Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Átírás

1 Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2014. (VI. 2.) 1 önkormányzati rendelete a vásárcsarnokok, a piacok és az üzletközpontok létesítéséről és működésük rendjéről a 29/2016. (VI. 21.) 2 és a 30/2016. (VII. 14.) 3 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. 23. (5) bekezdés 8. pontjában meghatározott jogkörében eljárva a vásárcsarnokok, piacok és üzletközpontok létesítéséről és működésük rendjéről a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. (1) Jelen rendelet tárgyi hatálya kiterjed Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő az 1. mellékletben meghatározott, önkormányzat által létesített és fenntartott piacokra, vásárcsarnokokra és üzletközpontokra (a továbbiakban: piac) és az önkormányzat által rendezett vásárokra. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, egyéni vállalkozóra, őstermelőre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: kereskedő), aki a piacon bármilyen értékesítési vagy szolgáltató tevékenységet folytat, a piac területén tartózkodókra, a piac működtetésével kapcsolatos tevékenységet folytatókra. 2. Értelmező rendelkezések 2. Jelen rendelet alkalmazásában: a) üzlethelyiség: más kereskedelmi egységektől elkülöníthető, szilárd és tömör falazatú, külön zárható épületrész, pavilon. b) árusítóhely: üzlethelyiségnek nem minősülő árusító vagy szolgáltató tevékenységre alkalmas hely (különösen árusító asztal, földön való helyfoglalás, árusítósátor) II. Fejezet A piac létesítése, fenntartása 3. A piac létesítése, fenntartása 3. (1) A piac létesítéséről, helyéről, típusáról és megszüntetéséről - a település-fejlesztési és rendezési előírások, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok keretei között - a képviselőtestület dönt. (2) A piac fenntartója az önkormányzat. 4. A piac üzemeltetése 4. 4 A piac üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: üzemeltető) látja el. 5. (1) 5 Az üzemeltető a piacok üzemeltetéséről a Piacfelügyelet útján gondoskodik. 1 elfogadva: május elfogadva: június 17. Hatályos: július 1-jétől 3 elfogadva: július 14. Hatályos: július 15-étől 4 módosította: 30/2016. (VII. 14.) Ör. 2. 1

2 (2) Az üzemeltető képviseletében eljáró piacfelügyelő (továbbiakban: piacfelügyelő) feladatai: a) az árusítóhelyek kijelölése; b) az árusítás zavartalanságának biztosítása; c) a piaci rend fenntartása; d) a vonatkozó hatályos jogszabályok és jogerős hatósági előírások betartása, betartatása; e) a piac rendjének, a forgalomba hozott termékek, valamint a piacokra és az árusításra vonatkozó jogszabályok, hatósági határozatok és egyéb rendelkezések megtartásának folyamatosan ellenőrzése, megsértésük esetén a szükséges intézkedéseket megtétele, indokolt esetben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv eljárásának kezdeményezése, f) az ellenőrzésre jogosult hatóságok tevékenységének elősegítése 6. (1) A piacfelügyelő jogosult a piacra szállított, az ott forgalomba hozott áru minőségét és fogyaszthatóságát ellenőrizni. (2) A piacfelügyelő előírhatja az eladásra kínált áruk szakértői vizsgálatát, ebből a célból az áruból mintát vehet. Romlásra gyanús áru forgalomba hozatalát a piacfelügyelő a szakértői vizsgálat megtartásáig felfüggesztheti. (3) A piacfelügyelő köteles a szakértői vizsgálat eredményétől függően a szükséges intézkedéseket megtenni. (4) A piacfelügyelő az (1)-(3) bekezdés szerinti intézkedéseiről köteles jegyzőkönyvet felvenni. (5) A jogszabály alapján elrendelt szakértői vizsgálat költségei - amennyiben annak eredménye alapján az áru nem hozható forgalomba a kereskedőt terheli. III. Fejezet A piaci árusítás rendje 5. A piaci árusítás általános szabályai 7. (1) A piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, hatósági előírások, a piaci házirend megtartásával áru és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrzői, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. (2) A piacok típusait, a piacon forgalomba nem hozható (tilalmazott) áruk körét, valamint korlátozottan forgalmazható áruk körét és ezen áruk forgalmazásának korlátait a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. 