Környezet Ember Kultúra. Environment Human Culture
|
|
- Zoltán Dobos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Környezet Ember Kultúra A természettudományok és a régészet párbeszéde Environment Human Culture Dialogue between applied sciences and archaeology
3 Környezet Ember Kultúra A természettudományok és a régészet párbeszéde Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ október 6 8-án megrendezett konferenciájának tanulmánykötete Environment Human Culture Dialogue between applied sciences and archaeology Proceedings of the conference held between 6 th and 8 th of October 2010 by the National Heritage Protection Centre of the Hungarian National Museum Szerkesztők: Kreiter Attila Pető Ákos Tugya Beáta Editors: Attila Kreiter Ákos Pető Beáta Tugya Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Hungarian National Museum Centre for National Cultural Heritage Budapest 2012
4 Környezet Ember Kultúra A természettudományok és a régészet párbeszéde Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ október 6 8-án megrendezett konferenciájának tanulmánykötete Environment Human Culture Dialogue between applied sciences and archaeology Proceedings of the conference held between 6 th and 8 th of October 2010 by the National Heritage Protection Centre of the Hungarian National Museum Szerkesztők: Kreiter Attila Pető Ákos Tugya Beáta Kiadó: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ (MNM NÖK) Felelős kiadó: Dr. Csorba László főigazgató Borító: Gulyás-Kis Csaba, Horváth Zoltán, Kenéz Árpád, Kreiter Attila, Oláh István, Pető Ákos, Rákóczi Gábor és Szilágyi-Gábor Irén felvételeinek felhasználásával összeállította Bicskei József Editors: Attila Kreiter Ákos Pető Beáta Tugya Published by: Hungarian National Museum National Cultural Heritage Protection Centre (HNM NHPC) Editor in chief: Dr. László Csorba director general Cover: Computer graphics by József Bicskei (HNM NHPC) based on the photographs by Csaba Gulyás-Kis, Zoltán Horváth, Árpád Kenéz, Attila Kreiter, István Oláh, Ákos Pető, Gábor Rákóczi and Irén Szilágyi-Gábor Nyomdai előkészítés: Romankovics Nóra és Kvassay Judit (MNM NÖK) A kötet előkészítésében részt vettek: Kecskés Anita, Kreiter Eszter, Pánczél Péter, Viktorik Orsolya (MNM NÖK) KEK logó: Pető Ákos és Gaál Erika (MNM NÖK) Példányszám: 500 Copy editor: Nóra Romankovics and Judit Kvassay (HNM NHPC) Editorial work: Anita Kecskés, Eszter Kreiter, Péter Pánczél, Orsolya Viktorik (HNM NHPC) KEK logo: Ákos Pető, Erika Gaál (HNM NHPC) Number of copies: 500 ISBN:
5 Környezet Ember Kultúra: Az alkalmazott természettudományok és a régészet párbeszéde KREITER, A. PETŐ, Á. TUGYA, B. (SZERK.) pp A balatonszárszói újkőkori kerámia leletegyüttes archeometriai vizsgálata Archaeometric analyses of Neolithic ceramics from Balatonszárszó Zsók Ildikó 1, Szakmány György 1, Kreiter Attila 2, Marton Tibor 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kőzettan-Geokémiai Tanszék, 1117 Budapest Pázmány P. sétány 1 / c. zsokidus@gmail.com, gyorgy.szakmany@geology.elte.hu 2 Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Restaurálási és Alkalmazott Természettudományi Laboratórium, 1113 Budapest Daróci u kreiter.attila@mnm-nok.gov.hu 3 Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet, 1014 Budapest Úri u marton.tibor@btk.mta.hu ABSTRACT This study provides the result of an archaeometric analysis on Linear Pottery (LBK) culture ceramics from Balatonszárszó Kis-erdei dűlő. Representative samples were examined by macroscopic, petrographic and X-ray powder diffraction methods. One-hundred and sixty-four ceramic samples were selected for petrographic study from which twelve samples were submitted for X-ray powder diffraction analysis. The aim of the study is to assess possible technological similarities or differences in the subsequent archaeological phases of the Linear Pottery Culture that can be identifi ed by the ceramic petrological method. At Balatonszárszó fi ve main phases of the Linear Pottery Culture were distinguished archaeologically and fi nds of the Sopot culture also came to light, from which representative samples were also included in the analyses. For the comparison of ceramics the qualitative and quantitative differences of non-plastic inclusions in the ceramic raw materials were assessed and the characteristics of the ceramic fabrics were also described. The macroscopic and petrographic analyses were supplemented by X-ray diffraction analysis in order to examine the very fi ne-grained composition of the ceramics and also to gain information on fi ring temperatures. In considering the archaeological phases at the site the variability in ceramic technology has increased towards the younger phases of the settlement. That is, technological variability has increased through time, which refl ected in the wider selection of local raw materials and tempers. The most common tempering practice through the archaeological phases, except for the Sopot culture ceramics, was the use of vegetal material. Vegetal tempering was utilized for calcareous and non-calcareous raw materials. In the second phase very fi ne-grained ceramics without tempering also appeared and this raw material has remained in use and increased towards the younger phases. In the second phase a calcareous, but more sandy raw material also appeared with the traditional method of vegetal tempering. In the third phase, apart from the previous raw materials, a calcareous one without vegetal tempering became in use just as very fi ne to fi ne-grained raw materials also without vegetal tempering. In phase four the technological variability decresead, which change is also refl ected in the typological variability in this phase. Phase fi ve shows the highest technological variability when vegetal tempering remained in use although its utilisation has decreased. The results show that phase one shows the least ceramic technological variability, which is a characteristic phenomena since similar practice was observed at other Hungarian Neolithic sites. Thus, the earliest ceramic technologies show little technological variability and potters used restricted number of raw materials and tempered them with vegetal material. The most consistent ceramic technological pattern at the site is vegetal tempering, which appears in all raw materials and vessel types and no relationship can be identifi ed between raw materials, vessel types and vegetal tempering. This result is in correlation with other Neolithic studies carried out in Hungary and also outside of Hungary. Potters of the Sopot culture also used local calcareous and non-calcareous raw materials but their ceramic technology was different from the Linear Pottery Culture in that the number of vegetal-tempered ceramics has considerably decreased and possible tempering with argillaceous rock fragments appeared. The decrease in vegetal tempering at Balatonszárszó is in complete agreement with other ceramic technological studies showing that towards the Middle Neolithic vegetal tempering indeed decreased and it has disappered in the Late Neolithic. The results of X-ray powder diffraction show that the fi ring temperatrure of the examined samples was not above ~ C. 1. BEVEZETÉS A Balaton déli partvidékén elhelyezkedő Balatonszárszón feltárt régészeti lelőhely többek között egy középső újkőkori település maradványait foglalja magába. Az előkerült kerámia leletek alapján a település a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájához köthető. A balatonszárszói kerámiák leletanyagából
6 412 ZSÓK ILDIKÓ, SZAKMÁNY GYÖRGY, KREITER ATTILA, MARTON TIBOR százhatvannégy darab reprezentatív mintát választottunk ki, amelyeket makroszkópos és vékonycsiszolatokból polarizációs mikroszkópos petrográfi ai módszerrel is vizsgáltunk. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a többperiódusú leletegyüttesben, a régészetileg elkülönített, egymást követő időszakokban készült kerámiák között milyen, petrográfi ai módszerekkel megfi gyelhető nyersanyagbeli egyezések és eltérések jelennek meg. Ehhez elsősorban meghatároztuk a kerámiatöredékekben megfi gyelhető ásvány- és kőzettörmelékek minőségi és mennyiségi összetételét, továbbá elvégeztük a szöveti jellemzők leírását és értelmezését is. Emellett, reprezentatív mintákból készült röntgen-pordiffrakciós vizsgálat segítségével egyrészt a minták nagyon fi nomszemcsés, agyagos nyersanyagának ásványos összetételéről, másrészt a kerámiák kiégetési hőmérsékletéről kívántunk információt kapni. 