Dr. Túróczi Imre 1. A cikket lektorálta: Dr. Barta Árpád Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, közgazdaság tudományok kandidátusa

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, Dr. Túróczi Imre 1 A VEZETŐI SZÁMVITEL FUNKCIÓJA ÉS SAJÁTOSSÁGAI AZ AGRÁRTERMELÉSBEN A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését és jelenlegi helyzetét az elmúlt évszázad nagymértékben befolyásolta, mondhatjuk, hogy meghatározta azt. A történelem sajátos helyzetet teremtett ennek az ágazatnak, a XX. században három földosztás zajlott és a legutóbbit követően az optimális birtokszerkezet még nem tudott kialakulni. Egy családi gazdaság minimális mérete az, amely legalább két személynek biztosít állandó munkát és fejlődéhez szükséges megfelelő fedezeti hozzájárulást. Ez az üzemméret növénytermesztésben 50 hektárt meghaladó terület a mai Magyarországon még nem tudott kialakulni. Napjainkban az átlag ennél sokkal kisebb és jellemző az 1-2 hektáros birtoknagyság. Természetesnek tekinthetjük, hogy az árbevétel nem tudja fedezni a megfelelő szakemberek alkalmazását, a termelők jelentős része nem alkalmaz mérnököket, közgazdászokat. Ez a helyzet a fejlődés gátja, amely nehéz helyzetbe hozza a magyar termelőket és veszélyt jelenthet a külföldiek földvásárlási moratóriumának feloldása esetén. Az ágazat megítélésénél figyelembe kell vennünk, hogy két fontos feladatot lát el, egyrészt az élelmiszertermelést, másrészt a környezetgazdálkodást, környezetvédelmet. Ez a feladatkör stratégiai ágazattá teszi a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, a szakterületen elvégzett kutatás, módszertani fejlesztés indokolt. Rövid tanulmányomban a vezetői számvitel és kontrolling összefüggéseit, valamint az ágazatban ismert sajátos jövedelmezőségi mutatót, a standard fedezeti hozzájárulást szeretném bemutatni. ABSTRACT In the course of the two decades following the economic and political transition in Hungary, management accounting and controlling have developed into a decisive methodology in leadership theory. This plays a significant role also in agriculture and food production since both areas are of outstanding importance, we may rightly call them strategic sectors. From the point of treating the topic, a schematic description of the implementation and the returns earned on the assets is very important just as well as the introduction of the production cycle. The owner s goal is profitable management, therefore planning, information gathering, comparison of planned and actual figures and timely intervention are all indispensable parts of management work. Management accounting provides assistance in this respect as well as it can be interpreted as an information system serving the controlling activity and helping with management decisions. In the peculiar situation of agriculture a special category, the standard breakeven contribution is applied to classify size category for a business, to determine the composition of its activities and to decide on its viability. A negative phenomenon in Hungary is the ignorance about the method whereas in the lack of it determining the viability of a business is hardly feasible. In my paper I aim to present this as well in an easily understandable and applicable way even to small producers without an economist degree. 1 Szolnoki Főiskola, rektor, tanszékvezető, főiskolai tanár, turoczi@szolf.hu A cikket lektorálta: Dr. Barta Árpád Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, közgazdaság tudományok kandidátusa

2 A VEZETŐI SZÁMVITEL SZEREPE, FELADATA, KAPCSOLATA A KONTROLLING KONCEPCIÓVAL A vezetői számviteli rendszer központi kérdése a költségek természetének megértése, mozgásuk megfigyelése és annak megállapítása, hogy a költségek biztosítanak-e hozzáadott értéket, megtérülnek-e az árban, az erőforrások felhasználása biztosítja-e a folyamatos megújulást? A költségek ismerete a nyereséget biztosító árak kialakításának alapfeltétele. A tervköltségek megállapítása segít annak eldöntésében, hogy az adott termelési viszonyok között képesek vagyunk-e olyan árat kialakítani, amely a két alapfeltételnek megfelel, megtérül benne az előállítási költség, biztosítja az átlagos nyereséget, és az árak nem válnak az eladás korlátjává. Fontos, hogy a termelést az erőforrások folyamatos körforgásaként fogjuk fel és a költséget az eszközök átmeneti tartózkodási helyének tekintsük, ami visszatér a saját termelésű készletek, követelések, pénzeszközök közé. Gondoljuk bele a termelési folyamatba és rövid sémánkban induljunk ki abból, hogy rendelkezésünkre áll a szükséges pénz. A folyamatot az alábbi ábra szemlélteti: TERMELÉSI FOLYAMAT SÉMÁJA Ha a sémát végignézzük, akkor láthatjuk, hogy az eszközök folyamatosan válnak költséggé, egy termelési folyamat lezárása után félkész termékké, majd ismét felhasználásra kerülnek és végül késztermék, vevőkkel szembeni követelés, majd pénzeszköz lesz belőlük. A költség valóban az eszközök átmeneti tartózkodási helye. A számvitelnek, vezetői számvitelnek és a kontrollingnak a feladata ennek a folyamatnak a tervezése, megfigyelése annak érdekében, hogy vállalkozás végül több eszközhöz jusson, mint amennyit felhasznált, vagyoni gyarapo- 2