8. A piacon csak az árusíthat, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkezik. 9. Az üzemeltető a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően egyéb, különösen baleset-megelőzési, munkabiztonsági, közegészségügyi szabályokat is előírhat. A piac területén ezek betartása mindenki számára kötelező. 10. (1) A kereskedő az árusításkor csak hitelesített mérleget használhat. (2) A piacfelügyelet köteles a piacon ellenőrző mérleget elhelyezni. 11. A kereskedő köteles az általa árusított árucikkek egységárát a vásárlók számára jól látható helyen feltüntetni. 12. A kereskedő köteles az árusításhoz szükséges engedélyeket és kötelező nyilvántartásokat az árusítás teljes ideje alatt magánál tartani és ezeket felhívásra az ellenőrzést végzőnek bemutatni, illetőleg a szakértői vizsgálathoz szükséges árumintát ingyenesen rendelkezésre bocsátani. 5 módosította: 30/2016. (VII. 14.) Ör. 3. 2

3 6. A piac nyitvatartási rendje 13. (1) Állandó jelleggel működő piacnak vasárnap és ünnepnapok kivételével a hét minden napján nyitva kell tartania. Más napokon a piacot csak rendkívüli esemény miatt lehet zárva tartani. A piacot igény esetén vasárnap is nyitva lehet tartani. (2) A nyitvatartási időt úgy kell meghatározni, hogy az igazodjon a vásárlók igényeihez. (3) A piacok nyitvatartási rendjét a 2. melléklet tartalmazza. (4) A piacfelügyelő köteles gondoskodni a nyitvatartási rend folyamatos közzétételéről. 14. (1) A piacon lévő üzlethelyiségek nyitva tartása a piaci nyitvatartási rendhez igazodik. (2) A piac nyitvatartási rendjétől eltérően a piac területén működő vendéglátóhelyek, büfék, virágárusok, valamint kizárólag azok az üzletek működhetnek, amelyeknek a vevő bejárata közvetlenül közterületre nyílik vagy az üzlet közterületi portál része úgy van kialakítva, hogy azon keresztül rendszeresen árusítanak. (3) A piacon lévő (2) bekezdésben meghatározott üzlethelyiségek bérlői kötelesek az üzemeltetőnek bejelenteni a saját nyitvatartási idejüket, és annak módosítását. 7. Hulladékkezelés és köztisztaság 15. (1) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett hulladékot, valamint a veszélyes hulladékot a piacfelügyelet által erre kijelölt gyűjtőhelyekre szállítva köteles elhelyezni. A hulladék elhelyezéséért a kereskedő átalánydíjat, vagy mennyiségarányos térítési díjat köteles fizetni. A térítési díj mértékét a képviselőtestület a hulladékkezelés költségeinek és a keletkező hulladék mennyiségének figyelembe vételével határozza meg. (2) A piacfelügyelet a vásárlók részére a piac területén hulladékgyűjtőket köteles elhelyezni. (3) Az összegyűjtött hulladék elszállításáról a piacfelügyelet gondoskodik. 16. (1) Az árusítóhelyek és az üzlethelyiségek folyamatos tisztántartása a házirendben meghatározott módon a kereskedő feladata. (2) A piac területén lévő utak és közös használatú helyiségek folyamatos tisztántartásáról a piacfelügyelet gondoskodik az alábbiak szerint: a) havonta egy alkalommal fertőtlenítő takarítás, b) évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) nagytakarítás, rovar- és rágcsálóirtás. (3) A kereskedők a piacfelügyelet által végzett takarításokat kötelesek elősegíteni. 17. A 16. (2) bekezdés szerinti fertőtlenítés, valamint a rovar- és rágcsálóirtás, őrzés, víz-csatorna költségeinek arányos részét az önkormányzat az üzlethelyiségek, a pavilonok és a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedőkre áthárítja. 18. (1) A piacfelügyelő külön díjazás ellenében a kereskedelmi tevékenységet segítő alábbi egyéb szolgáltatásokat is nyújthat a házirendben meghatározott feltételek szerint: a) mérleg- és eszközkölcsönzés b) csomagmegőrzés c) felvonóhasználat d) tárolási díj. (2) Azok a kereskedők, akik a piac területén - az üzlethelyiségeken kívül - állandó jelleggel göngyöleget, szállítókocsit vagy egyéb eszközt tartanak, kötelesek tárolási díjat fizetni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások díját a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (a továbbiakban: bizottság) javaslata alapján a képviselőtestület határozatban határozza meg. 8. Házirend 19. (1) A piac működésére vonatkozó házirendet a 3. melléklet tartalmazza. 3

