A recski mélyszinti alaphegységi üledékes képződmények
|
|
- Dávid Soós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1975) A recski mélyszinti alaphegységi üledékes képződmények F. Jarányi Klára (3 ábrával, 2 táblázattal, 2 táblával) Összefoglalás: A Recsk környékén elvégzett érckutatás egy rögökre tagolt, összetöredezett, változó mértékben lepusztult, jelenlegi ismereteink szerint mezozóos korú üledékes alaphegységet tárt fel. Az egész összletet igen szegényes, rossz megtartású fauna jellemzi. A foraminiferák, és a fillamentes mészkő alapján az üledékes alaphegység a triász időszak ladini-karni emeletébe tartozik. Kőzettani különbségek alapján az összlet jól tagolható, szintként azonosítható kőzetösszletekre; alsó agyagpala, alsó kvarcit, alsó mészkő, középső kvarcit, felső mészkő, felső kvarcit, felső agyagpala. Ezek az összletek változó vastagságban fejlődtek ki, és a változatos felépítésű felsőés alsó agyagpala sorozattól eltekintve, igen homogén monoton sorozatot alkotnak. A kőzettani jellegek vegyi kiválású mésziszapból való keletkezést tanúsítják. A szingenetikus pirit és a fauna hiánya illetve szegényessége szellőzetlen, magas szénhidrogén tartalmú ülepedési közeget jelez. Az agyagpalaösszlet közbetelepülései sekélytengeri, partközeli, sokszor hullámveréses övben való keletkezésre utalnak. Az üledékes alaphegység kőzetei a magmás, utómagmás hatások során nagy területeken elváltoztak, elsősorban szkarnosodtak. A Recsk környékén elvégzett érckutatások célja az alaphegységi üledékes képződmények között megrekedt szubvulkáni test megismerése volt. Ehhez szükségszerűen kapcsolódott az alaphegységi képződmények pontos térbeli helyzetének, kifejlődési jellegeinek, rétegtani felépítésének kutatása és megismerése. Munkánk során a recski mélyfúrásos kutatás szolgáltatta adatokon túl, pontosabb ismereteket szereztünk a tágabb környezet, a Sirok környéki paleozóos és mezozóos képződmények földtani felépítéséről és a párhuzamosan folyó geofizikai kutatások adatai alapján a környező fedett területek alaphegységi aljzatáról is. A szűkebb környezetben a siroki Kis- és Nagy vár hegyen, valamint a Darnóhegyen ismerünk felszíni előfordulásban alaphegységi üledékeket. Fedett alaphegységi képződményeket tártak fel a bükkszéki olajkutatások során mélyített mélyfúrások, ahol részben a recski mélyszinti kifejlődéshez, részben a darnói kifejlődéshez kapcsolható képződmények jelentkeztek. A Sirok-1 szerkezetkutató fúrás által harántolt alaphegységi rétegsor a Darnó-hegyen felszínen előforduló képződményekkel azonosítható. A Darnó-hegy feltárásaiban jelentkező mészkő-agyagpala-radiolarit alkotta üledékes sorozat kora a mészkövekben talált Mizzia algamaradványok alapján felsőperm, és a sorozat a Bükk paleozóos rétegösszletéhez kapcsolható. A siroki Kis- és Nagyvárhegyen előforduló erősen gyűrt, agyagpala közbetelpüléses mészkő, amely helyenként krinoideákat tartalmaz, mezozóos, szintén a bükki triász kifejlődéshez csatlakozik.
2 Földessyné: A recski mélyszinti alaphegység üledékes képződményei ábra. A recski mélyszinti színesfémére terület elvi földtani szelvénye. BAKSA CS., CSILLAG, J., HADÓCZ GY., VAEGHA GY., ZELENKA T. után szerkesztette: CSEH NÉMETH J. Fig. 1. Ideiized geological section accross the deep-seated base metal ore deposit of Uecsk. Plotted by J. CSEH NÉMETH after Cs. BAESA, J. CSILLAG, GT. RADÓCZ, Gr. VAKGHA and T. ZELENKA A 10 km 2 -nyi területre kiterjedő mélyfúrásos kutatás során a fúrások különböző vastagságban harántolták a felsőeocén vulkáni összlet aljzatát, a szubvulkáni benyomulás befogadó szerkezetét alkotó alaphegységi kőzetösszletet. Az erősen összetört, blokkokra tagolt alaphegységi szerkezet központi részén egy kiemelt zóna húzódik, ezt a keleti és nyugati szegélyen két lezökkent zóna
