FÖLDMUNKÁK, ÁLTALÁNOS VÉDELMI ELŐÍRÁSAI GRÜNWALD ÖKO-FIRE TERMÉKCSALÁD TÍPUSÚ FEKVŐHENGERES FOLYDÉKTÁROLÓ TARTÁLY

Átírás

1 FÖLDMUNKÁK, ÁLTALÁNOS VÉDELMI ELŐÍRÁSAI GRÜNWALD ÖKO-FIRE TERMÉKCSALÁD TÍPUSÚ FEKVŐHENGERES FOLYDÉKTÁROLÓ TARTÁLY

2 A földmunka megkezdése előtt - A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok figyelembevételével meg kell tervezni. Talajmechanikai vizsgálatot akkor nem kell végezni, ha a legkedvezőtlenebb (laza, szemcsés) talaj figyelembevételével történik a dúcolás, illetve rézsűhajlásokat alkalmaznak. - A földmunkák területén lévő vezetékek nyomvonalát és a berendezések helyét, a szükséges védelmi körzetet a kiviteli terveken fel kell tüntetni. - A térszint alatti földmunkák megkezdése előtt az építési területen az ismeretlen, vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, a munkák során fellelt vezetékeket, tárgyakat azonosítani kell. Ezt műszeres vizsgálattal, vagy kutatóárok, illetve kutatóakna alkalmazásával kell elvégezni. A kutatóakna legalább 1,8 x 0,8 m legyen. A kutatóárkot, vagy aknát kézi erővel lépcsősen haladva kell kiemelni. - Ha az építési területen nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, lőszert, stb.), vezetéket tárnak fel, a munkát csak akkor szabad folytatni, ha annak veszélytelenségéről szükség esetén szakértő bevonásával meggyőződtek. Földmunka végzése során betartandók - A munkagödör (munkaárok) szélét szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás méretezve van a terhelésből származó többletteher felvételére. - Kézi földmunka esetén, a munkaárok szélén 0,5 m széles padkát kell kialakítani. - Meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba. - A talajt alávágással kitermelni nem szabad. - A dúcolatlan munkagödör (munkaárok) megengedett mélysége terheletlen térszint, különböző talajok és rézsűhajlások esetében a következők: - Kézi munkával a rézsűket az anyag minőségének és rétegződésének megfelelően, lépcsőzetesen haladva kell kitermelni. Lépcsőzött kiképzés esetén azok padkamagassága legfeljebb 1,0 m lehet. A padkák (lépcsők) szélessége nem lehet kisebb azok magasságánál. - Az 1,0 méternél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést 5,0 m mélységig elmozdulás ellen rögzített támasztólétrával lehet, ezt meghaladó mélység esetén lépcsővel kell megoldani. Rézsűs földkitermelésnél feljárót kell készíteni. - A dúcolás olyan legyen, hogy az a kidúcolt földtömeg állékonyságát és a dolgozók testi épségét védje, de a munkaterületről a kitermelt anyag eltávolítható, a kidúcolt munkatérben a munka elvégezhető legyen. - A dúcolást a talaj állékonyságának és a munkaszint mélységének, továbbá a fellépő igénybevételeknek megfelelően kell kialakítani.

