Merj a magad értelmére támaszkodni! ez tehát a felvilágosodás jelmondata. A jelszó: Sapere aude! Merj gondolkodni! (Horatius)

Átírás

1 A FELVILÁGOSODÁS A polgárság forradalom előtti ideológiája. Szellemi mozgalom, mely akarva, akaratlanul a forradalom kitörését, a polgári rend győzelmét készítette elő. A felvilágosodás kifejezés a sötét középkorral szemben 18. századi öndefiníció

2 Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás? (Immanuel Kant gondolata) felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. A kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmi fogyatékosságában, hanem abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! ez tehát a felvilágosodás jelmondata. A jelszó: Sapere aude! Merj gondolkodni! (Horatius)

3 Filozófiai háttér: Az alapélmény, hogy az ész és a tapasztalat ellentmond mindannak, amit a világról vallottak és tanítanak. A XVII XVIII. századi filozófia alapkérdése, hogyan tesz szert az elme a fizikai világ dolgairól való biztos ismeretekre. Két, egymással ellentétes választ adnak: racionalizmus <--> empirizmus.

4 racionalizmus (főleg Franciaország): Ismeretelméleti irányzat. Feltevése szerint ismereteink igen nagy része magából az értelemből (ráció) ered, az ismeretek igaz voltát kizárólag az értelem képes garantálni. Képviselői: Descartes, Leibniz, Spinoza Descartes: Cogito ergo sum (=Gondolkodom, tehát vagyok) Pascal: Nádszál az ember, de gondolkodó nádszál

5 empirizmus (főleg Anglia): Ismeretelméleti irányzat. Felfogása szerint ismereteink egyetlen forrása a külvilágra és elménk működésére vonatkozó közvetlen tapasztalat. Képviselői: Locke, Hume, Berkeley Pascal: Az ember nem egyéb, csak egy halom tévedés, tehetetlen a kegyelem nélkül. Semmi sem mutatja meg neki az igazságot, minden becsapja. Az igazság két főoszlopa az értelem és az érzékek kölcsönösen becsapják egymást.

6 A szentimentalizmus (sentimental = érzelmes) az egyoldalú és túlzott racionalizmussal és a klasszicizmus hűvösségével szemben az - empirizmusra épülő - érzelmek elsőbbségét vallja Tipikus szereplői: a szenvedélyes szerelmesek, akik különböző okok - többnyire a társadalmi, vagyoni különbségek - miatt nem lehetnek egymáséi; a megsebzett lelkű hősök némi vigaszt a természetben lelnek;

7 A műnemek közül a líra, a műfajok közt az elégia a legkedveltebb a szentimentalisták számára Jellemző műfaj még: a napló- és levélregény

8 A stílus alapművei: Rousseau: Júlia vagy Új Héloise (1761) Goethe: Az ifjú Werther szenvedései (1774) Kármán József: Fanni hagyományai (1794)

9 Kvíz, párosítás

10 Felvilágosodás, Isten, egyház: Mivel a felvilágosodás ideológiai mozgalom, szükségszerűen támadja a régi rend legfőbb ideológiai támaszát, az egyházat. A különböző irányzatok közös jellemzője az antiklerikalizmus (=egyházellenesség).

11 Istenfelfogások: deizmus: A legnépszerűbb felfogás. Természettudományos alapja Newton Principia (=alapelv) című művéből származik. Eszerint Isten megteremtette a világot, majd működését a természeti törvényekre bízta.

12 Istenfelfogások: panteizmus (Rousseau): Isten feloldódott a világban, a világ minden jelenségében tetten érhető. ateizmus: Isten létének tagadása. Holbach, Helvetius, Diderot

13 Stílusirányzatai:

14 1.) A magas művészetben a klasszicizmus a meghatározó. Ismeretelméleti alapja a racionalizmus. Franciaországban ez a boileau-i esztétikán alapul; Németországban inkább világképi jellegű.