3 dáson menjen át. Természetesen a vagyongyarapodás elengedhetetlen feltétele a növekedés forrása a nyereséges gazdálkodás. A VEZETŐI SZÁMVITEL ÉS A KONTROLLING ÖSSZEFÜGGÉSEI Az agrárgazdálkodási sajátosságok vizsgálata előtt nézzük meg röviden a vezetői számvitelt helyét a kontrolling koncepcióban, hiszen annak elválaszthatatlan elemét képezi. A vezetői számvitel a szakterület egyik ága, amely a klasszikus elemek mellett kiegészült a költséggazdálkodási, tervezési feladatokkal és néhány területen eltér a pénzügyi számviteltől. A szakirodalom a kontrolling koncepció részeként említi a vezetői számvitelt. Mi is az összefüggés számvitel és a kontrolling között? A koncepció lényegét az alábbi táblázat mutatja be: 1. táblázat. A kontrolling koncepció KONTROLLING KONCEPCIÓ - számszerűsített és mérhető teljesítmények alapján történő irányítás - felelősség és hatáskör egysége - tervmegállapodások - reagálás a tervtől való eltérésekre - hatáskörrel rendelkezők intézkedési, előrejelzési kötelezettsége Kontrolling feladatok és eszközök Tervezés Vezetői számvitel - tervköltségszámítás teljes költségen - üzletági eredményszámítás - piaci fedezetszámítás - termék fedezetszámítás - kalkulációk - előkalkuláció - tervkalkuláció - közbenső kalkuláció - utókalkuláció - rendeléskezelés - pénzügyi számvitel - tárgyi eszközgazdálkodás - stratégiai és üzleti tervezés - éves tervezés (budget) - projekt tervezés - analitikus költségtervezés Kontrolling filozófia Beszámolórendszer - hierarchikus felépítésű terv-tény (várhatótény) beszámolók - átfogó vezetői információs rendszer Kontrollingot támogató bázisrendszerek - bérnyilvántartás - anyaggazdálkodás Kontrolling szervezet - központi kontrolling - üzletági kontrolling - funkcionális területek szerinti kontrolling - beruházás - marketing - termelés - pénzügy - K+F - személyügyi - Időgyűjtés - Üzemi adatok gyűjtése Forrás: Laáb Szívós A vezetői számvitel tehát a rendszeren belül a tervezési, összehasonlítási és adatszolgáltatási funkciókat látja el támogatva a vezetés munkáját. A hazai és nemzetközi szakirodalom és a vállalati gyakorlat szerint a következőket foglalja magába: A vezetői számvitel a részterületei: 1. Vezetők tájékoztatása 2. Vezetői tanácsadás 3

4 3. Előrejelzés, tervezés és ellenőrzés 4. Kommunikáció 5. Információk ellenőrzése 6. A mezőgazdasági termelés sajátos elemzése 7. Tájékoztatás Kérdés, hogy ez a munka a klasszikus értelemben vett számvitel-e? A válasz természetesen nem, hiszen ez egy komplex tervezési megfigyelési és elemzési munka. A munkafolyamat természetesen ebben a megközelítésben komplexen értelmezendő, és az alábbi ábra szemlélteti. 1. ábra. A vezetői számvitel körfolyamata Forrás: Laáb - Szívós Az ábra szintén azt erősíti meg, hogy a vezetői számvitel és a kontrolling egymással összefüggő terület, amelyben a vezetői számvitel természetesen nem tölt be alárendelt funkciót. ÁRBEVÉTELEK, FEDEZETI ÖSSZEG SAJÁTOS MEGKÖZELÍTÉSE A MEZŐGAZDASÁGBAN Az Európai Unió joganyagának átvételével Magyarországon 2001-től már országos lefedettséggel működik a magyar tesztüzemi hálózat. A tesztüzemi hálózat keretében olyan gazdaságok megfigyelése történik, amelyek meghaladnak egy minimális ökonómiai méretet. Az ökonómiai méretet az EU az üzem potenciális jövedelemtermelő kapacitása alapján határozta meg, és Európai Mértékegységnek (EUME-nek) nevezi. A meghatározás szerint egy EUME 1200 euró standard fedezeti hozzájárulással egyezik meg. Egy EUME, 255 Ft/euróval számolva egyenlő Ft-tal. 4

5 Adott gazdaság minimális ökonómiai méretének kiszámítása az ágazatok szerinti mezőgazdasági tevékenységek Standard Fedezeti Hozzájárulásának (SFH) meghatározásán alapszik és előírt metodikával történik. A Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH): elsődlegesen a mezőgazdasági termelőtevékenységek, egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) vonatkozóan meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás. A termelőtevékenységek, fajlagos SFH- értékét a tevékenységek adott üzemben található méretével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve, a gazdaság összes SFH értékét kapjuk. Ez az érték a gazdaságok tartós jövedelemtermelő kapacitását fejezi ki a termelőeszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében. Ennél fogva a gazdaság ökonómiai méretének meghatározására is felhasználható. Egy gazdaság bizonyos tevékenységei, tevékenységcsoportjai által előállított SFH- értékeknek, az üzemi SFH-ból való részesedési arányával az adott gazdaság termelési iránya (tevékenységének profilja) is jellemezhető. Az üzemi SFH-t úgy számítjuk ki, hogy a tesztüzemi adatok alapján meghatározott - az alábbi táblázatban feltüntetett - fajlagos (ágazati) értékeket megszorozzuk a gazdaságnak az üzleti évre vonatkozó vetésszerkezete szerinti területi adataival és átlagos állatlétszámával, és a kapott eredményeket összeadjuk. Amennyiben az üzem számított SFH-ja nagyobb, mint 5 EUME (ha egy euró=255 Ft akkor 5 EUME Ft), az üzem gazdaságilag életképesnek tekinthető. Kód Megnevezés (FSS) Mértékegység SFH D01 Közönséges búza és tönköly Ft/ha D02 Durum búza Ft/ha D03 Rozs Ft/ha D04 Árpa Ft/ha D05 Zab Ft/ha D06 Szemes kukorica Ft/ha D07 Rizs Ft/ha D08 Egyéb gabonafélék Ft/ha D09 Száraz hüvelyesek, összesen Ft/ha D09E Száraz hüvelyesek: borsó, száraz bab, csillagfürt Ft/ha D09F Száraz hüvelyesek: lencse, csicseri borsó, bükkönyfélék Ft/ha D09G Száraz hüvelyesek, egyéb Ft/ha D10 Burgonya Ft/ha D11 Cukorrépa Ft/ha D12 Takarmánygyökerek és káposzták Ft/ha D23- Ipari növények Ft/ha D35 D23 Dohány Ft/ha D24 Komló Ft/ha D25 Gyapot Ft/ha - D26 Káposztarepce és réparepce Ft/ha D27 Napraforgó Ft/ha D28 Szója Ft/ha D29 Olajlen Ft/ha D30 Egyéb olajosmagvú növények Ft/ha