3 - A dúcolás biztonságát számítással kell igazolni, ha a munkagödör 5,0 méternél mélyebb, vagy ha a munkagödör mellett a szakadó lapon belül statikus és dinamikus terhelés is várható. - A dúcolás elkészülte előtt, a munkaárokba lemenni szigorúan Tilos! - A kidúcolt munkagödör (munkaárok) fenékszélessége 0,8 méternél kisebb nem lehet. Ettől eltérni csak akkor szabad, ha a munkaárokban emberi munkavégzés nem történik, és a tervező az alkalmazott technológia, csőátmérő stb. figyelembevételével a tervben előírja a biztonságos munkavégzés feltételeit. - A dúcokon átjárni, azokat munkaállásként, anyagtárolásra használni nem szabad. - A dúckeretek felett átvezető hidak szerkezetei a dúckerettel nem köthetők össze. - A dúcolás mögött képződött üregeket, kagylósodást kitöltéssel kell megszüntetni. - A dúcolt munkagödör (munkaárok) mélyítését a talaj minőségétől függően, de tömör talajban legalább 1,0 méterenként, nem állékony talajban 0,5 méterenként a dúcolással követni kell. - Amennyiben a kiásott munkaárok, munkagödör kialakításánál fogva veszélyt jelent, akkor a leesés, beesés, lezuhanás elleni védelemről (védőkorlát, elhatárolás, kerítés stb.) gondoskodni szükséges. - Célszerű a dúcolást annyira a talajszint fölé vinni, hogy biztosítsa a védelmet. A szintkülönbségek áthidalására leggyakrabban használt támasztólétrákra vonatkozóan alapvető követelmények a következők: - A használat előtt a létrát szemrevételezéssel meg kell vizsgálni; - Tilos sérült létrát használni (pl. fokhiány, törött fok)! - Rászegezett fokú létrát használni nem szabad - A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használat alatt végig stabilan álljon; - Tilos a létrát kellő teherbírással nem rendelkező helyhez, anyaghoz támasztani! - Szilárd alapra kell állítani úgy, hogy a létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak; - A létrákat használatuk előtt elmozdulás, elcsúszás ellen biztosítani kell; - A létra hosszát úgy kell megválasztani, hogy az elegendő magasságban nyúljon túl az elérendő munkaszinten, ezzel lehetővé téve a biztonságos kilépést és kapaszkodást; tehát a normál létra legfelső három fokát nem szabad létrafokként használni! A létra hosszánál megjegyzésre került, hogy a létra túlnyúlása legalább 1 m legyen - A kitolható és egymásba illesztett (többtagú) létrát csak úgy szabad használni, ha biztosított, hogy a létraelemek használat közben egymáshoz képest nem mozdulnak el;

4 - A létra használata közben a kapaszkodásnak, valamint a biztonságos, stabil állás lehetőségének biztosítottnak kell lennie; - Amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, az nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét. - Szétcsúsztatható létrára tilos felmenni. A létrát csak rendeltetésszerűen szabad használni, anyagtárolásra még ideiglenesen sem alkalmazható. - Kétágú létrát támasztólétraként felhasználni nem szabad Az építés ideje alatt az alábbi kivitelezéshez kacsolódó általános elveket kell betartani - A közterületen végzett munkáknál során biztosítani kell a kommunális szolgáltatások zavartalanságát, a tűzoltás, beteg szállítás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel folyamatosságát és biztonságát. - A munkákat úgy kell végeznie, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse, a gépek és berendezések környezetkímélők legyenek. A nehéz építőipari gépek negatív hatását (pl. zaj és porképződés) az emberek egészségére és az általános környezetre minimalizálni kell. - Fontos tisztán tartani az építési területek környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés és az anyagszállítás érint. Az építő felel a munkaterület rendjének és átláthatóságának biztosításáért, a keletkezett hulladékok összegyűjtéséért, szelektálásáért, tárolásáért. SZAKSZERŰ TELEPÍTÉS MEGKEZDÉSE MUNKATEREK LEHATÁROLÁSA Mélyépítési műtárgyakat rendszerint terepszint alá fektetetjük, kivételt képez néhány föld felett tározó, vagy vezeték. A földbe süllyesztett műtárgyanak rendszerint munkagödröt készítenek. A kitermelt föld helyét biztosítani kell a kitermelés, munkavégzés, visszatöltés ideje alatt a beomlás ellen. Legfőbb oka a munkaárok lehatárolásnak az emberi élet védelme, a környező létesítmények, mint például az útpálya, ingatlanok biztosítása. A keskeny munkagödör megnevezése = munkaárok (pl.: csővezeték). A munkaárok méreteit a következő feltételek határozzák meg: a beépítendő tárgy mérete, közlekedés, szállítási igénye, munkavégzés, technológia (pl.: tokos kötés vagy hegesztés), víztelenítés módja 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet Az munkaárok oldalkialakítás módja függ: rendelkezésre álló terület szélességtől, talajtól,

