C-Sharp nyelv alapjai 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "C-Sharp nyelv alapjai 1."

Átírás

1 1.oldal C-Sharp nyelv alapjai 1. Egyszerű példák Az első alkalmazás a Hello World parancssorból: (cmd) notepad hw.cs A Visual Studio Command Promp-ot nyitjuk meg, mert ekkor benn van a parancssorban a C# fordító (Csc.exe C# -hoz ingyenes fordító a.net-el együtt) using System; // képernyőre kiírás is a Systemben van! És még sok fontos dolog... namespace First //névtér public class FirstClass public static void Main(string[] args) //Nem kell argumentum szám, mert lekérdezhető a tömbből Console.WriteLine("Hello World!"); //kiír Fordítás: csc hw.cs Futtatás: hw.exe Több nyelv együttműködése példa a Visual Studio 2005-el szerkesztve: Példa együttműködésre: C# és C++ Consol App. C# : using System;

2 2.oldal using System.Collections.Generic; using System.Text; //using CppClasses; namespace MainApp class Program static void Main(string[] args) CppClasses.CppClass cppclass = new CppClasses.CppClass(); cppclass.cppkiir(); Add New project (C++): // CppClasses.h #pragma once using namespace System; namespace CppClasses public ref class CppClass public: void CppKiir() Console::WriteLine("Hello from cpp"); ; Add reference a C# projektben a C++ projektre Ctrl+Shift+B = fordítás (vmi fv) using CppClasses; és a fv-t használhatjuk a programban, vagy a teljes nevével hivatkozva használjuk a

3 3.oldal Típusok Minden típus a System.Object-ből származik Alaptípusok:.NET Type C# Type Visual Basic Type Description System.Byte byte Byte An unsigned one-byte value, 0 through 255. System.SByte sbyte A signed one-byte value, -128 through 127. System.Int16 short Short A signed two-byte value, through System.UInt16 ushort An unsigned two-byte value, 0 through System.Int32 int Integer A signed 4-byte value, -2,147,483,648 through 2,147,483,647. System.UInt32 uint An unsigned 4-byte value, 0 through 4,294,967,295. System.Int64 long Long A signed 64-bit integer value -9,223,372,036,854,775,808 through 9,223,372,036,854,775,807. System.UInt64 ulong An unsigned 64-bit integer, value 0 through 18,446,744,073,709,551,615. System.Single float Single A 32-bit floating-point number that can hold values e38 to e38. Precision is 7 digits. System.Double double Double An 8-byte floating-point number with a range of e308 to e308, and 15 or 16 digits of precision. system.decimal Fixpoint, 128-bit (16-byte) from -79,228,162,514,264,337,593,543,950,335 to negative 79,228,162,514,264,337,593,543,950,335, Diszkrét és valós számtípusok Az int-nek megfelel a System.Int32, (32bit-en tárolja) és hasonlóan Int8 Int16 32, UInt... short, long, float, double, char, string, bool hasonló elnevezés C++-hoz ( eredeti C ++ : int illetve longnál a tárolási hossz nincs definiálva csak a < reláció, itt viszont: ).NET szabványa szerint minden változónál a fix hosszúság adott! Karakter és string A karakter az érték típusú (unsigned 16-bit) String = karakter tömb (16 bites Unicode ld. később) viszont már referencia típus. De a string immutable típusnak van definiálva. Ez azt jelenti, hogy ha megváltoztatom (pl: s = s.replace ("régi szövegrész", "új szöveg "); ) akkor az egész lemásolódik egy új memóriaterületre úgy hogy ott már módosítva lesz (kicseréli a szövegrészt) és az eredeti változónk egyszerűen átmutat az új helyre (referencia). Ref és value type-ok azaz referencia és érték típus (ld. GC "kicsi" ref típusokat tömöríti, nagyokat hagyja, érték típusúak stacken képződnek) Értékadás Érték típusnál másolat képződik Referencia típusnál ugyanarra memóriára mutatnak (lehet null érték)