6 D31 Rostlen Ft/ha D32 Rostkender Ft/ha D33 Egyéb rostnövények Ft/ha - D34 Illóolaj-, gyógy- és fűszernövények Ft/ha D35 Egyéb ipari növények, egyéb Ft/ha D14 Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás Ft/ha D14A (síkfólia, Friss zöldségfélék, fóliaalagút, dinnye, hollandi szamóca ágy) alatt - szabadföldi és alacsony takarás Ft/ha D14B alatt, Friss zöldségfélék, szántóföldi vetésforgóban dinnye, szamóca - szabadföldi és alacsony takarás Ft/ha D15 alatt, Friss zöldségfélék, kertészeti vetésforgóban dinnye, szamóca - járható takarás (üvegház, fóliasátor) Virágok alatt - szabadföldi és alacsony takarás (síkfólia, fóliaalagút, Ft/ha Ft/ha D16 D17 hollandiágy) Virágok - járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatt Ft/ha D18 Takarmánynövények, összesen Ft/ha D18A Takarmánynövények - időszaki gyep Ft/ha D18B Takarmánynövények - egyéb zöldtakarmányok, összesen Ft/ha D18B1 Takarmánynövények - egyéb zöldtakarmányok, silókukorica Ft/ha D18B3 Takarmánynövények - egyéb zöldtakarmányok, egyéb Ft/ha D19 Szántóföldi szaporítóanyag (magvak és palánták) Ft/ha D20 Egyéb szántóföldi növények Ft/ha D21 Parlag, ugar támogatás nélkül Ft/ha - D22 Parlag, ugar támogatással (set-aside) Ft/ha - E Konyhakert Ft/ha F Állandó rét és legelő, összesen Ft/ha F01 Belterjes (intenzív) gyep (rét és legelő) Ft/ha F02 Külterjes (extenzív) gyep (rét és legelő) Ft/ha G01 Gyümölcsültetvények, összesen Ft/ha G01A Gyümölcsültetvények, mérsékelt égövi friss Ft/ha G01B Gyümölcsültetvények, szubtrópusi friss Ft/ha - G01C Gyümölcsültetvények, héjasok Ft/ha G02 Citrus-ültetvények Ft/ha - G03 Olajfa ültetvények Ft/ha - G03A Olajfa ültetvények - étkezési olíva Ft/ha - G03B Olajfa ültetvények - olajtermelésre Ft/ha - G04 Szőlőültetvények, összesen Ft/ha G04A Minőségi borszőlő ültetvények Ft/ha G04B Egyéb borszőlő ültetvények Ft/ha G04C Csemegeszőlő ültetvények Ft/ha G04D Mazsolaszőlő ültetvények Ft/ha - G05 Faiskolák Ft/ha G06 Egyéb ültetvények Ft/ha G07 Járható takarás (üvegház, fóliasátor) alatti ültetvények Ft/ha I01 Másodvetésű növények összesen Ft/ha I02 Gomba Ft/100m J01 Lófélék Ft/állat J02 Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, összesen Ft/állat J02A Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, hímivarú Ft/állat J02B Egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, nőivarú Ft/állat J03 Egy és két év közötti szarvasmarha, hímivarú Ft/állat J04 Egy és két év közötti szarvasmarha, nőivarú Ft/állat J05 Kétéves és idősebb szarvasmarha, hímivarú Ft/állat

7 Termelési érték J06 Kétéves és idősebb szarvasmarha, üsző Ft/állat J07 Kétéves és idősebb szarvasmarha, tejhasznú tehén Ft/állat J08 Kétéves és idősebb szarvasmarha, egyéb tehén Ft/állat J09 Juh, összesen Ft/állat J09A Juh, tenyész nőivarú (anyajuh) Ft/állat J09B Juh, egyéb Ft/állat J10 Kecske, összesen Ft/állat J10A Kecske, tenyész nőivarú (anyakecske) Ft/állat J10B Kecske, egyéb Ft/állat J11 Sertés, malacok 20 kg alatt Ft/állat J12 Sertés, tenyészkoca 50 kg felett Ft/állat J13 Sertés, egyéb Ft/állat J14 Pecsenyecsirke Ft/100db állat J15 Tojótyúk Ft/100db állat J16 Egyéb baromfi Ft/100db állat J16A Pulyka Ft/100db állat J16B Kacsa Ft/100db állat J16C Liba Ft/100db állat J16D Egyéb baromfi Ft/100db állat J17 Nyúl (tenyész nőivarú) (anyanyúl) Ft/állat J18 Méhcsaládok Ft/kaptár Forrás: Fedezeti hozzájárulás = termelési érték változó költség (Balázs et.al., 2003.) A termelési értéket a termelt mennyiség és egységár szorzataként határozzuk meg, ez három részre bontható. Ezek a változó költség, az állandó költség és az eredmény. A termelési érték, eredmény és fedezeti hozzájárulás összefüggéseit a 2. ábra mutatja. Változó költség Változó költség Állandó költség Fedezeti hozzájárulás Nyereség 2. ábra. Összefüggés a termelési érték, változó költség, és eredmény között Forrás: Balázs et.al., (2003.) A fenti ábra szerint a fedezeti hozzájárulás biztosítja a fixköltségek és az eredmény kitermelését. Ez az összeg a továbbfejlődés lehetőségét adja, hiszen a régebbi befektetések megtérülését és a fejlesztést biztosító nyereség realizálását jelenti. A mutató ezek alapján a vállalkozás életképességének megítélésére is alkalmas. A használt költségkategóriák részletes leírását az alábbiak szerint fogalmazhatjuk meg: - Változó költségek: azok a költségek, amelyek a termelés szintjével változnak, ezért ha nincs termelés, ezek a kiadások nem merülnek fel. 7