2. A VIZSGÁLT MINTÁK LELŐHELYE ÉS RÉGÉSZETI KUTATÁSA Balatonszárszó Kis-erdei-dűlő lelőhelyen, az épülő M7 autópálya nyomvonalán, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végzett megelőző feltárást 2000 és 2003 között, majd 2006-ban. A lelőhely a Balaton déli partján, a tó mai modern partvonalától mintegy 2 2,5 km távolságban, természetes platón fekszik, mely észak felé nyitott, a többi oldalon viszont kb. 20 méter mély völgyek határolják. A feltárások során összesen 10 hektárnál is nagyobb területen láttak napvilágot a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájának régészeti jelenségei. Keleten és nyugaton az ásatási szelvények elérték a plató határát, északon és délen azonban az újkőkori település túlnyúlik a feltárás határán. A több ezer újkőkori régészeti jelenség elsősorban gödrök mellett a település negyvennyolc olyan épületalapját sikerült feltárni, melyek szerkezete a feltárt oszlophelyek alapján rekonstruálható volt (a feldolgozás során az épületekre általánosan jellemző hosszanti gödrök alapján további tizenegy épület helye került azonosításra). Napvilágot látott továbbá egy újkőkori körárok részlete is, mely mintegy 160 m hosszan húzódott a feltárt terület déli határán. A település területén előkerült negyvenhárom újkőkori szintén a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájához köthető temetkezés is, a teleptől elkülönült temetőnek ugyanakkor nincs nyoma. Az újkőkori település építészetét, kerámia leletanyagát és egyéb összefüggéseit több előzetes jelentés és részletesebb tanulmány is tárgyalta (Belényesy et al. 2007; Marton 2004, 2008; Marton és Oross 2009; Oross 2004a, 2004b, 2010; Oross et al. 2004). A település objektumaiból előkerült leletanyag legnagyobb része kerámia. A formák és díszítések kombinációi alapján a kerámia leletanyag öt területileg is elkülönülő stíluscsoportra tagolható (Marton 2008, 202, Marton és Oross 2009, 60). A feltárt terület északnyugati részén a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrája korai fázisainak leletei láttak napvilágot (Bicske, illetve Milanovce fázis). A nagy kiterjedésű déli területen feltárt régészeti jelenségekből kottafejes és korai keszthelyi, valamint keszthelyi és zselizi stílusú kerámia leletanyag került elő, a zselizi stílusú kerámia a legkésőbbi objektumokban eléri a karcolt leletanyag 50%-át. Mindössze két esetben, a Vonaldíszes kerámia kultúrája objektumaiba beleásva, a Sopot kultúrához sorolható kerámiatöredékek is előkerültek. 3. A KERÁMIÁK PETROGRÁFIAI VIZSGÁLATA 3.1. A kerámiákon végzett makroszkópos megfigyelések A balatonszárszói újkőkori kerámia leletanyagból négyszázhatvanegy kerámiatöredék mintavételezésére került sor, amelyek reprezentálják a lelőhely különböző fázisainak kerámiáiban megfi gyelt technológiai változatosságot. Összehasonlításképpen néhány, a Sopot kultúrához sorolható töredéket is bevontunk a mintavételbe. A kerámiatöredékek alapanyaga homogén, nem, vagy csak nagyon gyengén irányított. A nyersanyagukban előforduló nem plasztikus elegyrészek átlagos szemcsemérete 0,1 1 mm között változik. A maximális szemcseméret, mely törésfelületen megfi gyelhető volt, 5mm. A nagyobb fi nom-középszemcsés mérettartományba eső szemcsék színtelen-fehér-sárga (kvarc, földpát, karbonát), valamint szürke-fekete (opakásványok) színűek. A minták külső és belső felületén szabad szemmel is jól látható fi nomszemcsés csillámok ismerhetők fel. A minták porozitása változó, a kis porozitástól a jól porózusig terjed. A pórusok mérete szintén tág határok között mozog, 0,1 4 mm, alakjuk hosszúkás és kerekded is lehet. A kerámiatöredékek szegélye és belső részének színe rendkívül változatos, az esetek többségében azonban csak árnyalatnyi különbségek fedezhetőek fel a minták között. Érdemes megjegyezni, hogy a kerámiák külső felületén (szegélyén) és a metszetben látható szín gyakran eltér egymástól. Ennek okai a betemetődés során a talajoldatokból kiváló sárgásbarna bevonat, a kerámia használata során vékonyan rárakódott koromréteg, illetve a kiégetés során fontos szerepet játszó oxidációs-redukciós viszonyok lehetnek. Ezeket a tényezőket fi gyelembe véve a minták színe lehet teljes keresztmetszetében sötétszürke (reduktív), vörös (oxidatív) valamint sötétszürkevörös színsávos (reduktív-oxidatív).
7 A BALATONSZÁRSZÓI ÚJKŐKORI KERÁMIA LELETEGYÜTTES ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA 3.2. A kerámiák polarizációs mikroszkópos vizsgálata 413 Az edénytöredékekből százhatvannégy darabból álló, különböző nyersanyagbeli sajátosságok és edénytípusok alapján kiválogatott reprezentatív mintacsoportot választottunk ki további részletes petrográfi ai vizsgálatra. Ezen többlépcsős mintaválasztás következtében a petrográfi ai vizsgálattal elemzett minták reprezentálják a lelőhelyen megfi gyelhető kerámiatechnológiai változatosságot. Az elegyrészek térfogatszázalékos összetételét területméréses módszerrel adtuk meg. A törmelékes elegyrészek vizsgálatakor meghatároztuk a mintákban előforduló ásvány- és kőzettörmelékeket, illetve az agyagos kőzettörmelékeket vagy más néven ARF-eket (argillaceous rock fragment) (Whitbread 1986, 79 88), a szemcsék kerekítettségét, koptatottságát, osztályozottságát, az átlagos (uralkodó) és a maximális szemcseméretet, valamint a fentebb már említett kimérési eljárás segítségével a törmelékszemcsék egymáshoz viszonyított százalékos összetételét is. A szöveti jellegek leírása során megfi gyeltük az alapanyag színét, heterogenitását, izotropitását, irányítottságát, a porozitás meghatározásakor a pórusok méretét, alakját, eloszlását és az esetleges póruskitöltéseket (Zsók 2010). A nem plasztikus elegyrészek szemcseméret eloszlásának és az alapanyag tulajdonságainak együttes vizsgálata során pontosabb képet kaptunk a kerámiák szövetéről. A petrográfi ai mikroszkópos vizsgálatra kijelölt százhatvannégy darab vékonycsiszolat leírását, a makroszkópos megfi gyeléshez hasonlóan, a már régészetileg meghatározott fázisok alapján végeztük azért, hogy megvizsgáljuk, a régészeti korszakolás összhangban van-e lehetséges kerámiatechnológiai kontinuitással, vagy váltásokkal, illetve információt kívántunk nyerni arról is, hogy a kerámiatechnológia milyen ütemben változik a lelőhelyen. Az egyes fázisokon belül, az egymástól több tulajdonságban is eltérő összetételű vagy jellegű mintákat külön főcsoportokba soroltuk. A mintákra jellemző az uralkodó mennyiségben megjelenő monokristályos kvarc, polikristályos kvarc, csillám, plagioklász, káliföldpát, agyagos kőzettörmelék, valamint nyomokban metamorf és magmás kőzettörmelék, tűzkő, opakásvány és akcesszóriák (epidot, zoizit-klinozoizit, titanit) is megjelennek. A minták erősen porózusak, nyúlt hosszúkás pórusokkal, melyek a növényi anyaggal való soványítás következményei, alapanyaguk csaknem teljesen izotróp. A karbonátszegény csoportok maximális karbonáttartalma ~7 tf%, alapanyaguk homogén, a minták porozitása mérsékelt, szövetük szeriális. A nem plasztikus elegyrészek közül dominál a monokristályos kvarc, kisebb mennyiségben jelenik meg a polikristályos kvarc, a plagioklász, a káliföldpát és a csillám. Az opak ásványok, a magmás kőzettörmelékek és az akcesszóriák csak alárendelt szerepet töltenek be. A karbonátdús csoportok karbonát tartalma ~17 57 tf%, szövetük szintén szeriális, gyengén porózus, alapanyaguk homogén, helyenként izotróp. A törmelékes alkotók ásványos összetétele teljesen hasonló a karbonátszegény csoportok nem plasztikus elegyrészeihez, különbség csak a nagyobb mennyiségű karbonátos kőzettörmelék megjelenésében van. A kerámia-összetétel csoportokat a lelőhely fázisaira lebontva mutatjuk be az 1. ábrán, a kerámiák petrográfi ai jellegei pedig a 2 és 3. ábrán láthatók. A lelőhely 1. fázisának kerámiái közül harmincról készítettünk vékonycsiszolatot. A fázison belül a nagyonfi nom fi nomszemcsés karbonátmentes nyersanyag dominál, amelyet a készítők növényi anyaggal soványítottak (NF-F / növényi anyag). Ebben a fázisban szintén növényi anyaggal soványított karbonátos nyersanyagú (NF-F / karbonát / növényi anyag), valamint nagyon fi nomszemcsés karbonátmentes (NF / növényi anyag) nyersanyagú kerámiák is megjelennek, vagyis a készítők különböző nyersanyagokat is használtak, melyeket mindig növényi anyaggal soványítottak. Homokkal, vagy egyéb kőzettörmelékkel való soványítás nem fi gyelhető meg ebben a fázisban. A lelőhelyről olyan mintákat is vizsgáltunk (2 db), melyek olyan objektumból kerültek elő, amelyekről nem dönthető el egyértelműen, hogy az 1. vagy 2. fázisba tartoznak. Ezen minták nyersa nyaga jelen van mind az 1. mind pedig a 2. fázisban. A 2. fázisból huszonegy kerámia vékonycsiszolatának elemzését végeztük el. Az 1. fázisban megfi gyelt nyersanyagtípusok a 2. fázisban is jelen vannak, megfi gyelhető ugyanakkor soványítás nélküli nagyon fi nomszemcsés nyersanyag (NF) és fi nom-középszemcsés karbonátos nyersanyag is, ez utóbbi homokkal és növényi anyaggal soványítva (F-K / karbonát / növényi anyag). A 3. fázisban (41 db minta) további változásnak lehetünk szemtanúi, ugyanis a korábbiakhoz képest a nagyonfi nom- és fi nomszemcsés karbonátos (NF-F / karbonát) és karbonátmentes (NF-F) nyersanyag is használatba került, amelyeket soványítás nélkül is használtak. A kerámiatechnológia hasonló mértékben változatos a 3. (41 db kerámia) és 5. (49 db minta) fázisok leletanyagában, sokkal egységesebb ugyanakkor a 2. (21 db kerámia) és a 4. fázisok (16 db minta) leletanyagában, azonban lehet, hogy ez a jelenség a 4. fázisból vizsgált kevesebb mintaszámmal (16 db) magyarázható, ugyanis az 5. fázisban a korábban megfi gyelt nyersanyagok használata teljes mértékben folytatódott. A vizsgált legkésőbbi, Sopot kultúra edénytöredékeiben (16 db minta) agyagos kőzettörmelékkel való soványítás jelenik meg (NF / ARF, NF-F / ARF / karbonát), illetve a soványítás nélküli karbonátos (NF-F / karbonát) vagy karbonátmentes (NF-F) nyersanyag volt használatban. Szintén megfi gyelhető a növényi anyaggal való soványítás is (NF-F / karbonát / növényi anyag), de ez a soványítási eljárás erre az időszakra már alárendelt szerepet játszik.
8 414 ZSÓK ILDIKÓ, SZAKMÁNY GYÖRGY, KREITER ATTILA, MARTON TIBOR 3.3. Röntgen-pordiffrakciós vizsgálat A balatonszárszói kerámiatöredékek közül a makroszkópos és mikroszkópos petrográfi ai leírás során felállított csoportokból tizenkét mintát (Vonaldíszes kerámia kultúrája: 4: csőtalpas kónikus tál; 126: legömbölyített kettőskónikus edény; 128: ívelt falú kónikus tál; 134: hengeres nyakú gömbös edény (amfóra); 185, 312, 384, 457: nagyméretű gömbös edény; 279, 310, 351: közepes méretű gömbös edény. Sopot kultúra: 437: tároló edény) választottunk ki röntgen-pordiffrakciós elemzésre (4. ábra). A röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok az ELTE Ásványtani Tanszékén, szcintillációs detektorral és grafi t monokromátorral felszerelt Siemens D5000 röntgen-pordiffraktométer segítségével, Θ-Θ üzemmódban Bragg-Brentano geometriával, Cu Kα gerjesztő sugárzás mellett készültek. A mérések 0,05 -os lépésközű szkenneléssel készültek Θ-ig 40 kv feszültség és 40 ma áramerősség mellett. A porított minták kvalitatív és félkvantitatív becslését DiffraxPlus EVA szoftverrel végeztük el. Az alkalmazott becslési eljárás lényege, hogy egy azonosított ásvány összes refl exiójának intenzitását (csúcsmaximum) fi gyelembe veszi. A röntgenfelvételek hibaszázaléka körülbelül ± 5 10%. Az elvégzett rutin mérésekkel sok esetben (pl. csillám, plagioklász) csak az ásványcsoportot tudtuk meghatározni, mivel azonban az ásványcsoportokon belüli pontos azonosítás nem volt célunk, így a mintákról a teljes átlagminta rutin felvételei készültek el. A diffraktogramok kiértékelése során az összes mintában egyértelműen uralkodó ásvány a kvarc. A kvarc mellett meghatározó mennyiségben van jelen még a káliföldpát, a plagioklász, valamint a 10 Å-ös (csillám szerkezetű) rétegszilikát. A csillám az összes mintában uralkodó ásvány. Öt mintában 1 2%-ban szmektit is megjelenik, amely a mikroszkópos vizsgálatok alapján másodlagos képződésű. Az alacsony kiégetési hőmérsékletű kerámiák esetében, ha a szmektit szerkezet nem omlik össze teljesen, akkor ez az ásvány a betemetődés során visszaalakulhat szmektitté. A mikroszkópos leírás során a fázisokon belül felállított csoportokat nagyrészt a minták kalcit-tartalma alapján különítettük el. Ahogy a röntgendiffrakciós mérések eredményeit bemutató 4. ábra is mutatja, a kerámiák többségében megjelenik a kalcit, hol egészen elenyésző, hol nagyobb mennyiségben. 4. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ÖSSZEFOGLALÁS A vékonycsiszolatos petrográfi ai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az egyes fázisok kerámiái a felhasznált nyersanyaguk tekintetében hasonlóak egymáshoz, a nem plasztikus törmelékes elegyrészek általában közepes mennyiségben (15 20%) vannak jelen a kerámiákban, uralkodó a kvarc, a csillám, a káliföldpát, a plagioklász, egyes kerámiákban pedig a természetes úton jelenlévő karbonát. Soványító anyagként a készítők növényi anyagot (NF / növényi anyag, NF-F / növényi anyag, NF-F / karbonát / növényi anyag, F-K / karbonát / növényi anyag), néhány kerámia esetében homokot (F-K / karbonát / növényi anyag) és a Sopot kultúrába sorolható kerámiák készítéséhez agyagos kőzettörmeléket (NF / ARF, NF-F / ARF / karbonát) használhattak. A minták alapanyaga nagyrészt karbonátmentes agyag. Az alapanyag jellemzően izotróp vagy közel izotróp keresztezett nikolok között. Az ásványszemcsék főként szilánkos-szögletes megjelenésűek, ritkábban gyengén koptatottak és kerekítettek. A nagyonfi nom és fi nomszemcsés kerámiák kivétel nélkül szeriális szövetűek, így nagy bizonyossággal kizárható a kerámiák ásvány-kőzettörmelékkel történő szándékos soványításának a lehetősége. A fi nom- és középszemcsés kerámiák esetében (F-K / karbonát / növényi anyag) a növényi soványítás mellett homokkal való soványítás is feltételezhető. Az edénykészítés során felhasznált nyersanyag helyinek tekinthető, feltehetően agyagos-fi nom-aprószemcsés homokos üledék volt, amely folyóvízi vagy tavi eredetre utal. A lelőhely fázisait fi gyelembe véve elmondható, hogy a kerámiatechnológiai változatosság fokozatosan növekszik, vagyis az idő előrehaladásával egyre többféle nyersanyagból készítették a kerámiákat. Ennek a jelenségnek fontos szerepe van a lelőhely társadalmi és gazdasági folyamatainak vizsgálatában, ugyanis a kerámiakészítésben megfi gyelhető változatosság, a változatosság mértékét fi gyelembe véve, egyrészt utalhat arra, hogy egyre többen (és többféle módon) készítettek kerámiát, másrészt pedig utalhat specializációra, illetve a kerámiakészítés mértékére is információt szolgáltat (vö. Peacock 1982; Kreiter et al. 2009). Ez utóbbi problémakörök, valamint a kerámiatechnológiák a települési fázisokkal és a fázisokon belül fennálló háztartásokkal (épületcsoportokkal) való lehetséges összefüggéseinek a vizsgálata folyamatban van. A lelőhely minden fázisában, a Sopot kultúra kerámiái kivételével, a legnépszerűbb technológiai eljárás a növényi anyaggal való soványítás (NF / növényi anyag, NF-F / növényi anyag, NF-F / karbonát / növényi anyag), amelyet egyaránt alkalmaztak karbonátos és karbonátmentes nagyon fi nomszemcsés nyersanyagokhoz (1. ábra 5). Az 1. és 2. átmeneti fázisban ugyanez a jelenség fi gyelhető meg, a 2. fázisban viszont a soványítás nélküli nagyon fi nomszemcsés kerámiák is megjelennek (NF) és a későbbi fázisokban is megmaradnak, sőt számuk növekszik.
