A recski mélyszinti kutatóakna, a vágathajtás és a megelőző mélyfúrásos kutatás összehasonlító tapasztalatai

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A recski mélyszinti kutatóakna, a vágathajtás és a megelőző mélyfúrásos kutatás összehasonlító tapasztalatai"

Átírás

1 Földtani Közlöny, Bull of the Hungarian Gfeol. Soc. (1919) A recski mélyszinti kutatóakna, a vágathajtás és a megelőző mélyfúrásos kutatás összehasonlító tapasztalatai Dr. Zelenha Tibor Markó (5 ábrával) Béla A recski kutatóakna és a főfeltáró vágatok az első olyan létesítmények a mélyszinti ércesedés területén, melyben lehetővé vált a földtani, teleptani viszonyok, valamint a szerkezeti irányok és azok kitöltésének közvetlen térbeli meghatározása. A kutatóakna mélyítése és a vágathajtás során végzett rendszeres fogásonkénti földtani felvételnél az OÉA Rézérc Művei geológusai és geológus technikusai a nehéz felvételi adottságot ellenére is igyekeztek minden fontosabb adatot rögzíteni. Az itt közölt értékelt adatok csak a recski mélyszinti ércelőfordulás DK-i részét jellemzik, az egész lelőhelyet a főfeltáró vágatok és a második akna lemélyítése után lehet majd földtanilag értékelni. A cél az, hogy a fúrásokban észlelt adatokat, azok térbeli elhelyezkedését pontosítsuk és a bányászat számára adjuk meg azokat a szempontokat, melyek már a főfeltáró és kutató vágatok kihajtásánál fontosak lehetnek: pl. víz-, gázveszély, brecscsás zónák stb. A recski kutatóakna mélyítését 1970-ben kezdték meg abból a célból, hogy a korábbi mélyfúrásos kutatással kimutatott felsőeocén szubvulkáni andezithez kötött hintett, és a kontaktjában levő szkarnos rézércesedést bányászatilag megkutassák. A kutatóakna az ércet hordozó szubvulkáni andezittest fő tömegétől K-re helyezkedik el. Helyrajzilag a régi recski (lahócai) bányaüzemtől NYDNY-ra 600 m-re a Cserpadján található az Rm-38. sz. aknatengely fúrás mellett. I. A földtani szelvényezés és a dokumentáció A földtani szelvényezést és a minták összegyűjtését a végleges biztosítást jelentő betonozás előtt végezzük. Az aknában a fogásszelvények szerint 2 4 m-enként, míg a vágatokban 4 8 m-es előrehaladásnál történik a felvételezés. Az aknában a négy világtáj irányában teljes vastagságban, míg a vágatokban mindkét oldalon a vágatfallal párhuzamosan 4 m hosszban veszik a résrrúntát. 1. A földtani leírás az alábbi szempontokra terjed ki A kőzet és kőzetváltozat makroszkópos jellegei. A kőzettípusok elhatárolódása, üledékes és magmás kőzetek települése (padosság, elválás). A szerkezeti elemek dőlésiránya és dőlésszöge, a repedés vagy hasadékkitöltés anyaga, a repedések keletkezésének a sorrendje, az elmozdulásos jelenségeknél (vető, csúszólap) azok iránya és mértéke. A kőzetváltozás iránya, formája pl: infiltrációs szkarnos erek, anhidritesedés, karbonátosodás stb. Az ércesedésnél a nagyobb érces foltok és erek térbeli meghatározása (méret, vastagság, dőlésirány, dőlésszög), valamint az ércásványok társulása.