4 (2) A piac rendjéről a piacfelügyelő jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. 20. A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, különösen a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), valamint a vásárokról és piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. IV. Fejezet Az árusítóhelyek 9. A szakosított beosztás 21. (1) Az árusítóhelyek vonatkozásában az üzemeltető határozza meg, hogy a piac egyes területein milyen árucikkeket lehet árusítani (szakosított beosztás). Ennek során figyelembe kell venni a közegészségügyi előírásokat és a vásárlói igényeket, valamint a kialakult szokásokat is. (2) A piacon lévő üzlethelyiségek bérlői, valamint a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedők a korábban meghatározott (engedélyezett) tevékenységi körüket kizárólag az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával változtathatják meg. (3) A piac élelmiszer árusítására kijelölt részein az árusítóhelyeket kizárólag élelmiszerek árusítására kell hasznosítani. 10. Helyfoglalási engedély 22. Az árusítóhelyeket az üzemeltető hasznosítja. 23. (1) Árusítóhelyen árusítani helyfoglalási engedély alapján lehet. (2) Helyfoglalási engedély csak határozott időre adható. (3) A helyfoglalási engedély fajtái: a) napi helyfoglalási engedély b) tartós helyfoglalási engedély (4) A napi helyfoglalási engedély a benne meghatározott - egy árusítási napon jogosít árusításra. Napi helyfoglalási engedély az árusítás megkezdése előtt szóban és írásban is kérhető a piacfelügyelőtől. (5) A tartós helyfoglalási engedély az engedélyben meghatározott időtartamra, de legfeljebb a tárgyév végéig jogosít árusításra. A tartós helyfoglalási engedély írásban, kérelemre több alkalommal is meghosszabbítható. A tartós helyfoglalási engedélyt írásba kell foglalni. (6) A tartós helyfoglalási engedély kiadását az árusítás megkezdése, vagy a már meglévő helyfoglalási engedély időtartamának lejárta előtt legalább 3 munkanappal a piacfelügyelőtől írásban kell kérni. A tartós helyfoglalási engedélyt írásba kell foglalni. (7) A helyfoglalási engedély másra nem ruházható át. 24. (1) A piacon a kereskedők csak a helyfoglalási engedélyben meghatározott helyen és feltételekkel árusíthatnak. (2) A kereskedő a helyfoglalási engedélyben meghatározott árusítóhelyet önkényesen nem változtathatja meg, a kijelölt helyen kívül nem árusíthat, ott árut illetve göngyöleget nem rakhat le. (3) A tartós helyfoglalási engedély megújítása esetében a kereskedő részére lehetőség szerint - továbbra is a korábbi árusítóhely használatát kell biztosítani. (4) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a helyfoglalási engedély csak ennek bemutatását követően adható ki. (5) A piacfelügyelő a kedvezőbb, gazdaságosabb helykihasználás érdekében a tartós helyfoglalási engedéllyel nem rendelkező, kereskedők részére a kijelölt árusítóhelyeket megváltoztathatja. Ebben az esetben az új helynek kereskedelmi szempontból azonos értékűnek kell lennie a korábbival. 25. (1) A piacfelügyelő - a piac befogadóképességének határáig az árusítóhelyeken mindazok számára köteles lehetővé tenni a piaci árusítást, akik részére azt a jogszabályok megengedik. (2) A helyfoglalási engedély a nyitvatartási idő végéig jogosít árusításra. 4

5 (3) Napi helyfoglalás esetén a kereskedők a szakosított beosztásnak megfelelően, az érkezés sorrendjében helyezkedhetnek el. Ha a kereskedő az árusítóhelyet a nyitvatartási idő vége előtt végleges jelleggel elhagyja, azt a piacfelügyelő több alkalommal másnak is kiadhatja. (4) Tartós helyfoglalási engedély esetén, amennyiben a kereskedő az árusítóhelyét reggel 7 óráig nem foglalja el, úgy azt a piacfelügyelő az adott napra másnak is kiadhatja. 11. A helypénzfizetési kötelezettség 26. Az árusítóhelyek használatáért helyfoglalási díjat (a továbbiakban: helypénz) kell fizetni. 27. (1) A helypénz mértékét az árusítóhelyek nagysága, piacon belüli elhelyezkedése alapján a képviselő-testület határozatban határozza meg. (2) A helyfoglalók által fizetett helypénz magában foglalja: a) a terület használatát b) a közhasznú vízvételi helyek használatát c) a térvilágítás díját. 28. (1) A helypénzt a) napi helyfoglalás esetén az árusítóhely elfoglalásakor a helyszínen, b) tartós helyfoglalás esetén tárgyhónap 12-éig kell megfizetni. (2) A megfizetett helypénzről a piacfelügyelő adóügyi bizonylatot (nyugta, számla) köteles adni. (3) Tartós helyfoglalás felmondása esetében a helypénzt a felmondási idő utolsó napjáig kell megfizetni. (4) Ha a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező magánszemély kereskedő betegsége miatt, három hónapot meghaladó ideig nem tud árusítani (szünetelés), úgy kérelmére a bizottság mentesítést adhat, és a szünetelés idejére az árusítóhelyet más részére is használatba adhatja. (5) Ha a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedőnek két hónapot meghaladó hátraléka keletkezett, részére kérelemre a bizottság a hátralék kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt adhat. 29. (1) Nem árusíthat a piacon az, aki a helypénzt felhívás ellenére sem fizeti meg. (2) A kereskedő a helyfoglalási engedélyt, illetőleg a helypénz megfizetéséről kapott bizonylatot az árusítás teljes időtartama alatt köteles magánál tartani, és ellenőrzés alkalmával azt felmutatni. (3) Aki a helypénz megfizetését az ellenőrzés során nem tudja igazolni, annak azt újra meg kell fizetnie. 30. Aki a helyfoglalási engedélyben foglaltakhoz képest nagyobb árusítóhelyet foglal el vagy az árusítóasztal felületét engedély nélkül megnöveli, pótdíjat köteles fizetni, amelynek mértéke a többlethasználattal érintett területre megállapítható helypénz háromszorosa. 31. A helyfoglalási engedély megszűnik: a) az abban foglalt időtartam lejártával; b) felmondással. 12. A helyfoglalási engedély megszűnése 32. (1) Amennyiben a kereskedő a) a piaci rendet, b) az árusítás szabályait, c) a hulladékkezelési szabályokat, d) a vonatkozó hatályos jogszabályi és jogerős hatósági előírásokat súlyosan megszegi, a piacfelügyelő a helyfoglalási engedélyt a jogszerű állapot helyreállításáig felfüggeszti, vagy az új engedély kiadását megtagadja. (2) A piacfelügyelő az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat megszegő helyfoglalót a piac területéről - legfeljebb hat hónapos időtartamra - kitilthatja. 5

6 33. (1) Ha a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedő: a) a helypénzt a megállapított időpontig nem fizeti meg; b) az árusítás szabályait vagy a hulladékkezelési szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, c) az árusítóhelyen az engedélytől eltérő tevékenységet folytat vagy a szükséges hatósági engedélyekkel, a működéshez szükséges egyéb engedélyekkel nem rendelkezik, jogszabályban előírt vagy megállapodásban, piaci házirendben rögzített egyéb kötelezettségét megszegi az üzemeltető a helyfoglalási engedélyt azonnali hatállyal felmondja. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felmondásnak csak akkor van helye, ha a piacfelügyelő - a következményekre való figyelmeztetéssel - a kereskedőt előzőleg nyolc napos határidővel írásban felszólította a kötelezettsége teljesítésére. (3) Az (1) bekezdés szerinti felmondás esetében az üzemeltető a kereskedő részére új helyfoglalási engedélyt a felmondástól számított egy éven belül nem adhat ki. 34. A kereskedő a tartós helyfoglalási engedélyt három munkanapos felmondási idővel bármikor felmondhatja. 