3 600 Földtani Közlöny 105. kötet, Supplementum kíséri. A központi kiemelt zónában csak m vastagságú eocén fedőhegységi képződménysor jelentkezik, míg a szegélyi süllyedékek területén az alaphegység felszínére települő eocén, oligocén és miocén képződmények vastagsága m. A mezozóos kőzetösszletet átlagosan 900 m tengerszint alatti mélységig tárták fel a fúrások, így e mélységig az üledékes kőzetek vertikális és horizontális tagoltságát, kifejlődési változásait behatóan ismerjük. A képződménysor felépítésében, összetételében egyaránt eltér a környezetben eddig ismert kifejlődésektől, így erre vonatkozóan azonosítási lehetőségekkel nem rendelkezünk. A kőzettani analógiák nem zárják ki a Bükk-hegység képződményeivel való rokonságot, de számos földtani jelleg, az egyes faunamaradványok a középhegységi kifejlődéssel való szorosabb kapcsolatra utalnak. A képződményekben talált, igen szegényes fauna alapján a kőzetsorozat kora triász, s valószínűleg a felsőladini, alsókami emeletbe sorolható. Bár az összletben található fauna igen gyér, a képződmények a litológiai különbségek alapján igen jól tagolhatok, s az alábbi egymásra települő, szintként azonosítható kőzetsorozatok különíthetők el: alsó agyagpala, alsó kvarcit, alsó mészkő, középső kvarcit, felső mészkő, felső kvarcit, felső agyagpala. A kvarcitösszlet a korábbi munkákban mint kovásodott dolomit, dolomitösszlet szerepelt. Az utóbbi időben elvégzett nagyszámú vizsgálat nem bizonyította a dolomit jelenlétét, hanem az eredeti kovás üledékként való keletkezést támasztotta alá. Jelenlegi adataink alapján ezért az összletet üledékes kvarcitként tartjuk számon. Ez az összletekre való tagoltság az egész területen követhető, s jelentősen megkönnyíti az összetört, s változó mértékben lepusztult alaphegységi szerkezetben jelentkező képződmények azonosítását. A szerkezetalakulások következtében, illetve a triásztól az eocénig tartó hosszú eróziós időszak során a már az eocén előtt is kiemelt helyzetű központi részről a felső agyagpalasorozat lepusztult, itt a felső kvarcit és a felső mészkősorozat képződményei jelentkeznek az alaphegység felszínén. A nyugati, keleti és északi szegélyen a felső agyagpalasorozat, sokszor igen jelentős vastagságú kifejlődésben található. Dél felé, az oligocén, miocén képződményekkel is fedett eocén vulkáni sorozat alatt fokozatosan mélyebb helyzetben jelentkezik az alaphegység, m közötti mélységben. Itt viszont már a felső mészkőösszlet alkotja az alaphegység felszínét, ami e területrész még erősebb eocén előtti lepusztulását jelzi. A szubvulkáni test Ny-i és K-i szegélyén az üledékes alaphegységi szerkezet felépítése eltérő. A nyugati oldalon a mészkősorozatok vastagabbak, a keleti oldalon ez az arány megfordul, a kvarcitsorozatok kifejlődési vastagsága nagyobb. Feltételezhetjük, hogy a kifejlődésbeli változás egy régi szerkezeti vonal mentén történt, s ennek kiújulása hozható kapcsolatba a szubvulkáni andezit benyomulásával. A magmás test környezetében az üledékes képződmények legtöbbször erős elváltozást, átalakulást, teljes vagy részleges asszimilációt szenvedtek és az üledékes képződmények azonosítását, rétegtani besorolását e részeken a fenti elváltozások megnehezítik.
4 Földessyné: A recski mélyszinti alaphegység üledékes képződményei 601 Az alaphegység üledékes kőzetei Az üledékes összlet legidősebb ismert tagja az alsó agyagpalasorozat. Igen kevés fúrás érte el, elterjedési jellegeit részletesen nem ismerjük. Legnagyobb átfúrt vastagsága 43 m. Uralkodó kőzettípusa az anyagpala, amelyben igen gyakoriak a közbetelepült mészkő-, homokkő-, kovapalalencsék. Az igen nagy kőzettani változékonyságú összlet képződményeinek szövetére a jól kifejlődött rétegzettség, iszaprogyásos, csúszásos jelenségek, ezzel kapcsolatos atektonikus gyüredezettség a jellemző. Az alsó kvarcitösszlet az előzőkhöz hasonlóan kevéssé ismert, vastagsága 50 m körüli. Az üledékes kvarcitként képződött kőzet szövete és szerkezeti sajátságai a dolomitra emlékeztetnek, mikroszkópos vizsgálatok szerint a kőzet primer kovás üledékként képződött. Az alsó, csak helyenként ismert sorozatokra települő alsó mészjcőösszletet a fúrások nagy elterjedésben, 100 m-t meghaladó átlagos vastagságban tárták fel. A nagy vastagságú, homogén felépítésű mészkőösszlet alsó részein egyre sűrűsödő agyagpalaközbetelepülések, felső részein a gyakoribbá váló kovástűzköves közbetelepülések a fekvőben és fedőben települő kőzetsorozatok felé az üledékképződés fokozatos megváltozását mutatják. A mikrokristályos, tömött szövetű mészkőben (I. tábla 1.) gyakoriak a közbetelepült vékony agyagpala-, dolomit és márgasávok (II. tábla 2.), tűzkőgumók és padok, és jellegzetesek a sztilolitos felületek. Az összletben néhány helyen, nem szintállóan m-es vastagságban oolitos szövet is megfigyelhető. A képződményekből igen gyér, erősen átkristályosodott Echinodermata-, Ostracoda-, Formamim/era-maradványt írtak le, a tűzkőközbetelepülésekben pedig