4 4.oldal ( C# 2-ben nullable = mégis kaphatnak null-at az érték típusúak pl: int? i ) Class és struct közötti különbség class ref. típusú struct érték típusú Példa. Mit ír ki: class RefTypeEx public RefTypeEx() ; public int i; struct ValueTypeEx public int i; ; private static void TipusExample() Console.WriteLine("referencia típus."); RefTypeEx r = new RefTypeEx(); r.i = 1; RefTypeEx rr = r; rr.i = 2; Console.WriteLine("eredeti: " + r.i); Console.WriteLine("értékadás bal oldala: " + rr.i); Console.WriteLine(); Console.WriteLine("érték típus."); ValueTypeEx v = new ValueTypeEx(); v.i = 1; ValueTypeEx vv = v; vv.i = 2; Console.WriteLine("eredeti: " + v.i); Console.WriteLine("értékadás bal oldala: " + vv.i); Tömbök //Refactor menü (ld később) int [ ] intarray = new int[32] for ciklus (ld. c++) ÚJ: intarray[32]=0 //védett biztonságosabb, mert nem engedi meg a túl indexelést (Managed) Példa:

5 5.oldal private static void Arrays() int[] intarray = new int[32]; for (int i = 0; i < intarray.length; i++) intarray[i] = i; for (int i = 0; i < intarray.length; i++) Console.Write(intArray[i].ToString() + ", "); //Elszáll: //intarray[32] = 0; Konverziók Kiiratásnál nincs explicit konverzió alapban, de.tostring() metódus minden változónak van! (System.Object-től öröklik) Equals metódus szintén Object-ból származik ahol referencia szerint hasonít össze 2 elemet pl: String öröklődik az Obj.ból és az Equals metódus felüldefiniálható, hogy betűket hasonlítsa GetHashCode = kulcsra hivatkozott hasonlítás (object-ből származik,felüldefiniálható) GetTye = futás idejű típust adja vissza (Type -ban) (object-ből származik) String - int konverzió: String sval= 123 ; int parsed=int.parse(sval); Console.Writeline(parsed); //int.tryparse() //Beolvasott String szám e? Nem dob Exceptiont, ha számot (és néha mást) kell átkonvertálni Példa: private static void ConvertF() string str = "ez egy string"; Console.WriteLine(); Console.WriteLine("konverziok."); int j = 1; string strint = j.tostring(); Console.WriteLine(strInt); object o; Console.WriteLine(j.GetType()); string sval = "1243"; // statikus metódus hívás int parsed = int.parse(sval); // int.tryparse( Console.WriteLine(parsed); // Convert.ToInt16( Másik lehetőség: Convert.ToInt16()

6 6.oldal Enum - Felsorolási típus Automatikusan 0-tól egyesével sorszámozódik, de adhatunk direktbe más értéket neki Enum FelsorTip F1, F2, F3=42; FelsorTip f = FelsorTip.F1; Példa: private static void FelsorTipusok() FelsorTipus f = FelsorTipus.F1; Console.WriteLine(f); Console.WriteLine((int)f); FelsorTipus f3 = FelsorTipus.F3; Console.WriteLine((int)f3); Alapvető programkonstrukciók If (felt ) [ut/blokk] else [ut/blokk] feltételek: (ld C++) &&!= == switch, case switch (kif) case "a": Console.WriteLine("aa"); break; //"a" lehet String a case feltétele, a break nem hagyható el (csak ha nincs kód) for szokásos foreach ha enum interfacet implementálják foreach(int f in intarray) Console.Write(f); //enum interfacet implementálják. Bejár egy Collectiont /tömböt/ intarray.length a tömb elemszámát adja vissza continue; break; használható (ld. C++) Példa: private static void ProgKonst() int i = 1; RefTypeEx r = new RefTypeEx(); if (i == 1 && r!= null) else string s = "s"; switch (s)