35. A kereskedő a helyhasználat bármely okból történő megszűnése esetében az árusítóhelyet köteles kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a piacfelügyelőnek átadni a megszűnést követő napon. V. fejezet A piacon lévő üzlethelyiségek 36. (1) A piac területén lévő üzlethelyiségeket és pavilonokat (a továbbiakban együtt: üzlethelyiség) kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-ipari vagy raktározási célra az üzemeltető bérbeadás útján hasznosítja. (2) Az üzletek évenkénti bérleti díját a bizottság javaslata alapján a képviselőtestület határozatban állapítja meg. (3) A megüresedett üzlethelyiségeket csak az e rendeletben meghatározott célra az üzemeltető által közzétett módon és feltételekkel, pályázat útján lehet hasznosítani. A pályázat feltételeit az üzemeltető határozza meg. Az új bérlőnek, a bérleti szerződés megkötésekor, óvadékként, 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget kell befizetni a tulajdonos számlájára. Az óvadék, a bérleti jogviszony megszűnésekor visszajár, s elszámolásra kerül. Az óvadékra kamatigény nem érvényesíthető. (4) Az üzlethelyiségekben a víz- és áramfogyasztás költségét a bérlőknek a felszerelt mérőórák szerint, ezek hiányában a képviselőtestület, által megállapított átalánydíj formájában kell megfizetniük. 37. Az üzlethelyiségek bérleti jogviszonyának megszűnésére, megszüntetésére a Ltv. szabályai alkalmazandók. A szerződéses fizetési kötelezettséget, bérleti díjat a tárgyhónap 12-ig napjáig kell teljesíteni. Aki a tárgyhónap végéig a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét elmulasztja, ott a rendkívüli felmondás eljárásának megindítását az üzemeltető köteles megkezdeni. Késedelmes teljesítés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese kerül felszámításra. 38. Az üzlethelyiségek bérleti jogának jogutódlására vonatkozóan a természetes személyekre, egyéni vállalkozókra, és gazdasági társaságokra vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni. VI. Fejezet Záró rendelkezések 39. Jelen rendelet június 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kihirdetése a helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. 40. Hatályát veszti a vásárcsarnokokról, piacokról és a 60/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet. Kiss Anita jegyző Bús Balázs polgármester 6

7 1. melléklet a 19/2014.(VI. 2.) önkormányzati rendelethez Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdonában lévő piacok és vásárcsarnokok 1. Békásmegyeri Vásárcsarnok és Piac, vállalkozók piaca. (Budapest, III. ker. Heltai J. tér 1.) A /2. hrsz. ingatlanon épült csarnoképület és az azt körülvevő szilárd burkolattal ellátott területből a csarnoképülethez északi irányban közvetlenül kapcsolódó kerítéssel körülzárt 918 m2 alapterületű áru átvételre szolgáló terület, keleti irányban a két üzletház, déli irányban a szolgálgatóház felőli 2,9 m2 szélességű terület, a csarnoképület Szentendrei út felőli homlokzata előtti területből 9,5 m2 szélességű sáv. A vállalkozók piaca közterületen, ideiglenes jelleggel kerül kialakításra. 2. Kolosy téri Piac Üzletközpont (Budapest, III. ker. Lajos u. 36. ) A hrsz. ingatlanon épült háromszintes épület és az épülettel körülzárt belső árusító piacterület az alábbi bontásban: Pinceszint, parkoló, 684 m2 lépcső és közös használatú terület 237,4 m2 raktárak 361,01 m2 Földszint, udvar 472,5 m2 átjárók és közös terület 161,2 m2 boltok 517 m2 Tetőtér, közös helyiségek, öltöző stb. 207 m2 közlekedő terület 165, 25 m2 boltok alapterülete 548,05 m2 3. Pók utcai Termelői Piac: Budapest, III. ker. Vízimalom sétány Pók utca találkozása A hrsz. ingatlanon található 460 m2 nagyságú, részben szilárd burkolattal ellátott közterület, mely parkolóként működik a Vízimolnár utca 1. szám mellett. A termelői piac ideiglenes jelleggel kerül kialakításra 4. Vörösvári úti Heti Vásár: Budapest, III. ker. Vörösvári út előtti parkoló A /22 hrsz ingatlan 2359 m2 része, mely parkolóként üzemelő szilárd burkolattal ellátott közterület. A Heti Vásár ideiglenes jelleggel kerül kialakításra 5. Pünkösdfürdő utcai Heti Vásár: Budapest, III. ker. Pünkösdfürdő utca Medgyessy Ferenc utca találkozása A /33. hrsz ingatlan 2584 m2 része, mely parkolóként üzemelő szilárd burkolattal ellátott közterület. A Heti Vásár ideiglenes jelleggel kerül kialakításra 7