5 talajvíz viszonyoktól, nyitva tartás idejétől, környezet beépítettségétől, létesítmény méreteitől, rendelkezésre álló eszközöktől. Ennek megfelelően a munkaárok oldal lehatárolás a következők szerint alakul: rézsűsen dúcolással (állított, fekvő, nagytáblás) szádfalakkal MUNKAGÖDÖR VÍZTELENÍTÉSE A munkaárkok, illetve munkagödrök víztelenítése során távol kell tartani a talajvizet, és a felszín felöl érkező csapadékvizet, hogy ne zavarja munkákat, eközben figyelni kell, hogy ne bontsuk meg a talaj egyensúlyát, ne okozzunk hidraulikus talajtörést. A felszíni vizeket a munkaárok körüli folyókákkal, illetve övárkokkal fel egyszerűen fel lehet fogni. A beszivárgó talajvíz eltávolítására, illetve távoltartására több megoldás lehetséges: Nyíltvíztartás Ez a legköltségkímélőbb megoldás. Ennek lényege, hogy a munkaárokba jutott vizet folyókával egy zsompba, vagy a kiépített vezeték segítségével egy aknába vezetjük, és onnét szivattyú segítségével eltávolítjuk. Csak olyan talajban alkalmazható, ahol az áramló víz nem lazítja fel a talajt, ezért csak kötött talajokban, mint az agyag alkalmazható, szemcsés talajokban csak kis depresszió mellett. Folyós homokban nem javasolt a hidraulikus talajtörés miatt, ugyanis ilyenkor a talaj sűrű folyadékként beáramlik a munkaárokba. Csak akkor alkalmazható ez a megoldás, ha a víz számára megfelelően hosszú áramlási utat biztosítunk például megfelelő mélységre levert szádfallal a sebesség csökkenése érdekében. Talajvízszint süllyesztés Talajvízszint süllyesztés alkalmával nem a munkaárokból távolítjuk el a vizet, hanem azon kívül elhelyezett kutakból. A leszívási felület miatt ennél a víztelenítési módnál nagyobb mennyiségű vizet kell eltávolítani, mint nyíltvíztartás esetén. Durva szemcsés talajokban a gyors vízutánpótlás miatt nem ajánlott. Kötött talajokban a nyíltvíztartás olcsóbb. Használhatósága közepes homok, homokliszt, homokos iszap talaj esetén előnyős. Alkalmazása akkor javasolt, ha: Nyíltvíztartás során talajfellazulás, hidraulikus talajtörés lehetséges Szádfalazást lehet vele kiváltani

6 Szádfal lejuttatás dinamikus hatása nem megengedett a környező épületek miatt Hátránya: Kényes folytonos szivattyúzás Hosszú előkészítő munkák. Építés talajvízleszívás A talajvízleszívás a környező épületek süllyedését okozhatja, nagy odafigyelés szükséges 100% tartalék kell a szivattyúkból Költséges A talajvízszint süllyesztő rendszer elemei Kutak, melyek a vizek összegyűjtésére szolgálnak, Vezetékek, amelyek a vizet elszállítják Vizet mozgató gépek, mint szivattyú, gépházak Talajvízsüllyesztést csak megfelelő tervek birtokában lehet végezni. A munkaárok fenékszintje alá kell süllyeszteni a talajvizet. A süllyesztő kutakon kívül észlelő kutakat is telepíteni kell. A talajvízszint süllyesztés során víztelenítési naplót kell vezetni. A víztelenítést fokozatosan lehet csak abbahagyni, a kutak eltávolítása után a helyét gyorsan kötő cementhabarccsal kell kiinjektálni. MŰTÁRGYTELEPÍTÉS GÉPESÍTÉSE A közműépítés elkezdése előtt minden kivitelezőnek fel kell mérni a szükséges gépigényt az adott építéstechnológiához. A gépek beszerzési forrása vásárlás, bérlés, illetve alvállalkozók bevonása. Természetesen a gépek szervízeléséről, és folyamatos üzemanyag ellátásáról is gondoskodni kell. A kitakarásos közműépítés során leggyakrabban alkalmazott gépek a munkaterületen: Tehergépkocsi Aszfaltvágó, bontókalapács Árokásó, kotrógépek Kézi szerszámok Hegesztőgép Generátor Szivattyú Tömörítők

