Az energetikai, műszaki képzés és tájékoztatás helyzete

Átírás

1 Az energetikai, műszaki képzés és tájékoztatás helyzete Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala, június 10. 1

2 Bevezetés g, kg, t, kt, Mt, Gt W, kw, MW, GW, TW J, kj, MJ, GJ, TJ, PJ kw kwh Az energetika számos műszaki terület együttműködését igényli, önmagában is interdiszciplináris. Az energetika, az energiapolitika, a klímavédelem és az ellátásbiztonság sokakat érdekel (politika, szakma, közvélemény), de többen beszélnek róla, mint ahányan értenek is hozzá. Felmerül jogosan a társadalmi vita igénye. 2

3 Forrás: Nobuo Tanaka, Executive Director, International Energy Agency, G8 Environment Ministers Meeting, 22 April 2009, Siracusa 3

4 A fizikatanítás eredményessége a közoktatásban Mérnöki szakokon alapvető követelmény a fizika alkalmazásszintű, jó ismerete Természettudományos képzési területen dolgozó egyetemi oktatók benyomása az elmúlt években: a frissen beiratkozott hallgatók fizika és matematika tudása lényegesen elmarad a korábban megszokott szinttől. Kézenfekvő magyarázat : felsőoktatásba jelentkezők száma folyamatosan csökken növekszik a gyengébb tudású hallgatók bejutásának esélye. 4

5 Objektív vizsgálat a beiratkozó hallgatók felkészültségének felmérésére Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése (2008): felmérő dolgozat több műszaki felsőoktatási intézményben (egyelőre csak fizikából, később matematikából és kémiából is) Indokok, remélt előnyök: figyelemfelhívás az oktatási kormányzat felé a közoktatásban jelentkező negatív tendenciákról, a felsőoktatási intézmények megismerhetik a felvett hallgatók valós tudásszintjét. Háttér: műszaki területen a piaci kereslet jóval meghaladja a jelenlegi diplomás kibocsátást, az oktatáspolitika deklarált célja a műszaki-természettudományos képzés kiemelt támogatása. 5

6 A felmérő dolgozat Elsősorban a középiskolai tudásanyag meglétét vizsgálta (nem PISA-szemléletű felmérés) Különböző szintű és jellegű feladatok (teszt, indoklás, vizsgálati módszer, számítás) Elérhető maximális pontszám: 50 6 oktatási intézményben 1324 beiratkozó diák írta meg a dolgozatot a regisztrációs héten BME Természettudományi Kar BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Ebből 142 fő a BME TTK és az ELTE TTK fizika BSc szakjaira jelentkezett (közülük került ki a tanulmányi versenyeken résztvevők zöme) Forrás: Radnóti K., ELTE, Pipek J., BME,

7 Eredmények Gyengén sikerült (teljesítési átlag: 30%). A hallgatók 83%-a (!) nem érte el az 50%-ot várható, hogy ők nem tudják teljesíteni az első félévet sem. Poisson-eloszlás a 6-10 pont valószínűleg a szerencsének köszönhető. Forrás: Radnóti K., ELTE, Pipek J., BME,

8 Az érettségi szintjének összefüggése a teljesítési aránnyal A fizikából érettségizettek aránya az 1324 főből Az érettségi és a dolgozatok teljesítési szintje közötti összefüggés Forrás: Radnóti K., ELTE, Pipek J., BME,

9 Az érettségi szintjének összefüggése a teljesítési aránnyal Forrás: Radnóti K., ELTE, Pipek J., BME,

10 A dolgozatok eredményei a felvételi pontszámok tükrében Alacsony felvételi pontszámú hallgatónak nincs esélye elfogadható szintű dolgozatot írni. Megmutatkoznak a felvételi rendszer visszásságai: a pontszámok kialakításának minden résztvevője egy irányban érdekelt, tarthatatlan a minimális ponthatár alacsony szintje. Forrás: Radnóti K., ELTE, Pipek J., BME,