helyenként kőzetalkotó mennyiségűvé szaporodó Badiolaria figyelhető meg. Az alsó mészkőösszletet fokozatosan, egyre sűrűsödő közbetelepülések alkotta átmenettel váltja fel a középső kvarcitösszlet. Átlagos vastagsága a nyugati oldalon 85 m, a keleti oldalon 220 m, jelezve a már előzőekben említett vastagsági eltérést. Az erősen egy veretű, néhány meszes, dolomitos padtól eltekintve, közbetelepülést nem tartalmazó rétegösszlet kőzete palaszerűen finomrétegzett üledékes kvarcit (I. tábla 4.). A kőzetet szubmikroszkópos, kisebb csomókban durvábbszemcsés kvarc alkotja, szericitcsomók, dolomitkalcitcsomók, illetve a rétegfelületek mentén felszaporodó klorit és agyagásvány kíséretében, ősmaradvány a néha kőzetalkotó mennyiségben jelentkező Radiolariatól eltekintve nem fordul elő. Kémiai összetételében a Si0 2-tartalom 70 90% körüli, a karbonáttartalom nem haladja meg az 5%-ot. A középső kvarcitsorozatra települő felső mészkőösszlet helyenként 500 m- él is vastagabb. A korábbiak során említett, a terület K-i és Ny-i szárnya közötti vastagsági eltérés (400 illetve 100 m átlagos vastagság) itt is kimutatható. A nagy vastagságú, egybefüggő mészkőrétegekben agyagpala- és márgasávok, túzkőpadok és gumók jelentkeznek. Közbetelepült vastagabb dolomitos rétegek is megfigyelhetők. A tűzkő- és agyagpalaközbetelepülések gyakoriságában kissé ellentétes tendencia tapasztalható. A tűzkőközbetelepülések jellege változó, a mészkőben szórtan jelentkező tűzkőhomok, szabálytalan tűzkőgumók (II. tábla 1.), cm vastagságú tűzkőpadok egyaránt előfordulnak. A sztilolitos szerkezetek az alsó mészkősorozathoz hasonlóan ebben a mészkőösszletben is átlagosan jellemzőek, a rétegzettséggel párhuzamosan vagy azt metszve, sokszor egymást keresztezve, agyagos bevonattal jelentkeznek.
5 602 Földtani Közlöny 105. kötet, Supplementum 2. ábra. Az alaphegység felszíni térképe. Jelmagyarázat: m felett, m, m, m, m, m, m, m Fig. 2. Contour map of the basement's surface. Legend:!, above+100 m, to 0 m, 3.0 to-100 m, to 200 m, to 300 m, to 400 m, to 500 m, to 600 m A mészkőben a nagyszámú vékonycsiszolatos vizsgálat eredményeként az előzőekhez viszonyítva jelentősebb ősmaradvány-anyag vált ismertté. A képződmények faunaszegénységére jellemző, hogy átlagosan 100 megvizsgált vékonycsiszolat közül mindössze háromban található felismerhető faunamaradvány. A nyugati területrész több fúrásában vékonyhéjú kagylók alkotta kis vastagságú lumasella szerű padok, ún. fillamentes rétegek jelentkeznek (I.
6 Földessyné: A recski mélyszinti alaphegység üledékes képződményei 603 S. ábra. Az alaphegység felszíni földtani térképe. Jelmagyarázat: 1. Felső agyagpala, 2. Felső kvarcit, 3. Felső mészkő, 4. Szubvulkáni andezitáttörés Fig. 3. Surface geological map of the basement. Legend: 1. Upper shales, 2. Upper çraartzites, 3. Upper limestones, 4. Subvolcanic andésite body piercing the sedimentary basement sequence tábla 2.). (Hasonló képződmények fordulnak elő a Dunántúli Középhegység felsőladini-karni rótegösszleteiben.) Néhány fúrásban 1 2 m vastagságban krinoideás mészkő található. (Ez a kifejlődés a siroki Vár-hegy feltárásaiban talált krinoideás mészkőfáciessel mutat hasonlóságot.) Gyakoriak a különféle foraminiferák, melyek egy része ORAVECZ J. vizsgálata szerint a ladini emeletbe való besorolást alátámasztja (Nodosaria, Trochamina, Oaudryna fajok). Szórványosan Ostracoda, Echinodermata, Brachiopoda vázmetszetek, a tűzkőközbetelepülésekben Bctdiolaria-k figyelhetők meg. Mind az alsó, mind a felső mészkősorozat jelentős része a szubvulkáni andezittest átalakulási hatászónájába kerülve jelentős átalakulást szenvedett, és a fentiekben vázolt üledékföldtani, felépítési jellegek teljes egészében csak a szegélyi területeken követhetők. A felső mészkőösszletre települő felső kvarcitsorozat az idősebb kvareitösszletekhez hasonlóan a nyugati oldalon vékonyabb a keleti oldalon vastagabb kifejlődésben fordul elő, átlagos vastagsága 170 m. DK-en és ÉNy-on a felső mészkőösszletre közvetlenül a felső agyagpala képződményei települnek, a kvarcitsorozat hiányzik. Az üledékes kvarcitot az alsó és középsű kvarcitösszlet kőzeteivel megegyező szövet és ásványos összetétel jellemzi, az üledékes eredetű kovaanyag mellett szericit, és kevés szingenetikus karbonáttartalom jelentkezik. Néhány makroszkópos tulajdonsága (törés, porlódás) a dolomittal mutat hasonlóságot.
