SOM MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 3/2009

Átírás

1 1 SOM MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 3/2009 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS JÓVÁHAGYVA A 35/2010. (IV. 13.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL A HÉSZ ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK ELFOGADVA A 6/2010. (IV. 14.) SZÁMÚ RENDELETTEL VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT ÁPRILIS

2 2 ALÁÍRÓLAP TELEPÜLÉSTERVEZÉS:.. LŐRINCZ PIROSKA TELEPÜLÉSRENDEZŐ TERVEZŐ TT /2007 VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT 7400 KAPOSVÁR, LOSONC UTCA 1. TEL/FAX: TÁJRENDEZÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM:. VINCZE ATTILA TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ VEZETŐ TERVEZŐ TK /12 PAGONY TÁJ-ÉS KERTÉPÍTÉSZ KFT 1111 BUDAPEST, BUDAFOKI ÚT 53. TEL.: KÖZMŰ, HÍRKÖZLÉS:.. HANCZÁR ZSOLTNÉ VEZETŐ TERVEZŐ MK: BÍRÓ ATTILA VEZETŐ TERVEZŐ MK: KÉSZ KÖZMŰ ÉS ENERGETIKAI TERVEZŐ KFT 1016 BUDAPEST, NAPHEGY UTCA 26. TEL: KÖZLEKEDÉS: HECKENAST JUDIT VEZETŐ TERVEZŐ TRk-T: HECKENAST&HECKENAST BT 1146 BUDAPEST, ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÚTJA 2. TEL.:

3 3 TARTALOMJEGYZÉK SOM MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 3/2009 Előzmények Jóváhagyott munkarészek 1. Településszerkezeti terv és leírás 1.1. Településszerkezeti terv leírás 1.2. Módosított településszerkezeti terv M=1: Helyi építési szabályzat és szabályozási tervek 2.1. Helyi építési szabályzat 2.2. Szabályozási terv 1. M=1: Szabályozási terv 2. M=1: Daránypuszta szabályozási terv M=1: Szőlőhegy szabályozási terv M=1:4000 Alátámasztó munkarészek 1. Biológiai aktivitásérték számítás 2. Tájrendezési és környezetalakítási javaslat 3. Közlekedési javaslat 4. Közművesítési és elektronikus hírközlési javaslat Terviratok -az érdekelt államigazgatási szervek és a szomszédos önkormányzatok véleményei, észrevételei -válaszok a beérkezett véleményekre, észrevételekre -a január 7-i egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve -az állami főépítész záró szakmai véleménye

4 4 NYILATKOZAT Alulírott Lőrincz Piroska - településrendező tervező, TT / nyilatkozom, hogy a tervdokumentáció megfelel a magasabb rendű terveknek és egyéb jogszabályoknak. Kaposvár, augusztus 19. Lőrincz Piroska

5 5 Előzmények Som jelenleg hatályos településszerkezeti tervét az Önkormányzat 52/2005.(IX. 21.) számú határozatával, a helyi építési szabályzatát a 11/2005.(IX. 22.) számú rendeletével hagyta jóvá. A településrendezési terv-módosítás készítését indokolja a község új településfejlesztési koncepciója, amelyet az Önkormányzat a 9/2009. ( ) határozattal hagyott jóvá, a település csatlakozása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéhez, a lakossági és gazdasági társaságok igényei, valamint a megváltozott jogszabályi környezet. A településfejlesztési koncepció főbb elhatározásai a településrendezési tervmódosításhoz: - üdülési, idegenforgalmi fogadási feltételek biztosítása - természeti és táji értékek, épületek védetté nyilvánítása - a zöldfelületi rendszer fejlesztése - gazdasági területek kijelölése környezetkímélő gazdasági tevékenység céljára - a temetőtől délre termálfürdő kialakítása, mellette a Kis-Koppány patakon látványtó létrehozása - Som és Daránypuszta között a 096, 097, 098 hrsz-ú ingatlanokon horgásztó és szabadidő-rekreációs kialakítása - sportpálya és szabadidőpark kialakítása a 020 hrsz.-ú ingatlanon - új lakó- és üdülőterületek kialakítása, az Ady Endre és Petőfi Sándor utcák kertvégein, illetve a temetőtől északra levő területeken - a településközpont rendezése. A módosított településrendezési terv a település adottságai mellett az Országos Területrendezési Tervben, a Balatoni Területrendezési Szabályzatban, az érdekelt államigazgatási szervek előzetes véleményében és a településfejlesztési koncepcióban leírtakat veszi figyelembe és tekinti kiindulási alapnak. A településrendezési tervbe beépítettük a megvalósulás előtt álló szennyvízcsatorna hálózat és -tisztítótelep tervét, az épülő térségi hulladéklerakó tervét, a központra készített környezetalakítási tervet, a 097 hrsz.-ú árok mellett tervezett tó tervét, az Önkormányzat korábbi, fürdőépítés céljára történt ingatlanértékesítését, a korábbi településrendezési terv örökségvédelmi hatástanulmányát és az annak alapján helyi védetté nyilvánított építészeti értékeket. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) országos övezetei közül Som község közigazgatási területét érinti (ld.: mellékelt térképkivonatokat): - országos ökológiai hálózat övezete - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Az OTrT szerkezeti terve szerint a tervezett nagysebességű vasút (Gyékényes- Budapest közötti szakasz) keresztülhalad Som déli részén.

6 Az Országos Területrendezési törvény július 4-i módosításának Somot érintő övezetei Az ország szerkezeti terve 6

7 7 Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

8 8 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

9 9 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének és Balaton Területrendezési Szabályzatának (BTSZ) övezetei közül Som község közigazgatási területét érintik a következő kiemelt térségi övezetek (ld.: a melléklet térképkivonatokat) : - magterület (Ö-1), - ökológiai folyosó (Ö-2) - térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1) - szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület (L-1) - ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület (A-1) - felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1) - vízeróziónak kitett terület (P-2) - térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület (H-1) - települési terület (U-1) - gazdasági terület (U-2) - általános mezőgazdasági terület (M-1) - kertgazdasági terület (M-2) - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (M-3) - erdőterület (E-1) - erdőtelepítésre alkalmas terület (E-2) - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (E-3) A BTSZ a 65. sz. főút nyomvonalát meglevőként tartja számon, a hatályos településrendezési terven szereplő elkerülő nyomvonalat nem jelöli. A BTSZ a Som keleti részén haladó Kaposvár-Siófok vasútvonalat országos vasúti mellékvonal kategóriába sorolja és térségi jelentőségű kerékpárutat tervez Siófok-Som- [Nagykónyi-Dombóvár] nyomvonalon.

