ISMERJE MEG JOGAIT A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAIRÓL SZÓLÓ IRÁNYELVVEL KAPCSOLATBAN

Átírás

1 ISMERJE MEG JOGAIT A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAIRÓL SZÓLÓ IRÁNYELVVEL KAPCSOLATBAN Maria McDonald, BL. A JUSTICIA EUROPEAN RIGHTS NETWORK JOGVÉDŐ HÁLÓZATOT A THE IRISH COUNCIL FOR CIVIL LIBERTIES (ÍR SZABADSÁGJOGI TANÁCS) KOORDINÁLJA:

2 9-13 BLACKHALL PLACE DUBLIN 7 ÍRORSZÁG T F E INFO@EUJUSTICIA.NET

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 Kulcsszavak 4 2 Általános információk 12 3 Hogyan készülnek az EU-irányelvek? 13 4 A bűncselekmények áldozatairól szóló irányelv háttere 16 5 Útmutató a bűncselekmények áldozatairól szóló irányelvhez 18 6 A bűncselekmények áldozatairól szóló irányelvben foglalt jogok 21 A Tájékoztatáshoz való jog az illetékes hatósággal való első kapcsolatfelvételtől kezdve 21 B Önt megillető jogok a feljelentés megtételekor 22 C Tájékoztatáshoz való jog az ügyével kapcsolatban 24 D Jogai a bűnügyi nyomozás és a bűntetőeljárás során 25 E Áldozatsegítő szolgálatok 27 F Védelemhez való jog 28 G Különleges védelmi intézkedések 29 H Gyermek áldozatok 31 I Egyéb kérdések 32 7 Jogvédő szervezetek elérhetőségei 33 3

4 1 KULCSSZAVAK ELFOGADÁS Amikor az irányelv jogszabállyá válik. MELLÉKLET A fő dokumentumhoz tartozó melléklet. FELLEBBEZÉS Magasabb bírói fórumhoz benyújtott ellentmondás a bíróság döntésével szemben. FELLEBBVITELI BÍRÓSÁG Az a magasabb bírói fórum, amelyhez az alacsonyabb fokú bíróság döntésével szembeni fellebbezés benyújtható. ÜGY Két fél (magánszemélyek vagy szervezetek) közötti, bíróság által vagy egyéb jogi úton eldöntött jogvita. GYERMEK Tizennyolc év alatti személy. KÖZÖS ÁLLÁSPONT Az EU egyes témákra vagy bizonyos földrajzi jellegű kérdésekre vonatkozó véleményének áttekintése. A Tagállamoknak úgy kell módosítaniuk nemzeti jogrendszerüket, hogy az tükrözze a közös álláspontot. ILLETÉKES HATÓSÁG Az illetékes hatóság az a szervezet, amelynél az áldozat először megteszi bűnügyi feljelentését. Ez a hatóság általában a rendőrség. EGYEZTETÉS Az a végső döntéshozatali eljárás, amely akkor veszi kezdetét, ha az Európai Unió Tanácsa nem hagyja jóvá az Európai Parlament módosításait. Az egyeztetési eljárás célja olyan közös szövegtervezet vagy kompromisszum elérése a módosításokat illetően, amelyeket a Tanács és a Parlament is elfogadhatónak ítél. Lásd még: Az Európai Unió Tanácsa és Európai Parlament. 4

5 KONZULI HATÓSÁGOK Egy ország kormánya által kinevezett, külföldön élő és dolgozó tisztviselők, akik országukat képviselve segítik hon itársaikat az adott külföldi országban. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Az EU azon intézménye, ahol a Tagállamok kormányainak képviselői, azaz az egyes területekért felelős miniszterek fejtik ki véleményüket, a Tagállamot képviselve. A Tanács az Európai Parlament mellett az Unió fő döntéshozó testülete a törvényhozási folyamatban. Lásd még: Tagállam és Európai Parlament. AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA A Bíróság az Európai Unió Tagállamai és az Európai Unió intézményei közötti jogvitákkal foglalkozik. Emellett magánszemélyek, cégek vagy szervezetek is fordulhatnak a Bírósághoz, amennyiben úgy érzik, hogy az EU valamelyik intézménye megsértette jogaikat. A Bíróság gondoskodik arról, hogy az EU-joganyag ugyanúgy jusson érvényre az Európai Unió valamennyi Tagállamában. Lásd még: Tagállam. BŰNTETT A bűntett a büntetőjogi előírások által tiltott cselekmény. BŰNCSELEKMÉNY Az egyes országok büntetőjogi előírásai által büntetendőnek ítélt cselekmény vagy mulasztás, amelynek elkövetése büntetőjogi jogkövetkezményekkel járhat. BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNY Az a jogszabály, amely a büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló folyamatot szabályozza, a nyomozás megkezdésétől a bírósági szakasz lezárultáig. BÜNTETŐELJÁRÁS A bűncselekmény valószínűsített elkövetését követő jogi eljárás. 5

6 HATÁROKON ÁTNYÚLÓ BŰNÖZÉS Ha a bűncselekményt több mint egy országban követik el, vagy ha a bűncselekményt egyetlen országon belül követik el, de a vádlott vagy a gyanúsított már nem tartózkodik az érintett országban, vagy ha a bűncselekmény hatása túlterjed annak az országnak a határain, ahol a bűncselekményt elkövették. Lásd még: Bűncselekmény. IRÁNYELV A Tagállamokra kötelező érvényű európai uniós jogszabály. Az irányelvek olyan jogokat biztosíthatnak az EU polgárai számára, amelyek a Tagállamok bíróságai előtt érvényesíthetők. Az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indíthat azon Tagállamokkal szemben, amelyek nem ültetik át az irányelvek előírásait nemzeti joganyagjukba. Lásd még: Kötelezettségszegési eljárás, Tagállam és Európai Bizottság. NEMZETI JOG Az egyes országok saját, nemzeti joganyaga. KÖLTSÉGEK Azok a kiadások, amelyek az áldozatok részéről, a büntetőeljárásban való részvételükkel kapcsolatban merülnek fel, például útiköltségek, valamint a jövedelemkiesésre vonatkozóan megállapított napi minimumösszeg. Nem foglalják magukban az áldozatok jogi vonatkozású költségeit. EURÓPAI BIZOTTSÁG Az Európai Unió azon testülete, amely az Európai Unió érdekeit képviseli. A Bizottság új jogszabály-tervezeteket terjeszt az Európai Parlament és az Európai Tanács elé, valamint biztosítja, hogy valamennyi Tagállam megfelelően alkalmazza az EU joganyagát. EUROPEAN PARLIAMENT Az Európai Unió parlamentje. Törvényhozói funkciójának gyakorlása érdekében együttműködik az Európai Unió Tanácsával és az Európai Bizottsággal. 6