7 Szintező Fontos, hogy a gépkezelők az adott gép használatáról megfelelő jogosultsági papírokkal rendelkezzenek. Fontos hogy az adott géphez előírt munka és balesetvédelmi eszközöket munkavégzés során az alkalmazottak viseljék. Árokásó, kotrógép kiválasztás szempontjai: munkavégzés helye (gép méretek, súly), feladat jellege (gépek terhelhetősége), kotró szerszámának munkavégzési görbéje (fektetési mélység) és alkalmazható kanalak szélességi méretei Az árokásó/kotró gépek közül fontos, hogy mindig a munkának legmegfelelőbb géptípust válasszuk ki. Az árokásó kotrógépek főbb típusai: Árokásó rakodógép Gumikerekes/lánctalpas kotró Mini/midi kotró Az árokásó rakodó gép alkalmas ömlesztett anyag (homok, zúzottkő, talaj) rakodására is. A talajmaró géppel napi szinten nagy vezetékhosszakat lehet fektetni megfelelő terep esetén (közműmentes, könnyen fejthető), de csak minimális árokszélességgel (25-40 cm), és mélységgel (max. 1,5 1,8 m). Műtárgyak és vezeték szintbeállítására használt műszerek: Szintező Csőlézer - Műtárgy és vezetékfektetés során a föld kiemelésében és a cső szintbeállításában a fektetési tükör kialakításában fontos, hogy az utolsó 10 cm földmunkát csak kézzel szabad elvégezni, a tükör megfelelő tömörségének elérése miatt. - A vezetékfektetést nem szabad egyedül a csőlézer által szolgáltatott jelre hagyatkozva végezni, szükség van a csövek szintezővel történő beállítására (5 m-ig legalább csővég, illetve közép), különösen igaz a műanyag csövekre, amelyek nem mindig a legegyenesebbek. Munkaárok visszatöltésére alkalmazott talajtömörítő gépek a következők: Kézi döngölőrúd Döngölő Lapvibrátor

8 A döngölőt és a lapvibrátort a munkaárok mélyebb részein használják. Fontos odafigyelni a talaj optimális tömöríthetőségére (víztartalom), és a gépek átlagos tömörítési mélységére lapvibrátor esetén max. 25 cm, döngölő esetében cm. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS, ANYAGMOZGATÁS - Az építési munkahelyeken a munkavégzés helyének meghatározásakor alapvető követelményként figyelembe kell venni annak elérhetőségét, ezért meg kell határozni, ki kell jelölni, a közlekedésre alkalmassá kell tenni a közlekedési utakat a következő követelmények teljesítésével. - A munkahelyekhez vezető utakat, a járműforgalom számára szolgáló közlekedési utaknak megfelelő teherbírásának, a rajtuk lebonyolódó közlekedés és szállítási feladatokat figyelembe véve kellő szélességűnek, egyenletesnek, botlásmentesnek, csúszásmentesnek kell lennie. - A közlekedési utakat úgy kell kijelölni és kialakítani, hogy azok a lehulló tárgyaktól, anyagoktól kellően védettek legyenek. - A közlekedési utaknak szeméttől, törmeléktől, és építési anyagmaradékoktól mentesnek kell lenniük, mivel közlekedni, szállítást végezni csak olyan útvonalon szabad, ahol az akadálymentesség biztosított. - Áttekinthetetlen terepen a szállítási útvonalat jól látható módon, egyértelműen meg kell jelölni a gyalogos és járműforgalmat, az anyagmozgatási útvonalakat el kell választani egymástól. - A gyalogos és az anyagmozgatási utakat az igénybevevők számának, a tevékenység típusának megfelelően méretezni kell. - Ha a közlekedési úton szállítóeszközt használnak, akkor a gyalogos közlekedők részére biztonsági távolságot kell kialakítani, vagy védőszerkezetet kell felszerelni. - Megfelelő távolságot kell hagyni a járműforgalomra szolgáló utak, a kapuk, az ajtók, valamint a gyalogosok részére szolgáló átjárók, lépcsőházak, folyosók között. - Az építési munkahelyek utjainak állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és gondoskodni kell azok karbantartásáról. - Amennyiben a munkavégzés helyszínének a megközelítése csak szintkülönbség áthidalásával biztosítható, akkor a biztonságos közlekedés követelményeinek a kielégítésére még fokozottabb figyelmet kell fordítani, mivel megjelenik a magasból való leesés veszélye. - A rakodást azok a munkavállalók végezzék, akiket megbíztak ezzel a munkával! TEHERGÉPKOCSIK RAKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A rakodás akkor kezdhető meg,