7 604 Földtani Közlöny 105. kötet, Supplementum Az alaphegységi üledékes képződményét Summarizing table of the mineralogical and pétrographie Összlet Kőzettípus Kifejlődés Gyakorisága az ö'sszletben Települési jelleg Szövet agyagpala partközeli uralkodó íinomrétegzett tömött gyüredezett, kihengerelt FELSŐ AGYAG-PALA homokkő sekélytengeri gyakori pados, rétegzett tömött, finomszemcsés, mikrolencsés, mészkő oszcillálva váltakozó gyakori pados közbetelepülések míkrorétegzett FELSŐ KVARCIT kvarcit sekélytengeri uralkodó tömeges vagy vastagpados tömött, homogén FELSŐ MÉSZKŐ sztilolitos tűzkőgumós agyagpalacsíkos mészkő sekélytengeri (mozgatott vízi) uralkodó tömeges, egyveretű sztilolitos homogén, mikrokristályos tűzkőgumókkal KÖZÉPSŐ KVARCIT kvarcit kovás márgasekélytengeri uralkodó tömeges, rétegzetlen tömött krip tűkristályos gyakori vékonypados míkrorétegzett ALSÓ MÉSZKŐ mészkő sztilolitos agyagpalacsíkos mészkő sekély tengeri (hullámveréses öv) uralkodó ritka tömött rétegzetlen szitlolitos finomkristályos, homogén ALSÓ KVARCIT kvarcit sekélyvíz i tömött, palás kriptokristályos, tömött ALSÓ AGYAGPALA agyagpala partközeli J ritka tömött, palás, homokkő, mészkő padok, iszaprogy ásos gyüredezett míkrorétegzett Jelmagyarázat: H = agyagásvány, SZER szeriéit, Q = kvarc, FP = földpát, MTJ = muszkovit, Kc = kai- Le g e n d: H = clay mineral. SZEE, = sericite, 0 Q = quartz FP = feld spar, MU = museovite, Kc = calcite, D = dolo- A felső kvarcitösszlet a szubvulkáni andezittest környezetében nagymérvű átalakulást szenvedett, a benyomulás hatására kialakult másodlagos kvarcit zóna jelentős részben az ebbe az összletbe tartozó képződményekben fejlődött ki. A felső agyagpalasorozat a kiemelt részekről lepusztult, vagy csak néhány méteres vastagságú foszlányokban maradt meg. Nyugat és kelet felé a lezökkent alaphegységi blokkokban azonban 600 m-t is meghaladó vastagságban jelentkezik. Igen változatos litológiai felépítés figyelhető meg, az agyagpalával amelynek kovás, vasas, szericites, breccsás változatait ismerjük, kovapala-, homokkő-, márga-, mészkő-, dolomit-, dolomitmárgaközbetelepülések váltakoznak (II. tábla 3.). A rétegek felépítésére a flexurás, gyüredezett,
8 Földessyné: A recski mélyszinti alaphegység üledékes képződményei 605 ásványkőzettani jellegeinek összefoglaló táblázata features of sedimentary basement rocks /. táblázat Table I, Mikroszkópia alapján Elválási törés Karbonáttarta lom Ásványos összetétel Mikrofaunatartalom Változatok sötétszürke, fekete palás, leveles váltakozó, csekély H (5 20), SZER, Q, Р/ Radiolaria breccsás, tektonizált, szürke érdes, szögletes változó Q, SZER, MIT, Kc, tömeges - vörös, oxidált szürke palás Q kötőanyag KO (5 10), kevés Q Radiolaria márgás, oolitos világos, okker, barna szögletes, szilánkos alacsony Q (5-20 ix), D, H (csomók) 0 - világosszürke, fehéres szürke egyenletes kevés dolomittartalom is Kc (5 10 ill. 300 /Д kevés Q, helyenként Q, Kc, onkoidos Foraminifera, Radiolaria, Echinodermata, Ostracoda, Brachiopoda és Mollusca váztöredék tűzkőhomokos, oolitos, krinoideás szürke, barnás szürke világosszürke világosszürke poliéderes (lemezes) palás elválás szilánkos, kagylós pofiéderes alacsony igen alacsony kevés dolomittartalom is karbonát csak nyomokban';" érős kovásodás jellemzi fekete, sötétszürke leveles, palás 10 20% Q (8 150), H, D SZER-KL, Q (50 100), Kc, P, LIM Kc (50 10), kevés Q, tűzkőgumók, oolitok (300) kevés H Q (5 40), SZER H (10 80) H, SZER, KL sok szerves anyag 0 Radiolaria, Foraminifera, Echinodermata, Ostracoda törmelék: szenesedéit növényi szárak oolitos, tűzkőpados mészmárga-, homokkő-köz betelepülések cit, D = dolomit, EL = klorit, (zárójelben az átlagos szemcseméret mikronokban) mite, KL = chlorite (numbers in paranthesis are the mean grain size in iszaprogyásos jellegeket mutató rétegzettség jellemző. Az üledékképződés sűrű változásait jelzik a durvább-szemcsés törmelékes közbetelepülések, homoktartalom, illetve a breccsás változatban jelentkező gyakori 1 2 cm-es átmérőjű kőzettörmelék. A homokkőpadok vastagsága cm között változó, a törmelékanyag részben helyi eredetű, részben magmás és metamorf képződményekből származtatható. Arkozás homokkő (II. tábla 4.) is jelentkezik a terület ÉNy-i részén. A karbonátos közbetelepülések márga, mészmárga, mészkő, dolomit, valamint az agyagpala között a legtöbbször fokozatos rétegátmenet tapasztalható, ősmaradványtartalma miatt is figyelmet érdemlő az ooidos mészkő, mely részben foramini fer ákat (Olandulina, Ophtalmidium, Lenticulina, Nodosaria fé-
9 606 Földtani Közlöny 105. kötet, Supplementum A recski mélyszinti triász üledékes képződményeinek Petrochemical features (average) of the deep-seated Képződmény neve Minta db száma SiO, TiOj Al 2O a Fe 20, FeO MaO MgO Mészkő 11 6,90 0,01 1,24 0,28 0,16 0,11 2,43 Gyengén kovás mészkő 2 22, ,86 0,08 0,08 0,04 0,89 Márvány 4 7,29 0,07 2,11 0,09 0,06 0,07 1,07 Agyagpala 11 % 63,64 0,69 15,87 1,41 1,70 0,07 1,96 Üledékes kvarcit 1 72,94 1,36 9,26 3,25 0,63 1,08 Dolomit 2 5,71 0,14 0,65 0,11 0,05 0,07 17,85 Kovapala 1 79,04 0,38 4,55 0,19 0Д2 0,01 2,76 Homokkő 2 57,66 0,52 9,93 3,60 6,00 0,43 2,38 Az elemzéseket а MÁFI és az OÉÁ laboratóriumai készítették lék), részben Echinodermata-, Ostracoda-, üfowwsca-maradványokat jelentősebb mennyiségben tartalmaz. Az ismertetett összletek kőzeteit igen sok módon vizsgálták. A vizsgálatok eredményeit csak a legjellemzőbb kifejlődésekre, a leggyakoribb kőzetekre szorítkozva táblázatban összefoglalva mutatjuk be. Kőzetkémiai jellegek Az üledékes alaphegység számos kőzetéből készült teljes kémiai elemzés. A főbb típuskőzetekre jellemző átlagértékeket táblázatban tüntettük fel. A mészköveknél a legnagyobb változást a Si0 2 mutatta, ami az utólagos hatásoknak tulajdonítható. A CaO-tartalom kisebb mértékben változik. A C0 2% a Si0 2%-kal fordítottan ingadozik. Ezt jól tükrözi a gyengén kovás mészkő Si0 2- és C0 2-tartalma is. A márvány kémiai összetételét tekintve megfelel az átlagos mészkőnek. Az agyagpala mintákban a Si0 2 érték 55 68% között változik. A Si0 2 érték növekedésével csökken az A és a K 20 részaránya, míg a CaO -f- MgO-tartalom növekszik. Az üledékes kvarcitra a magas Si0 2- és a viszonylag nagy A és Fe tartalom jellemző. A karbonáttartalom nagyobb, mint az agyagpalákban. Az MgO érték szinte azonos a mészkőben, az agyagpalában és az üledékes kvarcitban. A mészkőösszletben jelentkező dolomitközbetelepülésből is készültek teljes kémiai elemzések, és ezek jól megfelelnek az átlagos dolomitösszetételnek. A nyomelemzésekből megállapítható, hogy az átlagosnál kétszer-háromszor nagyobb nagyságrendben Cd, In, Sn, As, Bi, Se és Ее fordul elő, míg ugyanilyen mértékben csökken az Rb, Cs, Zr, és Nb mennyisége. A karbonátos rétegsorokból sorozatos, MgO-CaO, -C0 2 elemzések készültek, és ezek lehetővé teszik a makroszkópos jellegek alapján igen hasonló üledékes kvarcit- és dolomitrétegek elkülönítését. A fúrások mintaanyagán tapasztalható makroszkópos szöveti, szerkezeti, összetételi jellegek, valamint az üledékes képződmények mintaanyagán dr. ORAVECZ J. által, az ELTE Földtani Tanszékén végzett vékonycsiszolatos vizsgálatsorozatok értékelése alapján a recski mélyszint mezozóos képződményeit az alábbi üledékképződési, kifejlődési tulajdonságok jellemzik:
10 Földessyné: A recski mélyszinti alaphegység üledékes képződményei 607 kőzetkémiai jellege (átlag) Triassic sedimentary rocks of Becsk II. táblázat Table II. OaO Ma,0 K,0 Ре SO s S P s0 5 + H,0 + H,0 OO, FeS a Izz. V. -O, 48,44 0,35 0,12 0,19 0,08 0,20 0,02 0,33 0,05 38,93 40,26 2,44 0,28 0,18 0,45 0,16 0,02 0,99 0,09 29,74 49,00 1,50 0,47 0,96 0,27 0,03 0,82 0,03 36,17 1,29 0,60 4,25 1,88 0,20 1,78 0,08 2,77 1,02 0,04 2,01 0,40 2,60 2,67 2,19 7,07 30,42 0,36 0,02 0,36 0,17 0,43 0,20 0,40 0,06 42,10 1,33 0,20 1,74 3,15 0 3,61 0,19 1,20 0,43 1,13 5,92 0,45 2,15 0,50 0,35 0,06 2,27 0,35 5,58 2,41 Tue analyses were performed at thelaborator\es of MÁFI and OÁ"É A meszes rétegsorok (alsó és felső mészkőösszlet) kőzeteinek finomkristályos szövete arra utal, hogy a képződmények vegyi kiválású mésziszapként keletkeztek. A mészkövekben is gyakori, és szingenetikus kiválásként jelentkező pirit szellőzetlen ülepedési közeget jelez. Ez magyarázatot ad az üledéksor makrofauna mentességére, illetve a szegényes mikrofauna kis változatosságára, ezen belül pedig a bentosz alakok hiányára. Ahol a kőzet szövete onkoidos, oolitos, mozgatottabb, oxigénben dúsabb vízi fáciest tételezhetünk fel, e részeken faunamaradványok közül közelebbi kor meghatározására csak a foraminiferák alkalmasak, ezek viszont rossz megtartási állapotuk miatt sok esetben csak alakkörre határozhatók meg. Az ezekben talált Nodosaria-félék, a Pseudonodosaria lata, a