7 CSALÁDTAGOK Családtagnak minősül: i. az áldozat férje vagy felesége; ii. az áldozattal bensőséges viszonyt ápoló, ugyanabban az ingatlanban állandó, folyamatos jelleggel élő személy; iii. az áldozat egyenes ági rokonai; iv. az áldozat testvérei; v. az áldozat gyermekei. KERETHATÁROZAT Az Európai Unió iránymutatása a Tagállamok számára. A kerethatározatok nem biztosítanak jogokat az Európai Unió polgárai számára, és csak az Európai Unión belüli bizonyos büntetőjogi kérdésekben alkalmazhatóak. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat azon Tagállammal szemben, amely nem ülteti át a kerethatározat előírásait. Lásd még: Európai Bizottság, Kötelezettségszegési eljárás,és Tagállam. NEMI ALAPÚ ERŐSZAK A személy ellen neme, nemi identitása vagy annak kifejezése miatt elkövetett erőszak. A nemi alapú erőszak a hátrányos megkülönböztetés egyik formája, és magában foglalja a szexuális erőszakot, a szexuális zaklatást, az erőszakos közösülést, a szemérem elleni erőszakot, az emberkereskedelmet, a rabszolgaságot, valamint az olyan káros gyakorlatok különböző formáit, mint a kényszerházasság és az úgynevezett becsületbeli bűncselekmények. VÉGREHAJTÁS A jogszabály életbe léptetése és végrehajtása. EGYÉNI ÉRTÉKELÉS Az irányelv előírásai szerint az áldozatokat egyénileg kell értékelni annak megállapítása érdekében, hogy igényelnek-e különleges védelmi intézkedéseket szükségleteik kielégítéséhez. 7

8 KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁS Az Európai Bizottság által valamely Tagállammal szemben indítható jogi eljárások abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Tagállam nem teljesítette az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit. Lásd még: Tagállam és Európai Bizottság. IGAZSÁGÜGYI HATÓSÁG Az államok által létrehozott jogi hatóság, amely a jogszabályokat kötelező érvénnyel értelmezi és alkalmazza. JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Kirendelt ügyvéd biztosítása olyan áldozatok számára, akik anyagi okokból nem tudnak saját ügyvédet fogadni. JOGSZABÁLYOK A nemzeti parlamentek által elfogadott jogszabályok. JOGALKOTÁSI JAVASLAT A jogszabály korai tervezete, amelyről az Európai Unió intézményei szavaznak, ill. amelyet módosítanak. A rendes jogalkotási eljárás döntéshozatali folyamata, valamint az előterjesztés elfogadása után a jogalkotási javaslat irányelvvé válik. Lásd még: Rendes jogalkotási eljárás és Irányelv. PARLAMENTI KÉPVISELŐ Az Európai Parlamenti képviselők az EU Tagállamainak közvetlenül megválasztott képviselői. Lásd még: Tagállam. TAGÁLLAM Az az ország, amely tagja az Európai Uniónak. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA A Hivatalos Lapot minden munkanapon kiadják az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén. A Lapban a Tagállamokat értesítik az újonnan hatályba lépett EU-jogszabályokról, valamint további, az EU-val kapcsolatos információkról és értesítésekről. Az irányelvek nem minősülnek kötelező érvényűnek, amíg nincsenek közzétéve az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Lásd még: Irányelv és Tagállam. 8

9 RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS Az EU döntéshozatali folyamatának fő jogalkotási eljárása. A folyamat során az irányelv végigjárja az EU intézményeit, szavaznak róla, módosítják, és végül jogszabállyá válik. Lásd még: Irányelv. ELKÖVETŐ Az áldozatot ért sérelem okozásáért felelős személy. PLENÁRIS ÜLÉS Az Európai Parlament teljes létszámú, havonkénti ülése, amelyen a parlament valamennyi képviselője, bizottsága és politikai csoportosulása részt vesz, és előadja a jogalkotási javaslattal kapcsolatban végzett munkája eredményét. A parlamenti képviselők megvitatják a jogalkotási javaslatot, majd szavaznak a módosításokról. Lásd még: Parlamenti képviselők és Jogalkotási javaslat. AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME Olyan jogelv, amely szerint mindenkinek az ártatlanságát kell feltételezni, amíg bűnössége be nem bizonyosodik. PREAMBULUMBEKEZDÉSEK Az irányelvek elején, a bevezetőben szereplő megállapítások. Lásd még: Irányelv. HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Az a folyamat, amelynek keretében az áldozat és az elkövető önkéntes beleegyezésük esetén pártatlan harmadik fél segítségével részt vehet a bűncselekmény kapcsán felmerülő kérdések rendezésében. A felek eltérő megállapodásának hiányában minden helyreállító igazságszolgáltatásnak bizalmasan kell történnie. Helyreállító igazságszolgáltatások lehetnek például a családi csoportkonferenciák, az ítélkező körök, valamint az áldozat és az elkövető közötti közvetítés (mediáció). AZ ÁLDOZAT SZEREPE A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN Az áldozat szerepe a büntetőeljárásban az adott Tagállamtól függően eltérő lehet. Az áldozat szerepe függ az adott Tagállam nemzeti jogától, valamint attól, hogy a Tagállam: a. biztosítja-e az áldozat jogát arra, hogy félként vegyen részt a büntetőeljárásban, b. jogrendszere megköveteli vagy lehetővé teszi-e, hogy az áldozat tanúként vegyen részt a büntetőeljárásban. 9

10 FORDÍTÁS Másik nyelvre átültetett dokumentum. ÁTÜLTETÉS Amikor a Tagállamok módosítják nemzeti jogukat annak érdekében, hogy hatályba léptessék az európai uniós joganyagot hazájukban. Lásd még: Tagállam. SZERZŐDÉS Országok közötti, nemzetközi jogi megállapodás. ÁLDOZAT Az a személy, aki bűncselekmény következtében izikai, szellemi, érzelmi sérülést vagy gazdasági hátrányt szenvedett. Olyan személy családtagja is áldozatnak minősül, aki bűncselekmény például emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés vagy halált okozó ittas vezetés következtében vesztette életét. Az adott személy akkor is áldozatnak minősül, ha az elkövetőt nem azonosították, nem emeltek vádat ellene, vagy nem ítélték el. Az áldozat és az elkövető közötti viszony irreleváns annak megítélése szempontjából, hogy az adott személy áldozatnak minősül-e. ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK Minden áldozatnak díjmentesen hozzá kell jutnia az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz a büntetőeljárás előtt, a büntetőeljárás alatt és bizonyos ideig azt követően is. Ezeket a szolgálatokat működtethetik állami vagy magánszervezetek is, és szerveződhetnek szakmai vagy önkéntes alapon is. Ilyen szolgáltatásokat akkor is biztosítani kell, ha nem kerül sor büntetőeljárásra. Ez biztosítja, hogy azok az áldozatok is igénybe vehessenek áldozatsegítő szolgáltatásokat, akik nem kívánnak rendőrségi feljelentést tenni. Az áldozatsegítő szolgáltatások magukba foglalják a tájékoztatás, valamint támogatás és tanács nyújtását az áldozat szerepével kapcsolatban amennyiben az releváns a büntetőeljárások során, beleértve a tárgyaláson való megjelenésre történő felkészülést is. A tanácsadásnak és a tájékoztatás nyújtásának ki kell terjednie az elérhető szaksegítségre, az érzelmi és pszichológiai segítségre, valamint az anyagi és más természetű kérdésekre is. 10

11 KÖZELI HOZZÁTARTOZÓK KÖZÖTTI ERŐSZAK Olyan erőszak, amelyet az áldozat házastársa, volt házastársa, partnere, családtagja vagy az áldozattal korábban vagy jelenleg együtt élő személy követ el az áldozattal szemben. Magában foglalhatja az erőszak minden formáját, ideértve a izikai, pszichológiai, nemi alapú vagy gazdasági jellegű erőszakot, és eredményezhet szellemi, izikai vagy érzelmi sérülést vagy gazdasági hátrányt. 11