2 470 Földtani Közlöny 109. kötet, 3 4. füzet Hidrogeológiai megfigyelések: víz- olaj és gázjelenségek észlelési helye, megjelenési módja (osorgás, kifúvás, átitatás stb.) és időbeli mennyiségi változása. A külszíni és a talpi levegő, valamint a kőzet hőmérséklete a munkahelyeken illetve a vágatok falába mélyített fúrólyukakban elhelyezett állandósított elektromos hőmérő szondák adatai alapján. 2. Mintavétel A földtani szelvényezés során minden fogásból illetve képződményből dokumentációra, ásvány-kőzettani anyagvizsgálatra, az érces szakaszokból minősítő vizsgálatra és a főbb kőzettípusokból a kőzetfizikai jellemzők meghatározására veszünk mintát. Az összes kőzetmintáról a külszínen rövid leírást készítünk és ezzel kiegészítjük az aknatalpi földtani leírást. 3. A dokumentáció Az elsődleges dokumentáció a helyszíni megfigyeléseket és méréseket tartlmazza, míg az anyagvizsgálati adatok pontosításával kerül kidolgozásra a végleges földtani dokumentáció. A rajzos dokumentáció az akna kiterített hengerpalástján (1. ábra) a vágatoknál pedig az oldalfalak és a főte egy síkba terítésével valamennyi adatot vizuálisan is rögzít. II. Földtani-teleptani viszonyok A Recsk mélyszinti ércelőfordulás általános földtani leírását már korábban közöltük (ZELENKAT., CSEH NÉMETH J ). Éppen ezért itt csak a kutatólétesítmények által megismert újabb adatokat ismertetjük. 1. A recski kutatóaknában a fedőhegységi rétegsor maximálisan 1 m vastagságú alapbreccsával kezdődik, melyre 29 m vastagságú felsőeocén korú dolomitos márgaösszlet települ, majd m összvastagságú rétegvulkáni biotitos amfibolandezit képződmények következnek. Legfelül vékony negyedkori áthalmozott agyag és kavicsösszlet a Tarnapatak egykori teraszaként jelentkezik. A rétegvulkáni andezitösszletet m között egy ÉK-i dőlésű vető két részre osztja. A vetőtől lefelé kvarctartalmú andezit (a xq), felfelé pedig biotitamfibolandezit (a x) van (FÖLDESSY J ). A kvarcandezit (a xq) alsó része tengeralatti vulkanizmusra jellemző peperites szövetet mutat. A felső részen, a lávarétegek között elhelyezkedő kovásodott padok ÉNy-i, É-i 30 -os dőléssel jellemezhetők. A két fedőandezit típus ércesedés szempontjából is elkülönül. A felső biotitamfibolandezitre (а 2) az arany-ezüst tartalmú gélpirites erek a jellemzőek. Az alsó kvarcszemcsés andezitben (a xq) a pirit durvább kristályos. Gyakrabban fordul elő a kvarcerekhez és kovás padokhoz kapcsolódó szfalerit és fakóérc hintés. Ezek iparilag nem hasznosítható ércindikációk. 2. Az alaphegység középsőtriász kvarcit és mészkőrétegek váltakozásából áll, amelyekbe felsőeocén szubvulkáni andezittelérek, és apofizák nyomultak. Az üledékes összletekben erős metaszomatikus átalakulást észleltünk. A korábbi vizsgálatokkal összhangban (JÁBÁNYI KLÁRA 1975.) a felső kvarcit, felső mészkő, középső kvarcit, alsó mészkő összleteket tudtuk elkülöníteni. A felső szakaszon a kvarcitban kovásodás és agyagásványosodás a jelentősebb átalakulás. A mélyebb szinteken az erős szkarnos átalakulás miatt az eredeti üledékes kőzet szövete, jellege bizonytalanul állapítható csak meg. A kőzetminták vékonycsiszolatai vizsgálata az amfibolos szkarnos elváltozást a kvarcitos alapanyaggal azonosította, a gránátos szakaszok pedig a mészköves szakasznak felelnek meg (CSILLAG J ).

3 Z e l en к a M ark 6: A recski mélyszinti kutatások összehasonlító tapasztalatai 471 A kutatóaknában az Rm-38-as aknatengely fúrásból nyert adatokkal összhangban az alaphegységi szakasz feltárásakor nem találtunk nagyobb ércfeldúsulást. A felső kvarcitösszletben max. 20 cm széles erekben pirit, szfalerit, galenit és fakóérc van. Ezek az erek az akna szelvényén belül elvégződnek. 350,00 m körül volt az első jelentős ércindikáció, amelynek középső részén főleg pirit és hintett kalkopirit volt egy erősen szkarnos szakaszon. Ezt mindkét irányban szfaleritből álló ércesedés kísérte (1. ábra). Nagyobb mélységben két számba vehető ércdúsulás volt. Az egyik 605,00 m a másik 1010,00 m körül. Mindkét ércdúsulás andezit és szkarn csatlakozásánál fordult elő, főként kalkopirit és pirit formájában (2. ábra). Egyúttal jó összehasonlítást tehetünk az aknatengely fúrás és a kutatóakna azonos szakaszainak Cu-eloszlásáról. Teleptani szempontból érdekes a 730,00 m és 770,00 m közötti pirrhotinos ércesedés, amely egy telérszerű andezittestnél oldalasán, a kontaktuson fejlődött ki. A 700-as szinten hajtott kutatóvágat az Rm 26-os fúrás környezetében elérte a szkarnos és a porfiros rézércet. A 700-as szinti főfeltáró vágatban néhány kisebb ércdúsulás mellett 468,00 528,00 m-ig szkarnosodott, illetve kvarceres andezitben jelentkezett a leg 1. ábra. A recski kutatóakna földtani szelvénye 340 és 390 m között. Jelmagyarázat: 1. Kvarcit, 2. Szkarnos mészkő, 3. Andezittelér, 4. Szkarn, 5. Breccsásodás, 6. Andezitinjektálás, 7. Kőzetrés, 8. Kalcitér, 9. Piritesedés, 10. Komplexérces ér Fig. h Geological section of the B,ecsk exploratory shaft between 340 and 360 m. L e g e n d: 1. Quartzite, 2. Skarnous limestone, 3. Andésite dyke, 4. Skarn, 5. Brecciation, 6. Andésite injection, 7. Lithoclasis, 8. Caicite streak, 9. Pyritization, 10. Complexe ore vein

4 472 Földtani Közlöny 109. kötet, 3 4. füzet 3. ábra. A Cu-eloszlás összehasonlítása a kutatóaknában és az aknatengely fúrásban Ô00 és 1100 m mélység között Fig. 2. Comparison of Ou distribution in the exploratory shaft and the borehole put down in the shaft axis, 900 to 1100 m depth range dúsabb ércesedés, amelyet az itt lemélyült Rm 26-os számú fúrás is harántolt. Az érc a központi szubvulkáni andezittest szkarnos szegélyéhez kapcsolódott. Maga a szubvulkáni andezittest is végig tartalmaz ércet, de ez nem éri el a szegélyi szkarnos környezetben jelentkező ércdúsulás mértékét. A szkarnos rézércesedéstől a mészkő felé piritesedést és pirrhotinos ércet, majd pedig az aposzkarnos szakaszon magnetites, pirites, pirrhotinos feldúsulást észleltünk. 395,00 m-ben egy szfalerites-magnetites, 560,00 m-ben pedig egy szfalerites, galenites, télért figyeltünk meg. Az utóbbi az Rm 26-os fúrásban és az oldalvágatban is jelentkezett. A 900-as szinti főfeltáró vágatban 165,00 m-nél kb. 0,5 m vastag kiékelődő szfalerites telér egy andezittelér breccsás zónájához csatlakozik 402,00 m és 432,00 m között több kisebb, max. 3 cm széles, kiékelődő szfalerites, pirites telér andezitbenyomuláshoz kapcsolódik. Mindkét vágatban a komplexérces erek EK DNy-i csapással jellemezhetőek. 3. Az aknamélyítés és vágathajtás földtani tapasztalatai: Az aknatengely fúrás és az akna közel párhuzamosan tárta fel a kőzeteket, így egy csavart felület mentén megismertük a kőzetek elhelyezkedését. A kutatóvágatok az aknától az Rm 26-os számú fúrás irányában egy ENy DK-i csapású szelvényben haladnak (3. ábra). A földtani adatok értékelésénél a fúrásban és az aknában, illetve a vágatok között a kőzetek azonosítása jelenti a legnagyobb nehézséget. A magmás és üledékes kőzetek dőlthelyzetű vagy telérszerű települése miatt a kőzettípusok a fúrásban és az aknában kissé eltérő mélységben je-

5 Z e l e n k a M a r k ó : A recski mélyszinti kutatások összehasonlító tapasztalatai 473 Fig. 3. ábra. Földtani szelvény a kutatóakna és az Rm-26. fúrás között a 700 és a 900-as szinteken 3. Geological section between exploratory shaft and borehole Km-26, at 700 and 900 m altitude lentkeznek. Az érintkezési zónák, kontakt övek szabálytalan formái a feltárások alapján sokkal bonyolultabbak, mint ahogy ezt a fúrásokból meg lehetett állapítani. Bár az aknatengely fúrásról igen részletes földtani leírást készítettek a felvételező geológusok a rétegek és képződmények elhatárolódásának leírása a korlátozott megfigyelési lehetőségek miatt mégsem teljesen pontosak. Az aknában a kőzettípusok határlapjai ritkán voltak jól meghatározhatók. Az érces szakaszok fúrási és bányászati adatainak összevetése alapján megállapíthatjuk, hogy mind a fedőhegységben, mind az alaphegységben előforduló teléres jellegű réz és polimetallikus ércek igen korlátozott kiterjedést és követhetőséget mutatnak. A metaszomatikus jellegű polimetallikus (Zn, Pb, Cu) és rézércesedés ezzel szemben jó egyezést mutat az aknában, vágatokban és a kutatófúrásokban. Bm 26-os fúrás 700-as Tágat 825, ,00 m 468,00 528,00 m Átlag Ou % 0,80 0,90 ílemzési értékek %-os aránya 0, ,11 0, ,31-0, ,61 1, ,01 1, , Földtani Közlöny

6 474 Földtani Közlöny 109. kötet, 3 4. füzet Az Rm 26-os fúrásban a 137,00 m függőleges vastagságban feltárt érces szakaszt a vágat 60 m vízszintes vastagságban harántolta. Az ércesedés intenzitásának mértékét az alábbi táblázat mutatja a kutatóvágatban és az Rm 26-os sz. fúrásban. A fenti adatok ma még nem elegendők arra, hogy az érctesteket kontúrozhassuk, ezt csak a részletes bányabeli fúrásos kutatás adatainak ismeretében végezhetjük majd el. III. Szerkezeti viszonyok A bányászati létesítményekben mért szerkezeti adatokat egy önálló rendszerben értékeltük. A mérési adatokat Billings diagramban ábrázoljuk, dőlésirány szerint 16 szeletre osztottuk fel a diagramot. Egy-egy szelet 22,5 -os cikket képvisel. A dőlésszögek szerint 4-es beosztást végeztünk: 0 30 ; ; ; Ennek alapján a kutatóakna és a főfeltáró vágatok több mint 2000 db. kőzetrésmérésének tapasztalatai a következők: 1. A fedőhegység és az alaphegység kőzetréseinek összehasonlítása 1.1. A fedőhegységi és alaphegységi kőzetek eltérő összetöredezettséget mutatnak, melyen belül az uralkodó szerkezeti irányok és azok százalékos gyakorisága a következő: Fedőhegység Alaphegység Csapásirány Dőlésirány ÉÉNY DDK 17% KÉK 9% ÉK DNY 24% ÊNY 14% 1.2. A kitöltések anyagi jellegét tekintve a dőlésirányok gyakoriságát a 4. ábra tünteti fel. Az alaphegységi és a fedőhegységi kőzetek repedései eltérő mértékben kitöltöttek (alaphegység 75%, fedőhegység 57%). A repedések súlyponti csapásiránya os szöget zár be egymással Az idős alaphegységi törések határozzák meg az ércesedés, a jelentős kőzetváltozások (szkarnosodás, anhidritesedés, agyagásványosodás, kovásodás), a bányászatra veszélyt jelentő víz-gáz beáramlások szerkezeti vonalhoz való kötöttségét. Ezen, a vulkanizmussal együtt járó és a fiatal tektonikus mozgások lényegesen nem változtattak Az alaphegységben az ÉK DNy-i csapású és ÉNy-i dőlésű törési síkok uralkodnak. Ezek mellett várható leginkább a víz és gáz beáramlása is. A víz a repedések 5%-ánál, a gáz pedig csak 1%-nál jelentkezik. Ezen irányok mellett is csak kis mennyiségű vízbeáramlást és minimális, rövid ideig tartó gázkifúvást tapasztaltak. A fedőhegység vízvezető övei nem jelentenek veszélyt Az andezittelérek eltérő iránya az alap- és fedőhegységben azt bizonyítja, hogy a szubvulkáni andezit apofizái az alaphegységben többnyire megrekedtek A breccsás övek igen változó képet adnak. Az ÉÉK-i dőlésű ércesedés utáni polimikt breccsás erek mind az alaphegységben, mind a fedőhegységben egyaránt megtalálhatók.

7 Z ele п к a M а г к ó : A recski mélyszinti kutatások összehasonlító tapasztalatai ábra. A recski kutatóakna repedéskitöltéseinek gyakorisági diagramjai Fig. á. Frequency diagrams of fissure-fills in the Recsk exploratory shaft 1.7. Az ércvezető repedések a fedőhegységben gyakoribbak, de többnyire csak pirittel kitöltöttek. A fedőhegységben az E D-i és a K Ny-i csapás, az alaphegységben az ÉNy DK és ÉK DNy-i csapás az uralkodó ércvezető irány Csak az alaphegységben található szkarnos és anhidrites repedéskitöltés, valamint gázkifúvás. A fedőhegységben van viszont a kovás kitöltések és az olajos átitatás nagyobb hányada. 2. Az alaphegységi kőzettípusok kőzetréseinek összehasonlítása Az ércesedés szempontjából fontos alaphegységi kőzetekben mért kőzetrések a 3 fő képződménytípusra (mészkő, kvarcit, szubvulkáni andezit) bontva az alábbi tendenciát mutatják A legfontosabb uralkodó szerkezeti irány megegyezik mindhárom kőzettípusban A dőlési szög szerint vizsgálva a repedésadatokat megállapítható, hogy az azonos dőlésű kőzetrés lapok a mélység felé meredekebbé válnak. 11*

8 476 Földtani Közlöny 109. kötet, 3 4. füzet Mészkő Kvarcit Szubvulk. and. Csapásirány Dőlésirány ÉK DNY ÉNT 24% 13% ÉK DNY 28% ÉNT 19% ÉK DNY 22% ÉÉNT 12% 2.3. Az alaphegységi kőzetek repedéskitöltöttségének mértéke típusonként változó : mészkő 89% kvarcit 65% szubvulkáni andezit 78% 2.4. A repedések súlyponti csapásiránya és dőlésiránya mindhárom kőzetben majdnem egyező. Ez azt jelenti, hogy a szubvulkáni andezit szerkezeti irányai inkább hasonlítanak az idősebb mellékkőzetekéhez, mint a vele egykorú fedőhegységi rétegvulkáni andezithez. Tehát a lassan lehűlő szubvulkáni andezittest kihűlési repedései elsősorban a környezet repedési irányait követték A szkarnosodás vagy az andezitteléreket vagy az eredeti kőzetrétegzést követi A 0,5 2,0 m vastag andezittelérek uralkodóan EK DNy-i csapásirányúak A víz- és gázveszély mindhárom kőzetben a nyílt ÉNy-i és DDK-i dőlésű síkok, ill. breccsás övek mellett jelentkezik. A szubvulkáni andezitben alig észleltünk vízbeáramlást. A mészkő és a kvarcit csak akkor jelent nagy víz- és gázveszélyt, ha a kőzet ép, és nem átalakult. A maximális vízbeáramlás 150 l/perc volt, Kalcitos és anhidrites kitöltésű repedések rövid ideig tartó gázkifúvását, többnyire vízkilövellés is kísérte A breccsás övek viszonylag jelentősek mindhárom kőzetben (6 8%). Többnyire vetős törésekhez kapcsolódnak Az anhidrites kitöltések a szubvulkáni andezitben uralkodnak (40%), de a többi kőzetben is jelentősek. A karbonátos áterezések a mészkőben a leggyakoribbak (22%). Ezen kitöltések az agyagásványos bevonatokkal együtt az ÉK DNy-i csapású repedések mentén jelentkeznek a leggyakrabban Az ércvezető repedések 6 7%-os gyakorisággal fordulnak elő és két fő csapásirányhoz kötöttek: ÉK DNy; ÉNy DK; amelyek többszöri felhasadást mutatnak. A kalkopirites-pirites erek dőlése főleg ÉNy-i és DNy-i anhidrit és karbonát kísérettel. A molibdenites erek szintén ÉNy-i és DNy-i dőlésűek, de általában laposak. A polimetallikus érkitöltések (szfalerit, galenit, pirit) a felsőbb szinteken főként KDK-i és ÉÉK-i, a mélyebb szinteken és a vágatokban ÉNy-i dőlésűek A kőzeteket átszelő törések jó része vető, amelyek mellett elmozdulást tapasztalhatunk. A kőzeteket főként nyomásos hatás érte, ezért préselődési nyomok, ill. a hatóerőkre oldalirányú elmozdulással reagáló nyírási felületek keletkeztek. a) A törések kora dőlésüket tekintve: legidősebb törések: ÉNy-i; DNy-i; NyÉNy-i, többször felújult törések: DK-i; ÉNy-i; KDK-i, legfiatalabb törések: D-i; É-i; ÉÉK-i; ÉÉNy-i. b)az elmozdulás irányát tekintve: dőlésirányú elmozdulás: NyÉNy-i; KDK-i; Ny-i csapásirányú elmozdulás: D-i; É-i; ÉNy-i.

9 Z e lenk a M a г к 6: A recski mélyszinti kutatások összehasonlító tapasztalatai 477 A Recsk mélyszinti érckutatás bányaföldtani vizsgálatai csak az elmúlt években indultak meg. A fentebb vázolt első adatokból levonható következtetések azt mutatják, hogy a részletes és megbízható többirányú bányaföldtani felvételezés az alapja a további kutatások és a termelés biztonságos tervezésének és kivitelezésének. A nagy méretű bányabeli kutatás részletes adatai az egész ércelőfordulás teleptani-szerkezeti képét tisztázni fogják. Köszönetünket fejezzük ki az elsődleges bányaföldtani felvételezést végző valamennyi geológusnak és geológus technikusnak, akik közül külön ki kell emelnünk a rendszeres munkát végző DOÓE István, HANÁK Tibor, NAGY Imre kollegákat. Comparative results of exploratory shaft-sinking and tunnel-driving and exploratory deep drilling at the Recsk ore deposit Dr. T. Zelenka B. Marko The geological-ore genetic conditions of the deep-situated ore deposit at Recsk were previously sketched on the basis of drilling results. The data of the exploratory shaft of 1202 m depth and the main drift tunnels driven therefrom at 900 and 1100 m depths have been the first informations that have enabled the authors to precise and verify deep drilling results by a regular and detailed mining geological survey. The mode of occurrence of the major rock types and the spatial position of the ore mineralization and more than 2000 canal samples were examined and evaluated statistically in terms of dip direction, dip angle and infilling. These results have shown exactly the position of the rocks constituting the overburden and the substratum, respectively, their contact, the size of tectonic deformation and the tectonic movements that preceded and that followed the ore mineralization. In addition to all these, the orientations of fracture zones, essential from the viewpoint of further mining operations, as well the directions of structures implying water and gas hazards, could be determined. Mining-geological surveying confirmed the geological interpretation of deep drilling results and, in addition, with its detailed data, it contributed to new discoveries as to the position and geometry of the ore bodies, important from both the practical and scientific viewpoints.

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS Az alábbiakban beszámolunk a 37581 számú, ''A recski ércmező geokémiai eloszlásainak átfogó kvantitatív és térbeli vizsgálata a földtani bizonytalanság figyelembevételével'' című kutatás

Részletesebben

KíSÉRLETI MIKROELEM-VIZSGÁLATOK A MÓRAHALOM KÖRNYÉKI TALAJOKON

KíSÉRLETI MIKROELEM-VIZSGÁLATOK A MÓRAHALOM KÖRNYÉKI TALAJOKON M. ÁLL. FÖLDT. NT. ÉV JEL. 1980-RÓL, pp. 93-102. BUDAPEST, 1982 KíSÉRLET MKROELEM-VZSGÁLATOK A MÓRAHALOM KÖRNYÉK TALAJOKON FÜGED P. UBUL-KuT LÁSZLÓ Az iparszerü mezogazdasági termelés számára egyre fontosabb,

Részletesebben

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA 20 A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Fehér Béla muzeológus Herman Ottó Múzeum, Ásványtár (Miskolc) A Polgárdi,

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

A rudabányai színesfém-ércesedés újrakutatásának előzetes földtani eredményei

A rudabányai színesfém-ércesedés újrakutatásának előzetes földtani eredményei 140/3, 281 292., Budapest, 2010 A rudabányai színesfém-ércesedés újrakutatásának előzetes földtani eredményei FÖLDESSY János 1, NÉMETH Norbert 1, GERGES Anita 2 1 Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani

Részletesebben

Teleptan I. 7. előadás: Vulkáni-hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai és a vulkáni kőzetek hasznosíthatósága. Dr.

Teleptan I. 7. előadás: Vulkáni-hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai és a vulkáni kőzetek hasznosíthatósága. Dr. Teleptan I. 7. előadás: Vulkáni-hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai és a vulkáni kőzetek hasznosíthatósága Dr. Molnár Ferenc Epitermális ércesedések általános jellemzői Szárazföldi vulkáni területek

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület

Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület A Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület jelentése a 2014. évi kutatási tevékenységéről Pécs 2015. június Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék AZ EGYESÜLET 2014. ÉVI KUTATÁSI ENGEDÉLYEI... 1 FELTÁRÓ

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

A NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA. Összefoglalás

A NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA. Összefoglalás Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA Karátson Dávid 1, Csontos László 2, Harangi Szabolcs 3, Székely Balázs 4, Kovácsvölgyi Sándor 5 Összefoglalás Magyarország

Részletesebben

Lakóterületi sebességszabályozás forgalomtechnikai tervezése

Lakóterületi sebességszabályozás forgalomtechnikai tervezése Lakóterületi sebességszabályozás forgalomtechnikai tervezése Tartalmi összefoglaló Berta Tamás (1), Bécsi Tamás (2) (1) Közlekedéstudományi Intézet Kht., 1119, Bp. Thán K. u. 3-5. E-mail: berta@kti.hu

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

Aranyindikációk a Tokaji-hegységi geokémiai érckutatásban 1

Aranyindikációk a Tokaji-hegységi geokémiai érckutatásban 1 Földtani Közlöny \23/4, 363 378 (1993) Budapest Aranyindikációk a Tokaji-hegységi geokémiai érckutatásban 1 Gold indications in the regional-scale geochemical survey of the Tokaj Mts. (Hungary) HORVÁTH

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

Rézflotálás Rudabányán az 1970-es években

Rézflotálás Rudabányán az 1970-es években Rézflotálás Rudabányán az 1970-es években SÓVÁGÓ GYULA A rudabányai érces területen a bányászat több ezer éves múltra tekint vissza: az újkőkortól a 20. század végéig rezet, ezüsttartalmú ólomércet, vasércet

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz

Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

KINCSEM PARK - 2. Vízellátás tenderterve. 2016. április

KINCSEM PARK - 2. Vízellátás tenderterve. 2016. április BUDAPEST KINCSEM PARK - 2 2016. április T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. Előzmények 2. A kutak kivitelezése 3. Kút-felsőrész, kútgépészet 4. Bekötő vezetékek 5. Villamos működtetés, vezérlés 6. Mellékletek

Részletesebben

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595

BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 1 BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Tárgy: kutatási jelentés Korbély Barnabás

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Szénhidrogének kutatása és termelése, földalatti gáztárolás

Szénhidrogének kutatása és termelése, földalatti gáztárolás Szénhidrogének kutatása és termelése, földalatti gáztárolás Szénhidrogének A szénhidrogének olyan szerves vegyületek osztálya, mely kizárólag szén és hidrogén atomokból áll, ezek képezik a kőszén, a kőolaj

Részletesebben

IV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői:

IV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői: IV. A rendezvény támogatói: Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény szervezői: IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA 2013 KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA IV. Kőzettani és Geokémiai

Részletesebben

Dr. Fi István Úttervezés MSc. Zajvédelmi létesítmények 12. előadás

Dr. Fi István Úttervezés MSc. Zajvédelmi létesítmények 12. előadás Dr. Fi István Úttervezés MSc. Zajvédelmi létesítmények 12. előadás A közlekedési zajról általánosságban A zaj egészségkárosító hatása mára már elfogadott tény. Egy felmérés szerint, az Európai Unió lakosságának

Részletesebben

Új rendszerű szárítólevegő-átvezetés konstrukciós jellemzői függőleges légcsatornás gabonaszárítóban

Új rendszerű szárítólevegő-átvezetés konstrukciós jellemzői függőleges légcsatornás gabonaszárítóban Új rendszerű szárítólevegő-átvezetés konstrukciós jellemzői függőleges légcsatornás gabonaszárítóban Francsics Péter Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Agrárműszaki Tanszék Ismeretes,

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

ACÉLSZERKEZETŰ KISHIDAK TERVEZÉSE DESIGN OF SHORT SPAN STEEL BRIDGES

ACÉLSZERKEZETŰ KISHIDAK TERVEZÉSE DESIGN OF SHORT SPAN STEEL BRIDGES Zádori Gyöngyi irodavezető-helyettes Hunyadi László tervező Pál Gábor igazgató Speciálterv Kft. ACÉLSZERKEZETŰ KISHIDAK TERVEZÉSE DESIGN OF SHORT SPAN STEEL BRIDGES A kis nyílású hídszerkezetek anyaga

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-583-5 vasúti baleset Enese és Ikrény 2009. november 19. 999 sz. vonat

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-583-5 vasúti baleset Enese és Ikrény 2009. november 19. 999 sz. vonat ZÁRÓJELENTÉS 2009-583-5 vasúti baleset Enese és Ikrény 2009. november 19. 999 sz. vonat A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események okainak, körülményeinek

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével

Részletesebben

ő Á ő ú ü í ó ü ó É ú í ő í ü ő ü ü ő ő ó í í í ő ű ö ó ö ö őű ő ö í í ó í ö ő ü ű ö ő í ó ő ö í ó ő ő í ű ő ó Á É É ó ú í ö ó ö ő í í í ó öí ó í í í í ö ó ó í í í ő ű ő í í ő íí ő í ö í í íí íó óö ü í

Részletesebben

A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor

A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Hulladékvagyon gazdálkodás Magyarországon, Budapest, október 14. A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Nógrád megye uránkutatása

Nógrád megye uránkutatása Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium

Részletesebben

DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1

DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1 DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1 Bevezetés A karsztos területek domborzata kis területen belül is igen változatos. A mérsékeltövi karsztok vezérformáinak,

Részletesebben

ö É Ö Á ö É ö Á É ő ü É Á ú Ő Ö ü ö ó Ö ő ü ö ó Ü ő ű ő ű ő Á ő ő ő ó ő ő ö ö ö ö ő ü í ő ü ö ú ő ö ó ő ö ő ő ő í ő ő ü ú ö őí ö ő ü ö ő ö ö ö ö ö í ö Ö ő ü ó ó ü ü í ö ű ö ö ő ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ő ü

Részletesebben

HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban

HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban HORVÁTH GÉZÁNÉ * A hazai készletmodellezés lehetőségei az Európai Unióban Possibilities of Hungarian Inventory Modelling in European Union The Economic Order Quantity (EOQ) Model was the first inventory

Részletesebben

TAGOZATÁN SATU MARE EXTENSION. Baranyai Tünde, Stark Gabriella

TAGOZATÁN SATU MARE EXTENSION. Baranyai Tünde, Stark Gabriella Volume 3, Number 2, 2013 3. kötet, 2. szám, 2013 PEDAGÓGIAI GYAKORLAT A BBTE SZATMÁRNÉMETI TAGOZATÁN THE EXAMINATION OF PEDAGOGICAL PRACTICE AT THE SATU MARE EXTENSION Baranyai Tünde, Stark Gabriella Abstract:

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. : Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN

A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 61 70. A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN SIGNIFICANCE OF SHAPE SEPARATION

Részletesebben

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezetgazdálkodási és Tanácsadó Kft. e-mail: envicare@chello.hu ORMOSSZÉN KFT.. MIISKOLC SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezeti hatástanulmány és összevont

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság Tűzvédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztály vezetőjének. 1/1998. számú

A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság Tűzvédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztály vezetőjének. 1/1998. számú A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság Tűzvédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztály vezetőjének 1/1998. számú T Á J É K O Z T A T Ó J A Budapest, 1998. december "23." Az épített környezet

Részletesebben

GYŐRTELEK ELKERÜLŐ SZAKASZ

GYŐRTELEK ELKERÜLŐ SZAKASZ ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ GYŐRTELEK ELKERÜLŐ SZAKASZ Az UNITEF ZRT. megrendelésére készítette: A 2015 2015 1. AZ ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ TÁRGYA, ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, KÉSZÍTŐI 1.1. Az ERD

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központ 3529 Miskolc, Pattantyús-Ábrahám Géza u. 4. e-mail:

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 1 Issue 3 Gödöllı 2005 208 ÁLLATJÓLLÉT A MŐSZAKI GYAKORLATBAN Pazsiczki Imre FVM Mezıgazdasági Gépesítési

Részletesebben

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci

Részletesebben

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői 5.3.1. Termikus szórási eljárások általános jellemzése Termikus szóráskor a por, granulátum, pálca vagy huzal formájában adagolt hozag (1 és 2. táblázatok) részleges vagy teljes megolvasztásával és így

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1-4. füzet, pp. 196 205. A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként PROKSZÁNÉ PAPLÓGÓ ZSUZSANNA SZÁNIEL IMRE Napjainkban a

Részletesebben

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek Jelenlegi állapot ismertetése Őcsény település Tolna megye keleti részén, a Tolnai-Sárköz kistáj

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok

A Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok Földrajzi Értesítő XLII. évf. 1993.1-4. füzet, pp. 111-140. A Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok B ALLA ZOLTÁN-MAROSI SÁNDOR-SCHEUER GYULA- SCHWEITZER

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Trapézlemezek szerelési UTASÍTÁSA

Trapézlemezek szerelési UTASÍTÁSA Trapézlemezek szerelési UTASÍTÁSA 1. Az utasítás tárgya. Anyagfajták Az utasítás tárgya a BLACHY és POLMETÁL PRUSZYŃSKI (Pruszyński Lemezek) cég által gyártott trapézlemezek (1. ábra) szerelési irányelvei.

Részletesebben

M0 Északi Duna híd pilonépítés geodéziai irányítása

M0 Északi Duna híd pilonépítés geodéziai irányítása M0 Északi Duna híd pilonépítés geodéziai irányítása Molnár Bence Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, BME FTVV Kft. Az M0 Északi Duna hídról, melyet Megyeri hídnak neveztek el (1. ábra), az elmúlt

Részletesebben

XXIV. évfolyam, 2014. 1. szám

XXIV. évfolyam, 2014. 1. szám Kasza Anett tű. főhadnagy 1 XXIV. évfolyam, 2014. 1. szám A BUDAPESTI METRÓBAN VÉGREHATJHATÓ GYAKORLATOK FAJTÁI, ÉS EGY SZEKTORT ÉRINTŐ METRÓ ÜZEMI POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLAT BEMUTATÁSA 2 Napjainkban vita

Részletesebben

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Környezetmérnök BSc MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának feltérképezése (információ a felhasználóknak,

Részletesebben

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton.

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton. KÖZLEKEDÉS A tervezési terület a község keleti részén fekszik, az 5605 j. összekötõ út északi oldali teleksora fölött. Megközelítése az Árpád utcából nyíló földúton nehézkes lenne, ezért új, megfelelõ

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása

Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása Közlekedésépítési andezit geofizikai kutatása DR. ORMOS TAMÁS okl. bányamérnök, a mûszaki tudomány kandidátusa, egyetemi docens DR. GYULAI ÁKOS okl. geológusmérnök, a mûszaki tudomány doktora, tszv. egyetemi

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

ZAJCSILLAPÍTOTT SZÁMÍTÓGÉPHÁZ TERVEZÉSE

ZAJCSILLAPÍTOTT SZÁMÍTÓGÉPHÁZ TERVEZÉSE ZAJCSILLAPÍTOTT SZÁMÍTÓGÉPHÁZ TERVEZÉSE Kovács Gábor 2006. április 01. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. FELADAT MEGFOGALMAZÁSA... 3 2. LÉGCSATORNA ZAJCSILLAPÍTÁSA... 3 2.1 Négyzet keresztmetszet...

Részletesebben

A RAJNA-VIDÉKI BARNASZÉNBÁNYÁSZAT

A RAJNA-VIDÉKI BARNASZÉNBÁNYÁSZAT A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 68. kötet, (2006) p. 135-142 A RAJNA-VIDÉKI BARNASZÉNBÁNYÁSZAT Markus Kosma A Mátrai Erőmű Rt Igazgatóságának tagja Bevezetés A barnaszén Németországban

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE Írta: Szilaj Rezső Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) (4440-4, 4440-83) ( KDT-

Részletesebben

9. Jelzőlámpás forgalomirányítás

9. Jelzőlámpás forgalomirányítás SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 9. Jelzőlámpás forgalomirányítás Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr,

Részletesebben

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004142T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 72816 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -

Részletesebben

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.

Részletesebben

XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011

XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011 XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011 SPECIÁLIS MŰSZAKI TECHNIKAI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÁRELHÁRÍTÁSI ÉS KÁRFELSZÁMOLÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN, A KATASZTRÓFÁK SÚJTOTTA KÁRTERÜLETEN Laczik Balázs

Részletesebben

PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES

PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 371 379. PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING

Részletesebben

... Vízügyi Igazgatóság... Vízitársulat,... napi jelentése a vízkárvédelmi munkákról. 20... év... hó... nap

... Vízügyi Igazgatóság... Vízitársulat,... napi jelentése a vízkárvédelmi munkákról. 20... év... hó... nap 1. függelék a 19/2012. (V. 22.) BM utasításhoz... vízügyi igazgatóság Székhelyén KÉRELEM a védelmi fokozat elrendeléséhez, az alacsonyabb védelmi fokozatba történő visszalépéshez vagy a védelmi fokozat

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

FOLYADÉKCSEPPES LEVELEK NAPÉGÉSE Egy biooptikai diákkísérlet

FOLYADÉKCSEPPES LEVELEK NAPÉGÉSE Egy biooptikai diákkísérlet A FIZIKA TANÍTÁSA FOLYADÉKCSEPPES LEVELEK NAPÉGÉSE Egy biooptikai diákkísérlet Stonawski Tamás, Murguly Alexandra, Pátzay Richárd, Cérna László Ecsedi Báthori István Református Gimnázium és Kollégium,

Részletesebben

Lo-Carbon Solo Plus SELV Radiális kishelységventilátor. Kezelési utasítás

Lo-Carbon Solo Plus SELV Radiális kishelységventilátor. Kezelési utasítás Lo-Carbon Solo Plus SELV Radiális kishelységventilátor Kezelési utasítás Rendelési szám: 42 74 85 (P) 42 74 86 (T) 42 74 87 (HT) 42 74 88 (TM) Beszerelési és bekötési utasítás a Lo-Carbon SOLO Plus SELV

Részletesebben

Kőzettestek Poisson tényezőjének becslése

Kőzettestek Poisson tényezőjének becslése Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2007 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) oldalszám: 273-280 Kőzettestek Poisson tényezőjének becslése Kara Zsuzsanna BME, Építőmérnöki Kar, zuzma@vipmail.hu Vásárhelyi Balázs

Részletesebben