8 2. melléklet a 19/2014.(VI. 2.) önkormányzati rendelethez 6 Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdonában lévő piacok és vásárcsarnokok nyitva tartási rendje 1. A Vásárcsarnok és piac, illetve Üzletközpont általános nyitva tartási rendje: Kolosy téri Bevásárló Központ Hétfőtől-Péntekig Szombaton óráig óráig Békásmegyeri Vásárcsarnok és Vállalkozók piaca Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat óráig óráig óráig óráig óráig óráig 2. A Békásmegyeri Vásárcsarnok és Piac, valamint a Kolosy téri Üzletközpont területén működő, a közterület felé nyíló üzlettel rendelkező vendéglátóhelyek, büfék az 1. pontban meghatározott általános nyitva tartási időn túl vasárnap is nyitva tarthatnak. 3. Termelői vásár és heti piacok nyitva tartási rendje Pók utcai termelői piac Csütörtök Vörösvári út Heti Vásár Szombat Pünkösdfürdő utcai Heti Vásár Szombat módosította: 30/2016. (VII. 14.) Ör. 8. 8

9 3. melléklet a 19/2014.(VI. 2.) önkormányzati rendelethez Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdonában lévő piacok és vásárcsarnokok házirendje 1. A piaci rend magtartása az ott jelenlevő valamennyi személy kötelessége. Vásárcsarnokban és piacon csak az árusíthat, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Piacon, vásárcsarnokban, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági őstermelő árusíthat. A mezőgazdasági őstermelő kizárólag saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, mézet (lépes mézet), virágot, tojást árulhat. Nem hőkezelt, savanyított terméket, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott zsírt az az őstermelő árusíthat, aki a terméket az élelmiszerekről szóló törvényben előírt létesítési és működési engedéllyel rendelkező üzemben állította elő, és rendelkezik a termék forgalomba hozatalához szükséges jóváhagyott gyártmánylappal. Napi élelmiszer piacon élelmiszer, nyers élelmiszer, élelmiszer-nyersanyag, mezőgazdasági termék, karácsonyi fenyőfa, virágföld árusítható. Állati eredetű nyers élelmiszer, lőtt vad, vágott baromfi, nyúl, hal és más ehető víziállat napi élelmiszer piacon csak üzlethelyiségben és rendszeres hatósági állatorvosi felügyelet mellett árusítható. Csak működési engedély birtokában hozható forgalomba minden jövedéki termék, gázüzemű, illetve elektromos gép, berendezés és növényvédő szer, gyermekjáték, kozmetikai cikk. Üzletközpontban, valamint a vállalkozók piacán csomagolt élelmiszer, iparcikk, vegyi áru, kultúrcikk termék árusítható, valamint vendéglátó tevékenység is folytatható. A piaci, vásári árusítás során be kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi és növény-egészségügyi, köztisztasági, valamint jövedéki termékek értékesítésére vonatkozó előírásokat. 2. A piacon csak az üzemeltető, illetve a piacfelügyelőség által kijelölt helyen, az általa kiadott napi, vagy tartós helyhasználati, illetve bérleti szerződés alapján szabad árusítani. 3. A helyfoglalási engedéllyel és bérleti szerződéssel rendelkező kereskedő az üzemeltető vagy a megbízottja felhívására helyhasználói minőségét hitelt érdemlően igazolni köteles. 4. Aki a piacon értékesít és nincs érvényes napijegye, vagy helyfoglalási engedélye (vagy azt az üzemeltető képviselőjének felszólítására sem mutatja fel), azonnal köteles elhagyni a piac területét. 5. Mind a napi, mind a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedő, az általa elfoglalt helyet (a vásárcsarnokban és az üzletközpontban, valamint a vállalkozói piacon bérleti joggal rendelkező pavilon és helyiségek bérlői), csak rendeltetésének megfelelően használhatja. Ennek megszegése és az üzemeltető képviselője általi felszólítás ellenére való fenntartása a helyhasználati jog azonnali megvonását eredményezi. Bérlő köteles a szerződés ideje alatt az árusítóhely állagmegóvásáról gondoskodni, jó karban tartani. 