A L I N U X f e l é p í t é s e

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A L I N U X f e l é p í t é s e"

Alfréd Pataki
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A L I N U X f e l é p í t é s e Fájlrendszer, könyvtárszerkezet, kernel, terminal, X-window DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév

2 F á j l r e n d s z e r Fájlrendszernek azt az adatstruktúrát nevezzük, amelyben egy operációs rendszer a lemezen és egyéb adathordozókon az egyes könyvtárak és állományok adatait és elhelyezkedését tárolja.

3 F á j l r e n d s z e r D O S k o n t r a L I N U X A DOS a lemezmeghajtókhoz és a merevlemezen létesített partíciókhoz betűjeleket rendel. A UNIX ezeket egyetlen fájlrendszerbe egyesíti, nem biztosít egyedi betűjelet a meghajtókhoz. Ezért nincs különbség az önálló meghajtók és a partíciók között. Csak egyetlen nagy meghajtót lát egyetlen könyvtárszerkezettel

4 F á j l r e n d s z e r D O S k o n t r a L I N U X A DOS minden meghajtón létrehoz egy ún. fájlallokációs táblát (File Allocation Table, azaz FAT) és ebben rögzíti a szabad és lefoglalt szektorokat. Egy másik szektor a gyökérkönyvtárat tartalmazza. A DOS könyvtár a tárolt fájlok nevén kívül azok attribútumát, méretét és dátumbélyegét is tárolja. A LINUX minden egyes fájl számára úgynevezett i- csomópontot (i-node) foglal le, amelyben fontos rendszerjellemzőket tárol. A LINUX alatt létrehozott fájlról az operációs rendszer nemcsak a nevét és létrehozásának dátumát tárolja (mint a FAT), hanem annak azonosítóját is, aki létrehozta, továbbá annak a csoportnak a nevét, amelyhez a fájl tartozik. Ezért finomabban lehet szabályozni az engedélyeket.

5 L I N U X f á j l r e n d s z e r t u l a j d o n s á g a i Az engedélyeket minden fájlhoz külön tárolja Így a hozzáférés a saját tulajdonosára, vagy bizonyos felhasználók csoportjára korlátozható. olvasási (read), írási (write) és végrehajtási (execute) engedélyek

6 L I N U X f á j l r e n d s z e r t u l a j d o n s á g a i Csatolások Ha a fájlhoz a hozzáférés a fájlrendszer különböző pontjairól megy végbe, akkor ezt a fájlt másolni is lehetne. Ez viszont fölöslegesen pazarolná a tárolási helyet. Megoldás: csatolás, amely lehet kötött (hard) vagy szimbolikus

7 L I N U X é s a v i r t u á l i s f á j l r e n d s z e r Annak érdekében, hogy a Linux más fájlrendszerek támogatását is tudja biztosítani, a kernel és a fájlrendszerek között létezik egy szint, amelyet virtuális fájlrendszernek neveznek. Ez rendelkezik azokkal a rutinokkal, amelyek szükségesek egy fájlrendszeren történő műveletvégzéshez. Ez biztosítja a különböző fájlrendszerek közötti átjárhatóságot, mert a felhasználónak nem is kell tudnia, hogy milyen fájlrendszeren történik a műveletvégzés, csak kiadja a parancsot, és az érintett fájlrendszer-kezelő lefordítja a megfelelő fájlrendszer-hívásokra.

8 L I N U X á l t a l t á m o g a t o t t f á j l r e n d s z e r e k ext, ext2, ext3 ReiserFS JFS - naplózó fájlrendszer (Journaling File System) XFS FAT32, NTFS, SMB, NFS, SshFS, stb.

9 1. hierarchikus könyvtárszerkezet könyvtárak tartalmazhatnak alkönyvtárakat is Ebben a könyvtárszerkezetben az egyes fájlokra úgy tudunk hivatkozni, hogy meg kell adnunk, mely könyvtárakon keresztül érhetjük el a könyvtárszerkezet gyökerétől kiindulva. Ezt nevezik a fájl elérési útjának.

10 2. Az elérési út egyes tagjait a / jel választja el egymástól, a legelső / jel a hierarchia legtetején lévő úgynevezett gyökér-könyvtárat jelöli, amelyből a többi elágazik. Ez minden Linux alapja, ebből ágaztatható le a teljes szerkezet. Példa: /home/balmag/dokumentumok saját dokumentumaimat tartalmazó könyvtár /usr/share/doc/ - LINUX programjaink dokumentáció, leírásai

11 3.

12 / b i n é s / s b i n A bin könyvtárakban - nem meglepő módon - futtatható bináris állományok csücsülnek. Bár ez nem törvényszerű, de általában a bin könyvtárakban a minden felhasználó által elérhető állományok kerülnek az sbin könyvtárakba pedig olyan rendszereszközök, melyeket például csak rendszergazdák használnak. A /bin és /sbin az alaprendszerhez szükséges programokat tartalmazza, a felhasználó által telepített programok a /usr/bin /usr/sbin alá kerülnek.

13 / b o o t A boot könyvtárban találhatók a bootnál fontos fájlok: általában a rendszermag (kernel), illetve Grub/Lilo rendszerbetöltő esetén annak konfigurációs állománya is. A gyökérben található még egy vmlinuz fájl is (esetenként bzimage), mely egy un. szimbolikus link a /boot/vmlinuz-ra azaz a rendszermagra. A szimbolikus link egy hasznos megoldás Linux alatt: ha egy fájlra több helyen is szükségünk van, elég ehgy helyen tárolni azt, és a többinél csak egy mutatót létrehozni az adott fájlra, így onnan is ugyanúgy elérhető, de nem foglal kétszer helyet a vincseszteren.

14 / c d r o m / m e d i a A /cdrom szimbolikus link, általában a /media/cdrom könyvtárra. Ez utóbbi alá csatolódik be a CD meghajtó egység. A /media alá kerül bejegyzésre az összes cserélhető média. pl. CD, DVD, floppy, pendrive, stb. /cdrom = /media/cdrom v. /media/cd

15 / d e v Linux alatt fájlokon keresztül érünk el mindent a CD-vel kezdve, a hangon át, az egérig. Ezek a speciális eszközfájlok találhatók ebben a mappában. Például: /dev/dsp hang vagy /dev/input/mouse -egér

16 / e t c Az etc könyvtár a gyűjtőhelye a különböző programok globális konfigurációs fájljainak. Ellentétben a Windowsos registry megoldással Linux alatt minden konfigurációs állomány egyszerű szövegfájlba van mentve, aminek nagy előnye, hogy az állományok akkor is egyszerűen elérhetők, ha a rendszer egyébként használhatatlan. Természetesen emellett az egyes programok felhasználó specifikus beállításokkal is rendelkeznek, ezeket a home könyvtárakban tárolja a rendszer, rejtett mappákban. Például: /home/balmag/.firefox

17 / h o m e Ezalatt a könyvtár alatt találhatók a felhasználói könyvtárak, az adott könyvtár alatt a felhasználónak teljes jogköre van (írás, olvasás, végrehajtás), ezen az egy könyvtáron kívül azonban leginkább csak olvasási joga van alapból. Például: /home/balmag balmag felhasználónak teljes jogosultsága van saját könyvtára felett

18 / l i b A lib könyvtár alatt már a rendszer részei lapulnak: library fájlok, kernel modulok, stb. Moduláris felépítésű kernelek esetében az egyes modulok innen töltődnek be. /lib/modules/kernel-version Például: /lib/modules/ modprobe és rmmod!!!

19 / l o s t + f o u n d Ha a filesystem megsérül, és a helyreállító program olyan file-okat talál rajta, amelyeknek könyvtárstruktúrába helyezéséhez nincs elég információja, ide teszi õket.

20 / m n t Ez alá a könyvtár alá kerülnek (általában) befűzésre a fix partíciók. Például: /mnt/hda2 vagy /mnt/hdc1

21 / p r o c Itt találhatóak az éppenfutó műveletek -fájlként leképezve, sorszámozva, illetve információk a rendszerről: processzorról, memóriáról, stb. cat /proc/cpuinfo

22 / t m p Az egyes programoknak szükségük van/lehet átmeneti fájlokra. Ezek kerülnek ide. Ez a másik olyan könyvtár, amely alapértelmezettben írható minden felhasználó számára.

23 / u s r Ez alatt a könyvtár alatt található minden. telepített programok nagy része, hagyományból ide szoktunk forrásokat pakolni (/usr/src), és azt leforgatni. Itt találhatók a dokumentációk, itt találhatók az ikonok nagy része, sorolhatnánk a végtelenségig...

24 / v a r Szintén számos szolgáltatás gyűjtőkönyvtára. Itt találhatók a naplófájlok ( /var/log/maillog ) egyes programok hosszabb ideig tárolt, mégis átmeneti fájljai, ( /var/cache/apt/archives ) alapértelmezettben a felhasználói levélboxok, ( /var/mail/balmag ) stb.

Hasonló dokumentumok

A Linux operációs rendszer 2017.

A Linux operációs rendszer 2017. 2017. Témakörök 1. Kialakulása 2. Disztribúciók 3. Telepítés, bootloader 4. Csomagkezelés 5. Rendszer felépítése (könyvtárak, fájlok, jogok, felhasználók) 6. Konzol 7. Alapvető parancsok 8. Grafikus felület