8 - Állandó költségek: azok a költségek, amelyek nagysága (meglévő eszköz struktúra mellett) változatlan marad függetlenül attól, hogy folytatnak e termelést vagy sem. Az EU-ban használatos definíciót (85/377/EEC Bizottsági Határozat) figyelembe véve a változó költségeket közvetlen és közvetett részre különítjük el. E csoportosítás abból a gyakorlati elvből indul ki, hogy az üzemek összehasonlítása, kategorizálása, csoportosítása tagországi és közösségi szinten csak a közvetlen költségek alapján lehetséges. Pontosabban fogalmazva, az üzem tipológia alapját képező Standard Fedezeti Hozzájárulások (SFH) kiszámításánál csak ezeket az elemeket lehet figyelembe venni. A növénytermelésben ezek a közvetlen változó költségek a következők: vetőmagok és szaporítóanyagok, műtrágyák, növényvédő szerek, öntözés, fűtés, szárítás, közvetlen marketingköltségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek, közvetlen biztosítási költségek, egyéb közvetlen változó költségek. Az állattenyésztés közvetlen változó költségei: állománypótlás költsége; tenyészállatoknál az állatok elszámolt értékcsökkenése, takarmányok költsége, állatorvosi díjak, természetes és mesterséges termékenyítés költségei, teljesítményvizsgálat költségei, közvetlen marketingköltségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek, közvetlen biztosítási költségek, egyéb közvetlen változó költségek. A közvetett változó költségekhez tartoznak a saját gépek változó ráfordításai (üzem- és kenőanyagok, javítás, stb.), a fenntartási és egyéb segédüzemek változó költségei, az idegen gépi szolgáltatások díjai. Ezek a tételek olyan általános költségek, amelyek utólagosan proporcionalizálhatóak. A két csoport együttesen adja az adott ágazat összes változó költségét. A változó költségek eredendően változó költségnek nevezett tételek és a később felosztott költségek és a termelési érték különbözete adja a fedezeti hozzájárulást, ebből levonva a fix költségeket kapjuk a felosztható és továbbfejlődést biztosító nyereséget. 8

9 A számítás pontosságát célozza a termelési érték kategóriájának bevezetése, amellyel a SFD számítását is végezzük. A pénzügyi számvitel realizációs elven alapul, a saját termelésű készletek csak akkor befolyásolják az eredményt, ha azok eladásra kerülnek. Ez természetesen a tényleges jövedelem kitermeléstől kissé eltérhet. A tanulmányban szereplő táblázat megadja az egyes növények termesztésének, állatok tenyésztésének egységére eső fedezeti hozzájárulás értékét. Ez több év tapasztalatán alapul, nem befolyásolják egy év időjárási viszonyai, a termés értékesítésének aránya. A számítás pontos és az EU gazdaságában elfogadott. ÖSSZEFOGLALÁS A mai magyar gazdaság fejlődésének alapvető feltétele a vezetői információs rendszer, a számviteli, vezetői számviteli területek és a kontrolling tökéletesedő működtetése. Fontos feladat a gazdálkodók számára a termelésnek, mint a felhasznált eszközök megtérülési folyamatának megismerése. Szükséges a mezőgazdaság területén ismert az EU-ban és törvény által Magyarországon is elfogadott kategóriának a standard fedezeti hozzájárulásnak a megismerése. A számítási móddal megállapítható a vállalkozás várható jövedelmezősége, a termelési struktúrája és az életképességre vonatkozóan is kaphatunk információkat. A mai viszonyok között életképesnek tekinthető az a mezőgazdasági vállalkozás, amely legalább Ft/év fedezeti hozzájárulást képes termelni. Természetesen felmerül a kérdés, hogy elegendő lehet-e ez a továbblépésre, a folyamatos fejlődésre? Véleményem szerint a bővített újratermelést nem képes biztosítani, csak az elhasznált eszközök hosszú távú pótlását. Ez a vitatott kérdés remélhetőleg további érdeklődésre számot tartó tanulmányok megírását, megjelenését teszi lehetővé. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Laáb Szívós: Vezetői számvitel I. Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem Budapest [2] Balázs et.al: Tervezési segédlet Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézet Budapest [3] Dr. Sabján Julianna Dr. Sutus Imre: Vezetői számvitel az agrártermelésben Szaktudás Kiadói Ház Budapest, [4] Túróczi Imre: Agrárvállalkozások finanszírozási sajátosságai, pénzügyi- tervezési módszerek fejlesztése. Doktori értekezés Veszprémi egyetem, Veszprém [5] 9