M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) M Áll Földtani Intézet Del-dunántúli Területi Földtani Szolgalat Pécs, Rákóczi u 3 5 H-7621

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) M Áll Földtani Intézet Del-dunántúli Területi Földtani Szolgalat Pécs, Rákóczi u 3 5 H-7621"

Kinga Feketené
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) ADATOK A SZARVASKŐ KÖRNYÉKI ANCHIMETAMORF PALAÖSSZLET KÉPZŐDÉSI KÖRÜLMÉNYEIRŐL Konrád G yula M Áll Földtani Intézet Del-dunántúli Területi Földtani Szolgalat Pécs, Rákóczi u 3 5 H-7621 Tárgyszavak anchimetamorf palaosszlet, facies, D-Bukk ETO 5S2 43( ) 1984 elején F ekete Á, Juhász E, K raus S es Mensaros P reszvetelevel terepi megfigyeléseket és anyaggyűjtést végeztünk a Szarvaskő környéki anchimetamorf palas osszlet Eger Belko közötti előfordulásain (Lokvolgyi Formáció7) Három feltárást vizsgáltunk részletesen 1 A Tardos Fogadóval szemközti kőfejtőt (Ortasbanya), 2 a monosbeli erdeszhaz fölötti kőfejtőt, es 3 a Belko kőfejtőjéhez vezető szerpentin legfelső szakaszat A feltárások kozetanyagát - a tektonikai hatások következtében - gyakori elmozdulási felületek, palassag, budinazs szerkezetek zavarjak Az elsődleges kőzetszerkezet a diabaz kontaktusok közelében a legjobb megtartású A formáció belső szerkezete Rétegzettségi típusok Leggyakoribb a horizontális párhuzamos retegzettség Ezen belül előfordulnak homogén retegek, elsősorban az apró finomszemű homokkövekben, de felületi csiszolaton látható, hogy némelyik még ezek közül is réteglemezekre tagolódik A lemezesség gyakori az aleurolit változatokban A homokkövekre osztályozott rétegzettség jellemző Leggyakoribb az egyszerű, egyenes gradáctó és a megszakított osztályozódás valamelyik szemnagysági részleg kimaradásával Az egyszerű, egyenes osztályozottságú rétegek egyszerű nagyritmusokat építenek fel Ferderétegzettseg a területen a közepesnek nevezhető szemcsenagyság-tartományban, az apró szemű homokkövekben fordul elő a leggyakrabban, ritkább az aleurolitokban Párhuzamos sorozathatárok esetében a ferde reteglemezek egyenesek, párhuzamosak és egyirányúak, nem párhuzamos sorozathatárok és/vagy konvolúcióval zavart rétegzés esetében a réteglemezek vagy egyenesek, vagy homorúak, vagy domborúak Az aleurolitokban mindig párhuzamos retegeken belüli ferde réteglemezek formájában találhatók Hullámos retegzettség a ferde rétegzettseghez kapcsolódva jelentkezik Néhol megfigyelhető a ritmusok felső részén, ezek kozott haránt íranyu, egyenes és láncszerű ferde homokhullámok fordulnak elő Összetett rétegzettség a ferde rétegzettseggel jellemezhető retegcsoportokban (intervallumokban) gyakran jelentkezik

2 Ritmusok Közepes (cm-es - dm-es) nagyságrendűek, csapásirányban változás nélkül követhetők Turbidit típusú, Bouma (1964) -fele felépítést mutatnak (2 abra) Teljes ritmusok és csonka, főként alul hiányos szekvenciák egyforma gyakorisággal találhatok Jól tanulmányozható egy teljes ritmus a 3 feltárásban, igaz, átbuktatott helyzetben (2 ábra) A 2 feltárásban a csonka szekvenciák jellemzők, közéjük gyakran települnek homogén vagy horizontális párhuzamos retegzettségű, agyagos aleurolitok A feltárás legfelső részének kovás aleurolitjában néhány centimeteres csonka ritmusok találhatók Ezek maximális szemcsemérete a finomszemü frakcióba tartozik 1 a b ra A hivatkozott feltárások helyszinrajza F ig 1 Location sketch of the outcrops 2 a b ra Átbuktatotl helyzetű teljes ritmus F ig 2 Overturned full cycle Section 3 4 a b ra Konvolut reteglemezek a második feltárásból F ig 4 Convolute lamellae Section 2

A rétegfeluleti szerkezetek kozott turbidit típusú, fekvólapi mechano- és bioglifák találhatók Gyakran megfigyelhetők az egyes ritmusok talpán áramlási öntvények is A deformációs szerkezetek közül

3 A rétegfeluleti szerkezetek kozott turbidit típusú, fekvólapi mechano- és bioglifák találhatók Gyakran megfigyelhetők az egyes ritmusok talpán áramlási öntvények is A deformációs szerkezetek közül terhelési zsebeket (3 ábra), lángszerkezeteket és konvolut reteglemezeket (4 abra) találtunk A bioglifák ritkák, a 2 feltárásban gyakoribbak Egy Paleodictyon (3 ábra) es több, 3-4 cm hosszúságú, görbült mászás(falás7)- nyom került elő 3 a b ra Paleodictyon maradvány (A), terhelesi zsebek (B) es aramlasi öntvény (C) a második feltárásból F ig 3 Paleodictyon remains (A), overload pockets (B) and turbidity cast (C) Section 2

4 Életnyom- és ősmaradványok A második feltárás nagy részét kékesszurke, agyagos aléuroht alkotja Ebben gyakoriak a fereg(9)-mászásnyomok A Fucoida jellegű nyomok a környezetűiknél1sotétebb anyaggal kitöltött, gyakran szerteágazó formát mutató (Chondrit9) életnyomok, melyek magasabb pirittartalmuknál fogvat a' mállással rozsdabarnára változtak A második feltárás középső szmttájékán került elő a 3 ábrán látható, a bioglifák között már említett, K ázmér M által1paleodictyonnak meghatározott maradvány ÓsszefogMás A képződményben turbidit típusú, flis jellegű uledékfoldtani bélyegek találhatók Igaz, hogy olyan flis sajátság, amely más uledéktípusokban legalábbis élvetve elő ne fordulna, tulajdonképpen nincs (Szepesházy K 1973), de más képződési környezetre utaló határozott bélyeget nem találtunk Ellentmondó irodalmi, adat a Balogh K (1964) által közölt szénzsinór jelenléte (Szarvaskő, Vaskapu), mivel ez a flis fáciest kizáró sajátságok közé tartozna A közölt fénykép alapjan azonban, valószínűsíthető ennek áthalmozott volta, ami magyarázza a ritkán, apró szemű homokkőben megjelenő, mm-es nagyságrendű szenult növényi töredékek előfordulását is A csonka ritmusok gyakorisága a flisciklusok uledekkúpjának peremi reszeire jellemző A szekvenciák köze települő vastagabb agyagos aleurolitok valószínűleg a zagyarak szüneteiben képződtek A Paleodictyoiy a bathiáhs turbidit típusú szedimentek egyik jellemző maradványa (CONYBEARE - CROOK 1968) Megfigyeléseink remelhetőleg újabb'adatokkal egészítik ki B á l l á Z et al ( 1981) felismeréseit, melyek szerint a Szarvaskő kornyéki turbidites osszlet kontinentális lejtő üledéke A monosbéh erdészháztól északra a feltárások többségében átbuktatott települési helyzetet találtunk IRODALOM - REFERENCES Bállá Z - Baksa Cs - F oldessy J - H avas L - Szabó I 1981 Mezozoos oceam litoszferamaradvanyok a Bukk-hegyseg délnyugati részén Alt Foldt Szemle Balogh K 1964 A Bukk-hegyseg földtani képződményéi - Foldt Int Évk 48 (2) Balogh K 1971 Kozetszerkezet es uledekfacies (in Az uledekes petrología újabb eredményei) - MFT kiadv Szeged Conybeare C E B - Crook K A W 1968 Manual of Sedimentary Structures - Canberra D zulynski S - W alton E K 1965 Sedimentary features of flysch and Greywackes - Elsevier Amsterdam - London - New York Szepesházy K 1973 A Tiszántúl északnyugati reszenek felsokreta es paleogen korú képződményéi Akadémiai Kiadó, Budapest

5 DATA ON THE ORIGIN OF THE ANCHIMETAMORPHIC SLATE SEQUENCE AT SZARVASKŐ, NE HUNGARY by Gy Konrad Regional Geological Service for S Transdanubia of Hungarian Geological Institute Pecs, Rakoczi ut 3-5 H-7621 UDC ( ) Keywords dnchimetamorphism, slate deposits, facies, S Bukk Mts (NE Hungary) The clastic sediments of the anchimetamorphic slate sequence in the southern Bukk Mountains are really typical flysch sediments of the continental slope as proved by bedding, turbidite-type full and partial cycles, layer surface structures and traces of life, in accordance with the results of Z Balla et al (1981)

Hasonló dokumentumok

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai