ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

Átírás

1 2010/30. szám Budapest, december 22. Szám: 34076/2010. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások 1. 51/2010. (OT 30.) ORFK utasítás a Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról szóló 43/2008. (OT 25.) ORFK utasítás módosításáról 2. 52/2010. (OT 30.) ORFK utasítás az Országos Rendőr-főkapitányság saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről 2010/30. szám Budapest, december 22.

2 2 I. rész UTASÍTÁSOK Szám: 51/2010. AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 51/2010. (OT 30.) ORFK utasítása a Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról szóló 43/2008. (OT 25.) ORFK utasítás módosításáról A Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról szóló 43/2008. (OT 25.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Utasítás) módosítására kiadom az alábbi u t a s í t á s t: 1. Az Utasítás 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 24. Az őrzött szállás állománya: a) az őrzött szállás osztályvezetői besorolású vezetőjéből, b) őrzött szállás vezetőjének helyetteséből (kiemelt főreferensből), c) szolgálati csoportvezetőből, d) segédelőadókból (őr, kísérő őr és idegenrendészeti segédelőadó), e) fegyveres biztonsági őrökből (személyőr, kísérő őr), f) egészségügyi asszisztensből, és g) több munkafolyamatot ellátó alkalmazottakból ( ügyviteli alkalmazott, gazdasági előadó, gondnok) áll. 2. Az Utasítás a következő 28/A-28/B. pontokkal egészül ki: 28/A. Az őrzött szállás vezetőjének helyettese (kiemelt főreferens) feladatát az őrzött szállás vezetőjének alárendeltségében látja el. Elöljárója az őrzött szállás állományának. 28/B. Az őrzött szállás vezetőjének helyettese (kiemelt főreferens): a) végzi, szervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi a jogszabályokban, belső rendelkezésekben az őrzött szállás hatáskörébe utalt feladatokat, köteles folyamatosan figyelemmel kísérni és ismerni a hatályos különös tekintettel a fogva tartás rendjét meghatározó idegenrendészeti jogszabályokat, valamint belső rendelkezéseket; b) szervezi és vezeti az alárendeltségébe tartozó állomány szakmai és szolgálati tevékenységét; c) ellenőrzi, elemzi és értékeli a feladatok végrehajtását, hatékonyságát és jogszerűségét;

3 3 d) szervezi, ellenőrzi az őrzött szálláson szolgálatot teljesítő állomány munkáját, folyamatos munkarendjét; e) megszervezi a külföldieknek az őrzött szállásra történő befogadását, őrzését, szállítását, ellátását, valamint biztonságos kísérését; f) a rendkívüli események megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az állomány, valamint az őrizetesek pszichikai helyzetét, a feszültség növekedése esetén azt jelzi az őrzött szállás székhelye szerint illetékes rendőri szerv vezetőjének; g) megszervezi az előállító helyiségben elhelyezett, személyi szabadságában korlátozott állandó őrzésének, ellátásának biztosítását; h) távollét vagy akadályoztatás esetén végrehajtja az őrzött szállás vezetőjének egyéb feladatait. 3. Az Utasítás 31. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az őrzött szállás szolgálati csoportvezetője:] c) a jogszabályoknak és belső előírásoknak megfelelően intézkedik szolgálati ideje alatt a külföldiek befogadására és elhelyezésére, valamint törvénysértés észlelése esetén annak azonnali megszüntetésére; 4. Az Utasítás 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 32. A segédelőadók és a fegyveres biztonsági őrség állománya az őrzött szálláson a szolgálati csoportvezető közvetlen alárendeltségében őr és kísérő őri feladatokat látnak el. 5. Az Utasítás 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 33. A segédelőadó felelős az őrzött szálláson történő előállítás, befogadás, illetve az ország területéről történő kitoloncolás során a szállítás rendjének betartásáért, az őrizetes részére a jogszabályban meghatározott jogok biztosításáért, a fegyveres biztonsági őr felelős a részére meghatározott őrzési, kísérési feladatok végrehajtásáért. 6. Az Utasítás a következő 34/A-34/C. pontokkal egészül ki: 34/A. fegyveres biztonsági őr: a) a kijelölt őrhelyen, vagy meghatározott mozgási körzetben végzi az őrizetesek őrzését, valamint a felügyeletére bízott személyeket meghatározott helyre kíséri; b) felkészül a szolgálat ellátására, a szállítás végrehajtása során betartja a biztonságos szállítás és közlekedés szabályait; c) rendkívüli esemény bekövetkezésekor végrehajtja az EIT-ben meghatározott feladatokat; d) kezeli az őrzött szálláson kiépített biztonságtechnikai berendezéseket; e) végrehajtja az előállító helyiségben elhelyezett, személyi szabadságában korlátozott állandó őrzését, f) járőrtársként járőrszolgálati tevékenységet végez. 34/B. Az idegenrendészeti segédelőadó végrehajtja a külföldiek befogadásával, fogva tartásával, szabadításával kapcsolatos nyilvántartási, ügyintézői és egyéb adminisztratív feladatokat.

4 4 34/C. Egészségügyi asszisztens (felcser): a) az őrzött szálláson részt vesz a fogvatartott külföldiek egészségügyi befogadásában, továbbá végrehajtja az egészségügyi alapellátását végrehajtó orvos melletti asszisztencia biztosítását, valamint a fogvatartottak speciális (szakrendelés) egészségügyi ellátásával kapcsolatos szervezési, koordinálási feladatokat; b) képzettségének megfelelően elsősegélyt nyújt a fogvatartottaknak; c) végrehajtja a fogvatartottak részére felírt gyógyszerek kiosztását; d) felügyeli az egészségügyi vizsgáló helyiség eszközeinek rendeltetésszerű használatát; e) végrehajtja a gyógyszer és egyéb készletek kezelését, intézkedik azok szükség szerinti pótlására; f) naprakészen vezeti az őrzött szállásokon rendszeresített nyilvántartásokat (nyilvántartás a gyógyszerek adagolásáról, jelentés-nyilvántartás közegészségügyi-járványügyi eseményről, a jelentendő fertőzések köre). 7. Az Utasítás 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 36. A gazdasági előadó, valamint a gondnok feladat- és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza. A gazdasági előadó, valamint a gondnok a munkaköri leírásában foglalt feladatok ellátása mellett megbízható a csomagban küldött vagy vásárolt élelmiszerek átadásával, ügyviteli feladatok ellátásával (amennyiben megfelel a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatában meghatározottak szerinti követelményeknek), az őrizetes részére érkezett csomag átvételével, a vásárlással, illetve az őrizetesek letéti értékeinek, valamint felszerelési tárgyainak kezelésével. 8. Az Utasítás 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 38. A szolgálatba lépő segédelőadók, valamint fegyveres biztonsági őrség állománya részére az eligazítást az őrzött szállás vezetője távollétében a helyettesítésével megbízott személy köteles megtartani. Az őrutasítás szerinti eligazítás tartalmáról feljegyzést kell készíteni. 9. Az Utasítás 40. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [40. A szolgálat átadás-átvétele az őrzött szálláson történik, amelynek tényét a szolgálati csoportvezető a szolgálat átadás-átvételi naplóban (11. sz. melléklet) köteles rögzíteni. A szolgálat átadás-átvétele kiterjed:] c) a letéti tárgyak, pénz és értékek tárolására rendszeresített eszközök sértetlenségére vagy gyanúok alapján a letéti tárgyak, pénz és értékek tételes ellenőrzésére; 10. Az Utasítás 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 44. A szolgálati csoportvezető, a segédelőadó szolgálatát mindenkor az évszaknak megfelelő egyenruhában, a fegyveres biztonsági őr szolgálatát rendszeresített formaruhában, vegyi eszközzel, rendőrbottal, bilinccsel felszerelkezve teljesíti. A felszerelés az őrzött szálláson kívüli kísérés és külső őrszolgálat ellátása esetén szolgálati fegyverrel egészül ki. 11. Az Utasítás 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

5 5 45. Az őrzött szállás hivatásos állománya és a fegyveres biztonsági őrség állománya a fegyverét az őrzött szállástól elkülönített fegyverszobában tárolja. 12. Az Utasítás 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 46. A szolgálati csoportvezetőnek, segédelőadóknak, valamint a fegyveres biztonsági őrség tagjának a munkaközi szünet vagy pihenő kivételével az őrzött szálláson belül tilos olyan tevékenységet folytatniuk, amely a figyelmüket az őrizetesek biztonságos őrzésétől elvonhatja, így különösen aludni, öltözni, fürödni, olvasni, szórakoztatóelektronikai vagy hírszolgáltató média akusztikus berendezéseket hallgatni vagy nézni, bármilyen módon játszani, valamint a rendszeresített szolgálati telefonon magánbeszélgetést folytatni. 13. Az Utasítás 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 47. A szolgálatot ellátóknak a szolgálati helyet engedély és váltás nélkül elhagyni tilos. A segédelőadóknak, valamint a fegyveres biztonsági őrség állományának az előírt pihenő- (étkezési) időt az őrizetesek étkezési idején kívül az erre kijelölt helyiségben kell biztosítani. 14. Az Utasítás 72. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 72. Az őrzött szállás vezetője köteles kidolgozni a fogvatartottak értékeinek megbízható és nyomon követhető kezelését biztosító rendszert, továbbá köteles gondoskodni annak működtetéséről, ellenőrzéséről. 15. Az Utasítás 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 77. A letéti tárgyak nem igazolt hiánya esetén a kivizsgálást azonnal le kell folytatni, amely során a külföldi és az értékkezeléssel megbízott személy meghallgatását soron kívül végre kell hajtani. A letéti tárgyak nem igazolt hiányát azok megrongálódása vagy megsemmisülése esetén is jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és az esemény körülményeit ki kell vizsgálni. Kár keletkezése esetén az eljárást az IRM rendelet aiban foglalt kártérítésre vonatkozó szabályok szerint, a kár jellegétől függően, az érintett szakterület szakértelemmel rendelkező ügyintézőjének bevonásával, a kárbiztos folytatja le. A kárbiztos kártérítés tárgyában meghozandó határozatának mintáját a 40. sz. melléklet tartalmazza. 16. Az Utasítás 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 99. A helyi sajátosságokhoz igazodó létszámú fegyveres biztonsági őrség akkor szükséges, ha az őrizetesek ellenőrzése más módon nem valósítható meg, vagy a hely, helyiség, nyílászárók és rácsozatok állapota, az őrizetesek várható magatartása őrzésbiztonsági szempontból indokolja. Egyéb esetben az őr, az őrizetesek viselkedését meghatározott időközönként ellenőrzi, rendkívüli esemény észlelése vagy gyanúja esetén az őrutasításban meghatározottak szerint jár el. 17. Az Utasítás 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 100. Az őrizetesek számára lehetővé kell tenni, hogy a szabad levegőn tartózkodás céljára szolgáló területen az erre a célra rendszeresített eszközökkel, társait nem zavarva