9 - Ha a rakodásra váró jármű (szerelvény) megállt a rakodásra alkalmas - kellő nagyságú - helyen! - Ha a tehergépkocsi vezetője leállította a motort és rögzítette a gépjárművet! (A független pótkocsi rögzítésére is szükség van, ha az automatikusan nem fékeződik be. A kézifék behúzásán kívül elmozdulás ellen rögzítő sarukat kell alkalmazni a járművezetőknek) - Ha a rakodás részleteit illetően (sorrend, súlyelosztás stb.) megegyeztek a rakodást végzők a tehergépkocsi vezetőjével, különleges rakomány kezelése esetén megismerték a vonatkozó előírásokat! - Ha a rakodás veszélyes körzetében nem tartózkodik senki! - Teheremelés esetén az emelést és elhelyezést irányító személy is csak veszélyzónán kívül tartózkodhat! - A rakodási terület a munkavégzéshez szükséges mértékben megvilágított legyen! - A rakodóhelyre tolatással történő beállás a járműmozgatások közül az egyik legveszélyesebb manőver! A tehergépjárművel, munkagéppel hátramenetben csak akkor szabad közlekedni, ha a vezetőt a szabad kilátásban nem gátolja semmi. Ellenkező esetben valaki - akit a gépkocsi vezetője folyamatosan lát - irányítja a hátra-menetet! Csak óvatosan, igen lassú tempóval (2-3 km/óra) szabad a tolatást végezni. - Az alkalmazandó jelzéseket előre egyeztetni kell. Bárkinek az "állj" jelzésére azonnal meg kell állni. - Az irányítást végző személynek a járműmozgás megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a jármű mozgatásának nincs akadálya, egyidejűleg a környezetben tartózkodók figyelmét fel kell hívnia a veszélyre. - Irányítási feladattal olyan személyt kell megbízni, aki képes a feladat elvégzésére. A daruval történő anyagmozgatás szabályai A daruval történő anyagmozgatás szabályait a 47/1999. (VIII.4.GM rendelettel hatályba lépett) Emelőgépek biztonsági Szabályzata tartalmazza. A követelmények közül különösen az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. - Speciális személyi feltételeket kell teljesíteni (18. életév betöltés, vagy szakmunkás a vonatkozó jogszabály szerinti előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alkalmassá minősíti, rendelkezik a szükséges szakképesítéssel.) - R 4.2, Mobil daruval történő munkavégzés során különös figyelmet kell fordítani - Emelt teherrel történő haladásra a fenti szabályzat külön szabályokat tartalmaz TELEPÍTÉSI UTASÍTÁS FÖLDALATTI FEKVŐHENGERES TARTÁLYOKHOZ

10 A munkagödör helyének kiválasztása - A tartály elhelyezéséhez egy legalább 2,5 tartálynyi szabad terület álljon rendelkezésre, hogy a munkagödör akadálymentesen elkészíthető legyen. - A tartály és a legközelebbi épület között legalább 3m védőtávolságot ajánlatos megtartani. Ha a munkagödör mélysége meghaladja az alapozás mélységét a távolságot, legalább a munkagödör mélységének kétszeresében kell meghatározni. A tartály fölé építeni tilos! - A fekvőhengeres tartályok részben föld-, vagy földtakarás alatti elhelyezéssel telepítethetők a leggazdaságosabban (ha a kitermelt föld mennyisége = a takaráshoz használt föld mennyiségével) - Kerülje a tartály talajvizes területre történő telepítését. Talajvizes/belvizes területen történő tartálytelepítés esetén, a munkagödörbe helyezett tartály körüli munkagödröt, a mértékadó talajvíz szintjéig földnedves betonnal fel kell betonozni, és a betonhoz feszítő-pántolással a tartálytestet le kell kötni (a tartály felúszás és többletterhelés elleni védelmét biztosítani kell). - Talajvizes területen, a munkagödröt vízteleníteni kell! (pl.: nyíltvíztartás) - Talajvizes területen létesítendő tartálytelepítés kapcsán kérjük, érdeklődjön ügyfélszolgálatunkon. - A tartály (nem állandó gyalogos forgalomnak kitett), terület alá elhelyezhető, a tartály gyári fedlapja lépésálló zöldövezeti fedlap. - Áthaladó gyalogos, vagy személygépjármű forgalomnak kitett területen (pl.: kocsibeálló, járda,, stb), a tartály, a felette, e-célból kialakított, arra méretezett, kiváltószerkezettel telepíthető, fedlapkialakítás ebben az esetben egyedi, a kiváltó szerkezetbe épített, zárható, acélfedlap, vagy könnyített öntöttvas fedlap. - Fák és növények környezetében a tartály a fatörzstől 2,5m-nél közelebb-re ne kerüljön. A tartály fölé és mellé csak olyan növényeket telepítsen, melyek gyökérzetének nem lesz útban a tartály, illetve a gyökér növekedés közben sem nyomja a tartály falát, (a tartály feletti terület 50cm-es minimális földtakarás megléte esetén befüvesíthető). - Lejtők esetén szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy a tartály 5 méteres körzetében szükség van-e, támasztófal építésére. A MUNKAGÖDÖR, MUNKAÁROK KIALAKÍTÁSA Becsatlakozó cső feltárása, csövezési munkaárok kialakítása - A tartályok telepítésénél, a földmunka megrendelő általi elvégzése esetén, (a mellékletben is megtalálható) telepítési útmutató és építőmesteri-, munkavédelmi előírások betartásával és előírások alapján végezhető. - A térszín alatti földmunkák megkezdése előtt az építési területen az ismeretlen, vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, a munkák során fellelt vezetékeket, tárgyakat azonosítani kell. Ezt műszeres

