HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉS SZEREPE. Tanszék. Összefoglaló
|
|
- Katalin Tamás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉS SZEREPE THE ROLE OF HIPERSPECTRAL REMOTE SENSING Nagy Attila 1, Tamás János 1, Burai Péter 1, Lénárt Csaba 1 1 Debreceni Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Centrum, Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék Összefoglaló Nehézfémekkel szennyezett területek felmérése, vizsgálata, meglehetősen nehéz feladat, köszönhetően szennyezők változatos térbeli eloszlásának A vizsgált terület egy felhagyott, nehézfémekkel súlyosan szennyezett Pb-Zn bánya flotációs iszap tározója, amely Észak- Magyarországon, Gyöngyösoroszi térségében található. Vizsgálataink során hiperspektrális távérzékelésre alapozott nehézfém tartalmú ásványok meghatározásra és vegetációelemzésre került sor a vizsgálati területen. A nehézfém tartalmú ásványok meghatározását a spektrális szögek eltérése módszerrel (Spectral Angle Mapper) végeztük A vegetációelemzést tanító területek és ellenőrző területek alapján hajtottuk verge. A vizsgálatok rámutattak arra, hogy a hiperspektrális távérzékelés hatékony eszköz lehet a nehézfémekkel szennyezett területeken a Pb, Zn és Fe tartalmú ásványok térbeli eloszlásának meghatározására, modellezésére, továbbá a vegetációs vizsgálatok alapján meghatározható a fitoremediációra alkalmazható növényfajok köre. Kulcsszavak hiperspektrális távérzékelés, nehézfémek növényborítottság vizsgálat Abstract The characterization of heavy metal polluted abandoned mining sites is a complicated assignment due to the variable spatial distribution of the pollutants. The examined area is flotation sludge reservoir of abandoned Pb-Zn mining site with serious heavy metal contamination. located in Gyöngyösoroszi, Northern Hungary. During our experiments vegetation analysis and heavy metal containing mineral mapping was carried out regarding the examination site. Applying the Spectral Angle Mapper with BandMax classification the distribution of heavy metal containing in the area was defined. Vegetation analysis was implemented based on training and supervisor sites. Based on this study hyperspectral remote sensing is likely to be an effective tool for the characterization and modeling the distribution of Pb, Zn and Fe containing minerals at the examined heavy metal polluted sites. Further more, based on the vegetation analysis plant species for phytoremediation can be defined. Keywords hyperspectral remote sensing, heavy metals, canopy analysis 1
2 1. Bevezetés Az egyes felhagyott nehézfémmel szennyezett bányameddők környezetre gyakorolt hatásának elemzésekor kulcsfontosságú a nehézfémek térbeli eloszlásának vizsgálata. Általánosan elterjedt módszerek, amelyek magukba foglalják a mintavétel, laboratóriumi mintaelemzés, adatfeldolgozás munkafolyamatait sok időt emésztenek fel, amellett, hogy meglehetősen költségigényesek. (Ferrier, 1999; Kemper és Sommer, 2002). Ezzel ellentétben a hiperspektrális távérzékelés megoldást jelenthet a nehézfémek gyors feltérképezésében (Tamás et al., 2005). Számos tanulmány foglalkozik nehézfémtartalmú ásványok hiperspektrális úton történő meghatározásával (Farrand és Harsanyi, 1997; Ferrier, 1999; Nagy, 2006), illetve a felhagyott meddő savanyodásáért felelős ásványok karakterizálásával (Montero et al., 2005; Tamás et al. 2002) indirekt úton történő ph meghatározás érdekében (Sares et al., 2004). Továbbá a földtani közeg nehézfémtartalmát statisztikai modellek és a reflektancia adatok alapján meg lehet becsülni (Wu et al ; Kemper és Sommer 2002). A hiperspektrális szenzor nagy spektrális felbontást biztosít úgy, hogy a nagyszámú, akár több mint száz keskenysávú (20 nm vagy kisebb szélesség) csatorna fedi le a spektrális görbét (Polder és van der Heijden, 2001). Ennek köszönhetően konkrét anyagokat, ásványokat, illetve növényfajokat lehet meghatározni, míg a multispektrális technológiák alkalmazása során csak anyagcsoportok közötti különbségek meghatározására van lehetőség (Kruse et al., 2003). Továbbá a 1,5-1,8µm és 2-2,5µm közötti hullámhossz tartományok adatai alkalmasak a területen megtalálható ásványok, ásványtársulások meghatározására (Kardeván et al., 2003). A spektrum látható tartományában jelentkező minimum a növényi levelekben található pigmenthez köthető. A klorofil erősen elnyeli a nm közötti hullámhossztartományt. Az infravörös tartomány felé haladva 700 nm-nél az egészséges növényzet visszaverődése ugrásszerűen megnő. A nm közötti sávban az egészséges növényzet a beérkezett energia 40-50%-át visszaveri. A növényzet visszaverő képessége a nm közötti sávban főleg a levélzet belső szerkezeti sajátságából következik. Így a mért visszaverődés lehetőséget ad a fajok elkülönítésére, még akkor is, ha ezek a fajok nagyon hasonlóak a látható fény alapján (Berke et al. 2004). Az NDVI (Normalised Difference Vegetation Index) a távérzékelésben igen elterjedt vegetációs index. Rouse et al. (1974) fejlesztették ki, és a fotoszintetikusan aktív vegetációt mutatja meg. Az NDVI (NDVI=(NIR-R)/(NIR+R)) nem ad pontos referenciát, ha az adott képpontban a vegetáció alatt látható a talaj, erre az esetre dolgozták ki ebből a SAVI-t. A SAVI (Soil-Adjusted Vegetation Index) egy talajjal módosított vegetációs index. Olyan esetekben alkalmazzák, amikor feltételezhető módon a vizsgált területen a vegetációban talajfoltok is előbukkannak a növényzet alól. Az NDVI és a SAVI első generációs indexnek tekinthető. A VÉP (vörös él pozíció) vagy REP (Red Edge Position) görbeértékelésen alapuló, második generációs vegetációs index (Broge és Mortensen, 2002), nm-ig terjedő tartományban található, és az ebben a tartományban található görbe inflexiós pontja adja meg. Meghatározása nehéz feladat, mert helyzetének vagy lefutásának meghatározása jelentősen függ a felhasznált csatornák számától is (Harris et al. 2005). A meghatározás során az inflexiós pont helyzetét adjuk meg, amely nm-ig terjedő spektrum tartományban található, általánosan elfogadott szakirodalomban, ha növekszik a klorofill tartalom, a VÉP a spektrum a tartomány felső része felé tolódik el (Blackburn 2002). 2. Anyag és módszer 2
3 A tanulmány alapvető célja az in situ fitoremediációs kármentesítési technológia megalapozása volt a Szárazvölgyi tározó területén úgy, hogy a hiperspektrális felvétel alapján először leválogattuk a növényzettel nem borított területeket, majd azon ásványtani elemzést végeztünk, a maradék (növényzettel borított) területen pedig vegetációelemzést. A vízzel borított területeket mindkét esetben kitakartuk, az elemzésben nem használtuk fel. A hiperspektrális felvétel elemzését ENVI 4.3 térinformatikai szoftver segítségével végeztük. A kopár területek leválogatását NDVI alapú maszk készítésével oldottuk meg. A kopár területeken galenit (PbS), goetit (FeO(OH)), jarosit (KFe 3 (SO 4 ) 2 (OH) 6 ), szfalerit ((Zn, Fe)S), pirit (FeS 2 ) nehézfémtartalmú ásványokat határoztunk meg a Spektrális Szögek Módszere (Spectral Angle Mapper (SAM)) alapján, mely módszer egyike a legelső hiperspektrális céltárgy detektáló algoritmusnak és mindmáig az egyik leghatékonyabbnak mutatkozó osztályozó rendszer (Boardman, 1993; CSES, 1992; Kruse et al., 1993). Az algoritmus meghatározza a spektrális hasonlóságot két spektrum között, amelyek közül az egyik lehet egy tetszőleges kép spektrum, vagy bármely terepi vagy laboratóriumi spektrum, amelyet tesztelni szeretnénk, és a másik egy referencia spektrum, amely szintén tartozhat bármely kategóriához.a módszer a spektrumokat n-dimenziós vektoroknak tekinti, ahol n a spektrális csatornák száma, és a közöttük lévő szöget számítja ki. A különböző megvilágítású, azonban ugyanarra az anyagra vonatkozó spektrumok az origóval összekötő azonos egyenesen fekszenek. A megvilágításbeli különbségek adódhatnak pl. egy képkockánál a domborzati különbözőségek miatt. A kevésbé megvilágított pixelek az origóhoz közelebb fekszenek, a jobban megvilágítottak távolabb. A közöttük lévő szög azonban változatlan marad. A számítás során a két vektor belső vagy skaláris szorzatának arccos képzésével számítjuk ki radiánban a vektorok közötti szöget. Az algoritmus a geometriai interpretáció általánosítása n-dimenziós esetre. Kétdimenziós térben a teszt spektrumot és a referencia spektrumot egy-egy pont képviseli. A feléjük mutató vektorok közötti szög független a megvilágítás intenzitásától (1. ábra) 1. ábra Kétdimenziós vektortér A SAM módszer tehát nem érzékeny a megvilágítás változására, ami egy terepi méréskor lehet felhők hatása, erősítések driftje, stb. A két vektor közötti a szöget az alábbi képlettel számoljuk, ahol a tört nevezőjében az n-dimenziós vektorok n-dimenziós térbeli normája szerepel, ami esetünkben azonos a referencia vektor (r) és a teszt vektor (t) abszolút értékeivel. 1 t r cos (1) t r A számításra is alkalmas képlet n-dimenziós általánosítása, amelyben a vektor komponensek szerepelnek, az alábbi: 3
4 n ti ri 1 i1 cos (2) n 1/ 2 n 1/ ti ri i1 i1 A vegetáció analízist ellenőrzött osztályba sorolással végeztük, tanító területek kijelölésével, melyet terepi bejárás és topográfiai térképek alapoztak meg, csakúgy, mint a földi valóság kialakításánál. Az ellenőrzött osztályba sorolásnál eltérő spektrum tartományokat vizsgáltuk SAM módszerrel. 