Gaudryna, Trochamina, Variostoma a triász időszak ladini-karni emeletének üledékeiben ismertek. Akvarcitösszletek kőzeteit alkotó finomszemcsés kovaanyag szintén vegyi kiválásra utal. Az üledékes pirit megjelenése, valamint a fauna teljes hiánya alapján e képződmények esetében is szellőzetlen, magas kénhidrogén tartalmú tengervízből való üledékképződést tartunk valószínűnek. A kvarcit- és mészkőösszletek között mutatkozó vastagságbeli eltérések igen szembetűnőek, de ennek genetikai magyarázata a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges. A hazai mezozóos képződmények között ilyen nagy vastagságú kovás tengeri üledékes kőzetsorozatokat nem ismerünk, a kvarcitösszletek további részletesebb vizsgálatára van szükség a kovás üledékképződés genetikai magyarázata érdekében. Az agyagpalaösszletet nagy változatossága ellenére valószínűleg egyetlen összefüggő szedimentációs folyamat hozta létre. A változatos kifejlődés az üledékgyűjtő oszcilláló jellegű mozgásait, süllyedését, kiemelkedését bizonyítja. Bár az összlet uralkodó kőzete agyagpala; a homokkő-, oolitos mészkőközbetelepülések sekélytengeri partközeli, sokszor a hullámveréses zónában történő ülepedést bizonyítanak. ősmaradványok a radiolariáktól eltekintve itt is csak a meszes közbetelepülésekben jelentkeznek: foraminiferák, nannoplankton és egyéb mikrofauna-elemek figyelhetők meg. Mivel az alsó, és felső mészkőösszlet az ősmaradvány anyag alapján a ladini emeletbe sorolható, valószínű, hogy a felső agyagpalasorozat már a karni emeletet képviseli. Az agyagpalaösszlet a mezozóos alaphegységi sorozat e területen előforduló legfiatalabb tagja. Fiatalabb mezozóos képződményeket a területen, de annak tágabb földtani környezetében sem ismerünk. 4 Földtani Közlöny
11 608 Földtani Közlöny 105. kötet, Supplementum Az eocén előtt kialakult alaphegységi szerkezet és a szubvulkáni benyomulás között szoros térbeli kapcsolat mutatkozik. Az alaphegységi szerkezet pontos felméréséhez szükséges volt a felépítő üledéksorozatok vertikális és horizontális tagolódásának megismerése. Táblamagyarázat Explanation of Plates I. tábla Plate I. 1. Finomszemcsés mészkő, Rm-21., 740,6 m, II N, 11 X Fin-grained limestone, Rm-21, 740,6 m, II N, 11 X 2. Filamentes mészkő, Rm-39., 772,8 m, II N, 11 X Phylament limestone, Rm-39, 772,8 m II N, 11 X 3. Vörös, radiolariás kovapala, Rm-12., 897,7 m, II N, 11 X Red Radiolarian ehert,rm-12, 897,7 m II N, 11X 4. Tűzkőlencse, Rm-62., 611,6 m, + N, 11 X Chert lens, Rm-62, 611,5 m + N, 11 X II. tábla Plate II. 1. Kvarcit, Rm-56., 402,5 m, II N, 11 X Quartzite, Rm-56, 402,5 m, II N, 11 X 2. Finomkristályos dolomit, Rm-63, 1180,0 m, II N, 11 X Finely crystalline dolomite, Rm-63, 1180,0 m II N, 11 X 3. Szericites agyagpala, Rm-31., 201,0 m, II N, 11 X Serieitic shale, Rm-31, 201,0 m, II N, 11 X 4. Arkózás homokkő, Rm-51., 667,6 m N, 28 X Arkosic sandstone, Rm-51, 667,5 m, N,28 X Irodalom References GAQYI PÁLFFY A., CSEH NÉMETH J., IFJ. GAGYI PILFFY A., ZELENKA T., LÁZAK В. (szerk.) (1971): A recski mélyszinti színesérc előfordulás összefoglaló jelentése. Kézirati jelentés, Recsk ORAVECZ J. (1971): Jelentés az Rm-U, -44, -51, -55, -58, -59 és -60 fúrások, a Darnó-hegyi térképezés és a siroki Kis- és Nagy-Várhegy kőzettani vizsgálatáról.kézirati jelentés, ELTE Budapest Deep-seated sedimentary rocks of the basement at Recsk Ms. F. K. J arányi In the course of prospecting for ore accumulations in the vicinity of Recsk a blockfaulted, disintegrated sedimentary basement of seemingly Mesozoic origin, showing various degrees of denudation, has been uncovered by deep drilling. Covering a total of about 10 square kilometres, the sedimentary sequence is characterized as a whole by a very poor fauna of poor state of preservation. On the basis of Foraminifera and of the so-called phylament" limestone, the sedimentary basement belongs to the Ladinian-Carnian Stages of the Triassic System. On the basis of l'thological features the sedimentary sequence can be easily subdivided into the following subformations identifiable horizon by horizon: lower shales, lower quartzites, lower limestones; middle quartzites; upper limestones, upper quartzites, upper shales. Each subformation is characterized by an extremely wide variation in thickness. Irrespective of the lower and upper shales of diversified development, they form a very homogeneous sequence.
