Magyar Külpolitika I. félév

Átírás

1 Magyar Külpolitika I. félév 1. EA Magyarország külpolitikája a 20. században (5 pontos összefoglalás ) 1. A magyar külpol az O-M Mon.ban: Érdekérvényesítés, nemzetiségi összetétel A térség társnemzeti pozíciójából a leggyengébb, legkiszolgáltatottabb, ám jogilag független országa lett. A társnemzeti pozíció nagy értéket jelentett, de számos problémával volt terhes. A Monarchia akkori mutatói gazdasági erő, az infrastruktúra, a politikai intézményrendszer fejlettsége aggasztóak voltak az eu-i hatalmi egyensúlyban vitt szerepének megőrizhetősége tekintetében Mo. része az eu-i döntéshozásnak 1.1. Társnemzeti viszony (osztrák és magyar nemzetre vonatkozik). Szavára odafigyeltek. Egy nagyhatalom része, ez a viszony pozitív A főváros Bécs, más nagyhatalmakkal a kapcsolatot a dualista Monarchia nagyköveti szinten ápolta, a misszióvezetők között jelentős számban voltak magyar diplomaták, fő dolgozott itt Közös ktgvetés: 95%hadi, másik kettőre maradék 5% Nemzetiségi konfliktusok után Mo. sérelmi politikát folytatott, a föderalizmust már nem volt hajlandó elfogadni. Bp. külön külügyi missziókat tartott fenn (pl. Párizs, London), de nem viszonos, nem hivatalos; Szerbiában is m. diplomáciai testület nem volt osztrák-magyar állampolgárság vagy közös útlevél, pedig kifelé egységesnek látszott nk-i mércével mérve a Mon. Megelőzte jövedelemben Olaszo-t, Spo-t 1918 után romló pozíciók, pl. D Esperey Károlyit megalázza, Brezsnyev visszaküldi Kádár ajándékát, stb. Gyenge magyar pozíciók: o Szent István-i Mo. széthullása egy leállíthatatlan folyamat o 1910: m. ajkúak: 54,5% o szükséges bukás+antant+nemzetiségiek o volt-e alternatíva? -> Horthynak még volt társadalmi bázisa, Kádárnak már az sem 1.2. Milyen esélyei voltak a magyar külpolitikának arra, hogy a Nagy-Trianon palotában június 4-én ne ezt a szörnyű dokumentumot kelljen aláírni? Század elején még volt esélye, 1920-ban már nem; kényszerpálya, mert nacionalizmusok az anyanemzetek egységesülésének irányába hatottak. 6% német kisebbség, hatalmas kisantant erők Károlyi naiv az antanttal szemben, Kun Béla nem a revízió bajnoka 1.3. A dualista Monarchia külügyi szolgálata színvonalas apparátussal dolgozott, az utódállamokban szívesen látott szereplői voltak a nemzeti külügyi szolgálatoknak. Szupranacionális szemlélet. Tarka színezet, tolerancia, utódállamok ezt átvették Egészében jó eszköze volt a Monarchiának. 1

2 2. Horthy Miklós külpolitikája új államok jöttek létre, Cseho. Eu-i középhatalom lett, de az önálló Szt. István-i Mo. megszűnt, Osztrák Köztársaság, délszláv állam: Szerb-Horvát-Szlovén királyság, 1929-től Jugoszlávia 2.1. Horthy Miklós külpolitikája semmiféle dinasztizmus, motorja: a magyar nacionalizmus volt. Ennek lökettérfogata harmada volt a korábbinak, s az ellenerők közben megháromszorozódtak. 6% német kisebbség szor nagyobb kisantant erők. Terület kb. 2/3-ra csökkent, de ellenőrök megháromszorozódtak : külpol. Csapdahelyzetbe kerül, nincs manőverezési lehetőség kiugrási akció: szeptember: nagykövet Moszkvába, fegyverszüneti megállapodásra, de nem sikerült 2.2. Milyen esélyei voltak a magyar külpolitikának arra, hogy Párizsban február 10- én ne a lényegében a trianonit megismétlő okmányt kelljen aláírni? Így akarta a végzet. Délszláv megegyezést nyugatiak nem akarták őszén a semmiből kellett az önálló magyar külügyi szolgálatot megteremteni. Nagy segítség volt a közös szolgálatban foglalkoztatottak átvétele. A második világháború örvénye. Végül 1944 szeptemberben Horthy Moszkvába küldi megbízottait, az előzetes fegyverszüneti megállapodásra a Dísz tér teljes kizárásával kerül sor bizonyos értelemben 0. év, de sok értelemben a korábbi folytatása. A szovjet zónán belül Magyarországnak sokáig nem volt külpolitikája. Szovjetizálás, az önálló külpolitika vége szakadt 1947-ben. Öntudat és szervilizmus a Marshall-terv idején évi párizsi békeszerződés után milyen esélyei voltak az országnak arra, hogy valamiféle önálló külpolitikát vihessen, illetve 1956 forradalmának kedvezőbb konstellációt teremtsen? A párizsi békeszerződés aláírása egybeesik az ország szovjetizálásával. Egy ilyen felkelés=bukás Charles Ghati: ha Nagy Imre nem radikalizálódott volna, akkor lehet, hogynem lett volna orosz beavatkozás 3.3. A Horthysta külügyi szolgálat sem akart kimaradni a háború utáni újrakezdésből, de 1947 egyértelművé tette az új berendezkedést. Emigráció. Tisztogatás a külügyben is /90 között 4.1. Hasonló szakasz, mint Horthy Miklósé, sok hasonlóságot is kimutathatunk. Mindkét esetben az ország tekintélye mélyen a szokásos alá esett. Elszigeteltség. Kádár János deficite nagyobb. Horthynak volt társadalmi bázisa és katonai-belpolitikai hatalma. Tranzíciós gazdaságok Rendszerváltás soha nem ér véget 4.2. Milyen esélye volt az országnak arra, hogy 1956 vesztes forradalma után komolyabb és önálló külpolitikát folytasson? Reális lehetőség nem kínálkozott, mint ahogy a Horthy rendszer idején sem. Kitörési lehetőségek: Környező magyarság ügyének felkarolása, szomszédságpolitika (román-magyar kapcsolat, de kudarc Modernizáció, de 72-ben leállt, 68-nak nem volt sikeres íve (bár nem vonták vissza, mindenkinek egy kicsit engedtek) 4.3. A politikai hűség és szakszerűség ellentmondása. A nyelvtudás csak lassan lett 2

3 általános. Péter János közötti külügyminisztersége idején személyzeti munkában eredmények. 5. Új nemzetközi körülmények 1989 után 5.1. Új nemzetközi körülmények 1989 után. SZU felbomlása: 91. dec A Varsói Szerződés február, július 1-én, mint politikai intézmény szűnt meg. A KGST pedig június január1 Csehszlovákia felbomlása, a délszláv állam január 1 Európai közösség Unióvá érett. Változás: Nyugati szálak, NATO és EU tagság. Életszínvonal csökkenés Bokros csomag 5.2. Milyen esélyei voltak országunknak arra, hogy 1989 után a bejártnál kedvezőbb pályát fusson be, a rendszerváltás keservei kevéssé nyomasszák a lakosság, a társadalom nagy részét? Történelmi távlatok, jelen feladatai. Szomszédsági regionális politika. Mai biztonságpolitikai kihívások Milyen volt az elmúlt évtized külügyi szolgálatának összetétele, azt lehet megfogalmazni, hogy a nemzet alapvetőérdeke olyan külügyi szolgálat birtoklása, amely pártok felett álló képződmény és nincs a kormányváltásoknak kiszolgáltatva, figyelembe veszi a mintegy másfél évszázados tapasztalatokat és tanulságokat. Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája 1. A külpolitika stratégiai dilemmái Gustav Kálnoky gróf közös külügyminiszter hosszú emlékirata (1988.): a külpolitikai döntések szabadsága a belső hatalom (társadalmi erő) erejének függvénye. A nemzeti és az állami érdek lehetséges diszharmóniája. A Monarchia tizenegy nemzete számára nem állott fenn az érdekeknek ez az objektív egybeesése, a nemzet és állam kapcsolata szubjektív tényező: a belátás és a tapasztalat függvénye volt Multikulturalitás, de anyaországba gravitálás 1913: Mon. lakossága 50 millió, ebből 40% o-m, 10% cseh 2. A hatalmi állás devalválódása - A hatalmi állás modern mutatói nem alakultak kedvezően Kedvezőtlen geopolitikai helyzet Eu. perifériáján 11 nemzetből csak 5 élt etnikai állományának egészével a birodalom határain belül: m, cseh, szlovák, szlovén, horvát A többiek: az osztrák-németek, a lengyelek, az ukránok, a románok, a szerbek és olaszok a környező nemzeti államok, illetve soknemzetiségű birodalmak etnikai közösségéhez tartoztak. A határok kompakt etnikai egységeket vágtak ketté, méghozzá úgy, hogy az etnikai állomány nagyobbik része a határokon kívülre esett. 3. A külpolitikai feltételek mérlegelése, az oroszellenes pálya (gondolat Andrássytól származott), Andrássy szerint az oroszoktól való félelem tartja össze a Monarchiát, veszélyeztetettség-tudat, bástya-szerep 3.1. A terjeszkedési politika igenlése, pl. dalmát területeken (külügymin: 67-től szász szárm. Beusth, 71-től Andrássy) 3.2. A külpolitika nemzeti orientációjának változatai M-ok oroszellenessége, birodalmi=nemzeti érdek, veszélyeztetettség 3

4 Lengyelek határidős ausztrofilizmusa Románok is oroszellenesek, érdekazonosság m-okkal Ukrán-lengyel hasonlóság Cseh germanofóbiás orosz irányultság, de fenntartásokkal Szlovákok messianisztikus oroszvárása Horvátok offenzív balkáni hajlandósága Szlovének német- és orosz-félelme Szerbek törökellenesek Osztrákok németek No. iránti odaadása Olaszok elutasító magatartása 4. A külpolitikai ügyintézés struktúrája és a döntéshozatal mechanizmusa 67 után Császári Ház- és Külügyek Minisztériuma lesz a neve az Állami Kancelláriának 1926-tól a levéltár közös tulajdon: Haus-, Hof- und Staatsarchiv Orientalische Akademie: diplomataképzés, török, arab nyelvek Szervezete, belső rendszere 1848 és 1918 között 7x változott Osztályok: o Politikai o Adminisztratív o Miniszteri kabinet o Segédhivatal (fordítás, rejtjelezés) 5.Az ügyintézés menete, munkastílus, személyi állomány, karrier Osztályvezetők (Sektionschef) pl. Calice, Kállay Benjámin, Mérei Katerján A külügyminiszterek munkastílusa: o Andrássy: írásiszony, ez Dóczy Lajosra (sajtóiroda) hárult o Gustav Kálnoky 14 évig, íróasztalminiszter o Berchtold: koncepció és korrekt ügyintézés 6. A szolgálat jellege és társadalmi megbecsültsége 7. A külszolgálat 8. Szuverén jogi alanyiság független államiság. A viszonosság. A Monarchia mind a 37 tagállamával kapcsolatot tartott fenn a Német Szövetségnek, hasonlóan nemzetközi jogi kuriozitás volt, hogy diplomáciai kapcsolatot tartott fenn az oszmán fennhatóság alatt álló Szerbiával, Montenegróval és Romániával ben a Monarchia 33 országgal állt diplomáciai kapcsolatban, de csak tíz fővárosban képviseltette magát nagyköveti szinten. 9. A döntéshozatal mechanizmusa Egyedi volt, eltért a korabeli szabványoktól: pl. iratot először testületek tárgyalják, nem az uralkodó; külügymin. és uralkodó kettőse. Akkor három adaptációs lehetőség kínálkozott: az orosz, a német és az angol. Mindegyikből átvett valamit és mindenféle szabályozás és rendszeresség nélkül három döntéshozatali fórumot is működtetett: a közös külügyminiszter és az uralkodó kettősét, a katonai-politikai konferenciát és végül a közös minisztertanácsot. 10. A magyar érdek érvényesülése a közös külpolitikában A Monarchiával szembeni nemzeti magatartásformák, 3-féle minta: 4

5 1) Azonosulás, intenzív veszélyérzet esetén (m.ok) 2) Tartózkodás, ha nincs nagy veszélyérzet, és nemzeti orientáció kudarca: ekkor birodalmi, dinasztikus érdek érvényesül 3) Szembeszegülés: belső érvényesülés lehetősége, nincs veszély Az érdekérvényesítés mérlege m.ok a föderalizmust nem tartották elfogadhatónak, max. dualizmus tartalmilag nem kedvező Az állampolgárság kérdése 1879: Tisza Kálmán beterjeszti a képviselőház elé az állampolgárság kérdését, de ellenzéki kritika, mert o-m állampolgárságot akar elfogadták, de 10 u. elveszthető, külföldi férhez menéssel is 1948-ig volt érvényben Úti okmányok 19. sz. Eu-ban alig volt szabályozva, nem kellett útlevél, vízum, kiv: Oroszo., Török Bir., Szerbia, Rom. 1898: első átfogó szabályozás: határátlépési igazolvány egyszeri határátlépésre I. vh-ig vízum: csak láttamoztatás útlevéltv. kb. 60-ig, addig csak m és o útlevél I. vh-tól 1 lapos útiokmány, majd képes vh. u., szigorúbb 11. Magyarország az első világháborúban Hadigazdaság A háború gazdasági erőviszonyai: - Tartalékok kimerülése - Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele - A korábbi liberális világkereskedelem széttörése - Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai - A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt mozgósítottak - A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt - Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt - Mozgósított haderő: A-Mo. 14%, No. 20%, Or. 19%, NB 15%, Fro. 13%, USA 6% - Veszteségek: 1,1 millió fő, 3,6 mill sebesült, 2 mill hadifogságban 1000 lakosra vetítve Mo-on a legnagyobbak - Fedezet: bankjegy- és háborús hadikötvény kibocsátás, jegybanki hitelek -> infláció; adósságállomány Trianon u. csak Mo-t és A-t terhelte Antant hadicélja: Mon. Szláv népeinek felszabadítása IV. Károly ( 16-tól ur.) levelezése a kiugrásról, de nem sikerül különbékét kötni, elkésett október 17-i császári kiáltvánnyal ellentétben: - Csehszlovákia október Német-Ausztria (október 30) - Magyarország (november 16: a köztársaság kikiáltása) - A szerbek-horvátok-szlovének királysága (dec. 1.-én az SzHSz állam -Jugoszlávia 1929). - Kontinuitás diszkontinuitás, nem utódállamok; padovai békeszez-t a Mon.val írják alá, nem az államokkal 12. Alapkérdések: Megszűnt a társnemzeti viszony 5

6 Háború elvesztése, Ormos: A Mon. Sírját két lapáttal ássák : titkos szerződések (londoni, bukaresti), nemzeti mozgalmak támogatása 48-ban megmentették a Mon-t, de most nem gazd-i és kat-i kimerülés (9 mill. katona, 50 mill lakosság), Mo. veszítette a legtöbb katonát Orosz Bir. kiválik a diplomáciai rendszerből, orosz forradalom 80 mrd dollárba kerül a háború 13. A Mon. felbomlása Centripetális és centrifugális erők, 4 új állam jött létre (Romsics) Ausztria Magyarország Csehszlovákia Jugoszlávia Magyarázatok: Kisállami szerkezet Átrendeződés során érvényt szereztek a nemzeti elvnek Nagyhatalmak jóváhagyták, amit a kettős mon népei végrehajtottak Cél: területek szerzése Gazdasági szempontból is feldarabolás: dissolutio (belülről) Kívülről történő feldarabolás: dismembratio Államutódlás fajtái: feldarabolás, területi átadás, önállósulás, stb. 2. EA Padovától Trianonig önálló államiság, kísérletek a nemzetközi politikában való részvételre, a békeszerződés előkészítése 1. Összeomlás és illeszkedési kísérletek: a magyar külpol ban katonák százezrei érkeztek haza ellátási és termelési gondok, feketeker, naturálgazdálk zavarok a közlekedésben, agrárpolitikában, pol-i csőd fenyegetése, földkérdésben halogató pol., gazd-i csőd 1. Károlyi (Magyar Nemzeti Tanács): őszirózsás forr. (okt. 31-én győzött a forr, amikor Károlyit min.elnökké nevezték ki, cél a demokrácia) és lánchídi csata gyengítette pozícióinkat a tárgyalásokon, ráadásul Károlyi vakon bízott a wilsoni elvekben, a hadsereg leszerelésével pedig az ország katonai erő nélkül maradt Magyarországon október 25-től váltak megállapíthatatlanná a folyamatok. Ezek végső soron a magyar katonai erő megszűnéséhez vezettek. E napon a Nemzeti Tanács mellett megalakult a Katonatanács is Csernyák Imre egykori százados vezetésével, zömmel alacsony rendfokozatú tartalékos tisztekből, akik a fegyveres felkelést akarták előkészíteni. November 1-én a HM átalakult a Magyar Hadügyminisztériummá, s új minisztere elrendelte a fegyverletételt. Linder Béla vezérkari ezredes leváltása, mivel ellenezte a csehek támadása utáni leszerelési tilalmat. Utóda megkezdte az új hadsereg felállítását. November 3-án Páduában az OMM-val kötött fegyverszüneti egyezménynek megfelelően befejeződtek a harccselekmények. Az alakulatok zöme megkezdte a frontról való elvonulást. Közben kiderült, hogy a Franchet d Esperay tábornok által 6

7 vezényelt balkáni antanthadsereg is tovább nyomul észak felé, mivel nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek a páduai fegyverszünetet. Ez ugyanis nem tartalmazott utalást arra vonatkozóan, hogy Magyarországnak milyen területeket kell kiürítenie a balkáni harcvonalon, milyen kötelezettségeket kell teljesítenie Romániával és Csehszlovákiával szemben. A 18. nov. 3-i padovai fegyverszünet mellett Mo. maga akart fegyverszünetet kötni, mindezek megbeszélésre Károlyi maga vezetett delegációt Belgrádba. Franciák számolnak Mo.gal, tárgyaltak a m küldöttséggel. A francia tábornoknál tett látogatás eredménye volt a belgrádi katonai egyezmény, melyet Linder (akkor már mint tárca nélküli miniszter) írt alá november 13-án, s amelynek 18 pontja igen súlyos feltételeket fogalmazott meg: Fro. biztosítani akarta a szerb előrenyomulást fr segítséggel. Románok, szerbek területeket kaptak (új határ a Maros vonala, Szigetvár, Barcs, Pécs is szerb megszállás alá került), de Mo-nak is maradt Erdény és K-Mo egy része, É-Mo. Rend-klauzura : megszállt ter-eken m fennhatóság maradt, de ezt később visszavonták 18. nov. 16.: első m köztársaság Károlyi-kormány számos gazdasági nehézséggel küzd Csehszl. Eu egyik legjelentősebb állama lett po-gazd.ilag, de nem homogénebb, sok német és magyar 2. Kun Béla: másik irányvonal a proletárdiktatúra, melynek létrejöttét márciusban széles körű rokonszenv övezte. A békés hatalomátvétel mindenkit meglepett. Károlyiékat éppúgy mint a kommunistákat. Szovjet-orosz orientáció, szocializálás, általános munkakötelezettség, de vásárlóerőhiány, nincs árutermelés. 2. A tanácsköztársaság külpolitikája Az március 21-én megalakult kormány, amely a Forradalmi Kormányzótanács nevet vette fel, az országot Tanácsköztársasággá nyilvánította. Március 22-én megjelent Mindenkihez! című kiáltványa a kommunisták programját tartalmazta. A legtöbb hatalom azonban Kun Béla külügyi népbiztos kezében összpontosult. Személyén keresztül már kezdettől fogva döntő pozícióhoz jutottak a Szovjet- Oroszországból hazatért magyar kommunisták (Cserny József, Karikás Frigyes, Münnich Ferenc stb.). Az új hatalom létét a világforradalom megvalósítására és a szoros szovjet orosz kapcsolatra alapozta. A kezdeti támogatottságot jelezte, hogy Moszkva mellett Bécs is elismerte a Tanácsköztársaságot és a régi külügyi apparátus március 21. után még hónapokig szolgálta a tanácskormányt. Az új államhatalmi intézmények a tanácsrendszer és az április 3-án kihirdetett ideiglenes alkotmány alapján jöttek létre. Államrend biztosítása: Vörös Őrség és a Belügyi Népbiztossághoz tartozó Lenin-fiúk. Kun Béla március 24-i, a négy nagyhatalom vezetőjéhez címzett jegyzékében kinyilvánította ugyan a Tanácsköztársaság békés szándékait és elismerte a belgrádi katonai egyezmény érvényességét, a március 20-i Vix-jegyzéket (30-50 km-es semleges övezet létrehozása a román és m haderő között, Mo vonja vissza csapatait majdnem a Tiszáig, demarkációs vonal: Szatmárnémeti-Debrecen-Szeged) azonban elutasította. A budapesti helyzet alaposabb felmérése érdekében április 4-én Jan Christian Smuts angol tábornok, dél-afrikai politikus vezetésével antantbizottság érkezett Budapestre, ahol többször is találkozott a Kun Béla vezette magyar delegációval. A román egységek a belgrádi egyezményben előírt vonalon maradnak, a semleges zónában magyar közigazgatás lesz, Szeged és Arad magyar fennhatóság alá kerül, ezért csak annyiban maradtak, hogy Smuts a magyar álláspontot a békekonferencia elé 7

8 terjeszti. Smuts jelentésében támogatta a módosító javaslatokat és ellenezte a katonai beavatkozást. Miután a békekonferencián a történelmi Magyarország elcsatolandó területeinek nagyságáról és hovatartozásáról már döntöttek, Franciaország Duna menti szövetségeseire bízta az ország elleni katonai beavatkozást, a román és a cseh intervenció szabad utat kapott. Ennek megfelelően április 16-án a román, április 27-én a csehszlovák hadsereg lendült támadásba. Utóbbi május elsejére elérte a Salgótarján Miskolc Sátoraljaújhely vonalát. A román haderők május 1-jén Máramarosnál összeköttetést létesítettek a csehszlovákokkal és még ugyanaznap elérték a Tisza vonalát. A jugoszláv haderő csupán azért elégedett meg Makó és Hódmezővásárhely elfoglalásával, mert erőiket a Romániával, a Bánát megosztása körül zajló konfliktusra tartogatták. A március végétől szerveződő Vörös Hadsereg sehol sem tudott komolyabb ellenállást kifejteni. Az átszervezett Vörös Hadsereg északi hadjárata során június 10-re felszabadította a csehszlovák hadsereg által elfoglalt felvidéki magyar városokat, Bártfáig jutott. 19. tavaszán a Tízek Tanácsa (5 nagyhatalom) kettéválik, Külügymin.ek Tanácsa és Legfelsőbb Tanács (Fro., NB, USA, Japánt kirekesztik), nem fogadták el a Tanácsköztársaságot, nem legitim a hatalmogyak, nem volt dem választás Clemanceau 1. jegyzéke: m csapatok visszavonása, 2. jegyzék: Duna vonaláig, 3. jegyzék: Foch marsall ultimátuma, ki kell üríteni Szlovákiát. Napjainkig tartó vitát kavart az, hogy a Forradalmi Kormányzótanács miért fogadta el a Georges Clemenceau által aláírt jegyzéket, miután a Vörös Hadsereg visszavonását nem követte a román csapatok kivonulása. Ellenkezőleg, a későbbiekben a fővárost is elfoglalták, és köztudott, hogy csak 1919 novemberében hagyták el az országot. 3. Önálló magyar külügyi igazgatás: Alapja: V. néptörvény. 200 fős személyi állomány, Svájc nem ismerte el Mo.ot, de Berlin igen, önálló képvseletünk volt ott is, Bécsben is. Harrer Ferenc: modern külügy megszerv, Kun B-nak már kiépített hálózat Mo ezentúl a külügyeit önállóan intézi M. Külügyi Társaságban Gratz Gusztáv, Teleki Pál, később vezetője Klebelsberg A magyar külügyminisztérium szervezeti felépítése 1919 decemberére alakult ki, amely az elkövetkező negyedszázadban ugyan nem kevés változást él meg, osztályokra építkező, fontos részlegeket állandóan megtartó szerkezete azonban változatlan. Az egyik legfontosabb eleme a politikai osztály, feladata: o vezetője mindenkor a minisztérium kulcsfigurája o külképviseletek munkájának összehangolása o a követségekről beérkező jelentések elemzése, szintetizálásukkal a politikai helyzetkép megrajzolása o ennek birtokában a külpolitikai vonal külképviseletek felé történő megfogalmazása, érvényesítésében való közreműködés Miniszter kabinetje: titkári szolg, kül- és belpol ügyek figyelemmel kísérése, előterjesztése Sajtóosztály: híranyag gyűjtése Mindenkor kulcsfontosságú az elnöki osztály, amely főképpen az alkalmazottak személyi dolgait intézte. Bizonyos értelemben a mai humánpolitikai osztályok megfelelője ez volt. Fontosságát jelzi, hogy ide került minden ügy, mely nem tartozik más osztályokba. 4. A trianoni békeszerződés előkészítése 8

9 1919 nyarán-őszén Magyarországon három, változó súlyú hatalmi tényezőt különböztethetünk meg: o A megszálló román hadsereget, o A Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereget, o Az ellenforradalmi politikai hatalmat formálisan gyakorló kormányt: szegedi ellenkormány Károlyi, benne Horthy, Teleki, Gömbös; majd Kun Béla a román bevonulás u elhagyta az o-ot, szakszervezeti korm alakult Peidl Gyula vezetésével, majd katonai puccs: Friedrich István kormánya román felügyelet alatt. Ez rendszerváltás, Mo.on a 20. sz.ban 8 r.váltás volt. További erők: TESZ Társadalmi Egyesületek Szövetsége, MOVE Magyar Országos Véderő Egyesület, ABC Antibolsevista Comité (Bethlen vezetésével) Mo-nak így nem volt nki jogalanyisága, a békekonf a Friedrich-kabinetet nem ismerte el. Ahhoz, hogy az antanthatalmak békét köthessenek Magyarországgal, meg kellett teremteni az önálló államiság alapvető attribútumait: végrehajtó hatalom, közig. és államig. szervei, hadsereg, államfő. Ezek létrejöttéhez, mint kiderült, a békekonferencia közvetlen beavatkozására volt szükség: A békekonferencia a román csapatok kivonásának és a számára elfogadható koalíciós kormány létrehozásának feladatával egy Clerk nevű angol diplomatát bízott meg, aki 1919 októberében érkezett Budapestre. Clerk H.ban bízik, aki feladja a katonai dikt lehetősőgét 19. nov. 16: Horthy bevonul Bp-re a Nemzeti Hadsereg élén, 24-én megalakul Huszár Károly nemzeti egységkormánya, melyben vmennyi jelentős pol-i irányzat benne van. Ezt a kormányt már elismerte a békekonf 5. A magyar állam elismerése Az antant által elismert koalíciós kormány létrejötte, a népképviseleten alapuló törvényhozás összehívása, a törvényes államfő megválasztása után - az új Magyarország nemzetközi elismertetése: az átmeneti állapotokat lezáró békeszerződés aláírására. Magyar békeküldöttség: jan. 5. Apponyi vezetésével, tagja Bethlen István, Poparics Sándor Jegybank-elnök, Zoltán Béla, Lers Vilmos és Teleki Pál is (carte rouge: vörös térkép: hűen tükrözte a nemzetiségi viszonyokat), de: nem vették figyelembe nagyhatalmak már döntöttek I. néptv: Horthy kormányzó lett, Mo. király nélüli alkotmányos királyság; Horthy Simonyi-Szemadam Sándort nevezte ki min.elnöknek, aki aláírta a jún. 4-én a versailles-i Trianon kastélyban a magyar békeszterződést. Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék átrajzolták Közép-, Kelet- és Délkelet- Európa politikai térképét, A még Mo-nál is kisebb, 73e km2. A békeszerződés jogilag is visszaállította az ország évszázadok óta hiányzó függetlenségét, visszaállította a Magyar Királyság megszilárdításának nki feltételeit ez volt jószerivel az egyetlen pozitívuma, ám azt egyidejűleg erősen csonkította. Katonai Ellenőrző Bizottság Budapesten jún: Horthy Teleki Pát kérte fel kormányzásra: jogrend, fehérterror felszámolása, numerus clausus (egyetemi hallgatók max. 6%-a lehet zsidó), Nagyatádi-féle földreform 6. Trianon gazdasági hatása 14 részből álló szerződés terület és népesség drasztikus változása, Magyar Királyság területe (Ho. nélkül) 282e km2-ről 93e km2-re csökkent, lakosság 18,2 mill.ról 7,6 mill.ra, m.ok egyharmada 9

10 kisebbség lett, határok ügye Magyarország kötelezettségei más európai államokkal szemben Kisebbségvédelmi előírások, de nacionalizmus: az elszakított magyarság korlátozott jogú állampolgárrá vált szülőföldjén, iskolák, nemzeti intézmények elsorvasztása Katonai rendelkezések: Katonai Ellenőrző Bizottság, max 35e fős hadsereg, vezérkar nélkül Jóvátétel - 30 esztendőn át köteles a háborús károkért fizetni Ennek pontos összegét a szerződés nem tartalmazta: 1926 szeptemberéig 880 tonna szenet Jugoszláviának, 28 ezer vágóállatot Olaszországnak, Jugoszláviának és Görögországnak. Vagyonvesztés. Szabályozta az egykori állami aktívumok elosztásának kérdését, az egykori adósságállomány átvállalását, szerződések érvényességét, jogfolytonosságát, levéltárak, muzeális tárgyak hovatartozását, a magánszemélyek szerzett jogainak védelmét Sok kérdésben homályosan fogalmazott: ez vitára adott alkalmat döntőbírói tevékenység Településszerkezet, infrastruktúra megváltozása Gazdasági ágazatok új helyzete, eddigi gazdasági kapcsolatok megszakadása Népsűrűség Városiasodás Kereskedelem piac, nyersanyag Vízrajz, földrajzi helyzet Külkereskedelem új helyze 3. EA. A magyar külpolitika feladatai a 20-as években. Változások és prioritások az önálló magyar külpolitikában. Viták és megoldások. Személyi összetétel, tevékenység a nemzetközi szervezetekben 1. Trianon vitás kérdései A trianoni békeszerződés különbséget tett az állami és helyhatósági javak között, de nem tisztázta sem az egyházi, sem a közalapítványi vagyonok sorsát. Nem egészen világosak az uralkodócsalád magánjavaira vonatkozó rendelkezései. Frigyes főherceg egyik Románia elleni perét lehetne példaként említeni, ahol ugyanis az ügyet vegyes döntőbíróság elé vitték. Hézagosak a szerződésnek az önkormányzati testületek részéről az állami vagyonra fordított összegek levonására vonatkozó rendelkezései is. Nem szabályozta azt a kérdést sem, hogy mi lesz az egész területükkel átcsatolt önkormányzati testületeknek Magyarországon maradt vagyonával és fordítva. Nem szabályozta a szerződés azt a kérdést sem, hogy mi történjék azoknak az önkormányzati testületeknek a vagyonával, amelyek területét az új határok megosztották. Nem szabályozta a szerződés a Magyarország és Ausztria közös tulajdonában lévő és a Magyarország és Ausztria első világháború utáni területén fekvő állami vagyonnak a sorsát sem A szerződés nem fogalmaz egyértelműen a külföldön lévő közös vagyon sorsát illetően sem szept. 28: Mo bekerül a Népszöv.be, de késleltették, győzteseket azonnal 10

11 fölvették Paleolgue-akció (fr. diplomata, külügyi államtitkár): revízió, fr tőkének nagyobb szerepet akart juttatni (Schneider-csoport, váll.okat fr kézre), de a fr korm bukásával neki is mennie kellett 2. A magyar külpolitika feladatai: a) Közjogi kérdések rendezése b) A függőben lévő határok kérdésének tisztázása c) A gazdasági szanálás, a népszövetségi hitel d) + Kivel tud Mo. jó kapcsolatot létesíteni a) Közjogi kérdések: Király nélküli királyság, csak kormányzó van, közjogi probléma IV. Károly király 1921-ben lezajló két visszatérési kísérlete Az első királypuccsra március 25. és április 5. között került sor. A fegyveres visszatérési kísérlet október 20. és november 1. között volt. A királyhoz csatlakozott csapatok és a Horthyhoz hű alakulatok közötti csatára Budaörsnél október 23-án került sor (Horthy-rendszer kezdete). Ebben a királypártiak vereséget szenvedtek., Habsburg-ház trónfosztása: 21. nov. 6., de közjogilag erre a kormánynak nem volt hatalma; IV. Károly Madeira szigetére (port. gyarmat), meghalt 22. ápr. Az első királypuccs után Telei lemondott, Horthy Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással febr. 2: Népszöv állásfogl a Habs.ok trónigénye ellen, nem tűrnék el egy Habsburg uralkodó visszatérését; Rom., Csehszl. és Szerb-Horv-Szlovén Kir. is tiltakozott ellene Az események előmozdították a kisantant létrejöttét: magyarellenes szöv, Csehszl, Rom., Jugoszl., b) Függőben lévő határok kérdése Általában két területet elválasztó rész, sáv, valamilyen egységet alkotó földsáv széle. Az a terület (ország, földrajzi alakulat), ameddig valamely földrajzi egység, ország (ki)terjed. I. vh többszáz éves határokat metszett el 93e km2 lett Mo területe, kisantant egy rögöt sem enged, Horthy szerint Rom a ln ellenfél Kozma Miklós az MTI elnök-vezérigazgatója szeptember 28-án azt jegyezte be naplójába, hogy a trianoni Magyarország ketrecébe be van zárva 9 millió magyar, három oldalról a kisantant vesz bennünket körbe az Anschluss esetén Németország. Ha visszakapunk nagyobb területeket, tulajdonképpen azt jelenti, hogy valamivel nagyobb ketrecben fog több magyar élni. Burgenland kérdése, A-nak ígérték A Baranya-háromszög a belgrádi egyezmény értelmében szerb kat-i megszállás alatt, mindkét helyen önálló államalakulat: Lajta Bánság és Baranya-Baja Szerb Közt.; Horthy: Lajta Bánságot kiürítik, ha D-ről kivonulnak a szerbek, aug.ra rendeződik a kérdés -> velencei megállapodás: Mo kivonja csapatait, cserébe viszont soproni népszavazás: 1. magyar külpo-i siker, civitas fidelissima; de USA és SZU nem fogadta el 23. febr.26: burgenlandi egyezmény, mely a burgenlandi tulajdonviszonyokat, károkat rendezi Egyéb vitás területi kérdések: m-cseh, m-jug határ 11

12 Vegyes döntőbíróságok foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel Optáns perek: erdélyi m családok magyar állampolgárságot optálnak, elvették vagyonukat, kártérítést akarnak, 1930-ra rendeződtek ezek az ügyek c) Szanálás, népszövetségi hitel Gazdaságistabilizáció Az infláció ellen Hegedűs Lóránt szanálási kísérlete belső erőforrásokra 1921 ősz, kudarc. Bankóprés: kétszámjegyű infláció. 50, 100, 500 ezer koronás címletek Kállay Tibor 1922 szerves adóreform - Széles néprétegeket sújtja. Új adórendszer. 11 ezer állami alkalmazott elküldése Az Osztrák-Magyar Bank közös vagyonának megosztása 307 millió aranykoronás népszövetségi kölcsön 1924 tavasza: jóvátétel vállalása -179 millió aranykorona készpénzben 20 éven át. Kezdete: évi 5 milliós tételekben az infláció utolsó szakasza MNB - pénzkibocsátás joga Hitel vagy piac. Ki veszi át Németország szerepét a térségben? Anglia offenzívája - a térség egységes kezelése Tőke olyan területről, akiknek minimális a keresletük a Duna-völgyi országok termékei 3. A külpolitika és apparátusa, a magyar külügyi irányítás A szanálási program keresztülvitele diplomáciai siker volt, amelynek elérésében az akkortájt már jelentős mértékben kiépült külügyi szolgálatnak is megvolt a maga szerepe. Munkamódszerében, mentalitásában a magyar külügyi szolgálat továbbra is nagymértékben a bécsi (ballhausplatzi) hagyományokra épít, azt követi. Például ben - és a későbbiekben is jó ideig alapelv maradt, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyeket még nem szabályoztak, a volt közös szolgálat rendeletei az irányadóak. A magyar külügyi irányításban fontos szerepet töltöttek be a Ballhausplatzon nevelődött diplomaták, a Tanácsköztársaság külügyi szervezeteiben is jelentős volt a szerepük július 2-án és 8-án Kun Béla a külügyi népbiztosságból 142 főt bocsátott el. És ebből 46 személy dolgozott az egykori közös minisztériumban. Köztük találjuk a Horthy korszak egy sor későbbi követét. Teleki Pál, aki első miniszterelnöki periódusában három ízben is a külügyi tárca birtokosa, ma is követendő elveket állított a tisztviselők elé, Ballhausplatzi szellemet idézi, a folytonosságot. Teleki Pál április 24-i levele a szolgálat vezetőihez, elvárásairól: o Legyenek felelősségérzettől áthatottak, ismereteiket állandóan gyarapítsák o Ami jó volt a közös külügyi szolgálatban és bevált, azt most kamatoztassák, az önálló magyar külpolitika számára.. o Főleg a közgazdasági kérdésekben rendelkezzenek jól kamatoztatható jártassággal, mert ez Magyarország számára elsőrendű, nemzetközi jogi ismeretek, a fiatalokban tudatosítsák, hogy a pályával járó kedvezmények csakis ezen általuk viselt állásukból erednek o semminemű személyes érdek vagy társadalmi kötelezettség nem szoríthatja háttérbe a szolgálat érdekeit. o Kívánatos, hogy a főnökök a fiatalabb beosztottakat társadalmi téren is 12

13 magukhoz kössék o A hivatalos titkok szigorú megőrzése o Utalva arra, hogy a közvélemény "sokat panaszkodik a hivatalokban tapasztalt kellemetlen bánásmód miatt", leszögezi: tűrhetetlen lenne, ha a külképviseleteket ilyen megszólások jogosan érnék. A külfölddel való érintkezésben "diplomatáinkat a szerénységgel párosult önérzet jellemezze". 4. Külképviseletek Az első követség Bécsben létesült még az őszirózsás forradalom idején. Berni képviselet. Berlinben 1919 szeptember második felében született meg. Rómában már november 16-án nyílt magyar képviselet. Varsóban november 19-én nyílt meg képviselet. A háborúból vesztesen kikerült országnak a békeszerződés aláírása előtt nem sok lehetősége volt a követségek felállítására, hiszen azt sem az antant, sem pedig a későbbi kisantant államok nem fogadták el. Ezért a személyes megbízottaitól várta az elszigeteltség enyhítését. Harrer Ferenc Budapest alpolgármestere szervezte meg a bécsi követséget nagy ambícióval és energiával. Eredmények egymásrautaltság.1920 derekán Rómában munkához látott a második magyar követség is a pápai állam mellett, Vatikánban. Igencsak megkésve, csupán 1920 szeptemberében tűzték ki a magyar lobogót Párizsban. Az arisztokraták száma és szerepe 1921-ben 7%, míg 1916-ban ez a szám az összes kinevezett állomány 16%- a volt között 50 főnemesről volt szó. Teleki Pál 1920/21-ben mint miniszterelnök és háromszor volt a külügyi tárca birtokosa, a külképviseleteknek 1920 áprilisában belső ügyvitelszabályzatot állított össze. Ez mintegy alapelvvé válik a következő esztendőkben. Alapelv: a külügyi szolgálat akkor tehet a legtöbbet az ország felemelkedéséért, ha a külgazdasági kapcsolatok kiépítésével a leromlott gazdaság talpra állításában segédkezik. Az első világháború utáni útlevél- és vízumkényszer igen nagy tömegeket vitt a követségekre június 14-én a Nemzetgyűlés XI. számú törvénye. Ebben a forradalmakban szerepet játszott állami alkalmazottak állásának törvényes megfosztásáról intézkedtek. Ezzel egy tervezett nagyarányú létszámcsökkentést hajtottak végre. Ez az intézkedés a Külügyminisztériumot igen hátrányosan érintette. Összességében: 1930-ban 23 követség, 16 konzulátus működött, a 66 tiszteletbeli konzulátussal igyekeztek a gazdasági igényeket kielégíteni. 5. Döntési folyamatok a magyar külpolitikában, Tucatnyi párt létezése külpolitikai koncepció. Ezek keresztbe metszették egymást. A legerősebb volt a német-olasz orientációt hirdetők tábora. Voltak olyan liberálisok, kik a kisantanttal való megbékélést hirdették, ezek a Párizshoz fűződő viszony fontosságára helyezték a hangsúlyt. Közjogi szempontból Horthy pozíciója az erős elnöki rendszernek felelt meg. Ez azt jelentette, hogy a külpolitikai döntések meghozatalában komoly lehetőségekkel rendelkezett. Először kalandor politika, utána komoly szava volt az egyes események bekövetkeztében. A minisztertanács. A miniszterek közül közvetlenül a miniszterelnök és a külügyminiszter gyakorolt befolyást az ország külkapcsolatainak irányvonalára. Harmónia és bukás. Szélesebb társadalmi akarat is beleszövődött. 13

14 6. A Magyar Külügyi Társaság április 18. MTA tanácstermében A társaság célja: 1. A Népszövetségnél szorgalmazni Magyarország érdekeit, 2. A nemzetek érintkezését előmozdítani, 3. Kapcsolat a hasonló belföldi és külföldi szervezetek között, 4. A külügyi kérdések iránti érdeklődés felkeltése, 5. Folyóiratok, munkák közzététele, 6. Gondoskodás a külügyi ismeretek terjesztésére iskolákban, 7. A nemzetközi jog ismeretének és tanításának előmozdítása, 8. Nemzetközi kongresszusokon való szereplés előmozdítása. Külügyi Szemle Szervezete: elnöki Tanács (elnök: Apponyi Albert, társelnök: Andrássy Gyula, gróf Berzeviczy Albert dr., Csernoch János dr.,teleki Pál gróf, Wlassich Gyula báró. Osztályok: o Népszövetségi szakosztály. Elnök: Apponyi Albert, vezetője Horváth Jenő professzor o Nemzetközi jogi osztály. Elnök: Lers Vilmos báró, osztályvezető: Irk Albert dr. o Társadalmi osztály. Elnök: Antal Géza o Közgazdasági osztály. Elnök: Popovics Sándor dr. a jegybank elnöke o Történelmi osztály. Elnök: Klebelberg Kúnó 7. A magyar külügyi szolgálat keletkezése és története 1930-ig december 13., V. néptörvény rendelkezik az önálló magyar külügyi igazgatásról: Külügyminisztérium, diplomáciai képviseletek, konzuli hivatalok. Károlyi Mihály a miniszterelnöki poszt mellett a külügyi tárca irányítását is saját kezében tartotta. Az ország nehéz gazdasági helyzete miatt a külügyi szolgálat lassan, több visszaeséssel épülhetett csak ki. Az évi nagy gazdasági válság szorításában a valójában még ki sem épült külképviseleti hálózatot is karcsúsítani kellett. 4. EA. Bethlen István ( ) külpolitikája, jellemzői, eredményei. Az aktív külpolitika kezdetei,kapcsolat a környező országokkal és az európai nagyhatalmakkal. 1. Kiútkeresés évei, harc az egyenjogúságért Folytatta Bethlen külpolitikáját, 1. királypuccs után került hatalomra, lásd: a magyar külpol feladatai, előző ea Bel- és külpolitika megszilárdítása, küzdelem az önálló m külpolitikáért, alapkérdés: kitörés az elszigeteltségből, 3 lehetsége út: o 20-as években még Fro felé kacsingat, de ebbe Rom-t is be kellene venni, és lengyel kapcsolat is fontos. Viszont Horthy 19-es memoranduma szerint Rom a legfőbb ellenség, más irányvonal kell o Ezért másik megoldás a vesztesek összefogása, főleg No.-ra támaszkodva + elégedetlen Olaszo. Olaszok és németek is támogatták a m igényeket, ol.oknak fontos a Duna-medence, m-ol vegyesvállalatok, de Stresemann elutasította a kapcs.ot Mussolinivel; No-ban Bethlen szívesen látott, m mezg termékek 14

15 értékesítése, fől vilgazd válság u. o Vagy: akik nem ismerték el Versailles-t: Szovjet-Or, USA De probléma: vajon No. és Szovjet-Or egymásra talál-e 2. A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének kudarca ben a Genova közeli Rapallóban a legyőzött Németország és a világpolitikától, az európai ügyektől elszigetelt Szovjet- Oroszország mindkét fél számára előnyös megállapodást kötött. A rapallói szellem azonban hatékonynak bizonyult, ben - az Amerikai Egyesült Államok kivételével - az összes nagyhatalom, és velük együtt több kisebb állam is diplomáciai kapcsolatba került Moszkvával szeptemberében Berlinben magyar-szovjet diplomáciai, majd kereskedelmi megállapodást parafáltak. (A magyar külpolitika adottságait higgadtan mérlegelő politikusok - főleg maga a miniszterelnök, valamint a Külügyminisztériumban Kánya Kálmán, aki akkor a külügyminiszter állandó helyettese posztot töltötte be.) o mert Or. nem ismerte el a szerz-t o Or.ban magyar kisebbség is: jószomszédsági pol. o Hatalmas nyersa.piac a m mezg termékeknek A magyar fél a nyilvánosságra hozást a kormányzó hozzájárulásához kötötte, a szovjet fél pedig három hónapos terminust adott erre és a ratifikálásra. Máig nem lehet tudni, hogy a megállapodást ki szivárogtatta ki, ám tény, hogy az a nemzetközi, majd nyomában még inkább a magyar sajtó szenzációja lett, mert Eu oroszokat még fenntartásokkal kezelte (Or. csak 36-ban nyert felvételt a Népszövbe, fr biztatásra) Versailles-i szerz.sel elégedetlen áll.ok érdeke a kapcs: No., Ol., Szovjet-Or, és számolnak Bulg.val, Ausztr.val is; de m belpol: ideológiai alapon az or megáll-t elképzelhetetlennek tartották Kisantant o.okkal nehéz a kapcs, magas vámokat vezetnek be, ezért Mo. is 30-35%os vámok Legfontosabb partnerek: A, Csehszl, majd 27-től No. Szovjet megáll kudarca u. Bethlen Fro és Ang. Felé koncentrált, a népszöv-i hitel miatt 3. Harc a népszövetségi hitelért, konszolidáció A m gazd.ot szanálni kell, 21-re csak ez maradt a megoldás, Bethlen ln sikere Kállay Tibor pénzügyminiszteri kinevezése 1921 dec. 3. Népszöv pü-i bizottsága: 23 nyara szanálási terv Mo többször benyújtotta igényét a hitelre, de Fro leszavazta a kisantant miatt 23 decemberében érkezik a népszöv-i delegáció, szanálás: 24. ápr 26. jan. o meg kell állítani a korona inflálódását o független Jegybank kell, 22. o-m bankot ketté kell választani, márc.ra sikerül, Popovics Sándor m Jegybank elnöke o Mo.nak újjáépítési kölcsönt kell adni o ktgvetési egyensúly ( 25-re áll helyre) o népszöv-i főbiztos a folyamatok ellenőrzésére o garantálni kell, h a Habsburgok nem térnek vissza, nem lesz ellenségeskedés, a kapott pénzből nem lesz fegyverkezés A magyar politikai vezetés elképzelései a gazdaság rekonstrukciójára, a béke gazdasági követelményeihez való alkalmazkodásra, a magyar gazdaságnak a nemzetközi gazdasági rendbe való újra beépülésére. o Gazdaság helyreállítása vs revíziós politika: Jellemző az a meggyőződés, hogy 15

16 a gazdaság helyreállítása előfeltétele a sikeres revíziós politikának. o A gazdaság helyreállításában kulcsfontosságú külső erőforrások bevonása, a nemzetközi közegbe való intenzív bekapcsolódás o Végül a gazdasági stabilitást egyértelműen a revíziós törekvések elé helyezik (legalábbis a 20- as évek első felében) Hitelkibocs.ban nagy ang. részvétel, 8 ország adja a tőkét, 7,5-8%-os kamat; kevesebbet és később kaptunk, mint az osztrákok, nálunk fonthoz, nekik dollárhoz kötötték Hegedűs Lóránt 1. pü-i stabilizációs program, 21. dec.től Kállay Tibor a pü.min. A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg. A Népszövetség tervének megvalósításához kb. 3 millió font friss pénzre van szükség (a jegybank alapítása és a bankóprés leállítása érdekében) Az angol politikai erők határozott kérésére a Bank of England megelőlegezi a hiányzó 4 millió fontot. A magyar stabilizáció Montagu Norman (Ang. Bank elnöke) és Popovics egyezménye a 4 millió fontos előlegről. o A korona alapja a font sterling lesz o Az MNB együttműködik a Bank of England-el, és Angliában csak vele áll kapcsolatban o Amíg nem fizetik vissza az előleget a Bank of England-nek jogában áll bármikor az MNB leszámítolási kamatlábának emelését kérni. Az angol pénzügyi vezetést nem csak a sterlingdeviza-rendszer minél szélesebb kiterjesztésének célja vezérelte a közép-európai stabilizációban való intenzív részvételében. Az angol gazdaság nemzetközi vezető szerepének biztosítása Anglia részéről elválaszthatatlanul egybeforrt Európa gazdasági viszonyainak normalizálásával, a nemzetközi kereskedelem újabb expanziójával, és a szétzilált nemzetközi gazdasági kapcsolatok újrakötésével. 25. NB visszatér a 13-as aranyalapra, 1 font=4, 83$, font felértékelődése Mo.nak rossz Siepmann keményen kritizálta a Norman-Popovics egyezményt különösen 2 pontot o A korona sterlinghez kötése (a font vagy arany (dollár) választásainak eltérő deflációs következményei voltak!!) o Anglia beleszólási joga a magyar kamatpolitikába Mo megkezdi a jóvátétel fizetését, 200 millióból kb 35-öt fizettünk ki, mert 32. Lausanne Epilógus: a szanálási válság avagy koldusok nem lehetnek válogatósak hitel megalázó Mo.nak 4. Kapcsolatkeresés a délszláv állammal A délszláv államot megszületésétől súlyos társadalmi-politikai ellentétek szabdalták. A konfliktusok egyik leglényegesebb összetevője az volt, hogy a soknemzetiségű, ám túlnyomórészt délszláv lakosságú ország nem népeinek föderációjaként jött létre, hanem politikai berendezkedését a szerb uralkodó osztályok hegemóniája szabta meg. Sok magyar él itt, cél a jó kapcsolat, de: Ol. és délszláv állam ellentéte 1926 márciusában a Genfben tartózkodó Bethlen István Momcilo Nincic jugoszláv külügyminiszterrel is tárgyalt, aki késznek mutatkozott különmegállapodásra. Ezután valamikor nyáron Bledben a magyar követ előtt Nincic négyszemközt azt mondta, hogy hajlandó Magyarországgal egy konciliációs és kölcsönös megnemtámadási szerződést kötni". Ezt Népszöv is preferálja. A magyar Külügyminisztériumban erre nem reflektáltak, konkrét tárgyalások nem folytak, ellenben augusztus 29-én, a 16

17 mohácsi mezőn, a nagy csatavesztés évfordulóján elmondott emlékbeszédében Horthy Miklós kormányzó olyan meleg hangon beszélt a déli szomszédról, amelyet csakis a magyar-jugoszláv közeledés jeleként lehetett értelmezni. (majd ilyen lesz A-val, titkos záradék: ha utódállamokkal szemben követelés, akkor A és Mo együtt lép fel Horthy: támogatni a szeparatista törekvéseket, végső cél: Rom. Lerohanása Ninic végül a kisantant mellett döntött Ol ígérete: átveszi a m termékeket, csak kicsi a piaca 5. Úton az egyenrangúság felé Mo.nak még mindig nem volt kapcsolata igazi nagyhatalommal A Nemzetek Szövetségében Anglia 1924 derekán javasolja a katonai ellenőrzés enyhítését, a magyar katonadiplomácia pedig az időszakos, a kisantant államok szerepét kizáró ellenőrzést szorgalmazza. A kedvező döntésre ellenben csak március 31-i hatállyal került sor. A tárgyalások elhúzódását nem csekély mértékben az motiválta, hogy a frankhamisítási botrány kipattanása ismét azoknak az igazát látszott erősíteni, akik a magyar magatartás őszintétlenségéről beszéltek december 19- én három magyar állampolgárt tartóztattak le Hágában, mert hamis ezerfrankosokat találtak náluk. A frankhamisítás valóban kalandor akció volt. Az ötlet szélsőjobboldali német katonatiszteké volt, a kivitelezést pedig a magyar fajvédők vállalták magukra. Elgondolásuk szerint olyan nagy mennyiségben kell a hamis bankókat előállítani, hogy az a francia gazdaságot megrendítse. Most ellenben a magyar külpolitika súlyának megnövekedése jutott kifejeződésre, amikor október 23-án az olasz diktátor a római magyar követen keresztül azt üzente, hogy szívesen kötne Magyarországgal "messzemenő politikai szerződést". Azt is megcsillantotta, hogy e megállapodás "Magyarországnak nagyobb előnyöket biztosítana, mint egy Jugoszláviával kötendő szerződés". A szokásos előkészítés után Bethlen miniszterelnök április 5-én Rómában a két nemzet közötti "állandó békét és örök barátságot" deklaráló szerződést írt alá. Az "örök barátság" Mussolini bombasztja volt, valójában a szerződést tíz évre kötötték, azzal, hogy újabb tíz esztendőre hatályban marad, ha lejárata előtt fél évvel nem mondják fel. Lényeges külpol lépések előtt tanácskozni fognak 6. Az aktív külpolitika évei Herczeg Ferenc: Magyar Revíziós Liga június 21-én a londoni Daily Mail hasábjain Harold Sidney Rothermere lord, angol sajtómágnás "Magyarország helye a nap alatt" címmel nagy nemzetközi feltűnést keltő cikket tett közzé, amelyben lényegében a Magyarország javára végrehajtandó etnikai revízió szükségessége mellett foglalt állást. Az olaszok által zsákmányolt fegyverek visszaküldése is balul ütött ki újév napján öt vagon gépfegyver és gépfegyveralkatrész érkezett Szentgotthárdra mezőgazdasági gépalkatrésznek álcázva egy lengyel vállalatnak (Mo. csak 2 vagont küldött volna tovább), az osztrák vámosok a trükköt leleplezték, az ügyből botrány támadt, amelyet a magyar revízió ellenségei a szokásos módszerekkel kezdték dagasztani. Kisantant felháborodása: Mo. fegyverkezik! 28. Bethlen híres beszéde Debrecenben a revízióról, ő van a háttérben még Gömbös idején is Másokhoz hasonlóan Bethlen István is tudta, hogy nem Rómától, hanem Berlintől várható a status quót legkeményebben megkérdőjelező dinamizmus. Ezért a 17

18 következőkben a német külpolitika felé kezdett a német-olasz együttműködés előmozdítása céljából intenzívebben tájékozódni. Teljesítési pol-t hirdet (jóvátétel, versailles-i béke követése), mint No., közben Stresemann és Briand: Béke-Nobel-díj 7. A világgazdasági válság, a magyar diplomácia feladatai a válság éveiben Ez a liberális gazdaság csődje volt, világon élő munkanélküliek fele No.ban, 10 mill.nál is többen az USA-ban. Válságmagyarázatok (Polányi, Galbraith, Varga, Kondratyev) o mezg-i depresszió o világ aranykészletének szűkössége o tőzsdespekuláció o túltermelés o gazd-i növ.ben a hosszú ciklus leszálló ága o háb utáni jóvátételi pol hatása o Mo: rossz exp-imp arány, nem jó külker kapcs.ok, nincs kapcs a Népszöv.gel, sok hosszú lejáratú hitel most jár le Világgazdasági válság hatásai Mo.ra: o Agrárválság: árak csökkenése, Ipari és agrárárak agrárolló, külső piacok összeszűkülése Megoldási eszköz: A Boletta-rendszer (1930 július) 4 éven át volt érvényben. Minden eladott mázsa gabonához 3-6 pengő ártámogatást adott az állam. A vevő a piaci ár mellett 1-1 bolettát kellett hogy fizessen (értéke 3-6 pengő között). Ezt az eladó az adófizetésnél használhatott fel. A válság következményei: o Adósságszolgálat: mill pengő, kivitel 25%-a o Transzfermoratórium: megtiltják a devizák szabad beszerzését, átváltását, belföldre szánt értékpapírok felülbély. o Központosított külföldi fizetési eszközök készleteinek felhasználása o Kötött devizagazdálkodás: Klíringvaluták bevezetése klíringszámlák o Piac: A devizagazdálkodás mellett fontos: új piacok a magyar mezőgazdasági export számára: 1931-es német-magyar kereskedelmi szerződés I. (1933 július 22) II. (1934 február 21) pótegyezmény Németország, Olaszország, Ausztria. Bethlennek a német külügyminiszterrel 1927 decemberében Genfben történt találkozója azonban azt mutatta, hogy Berlin továbbra is a Párizzsal való kapcsolataira helyezi a súlypontot, Róma irányába egyelőre nem kíván nyitni, a magyar közvetítési kísérletnek így nem tulajdonít nagyobb jelentőséget. Az 1929-ben kirobbanó gazdasági válságörvényében megindul az európai politika átrendeződése. Bethlen 1930 novemberében szívesen látott vendég lesz Berlinben, az olasz-német közeledést szorgalmazó magyar indítványt azonban változatlanul időszerűtlennek tartják. Az út igazi hozama abban mutatkozott meg, hogy a majd június 18-án aláírásra kerülő kereskedelmi szerződést sikerült előkészíteni, valamint a magyar fél arra is számíthatott, hogy revíziós propagandájában Németországtól hatékonyabb segítségben részesül. Mussolini és Bethlen 1928 áprilisában Milánóban titkos találkozót tartott, ahol kialakították az osztrák Heimwehr-mozgalom irányításával végrehajtandó jobboldali puccs forgatókönyvét. Ennek lejátszását azonban feleslegessé tette a parlamentáris úton bekövetkezett jobboldali fordulat, a Johannes Schober vezette kormány megalakulása. Az új kabinet valóban megtette a várt fordulatot februárjában olasz-osztrák szerződést írtak alá, 1931 januárjában pedig Bécsben magyar-osztrák 18