3. Eredmények és értékelésük 3.1. Nehézfémmel szennyezett zagytározó ásványtani térképezése Vizsgálataink során elsőként az NDV Indexet határoztuk meg a DAIS 7915 szenzor 10. (650 nm) és 22. (870 nm) csatornák felhasználásával. Az NDVI kép alapján nem felügyelt osztályozással, klaszterezéssel lehatárolhatóak, meghatározhatóak a terület növényborítottságának eltérései. Jelen tanulmány során viszont a növényzettel borított területeket (NDVI>0,3) és a növényzettel nem borított területeket (0,3>NDVI>0) különítettük el, képeztünk maszkot belőlük a további vizsgálatokhoz. Az NDVI kép alapján készített, az északi tározót nyugat kelet irányban keresztül metsző spektrális profilon is szembetűnő a víz negatív, míg az azt körbevevő növényzet kiugróan magas NDVI értékei (2. ábra). Töltés Töltés Víz 2. ábra Az északi tározó NDVI keresztmetszete Következő lépésként a vizsgált nehézfém tartalmú ásványok, galenit (PbS), goetit (FeO(OH)), jarosit (KFe 3 (SO 4 ) 2 (OH) 6 ), szfalerit ((Zn, Fe)S), pirit (FeS 2 ) térbeli eloszlás vizsgálatára került sor a kopár, 0,3 és 0 NDV Indexű területen. Az egyes mintavételi pontokhoz tartozó reflektancia és a SAM eredmények közötti összefüggés vizsgálat során, a szignifikáns korrelációs értékeket alapul véve elmondható, hogy az ásványtani elemzésre a 1,5-1,8 és 2-2,2 µm közötti hullámhossztartomány alkalmas. A negatív korreláció az ásványok nagyfokú elnyelő képességére enged következtetni. Más, nm-es hullámhossztartománynál is tapasztalható általában közepes erősségű szignifikáns korreláció, ez azonban az egyes ásványok tekintetében igen eltérő nagyságú, így az ásványtani elemzések során nem vesszük figyelembe (3. ábra). 4
5 -0,4000 0,0000 0,5000 1,0000 1,5000 2,0000 2,5000-0,4500 korreláció (r) (p<0,05) -0,5000-0,5500-0,6000-0,6500-0,7000 galenit pirit szfalerit -0,7500 hullámhossz 3. ábra Ásványtani elemzés és a reflektancia értékek kapcsolata Az ásványok térbeli eloszlását SAM módszerrel 0,10 radián maximális szögérték mellett 1,5 1,8 és 2-2,2 µm közötti hullámhossztartományokat tartalmazó spektrális sávok felhasználásával határoztuk meg USGIS standard spektrális profilok segítségével, amelyek a vizsgálandó ásványaink tiszta spektrumát, azok tiszta reflektanciáját adják meg (4. ábra). 4. ábra USGIS háttér spektrumok A hiperspektrális felvétel SAM módszerrel történő elemzésének eredményeképp megállapítható, hogy a nehézfém tartalmú ásványok, galenit szfalerit a vizsgált terület egészén jelen vannak. Ezt alátámasztja az ásványtani vizsgálatok eredményei alapján a galenit és szfalerit közötti igen szoros, r=0,952 szignifikáns korreláció. Ez különös környezeti kockázatot jelent, hiszen vízerózió, kisebb mértékben defláció, hatására ezek az ásványok mobilizálódhatnak, és így potenciális veszélyforrást jelentenek a környezetre. Éppen ezért, ezen területek mielőbbi stabilizációját kell végrehajtani. Ezt magasabb rendű növényekkel, pázsitfűfélékkel lenne célszerű azok ökológiai igényeinek megteremtésével, tehát adalékanyagok (mész, komposzt, szennyvíziszap) felhasználásával. További problémát jelent, hogy a nehézfém tartalmú ásványok mellett a pirit és jarosit is jelen van, amely a közeg savasságáért, a meddő anyagban található nehézfém mobilizációért felel. A pirit jelenlétét határozottan igazolja a szfalerittel (r=950) és galenittel (r=999) mutatott szoros, szignifikáns korreláció. A goetit jelenléte elhanyagolható a többi vizsgált ásványhoz képest (szignifikáns korreláció nem kimutatható). A hiperspektrális elemzések mellett a Szárazvölgyi tározó területén vett talajminták is jelentős nehézfém koncentrációt mutattak. Jelentős, a 10/2000 KöM EüM FVM KHVM 5
6 együttes rendeletben szereplő intézkedési szennyezettségi határérték feletti koncentrációkat mértünk a legtöbb fém esetében, amelyek közül kiemelkedő volt az Pb és a Zn szennyezettség (1. táblázat). 1. táblázat Általános statisztika Zn, Pb és Fe elemkre Zn Pb Fe Minimum 44 20, ,8 Maximum Átlag 3269,33 592, ,27 Median 267,8 181, Standard hiba 982,09 77, ,60 Variancia , Standard eltérés 21695, , ,65 A talajminták statisztikai elemzése során a nehézfémek közötti korrelációt és főkomponens analízist végeztünk. A korreláció elemzés során a Pb Zn, Fe Zn, Fe Pb fémek között volt a legszorosabb, amely a fémek együttes előfordulását, és így a hiperspektrális elemzés valódiságát mutatja (2. táblázat). A statisztikai elemzés eredményei együttesen arra engednek következtetni, hogy a vizsgált területen a nehézfémek hasonló eloszlást mutatnak, alátámasztva, és bizonyítva a hiperspektrális képelemzés alkalmazhatóságát nehézfémekkel terhelt területek felmérésében. 2. táblázat Nehézfémek közötti korreláció R 2 Pb-Zn 0,902* Pb-Fe 0,828* Pb-As 0,225* Pb-Cu 0,414 Zn-Fe 0,877* Zn-Cu 0,171* As-Fe 0,181* As-Zn 0,210 Ni-Cr 0,329* Ni-Cu 0,115 Cu-Cr 0,060 *szignifikáns (1) p<0, Nehézfémmel szennyezett zagytározó vegetációs vizsgálata A vegetáció analízist ellenőrzött osztályba sorolással végeztük SAM módszerrel a nm, és a nm közötti spektrum tartományt vizsgálva a klorofill és egyéb növényi szövetek reflektancia tulajdonságaira alapozva. A tanító területeket kijelölését melyet terepi bejárás, és a területről készült légifelvétel topográfiai térképek alapozták meg, csakúgy, mint a földi valóságról alkotott tematikus térkép kialakítását. A tanító területek spektrális tulajdonságait elemezve megállapítható, hogy egyes növénytársulások, főleg a nád, szeder és cserjés közösség, spektrális tulajdonságaikat tekintve igen hasonlóak, ezért az elemzés, osztályozás során vélhetően kevésbé pontos eredményeket kapott eredményeket 6