12 Földessyné: A recski mélyszinti alaphegység üledékes képződményei 609 The Iithologieal features in the case of limestones testify to an origin of chemically precipitated calcareous silts. The presence of syngenetic pyrite and the poverty of the fauna or its total lack in some places are indicative of a non-aerated sedimentary environment of high hydrocarbon content. The primary Iithologieal features of sedimentary quartzite, inluding interbedded calcareous-dolomitic layers, must have been changed by subsequent alterations, mainly in the upper member. The zone of secondary quartzite has developed mainly in this. The layers interbedded in the shale subformation are indicative of a shallow-water origin, in a near-shore, frequently agitated, environment. 4*
13 610 Földtani Közlöny 105. kötet, Supplementum I. tábla - Plate I.
14 Földessyné: A recski mélyszinti alaphegység üledékes képződményei Q\\ II. tábla - Plate II.
Dunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti
ADATOK AZ ESZTERGOM VIDÉKI OLIGOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK FACIES VISZONYAIHOZ
ADATOK AZ ESZTERGOM VIDÉKI OLIGOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK FACIES VISZONYAIHOZ DR. SIPOSS ZOI/TÄN* (4 ábrával) összefoglalást A magyarországi háromosztatú, klasszikus budai oligocén kifejlődések a szerkezetileg
Magyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység
Magyarország Műszaki Földtana MSc Dunántúli-középhegység Határai: Ny Rába-vonal É- Diósjenői-vonal K Darnó- vonal D- Balaton-vonal Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011 gyűrt, takarós, az Ausztroalpi
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
Földtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
A recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténete, kora
EMT Bányászati-Kohászati Konferencia Sepsiszentgyörgy 2006 április 7-9 A recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténete, kora FÖLDESSY János LESS György ZELENKA Tibor SERESNÉ
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
Vízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
Adatok recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténetéhez és korához
MFT Általános Földtani Szakosztály Budapest 2006 május 12 Adatok recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténetéhez és korához FÖLDESSY János LESS György ZELENKA Tibor SERESNÉ
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
geofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
azonosíthatók. Ezek vékonycsiszolatában típusos felső-eocén nagyforaminiferákat (Nummulites fabianii, N. chavannesi, Assilina alpina, Operculina
A Kárpát-medencei paleogén szerkezetalakulás rekonstrukciója a magmás tevékenység és üledékképződés egyidejű jellemzésével OTKA T 37619 kutatási projekt Szakmai zárójelentés Földessy János Benedek Kálmán
GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE
Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD MAGFÚRÁSI TAPASZTALATOK A PALEOGÉN-MEDENCÉBEN A PALEOGÉN-MEDENCE A Paleogén-medence kutatási területei földrajzilag, közigazgatásilag
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
Metamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
A Horváthertelend-1 fúrás paleozoos képződményeinek ásványkőzettani és mikroszerkezeti vizsgálata
Mészáros E., Varga A., Schubert F., Máthé Z. (2015): A Horváthertelend-1 fúrás paleozoos képződményeinek ásványkőzettani és mikroszerkezeti vizsgálata In: Dályai V, Sámson M (szerk.): Tisia Konferencia.
Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN*
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN* A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából 1981 óta folyik reflexiós szeizmikus kutatás a Nógrád cserháti területen (59. ábra),
A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal
Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal In: Dályay Virág, Sámson Margit (szerk.) Tisia Konferencia. Konferencia helye,
P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002 (2004), pp. 195 232. Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására Proposal for new lithosratigraphic units of Hungary
M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) M Áll Földtani Intézet Del-dunántúli Területi Földtani Szolgalat Pécs, Rákóczi u 3 5 H-7621
M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) ADATOK A SZARVASKŐ KÖRNYÉKI ANCHIMETAMORF PALAÖSSZLET KÉPZŐDÉSI KÖRÜLMÉNYEIRŐL Konrád G yula M Áll Földtani Intézet Del-dunántúli Területi Földtani
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző
Zárójelentés a. Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c.
Zárójelentés a Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c. OTKA projektről Bevezetés Az üledéksorok hézagosságának két fontosabb
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet
Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
A dél-alföldi permo-mezozoos képződmények: a diagenezistörténet jellemzése és előzetes regionális korreláció kőzettani és geokémiai eredmények alapján
Varga A., Pál-Molnár E., Raucsik B., Schubert F., Garaguly I., Lukács R., Kiss B. (2015): A dél-alföldi permo-mezozoos képződmények: a diagenezistörténet jellemzése és előzetes regionális korreláció kőzettani
Talajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
Lejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a WRB minősítőivel
Lejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a ivel Bertóti Réka Diána Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Földrajz Intézet IX. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia Miskolc, 2013.