6 6 tornagyakorlatokat végezzen, sétáljon. A tornagyakorlatok elvégzésére rendszeresített eszközökön kívül más helyre, tárgyra, személyre nem állhat, függeszkedhet fel. 18. Az Utasítás 105. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 105. Az őrzött szálláson elhelyezett őrizetesek folyamatosan biztosított egészségügyi ellátását egészségügyi feladat ellátásával megbízott személy (háziorvosi ügyeleti szolgálat, szerződéses külső orvos, munkaköri leírásban egészségügyi feladatok ellátására megbízott személy) biztosításával kell megoldani. 19. Az Utasítás 115. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 115. Az őrzött szállás orvosi rendelőjét az egészségügyi feladat ellátásával megbízott személy távollétében zárva kell tartani. Az egészségügyi feladat ellátásával megbízott személy, valamint az egészségügyi asszisztens felelős az őrzött szállás orvosi rendelőjének rendjéért, az ott elhelyezett berendezések, eszközök állapotáért. 20. Az Utasítás 118. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 118. Az ellenőrzés tapasztalatait az őrzött szállás egészségügyi ellenőrzési naplójában kell rögzíteni. Az ellenőrzési naplóba tett feljegyzéseket az őrzött szállás vezetője hetente köteles ellenőrizni és ezt aláírásával tanúsítani. 21. Az Utasítás 124. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 124. Az őrzött szállás állományának, valamint az őrzött szállásra megerősítőként vezényelt állomány védőoltása a Rendőrség Védőoltási Szabályzatában meghatározottak szerint történik. 22. Az Utasítás 137. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 137. A kísérés megkezdése előtt az őrizetes ruházatát át kell vizsgálni. Az őrizetest a kísérés megkezdése előtt ha a kísért személy veszélyessége indokolja a hivatásos állományú bilincseli meg. Amennyiben indokolt a kísérés közben bilincs alkalmazása, úgy a kényszerítő eszköz alkalmazását fegyveres biztonsági őr is végrehajtja. 23. Az Utasítás 159. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 159. Az őrzött szállás részleges rendőrségi ellenőrzésére az őrzésbiztonság tárgyi feltételeit biztosító rendőrségi vezető, továbbá ezek megbízottjai jogosultak. A fegyveres biztonsági őrség ellenőrzésére az Országos Rendőr-főkapitányság saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről szóló ORFK utasítást kell alkalmazni. 24. Az Utasítás 179. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 179. Az őrzött szállások székhelye szerint illetékes gazdasági szerv vezetője határozza meg az őrizetes tartásával összefüggő költségek megállapításának, elszámolásának rendjét. Gondoskodnak továbbá az őrzött szállások előírt nyomtatványokkal történő ellátásáról, valamint

7 7 a kártérítési eljárások kivizsgálására felállított bizottságban a kár jellegétől függő szakértelemmel rendelkező ügyintéző jelenlétéről, és kárbiztos kijelöléséről. 25. Ez az utasítás a közzétételtől számított 8. napon 1 lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Dr. Hatala József r. altábornagy sk. 1 Hatályba lépés napja: december 30.

8 8 Szám: 52/2010. AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 52/2010. (OT 30.) ORFK UTASÍTÁSA az Országos Rendőr-főkapitányság saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 2. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) saját szervezetén belül a nyílt rendőri objektumok védelmére (a továbbiakban: objektum), illetve a Rendőrség őrzött szállásain személyőrzési, kísérési feladatok ellátására fegyveres biztonsági őrséget (a továbbiakban: őrség) hozott létre. Az őrség szolgálatteljesítésének egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi u t a s í t á s t. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya a Rendőrség szerveire terjed ki. 2. Az őrség feladata a meghatározott felállítás helye szerinti objektum őrzésvédelmének biztosítása, valamint a Rendőrség őrzött szállásain személyőrzési, kísérési feladatok végrehajtása. A fegyveres biztonsági őrzést úgy kell tervezni és szervezni, hogy az figyelemmel az alkalmazott biztonságtechnikai eszközökre, az őrség szervezeti kereteire, létszámára, felszereltségére, szolgálati munkaidőrendszerére biztosítsa az elrendelő határozatban szereplő létesítmény őrzésvédelmét, illetve a személyőrzési, kísérési feladatok végrehajtását. 3. Amennyiben az őrzési feladat, az őrzött objektum jellege indokolja, az őrszolgálat mellett az őrségparancsnokkal egyetértésben járőrszolgálat is szervezhető. 4. Őrségutasítás készítésére a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok vezetői, a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) parancsnoka, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) igazgatója és az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Regionális Gazdasági Ellátó Igazgatóság (a továbbiakban: RGEI) igazgatói kötelezettek. Az előkészített őrségutasítás-tervezetek három példányát az őrzési tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal jóváhagyásra az ORFK rendészeti főigazgatója részére kell felterjeszteni. Az őrségutasítást jóváhagyó határozatot az országos rendőrfőkapitány nevében és megbízásából az ORFK rendészeti főigazgatója kiadmányozza. 5. Őrutasítást őrhelyenként kell előkészíteni, amelynek összeállítására a felállítás helye szerinti, a 4. pontban felsorolt szervek vezetői kötelezettek. Az előkészített őrutasítás-tervezetek három példányát az őrzési tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal jóváhagyásra az

9 9 ORFK rendészeti főigazgatójának kell felterjeszteni. Az őrutasítást jóváhagyó határozatot az országos rendőrfőkapitány nevében és megbízásából az ORFK rendészeti főigazgatója kiadmányozza. 6. A 4. pontban felsorolt azon szervek esetén, ahol nem biztosított a folyamatos ügyeleti vagy más szolgálat, illetve ha azt a költséghatékonyság indokolttá teszi az ORFK rendészeti főigazgatójának előzetes egyetértésével a jelen utasításban szabályozott kérdésekben megállapodást köthetnek a területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok vezetőivel. 7. A fegyveres biztonsági őr, személyőr, kísérő őr, járőr (a továbbiakban együtt: őr) képzésére, vizsgáztatására azon megyei (fővárosi) rendőrfőkapitánynak, a KR parancsnokának, valamint az RRI igazgatójának kell intézkednie, ahol az őr a szolgálatát teljesíti. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, illetve a KR parancsnoka által a képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtására kijelölt személy a szolgálati út betartásával a képzés, illetve vizsgáztatás helyéről, idejéről, a résztvevők számáról 30 nappal korábban írásban tájékoztatja az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztályának (a továbbiakban: ORFK Közrendvédelmi Főosztály) vezetőjét, aki gondoskodik a vizsgabizottságban az ORFK képviseletéről. 8. A fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet mellékletének (a továbbiakban: Szabályzat) 18. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szabályozott alkalmassági ellenőrzést és vizsganapokat minden év november 1-jéig kell az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetőjének felterjeszteni. 9. Az Fbtv. 6. (5)-(9) bekezdéseiben meghatározott ellenőrzésre az érintett megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányok, a KR parancsnoka, valamint az RRI igazgatója által megbízott priorálási jogosultsággal rendelkező személyek jogosultak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásaiból adatokat lekérni. Ezen tevékenységet végrehajtó személy nem lehet az őrség állományának a tagja. 10. Az őrök szolgálati munkaidőrendszerére az ORFK köztisztviselőinek, valamint az ORFK Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó szervek közalkalmazottainak munkaidejéről és munkarendjéről szóló ORFK utasításban, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók esetében az Mt.-ben meghatározottakat kell alkalmazni. Az alkalmazott szolgálati munkaidőrendszert a felállítási hely szerint illetékes rendőri szerv vezetője az őrségparancsnokkal egyetértésben határozza meg. II. AZ ŐRSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE 11. Az őrség tevékenységének irányítását és vezetését a) a Szabályzat 6. a), d), valamint g) pontjaiban megjelölt feladatok tekintetében az ORFK rendészeti főigazgatója, b) a Szabályzat 6. e), h)-j), valamint l) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetője,

10 10 c) a Szabályzat 6. b) és c), f), valamint k) pontjai tekintetében az őrségparancsok és az őrségparancsnok-helyettes végzi. 12. Az őrség tevékenységének koordinálására, szakmai irányítására és ellenőrzésére az őrzésvédelemmel érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, továbbá az RRI szervezetében 1 fő megyei őrségparancsnok-helyettest, valamint a szolgálatellátás közvetlen irányítására és ellenőrzésére a felállítási hely szerinti rendőri szervnél váltásonként legalább 1 fő őrparancsnokot kell kijelölni. A KR állományában szolgálatot teljesítő őrök tekintetében a megyei őrségparancsnok-helyettes és az őrparancsnok feladatait a 6. pont alapján megkötött megállapodás szerint a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság erre a feladatra kijelölt állománya is elláthatja. 13. Az őr elöljárói: a) az országos rendőrfőkapitány; b) az ORFK rendészeti főigazgatója; c) az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetője; d) az ORFK Közrendvédelmi Főosztály Közterületi és Őrszolgálati Osztályának vezetője; e) az őrségparancsnok; f) az őrségparancsnok-helyettes; 14. Az őr elöljárói az irányítása alá tartozó őr vonatkozásában: a) a területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány; b) a KR parancsnoka és rendészeti helyettese; c) az RRI igazgatója és rendészeti helyettese; d) a megyei rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) rendészeti helyettese; e) a megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálat vezetője az őrzött szállás vonatkozásában; f) a rendőrkapitányság, illetve a határrendészeti kirendeltség vezetője; g) a felállítási hely szerinti objektumparancsnok; h) a KR megyékben diszlokált főosztályvezetője és osztályvezetői; i) az RGEI objektumaiban az RGEI vezetője; j) a megyei őrségparancsnok-helyettes; k) a felállítási hely szerinti őrparancsnok; l) az őrzött szállás vezetője, helyettese szolgálati helyükön. 15. Az őrség létszámáról, annak változásáról az őrség létesítéséről szóló határozat melléklete szerinti bontásban minden hónap 5-éig a megyei őrségparancsnok-helyettesek írásban tájékoztatják az őrségparancsnokot. III. AZ ŐRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA Az őrségparancsnok és őrségparancsnok-helyettes 16. Az őrségparancsnokot és az őrségparancsnok-helyettest a közalkalmazottak jogállásról szóló évi XXXIII. törvény alapján az országos rendőrfőkapitány nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