7 7.oldal case "a": Console.WriteLine("aa"); break; case "b": case "c": Console.WriteLine("bb"); break; default: Console.WriteLine("def"); break; int[] intarray = new int[32]; for (int j = 0; j < intarray.length; j++) intarray[j] = j; //continue; //break; foreach (int f in intarray) Console.Write(f); Osztályok függvények, metódusok, member változók, static Pl: class ExampleClass public ExampleClass(int i) //konstruktor this.i = i; public int Lekerdezo() return i; public void SetValue(int j) i = j; q = j; public static void StaticFunc(int qq) q = qq;

8 8.oldal // nem adhat értéket nem static memberváltozónak private int i; private static int q = 1; Main-be: ExClass excl=new ExClass(2); Új sor karakter: "\n" (ld. C++) Static class Csak statikus változók. Statikus fv. csak statikus változókkal. Statc constructor első hivatkozáskor fut le. Példányosítani nem lehet, 1 van belőle. Paraméterátadási módok (alapért, out, ref) Pl. érték szerint átadási mód: ref-t adjuk át mint értéket, csak obj. belül tudjuk megváltoztatni. kívülről nem tükröződik a referencia változtatása ref szerint átadási mód: ref értkre alkalmazható másolat készül róla. Kívülről tükröződik az érték típusokváltoztatása csak kifele menő: nem érdekel mi megy be felülírja public void RRRValue(RefTypeEx r) //kinn is latszani fog r.i = 1; //nem fogja a kinti valtozok felulvagni r = new RefTypeEx(); public void VVVValue(ValueTypeEx v) //kinn nem fog laszodni a kov ertekadas eredmenye v.i = 1; //nem fogja a kinti valtozok felulvagni v = new ValueTypeEx(); public void VVVRef(ref ValueTypeEx v) //kinn is latszani fog v.i = 1; //felulvagja a kinti valtozot v = new ValueTypeEx();

9 9.oldal public void RRROut(out RefTypeEx r) //kinn is latszani fog r = new RefTypeEx(); //kinn is latszani fog r.i = 1; operátor overloading láthatóság (ld C++) Láthatóság namespace Classes class MyClass ; MyClass-nál: private alapban, ilyenkor senki sem látja a namespacen kívűl (akkor sem ha uaz a namespace, vagy file) public esetén mindenki látja internal esetén tetszőleges namespace-ben lát az adott modulon(fájlon) belül Pl: //csak abból a modulból látható ahol definiálva van internal class X // (sealed kulcsszó) nem lehet belőle származtatni sealed class Sealed // nem lehet példányt létrehozni belőle, //csak abból a leszármazottból (ami nem abstrakt) és minden metódusa implementálva van abstract class Abs abstract public void AbsFunc(); public void ImplementáltMetódus()

10 10.oldal C-Sharp nyelv alapjai Egyszerű példák... 1 Típusok... 3 Alapvető programkonstrukciók... 6 Osztályok... 7

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem C# nyelv alapjai Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Lokális változó Utasítások Szójáték Why do all real

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu Programozás

Részletesebben

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework

Részletesebben

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási

Részletesebben

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika II. BMEKOKAA153 1. Előadás Dr. Bécsi Tamás Bemutatkozás Előadó: Dr. Bécsi Tamás St.106, (1)463-1044, becsi.tamas@mail.bme.hu Közlekedés-, és Járműirányítási Tanszék www.kjit.bme.hu A tantárgyi

Részletesebben

OOP #14 (referencia-elv)

OOP #14 (referencia-elv) OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char

Részletesebben

C#, OOP. Osztályok tervezése C#-ban

C#, OOP. Osztályok tervezése C#-ban C#, OOP Osztályok tervezése C#-ban OOP Létrehozás (creating) Megszüntetés (destroying) Túlterhelés (overlading) Felsorolás típus (enumerated types) 2 Hajó osztály Sailboat class using System; class Sailboat

Részletesebben

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Console I/O bővebben Lásd mintaprogram 2015.09.21. Számítástechnika I. 2. Előadás 2 Számábrázolásról

Részletesebben

Programozás I. Első ZH segédlet

Programozás I. Első ZH segédlet Programozás I. Első ZH segédlet Ezen az oldalon: kiírás az alapértelmezett (hiba) kimenetre, sztring konkatenáció, primitív típusok, osztály létrehozás, példányosítás, adattagok, metódusok Kiíratás alapértelmezett

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?