Teleptan I. Magmás, hidrotermális és metamorf eredetű ásványi nyersanyagok
Teleptan I. Magmás, hidrotermális és metamorf eredetű ásványi nyersanyagok 1. előadás: tematika, bevezetés, alapfogalmak Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani Tanszék A félév során tárgyalt témakörök Bevezetés
ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 3
Sztanó Orsolya ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 3 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat. 2. A kőzetciklus:
Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni
Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus
Magyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
1 N fekete + N fekete erős hiátuszos. alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet
minta alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet nem plasztikus elegyrészek mennyisége osztályozottság szemcseméret-eloszlás b1933 1 N fekete + N fekete erős hiátuszos 30 % (ásvány- és kőzettöredékek)
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
Magyarország földana és természeti földrajza
Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,
Lombardiai (Olaszország) és Balaton-felvidéki alsó-triász szelvények litosztratigráfiai összehasonlítása
Általános Földtani Szemle 26, 31 1 317 (1992) Budapest Lombardiai (Olaszország) és Balaton-felvidéki alsó-triász szelvények litosztratigráfiai összehasonlítása C om parison o f (he L o w er T riassic lith
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:
mikroflóra makrofauna elemek palinomorfa vizsgálatokra termikus érettsége rönt- gendiffrakciós, termikus és geokémiai nehézásvány vizsgálatok
Zárójelentés OTKA azonosító: 62468 Típusa: K A pályázat címe: A Mecseki-és a Villány Bihari-zóna ősföldrajzi viszonyainak feltárása a felső-triász középső-kréta képződmények sokoldalú elemzése alapján
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
Nógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
IV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői:
IV. A rendezvény támogatói: Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény szervezői: IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA 2013 KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA IV. Kőzettani és Geokémiai
Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
Földtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2015. 12. 11. 1 Kerámia geológus szemmel
Karotázs földtani eredmények a M áza-dél-váralja-d él-i területen
KISS EMIL ZOLTÁN Karotázs földtani eredmények a M áza-dél-váralja-d él-i területen A kőszénkutató fúrásokkal harántolt rétegsorok geofizikai vizsgálata a területen 1954-ben kezdődött ugyan, de számottevő
A DARN Ó-VONAL M EN TÉN *
1.3 F E L S Z IN K Ö Z E L I G E O F IZ IK A I ÉRCKU TA TÁ S A DARN Ó-VONAL M EN TÉN * Az 1971. évi Összefoglaló Jelentés,** amelyet a Központi Földtani Hivatalnak nyújtottunk be, a Recsk környéki kismélységű,
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata Készítette: Grosch Mariann Környezettan B. Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. Konzulens: Szabó Zsuzsanna, Ph. D. hallgató TDK Budapest,
Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.
Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység
A recski mélyszinti kutatóakna, a vágathajtás és a megelőző mélyfúrásos kutatás összehasonlító tapasztalatai
Földtani Közlöny, Bull of the Hungarian Gfeol. Soc. (1919) 109. 469 477 A recski mélyszinti kutatóakna, a vágathajtás és a megelőző mélyfúrásos kutatás összehasonlító tapasztalatai Dr. Zelenha Tibor Markó
A SZÉPVÖLGYI "KISCELLI AGYAG" FORAMINIFERA FAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA. Lelkes György
ŐSLÉNYTANI VITÁK (Discussiones palaeontologicae) 16. (1970.) pp.9-18. 9 A SZÉPVÖLGYI "KISCELLI AGYAG" FORAMINIFERA FAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA Lelkes György Bevezetés A vizsgálati anyag a klasszikus HANTKEN-féle
Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti földtudomány program II. évfolyam Témavezető: Szabó Csaba Kőzettani
EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN
EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően
RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER
Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea
A Föld folyamatai. Atmoszféra
Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a
Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig
Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak. Ércteleptan záróvizsga, tanév, I. szemeszter. Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak Ércteleptan záróvizsga, 2009-2010 tanév, I. szemeszter Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez NÉV:... A vizsga időpontja:... Az elméleti jegyre kapott pontszám
Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon
Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Zárójelentés az OTKA T043737 sz. kutatásokról A miocén folyamán Észak-Magyarországon két, jelentős regionális rotációval
Mikroszkópos vizsgálatok
Imrik Zsófia Mikroszkópos vizsgálatok Holland festő, a XVII. századi Aelbert Cuyp modorában: Lovasok kocsma előtt, XVII. sz. (?) Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék 20122013as tanév Mikroszkópos
A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés
PELIKÁN PÁL: FEJLÕDÉSTÖRTÉNET I. SZERKEZETFEJLÕDÉS Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés Pelikán Pál A szerkezeti elemzésekből megállapítható a Bükköt felépítő földtani képződmények relatív rétegsorrendje,
Földtani felépítés, rétegtani áttekintés
PELIKÁN PÁL: FÖLDTANI FELÉPÍTÉS, RÉTEGTANI ÁTTEKINTÉS Földtani felépítés, rétegtani áttekintés Pelikán Pál KUTATÁSTÖRTÉNET A földtan tudománya jelentős részben a bányászatból fejlődött ki, természetes
Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
ŐSLÉNYTANI VITÁK (Discussiones Palaeontologicae)20. (1972)Budapest.pp, 17-21, BAKONYI LIÁSZ AMMONITES-FAUNÁK BIOSZTRATIGRÁFIAI é r t é k e l é s e
17 ŐSLÉNYTANI VITÁK (Discussiones Palaeontologicae)20. (1972)Budapest.pp, 17-21, BAKONYI LIÁSZ AMMONITES-FAUNÁK BIOSZTRATIGRÁFIAI é r t é k e l é s e Géczy Barnabás ARKELL (1956) a világ jura földtanáról
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek