13. TÉTEL Karbantartás. (OS: lomtár, Program eltávolítás, TMP, Ideiglenes fájlok, Fájlrendszer: Defrag, Checkdisk)

Átírás

1 13. TÉTEL Karbantartás Osztály: 12.a (OS: lomtár, Program eltávolítás, TMP, Ideiglenes fájlok, Fájlrendszer: Defrag, Checkdisk) Bevezetés Ahogyan minden gépnél, a számítógépeknél is elengedhetetlen a rendszeres karbantartás a folyamatos használat mellett, az adatok és programok módosítása, az internetezés a számítógép alkatrészeit és programrészeit is igénybe veszik. Jelen tételben a szoftveres karbantartásról lesz szó. A karbantartás okai Számítógép sebességének növelése (Kisebb processzorhasználat, nagyobb adatelérési sebesség) Erőforrások felszabadítása (Tárhely, és memória) Programhibák megelőzése A számítógép működőképes állapotának fenntartása Lomtár (Windows alatt) Feladata: A szükségtelen (törölt) állományok, és mappák tárolása ideiglenesen. A fájlok lomtárba helyezésével logikai törlést valósítunk meg, az állományok csak a lomtár ürítésével törlődnek Maximális mérete partíciónként/merevlemezenként változhat, ennek méretét magunk is beállíthatjuk. Ha a lomtár megtelt, az abba bele nem férő fájl végleges törlését fogja felajánlani a rendszer. Lomtár csak merevlemez eszközosztályú külső meghajtón létezhet, a cserélhetőnek érzékelt meghajtókról (pl. SD-kártya, Pen Drive, Floppy) a rendszer véglegesen törli az állományokat. USB-s HDD-ken működik, mivel azt a rendszer HDD-ként ismeri fel. Helye a köteteken Windows rendszerek alatt: (A mappák rejtett, rendszer attribútumúak) o X:\$RECYCLE.BIN(Windows Vista, 7) o X:\RECYCLER: XP, és régebbi rendszerek Ezek a mappák rejtett, és rendszer attribútumúak. A lomtárba helyezett állományok végleges törléséhez ürítenünk kell azt. A lomtár mappájába belépve lehetőségünk van a fájlok külön-külön törlésére is. A végleges törlés után a fájlok már nem állíthatóak helyre egyszerű módon, csak speciális programokkal, vagy adatmentő cégek segítségével. (pl. Kürt Kft.) A lomtár ürítése előtt természetesen lehetőségünk van az oda helyezett állományok visszaállítására. A helyreállítandó fájlok a törlés előtti, eredeti helyükre kerülnek vissza. Ugyanis először csak ideiglenesen kerülnek a lomtárba, a gép eltárolja az információt, hogy azelőtt hol is volt az adott fájl (ezzel kapcsolatban belehet állítani, hogy az egyes meghajtókon a lomtárban lévő fájlok mennyi helyet foglalhatnak el). Lomtár létezik a többi asztali operációs rendszer alatt is (Linux és Mac alatt Trash-nek hívják, régebben a Shredder is elterjedt név volt.) Oldal 1 / 5

2 Novell rendszerben a Salvage/Purge (visszaállítás/végleges törlés) opció megvan, de a törölt állományokat/mappákat (még külön-külön a verziókat is) az eredeti mappában tárolja. Programok eltávolítása Windows alatt Számítógépünk használata során számtalan programot telepítünk munkánk megkönnyítése végett. De számtalan esetben el is kell távolítani ezeket. Az eltávolítás okai: o Lemezterület felszabadítása o Számítógép teljesítményének javítása (ha túl sok CPU-időt használ) o Fizikai memória felszabadítása o Szükségtelen számunkra o Csere (frissebb, jobb, szebb, stb. programra) o Program hibás működése o Egyéb (pl. licenc lejárata) A telepített programokat a Vezérlőpult/Programok és szolgáltatások alatt tekinthetjük meg. Itt lehetőségünk van az eltávolítás mellett az újratelepítésre vagy helyreállításra is, amennyiben rendelkezésre álnak a telepítő állományok. A program eltávolítását kezdeményezhetjük az adott program Start menü-béli mappájában található Eltávolítás parancsikonnal is, de nem minden esetben van ilyen. (Különösen az újabb programok esetében hagyják el ezt az ikont) A programok eltávolításával gyakran a személyes beállításokhoz tartozó állományok megmaradnak. Bizonyos esetekben ez nem probléma, ugyanis sok állományt több program is használhat, és annak kitörlésével a többi is működésképtelenné válna. Sok program esetében az eltávolítás után is rengeteg felesleges registry-bejegyzés maradhat. A program parancsikonjának törlésével a program eltávolítása nem történik meg, erre a rendszer figyelmeztet is. A programot mindig a szabályos, saját eltávolító alkalmazásával távolítsuk el! A program állományait soha ne töröljük ki a telepítési helyéről, mivel az állandóan megjelenő hibaüzenetekhez, és egyéb szoftverhibákhoz vezethet. Ezután a megmaradt részeket nem lehet szabályosan eltávolítani. A szabályos eltávolítás után bizonyos programok egy külön állományban meghagyhatják a személyes beállításokat a telepítési helyükön, ezek egy esetleges újratelepítés esetén hasznosak. Ha nincs rá szükségünk, kitörölhetjük őket. A programok által hátrahagyott állományokat, és registry-bejegyzéseket speciális karbantartó programokkal távolíthatjuk el a legkönnyebben (pl. CCleaner) A programok általános telepítési helyei: A Windows külön tárolja a 32-, és a 64-bites programokat, manapság a legtöbb számítógépet 64-bites Windowszal értékesítik. o X:\Program Files(Natív) Oldal 2 / 5