11 Összefoglaló adatok, következtetések Ma a jelentkezők 74%-a bejut a nappali alapképzésekbe, míg 2004ben csak 57% nehezednek az egyetemek válogatási körülményei romlik az átlaghallgató felkészültsége. A felmérés egyéb okokra is rámutat: a közoktatás jó és kiváló mércéje nem felel meg a felsőoktatás elvárásainak (az érettségi és felvételi pontok kiszámítása nem tükrözi megfelelően a hallgatók tudását), a közoktatás során a diákok nem kapnak kellő felkészítést arra, hogy felsőoktatási tanulmányaikat eredményesen elkezdhessék. Okok, háttér: A fizika (és egyéb természettudományi tárgyak) közoktatásbeli óraszámának csökkenése a modernizációs folyamatok során A természettudományi, műszaki pályák nem vonzóak a fiatalok számára, a gazdasági pályák anyagilag jóval gyorsabb előrehaladást ígérnek. Forrás: Radnóti K., ELTE, Pipek J., BME,

12 Összefoglaló adatok, következtetések Kiút: az alap és középfokú természettudományos képzés átalakítása Az átalakítás és annak hatása lassú folyamat átmeneti stratégiára van szükség. A felsőoktatási intézmények kétféle stratégiája: pragmatikus megközelítés: a középiskolából kimaradt ismereteket egyetemi anyagként fogja fel, aminek az oktatását a BSc képzésekbe be kell építeni. színvonalőrző stratégia: a tudásbeli hiányosságok pótlása nem tekinthető egyetemi oktatásnak, ezt a BSc tananyagoktól független, felzárkóztató kurzusokon kell elvégezni. (Ehhez pótlólagos anyagi források szükségesek.) 12

13 Tendenciák az alap és középfokú természettudományos képzésben Az oktatási kormányzat törekvése: lehetővé tenni és ösztönözni a természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia) összevont tantárgyként (természettudomány) történő oktatását. Az integrált tantárgy bevezetése ugyan nem kötelező, de az iskolák pénzt kapnak érte. Az integrált oktatás külföldön is ismert: az USA-ban és Európában: science, science for public understanding néven futnak ilyen kurzusok, DE Európában 27 ország közül mindössze ötben tanítják összevontan a természettudományt, öt országban pedig vannak ilyen választható kurzusok, jellemzően a évfolyamon. 13

14 Tendenciák az alap és középfokú természettudományos képzésben A természettudományos képzés terén mutatkozó hiányosságokat ugyanakkor mind többen felismerik, a téma országos üggyé vált. Az elmúlt félévben foglalkozott a témával és ajánlásokat fogalmazott meg: az Országos Köznevelési Tanácsnak (OKNT) a kérdéskörrel foglalkozó bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai Természettudományi Karok Dékáni Kollégiuma, a Magyar Rektori Konferencia Műszaki Tudományok Bizottsága, konferencia volt Debrecenben. 14

15 Állásfoglalások az integrált természettudományos képzés bevezetése ellen 15

16 A legfontosabb ajánlások A természettudományos tárgyak óraszámának növelése a középiskolában, reálosztályok bevezetése. Több kísérlet, gyakorlati oktatás. A matematika mellett még egy természettudományos tárgyból (biológia, fizika, földrajz vagy kémia) érettségi vizsga előírása. Az emeltszintű érettségi megkövetelése az egyetemi felvételhez. A biológia, fizika, földrajz, kémia tanári pályák népszerűsítése, ösztöndíjak bevezetése. 16