15 2.) Szentimentalizmus: Hátterében az empirizmus áll. Jellemzője a felfokozott érzelmi telítettség, a világhoz, önmagunkhoz való érzelmi viszony, ember és társadalom ellentéte elleni tiltakozás, fellépés a társadalmi konvenciók ellen az egyén szabad döntése értelmében. Jellemző műfaja: levél, levélregény, elégia.

16 A Nagy Francia Enciklopédia: A francia felvilágosodás legnagyobb szellemi teljesítménye. A XVIII. század második fele ismeretanyagának (filozófia, társadalom, történelem, művészetek, életmód, technika) és a francia felvilágosodás eszméinek lexikonszerű összefoglalása.

17 Hatása szinte felmérhetetlen az európai gondolkodás történetében, hiszen a szabad vizsgálódás és gondolkodás szellemét terjesztette. Eredetileg egy angol lexikon fordításaként indult. Hiányosságait felismerve született meg az igény az újra és 1772 között 17 kötet, kb címszóval ben 5 kötet függelék és két ábrakötet.

18 Főszerkesztője és 1200 címszó írója 1772-ig Diderot, társszerkesztője D Alembert, a kor legjelentősebb matematikusa. Szemlélete nem egységes, de az egész mű kiadása a felvilágosodás eszmeiségét hirdeti. Az enciklopédia jelen volt minden magyar arisztokrata könyvtárában a felvilágosult abszolutista uralkodóknál. Jelentős hatást gyakorolt az amerikai alkotmányra is.

19

20 Rokokó A rokokó: művészeti stílus a 18. század első felében; rocaille = kagyló Jellemzi: könnyedség, játékosság, miniatürizálás belsőépítészet (tükrök, kacskaringók, hajlatok) festészet (erotika, Cupido, Ámor, szép rendetlenség ) szobrászat (porcelán, Meissen) irodalom (bravúros játékosság, csengő-bongó formák, szabadszájú, szellemes, vidám)

21 Casanova ( ): Emlékiratok Pope ( ): Fürtrablás (vígeposz) Csokonai ( ): Anakreoni dalok La Mettrie ( ): Az élvezet művészete, A gyönyör iskolája

22 Az angol felvilágosodás: Defoe és regénye, a Robinson Crusoe Daniel Defoe (1660 k. 1731) Robinson Crusoe (1719) Alexander Selkirk skót tengerész története szolgált alapul

23 Nem kitaláció igaz beszámolás, hiteles történet Műfajteremtő a robinzonád mint regénytípus Vissza a természethez? (lásd: Rousseau: Emil számára egyetlen olvasmányként Defoe könyvét ajánlja)

24 A főhős átlagpolgár, aki mégis a jég hátán is megél A sziget felértékeli az elemi emberi tevékenységeket, az ember erejének, képességeinek próbája Emberi alapérték az otthon és a hivatás Robinson magárautaltságában találja meg és teremti meg ezt

25 Jonathan Swift: Gulliver utazásai (1726) Swift: Gyűlölöm és megvetem az embernek nevezett állatot. A Gulliver utazása a világirodalom legnagyobb szatírája A szatíra célpontja: az önhittség, a nagyképűség, az ostobaság, a fontoskodás, az arányérzék-tévesztés

26 A főhős (nem az író szócsöve, az író őt is iróniával ábrázolja): átlagos műveltségű polgár, hajóorvos,

27 Liliput az angol parlamentarizmus és pártharcok (az alacsony és a magas sarkúak pártja toryk és whigek) Az ellenséges ország: Blefuscu A casus belli: melyik oldalon törjük fel a tojást

28 Brobdingnag a felvilágosult abszolutizmus országa Az óriáskirály szavai: Lám, milyen megvetendő dolog az emberi hiúság, hiszen ilyen apró férgek is utánozhatják! Fogadni mernék, hogy ezek között a teremtmények között is vannak kitüntetések és címek.

29 Laputa a Repülő Sziget, a tudósok országa (a tudósok értelmetlen találmányokon törik a fejüket) (A Repülő Sziget egy óriási gyémántdarab, amelyet az ég és a föld között a mágneses erő mozgat) A tudósok egyik nevezetes találmánya a gyapjatlan juh

30 A Nyihahák országában az emberek, azaz a jehuk, úgy látszik minden állat közül a legkevésbé taníthatók a legtöbb, amit képességeikkel egyáltalán elérhetnek: terheket cipelni, vagy ide-oda vonszolni. De szent meggyőződésem, hogy ennek oka kizárólag gyalázatos és konok természetük; nagyon ravaszak, alattomosak, mindenkit becsapnak, s rendkívül bosszúállóak; erősek és szívósak, viszont igen gyávák, minek következtében pimaszok, elvetemültek és kegyetlenek."

31 Jámbor javaslat Legkegyetlenebb pamfletja konkrét humánus politikai célokat szolgál: a meggyötört írek védelmét.

32 Jámbor javaslat Az ír kérdést máig sem oldották meg, az ő Jámbor javaslata mint minden Stift-mű mindenesetre ad absurdum viszi a problémát: a fölös számban születő ír gyermekeket föl kell hizlalni és mint ízletes malacokat értékesíteni: a jómódú angolok szívesen megvennék és megennék őket...

33 Jean-Jacques Rousseau ( ) Genf Ermenonville (lásd: Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz) Kispolgári családból származik. Neveltetése és iskolázottsága hiányos. Anyja halála után egy fiatal hittérítőnő, Warrenné veszi pártfogásba, s itt szerzi meg műveltsége alapjait.

34 az Emile miatt menekülnie kell Franciaországból Svájc, majd Anglia (üldöztetési kényszerképzetek) 1770: újra Franciaország 1777: Ermenonville (Csokonai:... mint egy Russzó Ermenonvillében ) 1778.

35 Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól: Az első ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a polgári társadalmat.

36 Vissza a természethez! Rousseau gondolkodásának, munkásságának középpontjában a kultúrkritika áll. Közhellyé vált jelszava: Vissza a természethez!, nem a természethez való visszatérést jelenti, hanem filozófiai indíttatású.

37 Emil vagy a nevelésről című nevelési regény Emil és <-> Zsófia nevelésének irányítása a civilizáció és természet kettéválása, mely döntésre kényszeríti az embert, választania kell melyik részének tekinti magát: ember lesz, vagy polgár Minderről úgy ír, hogy összes gyermeke árvaházban nevelkedik

38 Júlia vagy az új Heloise szerelem Júlia vagy az új Heloise. Középpontjában Saint Preux, a házitanító és tanítványa, Júlia bárókisasszony herceg szerelme áll, Alapja a kultúrtörténet egyik leghíresebb szerelme, a férfiasságától megfosztott szerzetes, Pierre Abelard és Heloise középkori története.

39 Társadalmi szerződés: Filozófiai, politikaelméleti munka, melyben a népfelség jogát hirdeti. Felfogása szerint a természetes állapotban létezett egyfajta szerződés az uralkodó és a nép között, s ezt kellene felújítani. Az uralkodó csak megbízott személy, bármikor leváltható a nép által

40 A német klasszicizmus Sturm und Drang (=vihar és előretörés): A fiatal Németország szellemi mozgalma a XVIII XIX. század fordulóján. (kb között) Az elnevezés Klinger 1755-ös hasonló című drámájából ered.

41 Radikális szakítást a merev klasszicizmussal, mindenfajta kötöttséggel, a szabadság és az énkultusz jegyében. A mozgalom eszménye: a zseni és a természetes ember

42 Johann Wolfgang Goethe ( ): Kiteljesedett életet és életművet hagyott hátra, már életében klasszikusként tisztelték. A XVIII., XIX. század eleje összes stílusirányzatában alkotott: rokokó, Sturm und Drang, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika.

43 Faust Az életmű központi műve. Többször is nekifut: 1775: Ős-Faust 1808: Faust 1. rész 1832: Faust 2. rész A Faust az európai kultúra egyik jelképe melynek lényege a meg nem elégedés, a teremtő nyugtalanság, az emberi kiteljesedésért vívott küzdelem.

44 A téma nem saját lelemény. A tudós, aki eladja lelkét az ördögnek, már a középkori német népkönyvekben szerepel, s feldolgozta Marlowe is Doktor Faustus címmel.

45 Műfaja: világdráma, emberiségköltemény ember és világ alapvető kérdéseit feldolgozó mű drámai költemény vagy lírai dráma nem a külsődleges drámai cselekmény a fontos hanem a szereplők gondolatai, önmagukkal és környezetükkel folyatott vitája

46 Drámai költemény: A 19. sz. jellemző műfaja Olyan drámai mű, amely nem színpadi előadásra, hanem csupán olvasásra készült, középpontjában filozófiai kérdések állnak Az emberi lét, a történelem végső kérdéseire keresi a választ

47 Az elnevezés Shelley: Megszabadított Prométeusz című művének műfajmegjelöléséből ered. (Calderon: Az élet álom; Milton: Az elveszett paradicsom; Byron: Manfred, Káin; Ibsen: Peer Gynt)

48 A prózaíró: 1774: Werther szerelme és halála szentimentális levélregény Wilhelm Meister tanulóévei Wilhelm Meister vándorévei nevelési ill. fejlődési regény (nevelési regény = egy külsődleges pedagógiai szempont alapján történik meg a személyiség alakítása, formálása; fejlődési regény = a személyiség önfejlődése a külső és belső hatásokra)

49 Lírája : Vándor éji dala (1780.): Goethe egy vadászház falára írta fel a verset, s halála előtt elment még egyszer megnézni. Szövegszint: A vándor alkonyatkor úton van a megpihenés, a cél felé.

50 Tágabb értelmezés: Az úton levés az életben való vándorlás jelképe a születéstől a halálig tartó ív az élet megpróbáltatásaiban megfáradt ember vágya szólal meg a végső megnyugvásra. Az ember halála a megnyugvás.

51 Balladák: A Tündérkirály: Német népmondára építkezve ill. nemzetközi vándormotívum alapján készült a ballada. A párhuzamosan futó párbeszédeket a kisfiú személye köti össze. A vágtatás egyszerre menekülés a halál elől és rohanás a halálba.

52 Schiller ( ): Drámái: Haramiák lovagdráma; Ármány és szerelem polgári dráma; Tell Vilmos; Don Carlos Schiller tragédiáinak alapvető kérdése a szabadság problémája. A hősök számára a halál nem tragikus, hiszen éppen haláluk révén részesülhetnek az eszmék teljességéből, az istenek örökkévaló világából.

53 Voltaire ( ) Eredeti neve: Francois-Marie Arouet. Polgári családból származik. Jogot végez ben egy gúnyverséért a Bastille-ba zárják ban összetűzésbe keveredik egy arisztokratával. Mikor elégtételt akar venni, a nemes megvereti szolgájával.

54 El kell hagynia Franciaországot, Angliába utazik. Itt alakítja ki magáról az egész Európában elterjedt Voltaire-képet. Jellemzői: életművészet, aktivitás, hit az emberi értelem erejében, harc a zsarnokság és a dogmák ellen között Lady Chatelet pártfogását élvezi, kelet-franciaországi kastélyban él.

55 : II. Frigyes udvarában él. 1758: Ferneyben települ le, a francianémet-svájci határon. 1778: XV. Lajos halála után visszatér Párizsba, s belehal az ünneplésbe. A kor írófejedelme. Uralkodók hódolnak előtte. Névtelen ill. álnéven írt leveleivel izgalomban tartotta egész Európát.

56 Műveit sziporkázó szellemesség és irónia jellemzi Történelemszemlélete: A világ eseményeinek története jóformán nem egyéb bűntettek történeténél. Deistaként vitatkozott az ateistákkal: ha isten nem volna, ki kellene találni. Szállóigévé lett mondata a dogmatizmusra, a vallás köntösében elkövetett bűnökre: Tiporjátok el a gyalázatost! Ifjúkora optimizmusát élettapasztalatai s a történelem eseményei (pl. az 1755-ös lisszaboni földrengés, a hétéves háború kirobbanása 1756-ban) ingatták meg

57 Candide vagy az optimizmus

58 Regény: Az ókori hagyományokra visszanyúlva a XVIII. század közepétől a meghatározó műfaj a regény lesz. A polgárság igénye már saját mindennapiságára vonatkozik, ezt pedig a regény hivatott kielégíteni. (<-> a fenséges eposszal) Egyszerre nyújtja a szórakozást, az önismeretet, az információforrást, az életmodell-állítást.

59 Korai regény 1.) Próbatételes kalandregény: A regény kezdő és végpontja adott. A kezdőpont: a főhőst kimozdítják addigi állapotából, végpont: felkötik vagy megjavul. Közte tetszőlegesen növelhető számú, kalandok sorozata. 2.) Hétköznapi kalandregény: a színhely a társadalmi élet perifériája, a bűnözők, a nyomorvilág. Fölerősödik a környezetrajz, hiteles a szociális háttér. (Mark Twain: Koldus és királyfi; Dickens: Twist Oliver) 3.) Fiktív életrajzi regény: Megjelenik a jellemfejlődés, a lélekábrázolás csírája.

60 Candide műfaja Tézisregény Utaztatóregény

61 Tézisregény Egy filozófiai bölcselet, etikai állítás igazolása vagy cáfolása a műben. A tézis a mű folyamán nem változik, a szereplők viszonya statikus az állításhoz. Kiindulópont: Leibniz ( ) német filozófus Teodicea (=istentan) című művéből kiragadott állítás: Az adott világ a lehetséges világok legjobbika, máskülönben nem lett volna ésszerű Istennek, hogy egyáltalán teremtse ez a lex optimi, az optimizmus törvénye. A szövegkörnyezetből kiragadott állítást Voltaire könnyedén cáfolja.

62 Leibniz a gondolkodástörténet egyik legjelentősebb alakja, filozófus, matematikus, fizikus, a formális logika megalkotója.

63 Utaztatóregény pikareszkregény (=csavargóregény) próbatételes kalandregény.

64 szereplők A főhős Candide ( tiszta, ártatlan, jámbor, együgyű ), szerelme Kunigunda (Candide reményeinek a megtestesítője), nevelője Pangloss mester (Leibniz együgyű szócsöve), Kunigunda bátyja a nemesi gőg megszemélyesítője, Martin a pesszimizmus képviselője, Cacambo Candide hűséges kísérője

65 Kiindulópont: Vesztfáliában kezdődik, Törökországban fejeződik be. Helyszínek: Bulgária, Hollandia, Lisszabon, Cádiz, Buenos Aires, Paraguay, Fülesek országa, Cayenne, Eldorádó, Surinam, Bordeaux, Párizs, Portsmouth (Anglia), Velence, Konstantinápoly

66 A szereplők életkora: Candide, Pangloss nem változik.; Kunigunda változik Candide számára Kunigunda jelenti az eszményt, életének, küzdelmének értelmét. Életkora, szépségének elvesztése azt jelzi a mű végén, hogy mi lesz az eszméből, eszményből mire eljut hozzánk, mire sajátunkká lesz.

67 Eldorado problémája: Az ideális társadalom, az anyagi jólét világa. A társadalmi szintű lex optimi megvalósulása. Candide mégis elvágyik innen, s ez nem csupán a próbatételes kalandregény poétikai következménye, hanem annak a felismerése, hogy önmagában a tökéletes társadalom nem biztosítja az ember boldogságát, amennyiben hiányzik a személyes motívum, a boldogság egyéni átélése.

68 A regény zárlata: vitatott. Ironikus. Groteszk távolság van a kalandok sorozata és a befejezés hétköznapisága között. Szarkasztikus módon állítja elénk a kispolgári életformát, mint az élet értelmét.

69 A műveljük meg kertjeinket! felszólítás a célirányos emberi munkát dicséri, hiszen a világban a káosz, az ésszerűség és a gondviselés hiánya uralkodik, ezért legalább a magunk szabta szűk keretek között próbáljuk megvalósítani a rendet és a harmóniát.

70 Voltaire válasza: a tevékenység dicsérete Vár a munka a kertben A három rossz, amitől a munka távol tartja az embert: az unalom, a bűn, a nélkülözés