12 2 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Az áldozatok jogai jelenleg Tagállamról Tagállamra változnak. Fontos, hogy ezek a jogok azonosak legyenek az egész Európai Unióban, nemcsak az európai polgárok EU-n belüli letelepedési, munkavállalási, tanulmányi vagy utazási célú szabad mozgása miatt, hanem a Tagállamok közötti, határokon átnyúló bűnözés növekedése miatt is. A Stockholmi Program keretében az Európai Bizottságot és a Tagállamokat arra kérték, hogy módosítsák joganyagukat a bűncselekmények áldozatainak támogatása és védelme érdekében. Az a döntés született, hogy az áldozati jogokra vonatkozó minimumszabályok lefektetéséhez vezető legjobb út a Budapest Ütemtervben foglaltak megvalósítását célzó lépések sorozatának átültetése útján valósulhat meg. Ez a csomag az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelvét írja le, amely a bűncselekmények áldozatainak támogatására, védelmére, és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szól (a továbbiakban: A bűncselekmények áldozatairól szóló irányelv ). Jelen tájékoztató csomag megmagyarázza azokat a jogokat, valamint azt a támogatást és védelmet, amelyben az áldozat jogosult részesülni a büntetőeljárás előtt, a büntetőeljárás alatt, valamint bizonyos ideig azt követően is. JUSTICIA Ez a füzet a második kiadványa a új Ismerd meg a jogaidat útmutató-sorozatának az EU büntetőjogi anyagának témájában. A JUSTICIA European Rights Network páneurópai hálózat, amely jelenleg 11 tagszervezetből áll: Bolgár Helsinki Bizottság, Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központja (Németország), Görög Helsinki Figyelő, Emberi Jogok Helsinki Alapítványa (Lengyelország), Emberi Jogok Ellenőrztő Intézete (Litvánia), Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), Ír Szabadságjogi Tanács, Emberi Jogok Lettországi Központja, Emberi Jogi Liga (Cseh Köztársaság), Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés (Magyarország), Statewatch (Egyesült Királyság). A hálózat egyik célja, hogy javítson a Tagállamokban bűnügyi eljárásokkal kapcsolatba kerülő minden ember jogainak helyzetén. További információkkal kapcsolatban kérjük, keresse fel honlapunkat: Kérjük, szintén tekintse meg a jelen kiadvány végén található összeállítást a JUSTICIA European Rights Network hálózatban részt vevő jogvédő szervezetekről. Felhívjuk továbbá a igyelmet arra, hogy ahol a kiadvány úgy fogalmaz: az Ön Tagállamában, az érthető úgy, hogy abban a Tagállamban, ahol a bűncselekményt elkövették, illetve úgy is, hogy abban a Tagállamban, ahol Ön él (a kiadvány adott fejezetétől függően). 12

13 3 HOGYAN KÉSZÜLNEK AZ EU-IRÁNYELVEK? Az irányelv az európai joganyag olyan eleme, amely jogi kötelezettségeket állapít meg az EU-Tagállamok számára. Az irányelv először jogalkotási javaslatként vagy irányelvre vonatkozó javaslatként ölt testet, amelyről az Európai Unió döntéshozatali eljárásában, az ún. rendes jogalkotási eljárás során szavaznak, ill. módosítják azt. Ezen eljárás során a közvetlenül választott képviselőkből álló Európai Parlament, valamint az Európai Unió Tanácsa (amely a 27 1 EU-Tagállam kormányait képviseli) jogszabálytervezetet készít. A rendes jogalkotási eljárás során az irányelv végigjárja az EU intézményeit, szavaznak róla, módosítják, és végül jogszabállyá válik. A folyamat lépései az alábbiak: 1 JAVASLAT Általában az Európai Bizottság terjeszt elő jogalkotási javaslatot. Erre az adott terület szakértőivel folytatott konzultációk után kerül sor. Mindazonáltal az Európai Parlament is élhet jogszabály-alkotási javaslattal, továbbá a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség esetében a javaslatot előterjesztheti a Bizottság vagy a Tagállamok egynegyede is. A javaslatot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és megküldik az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának, valamint a nemzeti parlamenteknek. 2 ELSŐ OLVASAT A PARLAMENTBEN Amikor a jogalkotási javaslatot elküldik az Európai Parlamentnek, a parlament kialakítja kiinduló álláspontját. Ezután a javaslat a parlament illetékes bizottságához kerül (pl. a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló irányelv esetében ez az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság volt). Előadót bíznak meg a jelentéstervezet elkészítésével, amelyet a parlament politikai csoportosulásai megvitathatnak. Ezután az irányelvet az Európai Parlament plenáris ülésén vitatják meg. A plenáris ülésen a parlament valamennyi képviselője, bizottsága és politikai csoportosulása részt vesz, és előadja a jogalkotási javaslattal kapcsolatban végzett munkája eredményét. A parlamenti képviselők megvitatják a jogalkotási javaslatot, majd szavaznak a módosításokról. A plenáris ülésen a parlament egyszerű többséggel alakítja ki álláspontját a jogalkotási javaslatról. 1 Az előreláthatólag július 1-jén csatlakozó Horvátországgal együtt 28 Tagállam. 13

14 Ez módosításokat tartalmazhat az eredeti jogalkotási javaslathoz képest. Ha a parlament álláspontja nem irányul módosításra, és a Tanács is elfogadta az eredeti javaslatot, akkor a javaslat ezen a jogalkotási szinten jogszabállyá válhat. 3 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL MÓDOSÍTOTT JAVASLAT Ezen a ponton a Bizottság módosíthatja jogalkotási javaslatát annak érdekében, hogy az tartalmazza az Európai Parlament azon módosításait, amelyek a Bizottság véleménye szerint tökéletesítik a javaslatot, és lehetővé teszik a megállapodás lehető leggyorsabb elérését. 4 ELSŐ OLVASAT A TANÁCSBAN A Tanács tárgyalása a javaslatról és a Tanács előkészítő munkája a parlamentben folytatott vitával egy időben zajlik. A Tanács csak azután alakítja ki álláspontját, hogy az Európai Parlament állást foglalt. Az Európai Parlament (módosított vagy módosítás nélküli) javaslatának megismerése után a Tanács dönthet úgy, hogy elfogadja a jogalkotási javaslatot, vagy pedig ún. közös álláspontot fogalmaz meg. Erre akkor kerül sor, ha a Tanács nem ért egyet a Parlament által elfoglalt állásponttal. A közös álláspontot továbbítják az Európai Parlamentnek a megfelelő indokolással együtt. Ekkor a Bizottság szintén tájékoztatja a Parlamentet a Tanács által kialakított közös álláspontról szóló véleményéről. Amennyiben lehetséges, mindhárom intézmény képviselői informális egyeztetéseket tartanak ( háromoldalú egyeztetési rendszer ), mielőtt a Tanács kiadja végső értesítését a közös álláspontról. Ezekre az egyeztetésekre a folyamat felgyorsítása, valamint a módosítási csomaggal kapcsolatos megállapodás elérése érdekében kerül sor. Ezután minden megállapodást a formális eljárások keretében kell jóváhagyni. 14