Részletesebben

Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat

Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2017/2018. őszi félév Tartalom 1 Amit tudni kell a félévről

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net ESEMÉNYVEZÉRELT PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 2. ELŐADÁS - C# ÁTTEKINTÉS - 2 2015 Bánsághi Anna 1 of 64 TEMATIKA I. C# ÁTTEKINTÉS II. WPF III. Modern UI 2015 Bánsághi Anna 2 of 64

Részletesebben

VB C++ C# JScript J# Common Language Specification. ADO.NET and XML. Base Class Library. Common Language Runtime. Operating System

VB C++ C# JScript J# Common Language Specification. ADO.NET and XML. Base Class Library. Common Language Runtime. Operating System P r o g r a m o z á s i n y e l v e k I I. C # E jegyzet másolata nem használható fel szabadon,az előadás anyagának kivonata. Ezen teljes jegyzetről,vagy annak bármely részéről bármely másolat készítéséhez

Részletesebben

C# Nyelvi Elemei. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Nyelvi Elemei / 18

C# Nyelvi Elemei. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Nyelvi Elemei / 18 C# Nyelvi Elemei Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Nyelvi Elemei 2013 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 Object 2 Típusok 3 String 4 RegEx Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Nyelvi

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java 2. gyakorlat Függvények Általános prototípus Módosítószavak Láthatóság: public, protected, private. Ha nem definiált, akkor úgynevezett package-private láthatóság. Lehet abstract

Részletesebben

C# osztályok. Krizsán Zoltán

C# osztályok. Krizsán Zoltán C# osztályok Krizsán Zoltán Fogalma Önálló hatáskőrrel rendelkező, absztrakt adattípus, amely több, különböző elemet tartalmazhat. Minden esetben a heap-en jön létre! A programozó hozza létre, de a GC

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net ESEMÉNYVEZÉRELT PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 1. ELŐADÁS - C# ÁTTEKINTÉS - 1 2015 Bánsághi Anna 1 of 84 TEMATIKA I. C# ÁTTEKINTÉS II. WPF III. Modern UI 2015 Bánsághi Anna 2 of 84

Részletesebben

Kalapácsvetés 2016 szöveges

Kalapácsvetés 2016 szöveges Kalapácsvetés 2016 Ebben a feladatban a 2016. évi nyári olimpiai játékokon az atlétika férfi kalapácsvetés döntőjének eredményeit kell feldolgoznia. A döntő 6 dobási sorozatból állt, de a 3. sorozat után

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 1. rész Osztályok és objektumok Mezık és metódusok Konstruktor és destruktor Névterek és hatókörök Láthatósági szintek Osztály szintő tagok Beágyazott osztályok

Részletesebben

Informatika terméktervezőknek

Informatika terméktervezőknek Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 9. előadás Interface - típust vezet be, de osztálypéldány nem készíthető belőle (statikus típust ad) - több osztály is

Részletesebben

Java adattípusok Java programozás alapjai Egyszerű adattípusok (int, float) Osztályokkal objektumok Nincs külön mutató, referencia, címe operátor, helyette: objektumok csak dinamikusan hozhatok létre és

Részletesebben

Osztályok. 4. gyakorlat

Osztályok. 4. gyakorlat Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum

Részletesebben

1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon

1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon 1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Maximum függvény megvalósítása függvénynév túlterheléssel. i n l i n e f l o a t Max ( f l o a t a, f l o a t b ) { return a>b? a : b ; i n l i n e double Max (

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 5. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 5. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 5. előadás Tömbök átméretezése public static void Resize( ref T[] array, int newsize ) Példa: int[] a=new int[20]; Array.Resize(ref a, 22); 2016. 10. 19.

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás Számítástechnika II. BMEKOKAA153 2. Előadás Dr. Bécsi Tamás Tömbök (Arrays) Definíció: típus[] név; (pld. int[] szamok; ) Inicializálás: int[] szamok = new int[4]; int[] szamok = 1,2,4,3,5}; int[] szamok

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter C# gyorstalpaló Készítette: Major Péter Adattípusok Logikai változó Egész szám (*: előjel nélküli) Lebegőponto s szám Típus Típusnév másképpen (egyenértékű) Helyigény (bit) Példa bool Boolean 8 (!) true,

Részletesebben

hiányzott szeptemberben vagy A tanuló nem hiányzott szeptemberben szöveget

hiányzott szeptemberben vagy A tanuló nem hiányzott szeptemberben szöveget Hiányzások Ebben a feladatban egy általános iskola 2017 szeptemberi hiányzásai tartalmazó szövegfájlt kell feldolgoznia. Az adatok a szeptember.csv állomány tartalmazza. Az állomány egy sorában egy tanuló

Részletesebben

Szoftvertervezés és -fejlesztés I.

Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Microsoft Visual Studio 2013 Hello C# World! Változók típusai Gyakorló feladatok Algoritmus alkotási feladatok ÓE-NIK-AII, 2017 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban

Részletesebben

Mentsd el code file-t kektura.cs néven, illetve kiterjesztéssel! Másold be a kektura.csv állományt a Projects munkamappa megfelelő almappájába!

Mentsd el code file-t kektura.cs néven, illetve kiterjesztéssel! Másold be a kektura.csv állományt a Projects munkamappa megfelelő almappájába! Mentsd el code file-t kektura.cs néven, illetve kiterjesztéssel! Másold be a kektura.csv állományt a Projects munkamappa megfelelő almappájába! using System; using System.Collections.Generic; using System.IO;

Részletesebben

3. Határozza meg és írja ki a minta szerint, hogy a forrásállományban hány kémiai elem felfedezési adatai

3. Határozza meg és írja ki a minta szerint, hogy a forrásállományban hány kémiai elem felfedezési adatai Kémiai elemek felfedezése A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok. Jelenleg 118 különböző kémiai elemet ismerünk, közüliik a Földön 94 található meg a természetben, ezeket természetes

Részletesebben

Bevezetés a programozásba Előadás: Objektumszintű és osztályszintű elemek, hibakezelés

Bevezetés a programozásba Előadás: Objektumszintű és osztályszintű elemek, hibakezelés Bevezetés a programozásba 2 7. Előadás: Objektumszű és osztályszű elemek, hibakezelés ISMÉTLÉS Osztály class Particle { public: Particle( X, X, Y); virtual void mozog( ); ); virtual void rajzol( ) const;

Részletesebben

Programozási nyelvek II.: JAVA

Programozási nyelvek II.: JAVA Programozási nyelvek II.: JAVA 6. gyakorlat 2017. október 16-20. 6. gyakorlat Programozási nyelvek II.: JAVA 1 / 24 Az 6. gyakorlat tematikája túlterhelés - összefoglalás statikus adattagok és metódusok

Részletesebben

Java bevezet o Kab odi L aszl o Kab odi L aszl o Java bevezet o

Java bevezet o Kab odi L aszl o Kab odi L aszl o Java bevezet o Miért Java? széleskörben elterjedt Micro Edition - beágyazott rendszerek, régi telefonok Standard Edition - PC, android ezen alapul Enterprise Edition - vállalati programok, web service-ek multiplatform

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia A C programozási nyelv (Típusok és operátorok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 szeptember

Részletesebben

Programozás 2., I. kötet Az objektumorientált paradigma alapjai

Programozás 2., I. kötet Az objektumorientált paradigma alapjai TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0009 A GÉPÉSZETI ÉS INFORMATIKAI ÁGAZATOK DUÁLIS ÉS MODULÁRIS KÉPZÉSEINEK KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN Achs Ágnes Szendrői Etelka Programozás 2., I. kötet Az objektumorientált

Részletesebben

Generikus Típusok, Kollekciók

Generikus Típusok, Kollekciók Generikus Típusok, Kollekciók Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Generikus Típusok, Kollekciók 2013 1 / 26 Tartalomjegyzék 1 Enumeráció 2 Generikus Típusok 3 Kollekciók System.Collections

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

Torna. A torna.csv UTF-8 kódolású állományban soronként egy versenyző eredményeit tároljuk. Az adatokat pontosvessző választja el egymástól.