7 vélhetően ezen csoportokat szűkebb határértékkel kell kezelni az átfedések, és így a nem megfelelő osztályozás elkerülése érdekében (5. ábra). 5. ábra Tanító területek reflektancia görbéi Ellenőrzött osztályba sorolás során nyolc vegetáció típust különítettünk el a tanító területek eltérő spektrális tulajdonságai révén; erdő - javarészt tölgy, (Quercus sp.) -, erdő újulat, vízparti növényzet - javarészt nád, (Phragmites sp) -, gyalogakácos (Amorpha fructicosa), fekete fenyő (Pinus nigra), cserjés - javarészt kökény (Prunus spinosa) és csipkebogyó (Rosa sylvestre) -, szeder (Rubus caesius) és alacsony biomasszájú fövenyes terület. Az osztályozás pontosságát a Kappa indexszel fejeztük ki. A SAM osztályozás esetén közepesen jó eredményeket értünk el, különösen a nm és a nm közötti hullámhossz tartományok vizsgálata során (3. táblázat). 3. táblázat A SAM osztályozás eredményei SAM nm nm nm K index 0,46 0,51 0,42 Ezt jól magyarázza, hogy az nm es hullámhossztartományban találhatóak a legnagyobb különbségek a tanító területek spektrális reflektancia görbéi között. A természet közeli nem rendezett állapotok miatt közepes, közepesen jó eredmény alapvetően a terület növényállományát jellemző heterogenitásnak köszönhető, hiszen egyik növénycsoport esetében sem beszélhetünk homogén állományokról, más fajok, illetve a más csoportok fajai kisebb nagyobb mértékben előfordulnak az osztályozás során adott növénycsoportnak megfelelő területeken (6. ábra). A Kappa index ugyanakkor önmagában a teljes osztályozás pontosságát adja meg, az egyes osztályok osztályba sorolási pontosságát nem mutatja. Ennek érdekében kétféle módon vizsgáltuk az egyes osztályokat. Egyik esetben azt vizsgáltuk, hogy az adott növénycsoporthoz tartozó földi valóság osztály hány százalékát találták el az ugyanahhoz a növénycsoporthoz, osztályhoz tartozó, tanító terület alapján beosztályozott pixelek (találati pontosság production accuracy), a másik esetben azt vizsgáltuk, hogy az adott növénycsoporthoz, osztályhoz tartozó pixelek hány százaléka került az ugyanahhoz növénycsoporthoz tartozó földi valóságnak megfelelő osztályba, az összes ugyanazon beosztályozott pixelhez képest (user accuracy hasznosulási pontosság). A nm közötti hullámhossz tartomány találati és hasznosulási pontosságát vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy az osztályozás különösen jó eredményt feketefenyő, erdő 7
8 (javarészt tölgy); jó eredményt alacsony biomasszájú és cserjés területek mutatnak azok zártabb lombozata és homogénebb állománya, így kevesebb zavaró hatás eredményeként (4. táblázat). A nád és gyalogakác, hasonló ökológiai igényük miatt, a pixelen belül szórtan, keverten mutatkozik, amely magyarázza az osztályozás gyenge közepes eredményeit, amihez hozzájárul még a víz hatása. Az erdő újulat területén a cserje szórt keveredése okozza a szintén gyenge közepes eredményeket, amelyet a cserje is hasznosulási pontosságának alacsony aránya is alátámaszt. 4. táblázat A klasszifikáció osztályonkénti értékelése Osztályok Találati pontosság % Hasznosulási pontosság % Feketefenyő 66,54 99,45 Gyalogakác 43,73 50,44 Alacsony biomassza 67,98 47,30 Cserjés 69 47,04 Nád 51,08 20,09 Szeder 54,02 89,68 Tölgy 71,35 91,91 Újulat 44,22 42,39 4. Következtetések Meddőminták elemtartalma és légi hiperspektrális úton történő ásványtani felmérés eredményei alapján bizonyítottam a hiperspektrális anyagvizsgálat alkalmazhatóságát nehézfémekkel terhelt területek felmérésében, szerepét a környezetállapot értékelésben. Meghatároztam a területen megtalálható növénycsoportok főbb fajainak térbeli eloszlását, amely segítséget nyújthat az alkalmazható fitoremediációs technológia és a fitoremediációra alkalmazható növényfajok kiválasztásában. Továbbá a módszer megbízhatóságát a feldolgozási eljárások jelentősen javíthatják. Irodalomjegyzék [1] Berke, J. - Kelemen, D. - Szabó, J. (2004): Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai. PICTRON Kft., Keszthely [2] Blackburn, G.A. (2002): Remote sensing of forest pigments using airborne imaging spectrometer and LIDAR imagery. Remote Sensing of Environment, p. [3] Boardmann, J. W. (1993): Spectral Angle Mapping: a Rapid Measure of Spectral Similarity (unpublished) [4] Broge, N. H., Mortensen, J. V. (2002): Deriving green crop area index and canopy chlorophyll density of winter wheat from spectral reflectance data. Remote Sensing of Environment, p. [5] Center for the Study of Earth from Space (CSES), (1992): SIPS User s Guide, The Spectral Image Processing System, v. 1.1, University of Colorado, Boulder, 74. [6] Farrand,W. H., & Harsanyi, J. C. (1997). Mapping the distribution of mine tailings in the Coeur d Alene River Valley, Idaho, through the use of a constrained energy minimization technique. Remote Sensing of Environment, 59, p. 8