9 A BALATONSZÁRSZÓI ÚJKŐKORI KERÁMIA LELETEGYÜTTES ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA 415 A 2. fázisban az eddigiek mellett homokosabb nyersanyag használata (F-K / karbonát / növényi anyag) is megfi gyelhető, amit a korábbi hagyományokhoz híven növényi anyaggal is soványítottak. Az eddigiekhez képest a 3. fázisban a karbonátos nyersanyagot növényi anyaggal való soványítás nélkül (NF-F / karbonát) is kezdték használni, illetve a karbonátmentes nagyonfi nom fi nomszemcsés nyersanyag (NF-F) is megjelent. A 4. fázisban nem fi gyelhető meg új nyersanyag használata, a technológiai változatosság visszaesik a 3. fázishoz képest. Felmerült annak a lehetősége, hogy ez a jelenség esetleg a kevesebb mintaszámmal (4. fázis: 16 db) magyarázható, ugyanakkor ezek az adatok jól összevethetők a kerámia fázisok (stíluscsoportok) formai és díszítésbeli variabilitásával is: a 3. fázisban a késő vonaldíszes kerámia kialakulása, míg az 5. fázisban a zselizi kerámia nagyarányú elterjedése fi gyelhető meg (Marton 2008, 205). A Sopot kultúrához sorolható minták száma csekély, ezeken a növényi anyag használatának visszaszorulása fi gyelhető meg (5. ábra). Ez a jelenség összhangban van más lelőhelyeken tapasztaltakkal, vagyis a középső újkőkortól a növényi anyaggal való soványítás egyre kisebb arányban van jelen, majd a késői újkőkorra eltűnik (Szakmány 2008; Kreiter 2010; Kreiter és Viktorik 2011; Kreiter et al. 2011). A Sopot kultúra kerámiái a korábbi fázisokban használt karbonátos és karbonátmentes nyersanyagokból készültek, azonban agyagdarabkák (ARF) is megjelennek bennük (2. ábra 2). A Sopot kultúra balatonszárszói kerámiáinak agyagdarabkákkal való szándékos soványítása egyelőre kérdéses, azonban ezek akár természetes (a készítők nem homogenizálták megfelelően a nyersanyagot), akár mesterséges úton vannak jelen a nyersanyagban, nem okoztak különösebb problémát száradáskor és kiégetéskor, hiszen azok tulajdonságai, csakúgy mint a törtkerámiáké, hasonlítanak ahhoz a nyersanyaghoz, amiből a kerámiát készítik, hőtágulási és kémiai tulajdonságai megegyezhetnek azzal az anyaggal, amelybe belekeverik (Rice 1987, 229). Az agyagdarabkák következetes jelenléte ugyanakkor arra is utalhat, hogy szándékosan használták ezeket a kerámiák soványítására. Megjegyzendő, hogy korábbi kerámiavizsgálataink igazolták, a késő újkőkori (Kreiter és Viktorik 2011), rézkori (Kreiter 2009) és bronzkori (Kreiter és Tóth 2010) fazekasok használtak agyagdarabkákat a kerámiák soványításához. A kerámiák petrográfi ai összetételét fi gyelembe véve elmondható, hogy a karbonátot és karbonátosodó kőzettörmeléket tartalmazó kerámiák ásványtani összetétele a karbonátot leszámítva nagymértékű hasonlóságot mutat a karbonátmentes kerámiák összetételével. Ez alapján feltételezhető, hogy a vizsgált kerámiák egymáshoz közeli területről származó helyi üledékekből készülhettek. A szándékos soványítást a karbonátos kerámiák esetében nem tartjuk valószínűnek, mivel mesterséges soványításra utaló tört-zúzott, szögletes megjelenésű karbonátos kőzettörmeléket nem találtunk a csiszolatokban. A kerámiatöredékekből készült röntgen-pordiffrakciós felvételek eredményei nagyrészt egybevágnak a makroszkópos és mikroszkópos petrográfi ai megfi gyelésekkel, illetve ki is egészítik azokat. Összességében elmondható, hogy a mintákban uralkodó kvarc mind a durvább, mind a fi nomabb tartományban, a kalcit kizárólag a nem plasztikus elegyrészek durvább frakciójában, míg a plagioklász, a káliföldpát és a csillám inkább a fi nomabb frakcióban dúsul. A kerámiák kiégetési hőmérsékletére a mintákban jelenlévő karbonáttartalom és a 10 Å-ös fázis jelenléte alapján következtettünk, elsősorban a Maggetti (1982) és Cultrone et al. (2001) munkáiban leírtak alapján. A kalcit lebomlása már ~700 C hőmérsékleten megkezdődhet, 800 C körül már intenzívvé válik és megközelítőleg C-on teljesen lebomlik, ezért a kerámiák égetése ez utóbbi hőmérséklet tartomány alatt történhetett. A kiégetési hőmérséklet becslését pontosítja, hogy a karbonátszemcséken nem észleltük átalakulás nyomait, emellett a 10 Å-ös fázis is jelentős mértékben jelen van. A közel 800 C körül elkezdődő Ca-szilikátok kialakulásának ugyanakkor egyáltalán nem találtuk nyomát. Mindezen okok alapján a kiégetés maximális hőmérséklete ~ C-ra becsülhető. A karbonátos nyersanyag használata a kerámiák készítőinek jelentős technológiai ismereteire utal. A karbonátos nyersanyagok, vagy soványítóanyagok felhasználása által okozott problémák ismertek a fazekasok számára, hiszen még a 20. századi kerámiakészítésben is nagy fi gyelmet fordítottak ezek kiküszöbölésére (Woods 1986, ; Csupor és Csuporné Angyal 1998, 19). A karbonátos nyersanyagok és soványítóanyagok alkalmazásáról az a nézet alakult ki, hogy elősegítik a kerámia hőnek való ellenállását, ami olyan edények esetében, amelyek rendszeresen hőnek vannak kitéve (pl. főzőedények) előnyös (Hoard et al. 1995). Használatukat ezért funkcionális okokra vezették vissza. Woods (1986, ) azonban rávilágított arra, hogy Angliában az újkőkortól a középkorig nincs egyértelmű kapcsolat a főzőedények és bizonyos soványító anyagok így a meszet tartalmazó anyagok között sem, miután számos soványítási eljárás ismert volt. Vizsgálataink megerősíteni látszanak Woods álláspontját, hiszen Balatonszárszón sem találtunk összefüggést edénytípusok és karbonátos nyersanyagok között. Karbonátos nyersanyagból különböző típusú tálak, amfórák, hombárok, valamint gömbösés csőtalpas edények is készültek. A nyersanyag használatának megjelenése és használatának intenzitása sokkal inkább a település régészeti fázisaival mutat összefüggést, mintsem a kerámiák funkciójával. Megjegyzendő, hogy a Lengyel és Tisza kultúra kerámiáin (Kreiter és Viktorik 2011), valamint bronzkori kerámiákon (Kreiter 2006) sem mutatkozott összefüggés a karbonátos nyersanyagok és egyes edénytípusok között. Korábban már említettük a növényi anyag használatát, mint a leggyakoribb soványítási eljárást. Ezt a jelenséget más újkőkori lelőhelyeken is megfi gyeltük (Kreiter 2010; Kreiter et al. 2011; Kreiter és Szakmány 2011; Kreiter et al. in press), illetve szakirodalmi adatok is ezt támasztják alá (Gherdán et al. 2004a; Gherdán et al.
10 416 ZSÓK ILDIKÓ, SZAKMÁNY GYÖRGY, KREITER ATTILA, MARTON TIBOR 2004b; Szakmány et al. 2004; Szakmány et al. 2005; Szilágyi és Szakmány 2007; Starnini 2008). A vizsgálati eredményeink és a szakirodalmi adatok azt is mutatják, hogy az újkőkori kerámiatechnológiák között a növényi anyaggal való soványítás tekintetében jelentős hasonlatosság van. Határainkon túli kerámiavizsgálatok eredményei is ezt támasztják alá, hiszen például lengyelországi újkőkori (Zseliz és Kottafejes kultúra) kerámiák vizsgálata is azt mutatja, hogy a növényi anyaggal való soványítás jellemző a vonaldíszes kultúrkörre (Rauba-Bukowska 2009). Szintén fontos tényező, amit a hazai kerámiavizsgálatok is megerősíteni látszanak, hogy nincs összefüggés a kerámiák formája, típusa és a növényi soványítás között, vagyis olyan esetekben is előfordult növényi soványítás, amikor az technológiailag nem volt indokolt (Rauba-Bukowska 2009, 247; Kreiter et al. in press). Spataro (2006) kutatásai alapján koraújkőkori Starčevo (Vinkovci és Ždralovi, Szlavónia) és középső újkőkori vonaldíszes (Tomašica és Malo Korenovo, Horvátország) kerámiatechnológiák különbséget mutattak, ugyanakkor a Vonaldíszes kerámia kultúráján belül a vizsgált lelőhelyeken jelentős hasonlatosság mutatkozott a kerámiatechnológiában. A kerámiavizsgálati eredmények alapján a vonaldíszes kerámiakészítési hagyomány változatosabb, míg a Starčevo egységesebb, vagyis az utóbbi esetben nagyon hasonló nyersanyagokat használtak, amelyeket főleg növényi anyaggal soványítottak. Vizsgálati eredményeink alapján a vonaldíszes kerámiakészítési hagyomány valóban változatosabb a koraújkőkori kerámiakészítéshez képest (Kreiter 2010; Kreiter és Szakmány 2011; Kreiter és Viktorik 2011; Kreiter et al. in press), amelyet a balatonszárszói eredmények is alátámasztani látszanak. Szintén említést érdemel, hogy a balatonszárszói település legkorábbi időszaka mutatja a legkisebb technológiai változatosságot, vagyis az első telepesek elsősorban karbonátmentes, ezáltal könnyebben használható nyersanyagokkal dolgoztak, amelyeket növényi anyaggal soványítottak. Ezek az eredmények is összhangban vannak korábbi vizsgálati eredményekkel, miszerint a korai kerámiatechnológiákra kis változatosság jellemző, vagyis kevesebb típusú nyersanyagot és soványítóanyagot használtak, mint a fi atalabb fázisokban (Kreiter et al. in press). Ezt követően Balatonszárszón növekedett a kerámiatechnológia változatossága, hiszen egyre többféle (különböző fi nomságú, karbonátos és karbonátmentes) nyersanyagot használtak, amelyet legritkábban homokkal és agyagdarabkákkal, leggyakrabban pedig növényi anyaggal soványítottak. Petrográfi ai szempontból a balatonszárszói eredmények jól illeszkednek korábbi, újkőkori kerámiákon végzett vizsgálataink eredményeihez, illetve a szakirodalmi adatokhoz is. 5. FELHASZNÁLT IRODALOM Belényesy, K., Fábián, Sz., Marton, T., Oross, K Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő. In: Belényesy, K., Honti, Sz., Kiss, V. (Szerk.) Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága-Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, Cultrone, G., Rodriguez-Navarro, C., Sebastian, E., Cazalla, O., De La Torre, M. J Carbonate and silicate phase reactions during ceramic fi ring. European Journal of Mineralogy, 13, Csupor, I., Csuporné Angyal, Z Fazekaskönyv. Jelenlévő Múlt. Planétás Kiadó, Budapest. Gherdán, K., Biró, K. T., Szakmány, Gy. 2004a. Petrologic studies on Early Neolithic pottery from Vörs, SW Hungary. Acta Mineralogica Petrographica, 45(2), Gherdán, K., Biró, K. T., Szakmány, Gy., Tóth, M. 2004b. Technological investigation of Early Neolithic pottery from Vörs, southwest Hungary. Trabalhos de Arqueologia, Lisboa, 42, Hoard, R. J., O Brien, M. J., Khorasgany, M. G., Gopalaratnam, V. S A material-science approach to understanding limestone-tempered pottery from the Midwestern United States. Journal of Archaeological Science, 22(6), Kreiter, A Kerámia technológiai vizsgálatok a Halomsíros kultúra Esztergályhorváti-alsóbárándpusztai településéről: hagyomány és identitás Technological examination of Tumulus culture pottery from Esztergályhorváti-Alsóbárándpuszta: tradition and identity. Zalai Múzeum, 15, Kreiter, A A Baden kultúra kerámiáinak makroszkópos és petrográfi ai vizsgálata Macroscopic and petrographic analysis of the pottery of the Baden culture. In: Kvassay, J. (Szerk.) Település- és temetőfeltárás Dunaszentgyörgy határában. A 6 sz. főút km szakasza között, a rehabilitációs munkálatokat megelőző régészeti feltárások (2007) eredményei. VIA. Kulturális Örökségvédelmi Kismonográfi ák, 1 Monographia Minor in Cultural Heritage 1., Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, Budapest, Kreiter, A Crafting difference: Early Neolithic (Körös culture) ceramic traditions in north-east Hungary. In: Kozłowski, J. K., Raczky, P. (Eds.) Neolithization of the Carpathian Basin: northernmost distribution of the Starčevo / Körös culture. Karaków: Polish Academy of Arts and Sciences-Budapest: Institute of Archaeological Sciences of the Eötvös Loránd University,
11 A BALATONSZÁRSZÓI ÚJKŐKORI KERÁMIA LELETEGYÜTTES ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA 417 Kreiter, A., Szakmány, Gy., Kázmér, M Ceramic technology and social process in Late Neolithic Hungary. In: Quinn, P. S. (Ed.) Interpreting silent artefacts: petrographic approaches to archaeological ceramics. Oxbow, Oxford, Kreiter, A., Azbej Havancsák, I., Sipos, P., Tóth, M., Viktorik, O Maroslele-Panáról származó neolitikus kerámia töredékek petrográfi ai, XRF és XRD vizsgálata The petrographic, XRF and XRD analyses of the Neolithic pottery from Maroslele-Pana. In: Paluch, T. (Szerk.) Maroslele-Pana. Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. Szeged, Kreiter, A., Szakmány, Gy Petrographic analysis of Körös ceramics from Méhtelek-Nádas. In Kalicz, N. with a contribution by Attila Kreiter and György Szakmány. Méhtelek. The first excavated site of the Méhtelek group of the Early Neolithic Körös culture in the Carpathian Basin. British Archaeological Reports S2321, Archaeolingua Central European Series 6. Budapest, Archaeolingua. Kreiter, A., Tóth, M A dunántúli mészbetétes kultúra kerámiáinak petrográfi ai vizsgálata, és az inkrusztáció összetételének meghatározása roentgen-pordiffrakciós vizsgálattal Mernye-Nagy-ároktól északra lelőhelyről Petrographic analysis of ceramics of the Transdanubian Encrusted Pottery culture and the determination of the composition of encrustation by X-ray powder diffraction from the site of Mernye- Nagy-árok. In: Kvassay, J. (Szerk.) Évkönyv és jelentés a K.Ö.SZ évi feltárásairól. - Field Service for Cultural Heritage 2008 Yearbook and review of archaeological investigations. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, Budapest, Kreiter, A., Viktorik, O Tiszai és lengyeli kultúra kerámiáinak petrográfi ai vizsgálata Aszód-Papi földek lelőhelyről, valamint az összehasonlítása helyi üledékekkel Petrographic analysis of Tisza and Lengyel culture ceramics from the site at Aszód-Papi földek and their comparison with local sediments. Publikálatlan jelentés. Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Adattára: / 1. Kreiter, A., Pető, Á., Pánczél, P. in press. Materializing tradition: ceramic production in Early and Middle Neolithic Hungary. In: Bánffy, E. (Ed.) The Early Neolithic of the Danube-Tisza interfluve, southern Hungary. British Archaeological Reports Central European Series. Budapest, Archaeolingua. Maggetti, M Phase analysis and its signifi cance for technology and origin. In: Olin, J. S., Franklin, A. D. (Eds.) Archaeological ceramics. Smithsonian Institution Press, Washington, Marton, T Material fi nds from Balatonszárszó, Neolithic settlement: connections within and without the TLCP territory. Antaeus, 27, Marton, T Development of pottery style on the LBK settlement of Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő in Hungary. Acta Terrae Septemcastrensis, 7, Marton, T., Oross, K Reconstructing space in a familiar world: the formation of Late LBK settlements in Central Transdanubia. In: Kozlowski, J. K. (Ed.) Interactions between different models of neolithization north of the Central European agro-ecological barrier. Kraków: Polska Akademia Umiejętności. Prace Komisji Prehistorii Karpat PAU, 5, Oross, K. 2004a. Das Neolitische dorf von Balatonszárszó (Forschungen zwischen ). Antaeus, 27, Oross, K. 2004b. Újkőkori telepkutatások Balatonszárszó, Kis-erdei-dűlő lelőhelyen között Neolithic settlement investigations at the Balatonszárszó, Kis-erdei-dűlő site between 2000 and Régészeti kutatások Magyarországon 2003 / Archaeological Investigations in Hungary 2003, Budapest, Oross, K Architecture of the Linearbandkeramik settlement at Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő in central Transdanubia. In: Gheorghiu, D. (Ed.) Neolithic and Chalcolithic archaeology in Eurasia: building techniques and spatial organisation. Proceedings of the XV World Congress UISPP (Lisbon, 4 9 September 2006). British Archaeological Reports International Series, 2097, Oxford, Oross, K., Marton, T., Fábián, Sz Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő középső neolit településének temetkezései. Előzetes jelentés Bestattungen der mittelneolithischen Siedlung von Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő. Vorbericht. MOMOSZ, 3. Őskoros kutatók III. Összejövetelének konferenciakötete, Szombathely, Peacock, D. P. S Pottery in the Roman world: an ethnoarachaeological approach. Longman, London. Rauba-Bukowska, A Bone temper in Early Neolithic vessels from southern Poland. Examinations using scanning microscopy. In: Hofmann, D., Bickle, P. (Eds.) Creating communities. New advances in Central European Neolithic research. Oxbow, Oxford, Rice, P. M Pottery analysis: a sourcebook. University of Chicago Press, Chicago. Spataro, M Pottery production at a Linear Pottery Culture site: a different ceramic technology from that of the Starčevo culture? A case study: the site of Tomašica (Garešnica, Croatia). Atti della Societa per la Preistoria e Protostoria della Regione Friuli-Venezia Giulia, Trieste, 15, Starnini, E Material culture traditions and identity. In: Bailey, D., Whittle, A., Hofmann, D. (Eds.) Living well together? Settlement and materiality in the Neolithic of South-East and Central Europe. Oxbow, Oxford,
12 418 ZSÓK ILDIKÓ, SZAKMÁNY GYÖRGY, KREITER ATTILA, MARTON TIBOR Szakmány, Gy Kerámia nyersanyagok, kerámiák a mai Magyarország területén a neolitikumtól a XVIII. század végéig. In: Szakáll, S. (Szerk.) Az ásványok és az ember a mai Magyarország területén a XVIII. század végéig. Fókuszban az ásványi anyag. Tudományos konferencia március 2., Geotudományok. A Miskolci Egyetem Közleménye. A sorozat, Bányászat, 74. kötet. Alkalmazott ásvány- és kőzettan. Egyetemi Kiadó, Miskolc, Szakmány, Gy., Gherdán, K., Starnini, E Kora neolitikus kerámia készítés Magyarországon: a Körös és a Starčevo kultúra kerámiáinak összehasonlító archeometriai vizsgálata. Archeometriai Műhely / Archaeometry Workshop, 1(1), Szakmány, Gy., Starnini, E., Raucsik, B A preliminary archaeometric investigation of Early-Neolithic pottery from the Körös culture (S. Hungary). In: Kars, H., Burke, E. (Eds.) Proceedings of the 33rd International Symposium on Archaeometry, April, 2002, Amsterdam, Geoarchaeological and Bioarchaeological Studies, 3. Vrije Universiteit, Amsterdam, Szilágyi, V., Szakmány, Gy Petrographic and geochemical study of ceramics of Neolithic settlements on the northern boundary of the Great Hungarian Plain Tiszaszőlős-Domaháza (Körös culture) and Füzesabony-Gubakút (ALP culture, Szatmár group). Archeometriai Műhely, 4(3), Whitbread, I. K The characterisation of argillaceous inclusions in ceramic thin sections. Archaeometry 28(1), Woods, A Form, fabric and function: some observations on the cooking pot in antiquity. In: Kingery, W. D. (Ed.) Technology and style. Ceramics and civilization, 2, The American Ceramic Society Inc., Columbus, Zsók, I A balatonszárszói neolit korú kerámia leletegyüttes archeometriai vizsgálata. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Publikálatlan szakdolgozat. Budapest. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1. fázis 1. vagy 2. fázis 2. fázis 3. fázis 4. fázis 5. fázis Sopot kultúra F-K/karbonát/növényi anyag (db) NF-F/növényi anyag (db) NF-F/karbonát/növényi anyag (db) NF-F/karbonát (db) NF-F/ARF/karbonát (db) NF-F (db) NF/növényi anyag (db) NF/ARF (db) NF (db) ábra A petrográfiailag vizsgált kerámiák összetételcsoportok szerinti megoszlása Balatonszárszó régészeti fázisai alapján Fig. 1. Distribution of fabric groups of the petrographically examined ceramics according to the archaeological phases at Balatonszárszó