10 A BTSZ SOMOT ÉRINTŐ ÖVEZETEI 3. Térségi szerkezeti terv 10

11 4.1. Ö-1 Magterület övezete; Ö-2 Ökológiai folyosóövezete; 4.2. T-1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Ö-3 Pufferterület övezete 11

12 4.4. L-1 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható 4.6. A-1 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete terület övezete 12

13 4.8. SZ-1 Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny P-1 Vízeróziónak kitett terület övezete terület övezete 13

14 14 4/12. H-1 Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez 4/13. U-1 Települési terület övezete U-2 Gazdasági terület övezete vizsgálat alá vonható terület övezete M-1 Általános mezőgazd. ter.övezete M-2 Kertgazd. ter. övezete E-1 Erdőterület övezete E-2 Erdőtelepítésre alkalmas ter. övezete

15 15 4/14. M-3 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Pontosított BTSZ övezetek A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1), az általános mezőgazdasági terület övezet (M-1) és a kertgazdasági terület övezete (M-2) határa a szőlőhegy tényleges ingatlanhatáraihoz került igazításra. Az erdőterület övezete (E-1) pontosításra került a településen található tényleges erdőterületeknek megfelelően. Területe a hosszúkás területű regionális hulladéklerakó kétoldali kiöblösödésénél csökkent. A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete a település területén apró, szétszabdalt, mozaikos foltokból áll. A településen kiépítésre kerülő regionális hulladéklerakó okafogyottá teszi más területeknek ilyen övezetbe sorolását.

16 16

17 17

18 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS JÓVÁHAGYVA A 35/2010. (IV. 13.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST & HECKENAST BT ÁPRILIS

19 19 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉS Településszerkezet Som község fő településszerkezeti eleme a történelem folyamán kialakult, a falun észak-déli irányban áthaladó út melletti beépítés, amely egyutcás falut alakított ki. A települést meghatározó egykori út, mára 65. sz. főútként hatalmas forgalmat bonyolít, ezáltal rontja az itteni életminőséget. A későbbiekben a keleti irányban a patakvölgy felé nyitott néhány utca mentesül a nagy gépjárműforgalom ártalmaitól. A település területének keleti határán észak-déli irányban van a Kis-Koppány patak völgye. A patak völgyében halad a Kaposvár-Siófok vasútvonal. A belterület majdnem közvetlenül az északi közigazgatási határvonal mellett fekszik. A keletről szomszédos Nagyberény belterülete pedig a keleti közigazgatási vonallal határos. A vasútvonal keleti oldalán - elszakadva az összefüggő belterülettől - az Örömhegy nyugati lejtőjén egy utcányi lakóterület alakult ki, innen szép kilátás nyílik a falura. Az ide vezető út volt eredetileg a Nagyberénybe vezető út. Később építették a belterület déli határán a 65. sz. főútból nyíló Dég felé vezető nagyberényi utat. A falu sajátossága, hogy a központi belterülettől 4 km-re található Daránypuszta, a Tab irányából érkező út és a 65. sz. főút kereszteződésénél. A 25 lakásból álló a településrész az utak találkozásánál, a hajdani levendula lepárló üzem mellett alakult ki, amely napjainkra elhagyott gazdasági terület romló és részben elbontott épületállománnyal, de még mindig tekintélyes méretű és mennyiségű épület utal az egykori tevékenységre. A falu közigazgatási területének déli határán található Simon-major, ahol egy szebb napokat látott, hatalmas fák között megbújó, omladozó kúria mellett állattartó telep működik. Az itteni közigazgatási határvonal Somogy megye határa is, a két szomszédos falu Iregszemcse és Magyarkeszi már Tolna megyéhez tartozik. A falutól nyugatra fekvő dombokon alakult ki a belterülethez képest nagy területű szőlőhegy, amely változatos dombvidék, a legmagasabb pontjáról szép kilátással tárul fel a falu. A közigazgatási terület középső részén, a szőlőhegytől délre jelenleg folyik a regionális hulladéklerakó építése, a megközelítését a 65. sz. főútról nyugatra kiépítendő út biztosítja. Som településszerkezetének a jellegzetességét adják a területi, geomorfológiai adottságok, valamint a történeti fejlődés úthálózata és a településstruktúra, amelynek legfontosabb elemei: - a kedvező és változatos természeti, táji, domborzati adottságok - a településszerkezet, a település- és tájkarakter sajátos elemei - a településközpontban álló műemlék rk. templom, az impozáns méretű helyi védettségű református templom, a főút melletti közösségi épületek - a település keleti határán húzódó Kis-Koppány patak völgye - a nyugati dombokon elterülő szőlőhegy - a meglevő természeti és művi értékek. A településrendezési terv készítése során az értékek megőrzése fontos szempont volt, de kiemelten kezeli a terv a tervezett új lakóterületi fejlesztést, amely nagyobb részt nem a mezőgazdasági területek rovására történne, hanem a meglevő nagy telekmélységű lakótelkek hátsó kertjeiben. Az új utcanyomvonalak finom ívei a

20 20 domborzati illeszkedést és a kedvező utcaképet szolgálják. A meglevő utcához való csatlakozást épületbontás nélkül kell megoldani, emiatt viszonylag hosszú utcák alakulnak ki, de a gyalogos utak biztosítják a szervesebb kapcsolatot a falu kiépült részéhez. A községközpontban több telek összevonásával lehetőség nyílik új közösségi, kereskedelmi, vendéglátó funkciójú épületek építésére és közösségi terek kialakítására. Új gazdasági területe kijelölése nem tervezett, a meglevő és a használaton kívüli telephelyek alkalmasak lennének gazdasági tevékenységre. A tervezett termálfürdő területi elhelyezkedése nem túl szerencsés a temető közvetlen szomszédsága miatt, de a megtörtént ingatlanértékesítésen nincs mód változtatni, a terv beültetési kötelezettségként kialakítandó zöldsávval választja el a temetőtől. A leendő fürdő által generált idegenforgalmi, üdülőterületi fejlesztés lehetősége az északi közigazgatási határ mellett lehetséges, a beruházás konkrét programjának hiánya miatt a két terület belső feltárása nincs megtervezve, de a magánutas megoldás biztosíthatja a telekalakításokat és a kiszolgáló utakat. Az idegenforgalmi terület déli oldalán levő völgyben lehetséges az eddig hiányzó közpark kialakítása, keleti végén egy tó létesítési lehetőségével. Az épülő térségi hulladéklerakó a külterület szerkezetében jelent változást, a feltáró út forgalma jelentős lesz, a lerakás a tájat erőteljesen átalakítja. A települést nyugatról elkerülő új főút nyomvonalának javaslata a domborzat és a saját közigazgatási terület figyelembe vételével történt, a falu életminőségének javítását szolgálva. A megvalósítását az Önkormányzatnak kell szorgalmaznia. A mezőgazdasági területeken nem tervezett jelentős változás, erdősítésre tervezett területek azonban vannak, így az erdőterületek növekednek. A 65. sz. főút mellett a falu és Daránypuszta között félúton működő vendéglő van, itt a tulajdonos igényét figyelembe vevő településfejlesztési döntésnek megfelelően fejlesztési és tóépítési lehetőséget biztosít a terv. A Somogy megye és Tolna megye határán fekvő település 2008-ban bekerült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései közé. A falu népessége január 1-én 730 fő volt. Az Önkormányzat jelentős népességnövekedésre számít a várható beköltözések és a Balaton közelsége miatt. Területfelhasználás A település közigazgatási területén a tervezett területfelhasználás röviden az alábbiak szerint jellemezhető: a) beépítésre szánt területek: - falusias lakóterületként tervezett a belterület legnagyobb része és az új lakóterületek A falusias lakóterületen legfeljebb kétlakásos lakóépültek létesíthetők. A lakóterület bármely építési telkén elhelyezhetők az OTÉK és a helyi építési szabályzat figyelembe vételével alapfokú intézményi ellátást biztosító létesítmények. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 - településközpont vegyes területként tervezettek a központban levő közintézmények és területi bővítésük

21 21 A településközpont vegyes területen elhelyezhetők a közösségi funkciójú, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kulturális, oktatási, egészségügyi épületek. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6 - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület A meglevő és tervezett gazdasági területek, ahol nem jelentős zavaró hatású és a környezet nem szennyező gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el, illetve a meglevő épületek ilyen célra használhatók, átalakíthatók. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,75 - különleges terület az idegenforgalmi fogadóhely-üdülőházak területe tervezett a termálfürdő területétől északra levő déli domboldalon. Ezen a területen elhelyezhetők az üdülési funkciót szolgáló szállásférőhelyek (üdülőházak), kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületek és azok kiszolgáló létesítményei A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 - különleges terület termál és strandfürdő területe, ahol a fürdőkomplexum, kereskedelmi szállásférőhelyek,(kemping, motel, sportszálló, stb.), sport- és szabadidős létesítmények, egészségügyi létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi szórakoztató-kulturális épület, valamint azok kiszolgáló létesítményei és szolgálati lakások (a tulajdonos és a személyzet számára) helyezhetők el A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,3 - különleges terület sportterület a lakóterület nyugati határán tervezett, a jelenleg állami tulajdonú területen A sportterületen a sportolás és szabadidős tevékenység céljára szolgáló építmények helyezhetők el. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,3 - különleges terület - temető a meglevő temető területe A temetkezést szolgáló és egyházi építmények elhelyezésére szolgál. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,1 - különleges terület szennyvíztisztító-telep az építés előtt álló szennyvíztisztító-telep területe a Kis-Koppány patak mellett A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,3 - különleges terület hulladéklerakó az épülő regionális hulladéklerakó területe a külterület középső részén, a szőlőhegytől délre, erdőkkel határolt területen A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,2 - különleges terület mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6

22 22 b) beépítésre nem szánt területek: - közlekedési és közmű területek többnyire a kialakult meglevő utcák, utak területei és a tervezett új utcák, utak területei, valamint a vasút területe. A belterületi közlekedési és közmű területeken törekedni kell a meglevő légvezetékek megszűntetésére, hosszabb távon föld alatti elhelyezésükre és az utcai fásítások megvalósítására. A 65. sz. főút számára a lakóterület elkerülésére új nyomvonalat jelöl ki a terv, a belterülettől nyugatra. - zöldterületek a tervezett közösségi célú, közparki funkciójú zöldterületek Zöldterületként tervezett a központi belterületen a temetőtől északra levő völgy és a Petőfi utca déli végénél levő útelágazás melletti terület, Daránypusztán az útcsatlakozásnál fekvő terület. A közcélú zöldterületek kialakításához tájtervező közreműködése szükséges - erdőterületek a meglevő erdők területei és az erdősítésre tervezett területek Az erdők területe növekszik, erdősítésre tervezettek a magasabb rendű tervekben kijelölt területek, illetve a vízerózió hatásainak kitett területek egy része. - mezőgazdasági területek a meglevő szántó művelési ágban levő mezőgazdasági területek, illetve a gyep, rét, legelő művelési ágban szereplő területek, a zártkert szőlőhegyi területe és a belterületi kertek A mezőgazdasági területek övezeti tagolása a magasabb rendű tervek övezeteinek figyelembe vételével történik, a tájképvédelmi és a talajvédelmi szempontokra figyelemmel. A mezőgazdasági területek nagysága csökken a tervezett erdősítések, a különleges idegenforgalmi és sportterületi fejlesztések miatt. - vízgazdálkodási területek a meglevő patakok, vízfolyások és vízelvezető árkok területei, medrei és parti sávjai, a tervezett tavak területei és parti sávjai valamint a viziközmű ellátást biztosító területigényes létesítmények területei - különleges beépítésre nem szánt egyéb területek a 096, 097 és 098 hrsz.-ú ingatlanokon kialakítandó horgásztó körüli szabadidő-rekreációs terület, ahol 2%-os beépítettséggel kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek, horgásztanyák és víziállások létesíthetők. A tervezett területfelhasználás szerint a jelenlegi belterület és a beépítésre szánt területek nagysága nőni fog a lakóterületi és az idegenforgalmi fejlesztési területek belterületbe csatolása miatt. A belterületbe csatolásra javasolt ingatlanok: - lakóterület bővítése céljából: 028/1 hrsz., 028/6 hrsz., 028/2 hrsz. egy része, 028/7 hrsz. egy része 081 hrsz., 082/1 hrsz., döntően szántó művelésű ingatlanok - idegenforgalmi fogadóhely és fürdő kialakítása céljából: 038 hrsz. egy része, 042 hrsz.,043/1 hrsz., 043/2 hrsz. 047/5 hrsz., 047/7 hrsz., 047/8 hrsz., döntően szántó művelésű ingatlanok

23 23 - sportterület kialakítása céljából: 020 hrsz., kivett műszerállás ingatlan - zöldterület kialakítása céljából: 040 hrsz., 038 hrsz. egy része, 047/9 hrsz. egy része, 047/10 hrsz. egy része, 047/1 hrsz., 044/2 hrsz., 044/3 hrsz. egy része, döntően gyep és nádas művelésű ingatlanok - közlekedési terület kialakítása céljából: 049/1 hrsz egy része, rét művelési ágú ingatlan 2. TÁJRENDEZÉS Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (ha) legkisebb alrészlet terület (ha) legnagyobb alrészlet terület (ha) átlagos alrészlet terület (ha) erdő ,9138 0, ,4576 2,7792 fásított terület ,7667 0,0082 1,5462 0,1352 gyümölcsös ,3164 0,0400 0,4350 0,1139 kert ,1347 0,0223 0,2311 0,0957 kivett ,8391 0,0029 7,8282 0,3154 legelő ,0146 0, ,5501 2,4386 nádas ,7542 0, ,0718 2,7284 rét ,3442 0,0062 5,2154 0,3963 szántó ,3419 0, ,8373 3,2296 szőlő ,3053 0,0146 0,2500 0,0898 Mezőgazdasági területek A település kiterjedt szántóterületekkel rendelkezik, amelyek között kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek is találhatók. A gyepterületek nagysága is jelentős. A mezőgazdasági területeken törekedni kell a termőhelyi adottságokhoz igazodó földhasználatra, a komplex szemléletű környezet- és tájgazdálkodásra, a környezetkímélő gazdálkodási módok alkalmazására. Erdők, fasorok, fás bozótok A község külterületének erdősültsége az országos átlagot meghaladja. A településen az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 345,4 ha üzemtervezett erdőterületet tart nyilván. Elsődleges rendeltetés Terület Gazdasági - faanyagtermelés 250,00 ha 250,00 ha Védelmi - talajvédelmi 86,10 ha - mezővédő 4,50 ha 90,60 ha Egyéb 4,80 ha Összesen 345,40 ha

24 24 A meglévő erdőterületek javarészt gazdasági rendeltetésűek. A településszerkezeti terv a beerdősült területeket erdőterület övezetbe sorolta. A dűlőutak menti fasorok olyan hagyományos tájszerkezeti elemek, amelyek tájképvédelmi szempontból meghatározóak. Az út menti fasorok fenntartás hiányában elbozótosodnak. A dűlőutak karbantartás hiányában elkátyúsodnak, a több éve nem használt és nem karbantartott utakon elindul az önerdősülés. A folyamat megakadályozására az utak karbantartási kötelezettségének betartása szükséges. Vízfolyások, vízfelületek A település vízfolyásai közül állandó vizű pataknak csak a Kis-Koppány tekinthető, a beléje torkolló kisebb völgyek patakocskái nyáron gyakran kiszáradnak. A Kis- Koppány-patak a Kötcse külterületén levő Felső-Póca területén ered, Ádánd keleti határában torkollik a Sióba, mely vizét a Dunába szállítja. 3.KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj és vízvédelem Som község a Kelet-Külső-Somogy kistáj területén található. A talajvíz mélysége egyenetlen, a magas löszfelszíneken meghaladja a 30 m-t, a völgyekben azonban 2-4 m között is lehet. A talajvíz általában kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, a Kis-Koppány völgyétől északra NKº, délre 25 NKº alatti. A rétegvizek mennyisége mérsékelt, 0,75 l/s.km² alatti, a területen m vízmélységből nyernek vizet. Som vízellátása a regionális vízvezetékrendszerről történik, amelyet a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. működtet. A településen számos háztartásban ásott kutakat is használnak. A területen a kedvező földtani adottságok következtében a rétegvizek és a talajvizek természetes védettsége megfelelő. Sérülékeny vízbázis nincs a területen. A települési kommunális szennyvíztisztító-telep elkészült, jelenleg próbaüzem folyik. A településen nincs nagyüzemi állattartó telep, a legnagyobb állatlétszám a Petőfi u. végén és a Simonmajorban (300 juh tartása és tenyésztése) található. Zajterhelés A lakóterület zajterheltségét leginkább a 65-ös főút közlekedési forgalma befolyásolja. Az úton nagy átmenő forgalom bonyolódik le (kb 6800 gépjármű/nap). Az út teherforgalma és környezetterhelése a regionális hulladéklerakó üzembe helyezését követően jelentősen megnövekedett, érdemi megoldást csak a települést elkerülő út kiépítése jelenthet. A vasút a települést közvetlenül érinti. Egyéb jelentős zajkibocsátó üzemi létesítmény a községben nem található.

25 25 Hulladék A település területén üzembe állt a regionális hulladéklerakó telep. A települési szilárd hulladékot a siófoki ZÖLDFOK Rt gyűjti be és szállítja el. A kiemelt hulladékáramok közül egyedül az egészségügyi hulladékot gyűjtik szelektíven, ennek éves mennyisége 15 kg, a településen dolgozó háziorvos látja el a megszüntetéssel kapcsolatos feladatokat. A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük. Hulladék mennyiség Települési szilárd hulladék 94 t/év Települési folyékony hulladék 285 m 3 /év Kommunális szennyvíz iszap nem keletkezik Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok n. a. A településen illegális hulladékdepók, hulladéklerakók nincsenek. Somban dögkút nem üzemel, de nem működő, lezárandó dögkút található a 012 hrsz. területen, mérete 30m³. 4. KÖZLEKEDÉS Országos utak: A települést négy országos út érinti: a 65. sz. főút, a 6402j. és 6511j. mellékutak, valamint a 64306j. vasútállomáshoz vezető út. A 65sz főút a település központi belterületén észak-déli irányban halad át, Siófok és Szekszárd felé teremti meg az összeköttetést. A 6402j. út a központi belterület déli részén ágazik ki a főútból, Mezőkomárom, Dég felé ad kapcsolatot. A 6511j. út a daránypusztai részen indul a főúttól, és Tab felé vezet. A vasútállomáshoz vezető út a 6402j. útból ágazik ki, annak nagyberényi szakaszán. Országos utak tervezett fejlesztései: Az országos és a megyei tervek, valamint a BTSZ szerint a települést a 65sz. főútnak a meglévő nyomvonalon történő korszerűsítése érinti országos útfejlesztésként. A magasabb rendű tervek szerint kisebb hálózatfejlesztés is érinti Som közigazgatási területét, mellékút kiépítése tervezett Nyim és Bábonymegyer között a 65140j. Nyimi bekötőút folytatásában, meglévő földutak felhasználásával. A tervezett nyomvonal egy rövid szakaszon átszeli Som közigazgatási területének nyugati szélét. A tervezett útra részletes tervek még nem készültek, szabályozási terv szinten majd azok alapján lehet a nyomvonal számára a területet biztosítani. A településszerkezeti terv a 65. sz. főúttal kapcsolatban jelentősebb fejlesztést javasol, a főút számára a lakóterületet elkerülő új nyomvonalat jelöl ki, a belterülettől nyugatra. A TSZT szerinti nyomvonal Som közigazgatási területének északi részén egy körforgalmú csomóponttal indul a jelenlegi nyomvonalból, és a belterülettől délre tér vissza ahhoz. A tervezett elkerülésre részletes közlekedési tervek még nem készültek, szabályozási terv szinten majd a részletes úttervek alapján lehet a nyomvonal számára a területet biztosítani.

26 26 Az országos úthálózat tervezési kategóriák szerinti besorolása az alábbi: 65sz. II. rendű főút: K.III.B., B.IV. b-c 6402j. út: K.V.B. 6511j. út: K.V.B j. út: K.V.B., B.V. c-c tervezett Nyim-Bábonymegyer összekötés: K.V.B. Települési utak: A település helyi úthálózatát kiszolgáló, ill. lakóutak, erdő- és mezőgazdasági utak, dűlőutak alkotják. Települési utak tervezett fejlesztései: Belterület A terület kialakult úthálózata, szerkezete megmarad. A kialakult utcahálózatot kiegészítő, kibővítő utcanyitások tervezettek. Zártkerti úthálózat, külterületi utak A település legfontosabb helyi külterületi útja a térségi hulladéklerakóhoz vezető út, a nyomvonal és az útterület, a tervelőzményeknek megfelelően, már biztosított. A területfejlesztéssel nem érintett zártkerti részek (Szőlőhegy) utcahálózata a zártkerti forgalom számára eltűrhető adottság. A terület fő megközelítő útjának lehet csomópontja a 65sz. főút tervezett elkerülő nyomvonalával. A mező- és erdőgazdasági utak, külterületi utak esetében az útszélesítés lehetősége az út menti beépítés szabályozásával biztosítható. A mezőgazdasági utak melletti építmények elhelyezésének szabályozása a mezőgazdasági járművek akadálymentes közlekedése érdekében is szükséges. A helyi úthálózat az alábbiaknak megfelelő tervezési kategóriák szerinti besorolást kapja: kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-c önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII. önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII. helyi külterületi utak: K.VI.C. Gyalogos felületek, kerékpárút, turistaút: A gyalogos közlekedéssel kapcsolatos legfontosabb helyi feladat a járdaépítés. Az országos és megyei tervek szerint térségi jelentőségű kerékpárút fog haladni a 65sz. főút mentén, a Siófok-Som-[Nagykónyi-Dombóvár] nyomvonalon. A kerékpárút somi szakaszára részletes tervek még nem készültek, a kerékpárút valószínűleg nem mindenütt fér el a közút területén belül. Kerékpárút tervezett Som és Nagyberény között a Siófok és Környéke Társulás kistérségi turisztikai kerékpárút-hálózatának (kerékpárutak/kerékpáros útvonalak/mezőgazdasági utak hálózata) részeként. A településszerkezeti terv az engedélyezési tervekben kidolgozott nyomvonalat tartalmazza. Parkolás, rakodás: A parkolást, rakodást alapvetően az OTÉK szerint kell megoldani, telken belül. A közterületi parkolás legalizálásához és szabályozásához helyi parkolási rendeletet kell alkotni.

27 27 Tömegközlekedés: A tömegközlekedési ellátást továbbra is a helyközi autóbuszjáratok és a vasútvonal biztosíthatják. Vasúti területek: A Som keleti/déli részén haladó Kaposvár-Siófok vasútvonal országos vasúti mellékvonal. Somon a központi belterületnél és Daránypusztánál is van megálló. Az OTrT szerkezeti terve szerint a tervezett nagysebességű vasút (Gyékényes- Budapest közötti szakasz) keresztülhalad Som déli részén. 5. KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A településszerkezeti terv-módosítás készítése során adottságként kell kezelni azokat a közműbázisokat, közműhálózatokat és létesítményeket, valamint azok védelmét szolgáló terület igényeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek. Ilyenek a vízmű kutak, vizes élőhelyek, stb., továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak. A tervezés során tehát területfelhasználást korlátozó adottságként kell kezelni: Vízellátás területén: A vízmű kutakat, az üzemen kívüli vízmű kutat és a mélyfúrású kutat, azoknak vízbázis védelmét nyújtó kijelölt hidrogeológiai védőidomát. Korlátozó adottság a vízellátó gerincek nyomvonala, a vízmű területek és a vízelosztás jelentősebb állóeszköz értékű, nagyobb átmérőjű vezetékei. Szennyvízelvezetést, kezelést érintően: a szennyvíz-főgyűjtő hálózat nyomvonalát és a szennyvízátemelő műtárgyat védőidomával, a szennyvíztisztító telepet és annak védőidomát. Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában: a vízfolyások, tavak, patakok és a jelentősebb árkok és azok mederkarbantartó sávjainak területigényét. Villamosenergia ellátás vonatkozásában: a település belterületi határának déli részénél áthaladó Siófok-Kaposvár 120 kv-os vezeték nyomvonalát és az abból induló 20 kv-os gerinchálózatokat. Földgázellátással kapcsolatosan: a településre észak-nyugati irányból érkező nagy-középnyomású szállítóvezeték nyomvonalát biztonsági övezetével és a gáznyomáscsökkentő állomást. Elektronikus hírközlés vonatkozásában: a település területén észak-déli irányban áthaladó Siófok-Dombóvár gerinchálózatot és a vezeték nélküli szolgáltatás létesítményét. Nagyon indokolt esetben természetesen a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll a területfelhasználást korlátozó adottságként rögzített hálózatoknak

28 28 és létesítményeknek a helyváltoztatására is, de a megvalósítása várhatóan költségigényessége miatt nem lesz gazdaságos. A kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet a gazdaságosság kérdésében dönteni. 6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Som település területét érinti -az OTrT övezetei közül -az országos ökológiai hálózat övezete -a BTSZ övezeti közül -a magterület övezete -az ökológiai folyosó övezte -a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Natura 2000 terület a településen nem található. A településen található idős fák közül öt fa természeti emlékként védelmet kap, közöttük a település északnyugati határához közel eső Patkó Bandi fája (termetes, idős eperfa) és a központi belterülettől dél-délnyugatra fekvő, Erzsébet királyné emlékére ültetett facsoport (cca. 100 éves kocsányos tölgyek). A természeti emlékek védelem alá vonásáról az ingatlantulajdonosokat értesíteni kell. A település területére egyedi tájérték felmérés nem készült. A magterület és az ökológiai folyosó terület övezete által érintett területeket, valamint a helyi jelentőségű természeti emlékeket az 1. sz. melléklet és a településszerkezeti terv tartalmazza.

29 29 1. sz. melléklet Természet és tájvédelem 1. Az országos ökológiai hálózatba tartozó területek helyrajzi számai: 1.1. Magterületbe tartozó ingatlanok helyrajzi számai: 0281b, 0287a,b, 0289a, 0291a, 0292, 0293a,b,c,d,f, 0294, 0268a,b,c,d,g, 0264/1a,b, Ökológiai folyosóba tartozó ingatlanok helyrajzi számai: 049/1b, 048, 044/3a,b, 047/10a,c,d,f, 047/3, 049/1b, 072/1, 072/2a,b, 073, 070a,b, 086, 067, 068, 069, 066, 087, 089/5, 090, 089/4, 089/3a,b, 088, 089/1a,b, 0196, 0112/2 v 3, a,b,c,d,f,h,j,k,l,m, 0197/1, 0197/2, 0197/3, 091a,b, 084, 085/1, 085a,b, 83a,b,c,d, 077/3, 077/4, 079, 077/2, 077/7b,c, 078, 077/8, 077/6, 077/5b 0203, 0204, 0206a,b,c,d, 0210, 0205, 0207, 0208, 0279/5, 0211a,b,c,d, 2.A tájképvédelemi terület övezete által érintett ingatlanok helyrajzi számai: 049/1b, 048, 044/3a,b, 047/10a,c,d,f, 047/3, 049/1b, 072/1, 072/2a,b, 073, 070a,b, 086, 067, 068, 069, 066, 087, 089/5, 090, 089/4, 089/3a,b, 088, 089/1a,b, 0196, 0112/2 v 3, a,b,c,d,f,h,j,k,l,m, 0197/1, 0197/2, 0197/3, 091a,b, 084, 085/1, 085a,b, 83a,b,c,d, 077/3, 077/4, 079, 077/2, 077/7b,c, 078, 077/8, 077/6, 077/5b 032/3, 032/4, 032/11, 032/16, 032/12, 031, 029, 028/7, 028/8, 032/8, 032/7, 032/6, 032/17a,b,c,d,f,g,h, 032/9, 032/2, 028/3, 027, 028/12, 028/11, 028/10, 028/9, 028/2, 026, 024, 025, 021a,b,c,d, 019, 017, 016, 018/1, 018/2, 015, 018/7a,b,c, 018/3a,b, 014a,b,d,f, 010/b 3. Egyedi természeti emlékek Szám hrsz faj átmérő Morus nigra Patkó Bandi fája d 1,20 m Robinia pseudoacacia határfa d 0,80 m Quercus robur-facsoport Sissy-fák d 0,60 m cseresznye szőlőhegyi fa d 0,70 m cseresznye szőlőhegyi fa d 0,70 m

30 30 7. KUTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM A kulturális örökségvédelem alapjául a 2005-ben elfogadott településrendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmány és értékvizsgálat szolgált. Ennek alapján történt a helyi művi értékek védetté nyilvánítása, amelyet továbbra is fenntart jelen rendezési terv. A 2005-ben készített örökségvédelmi hatástanulmányhoz képest csupán annyi a változás, hogy a helyi védelem alatt álló daránypusztai magtár épületét időközben statikai veszélyeztetettségre hivatkozva lebontották, így nem szerepel a védett épületek listájában. A műemléki környezet területe a településközpontban nagyobb lett a tervezett telekösszevonás miatt. Az örökségvédelemmel kapcsolatos szabályokat a helyi építési szabályzat tartalmazza. A település fejlődése, a lakosság identitástudata, a tájképi értékek megtartása és az idegenforgalmi vonzerő erősítése céljából fontos az épített örökség megőrzése és megfelelő karbantartása. Az új építéseknél fontos szempont kell legyen az építészeti értékek hagyományos formáinak, anyaghasználatának alkalmazása és a kialakult településképbe megfelelő módon való illesztése, az összhang biztosítása. Ez az iránymutatás különös jelentőségű az idegenforgalmi fejlesztésre kijelölt területeken.

31 2. sz. melléklet 1. Műemlék Művi értékek védelme Római katolikus templom Ady E. u.- Kossuth L. u. sarok 24 hrsz. 2. Műemléki környezet 1 Lakóház és udvar Kossuth L. u /1 hrsz. 2 Önkormányzati épületek Ady E. u hrsz. 3. Lakóház és udvar Petőfi S. u hrsz. 4. Lakóház és udvar Petőfi S. u hrsz. 5 Lakóház és udvar Petőfi S. u hrsz. 6. Lakóház és udvar Petőfi S. u hrsz. 7. Bolt, italbolt Ady E. u hrsz. 8. Lakóház és udvar Táncsics köz 195 hrsz. 9. Lakóház és udvar Táncsics köz 196 hrsz. 10. Lakóház és udvar Kossuth L. u hrsz. 3. Helyi jelentőségű művi értékek 1 Református templom Kossuth L. u /1 hrsz. H1 2 Háborús emlékmű Kossuth L. u /1 hrsz. H2 3. Református parókia Kossuth L. u /2 hrsz. H1 4. Lakóház Petőfi S. u hrsz. H1 5. Lakóház Ady E. u hrsz. H2 6. Temetői kereszt Temető 32/1 hrsz. H2 4. Helyi értékvédelmi terület 1 Temető területe 32/1 hrsz. ht 5. Régészeti lelőhelyek 1. Simon major mellett (vaskori, rézkori) Hrsz. Művelési ág 0250 Szántó 0252 Udvar (major) 2. Daránypuszta mellett (rézkori) Hrsz. Művelési ág 0208 rét 0209 út 0221/1 rét 0257 közút 0278/8 szántó

32 /2 udvar 0279/3 udvar 0279/4 út 0279/5 udvar 3. Pusztai dűlő (középkori, római kori) Hrsz. Művelési ág 05 szántó 09 szántó 0100 út 0103 legelő 0105 szántó, legelő,erdő 0106 rét, legelő 0108 út 0109 szántó 0110 út 0111 legelő, erdő 0101 szántó 0163 szántó 4. Daránypuszta (középkori) Hrsz. Művelési ág 0190 szántó 0192/10 udvar 0192/11 udvar 0192/12 udvar 0192/13 udvar 0192/14 udvar 0192/15 udvar 0192/16 udvar 0192/17 udvar 0192/18 udvar 0192/21 udvar 0193/1 erdő 5. Ocsmány puszta (középkori) Hrsz. Művelési ág 0209 út 0216 udvar(major) 0217 szántó

33 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADVA A 6/2010. (IV. 14.) SZÁMÚ RENDELETTEL VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST & HECKENAST BT ÁPRILIS

34 34 Som Község Képviselőtestületének 6/2010.(IV. 14.) sz. rendelete Som helyi építési szabályzatáról Som Község Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvényre (a továbbiakban: BTSZ) figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános előírások 1. (1) A rendelet hatálya Som község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait az e rendeletben, valamint az ennek mellékletét képező szabályozási tervekben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben a BTSZ és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni. (4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei: a) a külterületi és a belterületi határvonal b) a tervezett szabályozási vonalak c) az övezeti és építési övezeti határok, jelek d) az övezeti és építési övezeti előírások e) az építési határvonalak f) az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek g) a sajátos jogintézmények h) az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei j) az elvi építési engedély kérési kötelezettség k) a beültetési kötelezettség. (5) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb, irányadó elemek változtatása a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet. (6) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki. A már beépült telek nem osztható meg, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.

35 35 (7) Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti érték védelmi követelményeknek, valamint az illeszkedés szabályainak. Beépítésre szánt területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekben csarnokjellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan történhet. (8) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezés során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell. (9) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait. (10) A beépítésre szánt területen különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen létesíthető, a többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését. A terepszint alatti építmény legfeljebb egy szint mély (-3,5 m.járószint ) lehet. A beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti építmény a telek 10%-át nem haladhatja meg és legfeljebb egy szint mély (-3,5 m járószint) lehet (11) A település területén az 1,5m²-nél nagyobb felületű tájékoztató- és hirdetőtáblákat le kell bontani. 1m²-nél nagyobb új hirdetőberendezés a település külterületén nem helyezhető el. A belterületen különálló hirdetőberendezés nem helyezhető el, új hirdetőberendezés az épülethez igazodóan, annak karakterét nem rontva helyezhető el. (12) Haszonállattartás céljára szolgáló épületet és trágyatárolót a lakó és intézményi funkciójú épületektől legalább 10 m-re, a telek hátsó kertjének irányában kell elhelyezni. Az állattartással és állattartó épületekkel kapcsolatos jogszabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. (13) A település területén a különleges idegenforgalmi területek kivételével lakókocsi, lakókonténer és konténer csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el. (14) Az elvi építési engedély kérési kötelezettséggel érintett ingatlanokon konkrét beruházási szándék esetén az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi engedélyezési tervben kell a beépítés funkcionális elrendezését, építészeti karakterét és műszaki feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

36 36 (15) A település közigazgatási területét jelentős mértékben érinti a vízeróziónak kitett terület övezete is. Az ilyen érintettségű területeken tervezett építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat és folyamatokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. Az épületek tervezése során alkalmazkodni kell a morfológiai adottságokhoz és a földtani felépítéshez. Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vízelvezetés a meglévő és a kialakuló épített környezet védelme érdekében maradéktalanul megvalósuljon. II. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 2. (1) A település igazgatási területének a) beépítésre szánt területei: aa) falusias lakóterület (Lf) ab) településközpont vegyes terület (Vt) ac) gazdasági terület, ezen belül - kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) ad) különleges terület, ezen belül - idegenforgalmi fogadóhely üdülőházak területe (Kü-I1) - termál- és strandfürdő területe (Kü-I2) - sportterület (Kü-Sp) - temető (Kü-T) - szennyvíztisztító (Kü-Sz) - regionális hulladéklerakó (Kü-H) - mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Kü-M) b) beépítésre nem szánt területei: ba) közlekedési és közműterület, ezen belül - közút (Köu) - vasút (Kök) bb) zöldterület, ezen belül - közpark (Z) bc) erdőterület, ezen belül - védelmi (Ev) - gazdasági (Eg) bd) mezőgazdasági terület, ezen belül - általános mezőgazdasági terület (Má) - kertes mezőgazdasági terület (Mk) be) vízgazdálkodási terület, ezen belül - folyó- és állóvizek medre és parti sávja (V) - a viziközmű ellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) bf) különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (horgásztó és szabadidőrekreációs terület (Kün-E)

37 37 (2) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket, valamint az építési övezetek és övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák. III. FEJEZET Beépítésre szánt területek Falusias lakóterület 3. (1) A lakóterületekre (Lf) vonatkozóan az OTÉK 14. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a) az OTÉK 14. (1) bekezdése szerinti építménymagasság helyett a szabályozási terven jelölt és e rendelet 3. (2) bekezdésében szereplő érték lehet b) nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás. (2) A területre vonatkozó előírásokat beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület a vonatkozó szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint: Jel Beépítési mód Beépítési % maximum Építménymagasság maximum (m) Telekterület minimum (m²) Lf 1 O 30 4,5 700 Lf 2 O 30 4, Lf 3 O 25 4, (3) A lakóterületen az új épületeket a meglevő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében: a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet úgy, hogy új lakóterület kialakításánál a kialakítható legkisebb átlagos telekszélesség 20 m-nél kevesebb nem lehet b) az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb meglevő telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. c) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet d) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen, az épületek tetőfedése az égetett kerámiacserép színében cserép, betoncserép, pala, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45º lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú gazdasági épületek csarnokszerkezete alacsonyabb hajlásszöggel és formájában, karakterében, színében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők. e) az újonnan kialakítandó utcákban a tetőforma az utcára merőleges gerincű nyeregtető lehet f) az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények elhelyezhetők az önálló kirakatszekrény és a föld feletti gáztároló kivételével

38 38 g) az elő-, oldal- és hátsókert méretét - ahol a szabályozási terv jelöli, annak megfelelően - ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell biztosítani. (4) Az övezeti előírástól eltérő módon beépített lakótelkeken az előírásnak nem megfelelő meglevő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők. (5) A lakóterületen a) a teljes közműellátás és b) a burkolt út biztosítandó. (6) A falusias lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 40% kell legyen. (7) A falusias lakóterületen nem helyezhető el a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály 1 hatálya alátartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény. (8) Egyházi épület építése esetén a legnagyobb építménymagasság 8 m lehet, amelybe a torony, harangláb magasságát nem kell beszámítani. Településközpont vegyes terület 4. (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 16. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen alapfokú közösségi funkciót szolgáló telekigényes épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (2) A területre vonatkozó előírásokat beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület a vonatkozó szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint: Jel Beépítési Beépítési % Építménymagasság Telekterület mód maximum maximum (m) minimum (m²) Vt 1 O 40 5, (3) A településközpont vegyes területen az épületek tetőfedése az égetett kerámiacserép színében cserép, betoncserép, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45º közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek nagyterem, sportépítmény, stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhető. (4) Konkrét beruházási szándék esetén az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a terület beépítésével kapcsolatos, valamint a településképi és építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

39 39 (5) A településközpont vegyes területen a) a teljes közműellátás és b) a burkolt út biztosítandó. (6) A területen a zölddel való fedettség minimum 30% kell legyen. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 5. (1) A területre (Gksz) vonatkozóan az OTÉK 19. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. (3) bekezdés szerinti létesítmények. (2) A területre vonatkozó előírásokat beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület a vonatkozó szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint: Jel Beépítési mód Beépítési % maximum Építménymagasság maximum (m) Telekterület minimum (m²) Gksz1 SZ 30 7, Gksz2 SZ 30 7, (3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek kialakításánál semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszíneket (drapp, barna, keki, stb.) kell alkalmazni. (4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek raktárak, műhelyek, stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a) legalább a részleges közműellátás és b) a burkolt út biztosítandó. (6) A területen a zölddel való fedettség minimum 50% kell legyen. (7) A daránypusztai kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen csak olyan tevékenységek végezhetők, amelyek védelmi övezete nem ér el a határos lakóterületig.

40 40 Különleges terület 6. (1) A település területén különleges területek az idegenforgalmi fogadóhelyüdülőházak területe (Kü-I1), a termál- és strandfürdő területe (Kü-I2), a sportterület (Kü-Sp), a temető területe (Kü-T), a szennyvíztisztító-telep területe (Kü-Sz), a regionális hulladéklerakó területe (Kü-H) és a mezőgazdasági üzemi terület (Kü-M) (2) Az idegenforgalmi fogadóhely-üdülőházak területén az üdülési funkciót szolgáló szállásférőhelyek (üdülőházak) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (3) A termál-strandfürdő területén a fürdőkomplexum, kereskedelmi szállásférőhelyek (kemping, motel, sportszálló, stb.), sport- és szabadidős létesítmények, egészségügyi létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi szórakoztató-kulturális épület, valamint azok kiszolgáló létesítményei és szolgálati lakások (a tulajdonos és a személyzet számára) helyezhetők el. A terület kialakítása csak a beruházás környezeti hatásainak tisztázása, a terület és környezete részletes növényzet-értékfeltárással és biológiai állapotfelméréssel megalapozott tervek alapján végezhető el, melyben vizsgálni szükséges a tervezett beruházás környező területre gyakorolt hatását is. (A vízfelület kialakítása vízjogi engedély köteles.) (4) A sportterületen sportolásra szolgáló és a sporttal kapcsolatos építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (5) A temető területén a sírhelyek, a temető üzemeléséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek helyezhetők el. Az egyházi épülethez tartozó toronyra, haranglábra nem vonatkozik a terven és a táblázatban szereplő legnagyobb építménymagasság mértéke. (6) A szennyvíztisztító-telep területén a szennyvíztisztításhoz szükséges építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (7) A regionális hulladéklerakó területén a technológiához tartozó üzemi és kiszolgáló építmények helyezhetők el. (8) A mezőgazdasági üzemi területen (major, állattartó telep) a mezőgazdasági termények feldolgozásával és raktározásával, valamint az állattartással kapcsolatos épületek, építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.