9 [7] Ferrier, G. (1999). Application of imaging spectrometer data in identifying environmental pollution caused by mining at Rodaquilar, Spain. Remote Sensing of Environment, 68, p. [8] Harris, A., Bryant, R.,G., Baird, A.J. (2005): Detecting near surface moisture stress in Sphagnum spp. Remote Sensing of Environment.97 (3) p. [9] Kemper, T., & Sommer, S. (2002). Estimate of heavy metal contamination in soils after a mining accident using reflectance spectroscopy. Environmental Science and Technology, 36, p. [10] Kardeván, P. - Vekerdy, Z. - Róth, L. - Sommer, ST. - Kemper, TH. - Jordan, Gy. - Tamás, J. - Pechmann, I. - Kovács, E. - Hargitai, H. - László, F. (2003): Outline of scientific aims and data processing status of the first Hungarian hyperspectral data acquisition flight campaign, HYSENS 2002 HUNGARY. 3rd EARSEL Workshop on imaging spectroscopy, [11] Kruse, F. A. - A. B. Lefkoff - J. W. Boardman - K. B. Heidebrecht - A. T. Shapiro - J. P. Barloon - A. F. H. Goetz. (1993): The spectral image processing system (SIPS) - Interactive visualization and analysis of imaging spectrometer data: Remote Sensing of Environment, v. 44, p [12] Kruse, F.A. Boardman, J.W.-. Huntington, J.F. (2003): Comparison of airborne hyperspectral data and EO-1 hyperion for mineral mapping, IEEE Transactions on Geoscience and Remote Sensing 41 (6), pp [13] Montero, S., I.C., Brimhall, G. H., Alpers, C. N., & Swayze, G. A. (2005). Characterization of waste rock associated with acid drainage at the Penn Mine, California, by groundbased visible to short-wave infrared reflectance spectroscopy assisted by digital mapping. Chemical Geology, 215(1-4 SPEC. ISS.), p. [14] Polder, G. - G.W.A.M. van der Heijden, (2001): Multispectral and hyperspectral image acquisition and processing. In: Q. Tong, Y. Zhu and Z. Zhu, Editors, Proceedings of SPIE [15] Sares, M. A., Hauff, P. L., Peters, D. C., Coulter, D.W., Bird, D. A., Henderson, F. B., III, et al. (2004). Characterizing sources of acid rock drainage and resulting water quality impact using hyperspectral remote sensing Examples from the upper Arkansas river basin, Colorado. Advanced integration of geospatial technologies in mining reclamation, Atlanta, GA. [16] Tamás J., Kovács E., Tóth P., (2002): Modelling of heavy metal polluted sites. Analele Universitátii din Oradea. Fascicula Protectia Mediului, I.S.S.N p. [17] Tamás, J., Kardeván, P., Kovács, E., Kovács, E., Takács, P., (2005): Evaluation of environmental risks of non point source heavy metal contamination using DAIS sensor. Zagajewski, B.,Sobczak, M. (eds.) Imaging Spectroscopy, New quality in environmental studies. Publ. European Assosiatition of Remote Sensing Laboratories, Warsaw University p. [18] Wu, Y. Z., Chen, J., Ji, J. F., Tian, Q. J., & Wu, X. M. (2005). Feasibility of reflectance spectroscopy for the assessment of soil mercury contamination. Environmental Science and Technology, 39(3), p. 9
Szennyezett területek hiperspektrális felmérése
A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,
RészletesebbenLégi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen
Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen Preliminary results of evaluation of biomass mapping based on hyperspectral imagery on energy tree plantation
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenVárosi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenA hiperspektrális képalkotás elve
Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés
RészletesebbenTávérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata
Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529
Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos
RészletesebbenTérinformatika és Geoinformatika
Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely
RészletesebbenTetőtípusok azonosítása hiperspektrális felvételek alapján
Tetőtípusok azonosítása hiperspektrális felvételek alapján Kovács Zoltán 1 Szabó Szilárd 2 Burai Péter 3 Szabó Gergely 4 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék,
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék
DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Prof. dr.
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Precíziós növényvédelem I. 142.lecke Precíziós növényvédelem A hozzáférhető,
RészletesebbenSzőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával Vineyard Mapping Using Aerial Remote Sensing Imagery
Bekő László 1 Lukácsy György 2 Hunyadi Gergely 3 Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával Vineyard Mapping Using Aerial Remote Sensing Imagery ifj.beko.laszlo@gmail.com 1 Károly
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenTávérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban
Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen
RészletesebbenProdukció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag
RészletesebbenA távérzékelés spektrális irányzata és célja
XV. ESRI Magyarország Felhasználói Konferencia A hiperspektrális távérz rzékel kelési technológia sajátoss tosságai, és minőségbiztos gbiztosított tott alkalmazásának hazai lehetőségei Az ASD FieldSpec
RészletesebbenA városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet
A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre
RészletesebbenElőadás célja: ERDAS IMAGINE történelem a Georgikon Karon. ERDAS IMAGINE alkalmazása Karunk oktatási feladataiban
ERDAS IMAGINE ERDAS IMAGINE8.x osztályozó eljárások gyakorlati alkalmazása a Georgikon Karon gyakorlati alkalmazásának 1 Pallér Norbert2 Berke József lehetőségei berke@georgikon.hu Berke József 1 - Veszprémi
RészletesebbenDRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
RészletesebbenA hiperspektrális képfeldolgozás módszerei és az első magyarországi képalkotó spektrométeres repülés adatainak elemzése.
A hiperspektrális képfeldolgozás módszerei és az első magyarországi képalkotó spektrométeres repülés adatainak elemzése Hargitai Henrik 2006 1 A hiperspektrális képfeldolgozás módszerei és az első magyarországi
RészletesebbenA hiperspektrális távérzékelés lehetőségei a precíziós mezőgazdaságban. Keller Boglárka Tudományos segédmunkatárs NAIK MGI
A hiperspektrális távérzékelés lehetőségei a precíziós mezőgazdaságban Keller Boglárka Tudományos segédmunkatárs NAIK MGI Távérzékelés Olyan eljárás, mely egy objektumra vonatkozó információ kivonásához
RészletesebbenMárcius 25-27. Integrated geo-spatial information technology and its application to resource and environmental management towards GEOSS
Március 25-27. Integrated geo-spatial information technology and its application to resource and environmental management towards GEOSS FP7-PEOPLE-2009-IRSES Általános adataok Projekt címe: Integrated
RészletesebbenLégi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán
Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Készítette: Dr. Tomor Tamás főiskolai docens, intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet GIS Open 2015
RészletesebbenAntropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. Távérzékelési adatok alkalmazása Érzékelők Hullámhossz tartományok Visszaverődés Infra felvételek,
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenFajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel
Fajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel Szalay K. Deákvári J. Fenyvesi L. Kovács L. Gulyás Z. NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Előadó: Dr. Szalay Kornél, kutatási
RészletesebbenA VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN
A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A TÉRBELI FELBONTÁS HATÁSAI A VÁROSI FELSZÍNEK TÉRKÉPEZÉSÉBEN MUCSI LÁSZLÓ, HENITS LÁSZLÓ, GEIGER JÁNOS SZTE TTK Természeti
RészletesebbenFotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom
RészletesebbenDr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi
Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei
RészletesebbenNövények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
1. A téma célkitűzés Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A kutatási téma célja különböző haszon- és gyomnövények,
RészletesebbenA távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései
A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenGeokémia gyakorlat. 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek. Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka
Geokémia gyakorlat 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport e-mail: reka.harangi@gmail.com ALAPFOGALMAK:
RészletesebbenHasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)
Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control
RészletesebbenInformációtartalmú elemzések a közlekedéseredetű szennyezőanyagok hatásvizsgálatánál
Információtartalmú elemzések a közlekedéseredetű szennyezőanyagok hatásvizsgálatánál Kozma-Bognár Veronika 1 Szabó Rita 2 Berke József 2 1 ügyvivő szakértő, Pannon Egyetem, Meteorológia és Vízgazdálkodás
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenTermőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia
Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia 2019. 04. 21. Dr. Riczu Péter Precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztő mérnök Termelés során elérhető adatok Növényzet produktivitása
RészletesebbenCSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN
MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.