Torna. A torna.csv UTF-8 kódolású állományban soronként egy versenyző eredményeit tároljuk. Az adatokat pontosvessző választja el egymástól. Torna A pekingi olimpián tornából hat versenyszámban mérettetik meg magukat a versenyzők. Ennek a versenynek az eredményeit kell feldolgoznia ebben a feladatban. A megoldás során vegye figyelembe a következőket:

Részletesebben

C# feladatgyűjtemény Kovács Emőd, Radványi Tibor, Király Roland, Hernyák Zoltán

C# feladatgyűjtemény Kovács Emőd, Radványi Tibor, Király Roland, Hernyák Zoltán C# feladatgyűjtemény Kovács Emőd, Radványi Tibor, Király Roland, Hernyák Zoltán C# feladatgyűjtemény Kovács Emőd, Radványi Tibor, Király Roland, Hernyák Zoltán Publication date 2011 A tananyag a TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0046

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java statikus programszerkezet Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. előadás csomag könyvtárak könyvtárak forrásfájlok bájtkódok (.java) (.class) primitív osztály

Részletesebben

Fordított és szkript nyelvek összehasonlító elemzése. Sergyán Szabolcs

Fordított és szkript nyelvek összehasonlító elemzése. Sergyán Szabolcs Fordított és szkript nyelvek összehasonlító elemzése Sergyán Szabolcs IEEE: The 2016 Top Programming Languages IEEE: The 2016 Top Programming Language (Enterprise) Kutatás-fejlesztésben használt nyelvek

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 1. rész Osztályok és objektumok Mezık és metódusok Konstruktor és destruktor Láthatósági szintek Névterek és hatókörök Osztály szintő tagok Beágyazott osztályok

Részletesebben

OOP III. A C# nyelv alapelemei

OOP III. A C# nyelv alapelemei OOP III. A C# nyelv alapelemei 2. rész Alaptípusok (2. rész) Operátorok és precedenciájuk (2. rész) Érték- és referenciatípusok Utasítások: for, foreach, continue, return, goto Műveletek karaktersorozatokkal

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel 3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel Parancssori argumentumok Minden Java programnak adhatunk indításkor paraméterek, ezeket a program egy tömbben tárolja. public static void main( String[] args ) Az

Részletesebben

Programozás III CSOMAGOK. Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek.

Programozás III CSOMAGOK. Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek. Programozás III CSOMAGOK Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek. A Java is csomagok halmaza: csomagokban van a fejlesztő környezet és az osztálykönyvtárak is: rt.jar fájl

Részletesebben

Objektumorientált Programozás VI.

Objektumorientált Programozás VI. Objektumorientált Programozás Metódusok Paraméterek átadása Programozási tételek Feladatok VI. ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő

Részletesebben

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II. A.NET keretrendszer és a C# programozási nyelv. Objektumorientált programozási nyelvek A Smalltalk nyelv

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II. A.NET keretrendszer és a C# programozási nyelv. Objektumorientált programozási nyelvek A Smalltalk nyelv Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II A.NET keretrendszer és a C# programozási nyelv Objektumorientált programozási nyelvek A Smalltalk nyelv 1980-ban

Részletesebben

OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok. 13/1 B ITv: MAN

OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok. 13/1 B ITv: MAN OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok 13/1 B ITv: MAN 2019.04.24 ArrayList Rugalmas tömb A tömbök korlátai Fix méret, nem lehet menet közben megnövelni Ha túl nagyra választjuk, fölösleges helyfoglalás