3 o X:\Program Files (x86 1 )(32-bites programok a 64-bites rendszeren) Temp, Ideiglenes állományok Windows alatt A programok futása, és telepítése közben ideiglenes fájlok keletkezhetnek, ezek a fájlok segédfájlként funkcionálnak a program futása közben. A program lefutása után ezek a fájlok már szükségtelenek, és csak a lemezterületet foglalják el. Az ideiglenes fájlok lehetnek: o Ideiglenes telepítő-fájlok o Letöltött programfájlok o Ideiglenes internetes fájlok o Hibakeresések eredményei (Régi Chkdsk fájltöredékek, stb) o Naplófájlok o Miniatűrök leképzései o Árnyékmásolatok, korábbi rendszer-visszaállítási pontok Bizonyos ideiglenes fájlok a szükségesség megszűntével automatikusan törlésre kerülnek. Ilyenek pl. a Microsoft Office-ban megnyitott, ~$ prefixummal ellátott, rejtett állományok Az ideiglenes fájlok tároló helye a Temp Mappa, modern rendszerekben minden felhasználónak külön van ilyen. Elérhetőségei: o X:\Users\Felhasználónév\Local Settings\Temp(Windows Vista, Windows 7) o X:\Documents And Settings\Felhasználónév\Local Settings\Temp(Windows XP) o X:\Windows\Temp(Hagyományos Temp mappa, minden Windowsban benne van) Az Ideiglenes fájlokat legegyszerűbben a Windows beépített Lemezkarbantartó (cleanmgr) programjával távolíthatjuk el, az így felszabadított terület több 100 MB is lehet. A régebbi rendszer-visszaállítási pontok eltávolításával különösen sok hely szabadítható fel. Töredezettségmentesítés (Defrag) használata Windows alatt A merevlemezen rendszeresen módosítunk, törlünk, létrehozunk állományokat. A FAT, ill. NTFS fájlrendszerben gyakran előfordul, hogy egy fájl kitörlése során, a fájl helyén egy üres hely marad, amit az operációs rendszer később megpróbál újra feltölteni. Ha az üresen maradt szektorokat a rendszer nem tudja teljesen kitölteni a fájllal, így a fájlt több darabban, több helyre kerül, azaz széttöredezik. A töredezettség negatív hatással van a merevlemez teljesítményére, mivel a fájl olvasásakor gyakran kell pozícionálni a merevlemeznek az olvasófejét, ami miatt a válaszidő nőhet. Ha a töredezettség egy bizonyos szintet elér, akkor a rendszer lelassulhat, sőt véletlenszerűen 1 Az x86 a 32-bites architektúrát jelöli, a jelölés az Intel 8086-os processzorból, és a későbbi generációk nevéből ered. A 64-bites architektúrát x64-gyel jelölik, ami az x86-64 (x86-os utasításkészlet 64-bites kiterjesztése) lerövidítése. Oldal 3 / 5

4 lefagyhat. Néhány rendszer ilyenkor már kötelezővé teszi a töredezettségmentesítést. A töredezettségmentesítő feladata, hogy a klaszterek logikai sorrendjéből fizikai sorrendet generáljon, tehát a töredezett részeket egybe rendezze, és az üres helyeket megfelelően feltöltse. A töredezettségmentesítés ideje függ a töredezettség mértékétől, és a lemez méretétől. Előfordul, hogy egy fájlt többször kell átrendezni. A Windows beépített, felhasználóbarát töredezettségmentesítővel rendelkezik. (defrag). A program képes ütemezett, automatikus műveletre, régebbi verziói a töredezettség állapotáról ábrát is mutattak (a képen, a piros terület jelöli a töredezettséget a folyamat előtt és után) A Flash-alapú (SSD, Pen Drive) tárolóeszközökön a töredezettség nem számít, mivel nincsen olvasófej, amit pozícionálni kellene, így a teljesítményt sem befolyásolja, ráadásul a felesleges átrendezés csökkenti az eszköz élettartamát. SSD-meghajtókon nem szabad töredezettségmentesítést használni, mivel a felesleges írási műveletek csökkentik annak élettartamát 2 Más rendszerek, mint például a Linux nem NTFS vagy FAT32 fájlrendszert használ alapból, hanem EXT3-at. Sajátossága, hogy az EXT3 rendszer relatíve nem igényel töredezettség mentesítést (teljesen más elven működik, mint az NTFS). Fájlrendszer hibáinak javítása Az adathordozók használatával előfordul, hogy a fájlrendszer megsérül, például nem megfelelő leállítással, vagy a Pen Drive nem megfelelő kihúzásával. Az így keletkező hibák kijavítására fejlesztették ki a lemezellenőrző programot (chkdsk). A chkdsk feladatait korábban a scandisk végezte, a Windows 2000-ben vette át a szerepét a chkdsk. A program futtatható grafikusan, és parancssorból is, parancssoros változata leginkább a rendszer szabálytalan leállítása utáni első indítással szokott megjelenni. Ha a rendszer az indításkor bármi egyéb fájlrendszer hibát érzékel, akkor is a képen megjelenő ablak fogja fogadni a felhasználót. A program lefutási ideje a fájlrendszertől, a meghajtó méretétől, és a sebességétől is függ. NTFS esetében lassabb lehet, mert ott az indexeket is ellenőrzi a program. Az ellenőrzést lehet végezni gyors, és részletes üzemmódban is. Ilyenkor az összes fájlt kiírja a teljes útvonalával. Fontosabb kapcsolók Windows alatt: (Parancssor: chkdsk /kapcsoló) o /r: Hibás szektorokat keres. 2 Ugyan emiatt nem lehet NTFS fájlrendszer használni, ezért az SSD-k fájlrendszere az exfat, ami a FAT 64-bites változata. Oldal 4 / 5

5 o /b: Hibás szektorcsoportok újbóli kiértékelése (Csak NTFS) o /x: Kötet erőltetett leválasztása. o /f: Javítás o /v: Részletes vizsgálat o /l: Megjeleníti az NTFS naplófájljának méretét. Osztály: 12.a A program képes a hibás szektorok visszaállítására, azonban ez nem mindig sikeres. Természetesen Linux alatt is lehetőségünk van lemezellenőrzésre, javításra.ehhez az fsck programot használhatjuk. paraméterként a becsatolási pontot (Mivel a Linuxon nincsenek meghajtók) adhatjuk meg. o EXT2 és EXT3 esetén: a szintaxis teljes ellenőrzésre: fsck /dev/lemezed-f -C -V D o ReiserFS: reiserfsck --fix-fixable /dev/lemezed (Ritkán használjuk a fájlrendszert.) Fontosabb paraméterek Linux alatt: (konzol: fsck paraméter) o f: Erőltetett ellenőrzés o C V: Részletes tájékoztatást ad az ellenőrzés állapotáról o D: Optimalizálja a könyvtárak helyfoglalását. Ha a merevlemezen rossz szektor található, az fizikai hibára utal. Ekkor el kell gondolkozni a merevlemez cseréjéről, és az adatokat minél előbb át kell menteni a hibás területről. Jellemző hibajelenségek: o Keresztkötött fájl-hiba (Cross-linked files error): Ez a hiba akkor jön elő, ha kettő, vagy több fájl egy azonos klasztert jelöl meg használtnak. Ha a fájlokat láncolt listának tekintjük, akkor ezek a láncok valamelyik láncszemnél összeakadtak. Általában a legutolsóként mentett fájl olvasható csak tökéletesen. Ha valamelyik fájlt töröljük, a több fájl által használt klasztert a rendszer szabadnak jelöli. Ilyenkor a többi fájlt, amihez a klaszter tartozik, nem lehet teljesen beolvasni. A lemezellenőrző program a problémát úgy oldja meg, hogy a fájlokat j helyre másolja. o Árva klaszter (Lost cluster): Olyan klaszterek, amelyek egyetlen fájlhoz sem tartoznak. Ilyenkor ezek csak a területet csak foglalják a területet, a programok nem használhatják őket. A lemezellenőrző program ilyenkor ezeket fájllá konvertálja, e fájlnevek szintaxisa: FILE0000. Gyakori hiba ez másolás közbeni váratlan megszakítás esetén (pl. Pen Drive kirántása) o Sérült fájlok: Ezek az állományok általában nem olvashatók tökéletesen, mivel nem minden cluster ép. Ilyenkor a legtöbb fájl használhatatlanná válik. Gyakori hiba, pl. fényképezőgépek esetén, hogy a gyakran túlmelegedett, vagy régi memóriakártyát nem tudja normálisan kezelni a kamera, és ilyenkor az oldalsó képhez hasonló, hibás fotók keletkeznek. Oldal 5 / 5