11 Az őrségparancsnok és az őrségparancsnok-helyettes a szolgálatát az ORFK Közrendvédelmi Főosztály Közterületi és Őrszolgálati Osztályán teljesíti. 18. Az őrségparancsnok tervezi, szervezi és vezeti az őrség tevékenységét. Távollétében a jogköreit az őrségparancsnok-helyettes gyakorolja. 19. Az őrségparancsnok és az őrségparancsnok-helyettes elöljárója az őrség teljes személyi állományának, valamint az őrség tevékenységével kapcsolatos feladatok tekintetében a 12. pontban meghatározott feladatot ellátó hivatásos állományú rendőrnek is. Megyei őrségparancsnok-helyettes 20. A megyei őrségparancsnok-helyettest az őrzésvédelemmel érintett megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányság állományából a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, az RRI állományából az RRI igazgatója jelöli ki. Szolgálati helye az őrzésvédelemmel érintett megyei rendőrfőkapitányság, illetve az RRI szervezetében található. 21. A megyei őrségparancsnok-helyettes feladata a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság illetékességi területén található rendőri szerveknél, illetve az RRI-nél szolgálatot teljesítő őrség tevékenységének koordinálása, szakmai irányítása és ellenőrzése. 22. A megyei őrségparancsnok-helyettesek személyében bekövetkező változásról a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, a BRFK és az RRI vonatkozásában a rendészeti helyettes soron kívül tájékoztatja az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetőjét. Őrparancsnok 23. A felállítási hely szerint illetékes rendőri szerveknél az őrzést végrehajtó állomány szolgálatának közvetlen irányítására és ellenőrzésére a szerv vezetője váltásonként legalább 1 fő, a közrendvédelmi vagy az ügyeleti szakterület állományából (ügyeletvezető, ügyeletvezető-helyettes, ügyeletes tiszthelyettes) az őrparancsnok feladatait ellátó hivatásos állományú rendőrt jelöl ki, akik közül a szolgálattervezéssel, szervezéssel, valamint az őrök ügyeinek intézésével összefüggő feladatok végzésére egy főt bíz meg. Az őrparancsnoki feladatokat a Rendőrség őrzött szállásain a szolgálati csoportvezetők látják el. 24. Az őrparancsnok elöljárója a felállítási helyeken szolgálatot teljesítő őröknek, jogosult és köteles a szolgálatban lévő őrök részére utasítást adni, az őrhely elhagyásának elrendelésére vagy engedélyezésére intézkedni. Őr 25. Az őr az Fbtv. és a Szabályzat előírásai szerinti szolgálati lőfegyverrel és meghatározott kényszerítő eszközökkel őrzési, személyőrzési és kísérési feladatot ellátó személy. Az őr a Rendőrség közalkalmazotti állományú tagja, az utasítás hatályba lépését követően felvételre kerülő őr pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló.

12 12 IV. ŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI 26. Az objektum őrzését, valamint a személyőrzési, kísérési feladatot ellátó őr köteles: a) szolgálati helyén a részére meghatározott időpontban, ápolt külsővel, az előírt tiszta ruházatban, szolgálatra alkalmas állapotban, pihenten megjelenni, az őrparancsnoknál jelentkezni; b) az őrparancsnok által meghatározottak szerint magához venni a felszerelését, fegyverzetét, ellenőrizni azok hiánytalan meglétét. 27. A Rendőrség őrzött szállásain szolgálatot teljesítő őrök személyőrzéssel, kíséréssel kapcsolatos speciális feladatait a Rendőrség őrzött szállásainak szabályairól szóló ORFK utasítás határozza meg. 28. Az objektumőri feladatot ellátó őr szolgálata a részére történő feladat meghatározásával - az eligazítást követően - a szolgálati hely átvételével kezdődik, és annak átadásával fejeződik be. A személyőrzési, kísérési feladatot ellátó őr szolgálata a részére az eligazításon meghatározott konkrét szolgálati feladat megkezdésétől annak befejezéséig tart. 29. Az objektumőri feladatot ellátó őr az őrparancsnok utasítására a feladat-meghatározásnak megfelelően végrehajtja a váltást. Az őröket a felállítási helyre az eligazítást követően az őrparancsnok útba indítja vagy felvezeti. 30. A felszerelési helyétől távolabb eső felállítási hely váltása esetén az objektumőri feladatot ellátó őr: a) a felszerelést és töltést követően az objektumot csak váltás céljából hagyhatja el; b) felállítási helyére szolgálati gépjárművel történő kiszállítására az őrparancsnok gondoskodik. 31. Az objektumőri feladatot ellátó őr a szolgálat átvételét a felállítási helyen rendszeresített, a Rendőrség iratkezelési szabályainak megfelelően előkészített szolgálati naplóban vagy átadás-átvételi naplóban dokumentáltan rögzíti, majd a váltás tényét az eligazításon meghatározott módon jelenti az őrparancsnoknak. A váltás helyén a szolgálatot átadó őr tájékoztatja a szolgálatot átvevő őrt a szolgálata során történt eseményekről, tapasztalatairól, a kapott külön feladatokról, a tett intézkedéseiről, valamint minden olyan tényről, adatról, amely a szolgálat ellátásához szükséges. 32. Amennyiben a leváltandó őr a váltás időpontjában nem tartózkodik az őrutasításban meghatározott helyén, a váltásra érkező őr azonnal jelentést tesz az őrparancsnoknak, majd ezt követően megkezdi a részére meghatározott feladatok végrehajtását. Amennyiben az őr az előírt időben nem kap váltást, ezt jelenti az őrparancsnoknak, majd a kapott utasításnak megfelelően jár el. 33. Az őr őrzésvédelmi feladatainak ellátása során: a) azonnal jelenti az őrparancsnoknak a szolgálata során tapasztalt hiányosságokat, rendellenességeket, a tett intézkedéseit, valamint a bekövetkezett rendkívüli eseményeket;

13 13 b) megakadályozza az őrzött objektum, vagy az őrzött, kísért személy ellen irányuló támadást, az őrzött, kísért személy szökését, az őrzött objektum belső rendjét veszélyeztető cselekményeket, illetve az illetéktelen behatolást az objektum területére. 34. Az őr a munkaközi szünetet a részére meghatározott, ügyfelek által nem látogatható, a Rendőrség őrzött szállásain a fogvatartottak elől elzárt helyen töltheti el. A munkaközi szünet alatt étkezhet, ruházatán a megengedett könnyítéseket alkalmazhatja, felszerelését a szolgálati lőfegyvere kivételével leteheti. Szükség esetén köteles munkaközi szünetét megszakítani és a lehető leggyorsabban a feladatának a végrehajtását megkezdeni. Az őr munkaközi szünetének idejére az őr váltásáról szükség esetén a rendőri állomány igénybevételével az őrparancsnok gondoskodik. 35. Az őr felállítási helyét és mozgási körletét az őrzött objektum vonatkozásában úgy kell meghatározni, hogy felállítási helye védelmi szempontból az őrzendő objektum kockázatot jelentő pontjánál legyen, mozgási körletéből a teljes objektumot vagy annak meghatározott részét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. A személyőrzési, kísérési feladatok ellátása vonatkozásában az őr feladatát úgy kell meghatározni, hogy meg tudja akadályozni az őrzött, kísért személy(ek) ellen irányuló támadást, illetve azok szökését. 36. Az objektumőrzési feladatot ellátó őrnek folyamatosan felállítási helyén kell tartózkodnia, azt kizárólag az őrutasításban foglalt esetekben, az ott meghatározott időre, továbbá elöljárója utasítására hagyhatja el. 37. Az őrnek tisztában kell lennie az általa őrzött objektum veszélyeztetettségének fokával, a bevezetett védelmi és biztonsági rendszabályokkal, a be- és kiléptetésnek, az objektumban dolgozók értesítésének és riasztásának rendjével. Képesnek kell lennie az objektum vagy az ott tartózkodók biztonsága ellen irányuló jogsértő cselekmények időben történő felismerésére, megakadályozására vagy a megakadályozáshoz szükséges elsődleges intézkedések haladéktalan megtételére. A Rendőrség őrzött szállásain feladatot ellátó őrt el kell látni az őrzött, kísért személyekkel kapcsolatos minden olyan információval, amelyek az őrzött szállások rendjét és az őrzési, kísérési tevékenységet befolyásolják vagy veszélyeztetik. 38. Az őr kizárólag objektumőri vagy a Rendőrség őrzött szállásain az azok rendjéről szóló ORFK utasításban meghatározottak szerint személyőrzési, kísérési feladatot láthat el. Az őr szolgálatteljesítése során más egyéb feladatra nem vehető igénybe. 39. Közterületi szolgálati feladatot az őr nem láthat el. Tevékenysége közterületen az őrzött objektum és a kísért személy vonatkozásában kizárólag az őrutasításban meghatározott feladatra terjed ki. V. AZ ŐRSÉG TEVÉKENYSÉGE RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN 40. Amennyiben az őrség tagjának intézkedésével érintett személy ellenszegül, az őr felszólítja a tevékenysége abbahagyására és a Rendőrség őrzött szállásán fogvatartott személyekkel szemben foganatosított intézkedés esetét kivéve a személyt igazoltatja. Az intézkedésnek ellenszegülő személlyel szemben az őr a számára rendszeresített kényszerítő eszközt az

14 14 ellenszegülés mértékével arányosan, a fokozatosság elvének betartásával, az ellenszegülés megtöréséig alkalmazhatja. 41. Az őr az intézkedéseit, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazását haladéktalanul jelenti az őrparancsnoknak, aki gondoskodik az őr váltásáról a jelentésének elkészítése idejére. 42. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az őr gondoskodik a helyszín biztosításáról, illetve megteszi a hatáskörébe utalt elsődleges intézkedéseket. 43. A biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyek észlelése, magasabb védelmi fokozatba helyezés, vészhelyzet vagy katasztrófahelyzet, elemi csapás, támadás, éjszaka vagy kedvezőtlen időjárás esetén szükséges intézkedéseket az őrutasításban részletesen meg kell határozni. 44. Az őr az Fbtv ában meghatározott intézkedés után szóban és távbeszélőn köteles jelentést tenni az őrparancsnoknak, aki ezt haladéktalanul jelenti a megyei őrségparancsnokhelyettesnek. A megyei őrségparancsnok-helyettes szóban, távbeszélőn azonnal köteles jelentést tenni az őrségparancsnoknak. Az őr a szóbeli jelentés megtétele után jelentését köteles írásban is elkészíteni. 45. Az intézkedés jog és szakszerűségének, arányosságának, valamint a fokozatosság elvének betartására irányuló kivizsgálást az őrparancsnok haladéktalanul köteles végrehajtani, amit az őr által készített jelentéssel együtt szolgálati úton 5 napon belül fel kell terjeszteni az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetőjének. 46. Az őr által elkövetett fegyelem- vagy jogsértést a szolgálati út betartásával az őrségparancsnok részére szóban azonnal, majd írásban is 5 napon belül jelenteni kell. VI. SZOLGÁLAT TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE 47. Az őrök szolgálatának tervezéséért és szervezéséért a megyei őrségparancsnok-helyettes a felelős, aki a szolgálattervezetet egy hónapra készíti a tárgyhónapot megelőző hónap 15-éig. 48. Az elkészült tervezetet a megyei őrségparancsnok-helyettes felterjeszti a megyei rendőrfőkapitányság és a KR vonatkozásában a rendészeti igazgatónak, a BRFK és az RRI vonatkozásában a rendészeti helyettesnek, aki azt jóváhagyja. Az őrzött szállások vonatkozásában az érintett rendőri szerv vezetője indokolt esetben az őrségparancsnokkal történő egyeztetés alapján a jóváhagyási jogkörrel más vezetőt is megbízhat. 49. A jóváhagyott szolgálattervezetet az ORFK köztisztviselőinek, valamint az ORFK Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó szervek közalkalmazottainak munkaidejéről és munkarendjéről szóló ORFK utasításban meghatározottak szerint figyelemmel a Mt. 118/A. és aiban foglaltakra is kell kihirdetni, a szolgálati helyen kifüggeszteni és az érintettek részére hozzáférhetővé tenni. A jóváhagyott szolgálattervezetet a megyei őrségparancsnok-helyettes 3 munkanapon belül tájékoztatásul megküldi az őrségparancsnoknak.

15 A szolgálat tervezésekor ütemezni kell a szabadnapok, illetve az évi szabadságok kiadását. A tervezet elkészítésekor figyelembe kell venni az őrök éves szabadságtervezetét. A szolgálattervezetben egy hónapra előre kell tervezni a pihenőnapon, illetve szabadságon lévő őrök szolgálatát. 51. A szolgálattervezet módosítására szükséges és indokolt esetben az őrparancsnok jogosult, amelyről a legrövidebb időn belül jelentést kell tennie a megyei őrségparancsnokhelyettesnek. 52. Az őr napi munkaidejébe szolgálatonként be kell számítani: a) az őrszolgálatban töltött időt; b) a munkaközi szüntetet; c) az eligazítás és beszámoltatás idejét; d) az eligazítás helyéről a felállítás helyére, illetve az onnan a beszámoltatás helyére történő kivonulási és bevonulási időt; e) a szolgálatellátással összefüggésben a hatóság vagy a bíróság előtti megjelenés idejét, amennyiben az őrt idézték; f) a továbbképzésen, lövészeten töltött időt; g) a kísérő őri feladatot végrehajtó őr esetében külső kísérés végrehajtásakor az eligazítás és a kísérési feladat megkezdése, valamint a kísérési feladat befejezése, illetve a szolgálati helyre történő bevonulása közötti időt. VII. KÖZVETLEN SZOLGÁLATIRÁNYÍTÁSI FELADATOK Az eligazítás 53. Az őr részére minden szolgálatba lépés előtt eligazítást kell tartani, amelynek során minden információt, adatot meg kell adni, mely a biztonságos szolgálat ellátásához elengedhetetlenül fontos. 54. Az őrparancsnoknak az eligazítás során meg kell győződnie arról, hogy valamennyi, eligazításra kötelezett őr megjelent; ellenőriznie kell a ruházatukat, fegyverzetüket, felszerelésüket, szolgálati okmányaikat, szolgálatra való alkalmasságukat. Hiányos felszereléssel, ápolatlan, nem megfelelő vagy a biztonságos szolgálatellátást veszélyeztető állapotban és ruházatban megjelenő őr szolgálatot nem láthat el. A beszámoltatás 55. A szolgálatból bevonuló őrt a bevonulását követően szóban be kell számoltatni. A beszámoltatás végrehajtását az őr által tett intézkedéseket, szolgálati tapasztalatait külön hivatalos okmányban (beszámoltató füzetben) vagy elektronikus formában az őrparancsnoknak dokumentálni kell úgy, hogy az visszakereshető, értékelhető, az elemzőértékelő munka során felhasználható legyen.

16 16 A szolgálatellátás ellenőrzése 56. Az őrség, illetve az őr ellenőrzésére jogosultak hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően a pontban meghatározott elöljárók. Ezen túl ellenőrzésre az ORFK rendészeti főigazgatója által kiadott nyílt paranccsal, megbízólevéllel rendelkező személy jogosult. 57. Az őrséget a megyei őrségparancsnok-helyettes havonta legalább 5 alkalommal, ebből 2 esetben éjszaka köteles ellenőrizni. Kéthavonta minden őrzött objektumnak legalább egy alkalommal ellenőrzés alá kell kerülnie. Az őrt az őrparancsnok minden szolgálatában legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni. 58. Az őr köteles meggyőződni arról, hogy az ellenőrzést az arra jogosult személy végzi-e. Az őr ellenőrzés során az ellenőrzésre jogosultnál köteles jelentkezni, majd jelentést tenni a feladatáról, szolgálat közbeni tapasztalatairól, intézkedéseiről, válaszolni a feltett kérdésekre, bemutatni a szolgálati okmányait. 59. Amennyiben az őrt arra nem jogosult személy kívánja ellenőrizni, úgy a szolgálatra vonatkozó jelentést, válaszadást az udvariassági szabályok megtartásával megtagadja, erről soron kívül jelentést tesz az őrparancsnoknak. 60. Az ellenőrzésre jogosult az ellenőrzési tapasztalatait írásban az őrség számára kiadásra került ellenőrzési naplóban rögzíti. Az ellenőrzés tényét (az ellenőrzési naplólap sorszámának feltüntetésével) az őrség szolgálati naplójában az őrparancsnok jegyzi fel. Az őrparancsnok a saját ellenőrzésének a tapasztalatait az őrség szolgálati naplójában rögzíti. 61. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat és az azzal kapcsolatban tett intézkedéseket havonta a megyei őrségparancsnok-helyetteseknek elemeznie és értékelnie kell, amelyről a jelentést minden hónap 15-éig fel kell terjeszteni az őrségparancsnok részére. VIII. FEGYVEREK TÁROLÁSA 62. Az őrség fegyverzeti anyagait a rendőri szervnél kialakított fegyverszobában, a Rendőrség őrzött szállásán pedig a Rendőrség őrzött szállásainak szabályzatáról szóló ORFK utasításban meghatározottak szerint kialakított fegyverszobában kell elhelyezni. 63. A szolgálati fegyverek kiadása és visszavétele vonatkozásában a szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolásának biztonsági követelményeiről, a fegyverek kezelésének, nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének szabályozásáról szóló ORFK utasítás előírásai szerint kell eljárni. IX. A SZOLGÁLATI OKMÁNYOK 64. A létesítmény nyilvántartó lapot felállítási helyenként kell készíteni, és azokat a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, a KR, az RRI és az RGEI-k vonatkozásában kell összesíteni. A felállítás helye szerinti létesítmény nyilvántartó lapon a parancsnok vagy parancsnokhelyettes rovatot nem kell kitölteni, a táblázat szerinti váltás parancsnok, váltás parancsnok-

17 17 helyettes rovatban az őrparancsnoki feladatot ténylegesen ellátók számát kell feltüntetni. Az összesített létesítmény nyilvántartó lapon, ahol a táblázatban a parancsnok vagy parancsnokhelyettes szerepel, a megyei őrségparancsnok-helyettest kell feltüntetni. 65. Az őrhely-, járőrútvonal-táblázatot és az őrhelyvázlatokat felállítási helyenként kell elkészíteni. 66. Az őrségutasításban az őrségparancsnok kötelmei vonatkozásában a megyei őrségparancsnok-helyettes kötelmeit kell meghatározni. Az elkészítésekor a jelen utasításban meghatározott egyéb szempontokat is érvényesíteni kell. Az őrségutasítást a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, a KR, az RRI és az RGEI-k vonatkozásában kell készíteni, és annak egy-egy példányát vagy másolatát, vagy az adott objektumra vonatkozó kivonatát felállítási helyenként az őrparancsnoknál kell elhelyezni. 67. Az őrutasításokban részletesen ki kell térni az őrök szolgálatellátására, eligazítására, beszámoltatására és az ellenőrzési jogosultsággal rendelkezők körére. Egy példányát az objektum őrzését ellátó őr részére az eligazításon át kell adni, amelyet az őr a szolgálatának teljesítése során köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult felhívására átadni. Az őrutasítások egy példányát az őrparancsnoknak kell kezelni. 68. A védelmi vázlatban, amennyiben a felállítás helye szerinti objektum rendelkezik a Magyar Köztársaság Rendőrsége Csapatszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló ORFK utasítás alapján elkészített és jóváhagyott körletvédelmi tervvel, akkor elegendő csak szövegszerűen erre a tényre hivatkozni. 69. A riadótervben, amennyiben a felállítás helye szerinti objektum rendelkezik a Magyar Köztársaság Rendőrsége személyi állománya értesítésére kiadott ORFK utasítás alapján elkészített és jóváhagyott értesítési tervvel, akkor arra elegendő szövegszerűen hivatkozni, feltéve, hogy az értesítési tervet az őrség tagjai tekintetében aktualizálták. 70. A szolgálati előjegyzés tartalmazza a naptári napokban a személyi állomány szolgálatát, vezénylését, szabadságát, pihenőnapját, a szolgálat végrehajtására vonatkozó döntéseknek, valamint az alkalmazott szolgálati időrendszereknek megfelelően az őrök szolgálatmentes napjait. A szolgálattervezeten alkalmazott rövidítéseknek, jelzéseknek meg kell egyezniük az őrség szolgálati naplójában alkalmazottakkal. 71. Az eligazító füzetnek a szolgálatba induló őrök részére tartandó konkrét feladatokat kell tartalmaznia. Az eligazítás tudomásul vételét az őr az eligazító füzetben aláírásával igazolja. Az eligazító füzetet az őrparancsnok köteles kitölteni. 72. A beszámoltató füzet a szolgálatból bevonuló őrök által jelentett események, intézkedések rögzítésére szolgál. Vezetéséért az őrparancsnok a felelős. Az eligazító és beszámoltató füzet képezhet egy okmányt, de az eligazító és beszámoltató részt elkülönítetten kell vezetni. 73. A szolgálati napló az őrszolgálatba vezényelt személyi állomány szolgálati idejének nyilvántartására is szolgál. Az elektronikusan kitöltött szolgálati naplót naponta ki kell nyomtatni, és le kell fűzni.

18 Az ellenőrzési napló az ellenőrzést végrehajtók megállapításainak rögzítésére szolgál. 75. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a rendőrkapitányságok, a határrendészeti kirendeltségek és az RGEI vezetői, a KR parancsnoka, továbbá az RRI igazgatója felelősek az őrszolgálati okmányok kidolgozásáért és azok naprakészségéért. 76. A szolgálati okmányokat a hatályos jogszabályok és belső normák szerint kell kezelni. Az őrség szolgálati okmányait a Rendőrség részére rendszeresített szolgálati dokumentumoktól külön kell vezetni. 77. A jelen utasítás más pontjaiban meghatározott felterjesztendő szolgálati okmányokon túl a 64. pontban meghatározott szolgálati okmány 1 példányát meg kell küldeni az őrségparancsnok részére. X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 78. A Rendőrség szervezetén belül létrehozott őrség működésének eredményeit, a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat, észrevételeket és javaslatokat tartalmazó összefoglaló jelentést évente első alkalommal január 15-ig az őrségparancsnok az országos rendőrfőkapitánynak címezve az ORFK rendészeti főigazgatója útján köteles felterjeszteni. 79. Azon felállítási hely szerint illetékes rendőri szerv vezetője, amely az utasítás hatályba lépése előtt nem működtetett fegyveres biztonsági őrséget, az őrzési tevékenység megkezdéséig intézkedik a fegyveres biztonsági őrséggel védett objektumra vonatkozó objektumvédelmi tervek módosításáról, kiegészítéséről, aktualizálásáról, a megyei őrségparancsnok-helyettesek és az őrparancsnoki feladatokat ellátó hivatásos állományúak munkaköri leírásainak módosításáról. 80. Azon felállítási hely szerint illetékes rendőri szerv vezetője, amely az utasítás hatályba lépése előtt már működtetett fegyveres biztonsági őrséget az utasítás hatályba lépését követő 30 napon belül, de legkésőbb az új őrzési tevékenység megkezdéséig intézkedik a 79. pontban meghatározott feladatok végrehajtására, illetve a meglévő őrszolgálati dokumentumok jelen utasítás szerinti szükséges módosítására. 81. Az utasítás január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Országos Rendőrfőkapitányság saját szervezetében a nyílt rendőrségi objektumok őrzésvédelmére létrehozott fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről szóló 26/2010. (OT 13.) ORFK utasítás hatályát veszti. Dr. Hatala József r. altábornagy sk.