Részletesebben

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Tartalom OOP ismétlés Osztályok létrehozása Adattagok láthatóságai, elnevezési ajánlások Konstruktor, destruktor this pointer Statikus és dinamikus

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem www.sze.hu/~herno

Széchenyi István Egyetem www.sze.hu/~herno Oldal: 1/6 A feladat során megismerkedünk a C# és a LabVIEW összekapcsolásának egy lehetőségével, pontosabban nagyon egyszerű C#- ban írt kódból fordítunk DLL-t, amit meghívunk LabVIEW-ból. Az eljárás

Részletesebben

Kivételek kezelése (exception handling) Hibakezelés old style. Kivételkezelés

Kivételek kezelése (exception handling) Hibakezelés old style. Kivételkezelés Kivételek kezelése (exception handling) Hibakezelés old style class Szamolo { void szamol( String s, int i ) { int d; if (i!= 0) d = (i+1)/i; else if (s!= null) d = s.length(); else if (i > 10) // applikációs

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges. Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java

Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges. Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java Függvények, csomagok Csomagok Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges számú osztályt tartalmazhat Pl.: java.util.scanner Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java Célja:

Részletesebben

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért

Részletesebben

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Tartalom Új kommentelési lehetőség Változók deklarációjának helye Alapértelmezett függvényparaméterek Névterek I/O műveletek egyszerűsödése Logikai adattípus,

Részletesebben

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban

Részletesebben

List<String> l1 = new ArrayList<String>(); List<Object> l2 = l1; // error

List<String> l1 = new ArrayList<String>(); List<Object> l2 = l1; // error Generics Egyszerűbb példák (java.util csomagból): public interface List { void add(e x); Iterator iterator(); public interface Iterator { E next(); boolean hasnext(); E - formális típusparaméter,

Részletesebben

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/16 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat

Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 2017. október 2-6. Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 1 / 32 A 4. gyakorlat tematikája Tömbök A java.util.arrays osztály A String osztály A StringBuffer

Részletesebben

Programozás alapjai. 5. előadás

Programozás alapjai. 5. előadás 5. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Cserélve kiválasztásos rendezés (1) A minimum-maximum keresés elvére épül. Ismétlés: minimum keresés A halmazból egy tetszőleges elemet kinevezünk

Részletesebben

Szoftvertervezés és -fejlesztés I.

Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.

Részletesebben

C# versus Java. Óbudai Egyetem, Java Standard Edition Mérnök Informatikus szak, BSc Labor 3. Bedők Dávid v0.4

C# versus Java. Óbudai Egyetem, Java Standard Edition Mérnök Informatikus szak, BSc Labor 3. Bedők Dávid v0.4 C# versus Java Óbudai Egyetem, Java Standard Edition Mérnök Informatikus szak, BSc Labor 3 Bedők Dávid 2016.10.01. v0.4 Azonosságok I. Curly-bracket nyelvek ({}) C, C++, PHP, JavaScript, stb.) ProgrammingTheorem

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,

Részletesebben

Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe

Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév Bevezetés a C nyelvbe A C programozási nyelv A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

A képernyőre írást igénylő részfeladatok eredményének megjelenítése előtt írja a képernyőre a feladat sorszámát (például: 3. feladat:)!

A képernyőre írást igénylő részfeladatok eredményének megjelenítése előtt írja a képernyőre a feladat sorszámát (például: 3. feladat:)! Space Shuttle 40 Pont A Space Shuttle (magyarul űrsikló", hivatalos angol nevén: Space Transportation System, STS) az Amerikai Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas űrprogramja volt. Feladatai

Részletesebben

Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat

Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2017/2018. őszi félév Tartalom 1 Amit tudni kell a félévről

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/7

Programozás C++ -ban 2007/7 Programozás C++ -ban 2007/7 1. Másoló konstruktor Az egyik legnehezebben érthető fogalom C++ -ban a másoló konstruktor, vagy angolul "copy-constructor". Ez a konstruktor fontos szerepet játszik az argumentum