15 5 MÁSODIK OLVASAT AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN A második olvasat során a Parlament megvizsgálja a Tanács közös álláspontját. A Parlament jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a Tanács közös álláspontját, így a javaslatot vagy elfogadják, vagy végérvényesen lezárják. A Parlament módosításokat is javasolhat a Tanács közös álláspontjára vonatkozóan. Ebben az esetben a Parlament ilyetén álláspontja visszakerül a Tanács és a Bizottság elé. Ha a Tanács jóváhagyja a Parlament módosításait, akkor a jogalkotási javaslat elfogadásra kerülhet. Ha a Tanács nem fogadja el a Parlament összes módosítási javaslatát, akkor erről értesítik a Parlamentet, és kezdetét veszi az ún. egyeztető eljárás. 6 EGYEZTETÉS ÉS HARMADIK OLVASAT Ha a jogalkotási javaslatot nem fogadták el az első két olvasat során, akkor megkezdődik az egyeztetés. A 27 2 Tagállam képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képviselőjéből alakított bizottság megvitatja a Tanács álláspontját és a Parlamentnek a második olvasat során elfogadott módosításait. A tárgyalások informális, háromoldalú egyeztetések keretében folynak, amelynek során mindegyik intézmény egy-egy kisebb csapattal képviselteti magát, és a Bizottság vállalja magára a közvetítő szerepet. Ekkor hat hét áll rendelkezésre arra, hogy a felek kompromisszumra jussanak, és közös szövegtervezettel álljanak elő. Amennyiben nem tudnak közös szövegtervezetben megegyezni, akkor a jogszabály lekerül a napirendről. Ha az egyeztetőbizottság közös szövegtervezetet fogad el, akkor azt a Tanács és a Parlament elé terjesztik jóváhagyásra. Miután mindkét intézmény elfogadta a szövegtervezetet, a jogalkotási javaslatot aláírják, közzéteszik, és irányelvvé válik. 2 Az előreláthatólag július 1-jén csatlakozó Horvátországgal együtt 28 Tagállam. 15

16 4 A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAIRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV HÁTTERE HÁTTÉR Korábban az Európai Unióban a bűncselekmények áldozatainak védelme és a rájuk vonatkozó minimumszabályok megalkotása a Tanács 2001/220/IB számú, március 15-i, a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló kerethatározatán alapult. A kerethatározat biztosította a bűncselekmények áldozatait megillető minimális jogokat a büntetőeljárás során, azonban nem ment elég messzire az áldozatok jogainak védelme tekintetében. Az Európai Tanács 2009 decemberében fogadta el a Stockholmi Programot. A Stockholmi Program keretében az Európai Bizottságot és a Tagállamokat arra kérték, vizsgálják meg, hogyan tökéletesíthetők a bűncselekmények áldozatainak védelmét, támogatását és elismerését szolgáló intézkedések. A Tagállamokat felkérték arra is, hogy külön vizsgálják meg a terrorizmus áldozatainak kérdését júniusában az Európai Unió Tanácsa elfogadta az áldozatok jogainak és védelmének különösen a büntetőeljárások során való megerősítésére vonatkozó ütemtervről szóló állásfoglalást. Ez a tanácsi állásfoglalás Budapest Ütemterv néven is ismert. A Budapest Ütemterv melléklete tartalmazza azon lépések listáját, amelyeket meg kell tenni az áldozatok jogainak fejlesztése érdekében az Európai Unióban. Az Ütemterv megállapította, hogy a kerethatározat kiegészítésre és felülvizsgálatra szorul, mivel elavultnak tekinthető, ezért új jogszabályra van szükség az áldozatok jogainak védelme érdekében. Ennek eredményeként született meg a bűncselekmények áldozatairól szóló irányelv, amely felváltotta a büntetőeljárásban a sértettek jogállásáról szóló, március 15-i, 2001/220/IB tanácsi kerethatározatot. Miután a Tagállam csatlakozott az irányelvhez, milyen kötelezettségei vannak? Az irányelv elfogadása után a Tagállamok kötelesek bizonyos határidőn belül (pl. az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított három éven belül) átültetni azt nemzeti jogukba. Az átültetésre kitűzött határidő leteltéig a Tagállamoknak legalább az irányelvben lefektetett minimumszabályokat át kell ültetniük nemzeti jogukba. Mindazonáltal a Tagállamoknak bizonyos fokú szabadságterük van azt illetően, hogyan értelmezzék és ültessék át jogukba az irányelv egyes rendelkezéseit. A Tagállamoknak joguk van arra, hogy az irányelvben meghatározott minimumszabályokon túlmenő jogokat biztosítsanak. 16

17 Hogyan biztosítja az Európai Unió, hogy a Tagállamok megfelelően ültessék át az előírásokat? Az átültetésre vonatkozó határidő lejárta után az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a Tagállamok milyen mértékben léptettek életbe intézkedéseket, illetve dolgoztak ki szükség esetén jogalkotási javaslatokat az irányelvnek történő megfelelés érdekében. Mindegyik Tagállam megküldi az Európai Bizottságnak azokat a hivatalosan elfogadott jogszabályokat, amelyek az irányelvnek az adott országban történő életbe léptetéséhez szükségesek, a Bizottság pedig megvizsgálja a szövegeket annak biztosítása érdekében, hogy a Tagállamok megfeleljenek az irányelvnek. Mi történik akkor, ha a Tagállamom nem teljesítette kötelezettségeit az átültetési határidő letelte után, és mit tehetnek ilyen esetben? Az értékelés után az Európai Bizottság eldönti, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e az adott Tagállam ellen. Ez az Európai Unió Bírósága előtt zajló eljárást eredményezhet. Alternatívaként panaszt nyújthat be az Európai Bizottsághoz az Ön Tagállamával szemben, kérve a Bizottságot, hogy kezdeményezzen kötelezettségszegési eljárást a Tagállam ellen. Ehhez nem szükséges az, hogy az Ön jogait megsértsék. Ezzel kapcsolatban kérjük, tanulmányozza közvetlenül a vonatkozó honlapot: 17

18 5 ÚTMUTATÓ A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAIRÓL SZÓLÓ IRÁNYELVHEZ Mit jelent a bűncselekmények áldozatairól szóló irányelv, mikor érvényes, és mik a Tagállamok kötelezettségei az irányelvből fakadóan? Az irányelv olyan európai uniós jogszabály, amelyet valamennyi európai uniós Tagállam (Dánia kivételével) aláírt. Az irányelv ott alkalmazható, ahol bűncselekmény történik az Európai Unió területén belül. Szintén érvényes az irányelv az Európai Unióban zajló bármely büntetőeljárásra. Az irányelv november 15-én lépett hatályba. Az irányelv előírja valamenynyi Tagállam számára olyan nemzeti jogszabályok megalkotását, amelyek a űncselekmények minden áldozata számára minimális jogokat, támogatást és v édelmet biztosítanak. Az áldozatot azonos jogok illetik meg, függetlenül attól, h ol követték el a bűncselekményt az Európai Unióban, hol él az áldozat az EU-n b elül, illetve milyen nemzetiségű vagy állampolgárságú. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy az EU-Tagállamokon belül minden áldozat azonos tájékoztatásban, támogatásban és védelemben részesüljön. A Tagállamok kötelesek november 16-ig átültetni az irányelv előírásait nemzeti jogrendszerükbe. Az irányelv megtekinthető a következő honlapon: Mit jelent a tájékoztatáshoz való jog, és milyen jogokat véd az irányelv? Jelenleg a tájékoztatás azon formái, amelyekben az áldozat a jogaival kapcsolatban részesül, Tagállamról Tagállamra változnak. A bűncselekmények áldozatairól szóló irányelv előírja valamennyi Tagállam számára annak biztosítását, hogy az áldozatok szabványosított tájékoztatásban részesüljenek az egész EU-ban a következő jogokról: a megértéshez és a megértetéshez való jog az illetékes hatósággal való első kapcsolatfelvételtől kezdve történő tájékoztatáshoz való jog az áldozatok jogai a feljelentés megtételekor az üggyel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog 18

19 az áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételének joga az áldozatsegítő szolgálatok által biztosított támogatáshoz való jog a meghallgatáshoz való jog az eljárás megszűnését eredményező határozat esetén igénybe vehető jogok a helyreállító igazságszolgáltatási szolgáltatások keretében igénybe vehető biztosítékokhoz való jog a jogi segítségnyújtáshoz való jog a költségtérítéshez való jog az elkövető által nyújtandó kártérítésről a büntetőeljárás keretében történő döntéshez való jog a más Tagállamban tartózkodási hellyel rendelkező áldozatok jogai a védelemhez való jog az áldozat és az elkövető közötti kapcsolat elkerüléséhez való jog az áldozatok védelemhez való joga a nyomozás során a magánélet védelméhez való jog az áldozatok egyéni értékelése speci ikus védelmi szükségleteik meghatározása érdekében a speci ikus védelmi szükségletekkel rendelkező áldozatok védelemhez való joga a büntetőeljárás során a gyermek áldozatok védelemhez való joga a büntetőeljárás során a gyakorlati szakemberek képzése 19

20 Létrehoz új jogokat az irányelv a Tagállamomban? Ez az adott Tagállamtól függ. Az irányelv az áldozatokra vonatkozóan minimális jogokat, támogatást és védelmet határoz meg, annak biztosítása érdekében, hogy a jog azonos legyen az áldozatok számára az Európai Unió valamennyi Tagállamában. Elképzelhető, hogy az irányelvben foglalt bizonyos jogok az Ön Tagállamában már a nemzeti jog részét képezik. Ebben az esetben az irányelv megerősíti ezeket a jogokat azáltal, hogy a Tagállamokat ezen jogok megőrzésére kötelezi. A jelen kiadvány végén felsorolás található az egyes Tagállamokban működő jogvédő szervezetekről, amelyek segítséget nyújtanak azzal kapcsolatban, hogyan érinti az irányelv a nemzeti jogrendszert az Ön országában. Mi a végső határideje az irányelv átültetésének a Tagállamok számára? A Tagállamoknak november 16-ig kell módosítaniuk nemzeti jogukat annak érdekében, hogy hatályba léptessék az irányelvet hazájukban. Mely Tagállamoknak kell részt venniük az irányelv elfogadásában és alkalmazásában? Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, Horváthország. Csak Dánia nem csatlakozott az irányelvhez, mivel Dánia semmilyen igazságügyi és belügyi témájú uniós előíráshoz nem csatlakozik. Ennek következtében Dánia nem köteles részt venni a bűncselekmények áldozatairól szóló irányelv alkalmazásában. 20

21 6 A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAIRÓL SZÓLÓ IRÁNYELVBEN FOGLALT JOGOK A. AZ ILLETÉKES HATÓSÁGGAL VALÓ ELSŐ KAPCSOLATFELVÉTELTŐL KEZDVE TÖRTÉNŐ TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG Milyen körülmények esetén kell tájékoztatásban részesülnöm a jogaimról? Az irányelv szerint az áldozatnak bizonyos tájékoztatásban kell részesülnie az illetékes hatóság (általában a rendőrség) részéről az első kapcsolatfelvétel alkalmával. Az áldozatnak a következő tájékoztatásban kell részesülnie: a. Tájékoztatás orvosi és más szakszolgáltatásokról, beleértve a menedékotthonokról és a pszichológiai segítségnyújtásról szóló tájékoztatást; b. Hogyan kell feljelentést tenni bűncselekménnyel kapcsolatban, és mi az áldozat szerepe a büntetőeljárás során; c. Mikor és hogyan kérhető védelem az elkövetővel szemben, valamint egyéb védelmi intézkedések; d. Mikor fordulhat az áldozat jogi segítségnyújtáshoz és a jogi ügyekkel kapcsolatos tanácsért; e. How and when you can obtain compensation from the perpetrator; f. Hogyan és mikor részesülhet az áldozat kártérítésben az elkövető részéről; g. Ha az áldozat nem rendelkezik lakóhellyel abban a Tagállamban, ahol a bűncselekményt elkövették, akkor tájékoztatást kell kapnia azokról az e lérhető különleges intézkedésekről, eljárásokról vagy megállapodásokról, amelyek az áldozat érdekeinek védelmét szolgálják abban a Tagállamban, ahol először fordult a hatóságokhoz/jelentette be a bűncselekményt; h. A feljelentés megtételével kapcsolatos eljárásról, ha az áldozat jogait az illetékes hatóság (rendőrség) nem vette igyelembe a büntetőeljárás során; i. Az üggyel kapcsolatos kommunikációra vonatkozó elérhetőségi adatokról; j. Az áldozat számára rendelkezésre álló helyreállító igazságszolgáltatási szolgáltatásokról; k. Az irányelv azt is szabályozza, hogy az áldozatot tájékoztatni kell arról, hogyan téríthetők meg a büntetőeljárásban betöltött szerepe miatt felmerülő kiadásai, például útiköltségei vagy kieső jövedelmei. 21

22 Mikor kell a fenti tájékoztatásban részesülnöm a jogaimról? Önnek valamennyi fenti tájékoztatást meg kell kapnia, amikor először kerül kapcsolatba az illetékes hatósággal, amely általában a rendőrség. Kinek kell a fenti tájékoztatást nyújtania? Annak az első illetékes hatóságnak kell az áldozat jogaira vonatkozó tájékoztatást megadnia, amellyel az áldozat első ízben kapcsolatba lép. Bűncselekmény bejelentésekor ez leggyakrabban a rendőrség. Hogyan kell a hatóságnak a fenti tájékoztatást nyújtania? A tájékoztatást szóban vagy írásban, egyszerű, könnyen érthető nyelven kell nyújtani. Ha az áldozat kiszolgáltatott személy, akkor igyelembe kell venni különleges igényeit. Egyes Tagállamokban a rendőrség levél vagy füzet formájában tájékoztatja az áldozatokat jogaikról. Mi történik akkor, ha nem értem a nyelvet, amelyen a tájékoztatást adják? Szükség esetén a Tagállamnak a tájékoztatás olyan nyelvre történő tolmácsolását vagy fordítását kell biztosítania, amelyet az áldozat ért. B. AZ ÖN JOGAI FELJELENTÉS MEGTÉTELEKOR Mi történik akkor, amikor feljelentést teszek az illetékes hatóságnál? Amikor feljelentést tesz az illetékes hatóságnál, elismervényt kell kapnia. Ennek írásban kell történnie, és tartalmaznia kell a bűncselekmény jellegét, időpontját és helyét, valamint az Önnek okozott kárt. Ha Ön nem beszéli az adott nyelvet, akkor azt le kell fordítani annak érdekében, hogy az áldozat értse azt. Szabadságomat töltöttem az Európai Unióban, amikor megtámadtak, de egy másik Tagállamban lakom hol tehetek feljelentést? Ha a bűncselekményt az Ön lakóhelyétől eltérő Tagállamban követik el, akkor erről Önnek azonnal nyilatkoznia kell a feljelentés megtételekor. 22