17 Felsőfokú műszaki végzettségűek iránti igény az energetikában Egy felmérés eredményei 17

18 KÉRDŐÍV ENERGETIKAI SZAKEMBER IGÉNYEK FELMÉRÉSÉRE 1 A társaság, intézet neve: 11 A következő hallgatói támogatási formák közül melyeket látja a legcélravezetőbbnek vagy legelfogadhatóbbnak? Kérdőív 2006-ban Postacíme: A kitöltő neve, beosztása: A kitöltő címe, telefonszáma: 2 A társaságnál foglalkoztatott munkaerő összlétszáma: fő 3 Az Önöknél alkalmazott felsőfokú műszaki végzettségű (okleveles mérnök, üzemmérnök) dolgozók összetétele kor szerint: év között 4 Az Önöknél alkalmazott felsőfokú műszaki végzettségű dolgozók öszszetétele szakterület szerint: vegyészmérnök év között.. 50 év felett villamosmérnök egyéb: fő fő fő fő fő fő fő fő.. 6 Tíz éven belül nyugdíjba vonuló diplomások száma (4. sorból): 7 A következő 10 évben előreláthatólag hány felsőfokú műszaki végzettségű dolgozót kívánnak alkalmazni (nyugdíjba vonulók pótlására, tevékenységbővítés vagy egyéb ok miatt)? energetikai mérnök gépészmérnök villamos mérnök vegyészmérnök egyéb:. 8 Kívánja-e a társaság mérnökeit energetikai irányú továbbképzésben igen részesíteni? közvetlen ösztöndíj-szerződés a hallgatóval alapítványon keresztüli támogatás szakdolgozat és diplomaterv szakmai vezetése szakmai gyakorlat szervezése üzemlátogatások szervezése részvétel tantervek, tananyagok kidolgozásában jegyzetírás segítése hallgatók szakmai konferencián való részvételének támogatása egyéb. 11 Tervezi-e a társaság a felsőoktatási intézmények bevonását kutatás- igen fejlesztési feladataiba? megbízás keretében közös pályázatok keretében nem gépészmérnök 5 Ebből speciális energetikai, atomerőművi (szakmérnöki) továbbképzésben részesültek: fő 12 Az Önök által a szakképzési hozzájárulás vagy az innovációs alap terhére fizetett felsőfokú igen intézményi támogatásban megjelenik-e az energetikai felsőfokú szakembereket képző nem intézmények hangsúlyosabb támogatása? 13 Tervezik-e a jövőben az innovációs járulék és a Innovációs járulék esetében szakképzési hozzájárulás célzott felhasználását az igen energetikai és atomenergetikai képzőhelyek nem támogatására? Szakképzési hozzájárulás esetében BSc MSc... igen nem 14 Egyéb javaslat, megjegyz és általános szakirányú továbbképzés keretében társaságuk számára szervezett speciális képzés keretében nem 9 Az Ön társasága, intézete közvetlenül vagy közvet- igen ve érdekelt-e abban, hogy a műszaki felsőoktatás, s ezen belül az energetikai iparág számára szükséges nem szakemberképzés fennmaradjon, fejlődjön? 10 Az Önök társasága, intézete ennek érdekében tudja- igen e, szándékozik-e támogatni a szakemberképzést? nem A kitöltött kérdőíveket kérjük, szíveskedjenek június 23-ig visszaküldeni a következő címre: Dr. Aszódi Attila, az MTA Energetikai Bizottság elnöke 1111 Budapest, Műegyetem rkp 9. R.317. Tel: Fax:

19 Válaszadó társaságok dolgozói létszáma Munkaerő összlétszáma 1 10 Felsőfokú műszaki végzettségűek létszáma MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Paksi Atomerőmű Zrt. Mátrai Erőmű Zrt. Vértesi Erőmű Zrt. Fővárosi Gázművek Rt. Siemens Erőműtechnikai Kft. Magyar Villamos Művek Zrt. EL&ME Irányítástechnikai Kft. EGI Energiagazdálkodási Rt. ETV-ERŐTERV Zrt. DC. Gépszer Kft. Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. Tatabánya Erőmű Kft. Budapesti Kutatóreaktor Műszerközpont Országos Atomenergia Hivatal Partner Betonelemgyártó és Fémipari Kft. PROTECTA Elektronikai Kft. Paksi Atomerőmű Zrt. Biztonsági Főosztály MIRROTRON Kft. Konkoly és Kis Mérnöki Iroda Kft. VEIKI Zrt. Atomerőművi Divízió SOM System Mérnöki Iroda Kft. ESS-Magyarország Kht. 19

20 Felsőfokú műszaki végzettségűek létszáma MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 720 Paksi Atomerőmű Zrt. 279 Mátrai Erőmű Zrt Fővárosi Gázművek Rt. ETV-ERŐTERV Zrt. EGI Energiagazdálkodási Rt. Siemens Erőműtechnikai Kft. Vértesi Erőmű Zrt. Magyar Villamos Művek Zrt. EL&ME Irányítástechnikai Kft. 56 Országos Atomenergia Hivatal 32 Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht PROTECTA Elektronikai Kft. Paksi Atomerőmű Zrt. Biztonsági Főosztály MIRROTRON Kft. Konkoly és Kis Mérnöki Iroda Kft Budapesti Kutatóreaktor Műszerközpont VEIKI Zrt. Atomerőművi Divízió Tatabánya Erőmű Kft. SOM System Mérnöki Iroda Kft. 7 DC. Gépszer Kft. Partner Betonelemgyártó és Fémipari Kft. ESS-Magyarország Kht