Részletesebben

Java-ról Kotlinra. Ekler Péter AutSoft BME AUT. AutSoft

Java-ról Kotlinra. Ekler Péter AutSoft BME AUT. AutSoft Java-ról Kotlinra Ekler Péter peter.ekler@aut.bme.hu BME AUT Tartalom Java és Kotlin kapcsolata Hogyan próbálhatjuk ki? Kotlin kultúra kialakítása cégen belül Milyen a Kotlin a Java-hoz képest? Történet

Részletesebben

Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet

Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet 1. Rendszerfejlesztés 0. lépés: Elemzés (analízis) 1. lépés: Tervezés a, technológia független rész b, technológia függő rész 2. lépés: Megvalósítás

Részletesebben

Web-technológia PHP-vel

Web-technológia PHP-vel Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request

Részletesebben

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük

Részletesebben

Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat

Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2018/2019. tavaszi félév Tartalom 1 A Java alapjai 2 Java program

Részletesebben

Vizuális, eseményvezérelt programozás XI.

Vizuális, eseményvezérelt programozás XI. Vizuális, eseményvezérelt programozás XI ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik Ismeretük szükséges,

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 11. Jó hír Jó hír Java lesz! Tárgyismertet Elérhet ségek: Kovács Kristóf: kkovacs@math.bme.hu Rimay Zoé: zrimay@math.bme.hu, Követelmények: Év végi beadandó (facebook):

Részletesebben

Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat

Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 2017. október 2-6. Programozási nyelvek II.: JAVA, 4. gyakorlat 1 / 29 A 4. gyakorlat tematikája Tömbök A java.util.arrays osztály A String osztály StringBuilder

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk

Részletesebben

Programozási technológia I.

Programozási technológia I. Programozási technológia I. 2.gyakorlat A tárgy célja A tárgy alapvető Java ismeretek nyújt. A fő célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az UML diagramokból Java kód előállítására. Félév tematikája Bevezetés,

Részletesebben

OOP III. A C# nyelv alapelemei II.

OOP III. A C# nyelv alapelemei II. OOP III. A C# nyelv alapelemei II. Alaptípusok (2. rész) Operátorok és precedenciájuk (2. rész) Érték- és referenciatípusok Utasítások: for, foreach, continue, return, goto Mőveletek karaktersorozatokkal

Részletesebben

Java programozás alapjai A Java nyelv C++ szintaktikára épít, számos különbséggel Hello, World (alkalmazás, parancssorból indítható): A HelloWorldApp.java fájl: A főosztály: neve = fájlnév, van benne main

Részletesebben

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat Abstract osztályok és interface-ek 7-dik gyakorlat Abstract metódusok és osztályok Az OO fejlesztés során olyan osztályokat is kialakíthatunk, melyeket csak továbbfejlesztésre, származtatásra lehet használni,

Részletesebben

Programozás 1. Dr. Iványi Péter

Programozás 1. Dr. Iványi Péter Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II 1. előadás. A.NET keretrendszer és a C# programozási nyelv. A.NET keretrendszer Eredete

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II 1. előadás. A.NET keretrendszer és a C# programozási nyelv. A.NET keretrendszer Eredete Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II 1. előadás és a C# programozási nyelv 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag C# osztálydeníció Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag Tartalom 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció

Részletesebben

I. fejezet Hello Világ! Programozás tankönyv. II. Fejezet. Helló Világ! avagy a Miért?-ek elkezdődnek

I. fejezet Hello Világ! Programozás tankönyv. II. Fejezet. Helló Világ! avagy a Miért?-ek elkezdődnek I. fejezet Hello Világ! Programozás tankönyv II. Fejezet Helló Világ! avagy a Miért?-ek elkezdődnek 1 Programozás tankönyv I. fejezet Majd minden programozó ezzel a kedves kis programmal kezdi a programozás-tanulást:

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

Pénzügyi algoritmusok

Pénzügyi algoritmusok Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Az Integrált Fejlesztői Környezet C++ alapok Az Integrált Fejlesztői Környezet Visual Studio 2013 Community Edition Kitekintés: fordítás Preprocesszor Fordító

Részletesebben