23 Ha nem tud feljelentést tenni abban a Tagállamban, ahol a bűncselekményt elkövették, akkor abban a Tagállamban tehet feljelentést az illetékes hatóságnál, amelyben lakóhellyel rendelkezik. Ekkor a feljelentést késedelem nélkül meg kell tenni abban a Tagállamban az illetékes hatóságnak, ahol a bűncselekményt elkövették. Elérhető számomra segítség a rendőrség megértéséhez, illetve ahhoz, hogy a rendőrség megértsen? A hatóságnak minden tájékoztatást közérthetően, szóban vagy írásban kell nyújtania. Minden ilyen tájékoztatásnak igazodnia kell az Ön személyes körülményeihez és bármilyen fogyatékosságához vagy olyan körülményhez, amely megnehezíti az Ön megértését vagy tájékoztatását. Mikor vehetek igénybe tolmácsolást és fordítást? Ha Ön nem beszéli az adott nyelvet, akkor díjmentes tolmácsolást vagy fordítást kell biztosítani az Ön számára, ha a rendőrség vagy a bíróság kérdéseket tesz fel Önnek. Megengedett, hogy magammal vigyek valakit, amikor feljelentést teszek a rendőrségnél? Ön magával viheti a választása szerinti személyt, amikor először lép kapcsolatba az illetékes hatósággal (azaz leggyakrabban a rendőrséggel), ha segítségre van szüksége abban, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatban megértsék, vagy hogy Ön megértse az előadottakat. Mindazonáltal egy dolog kivételt képez a fentiek alól: Ön nem vihet magával más személyt, ha ez ellenkezne az Ön érdekeivel, vagy a büntetőeljárást befolyásolhatná. 23

24 C. AZ ÖN ÜGYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG Hogyan részesülhetek tájékoztatásban a rendőrségnél tett feljelentésemmel kapcsolatban indult büntetőeljárásról? A hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül kapcsolatba kell lépnie Önnel, és közölnie kell, hogy Ön kérésre jogosult bizonyos tájékoztatásban részesülni az ügyével kapcsolatban. Ön az alábbiak bármelyikéről tájékoztatást kérhet: Folyamatos tájékoztatás a büntetőeljárás állásáról (feltéve, hogy Ön érintett a büntetőeljárásban). Kivételes esetekben előfordulhat, hogy Önt nem részesítik ebben a tájékoztatásban, amennyiben az ilyen tájékoztatás érinthetné a büntetőügyet. A nyomozás folytatását elutasító vagy azt megszüntető határozat, illetőleg az ügyésznek azon döntése, miszerint nem emel vádat. Az erről szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érintett döntés indokolását vagy az indokok rövid összefoglalását. Ezután Ön fellebbezéssel élhet a vádemelés elmaradásával szemben. Ez nem érvényes a bíróság döntéseire. A tárgyalás helye és időpontja, valamint az elkövetővel szembeni vád. A bíróság végleges ítélete, beleértve a döntés indokolását vagy az indokok rövid összefoglalását. Kérés esetén Önt tájékoztathatják arról, ha az elkövetőt szabadlábra helyezik, vagy ha megszökött a börtönből. Tájékoztatni kell Önt azokról az intézkedésekről is, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy megvédjék Önt az elkövető szökése vagy szabadlábra helyezése esetén. Ilyen tájékoztatást kell nyújtani akkor, ha akár a kockázata is fennáll annak, hogy az elkövető sérelmet okozhat Önnek. Mindenképp részesülnöm kell ilyen tájékoztatásban? Önnek nem kell részesülnie az ügyéről szóló tájékoztatásban, ha azt nem kívánja. Ebben az esetben közölje az illetékes hatósággal: nem kívánja, hogy kapcsolatba lépjenek Önnel az ügyéről szóló tájékoztatással összefüggésben. 24

25 Adódhatnak olyan körülmények, amikor annak ellenére kapcsolatba lépnek velem, hogy azt kértem, ne tájékoztassanak az ügyről? Akkor lépnek kapcsolatba Önnel, ha részt vesz a büntetőeljárásban, például tanúként. D. AZ ÖN JOGAI A BŰNÜGYI NYOMOZÁS ÉS A BÜNTETŐELJÁRÁS SORÁN Félek attól, hogy látni fogom az elkövetőt a bíróságon létezik arra irányuló segítség, hogy elkerülhessem az elkövetőt? Igen, Önnek joga van arra, hogy elkerülje a kapcsolatot az elkövetővel, ez a jog azonban nem minősül abszolút jognak. Az irányelv előírja, hogy minden új bírósági épületet az áldozatok számára elkülönített várakozórésszel kell kialakítani. Az irányelv előírja, hogy a Tagállamok kötelesek olyan intézkedéseket életbe léptetni, amelyekkel elkerülhető a kapcsolat az áldozat vagy a családtag és az elkövető között. Ugyanakkor előfordulhat, hogy Ön nem kerülheti el a kapcsolatot az elkövetővel, amennyiben azt az Ön büntetőeljárásban betöltött szerepe megkívánja. Nem szeretném, ha mindenki megtudná, hogy bűncselekmény áldozatává váltam. Rendelkezem ebben a vonatkozásban a magánélet védelméhez való joggal? Az irányelv előírja, hogy a Tagállamok olyan intézkedéseket léptessenek életbe, amelyek megvédik Önt, ideértve az Ön személyes körülményeit is. Ez magába foglalja az Önről és családtagjairól készült fényképeket, amelyekre vonatkozóan Ön különleges védelmi szükségletekkel bír (lásd lejjebb). Ha Ön gyermek áldozat, akkor semmiképp nem lehet azonosítható. Az irányelv a média önszabályozásának ösztönzése útján kívánja elérni ezeket az intézkedéseket. Rendelkezem a meghallgatáshoz való joggal a büntetőeljárás során? Igen, lehet, hogy Önt meghallgatják a büntetőeljárás során, erre azonban az adott ország nemzeti joga az irányadó. 25