11 vizsgálattal, vagy kutatóárok, illetve kutatóakna alkalmazásával kell elvégezni. A kutatóárkot, vagy aknát kézi erővel lépcsősen haladva kell kiemelni. - Kézi földmunka esetén az alapárok legkisebb szélessége kb. 50 cm, keskenyebb árokban a munkás nem tud dolgozni cm mélységig 30 cm szélességű árok is készíthető. - A csövezés tartály helyéig történő szintezése után, pontosan meghatározható a tartály munkagödrének tényleges mélysége. Munkagödör készítése - A munkaterület és az akadálymentes anyagmozgatási területek előzetes kijelölése és előzetes feltárások biztosítása esetén, gépi- és kiegészítő kézi földmunkavégzéssel, készítsen egy megfelelő méretű munkagödröt sík alappal, melynek átmérője, lehetőség szerint, minden irányban max. 0,15m 0,20m-rel haladja meg a tartály legnagyobb átmérőjét a munkavégzés, valamint az ágyazati anyag feltöltésének/visszatöltésének és tömörítésének helyigénye miatt. - A dúcolatlan munkagödör (munkaárok) megengedett mélysége terheletlen térszint, különböző talajok esetén 0,5m 1,5m (1,7m-es mélység, kizárólag száraz, kemény agyag talajokra vonatkozik). - A munkagödör oldalfalai legfeljebb 1,5 m mélységig lehetnek függőlegesek, nagyobb mélység vagy lazább szerkezetű talaj esetén a földet rézsűzés vagy dúcolás védelme alatt lehet kiemelni. Nagyobb mélység, vagy laza talaj esetén csak a felső 1,0 1,5 m-es rész emelhető ki géppel, az alsó részt dúcolás védelme alatt kézi erővel kell kitermelni. - A földpartot a kiásott földdel, vagy más építőanyaggal megterhelni nem szabad. - A munkagödör környezetében a felszíni vizek elvezetéséről gondoskodni kell! - Célszerű az munkagödör és a munkaárok fenekén, az utolsó 5 10 cm-es réteget csak közvetlenül a tartály elhelyezés előtt kiemelni, mert esőzések következtében ez a réteg átázhat, iszapossá válhat, teherbíró képessége csökken. - Az altalaj minőségének javítására akkor lehet szükség, ha az nem képes nagyobb feltöltött tartályok terheinek hordására. Leggyakoribb módszer a talajcsere és az injektálás. - A föld kiemelése után a munkagödör alján célszerűen homokból, vagy szemcsés talajból alakítsa ki az alsó ágyazatott, melyet kellően tömöríteni kell (3 szoros gépi döngölés vagy ezzel egyenértékű kézi tömörítés), majd vízszintezze. Az ágyazatban nem lehetnek éles kövek, kitüremkedések. A tartály beemelése a munkagödörbe - Minden elhelyezésnél bekövetkező zsaluzási, vasalási, betonozási munkafolyamatok során a területi adottságokat kötelező figyelembe venni, és annak megfelelően eljárni!

