állampolgárok közül szavazni, felvetődhet a kérdés: miért kaptak szavazati jogot? Vegyes megítélésű volt a szavazati jog kiterjesztése, a jelenlegi kormánypártok mellette, az ellenzék többsége ellene, az ellenzékhez tartozó (a gyakorlatban a kormány és az ellenzék ellenzékeként szereplő) Jobbik mellette volt. Nemzetpolitikailag fontos kérdés, meghatározza a jövőt, egy képzeletbeli négyötöd, nemzeti minimum kellett volna hozzá. Bár nincs többféle állampolgárság, többféle szavazati jog lesz, a határon kívül élő magyarok várhatóan a szavazólapnak csak a listás változatára szavazhatnak, nem kapnak külön egyéni képviselőt. Ritka megoldás: nem a lakóhely nélküli szavazat megadása, hanem a hasonló helyzet (arányában nagyszámú külhoni nemzettárs beemelése a döntéshozásba), ezért, pár helyen (Írország, Izrael) ezt el is kerülik, mert az anyaországi poli

6 tikát nem akarják befolyásolhatóvá tenni a nem ott élő nemzettársak által. Nemzetközi feszültségeket gerjeszt. Szlovákiában közel fél millió magyar van jelenleg emiatt is feszült helyzetben, bár ez nem elsősorban a magyar fél hibája. Az Unión kívüli magyarok uniós polgárságához jutása (pl. Ukrajna, Szerbia) is ritka helyzet, ez ügyben már Románia is lejátszotta a mérkőzését a moldáviai románok miatt az Európai Unióval, amely végül engedett. Lehetőségek A jogkiterjesztésben rejlő lehetőségek közt említjük, hogy a döntéshozók közös megválasztása, a magyarság és az ország sorsának világszerte közös döntése növeli az azonosságtudatot és a magyarok közötti szolidaritást. Talán ráismer egyre több magyar, hogy az erdélyi magyar nem román, hanem nemzettárs. Lehet, hogy sok határon túli magyarnak így sikerül az asszimilációt elkerülnie. Ez új nézőpontot jelenthet, olyan élménnyel, ami az Erdélyért rendezett rendszerváltáskori szimpátiatüntetéseken lehetett. Veszélyek Valós veszély, hogy amint december 5. után történt, újbóli konfliktus támadhat az anyaországiak és a külhoniak között. Például Horvátországban előfordult, hogy az anyaországi horvát szavazatok a baloldalra és a jobboldalra fele fele arányban kerültek, és a határon túli horvátok fenntartott helyei (plusz a nemzetiségi képviselők) a mérleg nyelvét jelentették. Bár nálunk jelenleg nem külön pártlistán vagy egyéni képviselőben gondolkodik a törvényalkotó, könnyen rásüthetik egy pártra, hogy ő csak a határon túliak miatt került a parlamentbe, vagy miattuk nyert, ugyanis a pártlistás és egyéni szavazatok különbségéből lehet majd erre következtetni. Kiszolgáltatottak a külhoniak nemcsak a lakóhely-országuk esetleges negatív hozzáállása miatt. Mi van akkor, ha az itthoni politikai csatározásokat exportálják, és a délvidékiek, kárpátaljaiak is lejátsszák az anyaországi magyarok 2002-es mérkőzését, amikor családok és barátok vesztek össze a politikai hovatartozás miatt. Tegyük hozzá, ennek elkerüléséhez fejlett politikai kultúrára van szükség, egy olyan önkorrekciós képességre, ami például 2004 és 2010 között vizsgált ügyünkben történt. *** A közel száz éve tartó magyar-magyar reláció történetében minden bizonnyal új fejezetet nyit a határon túli magyarok ügyének jogil rendezése. A szavazati jog gyakorlásának módja (lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok csak pártlistára szavazhat

7 nak) a szavazati egyenlőség elvének sérülését eredményezi, egyes vélemények szerint még nemzetközi bíróság előtt is bizonyítani kell a megoldás helyességét. A választójog részleges lakóhelyhez kötése azonban ellensúlyozhatja is, hogy a határon túli szavazatok felülreprezentáltak legyenek, és a mérleg nyelvét jelentsék. Kifogásolható, hogy nem saját lista állítását kapták meg lehetőségül a külhoni magyarok. Másfelől viszont ez ésszerű is, hiszen egy erdélyi vagy szlovákiai magyar politikus a lakóhelyén kell, hogy érdekeket érvényesítsen, ez a magyar parlamentben nem lehetséges hatékonyan (és jogilag sem volna korrekt), ugyan még az sincs kizárva, hogy valamelyik magyarországi pártlistán szerepeljen. A szavazati és döntési jog komolyabb felelősségvállalást is jelent Magyarország részéről: ha nem követik konkrét lépések (további támogatások a külhoniaknak, a szülőföldön maradás segítése), akkor csak egy jogi aktus marad. A politikai logika azt diktálja, ezután minden párt szem előtt tartsa a határon túli szavazóit, mert különben alulmarad a versenyben. Remélhetőleg azonban nemcsak a szavazatszerzési motiváció lesz a pártok érdeklődésének mozgatója. Az, hogy melyik országban él valaki, csak egy külső adottság, a nemzeti identitás megválasztása szuverén egyéni döntés tárgya. A nemzeti azonosságtudat aktív megéléséhez pedig minden embernek természet adta joga van