26 Rendelkezem jogi segítségnyújtáshoz való joggal? Csak akkor vehet igénybe jogi segítségnyújtást, ha félként vesz részt a büntetőeljárásban. Rendelkezem a tolmácsoláshoz és fordításhoz való joggal a bírósági eljárás során? Ön a büntetőeljárásban betöltött szerepétől függően díjmentes tolmácsolásra jogosult, és tolmácsolást, valamint fordítást biztosítanak Önnek, ha aktívan részt vesz a bírósági eljárásban, például tanúként. Lefordítanak számomra dokumentumokat? Kérésre díjmentes fordítást kell biztosítani Önnek az információkról, ha az adott információk alapvetőnek minősülnek, és relevánsak az Ön büntetőeljárásban betöltött szerepe szempontjából. Hogyan és mikor vagyok jogosult a költségek megtérítésére? Önt tájékoztatni kell arról, hogyan téríthetők meg a büntetőeljárásban betöltött aktív szerepe miatt felmerülő kiadásai, például útiköltségei vagy kieső jövedelmei. A Tagállamok saját nemzeti jogukban szabályozzák a költségek megtérítésének kérdését. Mikor kaphatom vissza a tulajdonomat? Ha a tulajdonát eltulajdonították Öntől, akkor azt késlekedés nélkül vissza kell szolgáltatni Önnek, kivéve, ha kérdés merül fel a tulajdonjoggal kapcsolatban, vagy ha arra bizonyítékként van szükség a büntetőeljárás során. 26

27 E. ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK Hogyan és mikor vehetek igénybe áldozatsegítő szolgáltatásokat? Ön különleges igényeinek megfelelően díjmentesen hozzáférhet az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz a büntetőeljárás előtt, a büntetőeljárás alatt és bizonyos ideig azt követően is. Ezek a szolgáltatások akkor is elérhetők, ha Ön nem jelentette be a bűncselekményt a rendőrségen. A családtagok szintén hozzáférhetnek ezekhez a szolgáltatásokhoz. Kik nyújtják az áldozatsegítő szolgáltatásokat? Az áldozatsegítő szolgálatokat működtethetik állami vagy magánszervezetek is, és szerveződhetnek szakmai vagy önkéntes alapon is. Mit jelentenek az áldozatsegítő szolgálatok? Az áldozatsegítő szolgálatok tájékoztatást nyújtanak az Ön jogaival és a büntetőeljárásokban betöltött szerepével kapcsolatban, ami magában foglalja a bíróság előtti megjelenésre vonatkozó felkészítést is. Az áldozatsegítő szolgálatok érzelmi és pszichológiai támogatást nyújtanak, a bűncselekménnyel kapcsolatos pénzügyi és gyakorlati tanácsokkal szolgálnak, arra a kockázatra is felhívják a igyelmet, illetve útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogyan előzhető meg a másodlagos és ismételt áldozattá válás, valamint tájékoztatást nyújtanak a segítő szakszolgálatokról, vagy azokhoz irányítják Önt. Rendelkezésre állnak áldozatsegítő szakszolgáltatások? Igen, az irányelv előírja, hogy legalább menedékotthonoknak és szálláshelyeknek rendelkezésre kell állniuk, amennyiben Ön az ismételt áldozattá válás közvetlen veszélyének van kitéve. Ha Ön nemi alapú vagy családon belüli erőszak áldozatává válik, akkor célzott segítő szolgáltatásokat például a trauma feldolgozását segítő és egyéb tanácsadói szolgáltatásokat kell biztosítani. 27

28 F. A VÉDELEMHEZ VALÓ JOG Mit jelent a védelemhez való jog? A Tagállamok kötelesek biztosítani, hogy Ön és családtagjai nem lehetnek kitéve a másodlagos és ismételt áldozattá válásnak, valamint az elkövető általi megfélemlítésnek és megtorlásnak. Ez magában foglalja a izikai és érzelmi sérülésektől való védelmet is. Mikor részesülhetek ilyen védelemben? A Tagállamok kötelesek biztosítani, hogy igénybe vehetők legyenek olyan intézkedések, amelyek megvédik Önt és családtagjait a másodlagos és ismételt áldozattá válástól, valamint az elkövető általi megfélemlítéstől és megtorlástól. Ez magában foglalja az Ön megvédését az érzelmi vagy pszichológiai sérülések kockázatától is. A Tagállamok szintén kötelesek megvédeni az Ön méltóságát a tanúskodás során, vagy amikor az igazságügyi szervek kérdéseket tesznek fel Önnek. Ha Ön izikai sérülések kockázatának van kitéve, a Tagállamok kötelesek intézkedéseket tenni az Ön izikai védelme és a családtagjai védelme érdekében. A Tagállamoknak olyan feltételeket kell teremteniük, amelyekkel elkerülhető az Ön és az elkövető közötti kapcsolat feltéve, hogy azt az eljárás nem követeli meg. Ön jogosult a védelemre a bűnügyi nyomozás során is. A Tagállamok kötelesek biztosítani a következőket: a. Minimálisra korlátozzák az áldozatok kihallgatásainak és orvosi vizsgálatainak számát, és ezeket kizárólag akkor folytassák le, ha a szükségesek. b. Az áldozatok kihallgatására a bűncselekmény miatt tett feljelentés megtételét követően indokolatlan késedelem nélkül kerüljön sor. c. Az áldozat jogi képviselőt és választása szerinti személyt hozhat magával, kivéve, ha azzal szemben nyomós és méltányolható érvek szólnak. 28

29 G. KÜLÖNLEGES VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Mik azok a különleges védelmi igények, és ki jogosult azokra? Nem minden áldozat ugyanúgy dolgozza fel a bűncselekmény okozta traumát. Egyes áldozatoknak a többieknél nagyobb segítségre, így segítő szakszolgáltatások igénybevételére lehet szükségük a bűncselekmény okozta trauma feldolgozásához. Az irányelv a bűncselekmények áldozatainak egyéni értékelését irányozza elő annak érdekében, hogy azonosíthatók legyenek azok az áldozatok, akiknek különleges védelemre van szükségük és egyedi védelmi igényekkel bírnak. Hogyan határozzák meg a Tagállamok, kinek van szüksége különleges védelemre? A másodlagos és ismételt áldozattá válás, a megfélemlítés és a megtorlás kockázata miatti sérülékenységük okán minden gyermek áldozatról vélelmezni kell, hogy speci ikus védelmi szükségleteik vannak. A Tagállamok kötelesek a bűncselekmények minden áldozata esetében megfelelő időben egyéni értékelést végezni. Annak eldöntésekor, hogy az adott személy speci ikus védelmi szükségletekkel rendelkezik-e, három szempontot kell igyelembe venni: a. az áldozat személyes jellemzői, b. a bűncselekmény természete vagy típusa, c. a bűncselekmény körülményei. Az egyéni értékelésnek szintén igyelembe kell vennie az alábbiakat: a. A bűncselekmény súlyosságát (például terrorizmus, szervezett bűnözés, emberkereskedelem) b. A bűncselekmény motivációját, beleértve az áldozat személyes jellemzői miatti hátrányos megkülönböztetést vagy előítéletet (például gyűlölet-bűncselekmény, fogyatékossággal élő áldozat) c. Az áldozat és az elkövető közötti bármilyen olyan kapcsolatot, amely az áldozatot különösen sebezhetővé teszi (különös igyelemmel a nemi alapú erőszakra, a közeli hozzátartozók közötti erőszakra és a szexuális erőszakra) 29