RészletesebbenZÖLDTETŐK FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN
ZÖLDTETŐK FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN Oláh András Béla Bevezetés Napjaink nagyvárosi zöldfelületeinek tárgyalásakor immár nem lehet figyelmen kívül hagyni a zöldtetőket
RészletesebbenTÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047
A KRF távérzékelési és térinformatikai tevékenysége a gazdasági szférában Dr. Burai Péter főiskolai docens Zöld energiával a Zöld Magyaroszágért TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047 Tartalom Károly Róbert Főiskola
RészletesebbenDIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN
DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,
RészletesebbenAz IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION
Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei Az IDRISI Taiga eszköztára: térinformatikai elemzés (GIS analysis) képfeldolgozás (image processing) térbeli elemzések (surface analysis) változás és idősoros
RészletesebbenÚJ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA MULTI-ÉS HIPERSPEKTRÁLIS ADATOKON
ÚJ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA MULTI-ÉS HIPERSPEKTRÁLIS ADATOKON Kozma-Bognár Veronika 1, Dr. Berke József 2 1 - Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, kbv@ex1.georgikon.hu 2 - Gábor
RészletesebbenVárosi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenTérbeli talajgeokémiai heterogenitás vizsgálata finomréteg mintázással
Jávor A. 1, Földeáki D. 1, Könczöl A. 1, Bata G. 1, Kovács J. 2, Csányi V. 3 1 REPÉT Környezetvédelmi Kft., 1118 Budapest, Brassó út 169-179. G. ép. repet@t-online.hu 2 ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenGIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben
GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben Lovas Tamás Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom - Térinformatika Adatnyerés Távérzékelési technológiák
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,
RészletesebbenDigitális topográfiai adatok többcélú felhasználása
Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2003. Székesfehérvár, 2003. március 10-12. Tartalom A FÖMI digitális topográfiai adatai Minőségbiztosítás
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 2 (2) ACTA CAROLUS ROBERTUS 2 (2) ARCHÍV ANALÓG TÉRKÉPÁLLOMÁNY FELDOLGOZÁSA AZ INSPIRE
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenLAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében
LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében http://www.geocarto.com/index2.html Verıné Dr. Wojtaszek Małgorzata Copyright: ESA, EURIMAGE, FÖMI (2000) Az őrfelvételek nagy (pl. 5000-36
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
Részletesebbenc adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora
1. MELLÉKLET: Alkalmazott jelölések A mintaterület kiterjedése, területe c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora C(0) reziduális komponens varianciája C R (h) C R Cov{} d( u, X )
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenSavkezelés hatásának vizsgálata egy talaj optikai tulajdonságaira.