13 A BALATONSZÁRSZÓI ÚJKŐKORI KERÁMIA LELETEGYÜTTES ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA ábra 1 nagyon finomszemcsés nyersanyagú finom kidolgozású gömbös edény (Vonaldíszes kerámia kultúrája), +N (399); 2 nagyon finomszemcsés nyersanyagú feltehetően agyagdarabkákkal soványított tárolóedény (Sopot kultúra), +N (437); 3 nagyon finomszemcsés nyersanyagú növényi anyaggal soványított gömbös edény (Vonaldíszes kerámia kultúrája), +N (282); 4 nagyon finom finomszemcsés nyersanyagú finom kidolgozású gömbös edény (Vonaldíszes kerámia kultúrája), +N (357); 5 nagyon finom finomszemcsés karbonátos nyersanyagú, feltehetően agyagdarabkákkal soványított s-profilú fazék (Sopot kultúra), +N (441); 6 nagyon finom finomszemcsés karbonátos nyersanyagú nyitottabb ívelt falú kónikus tál (Vonaldíszes kerámia kultúrája), +N (458) Fig very fine-grained, finely made globular vessel (Linear Pottery culture), +N (399); 2 very fine-grained storage vessel assumedly tempered with dried clay fragments (Sopot culture), +N (437); 3 very fine-grained globular vessel tempered with vegetal material (Linear Pottery culture), +N (282); 4 very fine to fine-grained, finely made globular vessel (Linear Pottery culture), +N (357); 5 S-profiled pot made from very fine to fine-grained calcareous raw material and assumedly tempered with dried clay fragments (Sopot culture), +N (441); 6 conical bowl with more open orifice and arched body made from very fine to fine-grained calcareous raw material (Linear Pottery culture), +N (458)
14 420 ZSÓK ILDIKÓ, SZAKMÁNY GYÖRGY, KREITER ATTILA, MARTON TIBOR 3. ábra 1 nagyon finom finomszemcsés karbonátos nyersanyagú, növényi anyaggal soványított tölcséres nyakú gömbös edény (Vonaldíszes kerámia kultúrája), +N (211); 2 nagyon finom finomszemcsés karbonátos nyersanyagú, növényi anyaggal soványított közepes méretű gömbös edény (Vonaldíszes kerámia kultúrája), +N (445); 3 nagyon finom finomszemcsés nyersanyagú, növényi anyaggal soványított közepes méretű gömbös edény (Vonaldíszes kerámia kultúrája), 1N (56); 4 nagyon finom finomszemcsés nyersanyagú, növényi anyaggal soványított közepes méretű gömbös edény (Vonaldíszes kerámia kultúrája), +N (56); 5 alapvetően finomközépszemcsés, karbonátos nyersanyagú, homokkal és növényi anyaggal soványított nagyméretű gömbös edény (Vonaldíszes kerámia kultúrája), +N (359); 6 alapvetően finom-középszemcsés, karbonátos nyersanyagú, homokkal és növényi anyaggal soványított nagyméretű gömbös edény (Vonaldíszes kerámia kultúrája), +N (448) Fig globular vessel with conical neck made from very fine to fine-grained calcareous raw material and tempered with vegetal material (Linear Pottery culture), +N (211); 2 medium-sized globular vessel made from very fine to fine-grained calcareous raw material and tempered with vegetal material (Linear Pottery culture), +N (445); 3 medium-sized globular vessel made from very fine to fine-grained raw material and tempered with vegetal material (Linear Pottery culture), 1N (56); 4 medium-sized globular vessel made from very fine to fine-grained raw material and tempered with vegetal material (Linear Pottery culture), +N (56); 5 large globular vessel made from fine to medium-grained calcareous raw material and tempered with sand and vegetal material (Linear Pottery culture), +N (359); 6 large globular vessel made from fine to medium-grained calcareous raw material and tempered with sand and vegetal material (Linear Pottery culture), +N (448)
15 A BALATONSZÁRSZÓI ÚJKŐKORI KERÁMIA LELETEGYÜTTES ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA minta 126.minta 128.minta 134.minta 185.minta 279.minta Kvarc 50% 64% 45% 50% 43% 45% 10Å-ös rétegszilikát 21% 15% 21% 18% 17% 24% Plagioklász 15% 7% 22% 20% 15% 20% Káliföldpát 10% 14% 10% 12% 20% 10% Kalcit 2% 1% 5% 1% Szmektit 2% 1% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% 312.minta 310.minta 384.minta 351.minta 457.minta 437.minta Kvarc 50% 86% 64% 54% 68% 54% 10Å-ös rétegszilikát 11% 5% 10% 8% 11% 20% Plagioklász 24% 5% 23% 1% 14% Káliföldpát 14% 4% 5% 13% 8% 10% Kalcit 5% 16% 10% 2% Szmektit 1% 2% 2% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% 4.1. ábra Röntgen-pordiffrakciós mérések eredményei %-ban Fig Results of X-ray diffraction analysis in % 4.2. ábra Röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok diffraktogramjai I. Fig XRD diffractograms I
16 422 ZSÓK ILDIKÓ, SZAKMÁNY GYÖRGY, KREITER ATTILA, MARTON TIBOR 4.3. ábra Röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok diffraktogramjai II. Fig XRD diffractograms II 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1. fázis 1. vagy 2. fázis 2. fázis 3. fázis 4. fázis 5. fázis Sopot kultúra Növényi anyaggal soványított kerámiák (db) Növényi anyag soványítás nélküli kerámiák (db) ábra Növényi anyag soványítás nélküli és növényi anyaggal soványított kerámiák megoszlása a petrográfiailag vizsgált kerámiákban Fig. 5. Distribution of ceramics without and with vegetal tempering amongst the petrographically analysed ceramics
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,
RészletesebbenZáróbeszámoló. Neolitikus kultúrák kapcsolatrendszere kerámia vizsgálaton keresztül NK 68255 Kreiter Attila
Záróbeszámoló Neolitikus kultúrák kapcsolatrendszere kerámia vizsgálaton keresztül NK 68255 Kreiter Attila A kutatás előrehaladása A pályázatban eredetileg tervezett összes műszert beszerzésre került,
RészletesebbenELŐZETES TANULMÁNY BELVÁRDGYULA-SZARKAHEGY (M60-AS GYORSFORGALMI ÚT 98. SZ
65 ELŐZETES TANULMÁNY BELVÁRDGYULA-SZARKAHEGY (M60-AS GYORSFORGALMI ÚT 98. SZ. LELŐHELY) KÉSŐ NEOLITIKUS (LENGYEL KULTÚRA) TELEPÜLÉSRŐL SZÁRMAZÓ KERÁMIÁK PETROGRÁFIAI VIZSGÁLATÁRÓL KREITER ATTILA 1 SZAKMÁNY
RészletesebbenELŐZETES TANULMÁNY SZEMELY-HEGYES ÉS ZENGŐVÁRKONY KÉSŐ NEOLITIKUS (LENGYEL KULTÚRA) TELEPÜLÉSEKRŐL SZÁRMAZÓ KERÁMIÁK PETROGRÁFIAI VIZSGÁLATÁRÓL
55 ELŐZETES TANULMÁNY SZEMELY-HEGYES ÉS ZENGŐVÁRKONY KÉSŐ NEOLITIKUS (LENGYEL KULTÚRA) TELEPÜLÉSEKRŐL SZÁRMAZÓ KERÁMIÁK PETROGRÁFIAI VIZSGÁLATÁRÓL Abstract KREITER ATTILA 1 SZAKMÁNY GYÖRGY 2 1 Kulturális
RészletesebbenELŐZETES EREDMÉNYEK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-GORZSAI TELL KÉSŐ NEOLIT KERÁMIÁINAK (TISZA-KULTÚRA GORZSA- CSOPORT) VIZSGÁLATÁRÓL
5 ELŐZETES EREDMÉNYEK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-GORZSAI TELL KÉSŐ NEOLIT KERÁMIÁINAK (TISZA-KULTÚRA GORZSA- CSOPORT) VIZSGÁLATÁRÓL PRELIMINARY RESULTS OF LATE NEOLITHIC CERAMIC ANALYSIS FROM HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-GORZSA
RészletesebbenRöntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra
Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2016. 11. 21. 1 Kerámia geológus szemmel T nő egyensúlyi rendszer felborul ásványos összetétel és szövet változik Kis léptékű,
RészletesebbenKörnyezet Ember Kultúra. Environment Human Culture
Környezet Ember Kultúra A természettudományok és a régészet párbeszéde Environment Human Culture Dialogue between applied sciences and archaeology Környezet Ember Kultúra A természettudományok és a régészet
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
Részletesebben7000 ÉV KERÁMIÁI VÖRS, MÁRIAASSZONY-SZIGET ŐSKORI
Doktori (PhD) értekezés tézisei 7000 ÉV KERÁMIÁI VÖRS, MÁRIAASSZONY-SZIGET ŐSKORI KERÁMIALELETEINEK ARCHEOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA TERÜLETI KITEKINTÉSSEL Gherdán Katalin Földtudományi Doktori
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,
Részletesebben1 N fekete + N fekete erős hiátuszos. alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet
minta alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet nem plasztikus elegyrészek mennyisége osztályozottság szemcseméret-eloszlás b1933 1 N fekete + N fekete erős hiátuszos 30 % (ásvány- és kőzettöredékek)
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2015. 12. 11. 1 Kerámia geológus szemmel
RészletesebbenKOVÁCS TÍMEA ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék E-mail: kovacstim@freemail.hu
24 PATICSOK: A KERÁMIA ÉS AZ ÜLEDÉK KÖZÖTT KOVÁCS TÍMEA ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék E-mail: kovacstim@freemail.hu Abstract This study deals with the archaeometrical investigation of Neolithic
RészletesebbenKerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések
Kerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok T. Biró Katalin MNM tbk@ace.hu szavunk a görög keramos szóból származik, melynek jelentése fazekasagyag. A kerámia alkotóelemei a természetben megtalálható
Részletesebbenuralkodó szemcseméret: µm (monokristályos kvarc) maximális szemcseméret: 1750 µm (karbonátos héjtöredék)
mintaszám xx/1/3/a alapanyag 1 N sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapanyag izotropitása gyenge szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége (%) 8% (ásvány- és kőzettörmelék) + 3% (grog) osztályozottság
Részletesebbenhttps://otka-palyazat.phd.hu/index2.php?pprint=0&lang=hu