6. A bérlő által használt piaci létesítmény, berendezés megváltoztatásához, vagy egyéb építési tevékenységhez a tulajdonos önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulását kell kérnie. Az ennek hiányában végzett építés, változtatás kártérítési következménnyel jár, valamint a bérlő az eredeti állapotot is köteles saját költségére és veszélyére visszaállítani. A bérbeadó előzetes írásos engedélye nem mentesíti a bérlőt az egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. 7. A piaci közlekedésre a KRESZ szabályai az irányadóak. A piac területén járművel legfeljebb 5 km/ó sebességgel szabad haladni, a jobbra tartás szabályainak betartásával. 8. A piac területére kerékpárt és élő állatot bevinni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a vakvezető kutyára. 9. Járművel megállni, várakozni, arról le-, illetve felrakodni csak a jelzésekkel kijelölt helyen szabad. 10. A piac területén csak a piaci tevékenységgel kapcsolatos szállítást végző járművek közlekedhetnek maximum 1 óra időtartamig. A szállítás befejezése után a járműnek a piac területét el kell hagynia. 11. Az áruszállítást végző gépjárművek a piac közvetlen környezetében csak a rakodáshoz szükséges ideig várakozhatnak. 12. A piac közlekedő útjait tilos eltorlaszolni. 13. Tilos a piac belső közlekedő útjain a csoportosulással, hangoskodással, bármilyen nyerőjátékokkal (kártyajátékok, itt a piros, hol a piros, stb.) a vásárlók nyugalmát zavarni. 9

10 14. Az árusítóhelyeket használaton kívüli göngyöleggel és a piaci tevékenységet nem szolgáló eszközökkel elfoglalni nem szabad. 15. A piacfelügyelő ellenőrizheti a piacra bevitt és ott forgalmazott áruk minőségét, osztályba sorolását, valamint valamennyi, a kereskedés rendjét szabályozó jogszabályi előírás betartását. 16. A piacfelügyelő jegyzőkönyv felvétele mellett a. árumintát vehet, amelyet szakértővel megvizsgáltathat. Amennyiben annak eredménye alapján az áru nem hozható forgalomba, a szakértői vizsgálat költsége a kereskedőt terheli. b. a romlottnak tűnő áru forgalomba hozatalát a szakértői vizsgálat elvégzéséig felfüggesztheti. 17. Szakvizsgálatra szoruló árut (gomba, vágott állat, tejtermék, stb.) csak a szükséges engedélyek birtokában (vizsgálatot követően) lehet árusítani. A piaci gomba-szakellenőr köteles a piacra hozott, szabadban termő gombát megvizsgálni és a közfogyasztásra alkalmatlan gombát köteles elkobozni és megsemmisíteni. Gyűjtött, szedett gomba árusítása kizárólag gombavizsgáló szakellenőr jelenlétében történhet. Ennek betartása a piacfelügyelő kötelezettsége. 18. A nyitást megelőzően az üzemeltető kellő időt biztosít a helyhasználónak az árusításra való előkészületre, valamint a zárás utáni takarításra. 19. A piac nyitását megelőzően 5 órával és a piac zárását követő 1 órán belül a kereskedő, kizárólag árukezelési, raktározási ki-be szállítás céljából tartózkodhat a piac területén. Zárás után 1 órával köteles kiüríteni és elhagyni az elfoglalt árusítóhelyet. 20. A piacfelügyelő 19. pontban meghatározott korlátozás alól áruszállítás céljából a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkezőnek felmentést adhat. 21. Az árusítás befejezésekor a kereskedő köteles az árusítóhelyet és környékét kitakarítani. 22. A piac területén működő vendéglátóhelyek, büfék kereskedelmi tevékenységet végzők csak a piac a nyitva tartási rend 1. pontjában meghatározott nyitva tartási ideje alatt tarthatnak nyitva, kivéve a piac területéről a közterület felé nyíló üzleteket. Ez utóbbi üzletek az általánostól eltérő nyitva tartási rendjét a nyitva tartási rend 2. pontja határozza meg. 23. A piacon elhelyezett áru, göngyöleg, egyéb eszköz megőrzése, kezelése és tárolása a bérlő, illetve a helyhasználó feladata. Az áruban bekövetkezett károkért sem az önkormányzat, sem az üzemeltető nem tartozik felelősséggel. A kereskedő az üzemeltetőnek vagy bármely más személynek okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel. 24. Azok, akik zöldség-, gyümölcsfélét, takarmányt hoznak forgalomba, kötelesek a vizsgálatot végzőknek a vegyszeres növényvédelemről vezetett naplót bemutatni és vizsgálatra ingyenes terménymintát adni. 25. Az üzemeltető jogosult elrendelni az árusítóhelyeken a kártevőirtást, és a helyhasználót felszólítani az árusítóhely takarítására. 26. A bérlő az árusítóhelyen és annak közvetlen környékén minden szemetet és hulladékot az árusítás ideje alatt köteles folyamatosan összetakarítani és a kijelölt tárolóba helyezni. A hulladék elhelyezéséért átalánydíjat, vagy mennyiségarányos térítési díjat köteles fizetni. Veszélyes, illetve állati eredetű hulladékot a piacfelügyelet által elhelyezett, külön erre a célra felállított hulladéktáróba kell elhelyezni. 27. A romlásnak indult árut a kereskedő köteles az árusítóhelyről haladéktalanul eltávolítani. 28. Amennyiben a kereskedő az eltávolítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a piacfelügyelő köteles őt erre felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az eltávolításról a piacfelügyelő a kereskedő költségére gondoskodik. 29. A piacon árut iparilag feldolgozni csak az illetékes hatóság engedélyével és az üzemeltető által kijelölt helyen és hozzájárulásával szabad. 30. Bérlő köteles saját tevékenységükre vonatkozó a. tűzvédelmi utasítást készíteni, b. tűzveszélyességi osztályba sorolást elvégeztetni, c. szükség szerint tűzoltó készülékeket készenlétbe helyezni, azokat 6 havonta ellenőriztetni, d. dolgozói részére az előzetes tűzvédelmi oktatást megtartani és az időszakos tűzvédelmi továbbképzést biztosítani, azok tényét előírásszerűen dokumentálni, e. az MSZ szerinti elektromos felülvizsgálatokat elvégeztetni a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelő időszakonként (3,6,9 évenként), f. a helyiségekben a tűzvédelmi és figyelmeztető táblákat kihelyezni, 10

11 g. a szükség szerinti egyéb tűzvédelmi előírásokat biztosítani és betartani. 31. Tűzveszélyes, robbanásveszélyes anyagot a piac területére bevinni, ott tárolni tilos. 32. Bérbeadó előzetes engedélyével helyezheti üzembe az épület központi berendezéseihez csatlakozó berendezést, elektromos felszerelést. A bérlő feladata a bérleményben elhelyezett és tulajdonát képező villamos berendezések, valamint a közművek óráinak tűzvédelmi és érintésvédelmi felülvizsgálata. Bérlő és tartós helyhasználó feladata, hogy az érvényes rendelkezések szerinti időpontban és módon saját költségére a vizsgálatot elvégezteti és az erről készített jegyzőkönyv egy példányát a felügyelőségen leadja. 33. A piacfelügyelő ellenőrzi a szakhatósági (tűzvédelmi, egészségügyi, vagyonvédelmi, munkavédelmi, stb.) előírások betartását. 34. Az üzemeltető gondoskodik a piac rendjének betartásáról, útjainak közös használatú helyiségeinek a tisztántartásáról, a közös használatú terek világításáról, közhasznú vízvezetékről, WC-ről, (vásárlók és a kereskedők számára elkülönítetten), a mosdóról, a kijelölt közös tároló helyeken felgyülemlett szemét elszállításáról és a szükséges fertőtlenítésről, valamint a hatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges helyiség biztosításáról. Az árusítóhelyek, üzlethelyiségek és pavilonok víz-, és áramfogyasztás költségét a bérlőknek a felszerelt mérőórák szerint, ezek hiányában az önkormányzat által megállapított átalánydíj formájában kell fizetni. A fertőtlenítés, valamint a rovar és rágcsálóirtás, szemétszállítás, őrzés, víz-csatorna költségeinek arányos részét az üzlethelyiségek, pavilonok és tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező bérlők fizetik. 35. Napi és heti helyfoglalás esetén a helypénzt a helyszínen az árusítóhely elfoglalásakor, tartós (éves, havi) helyfoglalás esetén havonta egy összegben a tárgyhó 12. napjáig kell a kereskedőnek, bérlőnek, a képviselő-testület által megállapított díj szerint fizetni. 36. Egyéb szolgáltatásként igénybe vehető mérleg és eszközkölcsönzés, csomagmegőrzés, felvonó használat. Tárolási díjat köteles fizetni az a bérlő, kereskedő, aki az üzlethelyiségen kívül, a piacterületén állandó jelleggel göngyöleget, szállítókocsit, vagy egyéb eszközt tárol. A szolgáltatások ellenértékét a képviselőtestület által megállapított díj szerint kell fizetni. 11