1 Savkezelés hatásának vizsgálata egy talaj optikai tulajdonságaira. Tolner Imre T. 1, Szalay D. Kornél 2, Tolner László 3 1 2 3 Mezıgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllı Tessedik Sámuel u. 4, Magyarország
RészletesebbenKörnyezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése
Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése Légi felvételek: meglévő: FÖMI, HM, Eurosense készítendő: megrendelés, repülési terv Űrfelvételek: a kínálatból kell választani 1 Mesterséges
RészletesebbenTávérzékelési technológiák a precíziós mezőgazdaságban
Távérzékelési technológiák a precíziós mezőgazdaságban Körmendy Endre Verőné Wojtaszek Malgorzata Székesfehérvár 2018. február. 07 MEGHÍVÓ Körmendy Endre Geoservice Kft. E-mail: geoservice@t-online.hu
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil
RészletesebbenA Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról
VITUKI Nonprofit Kft. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési Csoport 1095 BUDAPEST, Kvassay Jenő út. 1. Tel: 06-1-215-6140/2199, m. Fax: 06-1-215-6046 E-mail: mecs@vituki.hu. Web: www.vituki.hu/mecs. Cjsz.:
RészletesebbenTalálkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig
Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató
RészletesebbenLelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
RészletesebbenVízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése
Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése Prof. Dr. Tamás János 1, Dr. Nagy Attila 1 és Dr. Fehér János 2 1 Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenDodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott Alknyelvdok 2017 nyelvészet program) február 3. 1 / 17
Doménspecifikus korpusz építése és validálása Dodé Réka ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program 2017. február 3. Dodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott
RészletesebbenA városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar
A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990
RészletesebbenAz érzékelők legfontosabb elemei Optikai rendszer: lencsék, tükrök, rekeszek, szóró tagok, stb. Érzékelők: Az aktív felületükre eső sugárzás arányában
Monitoring távérzékeléssel - passzív digitális érzékelők (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenAutomatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással
Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással Gera Dávid Ákos, Nádor Gizella, Surek György Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Igazgatóság 1. Bevezetés Napjainkban a
RészletesebbenKörnyezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenMEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI
Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenA SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 61 70. A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN SIGNIFICANCE OF SHAPE SEPARATION
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenHIPERSPEKTRÁLIS KÉPALKOTÁS
OKTATÁSI SEGÉDLET Lektorálta: Dr. Berke József egyetemi docens HIPERSPEKTRÁLIS KÉPALKOTÁS HIPER v1.0 Kozma-Bognár Veronika kbv@ex1.georgikon.hu Pannon Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gazdaságmódszertani
RészletesebbenA klímamodellek alkalmazásának tapasztalatai a magyarországi gabona félék hozam előrejelzéseiben
Hatásvizsgálói konzultációs workshop Országos Meteorológiai Szolgálat A klímamodellek alkalmazásának tapasztalatai a magyarországi gabona félék hozam előrejelzéseiben Kemény Gábor, Fogarasi József, Molnár
RészletesebbenQualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése
QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése Szegény Zsigmond WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft., Jártassági Vizsgálati Osztály szegeny.zsigmond@qualcoduna.hu 2014.01.21. 2013.
RészletesebbenGeoAdat Szolgáltató Kft. Két tartály, egy eset Információbányászat földmegfigyelési technológiával
Hargitai Péter (ügyvezető igazgató) Fülöp Györk (fejlesztési munkatárs) Takács Katalin (vezető adatbázis-szerkesztő) GeoAdat Szolgáltató Kft. Két tartály, egy eset Információbányászat földmegfigyelési
RészletesebbenKétdimenziós mesterséges festési eljárások. Hatások és alkalmazások
Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskola Tézisfüzet Kétdimenziós mesterséges festési eljárások. Hatások és alkalmazások Kovács Levente Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Témavezet
RészletesebbenFöldi mandula (Cyperus esculentus L.)
Földi mandula (Cyperus esculentus L.) A földi mandulát (Cyperus esculentus L.) értékes gumójáért már az ókori egyiptomiak, a görögök és nem utolsó sorban a rómaiak is termesztették és előszeretettel fogyasztották.
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenLÉGIFELVÉTELEK ÁTFEDÉS VIZSGÁLATÁT MEGVALÓSÍTÓ ALGORITMUS TERVEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 3D-S VIZUALIZÁCIÓ ELLENŐRZÉSE CÉLJÁBÓL
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Berke Dávid LÉGIFELVÉTELEK ÁTFEDÉS VIZSGÁLATÁT MEGVALÓSÍTÓ ALGORITMUS
RészletesebbenSAR AUTOFÓKUSZ ALGORITMUSOK VIZSGÁLATA ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 2
Szüllő Ádám 1 SAR AUTOFÓKUSZ ALGORITMUSOK VIZSGÁLATA ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A szintetikus apertúrájú radar (SAR) elven alapuló mikrohullámú képalkotási módszer matematikailag egy holografikus jelfeldolgozási
RészletesebbenA felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában
A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Környezetvédelmi (Maucha
RészletesebbenA diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában
A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában Készítette: Ringer Marianna Témavezető: Szalai Zoltán 2015.06.16. Bevezetés Kutatási
RészletesebbenNYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 9. MÉRÉS Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 19. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből
RészletesebbenHiperspektrális technológia
Hiperspektrális technológia RS&GIS - 2011 / 1. Dr. Kardeván Péter, PhD, geofizikus A hiperspektrális távérzékelés szakkifejezést a Sugárhajtómű Laboratóriumban (JPL) 2 Alexander F.H. Goetz planetáris geológus
RészletesebbenRUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Terméstérképezés, betakarítás I. 149.lecke A betakarítás és terméstérképezés
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenTérinformatika, amit tudni kell. Márkus Béla
Térinformatika, amit tudni kell Márkus Béla markusbela@gmail.com GIS, a térinformatika eszköze Geographical/Geospatial/GeoInformation System Márkus, B.: Térinformatika, amit tudni kell, Corvinus GIS Meetup
Részletesebben