12 - A tartályokat elhelyezés során óvni kell mindennemű kemény, pl. kavics anyagokkal történő érintkezéstől. - A munkagödör aljzatát vízszintesre kell kialakítani, majd megfelelően, legalább Trγ = 85 % -os mértékben kell tömöríteni. Ha a szükséges tömörítés nem végezhető el, aljzatbeton kialakítása elengedhetetlen. (Nem sík aljzatra történő elhelyezés során, a tartály alsó lapja a nyomás hatására deformálódhat, törhet. Nem megfelelő beépítés esetén a tartályra garanciát nem vállalunk!) - Minden földalatti tartálytesten, a beemeléshez szükséges felső (gépi-kézi beemelést segítő) emelőfülekkel kerül legyártásra. A tartálytesten, (hosszabb tartálytest esetén, helyszínen szerelhető modulelemeken) több (kampó, omegagyűrű, hevederbilincs) csatlakozó/átfűzési pont, van kialakítva. A csatlakozópontokhoz kapcsolt emelőszerkezet (kötél, heveder, sodrony) 2-4 pontos rögzítést tesz lehetővé a függőteher emelésére. - A munkagödörbe történő beemelés történhet darus emelővel, földmunkagéppel (gémmel). - Az emelést fokozott óvatossággal kell elvégezni, a tartálytest ütődésének elkerülése végett törekedve a lengőteher kizárólagos, függőleges irányú mozgatására. - A lengő tartálytest vízszintes igazítását, függőleges tengely körüli forgatását, a tartálytesthez csatlakoztatott kötelek, hevederek vízszintes irányú húzásával lehet, megoldani, kellő távolságra a nyílt felszínű munkagödörtől. - A tartálytestek megfelelő elgördülés elleni védelmének biztosításáig, a tartály beemelését szolgáló hevedereket a tartályról eloldani nem szabad, azokat feszesen kell a beemelést végző gépnek/szerkezetnek tartani. A tartálytest (hosszabb, nagyobb térfogatú tartálytest estén a beemelt modulelemek) munkagödörben történő igazítását, a munkagödör alján, erre a célra kiképzett szilárd szerelőbetonon kell elvégezni. A tartály rácsatlakoztatása kiépített csővezetékre - A tartályok összekötésére, illetve bekötőcsövezés kialakítására, a tartályok gyárilag kialakított (minden esetben NEM TOKOS), megrendelt átmérőjű csonk(ok)kal rendelkeznek, vannak legyártva. A KGPVC elemek rákötése, az átmérőnek megfelelő KGPVC áttoló karmantyúval történik. Az áttoló karmantyú használata előírás szerint kötelező. - Menetes kötések kialakítása a tartálytesten kialakított szabványos menettel ellátott KM, vagy BM csonkokkal lehetséges. (KPE, vascső, stb.) - Egyéb megrendelői igények szerint a tartálytesten lazakarimás hegtoldattal ellátott csatlakozó csonkok kerülnek elhelyezésre.