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

Magyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol

Magyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 1. oldal 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1 Magyarország csatlakozása az Európai

Részletesebben

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA MAGYARORSZÁG KORM ÁN YA ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett: 2018 OKT 1 9. T/2933. számú törvényjavaslat az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai

A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai 1. Pártlistákra leadott ok arányai v. kiosztott parlamenti mandátumok arányai 1.1 Pártlistákra leadott ok száma ELLENZÉK: KORMÁNYPÁRT: BALOLDAL: 1.290.806

Részletesebben

Országgyűlési Választás 2014

Országgyűlési Választás 2014 HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJE 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1. (56) 551 900, (56) 350-971 E-mail: jegyzo@mezotur.hu Országgyűlési Választás 2014 TISZTELT MEZŐTÚRI VÁLASZTÓPOLGÁROK! A köztársasági elnök 16/2014.

Részletesebben

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI

Részletesebben

TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL

TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?

Részletesebben

Magyarországi választási rendszerek

Magyarországi választási rendszerek Magyarországi választási rendszerek AJ2 nappali tagozat 2017.09.25 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai

Részletesebben

Magyarországi választási rendszerek

Magyarországi választási rendszerek Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.15 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai

Részletesebben

KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás HVI vezetők oktatása Előadó: dr.

KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás HVI vezetők oktatása Előadó: dr. KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás 2014. HVI vezetők oktatása Előadó: dr. Péntek Péter KEM TVI vezető 1 Még meg sem született az OGY választás eredménye,

Részletesebben

Magyarországi választási rendszerek

Magyarországi választási rendszerek Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.01 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com Választásokkal foglalkozó alkalmak - Mai alkalom

Részletesebben

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként

Részletesebben

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme. 1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

#énisszavazniakarok. Európai Parlamenti választások 2019

#énisszavazniakarok. Európai Parlamenti választások 2019 #énisszavazniakarok Választójogot Mindenkinek! Európai Parlamenti választások 2019 Európai Parlamenti Választások 2019-ben 2019. májusban európai parlamenti választások lesznek. Ez nagyon fontos minden

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Szavazóköri eredmények az egy szavazókörös településen és a kijelölt szavazókörben Medina 001.számú szavazókör

Szavazóköri eredmények az egy szavazókörös településen és a kijelölt szavazókörben Medina 001.számú szavazókör ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLSZTÁS 2014. április. 6 Szavazóköri eredmények az egy szavazókörös településen és a kijelölt szavazókörben Medina 001.számú szavazókör TOLN 01.számú egyéni választókerületi szavazás

Részletesebben

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén

Részletesebben

Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE EREDMÉNYEK A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként

Részletesebben

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes - Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

EU közjogi alapjai május 7.

EU közjogi alapjai május 7. EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Kik voltak a NOlimpia aláírói?

Kik voltak a NOlimpia aláírói? Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint

Részletesebben

Alkotmányjog 1 előadás november 6.

Alkotmányjog 1 előadás november 6. Alkotmányjog 1 előadás 2017. november 6. Népszuverenitás elve a közhatalom-gyakorlás legitimációja Minden közhatalom-gyakorlás forrása: a NÉP alanyi kör meghatározás? NÉP? Megközelítések Alaptörvény B)

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések

Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket

Részletesebben

2. melléklet a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelethez. 1. oldal. A szavazólap átvételének igazolása egyéni és nemzetiségi listás szavazólap (b)

2. melléklet a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelethez. 1. oldal. A szavazólap átvételének igazolása egyéni és nemzetiségi listás szavazólap (b) 2. melléklet a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelethez A szavazókörben lakcímmel rendelkező választópolgárok adatai Névjegyzék az országgyűlési képviselők választására NÉVJEGYZÉK ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

Részletesebben

Népesedésvita a parlamentben

Népesedésvita a parlamentben Dobos Arnold Török Zoltán Népesedésvita a parlamentben Tematizációs kísérlet vagy valódi szakpolitikai alternatíva? Hogyan értékeljük a Jobbik által kezdeményezett parlamenti népesedési vitát? A Jobbik

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb

Részletesebben

A modern demokráciák működése

A modern demokráciák működése A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2018. JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2018. június 29-én 11 00 órai állapot szerint JÚLIUS 2. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra határozathozatalok:

Részletesebben

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle Mitől parlament egy törvényhozó szerv? SZABÓ ZSOLT Mitől parlament egy törvényhozó szerv? A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle A fenti kérdés kapcsán néhány találó felvetés

Részletesebben

A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE

A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.11. A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE 2016.03.11. 2 A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE Március 15-én lesz egy éves a megújult

Részletesebben

Nemzetpolitika a határon túli szavazati jog fogságában *

Nemzetpolitika a határon túli szavazati jog fogságában * Pogonyi Szabolcs Nemzetpolitika a határon túli szavazati jog fogságában * A 2010-es választások után, az új parlament megalakulását követően mindössze három nappal az Orbán-kormány kezdeményezte az állampolgársági

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Országgyűlési választások - 2014

Országgyűlési választások - 2014 Országgyűlési választások - 2014 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2014 Tisztelt Választópolgárok! A Magyar Köztársaság Elnöke a 16/2014. (I. 18.) KE határozatával az országgyűlési képviselők 2014. évi

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Magyar Állandó Értekezlet. XIII. ülés. Zárónyilatkozat. A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei a következőkben állapodnak meg:

Magyar Állandó Értekezlet. XIII. ülés. Zárónyilatkozat. A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei a következőkben állapodnak meg: Magyar Állandó Értekezlet XIII. ülés Zárónyilatkozat 2014 a magyar nemzet számára a választások éve volt, amelyek világosan megmutatták: a magyar nemzet összetartozik, szétválaszthatatlan egységet alkot.

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/105-1/2012. OTB-28/2012. sz. ülés (OTB-85/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: OTB/105-1/2012. OTB-28/2012. sz. ülés (OTB-85/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: OTB/105-1/2012. OTB-28/2012. sz. ülés (OTB-85/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának 2012. november 19-én, hétfőn, 15óra 22 perckor

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET

Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013.december 02. Sikos Ágnes politikai elemző Kormánypártokra szabott választási rendszer A 2014-es választásokig már csupán négy hónap van hátra, az eljárási törvény azonban még mindig nem vette fel

Részletesebben

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.)

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot

Részletesebben

Magyarországon bejelentett lakóhellyel NEM rendelkezőkre vonatkozó szabályok

Magyarországon bejelentett lakóhellyel NEM rendelkezőkre vonatkozó szabályok Magyarországon bejelentett lakóhellyel NEM rendelkezőkre vonatkozó szabályok (Kérjük, kattintson a kérdésre a rá vonatkozó válasz eléréséhez) 1. Kinek kell regisztrálnia? 2. Hogyan tudok regisztrálni?

Részletesebben

Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban

Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. március 31 április 6. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

Választásra jogosultak száma (fő)

Választásra jogosultak száma (fő) Tisztelt Választópolgárok! Kedves Zsombóiak! 2018. április 8-án településünkön is Országgyűlési Képviselő választást tartottak. A választási törvény alapján az országgyűlési választás egy fordulós volt.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

2009. évi törvény A magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáró l

2009. évi törvény A magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáró l ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ É : 2009 'q x(049 6 OXT 1 Z. Képvisel ői önálló indítvány 2009. évi törvény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáró l 1. (1) A magyar állampolgárságról

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Népszavazás Gyakran ismétlődő kérdések és válaszok ELŐKÉSZÜLETEK: Meddig érkezik meg az értesítő a névjegyzékbevételről?

Népszavazás Gyakran ismétlődő kérdések és válaszok ELŐKÉSZÜLETEK: Meddig érkezik meg az értesítő a névjegyzékbevételről? Népszavazás 2016. Gyakran ismétlődő kérdések és válaszok ELŐKÉSZÜLETEK: Meddig érkezik meg az értesítő a névjegyzékbevételről? Azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik

Részletesebben

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak

Részletesebben

J e g y zőkönyv FVB-19/ (FVB-19/ )

J e g y zőkönyv FVB-19/ (FVB-19/ ) FVB-19/20010. (FVB-19/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2010. december 6-án, hétfőn, 10 óra 5 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II.

Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II. Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Második elemzésünkben a

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

VÁLASZTÁSI REGISZTRÁCIÓ GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

VÁLASZTÁSI REGISZTRÁCIÓ GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK VÁLASZTÁSI REGISZTRÁCIÓ GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK Magyarországon bejelentett lakóhellyel NEM rendelkezőkre vonatkozó szabályok (A kérdésre kattintva a válasz megtalálható) 1. Kinek kell regisztrálnia?