Lap 1/ 5 kutatás adatai zsűriazonosító: RGM A kutatási időszak: - 2007 Az OTKA támogatás összege (ezer Ft) Pályázat címe: Vörs-Máriaasszonysziget őskori lelőhely interdiszciplináris feldolgozása a pályázat
Részletesebben10. SZÁZADI KERÁMIÁK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA EDELÉNY, ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG
Archeometriai Műhely 2004/1. 34 10. SZÁZADI KERÁMIÁK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA EDELÉNY, ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG SZILÁGYI V. 1 - SZAKMÁNY GY. 1 - WOLF M. 2 - WEISZBURG T. 3 1 ELTE Kőzettani és Geokémiai
Részletesebbenhelyenként gyengén, hossztengellyel párhuzamosan elhelyezkedő pórusok külső réteg szín 1 N vörösesbarna + N vöröses sárgásbarna izotropitás
minta CS45/32B alapaag 1 N világos sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapaag izotropitása szövet szeriális nem plasztikus elegyrészek menisége 2,3% osztályozottság jó szemcseméret-eloszlás uralkodó szemcseméret:
RészletesebbenCsiszolt kőeszközök 1. Csiszolt kőeszközök vizsgálata. Régészet - tipológia - technológia - funkció vizsgálatok Néprajz
Csiszolt kőeszközök 1. Csiszolt kőeszközök vizsgálata Régészet - tipológia - technológia - funkció vizsgálatok Néprajz Csiszolt kőeszközök 1. kaptafa alakú balta Bakonynána Csiszolt kőeszközök 1. Deposit
RészletesebbenKőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája Csiszolt kőeszközök, szerszámkövek. BSc alapok:
Kőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája Csiszolt kőeszközök, szerszámkövek BSc alapok: http://www.ace.hu/curric/eltearcheometria/2010-03-30.pdf Csiszolt kőeszközök 1. Csiszolt kőeszközök vizsgálata
RészletesebbenP-MÖB827 záróbeszámoló 1
P-MÖB827 záróbeszámoló 1 Záróbeszámoló az "Újkőkori kerámiák távolsági kereskedelme / Long distance trade in Neolithic pottery" című MÖB-DAAD együttműködési programról Projekt szám: P-MÖB827 Harmadik alkalommal
RészletesebbenRöntgen-pordiffrakció (XRD) Kőeszközök, fémek és kerámiák archeometriája Kürthy Dóra
Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kőeszközök, fémek és kerámiák archeometriája Kürthy Dóra 2017. 11. 24. 1 Kerámia geológus szemmel T nő egyensúlyi rendszer felborul ásványos összetétel és szövet változik Kis
Részletesebbenuralkodó szemcseméret: µm (grog); µm (ásványtöredékek); maximális szemcseméret: 2500 µm (grog)
minta 62/01 1 N barna színe + N sötét sárgásbarna izotropitása közepes szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége 10% (ásványtöredékek) + 10% (grog) osztályozottság rossz (grog nélkül: jó)
RészletesebbenKerámia nyersanyagok, kerámiák válogatott esettanulmányok az őskortól az újkorig (a teljesség igénye nélkül)
Kerámia nyersanyagok, kerámiák válogatott esettanulmányok az őskortól az újkorig (a teljesség igénye nélkül) Szakmány György Kőeszközök, kerámiák, fémek archeometriája, 2017. december 15. Kutatástörténet
RészletesebbenPattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások
Archeometria Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások Földrajzi környezet - földtani környezet 1 Legfontosabb
RészletesebbenKőzetek felhasználása a régészeti korokban
Egyéb kőzetfelhasználások 1. szerszámkövek, öntőformák, márvány, építő-és díszítőkövek - régészeti vonatkozások Kőzetek felhasználása a régészeti korokban 1 Szerszámkövek Kevéssé ismert, gyengén kutatott
Részletesebben5-6. SZÁZADI, PANNONIA TERÜLETÉRŐL SZÁRMAZÓ KERÁMIÁK ARCHEOMETRIAI ELEMZÉSE
1 5-6. SZÁZADI, PANNONIA TERÜLETÉRŐL SZÁRMAZÓ KERÁMIÁK ARCHEOMETRIAI ELEMZÉSE ARCHEOMETRIC ANALYSIS OF 5 6 TH CENTURY CERAMICS FROM PANNONIA PÁNCZÉL-BAJNOK KATALIN 1 ; PÁNCZÉL PÉTER 2 ; SZAKMÁNY GYÖRGY
RészletesebbenKerámia nyersanyagok, kerámiák válogatott esettanulmányok az őskortól az újkorig
Kerámia nyersanyagok, kerámiák válogatott esettanulmányok az őskortól az újkorig Szakmány György Kőeszközök, kerámiák, fémek archeometriája, 2013. december 13. Kutatástörténet XIX. sz. utolsó negyede,
RészletesebbenTáblázatmagyarázó 1. táblázat
Táblázatmagyarázó Az 1. táblázat a vizsgált kerámiák részletes petrográfiai leírása során meghatározott adatokat tartalmazza, azaz az egyes minták mikroszkópikus i tulajdonságait, valamint a nem plasztikus
Részletesebbenuralkodó szemcseméret: μm (ásványtöredékek); μm (grog); maximális szemcseméret: 8000 μm (grog)
mintaszám 94.16.42 alapanyag 1 N barnássárga színe + N sárgásszürke alapanyag izotropitása szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége (%) 5% (ásványtöredék) + 15% (grog) osztályozottság rossz
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
Részletesebben7000 ÉV KERÁMIÁI VÖRS, MÁRIAASSZONY-SZIGET ŐSKORI KERÁMIALELETEINEK ARCHEOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA TERÜLETI KITEKINTÉSSEL
31 7000 ÉV KERÁMIÁI VÖRS, MÁRIAASSZONY-SZIGET ŐSKORI KERÁMIALELETEINEK ARCHEOMETRIAI ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA TERÜLETI KITEKINTÉSSEL POTTERY SEQUENCE OF 7000 YEARS: ARCHAEOMETRICAL STUDY OF POTTERY FINDS
RészletesebbenJournal of Archaeological Science, 44, 136 147 2014
2014 Bajnóczi B, Nagy G, Tóth M, Ringer I, Ridovics A Archaeometric characterization of 17th century tin glazed Anabaptist (Hutterite) faience artefacts from North East Hungary Journal of Archaeological
RészletesebbenA HONFOGLALÁS KOR KUTATÁSÁNAK LEGÚJABB EREDMÉNYEI
monográfiák a szegedi tudományegyetem régészeti tanszékéről 3. A HONFOGLALÁS KOR KUTATÁSÁNAK LEGÚJABB EREDMÉNYEI TANULMÁNYOK KOVÁCS LÁSZLÓ 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA Szerkesztő Révész László Wolf Mária SZEGED
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1.
Archeometria - Régészeti bevezető 1. Kőeszközök általános áttekintés régészeti vonatkozások (készítés, használat, nevezéktan stb.) Kőeszközök : emberi tevékenység legrégibb dokumentumai jó fosszilizációs
RészletesebbenKORA CSÁSZÁRKORI KELTA SÍRKERÁMIÁK RESTAURÁLÁSA KÖVECSI ANNA
KORA CSÁSZÁRKORI KELTA SÍRKERÁMIÁK RESTAURÁLÁSA KÖVECSI ANNA Téma vezető: Czifrák László Konzulens: B. Perjés Judit Megmentett műkincsek 2007 Fotó: Dr. Beszédes József TÁRGYCSOPORT ADATAI Tulajdonos: Budapesti
Részletesebbenrégészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról
M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. Nyersanyagok általános áttekintés
Archeometria - Régészeti bevezető 1. Nyersanyagok általános áttekintés 1) - kőeszközök A kőeszközök általános régészeti vonatkozásai Pattintott kőeszközök 1. régészeti vonatkozások (készítés, használat,
RészletesebbenA KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
RészletesebbenMelléklet BAZALT ANYAGÚ CSISZOLT KŐESZKÖZÖK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (BALATONŐSZÖD - TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY)
Archeometriai Műhely 2011/1. Péterdi et al. melléklet 1 Melléklet BAZALT ANYAGÚ CSISZOLT KŐESZKÖZÖK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (BALATONŐSZÖD - TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY) Appendix PETROGRAPHICAL AND
Részletesebbenminta 14 alapanyag 1 N barna színe + N sárgásbarna alapanyag izotropitása gyenge szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége
minta 14 1 N barna + N sárgásbarna a 15% (ásvány- és kőzettöredék) + 5% (grog) rossz szemcseméret-eloszlás uralkodó szemcseméret: 50 250 µm (ásványtöredékek); 500 2000 µm (vulkáni kőzettöredékek, grog)
RészletesebbenAmi elmaradt: Archeometriai bevezető
Ami elmaradt: Archeometriai bevezető archeometria: régészeti leleteken és múzeumi műtárgyakon, lelőhelyeken végzett interdiszciplinális (alapvetően természettudományos) vizsgálatok összessége rokon területek:
Részletesebben7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland
7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland Október 13-17 között került megrendezésre a Hollandiai Alphen aan den Rijn városában található Archeon Skanzenben a 7. Vasolvasztó Szimpózium. Az öt napos rendezvényen
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola Régészet Doktori Program.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola Régészet Doktori Program Oross Krisztián Balatonszárszó Kis-erdei-dűlő lelőhely középső neolit településszerkezete
Részletesebbenmár mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk
Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert
RészletesebbenFELSŐVADÁSZ-VÁRDOMB NEOLITIKUS ÉS BRONZKORI KERÁMIATÍPUSAINAK PETROGRÁFIAI VIZSGÁLATA
FELSŐVADÁSZ-VÁRDOMB NEOLITIKUS ÉS BRONZKORI KERÁMIATÍPUSAINAK PETROGRÁFIAI VIZSGÁLATA SZAKMÁNY GYÖRGY BEVEZETÉS Kerámialeletek vékonycsiszolatból történő polarizációs mikroszkópos vizsgálata nemzetközi
RészletesebbenKörnyezet Ember Kultúra A természettudományok és a régészet párbeszéde
Környezet Ember Kultúra A természettudományok és a régészet párbeszéde Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ 2010. október 6 8-án megrendezett konferenciájának tanulmánykötete Environment
RészletesebbenKerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések
Kerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok T. Biró Katalin MNM tbk@ace.hu Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések 1 Kerámia - fogalma
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György
Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Archeometria 2009. április 28. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max.