21 Felsőfokú műszaki végzettségűek megoszlása szakterület szerint A felmérésben szereplő összes alkalmazott: fő Felsőfokú műszaki végzettségű: 3881 fő Ebből: gépészmérnök: 22,6 % villamosmérnök: 12,6 % vegyészmérnök: 11,7 % egyéb (fizikus, informatikus, környezetmérnök, bányamérnök, olajipari mérnök, építőmérnök, stb.): 53,1 % 21

22 Energetikai továbbképzés A felsőfokú műszaki végzettségűek közül speciális energetikai, atomerőművi (szakmérnöki) továbbképzésben részesültek aránya: 11 % (meglepően alacsony érték) 22

23 Felsőfokú műszaki végzettségűek megoszlása életkor szerint 50% 45% 40% 29% 30% 25% 20% 10% 0% 40 év alatt év között 50 év felett 23

24 Várható nyugdíjba vonulás A felsőfokú műszaki végzettségűek közül 10 éven belül várhatóan nyugdíjba vonulók létszáma: aránya: 1040 fő 26,8 % 24

25 10 éven belül nyugdíjba vonulók létszámaránya 0% 10% 20% 30% 40% 50% Fővárosi Gázművek Rt. 60% 49% Paksi Atomerőmű Zrt. 44% Paksi Atomerőmű Zrt. Biztonsági Főosztály 42% VEIKI Zrt. Atomerőművi Divízió 42% Tatabánya Erőmű Kft. 40% ESS-Magyarország Kht. 40% EL&ME Irányítástechnikai Kft. 40% Magyar Villamos Művek Zrt. 40% Országos Atomenergia Hivatal 39% PROTECTA Elektronikai Kft. 33% Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. 31% 29% DC. Gépszer Kft. Budapesti Kutatóreaktor Műszerközpont 23% EGI Energiagazdálkodási Rt. 21% MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 21% MIRROTRON Kft. 20% Vértesi Erőmű Zrt. 19% Siemens Erőműtechnikai Kft. 18% Mátrai Erőmű Zrt. 13% ETV-ERŐTERV Zrt. 7% Partner Betonelemgyártó és Fémipari Kft. 0% Konkoly és Kis Mérnöki Iroda Kft. 0% SOM System Mérnöki Iroda Kft. 0% 25

26 Új diplomások iránti igény Az elkövetkezendő 10 évben várhatóan alkalmazni kívánt műszaki felsőfokú végzettségűek (BSc + MSc) száma: ~ 1120 fő (1040 fő megy nyugdíjba) Ebből BSc: ~ 570 fő (51 %) MSc: ~ 550 fő (49 %) 26

27 Az alkalmazni kívánt felsőfokú műszaki végzettségűek szakterületi megoszlása BSc Energetikai mérnök Gépészmérnök Villamosmérnök Vegyészmérnök MSc Együtt Egyéb Összesen (informatikus, fizikus, mérnök-fizikus, környezetmérnök, építőmérnök, stb.) 27

28 Az alkalmazni kívánt felsőfokú műszaki végzettségűek szakterületi megoszlása (teljes igényhez viszonyítva) 18% 16% BSc MSc 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Energetikai mérnök Gépészmérnök Villamosmérnök Vegyészmérnök Egyéb 28

29 Legnagyobb igények MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Fővárosi Gázművek Rt Mátrai Erőmű Zrt. Siemens Erőműtechnikai Kft Paksi Atomerőmű Zrt. Magyar Villamos Művek Zrt ESS-Magyarország Kht. EL&ME Irányítástechnikai Kft

30 Összefoglalás Komoly kihívások a társadalmunk előtt, amelyek az energetikát is érintik, új megoldásokat, új megközelítéseket igényelnek. A fiatalok felkészültségi szintjének változása az energetikai cégek munkavállalóinál is jelentkezni fog. A helyzet javításában szükséges az energetikai cégek aktív közreműködése! Vonzóbbá kell tenni a műszaki és azon belül az energetikai szakmát, perspektivikus életpálya modellekkel. Igény van az energetikai társadalmi vitára. De ha a felek nem értik a szakmát (legalább az alapokat), a vita politikai síkra terelődhet, ahol már nem a műszaki vagy gazdasági érvek, hanem a politikai és termékmarketing eszközei, valamint a vélelmek és a félelmek uralkodnak. Szakmaiságot az energetikában (is)! 30