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

2. melléklet a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelethez Névjegyzék az országgyűlési képviselők választására NÉVJEGYZÉK

2. melléklet a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelethez Névjegyzék az országgyűlési képviselők választására NÉVJEGYZÉK 1. melléklet a 2/2014. (I. 16.) KIM rendelethez 2. melléklet a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelethez 2. melléklet a 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelethez Névjegyzék az országgyűlési képviselők választására NÉVJEGYZÉK

Részletesebben

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ VITAINDÍTÓ Márton János Orbán Balázs Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl 1. Bevezetõ Tanulmányunkban az RMDSZ által kidolgozott 2005-ös kisebbségi törvénytervezet elemzésére vállalkozunk. A

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Akár érvényes is lehet az október 2-án esedékes

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

Tisztelt Választópolgárok! A évi országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban ( április 8. ) az alábbi tájékoztatást adom:

Tisztelt Választópolgárok! A évi országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban ( április 8. ) az alábbi tájékoztatást adom: Tisztelt Választópolgárok! A 2018. évi országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban ( 2018. április 8. ) az alábbi tájékoztatást adom: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII.

Részletesebben

Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést?

Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést? BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYÜGYEK JOGI ÜGYEK Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést? ÖSSZEFOGLALÁS PE 462.490

Részletesebben

Magyarországon bejelentett lakóhellyel NEM rendelkezőkre vonatkozó szabályok

Magyarországon bejelentett lakóhellyel NEM rendelkezőkre vonatkozó szabályok Magyarországon bejelentett lakóhellyel NEM rendelkezőkre vonatkozó szabályok (A kérdésre kattintva a válasz megtalálható) 1. Kinek kell regisztrálnia? 2. Hogyan tudok regisztrálni? 3. Meddig regisztrálhatok,

Részletesebben

Jöhet a 8. alaptörvény-módosítás: összevont EP- és önkormányzati választás lesz? június 11. hétfő, 09:00

Jöhet a 8. alaptörvény-módosítás: összevont EP- és önkormányzati választás lesz? június 11. hétfő, 09:00 A Zoom.hu értesülései szerint nekiláttak egy e pillanatban szigorúan titkos projekt kidolgozásának és finom terítésének a Fidesz-pártközpontban. A terv lényege, hogy a kormánypárti polgármesterek készüljenek

Részletesebben

J e g y zőkönyv KSB-14/2011. (KSB-36/ )

J e g y zőkönyv KSB-14/2011. (KSB-36/ ) KSB-14/2011. (KSB-36/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának 2011. szeptember 13-án, kedden, 13 óra 02 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 569. számú tanácstermében

Részletesebben

A magyar-magyar kapcsolatok

A magyar-magyar kapcsolatok Hangácsi István A magyar-magyar kapcsolatok Az 1998-as év mind Szlovákiában, mind Magyarországon jelentős változásokat hozott magával: létrejött a Magyar Koalíció Pártja, és megalakult az Orbán-kormány,

Részletesebben

A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján

A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján Papp Zsófia MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet papp.zsofia@tk.mta.hu Az öregedés

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Önkormányzati választások 2019 Diósdon először választunk vegyes választási rendszerben

Önkormányzati választások 2019 Diósdon először választunk vegyes választási rendszerben Önkormányzati választások 2019 Diósdon először választunk vegyes választási rendszerben Október 13-án, vasárnap választjuk meg a következő öt évre Diósd polgármesterét, a helyi önkormányzati és a nemzetiségi

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

Tájékoztató az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó tudnivalókról Ezúton tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Magyarország

Tájékoztató az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó tudnivalókról Ezúton tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Magyarország Tájékoztató az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó tudnivalókról 2019. Ezúton tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Magyarország Köztársasági Elnöke az Európai Parlament tagjainak 2019.

Részletesebben

Női politikusok a közvélemény szemében

Női politikusok a közvélemény szemében Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság

Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. JEGYZŐKÖNYV Készült: 2014. április 11-én 10:45 órakor Budapest Főváros XIV. Kerület Polgármesteri

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Kovács János vezető elemző Az elmúlt időszakban a politikai valóságértelmezés egy újabb pillérévé vált a 20-21. századi pártok felosztás, melynek valódi jelentőségét a centrális erőtér működése, az új

Részletesebben

Az elátkozott emlékmű története

Az elátkozott emlékmű története Az elátkozott emlékmű története Az írás a Népszabadság 2014. 07. 23. számában jelent meg. 16 komment Czene Gábor Népszabadság Most, hogy a sasos-arkangyalos szobrot az éjszaka leple alatt felállították

Részletesebben