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Kerámiák archeometriai vizsgálata; 2011. november 15. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Terrakotta (terra cotta) mázatlan;
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA PROMPT GAMMA AKTIVÁCIÓS ANALÍZIS ARCHEOMETRIAI ALKALMAZÁSAI
A PROMPT GAMMA AKTIVÁCIÓS ANALÍZIS ARCHEOMETRIAI ALKALMAZÁSAI SZILÁGYI Veronika KASZTOVSZKY Zsolt IKI KTT 2010. október 6. Kulturális örökségünk egyedi, nagy eszmei értékű tárgyai Nyersanyag eredet (proveniencia)
RészletesebbenGottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI
Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance
RészletesebbenEgyéb kőzetfelhasználások régészeti aspektusai
Egyéb kőzetfelhasználások régészeti aspektusai 1. csiszolt kőeszközök 2. szerszámkövek, öntőformák 3. márvány, építő- és díszítőkövek - régészeti vonatkozások Csiszolt kőeszközök 1. kaptafa alakú balta
RészletesebbenKERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK A MAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A NEOLITIKUMTÓL A XVIII. SZÁZAD VÉGÉIG
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 74. kötet, (2008) p. 11-37 KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK A MAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A NEOLITIKUMTÓL A XVIII. SZÁZAD VÉGÉIG Szakmány György ELTE Kőzettan-Geokémiai
RészletesebbenFeltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok
Archeometria Kerámia 1. régészeti vonatkozások Archeometriai és kapcsolódó adatbázisok, gyűjtemények (Litotéka, Történeti kőbányák, Schafarzik gyűjtemény, Miss Marble, CERAMIS) Kerámiák archeometriai vizsgálata
RészletesebbenA röntgen-pordiffrakció lehetőségei és korlátai a kerámia vizsgálatokban
Szakmány György ARCHEOMETRIA 2009/2010 I.félév ELTE A röntgen-pordiffrakció lehetőségei és korlátai a kerámia vizsgálatokban Tóth Mária MTA Geokémiai Kutatóintézet totyi@geochem.hu 1 Diagenezis ÜLEDÉKES
RészletesebbenBaranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
RészletesebbenFELDOLGOZÁSI PROTOKOLL RÉGÉSZETI KERÁMIÁK VIZSGÁLATÁRA
FELDOLGOZÁSI PROTOKOLL RÉGÉSZETI KERÁMIÁK VIZSGÁLATÁRA Bevezet A kerámialeletek a régészeti ásatásokon a legnagyobb mennyiségben el kerül leletanyagot alkotják. A klasszikus régészet els sorban formai
RészletesebbenKÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA
. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:
RészletesebbenKERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK
KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK Kerámiák nyersanyagai agyag agyagfejtő Keramosz (görög): agyag - agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) - mázas Csoportosítás a szemcseméret alapján finomkerámia
Részletesebben2010 Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Feldolgozási Osztály főmuzeológus régész, szerkesztő, osztályvezető
dr. Kvassay Judit Feldolgozási osztályvezető Régész, főmuzeológus Elérhetőségek MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Feldolgozási Osztály, Raktár-Laborépület, Északi szárny, fszt. 60/A. szoba H-1113 Budapest,
RészletesebbenErdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel
Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenJÁSZFÉNYSZARU SZŐLŐK-ALJA LELŐHELYRŐL SZÁRMAZÓ ÁRPÁD-KORI KERÁMIÁK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA
Archeometriai Műhely 2014/I./1. 27 JÁSZFÉNYSZARU SZŐLŐK-ALJA LELŐHELYRŐL SZÁRMAZÓ ÁRPÁD-KORI KERÁMIÁK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA ARCHAEOMETRICAL ANALYSIS OF ÁRPÁDIAN AGE CERAMICS FROM JÁSZFÉNYSZARU SZŐLŐK-ALJA
RészletesebbenKörnyezet Ember Kultúra A természettudományok és a régészet párbeszéde
Környezet Ember Kultúra A természettudományok és a régészet párbeszéde Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ 2010. október 6 8-án megrendezett konferenciájának tanulmánykötete Environment
Részletesebben2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda
Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban
Részletesebben2006. november 28-ig végzett munkáiról
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött
RészletesebbenGRDSZGY 2 durvakerámia kívül-belül szürke, sok grafitot tartalmazó, duzzadt peremű fazék
Appendix Havancsák Izabella, Bajnóczi Bernadett, Tóth Mária, Kreiter Attila, Szöllősi Szilvia "Kelta grafitos kerámia: elmélet és gyakorlat dunaszentgyörgyi kerámiák ásványtani, petrográfiai és geokémiai
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2003. március 21-22. RÉSZECSKE ELRENDEZŐDÉS JELLEMZÉSE AL/SIC KOMPOZITBAN Kovács Jenő - Gácsi Zoltán Abstract The mechanical properties of the ceramic particle-reinforced
RészletesebbenHonlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával
Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének
RészletesebbenArcheometria (gg1c1l03; archeometrg17em)
Archeometria (gg1c1l03; archeometrg17em) Szakmány György - T. Biró Katalin 2019. február 15. Szakmány György ELTE TTK FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Déli épület 0-503 szoba T. Biró Katalin Magyar Nemzeti
RészletesebbenKECSKEMÉT-NAGYKŐRÖSI UTCA 7 9. LELŐHELY KÉSŐ KÖZÉPKORI-KORA ÚJKORI FEHÉRRE ÉGŐ KERÁMIÁINAK ARCHEOMETRIAI (ÁSVÁNY-KŐZETTANI) VIZSGÁLATA
13 KECSKEMÉT-NAGYKŐRÖSI UTCA 7 9. LELŐHELY KÉSŐ KÖZÉPKORI-KORA ÚJKORI FEHÉRRE ÉGŐ KERÁMIÁINAK ARCHEOMETRIAI (ÁSVÁNY-KŐZETTANI) VIZSGÁLATA ARCHAEOMETRIC (PETRO-MINERALOGICAL) STUDY OF LATE MEDIEVAL- EARLY
RészletesebbenA modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében. Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató
A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató How to apply modern e-learning to improve the training of firefighters Jenő Dicse Director of
RészletesebbenÖsszefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22
Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Szilágyi Veronika Kerámiák archeometriai vizsgálata; 2013. április 17. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Terrakotta (terra cotta)
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Szilágyi Veronika Kerámiák archeometriai vizsgálata; 2010. november 5. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas
Részletesebbenrégészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor
Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások
RészletesebbenTörmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
RészletesebbenTörmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
RészletesebbenPLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 371 379. PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenNagynyomású csavarással tömörített réz - szén nanocső kompozit mikroszerkezete és termikus stabilitása
Nagynyomású csavarással tömörített réz - szén nanocső kompozit mikroszerkezete és termikus stabilitása P. Jenei a, E.Y. Yoon b, J. Gubicza a, H.S. Kim b, J.L. Lábár a,c, T. Ungár a a Anyagfizikai Tanszék,
RészletesebbenNógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
RészletesebbenA KISSZÖGŰ NEUTRONSZÓRÁS ARCHEOMETRIAI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI
27 A KISSZÖGŰ NEUTRONSZÓRÁS ARCHEOMETRIAI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI Kivonat LEN ADÉL MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, H-1525, POB.49, Budapest email: lenadel@sunserv.kfki.hu A kisszögű neutronszórás
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 3.
Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti
RészletesebbenTDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 147 156. TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS HUTKAINÉ GÖNDÖR
RészletesebbenMTA CSFK FÖLDTANI ÉS GEOKÉMIAI INTÉZET ARCHEOMETRIAI KUTATÓCSOPORT. Archeometriai tárgyú publikációk
MTA CSFK FÖLDTANI ÉS GEOKÉMIAI INTÉZET ARCHEOMETRIAI KUTATÓCSOPORT Archeometriai tárgyú publikációk 2018 Bajnóczi B, Nagy G, Sipos Gy, May Z, Váczi T, Tóth M, Boros I, Pattantyús M Material analysis and
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Archeometria 2011. május 3. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max.
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenAnyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 165 174.
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 165 174. ACÉL SZÖVETSZERKEZET MODELLEK LÉTREHOZÁSA ANYAGTUDOMÁNYI SZIMULÁCIÓKHOZ GENERATION OF MODEL MICROSTRUCTURES OF STEELS FOR MATERIALS SCIENCE
Részletesebben