Definíciók jegyzéke a Geológia II. félév

Átírás

1 Definíciók jegyzéke a Geológia II. félév el adáshoz 1. A SZEDIMENTOLÓGIA az üledékek, üledékes k zetek leírásával, osztályozásával, keletkezésük magyarázatával és az üledékes környezetekkel foglalkozó földtudomány. 2. Az ÜLEDÉK a mállás során keletkez különböz mállástermékek (törmelékszemcsék, kolloidok, valódi oldatok) többnyire szállítódás utáni leülepedése, illetve kiválása során létrejöv, általában laza konzisztenciájú képz dmény. 3. A MÁLLÁS a Föld felszínén (legfeljebb néhány 10 méteres mélységig) ható folyamat, melynek során a k zetek fizikailag és kémiailag átalakulnak, az adott felszíni viszonyok között stabillá válnak. 4. Az ÜLEDÉKES K ZET a laza üledékb l a diagenezis során kialakuló szilárd anyag. 5. A DIAGENEZIS mindazon fizikai, kémiai és biológiai változások összessége (a mállást és a metamorfózist kivéve), amelyek az üledékben annak lerakódása után végbemennek. 6. A CEMENTÁCIÓ az a diagenetikus folyamat, amelynek során az üledék pórusai ásványokkal tölt dnek ki, a laza üledékb l szilárd k zet lesz. 7. Az ÜLEDÉKKÉPZ DÉSI KÖRNYEZET sajátos geomorfológiai, fizikai, kémiai jellegekkel és él világgal jellemezhet, ezért sajátos üledékképz dés terület. 8. A FÁCIES a k zet arculata, k zettani (összetétel, szövet, rétegzettség) és slénytani tulajdonságainak összessége, melyet az üledékképz dési folyamatok alakítanak ki. 9. FÁCIESEGYÜTTESEKnek nevezzük a genetikus vagy környezeti rokonságban álló folyamatok egymásutánját. 10. Az OSZTÁLYOZOTTSÁG az üledékszemcsék mérettartományára vonatkozó szöveti jellemz. 11. A RÉTEG olyan üledékképz dési egység, amely változatlan környezeti feltételek között rakódott le. 12. A RÉTEGLEMEZ vagy LAMINA a legkisebb makroszkóposan megfigyelhet, milliméteres vastagságú rétegz dés, ami tovább már nem tagolható. 13. A BIOTURBÁCIÓ az üledék inbentosz szervezetek által történ átmozgatása, melynek következtében a lerakódásnál létrejött üledékszerkezet megsemmisül, homogén vagy kaotikus szerkezet jön létre. 14. A deciméteres vagy nagyobb nagyságrend rétegzést PADOSSÁGnak nevezzük.

2 15. A SZUSZPENZIÓ olyan diszperz rendszer, amelyben szilárd halmazállapotú részecskék vannak szétoszlatva egy folyékony halmazállapotú közegben anélkül, hogy feloldódnának abban. 16. Annak az ellenállásnak a mértékét, amelyet a fluidumrészek a rájuk ható véges sebesség nyíróer kkel szemben kifejtenek, BELS SÚRLÓDÁSnak, VISZKOZITÁSnak nevezzük. 17. A FIZIKAI MÁLLÁS során a k zetek a bennük kialakult bels feszültségek hatására aprózódnak, de kémiai összetételük nem változik meg. 18. A KÉMIAI MÁLLÁS során az instabillá váló k zetalkotó ásványok átalakulnak az adott felszíni viszonyok között termodinamikailag stabil fázisokká úgy, hogy közben megváltozik a rendszer kémiai összetétele. 19. A RITMIKUS RÉTEGZÉS két k zettípus szabályszer ismétl dését jelenti (ABAB szukcesszió), függetlenül méretükt l és az általuk képviselt id tartamtól. 20. A GRADÁLT (OSZTÁLYOZOTT) RÉTEGZÉS azt jelenti, hogy a szemcsék egy rétegen belül a nagyság szerint osztályozódott. 21. A KERESZTRÉTEGZÉS esetében a réteglapok és a réteglemezek nem párhuzamosak, metszik egymást, gyakran görbült felületek, a kötegvastagság >6 cm. 22. A KERESZTLEMEZESSÉG esetében a réteglapok és a réteglemezek nem párhuzamosak, metszik egymást, gyakran görbült felületek, a kötegvastagság <6 cm. 23. Azokat az üledékeket, amelyek túlnyomórészt él lények vázelemeib l állnak, (tehát azok fiziológiai m ködésének a termékei) BIOGÉN ÜLEDÉKeknek nevezzük. 24. Azokat az üledékeket, amelyek kémiai reakciók során, oldatokból való kicsapódással keletkeznek, VEGYI ÜLEDÉKeknek nevezzük. 25. Azokat az üledékeket, amelyekben a szerves anyag preferált meg rz dése biztosított SZERVES EREDET ÜLEDÉKeknek (KAUSZTOBIOLIToknak) nevezzük. 26. Az üledékben annak kompakciója során kialakuló alakváltozásokat PUHA DEFORMÁCIÓS SZERKEZETeknek nevezzük. 27. A TERHELÉSES SZERKEZET olyan puha deformációs szerkezet, amely az egymásra települ rétegek eltér mérték kompakciója miatt alakul ki. 28. A VÍZKISZÖKÉSI SZERKEZET olyan puha deformációs szerkezet, amely a kompakció során mozgó pórusfluidumok hatására alakul ki. 29. A CSUSZAMLÁSOS SZERKEZET olyan puha deformációs szerkezet, amely a diagenezis során kialakuló gravitációs instabilitás hatására alakul ki. 30. A TALPJEGYek a rétegek fekv lapján észlelhet üledékes szerkezetek.

3 31. A MECHANOGLÍFÁk olyan talpjegyek, amelyeket az üledékképz dés során m köd eróziós hatások hoznak létre. Lehetnek áramlásnyomok, vagy tárgynyomok. 32. A BIOGLÍFÁk olyan talpjegyek, amelyeket az üledékben, vagy üledéken él szervezetek élettevékenysége hoz létre. 33. Az egy medr, sok széles, sekély ágból álló, kevéssé kanyargós folyót FONATOS FOLYÓnak nevezzük. 34. Az egy közepes szélesség, aszimmetrikus mélység mederb l álló, nagyon kanyargós folyót MEANDEREZ FOLYÓnak nevezzük. 35. A sok keskeny, mély mederb l álló, kevéssé kanyargós folyót ELÁGAZÓ FOLYÓnak nevezzük. 36. A viharesemények során átülepített szemcsékb l felépül üledékes k zetet TEMPESZTITnek nevezzük. 37. A Hold és a Nap gravitációs hatására kialakuló periodikus tengerszintváltozást ÁRAPÁLYnak nevezzük. 38. A tengerpartnak azt a zónáját, amely a dagály idején is szárazon marad (csupán viharok idején kerül rövid ideig vízborítás alá) SZUPRATIDÁLIS övnek nevezzük. 39. A tengerpartnak azt a zónáját, amely a dagály idején vízborítás alá, apály idején szárazra kerül INTERTIDÁLIS övnek nevezzük. 40. A tengerpartnak azt a zónáját, amely apály idején is vízborítás alatt marad és a hullámbázisig tart, SZUBTIDÁLIS övnek nevezzük. 41. A DELTA általában szárazföldi eredet törmelékanyagból felépül, folyó építette partkitüremkedés. 42. A selfek peremén kialakuló, általában kanyonok és gátakkal elválasztott csatornák táplálta, lebenyekb l álló üledékes testet MÉLYTENGERI TÖRMELÉKKÚPnak nevezzük. 43. Azokat az üledékes k zeteket, melyek legalább 90%-ban karbonátásványokból állnak, KARBONÁTOS K ZETeknek nevezzük. 44. Azokat az üledékes k zeteket, melyek legalább 90%-ban CaCO 3 -ásványokból (kalcitból és/vagy aragonitból) állnak, MÉSZKÖveknek nevezzük. 45. Azokat a finomszemcsés üledékes k zeteket, amelyek sziliciklasztos pélites összetev knek és mésziszapnak a keverékéb l állnak, MÁRGÁknak nevezzük. 46. KALCIRUDITnak nevezzük az uralkodóan 2 mm-nél nagyobb karbonátszemcsékb l felépül mészköveket. 47. KALKARENITnek nevezzük az uralkodóan 1/16 2 mm-es karbonátszemcsékb l felépül mészköveket.

4 48. KALCILUTITnek nevezzük az uralkodóan <1/16 mm-es karbonátszemcsékb l felépül mészköveket. 49. A >20 µm-es méret, a karbonátos k zetek szövetét meghatározó karbonátásványokat PÁTITnak nevezzük. 50. Az 5 20 µm-es méret, a karbonátos k zetek szövetét meghatározó karbonátásványokat MIKROPÁTITnak nevezzük. 51. A <5 µm-es méret, a karbonátos k zetek szövetét meghatározó karbonátásványokat MIKRITnek nevezzük. 52. BIOKLASZTnak nevezzük a szervezetek áthalmozott mészvázát vagy váztöredékét. 53. PELOIDnak nevezzük a mikritb l álló, gömbölyded, 0,1-1 mm nagyságú, bizonytalan eredet mész anyagú szemcsét. 54. PELLETnek nevezzük a mikritb l álló, gömbölyded, 0,1-1 mm nagyságú, határozott bels szerkezet, sok esetben bels szerkezetet mutató mész anyagú szemcsét, amely általában üledékfaló gerinctelenek ürülékcsomója. 55. OOIDnak nevezzük az olyan 2 mm-nél kisebb gömbölyded szemcsét, amely bels magból és azt koncentrikusan körülvev héjakból áll. A mag általában karbonátszemcse, a héjak kémiai kicsapódással keletkezett sugaras, rostos karbonátból állnak. 56. PIZOIDnak nevezzük az ooidhoz hasonló, de 2 mm-nél nagyobb mész anyagú szemcsét. 57. ONKOIDnak nevezzük a gömbszer, többnyire egyenetlen felszín mész anyagú szemcsét, amelyet hullámos kérgek sorozata vesz körül. 58. INTRAKLASZTnak nevezzük a bezáró k zettel csaknem egyid s, részben, vagy teljesen megszilárdult üledék felszakadása és áthalmozása útján létrejött mész anyagú szemcsét. 59. LITOKLASZTnak nevezzük a bezáró k zetnél korábban, a medence más részén képz dött és megszilárdult állapotban áthalmozott, jelent s szállítás után leülepedett nem karbonátos szemcsét. 60. EXTRAKLASZTnak nevezzük a bezáró k zetnél lényegesen korábban, egy korábbi üledékciklusban keletkezett k zetekb l létrejött és áthalmozott mész anyagú szemcsét. 61. Karbonátos RÁMPÁnak hívjuk a kicsi hajlásszög selfet, amely tereplépcs t és peremi felépítményt nem tartalmaz. 62. KARBONÁTPLATFORMnak, vagy PEREMES SELFnek hívjuk a közel sík sekélytengeri övb l, viszonylag meredek (>2 ) lejt b l álló kiemelked peremi zátonnyal vagy mészhomok-halmokkal szegélyezett selfet. 63. SZIGETPLATFORMnak, vagy IZOLÁLT PLATFORMnak hívjuk az olyan karbonátplatformot, amelyet minden oldalról medence ölel körbe.

5 64. INTRAPLATFORM MEDENCÉnek, vagy SELFEN BELÜLI MEDENCÉnek nevezzük a szigetplatformot a szomszédos platformoktól elválasztó medencét. 65. HEMIPELÁGITnak hívjuk az olyan medencefácies üledékes k zeteket, amelyek uralkodóan sekélytengeri eredet karbonátszemcsékb l állnak és általában számottev mennyiség terrigén szemcsét is tartalmaznak. 66. PELÁGITnak nevezzük az olyan medencefácies üledékes k zeteket, amelyek uralkodóan plankton szervezetek vázaiból felépül szemcsékb l állnak. 67. ALLODAPIKUS MÉSZK nek, vagy KARBONÁTTURBIDITnek nevezzük a zagyárakkal átülepített szemcsékb l álló medencefácies mészkövet. 68. Azt a kritikus telítetlenségi szintet, ahol a vázak oldódása hirtelen felgyorsul, LIZOKLINnak nevezzük. 69. KOMPENZÁCIÓS SZINTnek azt a vízmélységet nevezzük, amely alatt az üledékek a visszaoldódás miatt karbonátmentesek.

6 This document was created with Win2PDF available at The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.