13 TARTÁLY ÉS CSÖVEZÉS KÖRÜLI FÖLDVISSZATÖLTÉS A visszatöltött föld idővel ülepedik, ez a térfogat és a felszín átalakulásával jár. A terv szerinti szintek akkor lesznek tartósak, ha a visszatöltött földet gondosan tömörítjük. Munkaárok szakszerű visszatemetése, tömörítése - Munkaárkot, kézi vagy gépi erővel tömöríthetünk. A kézi tömörítéshez döngölőt használunk. A gépi tömörítés nyomással, ütögetéssel vagy vibrálással lehetséges. - A talajra gyakorolt nyomással való tömörítéshez útihengert vagy juhlábhengert is használható, de ezek a tartály telepítés környezetében nem használhatóak! - Ütögetéssel tömörítő gépek a pneumatikus döngölők és a robbanómotorral működő döngölőbékák. Ezek nagy teljesítményű gépek, használatuk a munkagödör aljzatának tömörítésére javasolt. - Vibrálással működő tömörítőgépek a lapvibrátor és a rázódöngölő, amelyekkel főként a szemcsés talajok tömöríthetők. Tartály körüli földvisszatöltés, szakszerű, tömörítés - A tartály mellé visszatöltött földet cm vastag rétegekben kell tömöríteni. Ügyelni kell arra, hogy a környező talajjal azonos minőségű talajfajtát töltsünk vissza. Fontos szempont, hogy minden talajfajtának van leghatásosabban tömöríthető víztartalmú állapota. - Az elhelyezés során a telepítési útmutatóban leírtakat, a hatályos munkavédelmi előírásokat be kell tartani! - Talajvizes területen a tartály a felúszás, deformáció, elmozgás elleni védelem miatt, csak szakszerű építőmester által végzett vasalással, betonozással (a tartály körül vasalva, betonozva), megfelelő rögzítéssel (u.n. acélhevederekkel történő pántolással ) telepíthető, bármilyen jellegű hiba a telepítés felelős műszaki vezetőjét terheli! - A tartályokat a munkagödörbe történő behelyezés után telepítés vízzel fel kell tölteni, utána kezdődhet a tartály körüli homok-, földréteg kialakítása, illetőleg a munkagödör ásása során deponált föld visszatöltése. - A fekvőhengeres föld alatti, földtakarás alatti, részben föld-, vagy földtakarás alatti elhelyezéssel telepítethető folyadékok/oltóvíz (ÖKO-FIRE-xxx-S) időszakos-, vagy folyamatos tárolására szolgáló tartály(ok), párhuzamban végzendő tartálytesten belüli vízfeltöltés, illetve tartálytesten kívüli, munkagödör földvisszatöltés folyamata mellett telepíthetők szakszerűen. Mely párhuzamban végzendő folyamatnál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a külső földvisszatöltéshez képest a belső vízszint mindig közel 10cm-rel magasabban legyen.

14 - Abban az esetben ha a telepítést (pl.: kedvezőtlen időjárási viszonyok végett) nem lehet egy ütemben elvégezni, a telepítést (külső, belső feltöltést) meg kell szakítani, és a tartály napfény, hősugárzás, valamint a benne lévő folyadékot fagyás elleni védeni kell (pl.: munkagödör teljes felületének fóliával történő lefedésével) - Az tartályt telepítés után minden oldalról legalább 10 cm nagyságban homok-vagy szemcsés talajrétegnek kell körülvennie. A tartály körül a föld un. iszapolásos módszerrel kötelezően tömörítendő, ilyenkor a visszatemetett föld locsolásával az adott területen rokkanás, megfelelő mértékű tömörítés érhető el. (A tartály körüli nem megfelelő tömörítés esetén, az eltérő nyomási hatásoktól, oldal irányból un. benyomódás következhet be!) - Fagyott föld visszadolgozása a tartály környezetében tilos! - A talaj síkjában elhelyezkedő sapka külső fizikai behatásoktól védendő! - Az elhelyezett tartályok felett és mellett, a beton száradásáig vibrációs tevékenység nem végezhető. Tartály feletti földvisszatöltés, tartály feletti kiváltószerkezet készítése - A földalatti tartálytestek, gyárilag 50cm-es nyaktaggal vannak gyártva. - A földalatti fekvőhengeres tartálytestek 50cm fedőföld súlyáig öntartóak. - A tartályok feletti felszín füvesítéséhez, legalább 25 cm vastagságú termőföldréteg szükséges. - 50cm-nél vastagabb, tartályt fedő földréteg esetén, a tartályok felett, méretezett, a tartály munkagödrén túlnyúló, a meg nem bolygatott talajrétegekre, felfekvő (minden oldalon min cm-rel), méretezett előregyártott kiváltóelemek elhelyezésére van szükség. - A kiváltó szerkezet a rá kerülő takaró földréteg vastagságától és a tartály tetején előforduló hasznos teher (gyalogos forgalom) mértékétől függ. - A tartálytestek a telepítés során rajtuk dolgozó ember súlyát öntartóan elbírják. - A kiváltó elemek elhelyezését követően, lehet a fedő rétegeket, rétegesen, tömörítve visszatölteni. - 50cm-nél vastagabb, tartályt fedő földréteg esetén a nyaktag toldása válik szükségessé, ehhez igény szerinti mennyiségben (50cm-es, illetve 100cm-es magasságú STANDARD, a majdani kialakított terepszinthez vágható) nyaktagtoldó elemek állnak rendelkezésre.