30 Milyen kiegészítő jogokkal rendelkeznek a speci ikus védelmi igényű áldozatok? Ha Ön különleges védelmi intézkedésekre szoruló áldozatnak minősül, akkor kiegészítő jogokkal rendelkezik a kihallgatások során: A kihallgatásoknak e célra kialakított vagy átalakított helyiségekben kell történniük. Az áldozat kihallgatását erre kiképzett szakembernek kell végeznie. Az áldozat kihallgatásait ugyanazon személynek kell végeznie, kivéve, ha ez ellentétes a hatékony igazságszolgáltatással. A szexuális erőszak, a nemi alapú erőszak és a hozzátartozók közötti erőszak áldozatainak kihallgatását az áldozattal azonos nemű személynek kell végeznie. Mindazonáltal ez nem vonatkozik az ügyész vagy a bíró személyére. Önnek joga van az elkövetővel való vizuális kapcsolat elkerülésére a büntetőeljárás során. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyeknek célja a tanúvallomás során az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése. Szükség esetén az Ön bírósági meghallgatására sor kerülhet kommunikációs technológiák felhasználása vagy más intézkedések útján, anélkül, hogy jelen lenne a tárgyalóteremben. Önnek joga van arra, hogy ne tegyenek fel kérdéséket a magánéletére vonatkozóan. A Tagállamok kötelesek olyan intézkedéseket hozni, amelyeknek célja az áldozat magánéletére vonatkozó és a bűncselekményhez nem kapcsolódó szükségtelen kérdések mellőzése a büntetőeljárás során. Önnek joga van arra, hogy a meghallgatásra zárt körben kerüljön sor. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyeknek lehetővé teszik a tárgyalásnak a nyilvánosság kizárásával történő megtartását. 30

31 Léteznek olyan intézkedések, amelyek megvédenek attól, hogy ne legyek túlzott mértékű kihallgatásnak és vizsgálatoknak kitéve? Az áldozatok kihallgatásainak és orvosi vizsgálatainak számát minimálisra kell korlátozni, és ezeket kizárólag akkor folytatják le, ha feltétlenül szükségesek. Emellett a bűnügyi nyomozás során Önt adott esetben elkísérheti a választása szerinti személy és jogi képviselője. H. GYERMEK ÁLDOZATOK Milyen jogokkal rendelkeznek a gyermek áldozatok az irányelv szerint? Az irányelv azt vélelmezi, hogy minden gyermek áldozat különleges védelmi intézkedéseket igényel. Milyen különleges védelmi intézkedésekkel rendelkeznek a gyermek áldozatok? A bűnügyi nyomozás során a gyermek áldozat valamennyi kihallgatásáról audiovizuális felvétel készülhet, és e rögzített kihallgatások bizonyítékként használhatók fel a büntetőeljárás során. Az illetékes hatóságoknak speciális képviselőt kell kinevezniük a gyermek áldozat számára, amennyiben a nemzeti jognak megfelelően a szülői felügyeleti jogot gyakorló személyeket a köztük és a gyermek áldozat közötti érdekellentét miatt kizárták a gyermek áldozat képviseletéből, vagy amennyiben a gyermek áldozatnak nincs kísérője, illetve elszakadt a családjától. A gyermek jogosult ügyvéd igénybevételére is, ha érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülők között. 31

32 I. EGYÉB KÉRDÉSEK Milyen jogokkal és jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezem, ha az eljárás megszűnését eredményező határozatot hoznak? Önnek joga van az eljárás megszűnését eredményező határozat felülvizsgálatát kérni az eljárásban betöltött szerepétől függően. Hogyan élhetek panasszal, ha sérültek az irányelv által biztosított jogaim? Az irányelv alapján a Tagállamoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk az áldozatoknak arról, milyen eljárások állnak rendelkezésre akkor, ha az eljáró hatóságok a büntetőeljárás során megsértették a jogaikat. A Tagállamok saját hatáskörükben állapíthatják meg az ilyen panasztételi eljárások kialakítását és megvalósítását. Mikor vehetek igénybe helyreállító igazságszolgáltatási szolgáltatásokat? A helyreállító igazságszolgáltatási szolgáltatások nem minden ügy esetén vehetők igénybe. Igénybevételükre csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető elfogadja az ellene irányuló ügy alapvető elemeit és tényeit, ha az intézkedés az Ön érdekében áll, és ha az abban való részvétel az Ön szabad, tájékoztatáson alapuló beleegyezésén nyugszik. Az irányelv rendelkezik arról, hogy a Tagállamoknak minimumszabályokat kell betartaniuk a helyreállító igazságszolgáltatási intézkedések nyújtása során. Aggodalmaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség és más szervek rendelkeznek-e a szükséges képzéssel a szükségleteim kezeléséhez. Az irányelv előírásai szerint az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakembereknek képzésben kell részesülniük annak érdekében, hogy növeljék az áldozatok szükségleteire fordított igyelmüket, továbbá pártatlanul, tisztelettel és szakértelemmel tudjanak bánni velük. A képzés szintjének a szakemberek és a bűncselekmények áldozatai közötti kapcsolat szintjéhez kell igazodnia. Az irányelv kiemeli, hogy a rendőrségi és bírósági tisztviselőknek általános és szakképzésben kell részesülniük. Az irányelv azt javasolja, hogy az ügyvédek és a támogató szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tagjai is részesüljenek szakképzésben. Ugyanígy az irányelv ajánlása szerint a bíráknak és ügyészeknek is képzésen kellene részt venniük az áldozatok szükségletei témakörében. 32

33 7 JOGVÉDŐ SZERVEZETEK A JUSTICIA European Rights Network jogvédő hálózatról szóló további információk a következő honlapon találhatók: A JUSTICIA European Rights Network tagszervezeteinek webcímei az alábbiakban láthatók: Ország Szervezet Leírás Írország (konzorciumvezető, nyugat-európai csoport) Németország (nyugat-európai csoport) Bulgária (közép-kelet-európai csoport) Irish Council for Civil Liberties (Ír Szabadságjogi Tanács - ICCL) (1976) European Center for Constitutional and Human Rights (Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központja - ECCHR) (2007) Bulgarian Helsinki Committee (Bolgár Helsinki Bizottság) (1992) A Dublin székhelyű ICCL Írország független emberi jogi jogvédő watchdog szervezete, amely az emberi jogok védelmével és előmozdításával foglalkozik (monitorozás, oktatás, kampány). Írország független emberi jogi jogvédő szervezete, amely az ember JUSTICIA vezető partnere. Az ECCHR független, nonprofit, jogi és oktatási feladatokat ellátó szervezet, amely a polgári és emberi jogok védelme mellett kötelezte el magát egész Európában. Az ECCHR innovatív stratégiai pereket folytat, és két fő területen fejti ki aktivitását: az üzleti élet és az emberi jogok kapcsolata, valamint a nemzetközi bűncselekmények és az elszámoltathatóság kérdése. A Bulgarian Helsinki Committee független társadalmi szervezetként stratégiai pereket indít és az emberi jogokat védelmezi Bulgáriában. Tevékenységük fókusza olyan területekre irányul, mint a hátrányos megkülönböztetés, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága, a szólásszabadság, a magánélethez való jog, valamint a bűnüldöző szervek tagjai által alkalmazott kínzás vagy embertelen bánásmód. Cseh Köztársaság League of Human Rights (Emberi Jogi Liga - LIGA) (2002) A LIGA független, nonprofit emberi jogi szervezet, amely az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításáért küzd a Cseh Köztársaságban. A LIGA számos projektben vett részt a gyermekek és a fogyatékkal élő személyek, valamint a rendőri erőszak, a gyűlölet-bűncselekmények és az elkövetők áldozataivá váló személyek emberi jogainak védelméért. 33