CSONGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat

Átírás

1 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 Projekt azonosító: DAOP /13/K CSONGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat

2 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 2 BELÜGYMINISZTÉRIUM CSONGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. kötet Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek május Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)

3 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Régiós koordinátor Megyei koordinátor Felelős tervezők Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Dócsné Balogh Zsuzsanna Tendli Krisztina Csupor Viktória Körtvélyesi Csaba Körtvélyesi Csaba Galli Károly Zétényi Zsófia Tóthné Pocsok Katalin Településtervezési szakági tervező Településtervezési szakági szakértők víziközmű közlekedési Erdész Béla Körtvélyesi Csaba Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Halász Levente Galli Károly Galli Károly Antiszegregációs szakértő Környezetvédelmi szakértő Bernáth Péter Erdész Béla Tárnok Barbara Műemlékvédelmi szakértő Zelenákné Keresztes Brigitta TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK: Csongrád Város Önkormányzata Polgármester Bedő Tamás Jegyző Dr. Juhász László Városi Koordinátor Csepreginé Berkes Rozália Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 9

4 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 4 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A település térségi szerepe A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása A település dinamikai típusának meghatározása TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv (OTrT) Csongrád Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK CSONGRÁD TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK Hatályban lévő településrendezési eszközök Hatályban lévő településrendezési eszközök megállapításai, megvalósult elemei A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv megvalósult elemei A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A népesség főbb jellemzői Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Ökológiai hálózat Egyéb természeti értékek Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei

5 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A területfelhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdonkataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Parkolás Áruszállítás Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Gyalogos közlekedés Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj, és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A folyamatok értékelése A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ VÁROSRÉSZEK A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek MELLÉKLETEK

6 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat A Csongrádi járás települései táblázat Csongrád város térségi szerepkörrel rendelkező legfőbb funkciói: táblázat OFTK Szakpolitikákban érvényesítendő specifikus célok és Csongrád fejlesztési céljainak kapcsolódásai (2013) táblázat A CsMTFK-ban meghatározott fejlesztési irányok és Csongrád kapcsolódása ezekhez (2015) táblázat Csongrád város népességszám változása (2001, 2011) táblázat Csongrád város népmozgalmi adatai, 1. ( ) táblázat Csongrád város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) táblázat Csongrád város munkaképes korú lakosságának iskolai végzettsége országos összehasonlításban (2001, 2011) táblázat Csongrád város főbb foglalkoztatási adatai, (2001, 2011, 2013) táblázat A munkanélküliek számának alakulása Csongrádon, ( ) táblázat SZJA alapot képező jövedelem, ( ) táblázat Lakáskomfort viszonyok Csongrádon, (2001, 2011) táblázat Csongrádi középfokú oktatási intézmények (2015) táblázat Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013/2014 tanév) táblázat Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014 tanév) táblázat Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév) táblázat Egészségügyi intézményi kapacitások,1000 főre ( ) táblázat Egészségügyi ellátást biztosító ellátó helyek főbb jellemzői táblázat Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve, megállapításainak összegzése táblázat Működő vállalkozások megoszlása az alkalmazotti létszám szerint (2001, 2012) táblázat Működő vállalkozások száma és aránya a különböző nemzetgazdasági ágakban (2012) táblázat Csongrád gazdaságának tőkeellátottsága és termelékenysége összehasonlító adatok (2012) táblázat A Csongrádi Ipari Park vállalkozásai (2015) táblázat Gyártási tevékenységek a Csongrádi Ipari Parkban (2015) táblázat Működő vállalkozások száma és aránya a különböző szolgáltatások körében (2012) táblázat Kereskedelmi és vendéglátó egységek száma Csongrádon (2013) táblázat Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) ( ) táblázat Épített lakások aránya (éves lakásállomány százalékában,) (2001, 2011) táblázat Eladó lakások Csongrádon (2015. március) táblázat Az önkormányzat bevételi forrásai, megoszlása (2013) adatok e Ft-ban, %-ban táblázat Az önkormányzat összevont kiadási előirányzatai (2013) adatok e Ft-ban, %-ban táblázat Csongrád Város Önkormányzata Működési és felhalmozási bevételek és kiadások mérlege év (ezer Ft) táblázat Csongrád város településfejlesztési tevékenységei (2015) táblázat Lakásállomány változása Csongrádon ( ) táblázat Az Önkormányzat intézményei Csongrádon (2013): táblázat: Közép-csongrádi szikesek közösségi jelentőségű élőhelytípusai (a legjelentősebbek) táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) táblázat: A szolgáltatott ivóvíz minősége között

7 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat A Tisza jellemzői Csongrádnál táblázat: Településszerkezeti terv változásai Csongrádon táblázat Városi és városrészi funkciók Csongrád városában (2013) táblázat A városrészekre vonatkozó adatok változása (2001, 2011) táblázat Lakásállomány változása a városrészekben (2001, 2011) táblázat Csongrád város szegregált területének összehasonlítása, 2001, táblázat Csongrád város három szegregált területének összehasonlítása Ábrajegyzék 1. ábra Az 1000 lakosra jutó K+F beruházások értéke (ezer Ft, 2010) ábra Csongrád város népességszámának változása ( ) ábra A népmozgalmi adatok megyei összehasonlítása, ábra A lakónépesség korösszetétele 2001, ábra A foglalkoztatottak ágazati megoszlása Csongrádon, ábra 1000 főre eső személygépkocsik száma, ( ) ábra Általános iskolai tanulók számának alakulása, fő/1000 fő ( ) ábra Működő vállalkozások gazdasági aktivitása (2001, 2012) ábra A helyi gazdaság szektorális megoszlása a különböző nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások aránya alapján (2012) ábra Kereskedelem- vendéglátás Csongrádon, db/1000 fő (2013) ábra Összes szálláshely (kereskedelmi és magán) szállásférőhelyeinek száma, db/1000 fő ( ) ábra Vendégforgalom és vendégéjszakák száma a kereskedelmi és a magán szálláshelyeken ( ) ábra 1000 lakosra jutó lakások száma (2001, 2011) ábra A lakás átlagárak és az eladások számának alakulása Csongrádon ( ) ( ) ábra: A helyben közlekedők és az ingázók utazásainak módszerinti megoszlása Csongrádon ábra: Motorizáció alakulása Csongrádon (szgk/1000 lakos) ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának (db) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya ábra A lakónépesség megoszlása a városrészek között (2011) ábra A lakónépesség változása a városrészek esetében (2001, 2011) ábra A korosztályos arányok változása városrészenként Csongrádon (2001, 2011) ábra Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (%) (2001, 2011) ábra Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2001, 2011) ábra Foglalkoztatottak és foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (2011) Térképjegyzék 1. térkép Csongrád város és környezete... 12

8 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 8 2. térkép: Csongrád átnézeti térkép térkép A közlekedési hálózatok térszerkezete (2013) térkép Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) (2013) térkép Csongrád megye értéktérkép (2012) térkép Csongrád város az ország szerkezeti tervén térkép. Csongrád város a megyei szerkezeti terven térkép Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park térkép Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből térkép Csongrád és környékének vízrajza térkép Csongrád és környékének térképe között térkép Csongrád és környékének tájhasználati térképe térkép Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete térkép Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete térkép Csongrád és környékének Natura2000-es területei térkép Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen térkép Település és környékének természetvédelmi területei térkép: Csongrád környezetének országos jelentőségű főútjai térkép Csongrád főbb útjainak forgalmi terhelése [ejmű/nap] térkép Csongrád városi közúthálózata térkép: Csongrád városi központi belterület településszerkezeti terve térkép Balesetek helyei és súlyosságuk között Csongrádon térkép: Csongrád autóbuszmegállók helyei térkép: Csongrád helyi autóbusz hálózata térkép Ivóvízbázisok védőterületei Csongrádon ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (kék) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva ábra: Település és környékének talajtérképe ábra: Település és környékének felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása térkép Település és környékének felszín alatti vízszint térképe térkép SÓZ és ÉÓZ határok hazánkban és a környező országokban térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket ( ), a piros körök az utóbbi évek rengéseit ( ) mutatják térkép Vízrajzi veszélyeztetettség térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe térkép Érték és problématérkép térkép Városrészek Csongrád városában (2015) térkép Csongrád város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (IVS 2008) térkép Csongrád város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei, 30% fölötti mutatóval térkép Csongrád város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei, 35% fölötti mutatóval térkép Csongrád város 01. jelű szegregátuma térkép Csongrád város 02. jelű szegregátuma térkép Csongrád város 03. jelű szegregátuma

9 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 9 Bevezető Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Jelen dokumentum a célrendszer meghatározásának alapját képező Megalapozó vizsgálat, amely tartalmazza a Helyzetfeltárást, ezen belül Csongrád város társadalmi-gazdasági, infrastrukturális helyzetének, épített és természeti környezetének bemutatását; a Helyzetelemzést és a Helyzetértékelést, amelyben a leírt helyzet alapján SWOT-analízis formájában meghatározásra és összefoglalásra kerülnek a városra jellemző fő problémák és fejlesztési potenciálok, lehetőségek, igények és szükségszerűségek. A Megalapozó munkarész jelenti alapját a város jövőképe és fejlesztési célrendszere meghatározásának.

10 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 10 1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban A település térségi szerepe Város adatok Csongrád város a Dél-alföldi régióban, Csongrád megye északi részén, a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) alatt fekszik. A Csongrádi járás központja, a megye 5. legnagyobb népességű városa. Csongrád város területe: 173,95 km² Lakónépesség száma: fő (2011. évi népszámlálás) Lakásállomány: 8401 db A város külső területe hektár, központi belterülete 965 hektár - egyéb belterülete (Csongrád-Bokros a várostól 11 km) 83 hektár. A várost elszórtan tanyás ingatlanok veszik körül. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Program a város térség és gazdaságszervező, foglalkoztató szerepének javítását, a feldolgozó kapacitások és a háttéripar fejlesztését jelöli meg célul, illetve a Csongrád Szentes - (Kunszentmárton) városhármas vidékközpont szerepének együttműködésre és munkamegosztásra épülő megerősítését. Csongrád város térségi kapcsolataiban és a településhálózatban elfoglalt szerepében a 2009-es IVS készítése óta igazán jelentős változás nem történt. Ennek oka, hogy sem megyei, sem regionális, sem pedig helyi szinten nem történtek olyan jelentős változások, amelyek a térkapcsolatokat radikálisan befolyásolták volna. Térbelileg leginkább az M5 autópálya menti Szeged-Kiskunfélegyháza-Kecskemét tengely tengelyhez kapcsolódik az M5 kiskunfélegyházi csomópontja 27 km a 451-es főúton -, illetve a Kecskemét-Békéscsaba tengely is fontos kapcsolódási pont lesz a tervezett M44 gyorsforgalmi út megépítése után. Jelenleg ez fejlődési tengely inkább hipotetikus, és nem mérhető a Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged, illetve a Szeged Hódmezővásárhely Orosháza Békéscsaba tengelyek erősségéhez. A város Budapesttől 142 km-re, Szegedtől 59,5 km-re fekszik. A legközelebbi város Szentes (12 km). Hódmezővásárhely 27 km-re, Szarvas 48 km-re fekszik tőle. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. Csongrád tipikus középváros, járási székhely, alföldi mezőváros, amelynek jellemzően nincsenek regionális és megyei szerepkörei ez alól kivétel jelent néhány speciális funkció. Ilyen, a város járáson túlnyúló regionális, országos legfőbb szerepkörei: A helyi nagyobb vállalkozások elsősorban a MARS Magyarország Kft. foglalkoztatói szerepköre ( fő) kiterjed a szomszédos megyékre is regionális szerepkör. Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park - multinacionális cégek beszállítói pl. HORVÁTH Légtechnikai Kft., egyes bútoripari cégek szerepe országon túlra is kiterjed regionális-nemzetközi szerepkör.

11 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 11 A város turisztikai potenciálja (termálvíz, Tisza, Körös-torok, Halászfalu, szőlészetborászat, képzőművészeti kiállítások), és ismert rendezvényei, elsősorban a Köröstoroki Napok országos-regionális szerepkör. Batsányi János Gimnázium, idegenforgalmi 1 és faipari szak térségi szintű szerepkör. Bársony István Szakközépiskola vadász és környezetvédelmi szak országos szerepkör. Csongrádi Gimnázium és Szakképző Iskola Sághy Mihály tagintézménye faipari szak és informatikai szak - megyei szintű szerepkör. Csongrádi Alkotóház - Művésztelep, képzőművészeti alkotótere - országos, valamint határokon túlra nyúló szerepkör. A városból történő napi szintű munkahelyekre történő kiingázás megyén belüli és kívüli települések között zajlik. Elsősorban Szentes (Legrand, Hungerit, katonaság), Kiskunfélegyháza, illetve Szeged, Hódmezővásárhely irányában jelentős ez a folyamat. Megfigyelhető ugyanakkor a csongrádi munkahelyekre történő napi szintű beáramlás is, pl. Szentes, Kiskunfélegyháza felől: a Mars állományának mintegy 80%-a ingázik napi szinten! A Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepció (CsMTFK)) a Főbb kitörési pontok között említi a megyei városai közötti együttműködéseket, köztük nevesítve Csongrádot (Szeged- Hódmezővásárhely, Csongrád-Szentes, Hódmezővásárhely-Makó-Szentes). Csongrád térségi szerepköréhez meg kell említeni a CsMTFK-ban is kiemelt térségi jelentőségű hídfő helyzetű településpár funkciót (Csongrád-Szentes), mint a területfejlesztési, gazdaságfejlesztési programozás célterületet. A megye ötödik települése több fontosabb mutató tekintetében is közel ezt a pozíciót foglalja el a megye településhálózatában. A város helyzetét leíró különböző társadalmi-gazdasági mutatókban Szeged és Hódmezővásárhely után jellemzően a Makó, Csongrád, Mórahalom csoporttal mutatja a legtöbb hasonlóságot, sajnos több mutató, pl. a népességfogyás tekintetében a legrosszabb értékekkel. A vállalkozói aktivitás terén pl. a megyében csak a makói és kisteleki térségek mutatnak gyengébb értékeket a csongrádinál. A kistérségek komplex mutatórendszer szerinti összehasonlítása alapján Csongrád megyéből a szegedi kistérség kivételével az összes többi kistérséggel együtt a relatíve gyenge versenyképességű csoporthoz sorolódott. A felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság tekintetében Csongrád szintén meglehetősen alacsony értéket mutat (a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év fölöttiek körében Csongrádon 15,9%, míg országosan 19%), ugyanakkor kissé előzi Szentest (15,7%) és jelentősen pl. Makót (13,3%). A regisztrált társas vállalkozások száma ezer lakosra a Csongrádi járásban 28 db (összehasonlításul a Szentesiben 31 db, a Makóiban 22 db, a Szegedi járásban 57 db, a megyei átlag 42 db). Az innovációs potenciál tekintetében Csongrád a relatíve alacsony innovációs teljesítményű térségek közé sorolódik. Az 1000 főre jutó K+F beruházásokat nézve Szeged, Hódmezővásárhely, Kistelek és Szentes után az 5. helyen található. (2010). 1 Az idegenforgalmi oktatás kifut

12 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 12 A megyei területfejlesztési koncepció a vidékfejlesztési (rurális) kistérségek közé sorolja a csongrádit, kiemelve az agrár tevékenységek fontosságát és a feldolgozóipar hiányát. 1. ábra Az 1000 lakosra jutó K+F beruházások értéke (ezer Ft, 2010) Forrás: Baross-kutatás adatbázisa, SZTE Gazdaságtudományi Kar, 2010 Csongrád város regionális jelentőségét emeli a 451-es úton Szentes felé a Tisza-híd, a turisztikai potenciál (termálvíz, Tisza, Körös-torok, Halászfalu, szőlészet-borászat, képzőművészeti kiállítások). 1. térkép Csongrád város és környezete Forrás: Csongrád Város Településfejlesztési koncepciója A Csongrádi járáshoz egy város (Csongrádi) tartozik és 3 község, székhelye Csongrád. Területe 339,24 km², népessége fő, népsűrűsége 67 fő/km² (2012). A Csongrádi járásba tartozó

13 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 13 települések megegyeznek a Csongrádi kistérségbe tartozó településekkel. A járás lakosságának 74,4%-át a város népessége adja. 1. táblázat A Csongrádi járás települései Forrás: KSH, 2012 A Csongrádi járás Csongrád a járás funkcionálisan csaknem teljes értékű központja. Itt érhetők el a járás települései számára releváns járási hivatalok, továbbá az egészségügyi, közoktatási, kulturális szolgáltatások. Az oktatás területén a felsőoktatás hiányzik a járásközpontból. Csongrád speciális helyzetben van azzal, hogy a közelében fekszik Szentes, amellyel várospárt alkotva sok tekintetben kiegészítik egymás szolgáltatásait. A város területén jelentős tanyavilág található (mintegy 1700 fő él a tanyavilágban), népességének mintegy 10%-a tanyán él. Csongrád város gazdasága szintén valódi térségi központként működik a járási települések szempontjából. Jelentős a foglalkoztatásban betöltött szerepe (elsősorban ipari munkahelyek). A járási településeken élők, illetve a vállalkozások Csongrádon megfelelő színvonalon elérik mindazon lakossági és üzleti szolgáltatásokat, amelyek a mindennapi élethez és működéshez szükségesek. 2. térkép: Csongrád átnézeti térkép

14 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása Csongrád járási székhely vonzáskörzete a fenti speciális eseteket leszámítva döntően a járás településeire terjed ki. Ez elsősorban a város középfokú ellátó intézményeire vonatkozik, ami foglalkoztatást illeti, az messze túlnyúlik a térségi határokon, elsősorban a MARS Magyarország Kft.-ben működő munkahelyek révén. A különféle lakossági szolgáltatások, kiskereskedelem stb. Csongrádon érhető el a legmagasabb színvonalon és kínálattal, amely ebbéli funkciójában is erősíti a várost. Az intézményi (pl. egészségügy), illetve üzleti, kereskedelmi szolgáltatások, kapcsolódások révén bizonyos mértékben Szentes és a Szentesi járás települései is a vonzáskörzet részét képezik. 2. táblázat Csongrád város térségi szerepkörrel rendelkező legfőbb funkciói: Funkció megnevezése Ipari park, Beszállítói hálózatok Turisztikai kínálat, elsősorban rendezvények Foglalkoztatás Közoktatás Egészségügyi szolgáltatások Kultúra-közművelődés Szolgáltatások, kiskereskedelem Szórakozás-rekreáció szociális szolgáltatási funkció Forrás: helyi adatközlés Funkcióhoz kapcsolódó vonzáskörzet Regionális Regionális-országos Regionális-megyei-járási Járási-megyei-regionális Járási Városi-járási-országos-határon túli Járási Városi-járási-országos Városi-járási, térségi Népességszám alakulása Gazdaság aktivitása A település dinamikai típusának meghatározása A település dinamikája szempontjából legjelentősebb tényezők a népesség számának alakulására, a foglalkoztatás-munkanélküliség helyzetére, képzettségére; a település intézményi szerepkörére; továbbá a főbb gazdasági jellemzőkre vonatkozó mutatók. Ezek időbeni változása, a kimutatható trendek iránya, ezek összessége mutatja meg, milyen fejlődési dinamikával rendelkezik a város, merre tart, milyen - agglomerációs, dezurbanizációs és reurbanizációs folyamatok alakítják, ezáltal milyen jövőbeni helyzet kialakulása várható. Csongrád város és a járás demográfiai mutatói sajnos megyei szinten a legkedvezőtlenebbek között vannak és tendenciájukban sem jó irányúak. Az idős, egyedülálló népesség létszáma magas és nő, a fiatal népesség létszámában és arányaiban is csökken. A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg évtizedek óta negatív. Csongrád 9%-át vesztette el népességének tizenegy év alatt, ami a csongrádi középvárosok esetében a legrosszabb értéket mutatja. Különösen fájdalmas a magasabb végzettségűek és a fiatalok elvándorlása ennek szinte kizárólagos oka a munkalehetőségek hiánya és az alacsony bérszint, mert egyébiránt a kötődés jellemzően meglenne a város iránt. Így, bár a helyi lakosság képzettségi szintje átlagosnak mondható, az mégis csak részben szolgál bázisul a helyi gazdaságnak. A munkanélküliség nem kiugróan magas, a foglalkoztatás rátája pedig viszonylag alacsony. A város és különösen a járás gazdaságára eredetileg jellemző a mezőgazdaság jelentős szerepe, az alacsony jövedelemtermelő képesség és az innovatív tevékenységek viszonylag és jellemzően alacsony szintje. Ez a kedvezőtlen tendencia megváltozni látszik, az ipari tevékenységek egyre inkább meghatározók a város gazdasági szerkezetében. Ehhez nagy

15 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 15 mértékben járult hozzá az ipari park, ahol jelentősebb külföldi beruházások valósultak meg. A város Daimler beszállítóval is rendelkezik az autóipar területén, jelentős és felfutóban van a fémfeldolgozás és a légtechnika, a bútoripar, továbbá a mezőgazdasági alapanyag feldolgozás. A város gazdasági dinamikája tehát emelkedő, ígéretes tendenciát mutat. 1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) AZ OFTK térszerkezetre vonatkozó releváns megállapításai szerint 2013-ra az ország gazdaságitársadalmi fejlettségét kifejező legtöbb mutató egy fejlett északnyugati és két erősen leszakadó délnyugati és északkeleti térséget rajzol ki, melyeket két, szűkebb környezeténél versenyképesebb tengely (Budapest-Pécs és Budapest-Szeged) és néhány nagyváros (pl. Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok) tagol. E felosztásban Csongrád és térsége Szentessel együtt vákuum helyzetben van, viszonylag távol mind a versenyképes tengelyektől, mind a nagyvárosi központoktól. Meglévő közlekedési kapcsolatai alapján egyértelműen a Budapest-Szeged tengelyhez való elérés jelenti Csongrád számára a legfontosabb térszerkezeti kapcsolódást. Az OFTK megállapítja, hogy a térszerkezet átalakulásának nyertesei a nagyobb városok, és különösen az Alföldön kiemelt a szerepe a nagyvárosoknak (Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Kecskemét). Ezt bizonyítja, hogy 2010-ben csak az 50 ezer főnél népesebb városok migrációs egyenlege volt pozitív, továbbá jövedelmi és foglalkoztatási viszonyaik is kiemelten jobbak a városhálózat alacsonyabb szinten álló településeinél. 3. térkép A közlekedési hálózatok térszerkezete (2013)

16 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 16 Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Csongrád város az OFTK-ban a A külső városgyűrű kiemelt várostérségi fejlesztései c. fejezetben jelenik meg nevesítve. E gyűrű fejlesztési szempontból szorosabban együttműködő részeként jelölte meg az OFTK a Szeged-Makó-Orosháza-Szentes-Csongrád városnégyszöget. A következő térkép alapján ugyanakkor a Szentes-Csongrád várospáros agglomerálódó térségként lett megjelölve, de a belső és a külső városgyűrű közötti térben. 4. térkép Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) (2013)

17 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 17 Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) A Szakpolitikákban érvényesítendő specifikus célok közül az alábbiakban határozhatók meg kapcsolódási pontok. 4. táblázat OFTK Szakpolitikákban érvényesítendő specifikus célok és Csongrád fejlesztési céljainak kapcsolódásai (2013) Specifikus célok Beavatkozási területek Csongrád város kapcsolódása a célkitűzésekhez a fejlődési potenciált hordozó 1. Versenyképes, innovatív gazdaság 2. Gyógyító Magyarország, ágazatok (pl.: autó- és járműipar; híradástechnika; egészségipar; gyógyszeripar; orvosi berendezés és eszközgyártás; élelmiszeripar; építőés építőanyag-ipar; logisztika; gépipar, szerszámgyártás; vegyipar, környezetvédelmi ipar) fejlesztése a települések gazdasági csomóponti szerepének és fejlesztői kapacitásának erősítése a geotermális és megújuló energetikai potenciál kihasználása, az energiahatékonyság növelése és a zöld gazdaság előmozdítása az egészségipar, a termál- és egészségturizmus illetve a szabadidő légtechnika, szerelés, gépipar, szerszámgépgyártás, faipar, bútorgyártás élelmiszeripar, feldolgozás; árufuvarozás, logisztika; agrártermék Szentes-Csongrád várospár csomóponti fejlesztése; lakossági, ipari, mezőgazdasági, illetve turisztikai és gyógyászati hasznosítás Jelenleg is zajló termál- és egészségturisztikai fejlesztések;

18 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 18 egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és -ellátás 4. Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme gazdaság fejlesztése, ehhez kapcsolódva a gyógyvizek hasznosítása és a ráépülő gyógyfürdők szolgáltatásainak fejlesztése és bővítése az egészséges életmódot, a rekreációt, a sportot, a mozgást, az egészséges életet lehetővé tevő közösségi terek biztosítása a foglalkoztatást és a természeti erőforrások fenntartható módon történő felhasználását biztosító, életképes agrár- és élelmiszergazdaság, valamint termelés szerkezet kialakítása a helyi gazdaság bel- és külpiacainak pozicionálása, a termelők érdekeltségével és részvételével megvalósuló kereskedelmi hálózatok, értékesítési csatornák kialakítása a szakképzés fejlesztése, különösen a hiányszakmákban. A felnőttképzés minőségi, rendszerszintű fejlesztése az élővilág, a termőföld, a talajok és a vízbázisok védelme, az ivóvízminőség javítása, illetve a tájgazdálkodási keretekbe illeszkedő vízgazdálkodás az energiahordozókkal, építőipari alapanyagokkal való fenntartható gazdálkodás és az ásványkincsek védelme a fenntartható hulladékgazdálkodás (megelőzés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás) feltételeinek megteremtése Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) gyógyturizmusban potenciálok rejlő Csongrád tervezett sport, szabadidős és rekreációs fejlesztései Csongrád és térsége agrár és agrár-feldolgozóipari, élelmiszeripari, halgazdálkodási potenciálja helyi ipari és szolgáltató cégek beszállítóvá válásának ösztönzése, támogatása TÉSZ-ek tevékenységének erősítése; A helyi gazdasági bázis szükségleteinek, igényeinek megfelelő szakképzés és felnőttképzés természetközeli gazdálkodás, az élővizek védelme (Tisza), termálvíz visszasajtolás, korszerű tájgazdálkodás termálvagyon további hasznosítása; napenergia hasznosítása hulladékhasznosítási fejlesztések Az OFTK Területi specifikus céljai között a 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat fejlesztése, a 3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, a 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, és a 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés fejlesztése mind egybevág Csongrád város fejlesztési céljaival és érdekeivel. A meghatározott beavatkozási területek közül ugyanakkor egyikhez sem tartozik Csongrád.

19 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Kapcsolódás Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában (CsMTFK, 2012) meghatározott Lehetséges fejlesztési irányok és cselekvési területek, illetve azok kapcsolódása Csongrád város fejlesztésével. 5. táblázat A CsMTFK-ban meghatározott fejlesztési irányok és Csongrád kapcsolódása ezekhez (2015) LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, CSELEKVÉSI TERÜLETEK Kapcsolódás Csongrád város fejlesztéséhez A hármas határ átjárhatóságának fejlesztése, nagyváros-közi kapcsolatok (Szeged, Szabadka, Arad, Temesvár) infrastrukturális megteremtése, Szeged híd- és kapuszerepének újjáépítése Szeged intermodális logisztikai potenciáljának kihasználása, a hármas határ mentén határközi szabad vállalkozási övezet kialakítása Az Alföld középső részét (megye északi határának városait) felfűző M44 gyorsforgalmi út kiépítése A folyók átjárhatóságának sűrítése és a meglévő kapcsolatok korszerűsítése révén (kis)városok összekapcsolása a megyén belül és a szomszédos (határon túli) megyékkel összefogva az Alföld sokpólusú vidéki térséggé fejlesztése érdekében Szomszéd városok közötti gazdaságfejlesztési kooperáció kialakítása Homokhátsági integrált környezetgazdálkodási és térségfejlesztési program megvalósítása Bács-Kiskun és Pest megyékkel összefogva A biotech-mezőgazdaság-élelmiszeripari klaszter nemzetközi versenyképességének javítása Az integrált vízgazdálkodáson alapuló kertészet, a tanyafejlesztés és a folyók menti komplex természetmegőrző tájgazdálkodás révén a mezőgazdasági foglalkoztatás radikális bővítése nem releváns Kapcsolódás Szeged intermodális logisztikai infrastruktúrájához. Logisztikai központok közötti munkamegosztás kialakítása, agrártermény logisztika Kapcsolódás az M 44 úthoz kötődő Kecskemét-Békéscsaba regionális fejlődési tengelyhez Szentes-Csongrád-Kunszentmárton városhármas vidékközpont szerepkörének fejlesztése Gazdaságfejlesztési projektek és tevékenységek megvalósítása a szomszédos városokkal: Szentes, továbbá Kunszentmárton, Kiskunfélegyháza, Mindszent, Orosháza, Hódmezővásárhely nem releváns Csatlakozás a klaszterhez, az agrár és bio K+F+I tevékenység erősítése Csongrádon Adottságainál fogva Csongrád mind a vízgazdálkodáson alapuló kertészet, mind a tanyafejlesztés, mind a természetmegőrző tájgazdálkodás területén erősen érintett, ezért cél lehet a megyén belül e fejlesztésekben jelentősebb szerepet játszani

20 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 20 A megyének a geotermikus és a napenergia hazai kutatási, termelési és hasznosítási fellegvárává fejlesztése A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő turisztikai lehetőség integrált, összehangolt, programozott fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése a folyók által érintett hazai és határon túli megyékkel összefogva, a Duna Stratégia lehetőségeit is kihasználva Az alternatív energiákban rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználása Csongrád földrajzi közelsége révén a három folyó közül kettőhöz, a Tiszához és a Köröshöz kapcsolódhat, turisztikai vonzerőfejlesztés tekintetében a Körös-torok fejlesztése országos-regionális, a Holtág fejlesztése városi léptékű. Forrás: Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója 5. térkép Csongrád megye értéktérkép (2012) Forrás: Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója Csongrád Megye Területfejlesztési Programjában (2014) önálló egységként jelenik meg a Csongrád Szentes - (Kunszentmárton) városhármas vidékközpont szerepkörének fejlesztése. A területfejlesztési program kiemelten kezeli a járási székhelyek (köztük Csongrád) térségi gazdaságszervező, foglalkoztatási központtá fejlesztését a 3. Szentes Csongrád várospár Körös menti térség- és gazdaságszervező erejének kibontakoztatása prioritási tengelyhez rendelten.

21 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 21 Csongrád megye területfejlesztési koncepciójának SWOT-analízisében a megye erősségeinek közel fele kapcsolódik a mezőgazdasághoz. Ezen belül kiemelten jelenik meg a gyümölcs- és szőlőkultúra, utóbbi esetében Csongrád város és térsége kiemelt szerepet tölt be a megyében. A Megyei Területfejlesztési Programhoz való kapcsolódás részleteiben az ITS stratégiai fejezetében kerül kifejtésre Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Nincs releváns információ. 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv (OTrT) E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az OTrT 2014 eleje óta hatályos munkarészeit vettük figyelembe. 6. térkép Csongrád város az ország szerkezeti tervén A város igazgatási területét az ország szerkezeti terve az erdőgazdálkodási, a mezőgazdasági, a vegyes és vízgazdálkodási területfelhasználású térségbe sorolta. A belterület valódi kiterjedésével szerepe a szerkezeti terven. A tervlapon szerepel még az országos főút nyomvonala, és a meglévő országos mellékutak nyomvonalai is. A településen vezet az országos kerékpárút nyomvonala is.

22 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 22 A város igazgatási területének déli részén halad két földgázszállító vezeték, a település területének nyugati sarkát érinti egy 220 kv-os átviteli hálózati elem is. A Tisza két oldalán jelzi a területrendezési terv szerkezeti lapja az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalat és a Körös folyó vonalában, egy kiemelt jelentőségű vízi építményt jelez. Az országos térségi övezetei tervi részletei A várost érintető és nem érintő térségi övezetek: 3/1. Az országos ökológiai hálózat érinti a város belterületétől északra, keletre húzódó területsávot és az igazgatási terület déli részének több foltját is. 3/2. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete a város területét nem érinti.

23 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 23 3/3. A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete az igazgatási terület keleti részeinek egyes tömbjeit érinti. 3/4. A város igazgatási területének északi harmadán, a folyó mentén, jellemző a kiváló termőhelyi erdőterület övezete. 3/5.

24 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 24 A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete a belterülettől északra lévő, folyó menti részeit, valamint a város területének délnyugati, erdős, vizes, negyedét érinti. 3/6. A világörökségi és világörökségi várományos terület övezete érinti a települést. 3/7. Az országos vízminőség-védelmi terület övezete a település igazgatási területének majdnem az egészét érinti. 3/8.

25 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 25 A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetei közül a nagyvízi meder területének övezete érinti a település folyó menti részeit. 3/9. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete a települést nem érinti Csongrád Megye Területrendezési Terve A megyei területrendezési terv 2009-ben készült, a 2014-es OTrT módosítás előtt, a megyei területrendezési tervet az új országos területrendezési terv szerint kell módosítani. A Csongrád Megyei Közgyűlés 10/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelettel módosította 21/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendeletét Csongrád Megye Területrendezési Tervéről. A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

26 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép. Csongrád város a megyei szerkezeti terven A város igazgatási területét a megyei szerkezeti terv az erdőgazdálkodási, a mezőgazdasági, a vegyes, vízgazdálkodási, a városias és a hagyományosan vidéki települési területfelhasználású térségbe sorolta. A területrendezési terv övezetei: A település folyó menti sávja az ökológiai folyosó része, északon az ökológiai folyosóhoz magterület csatlakozik. Magterület a belterülethez csatlakozó holtág csaknem egésze. A déli és a nyugati településrészeken több, kisebb-nagyobb területet érint a magterületi, a puffer területi és az ökológiai folyosó övezetei.

27 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 27 A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület nem érinti a települést. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete érinti a településnek, főleg a folyó menti részeit.

28 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 28 A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete a város külterületének több, kisebb foltját érinti. Az OTrT módosítása által megszüntetett övezet, nem kell alkalmazni Az övezet érinti a folyó menti területeket, és a nyugati településrész nagy részét érinti. Az OTrT módosítása által megszüntetett övezet, nem kell alkalmazni

29 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 29 Az OTrT módosítása által megszüntetett övezet, nem kell alkalmazni Az OTrT módosítása által megszüntetett övezet, nem kell alkalmazni Az OTrT módosítása által megszüntetett övezet, nem kell alkalmazni Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete a települést érinti. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

30 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 30 Az együtt tervezendő terület övezete a települést nem érinti. A honvédelmi terület övezete a települést nem érinti. A nagyvízi meder övezete érinti a folyó menti sávot. A belvízjárta térség a város nyugati külterületet érinti. Az OTrT módosítása által megszüntetett övezet, nem kell alkalmazni

31 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek Csongrád település fejlesztését befolyásoló megállapításai Szomszédos települések: Csépa, Szelevény, Szentes, Felgyő, Gátér, Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár, Tiszasas. Csépa: nincs a vizsgált települést érintő elhatározás Csépa településrendezési tervében Szelevény: nincs a vizsgált települést érintő elhatározás Szelevény településrendezési tervében Szentes: nincs a vizsgált települést érintő elhatározás Szentes településrendezési tervében Felgyő: nincs a vizsgált települést érintő elhatározás Felgyő településrendezési tervében Gátér: nincs a vizsgált települést érintő elhatározás Gátér településrendezési tervében Kiskunfélegyháza: nincs a vizsgált települést érintő elhatározás Kiskunfélrgyháza településrendezési tervében Tiszaalpár: nincs a vizsgált települést érintő elhatározás Tiszaalpár településrendezési tervében Tiszasas: nincs a vizsgált települést érintő elhatározás Tiszasas településrendezési tervében 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2008-ban került elfogadásra. Az IVS-ben meghatározott jövőkép: Csongrád a vizek és a helyi tradíciók harmonikusan fejl0d0 városa a régió jelentős történelmi örökséggel rendelkez0, polgárai számára vonzó és minőségi életkörülményeket biztosító karakteres kistérségi központja. Tematikus célok: Természeti és kulturális értékekre alapozó turisztikai fejlesztések, vállalkozói potenciálok fokozott hasznosítása. A város társadalmi örökségének megőrzése, a fiatal nemzedékek helyi identitásának erősítése, a település térségi és regionális kapcsolatainak bővítése Városrészi célkitűzések: Belváros: A történelmi belváros funkciób0vít0 városképi, gazdasági és környezeti célú fejlesztése; kistérségi szolgáltató- és közigazgatási szerepének bővítése. Északi városrész: A környezeti értékek megóvása, a város gazdasági motorjának dinamizálása, az alapinfrastruktúra fejlesztése.

32 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 32 Déli városrész: A belső társadalmi-gazdasági feszültségek mérséklése, a foglalkoztatás bővítése, jobb, emberibb életkörülmények biztosítása az itt élők számára Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település még nem élt vele és jelenleg nem tervezi az alkalmazását. 1.6 Településrendezési Tervi előzmények Hatályban lévő településrendezési eszközök A város hatályos, az egész településre vonatkozó, településrendezési tervei, a Településszerkezeti terv (TSZT) és a Helyi építési szabályzat, 2005-ben kerültek képviselőtestületi jóváhagyásra. A Településszerkezeti tervét, az igazgatási, a belterületi és az egyéb belterületi településszerkezeti tervlapot, és a településszerkezeti terv leírását a 181/2005.(VIII.26.) számú önkormányzati képviselő-testületi határozat állapítja meg. A Településszerkezeti tervet, 2011-ben, a képviselő-testület, négy területen módosította. A hatályos TSZT tervlapjai az egész igazgatási területet 1: es, a központi belterületet 1:8.000-es, a Bokros egyéb belterületet is 1:8.000-es léptékben ábrázolja. A településrendezési eszközöket a közeljövőben módosítani kívánja a város, ennek előkészítése folyamatban van, a lakossági és a vállalkozói igények begyűjtésével. A Településszerkezeti terv az elfogadott településfejlesztési koncepció alapján készült. A koncepció az alábbi prioritásokat fogalmazta meg: 1. Mezőváros kultúra életvitel, szellemiség újraélesztésének, divatba hozásának programja: Oktatás, képzés projektjeinek, médiák szerepének meghatározása. A városi közösségi életet erősítő és helyi közösségi tudatot formáló kulturális és szórakoztató rendezvények, intézmények rendszerének felépítése. A helyi civil szervezetek szerepeinek meghatározása, részvételük a program kidolgozásában és megvalósításában. Kisvárosi élettel, kultúrával kapcsolatos rendezvények, kiállítások, konferenciák. 2. A városi környezet jövőképének felépítéséhez kapcsolódó programok A főutca program kidolgozása, a Fő utca, mint történelmi időbeli és mint térbeli szervező tengely. A rehabilitációs területek programjainak kidolgozása: Városközpont, a történelmi városmag modernizációjának programja, A holt Tisza part bekapcsolása a városközponti szerepkörökbe, Tisza part kikötő, sétány, rakpartok fejlesztése, Rozsdaövezet megújításának programja (a vasút menti területek, újra hasznosításának támogatása),

33 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 33 Vállalkozási területek szervezett kínálatának felépítése. A város és tanyái, valamint a térsége kapcsolatrendszerének megújítása. Korszerű burkolt, fásított dűlőutak hálózatának differenciált fejlesztése. 3. A kedvező környezet minőség megőrzése és folyamatos javítása A kompakt város egységébe illeszkedő kijelölt fejlesztési területek (lakó ipari szolgáltató üdülő). Szilárd kommunális hulladékelhelyezés regionális szintű megoldása, a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakítása. A szeméttelep területének rendezése a város szerkezetébe szervesen illeszkedő új területfelhasználási funkcióknak megfelelően. Az elkerülő utak kiépítése, fásítása, kapcsolódó területek vízrendezése. A még rendezetlen utcák kiépítése, fásítása. A TSZT leírása a koncepció alapján rögzítette a terv céljait és alapelveit. A TSZT készítése során, meg kell teremteni a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott stratégiai célok megvalósíthatóságát, azok várható területi hatásainak a városszerkezeti integrálhatóságát szolgáló településrendezési feltételeket. Ki kell alakítani azokat a településrendezési feltételeket, amelyek biztosítják Csongrád városszerkezete, a megyei és az országos területszerkezet, valamint Csongrád és a szomszédos települések településszerkezete közötti összhang megőrzését, a város fejlesztési szándékait, valamint az örökségvédelmi és általános értékvédelmi, táj- és természetvédelmi, továbbá árvíz- és belvízvédelmi szempontokat egymással összhangban, egymás érvényesülését erősítve kell integrálni a szerkezeti tervbe. A településrendezés eszközeivel biztosítani kell a város hosszú távú gazdaságos működtethetőségét, üzemeltethetőségét, és a táji, természeti és a kulturális értékeinek védelmét szolgáló területhasználati és hálózati rendszerek megőrzését, minőségjavítását és fejlesztését. A szerkezetalakítás alapelvei: A harmonikus, kiegyensúlyozott mezővárosi fejlődés biztosítása a szerkezetalakítással. A kompakt várostest megőrzése a fejlesztési területeknek a tervezett elkerülőúton belüli területekre koncentrálásával. A város turisztikai hasznosítását elősegítő szerkezetalakítás A közlekedési hálózat és a területfelhasználás integrált tervezése, különös tekintettel a 451-es út elkerülő szakaszának beillesztésére a város- és tájszerkezetbe. A beállt területek harmonikus továbbfejlődését, a stagnáló területek dinamizálását, a krízisterületeken pedig a krízis okainak felszámolását és a terület felértékelődését kell elősegíteni. A fejlesztési területek rugalmas szerkezeti rendszert alkotnak, ami a város céljaival ellentétes fejlesztéseket akadályozza, ugyanakkor tág teret biztosít a célokkal harmonizáló fejlesztési elképzelések megvalósítására. A szerkezeti tervre épülő szabályozással biztosítani kell az egyes fejlesztési területek programozott használatba vételét annak érdekében, hogy a város meg tudja őrizni a fejlesztések megvalósításának lehetőségét. A TSZT új hálózati eleme: A 451-es főút tervezett elkerülő szakasza. Állandó tiszai átkelés helye és a hozzá vezető út nyomvonala. A Bökény településrész fejlesztését biztosító, gyűjtőút szerepű új városi tengely.

34 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 34 A Kisrét feltárását és fejleszthetőségét biztosító átkötőút, a 451-es főút és a Kis-Tisza utca között a Holt-Tiszán való átkelés lehetőségének biztosításával a 451-es út irányából. A tervezett Bökényi lakóterület számára az Aranyszigettől keletre található töltés (Holt- Tisza átkelési lehetőség) között keresztül új gyűjtőút kialakítása. A vasúton túli területek városszerkezeti integrálását szolgáló új gyűjtőút kialakítása a Piroska János tértől a Fekete János utca meghosszabbításával a vasúton túl a Kéttemető utcáig, Új gyűjtőút a Hosszú utca mentén. A gyűjtőút megvalósíthatósága érdekében a Szőlőhegyi utca-hosszú utca közötti átjárhatóság szerkezeti tervi feltételeit biztosítja a terv. Az Attila utca-egyetértés utca-bethlen utca-tompa utca nyomvonalon lévő országos mellékúthálózati elem önkormányzati úttá válik, helyette az ipari út válik országos mellékúthálózati elemmé. Az Attila utca a jövőben gyűjtőút szerepet fog betölteni, az Egyetértés utca, Bethlen utca, Tompa utca lakóutcák lesznek. Bokros tehermentesítése céljából a Masterfoods felé a terv kiszolgáló utat jelöl ki a belterülettől keletre. Az EUROVELO 11 csongrádi szakasza, a megyei rendezési tervben rögzített, Tisza menti kerékpárút, valamint a kistérségi kerékpárúthálózat-fejlesztési igények számára biztosított kerékpározható nyomvonalak, A fejlesztési koncepcióban célállapotnak tekintett Tisza-parti békés mezőváros arculat jellegzetes karakterjegyeit (Tisza és Holt-Tiszapart, parkok, zöldterületek, történelmi városmag, Belváros, Körös-torok, Kisrét, Nagyrét, Ellés-monostor) egységes rendszerbe foglaló kerékpáros hálózat. A városra 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégiai dokumentum is. A dokumentum szerint város jövőképe: Csongrád a vizek és a helyi tradíciók harmonikusan fejlődő városa a régió jelentős történelmi örökséggel rendelkező, polgárai számára vonzó és minőségi életkörülményeket biztosító,karakteres kistérségi központja. A stratégia az alábbi városrészeket határolta le, és ennek megfelelően vizsgálta a települést és határozta meg a fejlesztési célokat, feladatokat. Az integrált városfejlesztési stratégia Csongrád város jövőképét éves időtávra határozza meg, a város egészére vonatkozik, illeszkedik a településfejlesztési koncepcióhoz és a település egyéb stratégiai dokumentumaihoz, kiemelt figyelemmel a évre vonatkozó Gazdasági és munkaprogram -hoz, valamint a városfejlesztési koncepcióhoz. Az IVS demográfiai jellegű, ugyanakkor utalást tesz a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására is. Fejlesztési célkitűzések településrészenként: Belvárosi városrész A történelmi belváros funkcióbővítő városképi, gazdasági és környezeti célú fejlesztése, a kistérségi szolgáltató- és közigazgatási szerepének bővítése. Északi városrész A környezeti értékek megóvása, a város gazdasági motorjának dinamizálása, az alapinfrastruktúra fejlesztése. Déli városrész

35 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 35 A belső társadalmi-gazdasági feszültségek mérséklése, a foglalkoztatás bővítése, a jobb és emberibb életkörülmények biztosítása az itt élők számára. Csongrád Bokros városrész önálló településegység A külterületi helyzetből fakadó hátrányok mérséklése Az IVS Csongrád területén a as időszakra 7 fejlesztési akcióterületet jelölt ki: I. Belvárosi akcióterület: a Belváros városrészen belül helyezkedik el, annak jelentős részét felöleli II. Egészség-város akcióterület: a Belvárosi városrészen belül, a Bökényalj utca és Tisza-part töltés találkozásától déli irányba eső területen található. III. Bökényi akcióterület: a Belvárosi városrész Bökény területén található IV. Piroska-városi akcióterület: az Északi városrész területén található, a városrész legjelentősebb fejlesztési területe az elkövetkező évek során. V. Borturisztikai akcióterület: a Déli városrészen belül található az Aradi, Rigó Sándor utcákban. VI. Sport akcióterület: a Belvárosi városrész déli területén található, középpontjában a városi sportpályák találhatóak. VII. Ipari park akcióterület: az Északi városrész északi területén található ipari park területét öleli fel, a kijelölés logikája egyértelműen a gazdasági funkció erősítése, az ipari terület fejlesztése. Az IVS anti-szegregációs tervet is tartalmaz. A terv 2 szegregációval terhelt területet határolt le a város központi belterületén. A város Helyi építési szabályzatát (HÉSZ) a 25/2005.(VIII. 29.) számú Önkormányzati képviselőtestületi rendelet állapítja meg. A rendeletet és annak mellékletét a 30/2008. (XI.4.) módosította, majd egy 2011-ben alkotott rendelt is módosította, 4 területre vonatkozóan. A módosítások a HÉSZ egységes szerkezetébe foglalták. A szabályozási terv a külterület egészére 1: es, egyes részeire 1:4.000-es léptékben készült. A belterületre készült szabályozási terv (45 szelvényen) 1:2.000es léptékű alaptérképen ábrázolja az övezeteket és az építési övezeteket. A HÉSZ a mellékletek ismertetése és a szabályozási elemek meghatározása után a sajátos jogintézményeket ismerteti. Utána a telekalakítás és az építmények, épületek elhelyezésének előírásait határozza meg. A II. fejezet a helyi épített és természeti védelem szabályait alkotja meg. Ebben a fejezetben találhatóak a környezetvédelmi előírások is. A III. fejezet már az építési övezetek és övezetek tagolását tartalmazza, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek szerinti bontásban. A HÉSZ 1 nagyvárosias, 6 kisvárosias, 5 mezővárosi jellegű kisvárosias, 9 kertvárosias, 2 falusias és 3 halmazos falusias építési övezetet határoz meg. A HÉSZ 15 településközpont vegyes és 4 központi vegyes építési övezetet határoz meg. A gazdasági területeken a szabályozási terv 10 kereskedelmi, szolgáltató, 2 ipari és 4 mezőgazdasági üzemi gazdasági építési övezetet ábrázol. Az üdülőházas üdülőterületeket a HÉSZ 2 építési övezet szerint határozta meg. A különleges területek közül a szabadidős rendeltetésű területek 2, a sport célú területek 3, az egészségügyi-szociális intézmények területe, a temető, az oktatási központ, a szennyvíztisztító és a gyepmesteri telep területei 1-1 építési övezetekbe sorolhatóak.

36 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 36 A beépítésre nem szánt területek övezetei közül 2 a zöldterületekre vonatkozik, a mezőgazdasági területekre, a különböző hasznosítás szerinti, 5 (általános mezőgazdasági terület (Má), általános borvidéki mezőgazdasági terület (Máb), kertes mezőgazdasági terület (Mk), kertes borvidéki mezőgazdasági terület (Mkb), korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)), a vízgazdálkodási területben, a másodlagos használat szerint, további 6 (másodlagosan erdőterület (V-E), másodlagosan korlátozott használatú mezőgazdasági terület (V-Mko), másodlagosan zöldterület (V-Z), Üdülőházas üdülőterület (V-Üü), Hétvégi házas üdülőerület (V- Üh), Különleges terület-kemping, táborhely rendeltetéssel, másodlagosan erdőterület V-E jel) övezet található. Az erdőterületek 3 övezetbe soroltak. A közlekedési területek közúti és kötöttpályás területi övezetbe tartoznak. A HÉSZ IV. fejezete a közművek elhelyezésére, a közművesítésre vonatkozó előírásokat tartalmaznak. A rendelet 1. és 2. mellékletei az önkormányzat elővásárlási jogával és az építési tilalommal érintett telkeket sorolja fel. A 3. melléklet a városképileg védett közterületeket tartalmazza. A 4. melléklet a fogalommeghatározásról szól, az 5. a mezővárosi jellegű kisvárosias lakóterület épületeinek homlokzati színezését írja elő. A HÉSZ függelékei a védett épített és természeti értékeket rögzíti, valamint a térségben honos fafajokat sorolja fel. Szabályozási tervek Csongrád és Bokros

37 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 37

38 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Hatályban lévő településrendezési eszközök megállapításai, megvalósult elemei A hatályos településszerkezeti terv megállapításai

39 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 39 A TSZT területfelhasználási javaslatai: Csongrád turisztikai vonzerejét növelő fejlesztések településrendezési feltételeinek megteremtése érdekében a város hosszan elnyúló szerkezetének megfelelően hármas központrendszer kialakítása, a meglévő városközpont kiemelkedő szerepének megőrzésével a Bökényben és a Kisréten extenzív turisztikai-rekreációs-sport-oktatási célú fejlesztésekre alkalmas területek, illetve változó és differenciált vendégkör fogadására alkalmas üdülőterületek kijelölése, a Belvárossal kapcsolatos örökségvédelmi, továbbá az ár- és belvízvédelmi előírásokat figyelembe véve. A betonelem-gyárat el kell költöztetni a turisztikai, örökségvédelmi és tájképi szempontból is értékes területről. Körös-torok területén a természeti táji adottságokhoz illő, értékeit megőrző és a vízügyi előírásokat szem előtt tartó turisztikai-üdülési célú hasznosítás fennmaradásának biztosítása. A Holt-Tisza partjainak városszerkezeti integrálása érdekében az értékén alul hasznosított, területek felértékelődését előmozdító területhasználati besorolás alkalmazása a város sportterület-fejlesztési igényeinek figyelembevételével továbbá a Szentesi út és a Holt-Tisza közötti terület felértékelődését elősegítő módon, Tanyák és majorságok vonatkozásában olyan területfelhasználás alkalmazása, amely lehetővé teszi a sokfunkciós mezőgazdaságon belül a tanyasi-, falusi-, borturizmus fejleszthetőségét. A vízi-turizmus fejlődését szolgáló területek biztosítása (turisztikai kikötő az Élő- Tiszán), evezősport Holt-Tiszán, horgászturizmus minőségi fejlesztését szolgáló üdülőházas fejlesztések lehetősége. Extenzív rekreációt szolgáló parkerdők, ligeterdők kialakítása

40 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 40 Városias jelleg, térségi ellátó szerep erősítése, városközpont turisztikai vonzerejének növelése, leszakadt területek integrálása-felértékelése érdekében: Csongrád történelmi városközpontjában az értékőrzést, a felértékelődést, a központi funkciók bővülését, a központ városiasodását elősegítő, a fejlesztői igények és az intézményrendszer változásait rugalmasan követni tudó területfelhasználás meghatározása, Bökényi lakóterület- és turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó, a történelmi struktúrába illeszkedő új, karakterében a történelmi városmaghoz illeszkedő alközpont kialakítása, A városközponttól nyugatra fekvő nagykiterjedésű lakóterületek intézményikereskedelmi ellátásának fejlesztését elősegítő alközpont kialakítása a már elindulttervezett fejlesztések egységes rendszerbe foglalásával, a továbbfejlesztés lehetőségének biztosításával. A vasúton túli területek integrálása, az Alsóváros fokozatos megújulását szolgáló területfelhasználás biztosításával, a bútorgyár területe és környezete funkcióváltását-felértékelődését ösztönző területszerkezet-alakítás a szociális, a környezetvédelmi és a természetvédelmi szempontok figyelembevételével, A város nyugati lakóterületein, továbbá a bökényi fejlesztési területen új közparkok kijelölése. A gazdaság fejlesztést, munkahelyteremtést biztosító feltételek A meglévő ipari park területének bővítése, A tervezett 451-es elkerülőút és a bekötőutak csomópontjaiban vállalkozásfejlesztésre alkalmas területek kijelölése a természet- és tájvédelmi, valamint a nagytérségi közlekedési érdekek szempontjainak figyelembevételével, A városközpontban és a tervezett alközpontokban kialakított rugalmas területfelhasználás biztosítása, továbbá speciálisan a turisztikai fejlesztéseket szolgáló területszerkezeti elemek meghatározása a lakossági és turisztikai szolgáltató szektor fejlődésének elősegítése érdekében, A bútorgyár és térségének felértékelődését, funkcióváltását, térségi jelentőségű alközponttá válását elősegítő területhasználat meghatározása, A Szegedi út és a Szentesi út találkozási pontjában a terület felértékelését segítő területhasználat kialakítása, A külterületen a mezőgazdaság működőképességét, a mezőgazdasági vállalkozások fejlődését segítő-ösztönző szabályozás kialakításával korszerű üzemközpontok kialakítása lehetőségének megteremtése, Az igényeknek megfelelően teherkikötő-építés számára hely biztosítása a szentesi közúti és vasúti híd közötti területen továbbá Györfös területén. A kereslethez igazodóan hasznosítható, helyszíneit és karakterét tekintve változatos alternatív lakóterület-kínálatot biztosító feltételek a kompakt várostest elv érvényesítésével: A város belső területein, a szerkezeti jelentőségű útvonalak menti kisvárosi területein továbbá a településközponti vegyes területeken a jelenleginél városiasabb karakterű, intenzívebb beépítés ösztönző területfelhasználás és szabályozás kialakítása, Az örökségvédelmi szempontból érzékeny területeken, továbbá a beállt területeken a jelenlegi karaktert őrző fokozatos megújulás-átépülést ösztönző, a terület érzékenységétől függően szigorúbb vagy rugalmasabb szabályozás alkalmazása, Lakótelepeken tetőtér-ráépítés lehetőségét biztosító területhasználati besorolás és szabályozás alkalmazása,

41 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 41 A bökényi lakóterület bővítése, mind kisvárosias mind pedig kertvárosias karakterű lakóterület-fejlesztés lehetőségének biztosításával, A vasúton túli területeken az Alsóváros területének fellazítására és a legrosszabb állapotú területeinek kiváltására lehetőséget teremtő többletterületek biztosítása és a Heringel-telep északnyugati irányú bővítése, A volt laktanya épületek területén a város szándékaihoz igazodva, kisvárosias lakóterület-fejlesztés lehetőségének biztosítása, A központi belterület nyugati peremén a már belterületbe vont területek kertvárosias lakóterület-fejlesztése, Bokros belterületbe vont, de még beépítetlen területein falusias lakóterületfejlesztés, településközpont-fejlesztés és vállalkozási telephelyek kialakítása lehetőségének biztosítása. Egyéb, a városüzemeltetést szolgáló fejlesztési területek biztosítása: A régi városi temető újra temetőként való hasznosításához szükséges területfelhasználási besorolás alkalmazása, Hulladékudvar számára hely biztosítása a Kéttemető út mentén, A jelenlegi hulladéklerakó területének rekultivációja, erdősítése, Az autóbuszállomás közelében többlet busz parkolóhely biztosítása, A nagy forgalmú létesítmények térségében nagy befogadó képességű parkolóhelyek biztosítása szüksége. A központi belterület nyugati része belvízrendezését megalapozó záportározó számára terület kijelölése, Védelmi és turisztikai erdők telepítése céljára hely kijelölése. A területhasználat alakításának további szempontjai Az örökségvédelem, a természetvédelem, a környezetvédelem az ár- és belvízvédelem valamint az országos jelentőségű közlekedési nyomvonalakat felügyelő illetékes szervek által előírt korlátozások érvényesítése, Az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet megalapozását szolgáló szerkezeti szintű beavatkozások: területi védelem biztosítása a városközpont és a történelmi városmag területén, helyi védelemre javasolt objektumok kijelölése, Beállt területeken az OTÉK-nak megfelelő területfelhasználási egységek kialakítása. A TSZT tájszerkezeti javaslatai: A város környezetminőségének védelme érdekében a belterület környezetében az erdőterületek és természetközeli élőhelyek összefüggő rendszerének kialakításához területek biztosítása, A Tisza és Körös hullámterének, a bokrospusztai nyílt ártérnek mint összefüggő ökológiai rendszernek az egységes védelme, A nagyüzemi központok (majorok), tanyák fejlesztési lehetőségeinek biztosítása, olyan területfelhasználási és szabályozási rendszer kialakítása, amely a művelésből kivett területek beépítésére, agrárgazdaság fejlesztésére ösztönöz, A borvidéki területek védelme a településrendezés eszközeivel. A szőlőművelés ösztönzése olyan szabályozással, amely előnyben részesíti a szőlőművelésű földrészeken a szőlőműveléssel, borgazdasággal, borturizmussal összefüggő építmények kialakítását. A történelmi szőlőhegy (volt zártkert) egységes tájkarakterének védelme és borvidéki jellegének megőrzése,

42 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 42 A csongrádi táj karakterét meghatározó gyepterületek védelme, egységes ökológiai rendszerré fejlesztése és hagyományos használatuk megőrzésének ösztönzése a településrendezés eszközeivel, A Tisza és Körös holtágainak védelme vízminőségük, táji környezetük biztosítása, A jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek árutermelő jellegének megőrzése, a termőföldek további aprózódásának, a korlátlan mértékű beépítésnek megakadályozása. A településrendezés eszközeivel is ösztönözni kell a legalább egy családot eltartani képes földbirtok kialakítását, az önkéntes birtokrendezést, Az árvíz és belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken az épületelhelyezés korlátozása. A TSZT és a HÉSZ évi módosítása a belterületet érintette, 4 kisebb területen. 1. a Széchenyi utca mentén újabb 5 telek került Vt területi besorolásba, 2. a városközpontban, a Jókai utcában, egy középiskola és kollégium került Vt területbe, 3. a belterület nyugati részén, a Fő út mentén, egy erdőterület, út menti része kerül, Gksz területbe, 4. a déli elkerülőút mentén, már kijelölt gazdasági területekhez kapcsolódóan, újabb telkek kerültek mezőgazdasági területből, gazdasági területbe, a módosítás gondoskodott a biológiai aktivitás értékének fenntartása miatti erdők kijelöléséről is A településszerkezeti terv megvalósult elemei A TSZT területfelhasználási javaslatainak megvalósulása: Csongrád turisztikai vonzerejét növelő fejlesztések településrendezési feltételeinek megteremtése érdekében a város hosszan elnyúló szerkezetének megfelelően hármas központrendszer kialakítása folyamatosan alakul ki, szállásférőhelyek: a fürdő közelében tervezett szálloda, volt iskola épületben, nem épült meg, a városban csak panziók, vendégszobák vannak, 8-10 fő/ház kapacitással, a fürdő-fejlesztés, bővítés most van folyamatban (új medencék épülnek, a régieket felújítják, 1 mdft-os beruházás) a Bökényben és a Kisréten extenzív turisztikai-rekreációs-sport-oktatási célú fejlesztésekre alkalmas területek, a betonelem-gyárat nem sikerült elköltöztetni a turisztikai, az örökségvédelmi és tájképi szempontból is értékes területről. Körös-torok területén a természeti táji adottságokhoz illő, értékeit megőrző és a vízügyi előírásokat szem előtt tartó turisztikai-üdülési célú hasznosítás fennmaradásának biztosítását szolgálja a Helyi építési szabályzat. A Holt-Tisza partjain a sportterület-fejlesztési nem valósult meg, Tanyák és majorságok hasznosítása csak kevés helyen valósult meg, a tanyák elnéptelenedése jellemző. A vízi-turizmus fejlődését szolgáló területek biztosítására a vízi telepek, szálláshelyek jöttek létre. Extenzív rekreációt szolgáló parkerdők, ligeterdők kialakítása folyamatosan történik.

43 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 43 Városias jelleg, térségi ellátó szerep erősítése, városközpont turisztikai vonzerejének növelése, leszakadt területek integrálása-felértékelése érdekében: Bökényi lakóterület- és turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó, a történelmi struktúrába illeszkedő új, karakterében a történelmi városmaghoz illeszkedő alközpont kialakítása még nem valósult meg, A városközponttól nyugatra fekvő nagykiterjedésű lakóterületek intézményikereskedelmi ellátásának fejlesztését elősegítő alközpont kialakítása: a megvalósítása megállt. A vasúton túli területek integrálása, az Alsóváros fokozatos megújulását szolgáló területfelhasználás biztosításával, a bútorgyár területe és környezete funkcióváltásátfelértékelődését ösztönző területszerkezet-alakítás a szociális, a környezetvédelmi és a természetvédelmi szempontok figyelembevételével: a bútorgyár üzemi területként működik A város nyugati lakóterületein, továbbá a bökényi fejlesztési területen új közparkok kijelölése: megvalósításuk nem történt meg. csökkenő népesség a városban, és a vonzáskörzetben (kb.17e fő) A gazdaság- fejlesztést, munkahelyteremtést biztosító feltételek A volt laktanya területén lévő ipari park beépült, területét már bővíteni kellett, A tervezett 451-es elkerülőút és a bekötőutak csomópontjaiban vállalkozásfejlesztésre alkalmas területek kijelölése a természet- és tájvédelmi, valamint a nagytérségi közlekedési érdekek szempontjainak figyelembevételével: a kijelölt területek nem épültek be, a nagy kereskedelmi létesítmény fejlesztése leállt, A bútorgyár és térségének felértékelődését, funkcióváltását, térségi jelentőségű alközponttá válását elősegítő területhasználat meghatározása: a bútorgyár ismét üzemi területként működik, Az igényeknek megfelelően teherkikötő-építés számára hely biztosítása a szentesi közúti és vasúti híd közötti területen továbbá Györfös területén: a kikötő még nem valósult meg. a délen kijelölt iparterület, az elkerülőút mentén, nem valósult meg. A kereslethez igazodóan hasznosítható, helyszíneit és karakterét tekintve változatos alternatív lakóterület-kínálatot biztosító feltételek a kompakt várostest elv érvényesítésével: A város belső területein, a szerkezeti jelentőségű útvonalak menti kisvárosi területein továbbá a településközponti vegyes területeken a jelenleginél városiasabb karakterű, intenzívebb beépítés ösztönző területfelhasználás és szabályozás kialakítása: a területek beépülése folyamatosan történik, Lakótelepeken tetőtér-ráépítés lehetőségét biztosító területhasználati besorolás és szabályozás alkalmazása: nem valósult meg, A bökényi lakóterület bővítése, mind kisvárosias mind pedig kertvárosias karakterű lakóterület-fejlesztés lehetőségének biztosításával: nem valósult meg; a Kisrét területét megtisztították, a terület előkészítése megtörtént, A volt laktanya épületek területén a város szándékaihoz igazodva, kisvárosias lakóterület-fejlesztés lehetőségének biztosítása: nem valósult meg,

44 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 44 A központi belterület nyugati peremén a már belterületbe vont területek kertvárosias lakóterület-fejlesztése: a telekalakítás már megtörtént, a telkek fokozatosan épülnek be, Bokros belterületbe vont, de még beépítetlen területein falusias lakóterület-fejlesztés, településközpont-fejlesztés és vállalkozási telephelyek kialakítása lehetőségének biztosítása: a Bokros intézményei működnek, felújításuk részben megtörtént. Egyéb, a városüzemeltetést szolgáló fejlesztési területek biztosítása: A régi városi temető újra temetőként való hasznosításához szükséges területfelhasználási besorolás alkalmazása: nem valósult még meg, Hulladékudvar számára hely biztosítása a Kéttemető út mentén, nem valósult még meg, A jelenlegi hulladéklerakó területének rekultivációja, erdősítése megtörtént Az autóbuszállomás közelében többlet buszparkolóhely biztosítása, nem valósult még meg, A nagy forgalmú létesítmények térségében nagy befogadó képességű parkolóhelyek biztosítása, A központi belterület nyugati része belvízrendezését megalapozó záportározó számára terület kijelölése, még folyamatban van a területkijelölés Védelmi és turisztikai erdők telepítése céljára hely kijelölése megtörtént. A területhasználat alakításának további szempontjai Az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet megalapozását szolgáló szerkezeti szintű beavatkozások: területi védelem biztosítása a városközpont és a történelmi városmag területén, helyi védelemre javasolt objektumok kijelölése: a helyi védelemről szóló rendelet megszületett, tájhasználat: az Öregszőlők területén nagyobb, összefüggő területek alakulnak ki, a kiskertekben megjelent a lakófunkció, a külterületen a tanyák elnéptelenednek, a mezőgazdasági területeket 5-6 gazda műveli.

45 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település társadalma A népesség főbb jellemzői Demográfia Népességszám alakulása Csongrád város közigazgatási területe 174 km2. Népsűrűsége 95,7 fő / km2 (KSH, 2011). A lakónépesség száma fő (2011. évi népszámlálás) 2. A város népessége az 1980-as évek óta csökkenő tendenciát mutat (2011 kivétel). 2. ábra Csongrád város népességszámának változása ( ) Forrás: KSH, Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Az ezredforduló óta Csongrád városa 2418 főt veszített a lakónépességéből, ami az akkori lakónépesség 12,67%-a. Az IVS készítés (2008) óta eltelt időszakban ( az IVS-ben elemzett adatsorok dátuma) a népességcsökkenés száma 1318 fő, azaz 2006 és 2013 között elveszett a helyi népesség 7,33 %-a. 6. táblázat Csongrád város népességszám változása (2001, 2011) 2 A KSH által szolgáltatott népszámlálási lakónépesség adatokban kisebb eltérések előfordulnak

46 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 46 Forrás: KSH Megállapítható, hogy a közötti időszakban mind a lakó és mind az állandó népesség tekintetében a csökkenés mértéke jelentősen meghaladta a szintén csökkenést mutató megyei és országos értékeket egyaránt. Míg pl. a lakónépesség országosan 2,39%-a, Csongrád megyében 3,83%-al, addig Csongrádon 9,03%-al (1710 fő) csökkent! Csongrád megye járásait tekintve Csongrád a legkedvezőtlenebb demográfiai mutatókkal rendelkezők között található. Míg a Szegedi járásban kis mértékű népességemelkedés, a Mórahalmi járásban nagyjából stagnálás jelentkezik, a Csongrádi, továbbá Szentesi és Makói járásokban 7-10% körüli a népesség csökkenése: között a Csongrádi kistérségben 9,7% volt a népességcsökkenés aránya, míg a Makói kistérségben 8,56%, a Szentesiben pedig 9,43%. Mindhárom területen a fő okok a társadalom elöregedésében és az élve születések alacsony számában keresendő (forrás: Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója). Népsűrűség A város népsűrűsége a évi népszámlálási adatok alapján 95,7 fő/km 2, ami 2001-hez képest az akkori 108,8 fő/km 2 -hez képest (Csongrád megye, 2011: 96,5 fő/km 2 ) jelentős csökkenést mutat: a csökkenés mértéke a megyei átlaghoz képest jóval erőteljesebb, csaknem a duplája, Csongrádon 13,05 fő, megyei szinten 3,84 fő. Az adatok alakulása a népességszám drasztikus csökkenésével van összefüggésben. Népmozgalom A csökkenő csongrádi népességszám a népmozgalmi mutatók - születések, halálozások alakulása, természetes szaporodás; vándorlási egyenleg, továbbá a természetes szaporodás és a vándorlási adatok értékeinek eredőjéből következnek.

47 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Csongrád város népmozgalmi adatai, 1. ( ) Forrás: KSH 2001 és 2013 között Csongrád városban minden évben a természetes fogyás volt a jellemző, összesen fővel. A vándorlási különbözet 2003 és 2007 évek kivételéven szintén minden évben deficites volt, összesen -484 fővel. A teljes népmozgalmi deficit így fő ebben az időszakban. Az is látható, hogy a Csongrádon kiemelten a természetes fogyás játszik nagyobb szerepet a népességszám csökkenésben 82,6%-al, a vándorlás negatív egyenlege kevésbé jelentős, 17,38%. Itt tehát a népesség elöregedése, az alacsony gyermekvállalási és igen magas mortalitási arány okozza döntően a népesség csökkenését összehasonlításul a szomszédos Szentesen a teljes csökkenés 44,3%-át az elvándorlás okozza. Ettől függetlenül az elvándorlás negatív egyenlegét sem szabad alábecsülni, hiszen a képzettebb, motiváltabb fiatal népesség elvándorlása a jellemző, ami különösen problematikus a város fejlődése, munkaerőpiaci kínálata szempontjából. Az elvándorlás helyi okai az álláslehetőségek hiánya, ezen belül is a perspektivikusabb álláshelyek hiánya és az alacsony bérszínvonal. 3. ábra A népmozgalmi adatok megyei összehasonlítása,

48 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 48 Forrás: KSH A természetes fogyás és a vándorlási különbözet összehasonlító értékei (1000 főre vetítve) azt mutatják, hogy előbbi mutató tekintetében a csongrádi értékek lényeges rosszabbak Csongrád megye értékeinél. A természetes szaporodás egyenlege Csongrádon és a megyében is negatív, előbbinél azonban jellemzően alacsonyabbak, esetenként kirívóan alacsonyak (2010, -11,8) az értékek még a szomszédos Szentes szintén rossz szaporodási rátáinál is alacsonyabb értékeket mutat (itt -8,6 a leggyengébb érték). A vándorlási egyenleg éves értékei szintén rendre alulmúlják a megyeit, de nem olyan nagy mértékben: itt a megye értékei 8 évben is 0 és kissé 0 fölötti értékeket vettek föl, míg Csongrádon 2003-ban és 2007-ben pozitív értéket mutatott a vándorlás egyenleg, ám az összes többi évben a megyei értékek alatt járt. Csakúgy, mint a természetes fogyás esetében, kirívóan rossz a 2010-es év, -6,7-es értékkel. Hozzá kell tenni, hogy Csongrád megye valamelyest jobb demográfiai mutatói döntően Szegednek, illetve kisebb mértékben Hódmezővásárhelynek köszönhetők.

49 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 49 Korösszetétel 4. ábra A lakónépesség korösszetétele 2001, 2011 Forrás: KSH és évi Népszámlálás A fenti kedvezőtlen demográfiai mutatók egyik gyökere a lakosság korösszetételében keresendő. A 2001 évi adatokon is látszik, hogy mind Csongrád, mind Csongrád megye korösszetétele elöregedést mutat: 2001-ben 15,54% 0-14 éves korúra 24,82% 60 év fölötti jutott Csongrádon, előbbi esetében hasonló, utóbbi tekintetében alacsonyabb értékek jellemezték a megyét. A éves, leginkább munkaképes korú népesség aránya 2001-ben Csongrádon 59,64%, Csongrád megyében 63,37% re Csongrádon és a megyében is tovább romlottak ezek az értékek. A városban ekkor 13,43% 0-14 évesre 27,57% 60 évnél, idősebb jutott, míg a megyében 13,67% 0-14 évesre 24,17%. A évesek aránya is romlott, Csongrádon 63,39%-ra, a megyében 62,17%-ra. A város öregedési indexe 2001-ben 157,7% volt, míg 2011-re ugyanez a mutató 203,1%-ra romlott. Összességében elmondható, hogy a csongrádi népesség erősen öregedő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan a eltartott népesség aránya nőtt 2001 és 2011 között. Ez egyezik a megyei és országos tendenciákkal, de azoknál még nagyobb mértékű és ütemű. A népesség nemek szerinti megoszlása 2011-ben a városban: népesség 53,1% nő, 46,9% férfi. A nemek közötti arány 2001-hez képest alig változott, a férfiak aránya csökkent (2001: 46,6%) 0,3%-al, a nőké (2001: 53,4%) ugyanennyivel nőtt.

50 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 50 Hazai nemzetiségek Nemzetiségi összetétel A városban a 2011 népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: cigány (1,35%), német (0,45%), szerb (0,12%), szlovák (0,05%), román (0,12%) óta a cigány nemzetiség létszámában állt be jelentősebb változás, ami növekedést jelent (a 2001 évi 0,54%-ról, ami 102 főt jelent 2011-re 232 fő), illetve a német kisebbség aránya is nőtt, 0,22%-ról. A cigányság aránya így is alacsony a városban, messze elmarad az országos értéktől. A városban működik a Csongrádi Romák Nemzetiségi Önkormányzata Képzettség 9. táblázat Csongrád város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) Forrás: KSH és évi Népszámlálás, TeIR A csongrádi népesség iskolázottsága dacára a város jó minőségű középfokú iskolarendszerének - a megyei, és az országos értékekhez képest némi elmaradást mutat. Ez megjelenik az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú képzettségben egyaránt. A Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek aránya 2011-re ugyan csökkent és beérte a megyei és országos értékeket, az érettségivel vagy egyéb középfokú végzettséggel rendelkező népesség azonban, bár tendenciájában Csongrádon is növekvő, de ennek mértéke (5,6%) elmaradt a megye (8,6%) és az ország (7,0%) növekedésének ütemétől. A felsőfokú képzettség tekintetében hasonló a helyzet, bár a növekedés mértékében kisebb az eltérés, de így is 3,4%-ot meghaladó mértékű a lemaradás.

51 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Csongrád város munkaképes korú lakosságának iskolai végzettsége országos összehasonlításban (2001, 2011) Forrás: KSH és évi Népszámlálás, TeIR A éves népesség körében a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya jelentősen csökkent 2001 és 2011 között, de a 2011 évi 10,6% mégy így is rosszabb az országos 9,4%-nál. A 25 évnél idősebb népességben a felsőfokú végzettségűek aránya bár e mutató is jelentős, 4,7%-os növekedést mutatott Csongrádon, mégis, a 15,9%-os arány még jócskán elmarad az országos 19% mögött, és a 10 éves időszak növekedési aránya is magasabb volt országosan, mint a városban Foglalkoztatottság Csongrád városban 2011-ben a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 54,99% volt. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest kedvezőbb értéket mutat (a foglalkoztatottak aránya 2001-ban 49,77% volt). 11. táblázat Csongrád város főbb foglalkoztatási adatai, (2001, 2011, 2013) Forrás: KSH Csongrádon a foglalkoztatás aránya 2001-ben és 2011-ben is elmaradt a megyei és országos átlagoktól (2011-ben 54,99%). A növekedési adatokban nyilván megjelenik a közfoglalkoztatás hatása is, ugyanakkor tény, hogy a város gazdaságában megjelenő és szélesedő ipari spektrum kedvező hatásai a foglalkoztatásban is megjelennek. Ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta sem igazán magas (4,62% 2013-ban), alacsonyabb a megyei és országos értéknél.

52 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 52 Nyilván a közfoglalkoztatás ebben az arányban is megjelenik. Tény, hogy a 2012-es 945 főről 536-ra csökkent 2013-ra a munkanélküliek száma. A létszám 2009-ben tetőzött 1161 fővel. A városban erős a szezonális hatás: a tavasztól őszig tartó mezőgazdasági munkák a munkanélküliek jelentős részét felszívják. Hasonlóan fontos szerepe van a háztáji gazdálkodásnak. A 25 év alattiak körében a 19,4%-os munkanélküliség meghaladja a megyei és országos értékeket is, míg a munkanélküliek közül a 45 év fölöttiek aránya nagyjából megegyezik azokkal, egy magas szinten ez jelentős probléma, mert ezen generáció elhelyezése a munkaerőpiacon jóval nehezebb, mint a fiatalabbaké. Komoly elhelyezkedési gond a nyelvtudás hiánya, közép és felsőfokú szinten egyaránt. A helyi, ipari munkaadók részéről a legégetőbb hiány a megfelelően képzett és motivált fémipari szakmunkások és a fémipari alapképzés tekintetében fogalmazódott meg. 5. ábra A foglalkoztatottak ágazati megoszlása Csongrádon, 2011 Forrás: KSH A városban a legnagyobb létszámban az iparban és az építőiparban dolgoztak (1829 fő, az összes foglalkoztatott 29%-a, míg a legkisebb létszámú foglalkoztató a mező-és erdőgazdaság, 5%-os részesedéssel. A többi négy kategóriát összevonva és szolgáltató szektornak nevezve a legnagyobb foglalkoztató, 4111 fővel és 66%-os részesedéssel. Ebből kirajzolódik Csongrád foglalkoztatási szerkezetének szektorális megoszlása: szolgáltatások 66%, ipar 29%, mezőgazdaság 5%. A GDP szektorális előállítására jellemző 3 megoszlással összehasonlítva megállapítható, hogy a mezőgazdaság nyilván tradicionálisan még most is jelentős, az ipar meghaladja jelentőségét az országos GDP szektorális megoszlásához képest erős ipari jelleg -, a szolgáltatások kissé elmaradnak attól. 3 Kb: Mezőgazdaság 3%, ipar 25%, építőipar 5% szolgáltatások 67%.

53 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat A munkanélküliek számának alakulása Csongrádon, ( ) A pillanatnyi munkaerőpiaci helyzetkép nyilván tartalmaz torzításokat (szezonális hatások stb.), a friss adatok mégis kirajzolnak egy jellemző képet a helyi munkanélküliség helyzetéről januárjában 554 fő nyilvántartott álláskereső volt Csongrádon. Ugyanekkor a munkaképes korú népesség száma fő (15-64 éves korúak), a csongrádi lakónépesség 70,57%-a. A munkanélküliségi ráta 4,71% (forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat). A naponta ingázók aránya 2001-óta mintegy 6,49 %- al nőtt, egy viszonylag magas, 19,77%-os értékre, ám ez még mindig elmarad a megyei 24%-os aránynál. mivel helyben munkahelyek jöttek létre és jelentős a napi beingázás a csongrádi munkahelyekre, ez egyfajta regionális szintű munkaerő mobilitás növekedésnek is lehet a jele, ami kedvező a gazdaság növekedése számára. A városban egyszerre van jelen a munkaerőpiacon a hiány bizonyos szakmákban és a túlkínálat. Elsősorban a fiatalabb, középfokon képzett népesség esetében jelentkezik, hogy annak képzettsége és alkalmassága nincs szinkronban a piaci igényekkel és elvárásokkal. Jellemző térségi szinten -, hogy a fémipari szakmákban képzett munkaerő hiányzik (pl. CNC esztergályos), míg más szakmákban hiába van meg a képzettség (pl. szociális gondozó, különféle humán szervező szakmák, bolti eladó stb.), az nem tud elhelyezkedni leginkább ezek a rétegek érintettek az utóbbi években felgyorsult kivándorlási hullámban. A város legnagyobb foglalkoztatója a MARS Magyarország Kft. (állandó foglalkoztatott 800 fő + munkaközvetítőn keresztül további 200 fő), továbbá jó néhány ipari és szolgáltató kis- és középvállalkozás az ipari parkban. A város foglalkoztatásában jelentős szerepet kapnak a nagyobb szentesi munkaadók is, mint pl. a Hungerit Zrt. üzeme vagy a honvédség. Jövedelem Jövedelmi viszonyok A száz lakosra jutó adófizetők száma Csongrádon 43 fő. Ugyanez az érték a megyében és országosan egyaránt 44 fő, azaz Csongrádon némileg kedvezőtlenebb a helyzet a lakosság jövedelemtermelő képessége szempontjából. Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem Csongrádon 2012-ben Ft, ami elmarad a megyei ( Ft) és az országos átlagtól egyaránt ( Ft.), de a szomszédos Szentes Ft-os értékétől is jelentősen kevesebb. Csongrád jövedelmi szempontból megyén belül a kedvezőtlenebb adottságú települések közé tartozik.

54 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat SZJA alapot képező jövedelem, ( ) Forrás: KSH Az SZJA alapot képező jövedelem tekintetében hasonló tendencia látszik: Csongrád mutatói egy kivételéven (2010) minden évben elmaradnak a megyei és az országos értékektől egyaránt. 6. ábra 1000 főre eső személygépkocsik száma, ( ) Forrás: KSH

55 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 55 A jövedelmi helyzetet kifejezi a lakosság személygépkocsival való ellátottsága. E tekintetben Csongrád 2005-ig elmaradt a megyei értékektől, innentől kezdve viszont minden évben meghaladta azt. Az országos értéktől viszont folyamatos, bár nem nagy mértékű a lemaradása. Segélyezés A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő száma összesen 5780 fő (2013). A különféle szociális ellátásban részesülők száma az ellátások bonyolult és változó rendszerében szinte meghatározhatatlan és időben is folyamatosan jelentősen változik Életminőség A születéskor várható átlagos élettartam Csongrád megyében 1990-ben férfiaknál 65,6, nőknél 73,64 év volt ugyanezen értékek: 72,64 és 79,4 év. A városban a háztartások életminősége az alábbiak szerint változott 2001 és 2011 között. 15. táblázat Lakáskomfort viszonyok Csongrádon, (2001, 2011) Forrás: KSH, TeIR A helyi lakásviszonyok alapvető meghatározói az életminőségnek. E tekintetben jelentős változások zajlottak Csongrádon: az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 37,89%-ről 18,86%-ra csökkent (igaz, ez még így is az országos átlagot duplán meghaladó érték). A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba kapcsolt lakások aránya is elmarad az országos átlagtól, mintegy 10%-al. A közcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya viszont két és félszeresére emelkedett, 79,23%-os mértéke (2001-ben 30,06%), magasabb az országos adatnál. A lakott lakásokon belül 22,4% a nagyon alacsony színvonalú lakások aránya, ez 2001-ben még 43,3% volt, a javulás tehát jelentős, de a 2011-es arány az országos érték duplája.

56 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 56 Az életminőségnek ma már az internetelérés alapvető része, e tekintetben 2011-től folyamatos a fejlődés a városban. Csongrád város hangulatos belvárosa, természeti és épített örökségének szépségei (Köröstorok, Tisza, Aranysziget, Halászfalu stb.), a város mezővárosi tradíciói könnyen szerethető várossá teszik Csongrádot, ahol szeretnek élni a lakók. A tetten érhető, bár arányaiban pl. Szenteshez képest jóval alacsonyabb mértékű elvándorlásnak anyagi természetű okai vannak: biztos munkalehetőségért, magasabb bérért hagyják el városukat a fiatalabb generációk Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A fejezet témakörére vonatkozóan objektív, tudományos jellegű kutatások, szociológiai felmérések nem állnak rendelkezésre Települési identitást erősítő tényezők Településtörténet Kulturális értékek Történeti és kulturális adottságok A város létrehozásának fő oka a tiszai átkelő, amely már a Honfoglalás korában jelentőséggel bírt. A átkelő őrzésére ősi fölvár állt a város helyén: Csernigrád Csongrád. A középkorban többször is elnéptelenedett, majd újraépült. Újkori fejlődése a XVIII. sz. elején kezdődött meg, amikor vásártartási jogot kapott 1747-ben. A város erősen agrár orientációjú volt, 1880-ban pl. a lakók kérték, hogy városi helyett nagyközségi visszaminősítést kapjon, mert a városi ranggal járó költségeket nem bírták viselni ben nyert újra városi rangot. Az igaz várossá válás is ekkortájt indult be, létrejött a gimnázium, a bíróság, a gazdaság iskola stb. A belváros mai arculatát az 1930-as években nyerte el a város. A háborús katasztrófa után megélénkült a város élete, gazdasága, megépült a Csongrád-Szentes vasúti-közúti híd. Az 50-es évek azonban a tudatos visszafejlesztés jegyében zajlottak, elvették járásközponti rangját, és több intézménye is bezárásra került. A 60-as évek ipartelepítési politikája aztán alapjaiban forgatta át Csongrád gazdasági szerkezetét. Az iparosítás hatására a 70-es évekre a lakosság csaknem fele az iparban dolgozott. A földterületek szinte egésze szövetkezeti tulajdonba került. Ez az iparosítás teremtette meg a rendszerváltást követő, már magántőkére épülő gazdaság alapjait, bár a szocialista ipar jelentős része piacképtelen volt, leépült. Ugyanakkor új iparágak is megjelentek, mára jelentős a város fémfeldolgozó és légtechnikai ipara és hűtőgépgyártása. Az 1998-ban alapított ipari park mostanra jelentősen hozzájárult a gazdasági szerkezet megváltozásához, a helyi ipar megerősödéséhez. A multinacionális ipari működőtőke beruházások kiemelt példája az amerikai Mars állateledel gyártó üzeme Csongrád-Bokroson. Csongrád 50-es években elveszített térségi központi szerepkörét a 90-es években, a kistérségi rendszer megalkotásával nyerte vissza, bár ezen statisztikai rendszerhez közigazgatási funkció nem tartozott, ahhoz a 2012 évi, a járási rendszer kialakításáról szóló törvény volt szükséges (2013. január 1.-el). Mára tehát egy jelentős agrár háttérrel és tradíciókkal bíró, de jellegében közepesen erősen iparosodott, járási központi szerepkörrel rendelkező középvárossá vált Csongrád. Csongrád kulturális értékei között kiemelendők az alföldi tájhoz, termelési tradíciókhoz kötődő hagyományok, amelyek mára a turizmushoz is kapcsolható értékekben jelennek meg: ilyenek pl. a borászat-borkultúra, a skanzen jellegű Halászfalu, a lovas és a horgász hagyományok, a folyóvizekhez Tisza, Körös-torok köthető rendezvények. A város fontos, a helyi identitást meghatározó kulturális értékei (részletesen lásd Közösségi művelődés, kultúra) a belváros épületei és településképe, templomai, múzeumai, a

57 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 57 város művésztelepei, gimnáziumai, a fürdő, és speciális érdekességei, mint pl. a Pontonhíd vagy a Csongrádi Malom. A helyi lakosság büszke ezen értékekre, identitásának alapjait jelenti. Összességében Csongrád egy jól élhető város, belvárosa és közterületei vonzóak és rendezettek, szociális és egészségügyi rendszere működik. A szabadidős, sport- és rekreációs lehetőségek ugyanúgy meghatározói a helyiek identitásának, mint a kulturális rendezvények, a termálvíz és az agrárium jelenléte, amelyhez valamilyen szinten szinte minden helyi családnak van köze Civil szerveződések Csongrádon 2015-ben 152 civil szervezet működött, a civil társadalom aktívnak mondható. A civil szervezetek egy része különböző közösségi szolgáltatások (szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási stb.) pénzügyi feltételeit megteremtő alapítvány (pl. Csongrád Város Alap- és Középfokú Oktatásának Fejlődéséért Alapítvány, Csongrád Ének Zenei Általános Iskoláért és az ott folyó munkáért Alapítvány, Csongrádi Gróf Széchenyi István Általános Iskola és Diákotthon Tanulóiért Alapítvány, Bokrosi Általános Iskoláért és Óvodáért és az ott folyó nevelés-oktatás korszerűsítéséért Alapítvány stb.). Ezen alapítványok működése rendkívül jelentős, hisz az általuk végzett közösségi feladatok nagy mértékben járulnak hozzá a városi életminőség javításához, a helyi identitás erősítéséhez, a helyi oktatás színesítéséhez (művészeti iskolák mögött álló alapítványok), illetve a különböző okokból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének növeléséhez, életfeltételeik javításához (pl. Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete, Felzárkózás a Szociális Esélyegyenlőségért Egyesület, Civilek a Jóléti Csongrádért Köszhasznú Egyesület stb.). Akadnak gazdasági tevékenységet, városfejlesztést támogató szervezetek is, (pl. Hungarikum Érdekvédelmi Egyesület, Csongrád és Vidéke Ipartestület, 18. Csongrád és Térsége Lovas Klub Egyesület stb.). A civil társadalom másik csoportját alkotják a különböző érdekcsoportok képviseletét ellátó, azokat segítő támogató szereveződések (pl. nagycsaládosok, mozgáskorlátozottak, nyugdíjasok, szenvedélybetegek stb. lásd pl. A Tehetséges Tanulókért Alapítvány, Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete, Csongrádi Nagycsaládosok Tehetséges Ifjúságáért Alapítvány, Piroskavárosi Gyermekekért Alapítvány stb.). Megtalálható természetesen a civil társadalom szabadidős önszerveződését jelző különböző kulturális és egyéb szabadidős, hobbi stb. szervezetek is (a sport szervezeteken túl), mint pl. Pont Szabadidő Egyesület, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, "Erdélyi Baráti Kör" Csongrád Csongrádi Zenebarátok Kórusa, Csongrádi Sporthorgász, Környezet- és Természetvédő Egyesület stb. Külön kategóriát képviselnek a sportegyesületek, amelyekből számosat lehet megtalálni a városban, a legkülönbözőbb sportágakban. A teljesség igénye nélkül, megtalálható itt: kajakkenu, úszás, sporthorgászat, labdarúgás, természetjárás, lovaglás, technikai sportok, küzdősportok, néptánc stb. A városra jellemző tehát egy viszonylag magas szintű civil aktivitás a közösségi élet csaknem minden területén, amely hajlam és tradíció, egy város fejlődése szempontjából fontos humán előnyt jelent. Csongrád város honlapján részletes bemutatásra kerültek azon szervezetek, amelyek a megjelenésre igényt tartottak: =909

58 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 58 Lásd továbbá az 1. sz. mellékletben! A város pályázatok formájában biztosít támogatást a civil szervezetek számára. A keret hasznosítását az Önkormányzat a költségvetésről szóló rendeletben rögzítette ( Sportszervezetek és civil szervezetek támogatásáról szóló 10/2013. (III.22.) önkormányzati rendelet). Az Önkormányzat 58 civil szervezettel áll kapcsolatban, ebből 16 sportegyesület. Támogatásuk: 2013-ban sportegyesületi támogatás: eft; civilek támogatása: eft 2014-ben sportegyesületi támogatás: eft; civilek támogatása: eft 2015-ben sportegyesületi támogatás: kb. hasonló nagyságrend, civilek támogatása: eft Számos rendezvényt tartanak a civil szervezetek, ezekből kiemelendő a Körös-toroki kilátó, az Ellés-parti monostor felújítása, a Bölcső Nagycsaládosok Egyesületének rendezvényeivel, mely határon átnyúló rendezvények. 1.8 A település humán infrastruktúrája Csongrád város humán intézményrendszeréről részletes összefoglaló található a város honlapján: Humán közszolgáltatások Oktatás január 1-jétől Csongrádon is állami fenntartásba kerültek a köznevelési intézmények (Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), illetve - helyileg a tankerülethez). Az épületek tulajdonosa ugyanakkor többségében az Önkormányzat, azért a szükséges fejlesztések megvalósításában, pályázati források elnyerésében az Önkormányzatnak továbbra is fontos szerepe van. A KLIK fenntartású intézményeken túl alapítványi, egyházi és egyéb állami (Földművelésügyi Minisztérium) oktatási intézmények is működnek a városban. Csongrád város oktatási intézményrendszere Az óvodák fenntartása továbbra is önkormányzati feladat. Az óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2013-ban 661 fő. Az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) Csongrádon 2013-ban 0,8 fő, ami kissé alacsonyabb a megyei és az országos átlagnál. Csongrádon a Csongrádi Óvodák és Bölcsődék Igazgatósága működteti az óvodákat. Széchenyi utcai "Gézengúz" Óvoda Bokrosi "Napsugár" Óvoda Templom utcai "Delfin" Óvoda Fő utcai "Platánfa" Óvoda Bercsényi utcai "Kincskereső" Óvoda Bökényi "Napraforgó" óvoda

59 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 59 Csongrádon az általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2013-ban 1124 fő volt, ez 154 fős csökkenés 2009-hez képest. 7. ábra Általános iskolai tanulók számának alakulása, fő/1000 fő ( ) Forrás: KSH, TeIR Az általános iskolai tanulók száma Csongrádon a vizsgált időszakban folyamatos csökkenést mutat 2013-ig ig a megyei átlagnál jobb, onnantól alacsonyabb az érték, tehát azóta a megyei átlagnál is nagyobb mértékű a csökkenés. Az országos átlagtól messze elmaradnak a város értékei, bár ott is tendencia a csökkenés. A korosztályt tekintve tehát Csongrád fiatal népességének száma és a csökkenés mértéke is elmarad a referenciaterületekétől. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya Csongrádon 2013-ban 5,2%, ami jóval alacsonyabb a megyei 8,7%-nál, és messze elmarad az országos 14,5%-tól. E tekintetben a város térségi központi szerepköre alacsony szintű. Csongrádon ez az arány között gyakorlatilag folyamatosan csökkenő ez nyilván elsősorban a vonzáskörzet általános iskolás korú népességének csökkenését jelenti, de Szentes elszívó hatása is megnyilvánulhat benne, ahol ugyanez az arány mintegy kétszer akkor és növekvő ütemű. A csongrádi általános iskolák fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az intézmény megnevezése: Csongrád és Térsége Széchenyi István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium. Ellátási feladatok: általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat), általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat), alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás szín- és bábművészeti ágon, kollégiumi nevelésoktatás. Az intézményhez tartotó csongrádi és járási általános iskolák: Csongrád és Térsége Széchenyi István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Csongrád és Térsége Általános Iskola Bokrosi Általános Iskolája Csongrád és Térsége Általános Iskola Galli János Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája Csongrád és Tömörkény Csongrád és Térsége Általános Iskola Piroskavárosi Általános Iskolája Csongrád és Térsége Általános Iskola László Gyula Általános Iskolája - Felgyő

60 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 60 Csongrád és Térsége Általános Iskola Szent László Általános Iskolája - Csanytelek A Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásban működik a Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola. Ellátási feladatok: általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat), általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat). A Grotta Alapfokú Művészeti Iskola fenntartója a Grotta Művészeti Egyesület. Ellátási feladatok: alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás szín- és bábművészeti ágon. Forrás: köznevelési információs rendszer; táblázat Csongrádi középfokú oktatási intézmények (2015) Forrás: köznevelési információs rendszer Felsőfokú oktatási intézmény nem működik sem Csongrád városában, sem a járásban. Csongrád közoktatási rendszerének adatai: 17. táblázat Óvodai intézmények és azok legfontosabb statisztikai adatai (2013/2014 tanév) Intézmény neve és fenntartója Csongrádi Óvodák és Bölcsődék Igazgatósága Csongrád Városi Önkormányzat Feladatellátó hely és annak címe Bercsényi Utcai Kincskereső Óvoda 6640 Csongrád, Bercsényi u. 2. Bokrosi Napsugár Óvoda 6648 Csongrád- Bokros, Gyójai u. 1. Bökényi Napraforgó Óvoda 6640 Csongrád, Orgona u. 26. Fő Utcai Platánfa Óvoda Férőhely (fő) 2014-ben beíratott gyerekek száma (fő) Kihasználtság (%) Csoportszobák száma (db) Tornaszoba léte (igen/nem, db) db , db db , db

61 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Csongrád, Fő u. 38. Széchenyi Utcai Gézengúz Óvoda 6640 Csongrád, Széchenyi u. 31. Templom Utcai Delfin Óvoda 6640 Csongrád, Templom u Forrás: Önkormányzat adatközlése ,38 3 nem , db 18. táblázat Általános iskolai intézmények és azok legfontosabb adatai (2013/2014 tanév) Intézmény neve és fenntartója Nagyboldogasszo ny Katolikus Általános Iskola Fenntartó: Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság Csongrád és Térsége Széchenyi István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és kollégium. Fenntartó: KLIK Csongrádi Tankerület Feladatellátó hely és annak címe 6640 Csongrád, Kossuth tér 6. feladatellátóhely 1. Székhely Intézmény: Csongrád és Térsége Széchenyi István Általános Iskola és Kollégium feladatellátóhely 2. Csongrád és Térsége Általános Iskola Bokrosi Általános Iskolája feladatellátóhely 3. Csongrád és Térsége Általános Iskola Piroskavárosi Általános Iaskolája feladatellátóhely 4. Csongrád és Térsége Általános Iskola Galli János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola Férőhely (fő) 2013/2014 tanévben beíratott gyerekek száma (fő) Kihasználtság (%) Tantermek száma (db) Tornaterem léte (igen/nem, db) ,5 10 igen 1db ,0 8 igen 1db ,7 12 igen 1db igen 1db

62 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 62 Kozmucza Flóra n.a. általános iskola Forrás: Önkormányzat adatközlése 19. táblázat Középfokú oktatási intézmények és azok jellemzői (2013/2014 tanév) Középfokú oktatási intézmény neve, fenntartója / működtetője Bársony István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium/ Fenntartó: Földművelésügyi Minisztérium Tanulók száma 2013/2014 (fő) 326 fő 88% Nem városi lakos (%) (288 fő) Kollégista (fő) 133 fő Képzési kínálat Szakközépiskola: - mezőgazdasági ágazat - környezetvédelemvízgazdálkodási ágazat Szakképző évfolyama: 1. Erdészeti és vadgazdálkodási technikus 2. Környezetvédelmi technikus 3. Mezőgazdasági gépész technikus Szakiskola: - mezőgazdasági ágazat 1. Mezőgazdasági gépész 2. Mezőgazdasági gépjavító Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (székhelyintézmény), KLIK - Szegedi Tankerület Csongrádi Gimnázium és Szakképző Iskola Sághy Mihály Tagintézménye KLIK - Szegedi Tankerület Forrás: Önkormányzat adatközlése % % 51 4 évfolyamos gimnáziumi képzés: - reál osztály (matematika-fizika, biológia-kémia, informatikaföldrajz tagozat), - humán osztály, - vendéglátás-idegenforgalom 8 évfolyamos gimnáziumi képzés, Szakközépiskolai képzés: - vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport kifutó képzés Szakközépiskolai képzés: - gépészet, informatika, kereskedelem, vendéglátóipar, faipar Szakképzés: - gépészet - építészet - vendéglátás - faipar - informatika - villamos ipar és elektronika Egészségügy Csongrád városában és a járásban a járóbeteg szakellátást a Dr. Szarka Ödön Kistérségi Egészségügyi Szolgáltató Kft. biztosítja. Csongrád Város Képviselő Testületének döntése alapján

63 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK től az ellátás szervezését a Csongrádi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Kft., mint a Dr. Szarka Ödön Kft. közreműködője vette át. Az intézményben 25 az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott járóbeteg szakrendelés működik, terület ellátási kötelezettséggel. Ellátási terület: Csongrád, Csanytelek, Felgyő és Tömörkény lakossága. Az intézmény három rendelőintézettel rendelkezik: Gyöngyvirág u belgyógyászat, kardiológia, sebészet, szemészet, bőrgyógyászat, pszichiátria, neurológia, röntgen, fogászat, fül-orr-gégészet, ortopédia és tüdőgyógyászat. Dob u reumatológia, fizioterápia, gyógytorna. Szentháromság tér szülészet-nőgyógyászat, onkológia, urológia. A városban 13 háziorvosi és gyermekorvosi körzet működik, mint alapellátás. E mellett védőnői iskola orvosi és ifjúsági védőnői szolgálat is működik. A kórházi ellátás a szentesi kórházban érhető el legközelebb a csongrádi lakosság számára. Csongrádon 5 gyógyszertár van, mind magánkézben működnek (Erzsébet Patika, Alma Patika, Pingvin Patika, Kabay Patika, Somogyi és Társa Patika). 20. táblázat Egészségügyi intézményi kapacitások,1000 főre ( ) Forrás: KSH, TeIR Az egészségügyi ellátás helyi lakosokra számított értékei alapján a háziorvosi ellátást tekintve Csongrádon jóval a megyei és az országos értékek alatti ellátottsági szintet lehet tapasztalni. A kórházi ágyak száma nyilván nulla, hiszen nem működik kórház a városban. Lezárult a rendelőintézeti rekonstrukció, mely mind az épület, mind az eszközállomány megújulását biztosította. A beruházással lehetővé vált a mai kor követelményeinek megfelelő, magas színvonalú alapellátás és szakrendelés működtetése. Az épület fenntartását az önkormányzati tulajdonú Dr. Szarka Ödön Kistérségi Egészségügyi Szolgáltató Kft végzi. 21. táblázat Egészségügyi ellátást biztosító ellátó helyek főbb jellemzői Egészségügyi ellátóhely, címe Ellátás jellege Gyakorolt praxisok száma Betöltetlen praxisok száma Csongrád III.sz. gyermek nr. - megfelel Szölőhegyi u 19. háziorvosi praxis Csongrád II.sz. gyermek nr. - megfelel Szölőhegyi u 19. háziorvosi praxis Csongrád I.sz. gyermek nr. - megfelel Szentháromság tér háziorvosi praxis Csongrád I.sz. felnőtt nr. - megfelel Infrastrukturális hiányosságok jogszabályi elvárásoknak való megfelelés

64 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 64 Gyöngyvirág u Csongrád Gyöngyvirág u Csongrád Gyöngyvirág u Csongrád Szentháromság Csongrád Szölőhegyi u Csongrád Szölőhegyi u Csongrád Szölőhegyi u Csongrád Szölőhegyi u. 19. tér Csongrád- Bokros Hámán K.u Csongrád Gyöngyvirág u Csongrád Gyöngyvirág u Csongrád Gyöngyvirág u Csongrád Szölőhegyi u. 19. háziorvosi praxis II. sz. felnőtt háziorvosi praxis IX. sz. felnőtt háziorvosi praxis III. sz. felnőtt háziorvosi praxis IV. sz. felnőtt háziorvosi praxis V. sz. felnőtt háziorvosi praxis VI. sz. felnőtt háziorvosi praxis VII. sz. felnőtt háziorvosi praxis VIII. sz. felnőtt háziorvosi praxis I. sz. Fogorvosi körzet II. sz. Fogorvosi körzet III. sz. Fogorvosi körzet IV. sz. Fogorvosi körzet nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel nr. - megfelel Csongrád Szölőhegyi u Csongrád Gyöngyvirág u Csongrád Gyöngyvirág u Csongrád Gyöngyvirág u 5. V. sz. Fogorvosi körzet Csongrád Város Védőnői Szolgálata Dr. Szarka Ödön Kistérségi Egészségügyi Szolgáltató Kft Csongrádi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Kft.(mint közreműködő szervezet) nr. - megfelel VI. körzet + II. ifjúsági védőnő Járóbeteg Szakellátás Járóbeteg Szakellátás - megfelel - megfelel - megfelel

65 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Csongrád Gyöngyvirág u 5. Forrás: Önkormányzati adatközlés Csongrádi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Kft.(mint közreműködő szervezet) Központi Orvosi Ügyelet - megfelel Szociális közszolgáltatások Az alábbi szociális ellátások Csongrád városra és a járásra egyaránt vonatkoznak és vegyesen tartalmaznak kötelező és vállalt feladatokat. A különféle szociális ellátásokról részletes leírást Csongrád Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójában és annak időszakonkénti felülvizsgálatában lehet találni. A csongrádi szociális ellátásokról részletes információ található itt: április 01. napjától a szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokat az alábbi intézmények biztosítják. Szociális Ellátások Intézménye székhely: 6640 Csongrád, Vasút u. 92. Az intézmény fenntartója: Csongrád Város Önkormányzata Az intézmény keretein belül biztosított szolgáltatások: ápolást, gondozást nyújtó intézmény és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi szolgáltatás. I. Gondviselés Háza Csongrád (idősek otthonaként működik) Férőhelyszáma: 29 II. Szociális Ápoló Otthon: átmeneti elhelyezést nyújtó intézménykén Férőhelyszáma: 30 Piroskavárosi Idősek Otthona: Székhely: 6640 Csongrád, Szent Imre u. 19. Idősek otthonaként működik Férőhelyszáma: 50 A Szociális Ellátások Intézménye és a Piroskavárosi Idősek Otthona keretében működtetett szolgáltatások feladata, hogy a szociális gondozást komplexen szervezze a bentlakó idősek számára, amely kiterjed önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésére szükség szerint ruházat, illetve textília ellátásra, mentális gondozásra, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásra, valamint lakhatás biztosítására. Intézmények személyi köre az I/2000. SZCSM rendelet 2. számú melléklete szerinti, a dolgozók, szakdolgozók a képesítési követelménynek 100%-os mértékben minden bentlakásos intézménynél megfelelnek. Az intézmények korszerű tárgyi feltételeket biztosítanak az ott lakóknak. Célunk, hogy Csongrád város és a környező települései lakosai részére folyamatosan magas színvonalon biztosítsuk a tartós bentlakást biztosító idősek otthona szakosított ellátást, és az átmeneti elhelyezést is. Mivel a szolgáltatások nemcsak Csongrád város, hanem a környező

66 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 66 települések közigazgatási területén lakók is igénybe vehetik, ezért kiemelkedően fontos feladatunk a jövőben is, hogy az ellátási terület alap és szakosított szociális szolgáltatást nyújtó intézményével közvetlen, napi kapcsolat alakuljon ki a kliensek érdekében. Esély Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ Székhely: 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Fenntartó: Csongrád Város Önkormányzata Az intézmény keretében működtetett szolgáltatások, szociális alapszolgáltatások: tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedély betegek közösségi ellátása, nappali ellátás, időskorú és demens személyek ellátása, I., II., III. Idősek Klubjában, családsegítés, fogyatékosok nappali intézménye, gyermekjóléti alapellátás keretében működő szolgáltatások, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek átmeneti otthona Az intézmény célja, hogy a szolgáltatást igénybevevők számára szükségleteinek megfelelő személyre szabott szolgáltatásokat nyújtson figyelembe véve és tiszteletbe tartva életkorukat, egészségi állapotukat, szociális körülményeiket, fizikai képességeiket. Nagy hangsúlyt kell helyeznünk a szolgáltatás biztosítása során a kliensek emberi és állampolgári jogainak maradéktalan tiszteletbetartására. Munkavégzés során cél a gyors és a szakszerű segítségnyújtás folyamatos célirányos biztosítása. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei a jogszabályokban meghatározottak szerint biztosított valamennyi szolgáltatás határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik és integrálódott a térség személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatási rendszerében. Piroskavárosi Szociális és Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft. Székhely: 6640 Csongrád, Szent Imre u. 19. Alapító: Csongrád Város Önkormányzata A társaság telephelyei és tevékenységi körei: 1. központi telephely Csongrád, Szent Imre u. 19., ezen a telephelyen található a központi irányítás székhelye, illetve konyha üzemel. Az étkeztetést vállalkozási tevékenység formájában, illetve közhasznú tevékenység formájában is végzik. Közhasznú tevékenység: - közétkeztetés, - rehabilitációs foglalkoztatás 2. Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye: Telephelyei: a.) 6640 Csongrád, Fő u. 74. Engedélyezett férőhelyszám: 63 fő b.) Csongrád, Templom u. 13/a. Engedélyezett férőhelyszám: 43 fő

67 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 67 Ezen szolgáltatások határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkeznek, a szolgáltatások ellátási területe: Csongrád, Felgyő, Tömörkény, Csanytelek, Szentes. 3. Pszichiátriai Betegek közösségi ellátása (közhasznú tevékenység) Telephelye: Csongrád, Fő u. 74. Engedélyezett létszám: 50 fő 4. Szolgáltatási tevékenység: Szociális Bolt működtetése Telephelye: 6640 Csongrád, Dózsa Gy. tér Rehabilitációs foglalkoztatás Célja: A megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapotának, fogyatékosságának meglévő képességinek megfelelő foglalkoztatás biztosítása. Telephelyei: Csongrád, Szent Imre u. 19. Csongrád, Templom u. 13/A. Csongrád, Fő u. 74. A társaság a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához költségvetési támogatást kapott a foglalkoztatás elősegítése, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeihez biztosítására, állapotokból adód hátrányok kiegyenlítése, tartós foglalkoztatás keretében, valamint nyílt munkaerőpiacra való visszavezetése, foglalkoztatás révén. A Kft. elsőleges gazdálkodási célkitűzése a stabilitás, a likviditás megőrzése. Szakmai céljaik, hogy a munkavállalóikat rendszeren ellássák aktuális munkaerő piaci információkkal, azon technikáknak az elsajátítására tanítják őket (önéletrajz írás, állásinterjúra felkészülés, önismereti tréning), amelyek szükségesek a nyílt munkaerő piaci elhelyezkedés érdekében. A Kft. fontosnak tartja a komplex foglalkoztatási rehabilitáció kiépítése érdekében, hogy megfelelő kapcsolati hálóval rendelkezzen, ennek érdekében szeptembere óta a megrendezésre kerülő rehab expokon megjelennek, így jelen voltak Kecskeméten és Budapesten is a megrendezett rehab. expon. Gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti Szolgáltatás az Esély Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ keretében működik határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, a szolgáltatás ellátási területe Csongrád közigazgatási területe. A szolgálat személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben foglaltaknak. A gyermekek testi, lelki, érzelmi és értelmi fejlődésének érdekében kiemelt gondot fordít a szolgálat a következőkre: - a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, - a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése,

68 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 68 - családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása, - válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, - megkeresésre környezettanulmány készítése, vélemény megküldése. A Gyermekjóléti Szolgálat munkája elsősorban az észlelő jelzőrendszer jelzéseire épül, de minden beérkező jelzést kivizsgálnak. A jelzőrendszer tagjainak kapcsolata egymással megfelelő, a jelzőrendszer működtetése biztosítja, hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön. Gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása: a.) Bölcsőde A Csongrádi Óvodák és Bölcsődék Igazgatósága (6640 Csongrád, Templom u. 4-8.) keretében működik a Templom utcai Mesevár Bölcsőde és a Széchenyi úti Kuckó-mackó Bölcsőde, a két bölcsődei tagintézmény biztosítja a város közigazgatási területén élő bölcsődés korú kisgyermekek szakszerű gondozását, nevelését. A Széchenyi úti Kuckó-mackó Bölcsődében 24 férőhelyen, 2 csoportban, Templom utcai Mesevár Bölcsődében 51 férőhelyen, 4 csoportban derűs, szeretetteljes, családias légkörben biztosított a gyermeke egyéni szükségleteire irányuló napközbeni ellátás. A gondozó-nevelő munka szakképzett kis gyermeknevelők biztosítják. A bölcsődék élelmezését saját főzőkonyha biztosítja, a bölcsödék működésénél cél, hogy a család és a bölcsőde közötti kapcsolatot minél jobban erősítsék, a családok és a gyermekek igényeihez igazodó közös programokat is szerveznek ennek érdekében, ilyen például a Gólya viszi, fiát, biciklitúra szervezése között megvalósult a Templom utcai Mesevár Bölcsőde infrastrukturális fejlesztése, mely eredményeképpen a gyermek intézmény megújult. b.) Gyermekek átmeneti gondozása: Esély Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ keretében valósul meg a Csongrád, Széchenyi utca 29. szám alatti telephelyen, ezen szolgáltatás térségi ellátást lát el. Ellátási területe: Csongrád város, Felgyő, Csanytelek, Tömörkény Község közigazgatási területe. A szolgáltatás átlag kihasználtsága a 12 férőhelyen 10 fő volt évben, a bekerülés fő okai a szülők életvezetési problémái, ebből adódó anyagi nehézségek, nem megfelelő lakáskörülmények, munkanélküliség, anyagi és létbizonytalanság, családtagok alkoholizáló életmódja, bántalmazás. A gyermekek átmeneti otthona működtetése a gyermekek érdekét szolgáló feladatellátás. Településünk működik még a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában az Aranysziget Otthon. Székhely: 6640 Csongrád, Gyöngyvirág u Ápolást, gondozást nyújtó intézményként, idősek otthonaként működik 184 férőhellyel. Az intézményben magas színvonalú szakmai munka folyik. Tárgyi, személyi feltételek a jogszabályban foglaltaknak megfelelnek.

69 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 69 Az intézmény keretein belül fogyatékos otthon is működik a Csongrád, Tanya 19/A. szám alatt. 100 férőhelyen ápolást, gondozást végző tevékenység valósul meg, még 2X12 férőhelyen ápolás, gondozás célú lakóotthoni működés folyik. A fogyatékos otthon működése a városban beintegrálódott, az Aranysziget Otthon területi ellátottsága országos. A fent ismertetett szolgáltatások a lakosság ellátását biztosítják. A szociális ellátórendszer részéről megfogalmazott problémák: Csongrádon kifejezetten sok az idős, ellátásra szoruló ember (lásd Demográfia c. fejezet!). Az idős, ellátásra szoruló emberek számára Csongrádon biztosított a szakember és a szakember utánpótlás, ám országosan ezen képzési forma átreformálása viszont indokolt lenne, adott esetben a geriátriai képzés erősítésével. A haldokló beteg ellátás részére hospice ház kialakítása térségi szinten indokolt lenne. A rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevők visszavezetése a munkaerőpiacra problematikus. Most védett műhelyben vannak, ahol személyiségfejlesztés, konfliktuskezelés is folyik, ami nagyon fontos, de további alapvető kompetenciák elsajátítása is szükséges lenne (kommunikáció, alapfokú számítógép-kezelői ismeret stb.). A fogyatékkal élők számára a legfontosabb az akadálymentesítés mindenféle intézmény esetében, pl. sportolási lehetőségek Közösségi művelődés, kultúra Csongrád városa gazdag épített örökséggel és kulturális tradíciókkal, illetve rendezvénykínálattal rendelkezik. A városközpont nevezetes, és kulturális szempontból is jelentős épületei maga a Városháza patinás épülete, a Batsányi János Gimnázium épülete, a Szent Rókus templom és a Nagyboldogasszony templom. A közművelődés legfontosabb intézményei: Művelődési központ és Városi Galéria megyei, regionális, országos, nemzetközi rendezvények, fesztiválok, találkozók szervezése és rendezése, korosztályi és egyéb rétegprogramok szervezése, szakkörök, klubok, művészeti csoportok bemutatóinak, talákozóinak, fellépési lehetőségeinek szervezése, pódium és színházjellegű estek, műsorok szervezése, színházbuszos kirándulások szervezése és lebonyolítása, hagyományőrzés,hagyományápolás a Polgármesteri Hivatallal közösen városi ünnepségek szervezése, színházbuszos kirándulások szervezése és lebonyolítása,

70 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 70 az igényeknek megfelelő komoly és könnyű műfajú zenei rendezvények szervezése, képzőművészeti kiállítások, tárlatvezetések, megnyitók szervezése, a városi kortárs képzőművészeti gyűjtemény, a Piroska és a Bencsik hagyaték bemutatása, kezelés és gondozás, lehetőség szerint közösségi tér biztosítása a civil szervezetek számára, kezdeményezéseik támogatása, biztosítja a bokrosi városrész közművelődési ellátását, működteti a Művelődési Házat. Csongrádi Napok kulturális és idegenforgalmi rendezvényeinek szervezése és lebonyolítása, az idegenforgalmi munkacsoport, az Idegenforgalmi Igazgatóság és más szervek közreműködésével. térségi szerepvállalás erősítése, tudatosítása. Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum Csongrád városában az első gyűjtemények a 19. század közepétől jöttek létre. A korábban különböző intézményekben, iskolákban őrzött muzeális értékű leletek, tárgyak, könyvek az 1956 októberétől működő városi múzeumba kerültek, ahol régészeti, helytörténeti és néprajzi gyűjtemények alakultak ki. Ezek mai nagysága egységenként ezres nagyságrendű. A múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része "Föld gyermekei, bronz fiai - Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében" címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a "Csongrád évszázadai" is. Csongrádi Alkotóház Művésztelep A Csongrádi Művésztelepet 1974-ben friss diplomás fiatal képzőművészek hozták létre, a város vezetőinek támogatásával. Az Alkotóház a városközponttól északnyugatra, attól mintegy 3,5 kmre található. A műteremépületben festő-, szobrász-, grafikusműterem és bronzöntő műhely működik. A szobrászműterem minden - a bronzhoz, bronzöntéshez szükséges - eszközzel rendelkezik. Az Alkotóház egyéb adatai: hét kétágyas lakószoba társalgóval és egy konyhával, egy apartman: külön épületben hálószoba, társalgó, fürdőszoba, iroda óta a három épületből álló együttes, kizárólag a városi önkormányzat tulajdona, az gondoskodik a fenntartásáról, működtetéséről. A művészek között vannak rendszeresen visszatérők, akik egyénileg, illetve csoportosan folytatják itt alkotó munkájukat, de évente új vendégek is jönnek. Az Alkotóházban eddig több száz hazai és külföldi művész alkotott, pihent. Csongrád-Belsőváros Gyökér u. 1. múzeumház. Az 1974-től kialakított, 1985-ben 23 házból álló, műemlékileg védett egységben (Csongrád Halászfalu) az egyetlen múzeumház. Az 1980-ban kiválasztott ház, az Öregvár és a Gyökér utca sarkán áll. Az egy telken álló két épületben, két kor lakáskultúráját idéz" festett bútorral berendezett szobát és szabadkéményes konyhát, az utcai "nagyházban" a harmincas évek berendezését, bútorait nézhetik meg a látogatók.

71 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 71 Gróf Széchenyi István Általános Iskola Helytörténeti Gyűjteménye Kézműves Alkotóház Tisza Sándor fafaragó Kézművesháza Jelenleg használatba vételi engedélyét kapja 7 db Műemléki ház felújítása, melyben 5 évi kötelezettség van egy magyar-román határon átnyúló pályázat kapcsán régi mesterségek bemutatására: halászház, kosárfonó, textiles ház, fafaragó, borászat, fazekas, mézeskalácsos. Kulturális rendezvénykínálat: Körös-toroki Napok, Orbán Napi Borünnep, Kistérségi Sportfesztivál, Tiszazugi Zenei Fesztivál, Plein Air Nemzetközi Képzőművészek kiállítása, Csongrádi Napok. A közösségi tevékenységek sorából Csongrád városában esetében kiemelkedő a sporthoz köthető helyi közösségi aktivitás. A sportok közül kiemelkednek a különböző vízi sportok, mint pl. az úszás, kajak-kenu, vízilabda, a küzdősportok, a sporthorgászat, lovassportok, labdarúgás, stb. Fontos vízi sport helyszín a Holtág, itt a kanyarban a kajakosok gyakorolnak. A holtág melletti parkban ifjúsági ház, sporttelep működik, ennek fejlesztése szükséges lenne. A városban különféle sporttáborok működnek nem csak vízi sport táborok -, ennek helyszíne pl. a nagycsarnok (foci, küzdősportok stb.), az elszállásolás a kollégiumokban történik. A város sportrendezvényei- és tevékenységei kapcsolódnak a gazdag szentesi sportélethez. Szentesen problematikus a rendezvényre érkezők elszállásolása ebben Csongrád is kiveszi a részét, a nagyobb szentesi rendezvények idején megtelnek a csongrádi szálláshelyek is. Ugyanakkor a szálláshelyek minősége nem megfelelő: pl. a Sporttelep melletti Bársony István szakképző kollégium mára már használhatatlan minőségű. A szentesi vízilabdásokkal vannak közös rendezvények is, a szentesi vízilabda utánpótlás nevelés pedig Csongrádon van. A fontosabb sportegyesületek: Csongrádi Diák Sportegyesület, Csongrádi Egészségmegőrző és Természetvédő Egyesület, Csongrádi és Térsége Lovasklub, Csongrádi Fitness Sport Egyesület, Csongrádi Ifjúsági Asztalitenisz Sportegyesület, Csongrádi Íjász Sport Egyesület, Csongrádi Kajak - Kenu Club, Csongrádi Sporthorgász, Környezet- és Természetvédő Egyesület, Csongrádi-Tiszapart Sport Egyesület, Csongrádi Tradicionális Kyokushin Karate SE, Csongrád Városi Vízilabda SE, MTTSZ Csongrádi Városi Lövész SE, Szilver Táncsport Egyesület (Csongrádi csoport), Tisza Tenisz Club, Albatros Motor Club Esélyegyenlőség biztosítása Csongrád Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programmal rendelkezik (2013).

72 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 72 Az esélyegyenlőségi program célja Csongrád városban: A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben a sokféleség a társadalmi-gazdasági életerő forrását jelenti. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja: Csongrád Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az elvárások alapján a település feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, e célból az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához megerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, melynek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az Európai Bizottság javaslatára, valamint a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével 5 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához: 1.Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten 2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése 3. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, az akadálymentesítés előrehaladása 4. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása 5. Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása 22. táblázat Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve, megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Problémák beazonosítása -Romák hatékonyabb bevonása a közmunka programba -Jelenleg mélyszegénységben élők nagy része munkanélküli, munkavállalási lehetőségek szükségesek SNI gyermekek száma magas -Iskolán kívüli szabadidős és segítő programokban való részvétel alacsony aránya vagy teljes hiánya. Fejlesztési lehetőségek Közmunka teremtés a romák számára Piacképes munkavállalók Korai fejlesztés Együtt gyermekek hasznos szabadidős programjaiért. a Aktorok és partnerek Önkormányzat, Munkanélküli Központ, Városellátó Intézmény Városi cégek, vállalkozások, civil szervezetek Önkormányzat, védőnői szolgálat, nevelési oktatási intézmények, szakszolgákat vezetője, Szülők Önkormányzat, közoktatási intézmények, Városi Diákönkormányzat, Városkép Kft.,

73 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 73 Idősek -Jelzőrendszeres segítségnyújtásra várakozók száma magas -Kórházi ellátás hiánya. Nők -Nőkre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkormányzat által felügyelt minden szakterületen. -Nők számára kevés a részmunkaidős lehetőség különös tekintettel a kisgyermekes anyákra. Fogyatékkal -Érzékszervi- látás-, élők hallásszervi, - mozgásszervi fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását felvállaló munkahelyek hiánya -Nincs adatbázis és felmérés a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére vonatkozóan -Közintézmények, esetlegesen közterületek akadálymentesítése nem megfelelő Forrás: Helyi Esélyegyenlőségi Program Biztonságban az időskorban. Ne csorbuljon az egészség-ügyi ellátás! Számszerűsített női sorsok Anyabarát munkaidő Ők is munkát vállalnának! Esély számokban Akadálytalanul Csongrádi Információs Központ Önkormányzat, Szociális Ellátások Intézménye Önkormányzat, egészségügyi szakellátó intézmények, háziorvosok, civil szerveztek Önkormányzat és azok intézményei Önkormányzat, vállalatok, cégek, vállalkozások, munkaügyi központ Önkormányzat, fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézmények, civil szervezeteik, vállalatok, cégek, vállalkozások Önkormányzat, háziorvosok, civil szerveztek Városellátó Intézmény 1.9 A település gazdasága Megyei program szerinti gazdasági súly A település gazdasági súlya, szerepköre Csongrád város gazdasági súlyát és szerepkörét érintően több ponton is említésre kerül megyei területfejlesztési koncepcióban (CsMTFK) és programban. Az innovációs potenciál szerinti rangsorban Szeged, Hódmezővásárhely, Kistelek (geotermikus kutatások) és Szentes után az 5. helyen található, megelőzve a Mórahalmi és Makói térségeket. Minősítése szerint a Relatív gyenge innovációs teljesítményű térségek közé sorolják. A hazai 174 kistérség versenyképességének komplex mutatórendszer alapján a Csongrádi a relatíve gyenge versenyképességű kistérség kategóriába került. A CsMTFK besorolása szerint a vidékfejlesztési (rurális) kistérségek közé tartozik (ahova Makó, Mórahalom, Kistelek is):, amelynek jellemzői: az agrártevékenységekhez szükséges infrastruktúra kiépültsége, erős hagyománya, több agrártermék vonatkozásában, ahol a vállalkozókészség színvonala megfelelő, de a tőkeellátottság gyenge, a piaci kapcsolatok töredezettek, az együttműködési kultúra és a termékpályák menedzselésére hiányos, a humán tőke színvonala vegyes mindez jellemző Csongrád mezőgazdaságára.

74 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 74 Vállalkozások száma szerinti súly A Területfejlesztési Program kiemelten kezeli a járási székhelyek (köztük Csongrád) térségi gazdaságszervező, foglalkoztatási központtá fejlesztését a 3. Szentes Csongrád várospár Körös menti térség- és gazdaságszervező erejének kibontakoztatása prioritási tengelyhez rendelten. A városban a működő vállalkozások száma 2012-ben 1000 db. Ez jóval alacsonyabb, mint ben volt, 384 db-al csökkent a vállalkozások száma. A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma Csongrádon 2001-ben 73 db/1000 fő, 2012-ben kevesebb, 58,9 db/1000 fő. A megye és az országos gazdasági aktivitási értékek is meghaladják Csongrád értékeit, de a csökkenés utóbbiakban is jellemző. 8. ábra Működő vállalkozások gazdasági aktivitása (2001, 2012) Forrás: KSH, TeIR A vállalkozások abszolút és lakosságarányos száma nem mutatja kielégítően a város relatív gazdasági erejét ezért fontos megvizsgálni és összehasonlítani a működő vállalkozások szerkezetét alkalmazottal létszáma szerint is. 23. táblázat Működő vállalkozások megoszlása az alkalmazotti létszám szerint (2001, 2012) Forrás: KSH, TeIR Csongrád város lakosságának részesedése Csongrád megye népességéből mintegy 4,14%. E szerint a helyi vállalkozások a mikro- és kisvállalkozási kategóriában alul-, a középvállalkozások

75 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 75 Ágazati szerkezet szerinti súly terén kissé felülreprezentáltak Csongrádon. Ez a nagyobb, fős alkalmazotti létszámú középvállalkozások erőteljesebb szerepére utal Csongrád gazdaságában, ami a termelékenység szempontjából mindenképp előnyös, ugyanakkor a 249 fő fölötti kategóriában a működő vállalkozások száma nulla. A város relatív helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megosztása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok beazonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. 24. táblázat Működő vállalkozások száma és aránya a különböző nemzetgazdasági ágakban (2012) Forrás: KSH, TeIR A működő vállalatok ágazati megoszlásában nagyságrendi eltérések nincsenek Csongrád és a megye gazdasági szerkezetében, ám a kisebb eltérések is árulkodnak a helyi gazdaság jellemzőiről. A mezőgazdaság erősebb jelenléte itt is egyértelmű, a feldolgozóipar pedig jóval meghaladja a megyei értéket (11,1% és 7,04%). Az építőipar szintén kissé meghaladja azt. A kereskedelem, gépjárműjavítás szintén magasabb arányt képvisel Csongrádon, csakúgy, mint a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. A különböző üzleti szolgáltatások (információ, pénzügyek, ingatlanügyek, tudományos-műszaki tevékenység) mind elmaradnak a megyei értékektől, az oktatás azonban meghaladja azt. A humán szolgáltatás és a művészet, szórakoztatás szintén elmarad a megyei értéktől. A gazdaság szektorális megoszlása jellemző képet rajzol annak szerkezetéről. A fejlett gazdaságokra a szolgáltatások nagyon magas (75-80%), a mezőgazdaság nagyon alacsony (2-3%) aránya jellemző. Nyilván ezt a helyi adottságok befolyásolják, ám az arányok kapcsolatban vannak a helyi gazdaság jövedelemtermelő képességével, ami jellemzően a szolgáltatások esetében a legmagasabb és a mezőgazdaságban a legalacsonyabb.

76 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra A helyi gazdaság szektorális megoszlása a különböző nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások aránya alapján (2012) Csongrád Csongrád megye Forrás: KSH, TeIR A mezőgazdaság és az ipar erősebb szerepe a működő vállalkozások körében jellemzi Csongrád gazdaságát, míg megyei szinten a szolgáltatások szerepe jelenik meg kissé nagyobb súllyal (Szeged természetesen minden esetben torzítja a megyei értékeket, csakúgy, mint Budapest az országosat). Különösen az ipar 21%-os részesedése számít magasnak. Országosan a mezőgazdaság már csak 3,5%-os értéket mutat, az ipar 16,6%, a szolgáltatások 79,9%. Az Foglalkoztatottság c. fejezetben egy hasonló szektorális ábra ugyanezen ágazati kategóriákat a foglalkoztatottak száma szerinti bontásban mutatja. Ott 5% a mezőgazdaság, 29% az ipar és 66% a szolgáltatások részesedése. Csongrád gazdaságában a mezőgazdaság szerepe a vállalkozások száma és a foglalkoztatottság szerint nagyjából megegyezik, míg az ipar jóval nagyobb szerepet tölt be a foglalkoztatásban, mint a vállalkozások körében, bár még ez utóbbi is magas aránynak számít ezek alapján Csongrád leginkább iparváros. a foglalkoztatásban. Utóbbi összehasonlításból az is következik, hogy vélhetőleg alacsonyabb termelékenységű ipari munkahelyek jelentős száma működik a városban.

77 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Csongrád gazdaságának tőkeellátottsága és termelékenysége összehasonlító adatok (2012) Forrás: KSH, TeIR Az egy főre jutó jegyzett tőke mértéke alapján a csongrádi vállalkozások rendkívül elmaradnak a megyei és országos értékektől, előbbinek nagyjából hatoda, az országosnak kevesebb, mint egytizede, és a megyei járásközpontok között a legalacsonyabb értéket mutatja. Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték szintén igen alacsony, mintegy harmada a megyei és negyede az országos referenciamutatóknak. Ez alacsony technológiai színvonalú, élőmunkaigényes, alacsony hozzáadott értékű termelést feltételez A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság Csongrád mezőgazdasága évezredes hagyományokra tekint vissza. A természeti adottságok talajok, éghajlat is igen kedvezők az agrárium számára. A Tiszát mindkét oldalon kötött talajú rétek kísérik, távolabb a kötött és a szikes talajok váltogatják egymást. A településtől északnyugatra homokos magaslat emelkedik. A vidék évi középhőmérséklete plusz 10 C, az évi csapadékátlag 500 mm körül mozog. A napfénytartam átlagosan 2100 óra évente. A nyári csúcshőmérsékletek gyakran a 40 C-hoz közelítenek. Csongrád mezőgazdasági termékspektrumának jellegzetessége, a más tipikus alföldi térségektől megkülönböztető gazdag szőlő- és borkultúra. A korábbi magas minőséget a 60-as évek átszervezései után a mennyiségi szemlélet vette át, amelynek köszönhetően a 90-es évek elején a piacgazdaság körülményei között a termények jelentős része bizonyult piacképtelennek. Az agrárium jelentősen átstrukturálódott. A korábban jelentős állattenyésztés juh, szarvasmarha szinte megszűnt, a sertéstartás jellemző még alacsonyabb szinten. A halászat is sokat veszített jelentőségéből. Jelenleg a szántóterület 9000 ha körüli. Mintegy 4500 hektárt 100 ha felett gazdálkodó termelők művelnek, gazdaság. Az átlagos birtokméret ha. A két fő növény az őszi búza közel 2000 hektáron és a napraforgó mintegy 1000 hektáron. Jelentős növények még az őszi káposztarepce, kukorica, köles, cukorrépa, őszi és tavaszi árpa, valamint a borsó. A szántóterületből közel 2500 hektárt a 15 és 100 ha közötti termelők használnak, akik jórészt egyéni vállalkozók és őstermelők. A fennmaradó szántóterületen mintegy 1000 őstermelő dolgozik, többségük munkahellyel rendelkezik, vagy nyugdíjas, akik a mezőgazdasági termelést általában gazdasági kényszerből, főként önellátásra és kereset kiegészítésre folytatják. Többségük valamilyen kertészeti tevékenységet is folytat, amely a kis terület dacára sokszor jövedelmezőbb, mint az előző termelői kör tevékenysége. A termesztett növények a kínai kel, zöldpaprika, paradicsom, uborka, korai újburgonya, hónapos retek, karfiol, káposztafélék, spárga. A termesztő berendezések mintegy fele fűthető fóliaház, amelyekben jelentős fűtőanyag a termálvíz.

78 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 78 A Csongrádi borvidék a Duna borrégió egyik borvidéke ban nyerte el a Csongrád a szőlő és a bor Nemzetközi Városa címet. Jellemző fajtái a Jellemző szőlőfajták a rajnai rizling, kövidinka, kékfrankos, zweigelt, kadarka. A Csongrádi Kékfrankos és a Csongrádi Cabernet Franc több országos és nemzetközi borversenyen is aranyérmes helyezést ért el. A borászatok képviselői pl. a Csongrádbor Kft., a Rubin Borház, vagy kisebb egyéni borászatok (Gulyás Ferenc, Ungerbauer György Ipar Csongrád város ipara hagyományosan a térség agráriumára épülve alakult ki: élelmiszeripar, faés bútoripar, egyéb mezőgazdasági termény feldolgozás. Kisebb helyi KKV-k jelenleg is ezen a területen működnek. A város jelenlegi legnagyobb ipari vállalata, az amerikai tulajdonú, Csongrád-Bokroson állateledel gyártással foglalkozó Mars. A gyár 1993-ban létesült, a termelés 1994 elején indult meg. A helyi munkaerő mellett a jó földrajzi elhelyezkedés és a vidék mezőgazdasági hagyományai is szerepet játszottak a cég megtelepedésében. Olyan ismert márkák tartoznak ide, mint a Pedigree vagy a Whiskas. A 60-as 70-es évek ipartelepítései meghonosították Csongrádon a fémfeldolgozás különböző ágait, a hűtőgépgyártást, a légtechnikai berendezések gyártását, a szerszámgépgyártást. Ezen ipari tevékenységek ma piaci körülmények között, vegyesen hazai és külföldi tulajdonú cégek formájában jelenleg is a helyi ipar gerincét alkotják. E cégek jellemzően a Csongrádi Ipari Park területén működnek. Kiemelendő a Horváth Légtechnikai Kft., amely tagja a Mercedes környezetében működő AIPA Klaszternek, s beszállítója is a kecskeméti Daimler beruházásának. A dán Vestfrost mint külföldi működőtőke beruházó a nem háztartási hűtőgépgyártás területén folytatja tevékenységét. Megtalálható a város iparában a műanyag építőanyag gyártás (Pentaplast Kft.), a szerszámgépgyártás (HRC56 Kft.), a famegmunkálás (TSS Kft.). Az ipari parkon kívül működik a TÉT Szerszám Kft., amely ben alakult családi vállalkozás és 1995 óta autóipari beszállítóként működik (pl. Suzuki). Az iparban (feldolgozóipar) összesen 111 működő vállalkozás található Csongrádon (2012), ebből 7 vállalkozás tartozik a középvállalkozási kategóriába. Méret és árbevétel, illetve tevékenység szerint a KSH adatbázis szerint nagyvállalat nincs Csongrádon. Az építőipar további 93 működő vállalkozással van jelen a településen. A foglalkoztattak 29%-a dolgozik az ipar különféle alágazataiban (2011). A Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park Csongrád ipari zónája város északi részén található, az Attila úton, az elkerülő út révén közvetlen közúti kapcsolattal a 451-es út várostól nyugatra, innen kb. 2 km-re elhelyezkedő csomópontjával. Az ipari parkról további részletes információ itt található: Az ipari parkot mai nevén Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park 1998-ban alapították, amikor mikor Csongrád Város Önkormányzata elnyerte az Ipari Park címet. A Park összterülete hektár, beépíthetősége 60%-os. A már beépített majdnem 20 hektár területen 28 vállalkozás működik. A park teljes közművesítéssel és kedvező talaj-, zaj-, és légállapot adottságokkal rendelkezik. Az infrastruktúrát folyamatos fejlesztésekkel, részben pályázati forrásokból (Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése DAOP-1.1.1/A ) valósították meg. A park telítettsége jelenleg mintegy 90%-os. Csongrád Város Önkormányzata területvásárlással a Park bővítését tervezi befektetői igény szerint.

79 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 79 Az ipari park jellemző tevékenységei: ipari tevékenységek légtechnika, fémfeldolgozás, hűtőgépgyártás, szerszámgépgyártás, élelmiszeripari és takarmányipari gépek gyártása, faipar, építőanyag gyártás, élelmiszeripar stb.; kereskedelmi tevékenységek malomipari termékek, élelmiszeripari és takarmányipari gépek kereskedelme, gyógyszeripari termékek, ital nagykereskedelem, műszaki cikkek kereskedelme, motorkerékpár alkatrész és javítás stb.; logisztika - csomagolás, raktározás, fuvarozás. 8. térkép Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park Forrás: Önkormányzat adatszolgáltatás

80 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat A Csongrádi Ipari Park vállalkozásai (2015) Forrás:

81 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Gyártási tevékenységek a Csongrádi Ipari Parkban (2015) Vállalkozó Forgó István ev. Vestfrost Zrt. Hex-Tech Kft. Csongrád, Attila u.73. Vestfrost Zrt. Vestfrost Zrt. CuZn Technik Kft. Kovácsüzem Horváth Légtechnika Kft. Larodo Kft. Latice Kft. Termicon Zrt. Agro-Dara Kft. Pentaplast Kft. Rév és Társai Kereskedelmi Zrt. Hex-Tech Kft. Csongrád, Attila u.73. Vestfrost Zrt. Larone Kft. Termék Bútor Egészségügyi hűtők Élelmiszeripari gépek Hűtők, mélyhűtők kiegészítői Kereskedelmi hűtők, mélyhűtők Kovácsolt előgyártmányok sárgarézből Légtechnikai berendezések Légtechnikai berendezések Légtechnikai berendezések Légtechnikai berendezések Malomipari termékek Műanyag nyílászárók Rozsdamentes acélcső Takarmányipari gépek Vendéglátóipari hűtők, mélyhűtők Szerszám Forrás: A Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park összességében sikeresnek mondható, a város gazdasági életében meghatározó fontosságú. A parkban működő cégek közül több is a folyamatos fejlődés útján jár, és képes volt megtenni azt a jelentős szervezeti, szervezettségbeli, technológiai ugrást, ami ahhoz szükséges, hogy nagyon transznacionális vállalat beszállítójává váljon. Ez mindenképp ígéretes fejlődési tendencia, mert a beszállítói státusz megszerzése és megőrzése, illetve kiterjesztése folyamatos innovációt igényel a cég részéről, ami pedig a magasabb hozzáadott értékű helyi gazdaság alapfeltétele. A park a helyi ipari tevékenységeket térben koncentrálja, ugyanakkor jelentős a térségi és regionális szerepköre elsősorban a beszállítói hálózatok, logisztikai szolgáltatások és a foglalkoztatás tekintetében. Az ipari park további sikerei folyamatos, innovatív, a piaci igényeket proaktívan kiszolgáló fejlesztések függvénye, amely irányban a város elkötelezett Szolgáltatások Csongrádon a működő vállalkozások 74,3%-a tevékenykedik a szolgáltatások területén, míg a foglalkoztatottak 66%-a dolgozik itt. Ezen arányokkal a város tercier szektora némiképp elmarad a megyei mutatóktól (a mezőgazdaság és az ipar nagyobb aránya miatt). 28. táblázat Működő vállalkozások száma és aránya a különböző szolgáltatások körében (2012)

82 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 82 Forrás: KSH, TeIR A szolgáltató ágazatban működő vállalkozások a legnagyobb (a megyét meghaladó) arányban 22,8% a Kereskedelem, gépjárműjavításban tevékenykednek, a második legnagyobb ág a Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (12,7%), ami viszont elmarad a megyei értéktől. A többi nemzetgazdasági ágban jellemzően 3-6% körüli a vállalkozások aránya. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás viszonylag magas, 5,9%. Külföldi tulajdon jellemzően a pénzügyi, banki szolgáltatást nyújtó vállalkozásokban, és a kiskereskedelem nagyobb egységeiben jellemző. A városban megtalálhatók a különböző hazai és nemzetközi kereskedelmi láncok képviselői (Penny Market, Lidl, Hunor Coop, Reál Élelmiszer), a pénzintézetek közül bankfiókkal rendelkezik az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, a Posta Biztosító, az Aegon Biztosító. A városban a lakossági és üzleti szolgáltatások mennyisége és színvonala jellemzően megfelelő, a helyi és térségi igényeket kielégítő. A kereskedelmi és szolgáltatási igények kielégítésében fontos szerepet játszik, hogy közel fekszik a magasabb szintű és gazdagabb szolgáltatási kínálatot nyújtó Szentes és Kiskunfélegyháza, amelyek szintén hozzájárulnak ezen igények kielégítéséhez. 29.táblázat Kereskedelmi és vendéglátó egységek száma Csongrádon (2013) Forrás: KSH, TeIR

83 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Kereskedelem- vendéglátás Csongrádon, db/1000 fő (2013) Forrás: KSH, TeIR A lakosságot kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátóhelyek relatív értékeiben Csongrádon és a megyei, illetve országos referenciamutatókban jelentős eltérések nincsenek, az ellátás ezen szegmense Csongrádon mennyiségi szempontból megfelelően biztosított. Jelentősebb vendéglátóhelyek Csongrádon: Bohém Kávéház és Étterem, Csuka Csárda, Kertvendéglő, Erzsébet Kávéház, FM CLUB Pub & Café, Füsti Cukrászda, Vándor Tanya vendéglő. Megjegyzendő, hogy az utóbbi években megjelenő nemzetközi hátterű és országos kitekintésű étteremkalauzokban (pl. Dining Guide, Gault Millau, Alexandra stb.) nem szerepel csongrádi vendéglátóhely. A turizmusban jó adottságok és lehetőségek rejlenek Csongrád városa számára, ám ezek jó része ma még kihasználatlan és nem jelentős fejlesztéseket igényel. A helyi turisztikai kínálatról részletes információ itt található: A város turisztikai koncepciója 2003-as, aktualizálása szükséges. Csongrád turisztikai credója: Csongrád, melyet a "vizek és parkok városa"-ként is említenek, csodálatos természeti környezetével, termálvíz kutakkal, és a feledhetetlen Körös-toroki stranddal várja a turistákat. A város jelentős potenciálokat feltételez a turisztikai lehetőségekben és ezek fejlesztését, hasznosítását tervezi. Csongrád város legfőbb idegenforgalmi potenciáljai: Gyógy- és termálvíz, és az erre épülő aktív- és egészségturizmus. A jelenlegi fürdő nem felel meg a kor turisztikai igényeinek, de a fejlesztések jelenleg már folyamatban vannak. A tervek szerint főleg a gyógyászatra épülő, de élményfürdő elemekkel is kiegészített fejlesztések valósulnak meg. Előbbit főleg OEP finanszírozású megyeiregionális szerepkörre tervezik. A fürdő egész évben üzemelni fog. Úszómedence, több kisebb medence, pancsoló stb. is kialakításra kerül. A fejlesztés teljes összege mintegy 1 milliárd forint, ebből mintegy 300 millió Ft célzott állami forráskiegészítés, 500 millió Ft DAOP pályázati forrás, továbbá önrésztámogatás és 15-20% önkormányzati önerő.

84 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 84 Körös-torok - vízi turizmus, rendezvényturizmus, bevezetett országos ismertséggel. A város építészeti és kulturális öröksége. Városközpont: templomok, múzeumok és kiállítóhelyek; Halászfalu skanzen; egyéb látnivalók, érdekességek, pl. ponton-híd, Ellés Monostor, Csongrádi Malom stb. Borturizmus és gasztroturizmus a helyi szőlő- és borkultúrára épülő bor- és gasztronómiai kínálat kialakítására lenne lehetőség, jelentős infrastrukturális és programkínálat fejlesztésekkel. A lovas-, horgász-, vadász-, kerékpáros-, tanyai- és agrárturizmus, illetve ökoturizmus adottságainak hasznosítása. Fontos feladat a horgász turizmushoz kapcsolódóan a "holtág-patkó" kihasználhatóságának javítása, a vízparti részek első sorban horgászturizmust elősegítő beépíthetősége feltételeinek jogszabályi megteremtése. A nagy tradíciókkal bíró vadászturizmus infrastrukturális és vadgazdálkodási háttere fejlesztésre szorul, csakúgy, mint a szintén jó adottságokkal bíró ökoturizmus. Az Arany-sziget és a Holtág jelenlegi, csak részben hasznosított adottságai, amelyekre helyi-regionális szintű szabadidős- és aktív rekreációs tevékenységek kínálatát lehetne kiépíteni: vízi sportok, horgászat, kerékpár, futás stb. Sportturizmus fejlesztése. A város meglévő sportkultúrájára, infrastruktúrájára és adottságaira, továbbá partnerségben Szentessel a Csongrád-Szentes várospárra jellemző gazdag sportrendezvény és sportturisztikai forgalomra épülő tevékenységek fejlesztése különös tekintettel az edzőtáboroztatásra. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a működő csongrádi vállalkozások 5,9%-a dolgozik, 59 vállalkozás. Ez arányaiban kissé meghaladja a megyei 4,73%- os mértéket. Az összes szálláshely (kereskedelmi és magán) szállásférőhelyeinek száma Csongrádon ban 790 db. A 2009 évi 794 db-hoz képest a közötti időszakban ez a férőhelyszám lényegében állandónak mondható. Csongrád városban a szálláshelyek száma arányaiban és számszerűleg is magasabb, mint pl. a nagyobb lakosságszámú Szentesen, ám ezen szálláshelyek nagyobb része már nem felel meg a kor igényeinek. A minőségi szálláshelyek száma alacsony. A városban két szálloda is működik, mindkettő a városközpontban, de ezek minőségi szintje is elégtelen. Az Erzsébet Szálló szezonálisan üzemel május 1. - szeptember 30. között, 30 férőhellyel, 9 zuhanyzós, 4 zuhanyzó nélküli szobával, étterem. A Hotel Tisza garniszálló, 36 férőhelyes, 40 fős konferenciateremmel. A szálláshelykínálatot további kisebb-nagyobb panziók, apartmanok, magánszálláshelyek és kollégiumok jelentik, pl: Mini Hotel Apartments, Öreg Tölgy Panzió, Csongrádi Halászházak, Hubertus Panzió, Centrum Vendégház, Zöldkert Panzió és Étterem, Pejkó Lovas Panzió, Vándor Tanya Panzió és Étterem, Happy Day Hotel, Ifjúsági Szálló. A Körös-toroki kemping 9026 m2-es területén 10 db 2 ágyas és 9 db 4 ágyas faház található. Kollégiumok: Batsányi Kollégium a Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a CSOK tagintézménye, 106 fő elszállásolására alkalmas, ágyas szobákban. Bársony Kollégium a Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola része, itt 120 fő elszállásolására van lehetőség 4 ágyas szobákban.

85 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 85 E szálláshelykínálat mindenképp fejlesztésre szorul, hogy alkalmas legyen jelentősebb létszámú, magasabb igényeket támasztó turizmus fogadására. 11. ábra Összes szálláshely (kereskedelmi és magán) szállásférőhelyeinek száma, db/1000 fő ( ) Forrás: KSH, TeIR Csongrádon a szállásférőhelyek száma viszonylag magas, a megyei értéket jelentősen meghaladó, de az országostól elmarad. Változásában nagyjából konstans. A magas de jellemzően alacsonyabb színvonalú szállásférőhelyszám részben a városba érkező ifjúsági csoportokra, sportrendezvényekre szakosodott, másrészt a tiszai fürdőhelyekkel, a Körös-toroki Napokkal és egyéb rendezvényekkel van összefüggésben. 12. ábra Vendégforgalom és vendégéjszakák száma a kereskedelmi és a magán szálláshelyeken ( )

86 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 86 Forrás: KSH, TeIR Csongrádon a magasabb szállásférőhely számhoz igen alacsony vendégforgalmi adatok (vendégek száma) és vendégéjszaka szám társul (évenként az első két oszlop). Mindkét mutató tekintetében egy alacsony értéken történő stagnálás mutatható ki, amely a megyei, de főleg az országos értékektől messze elmarad. Mindez a szállásférőhelyek alacsony kihasználtságára utal, de nyilván fölmerül az adatbevallás hitelessége is. Megjegyzendő, hogy az országos értékekhez képest Csongrád megye is igen jelentős lemaradást mutat, különösen a vendégéjszakák tekintetében, azaz a szálláshelyeken töltött idő itt is sokkal rosszabb az országosnál. A 2013-as évet nézve Csongrádon a vendégek száma az országos értéknek 23,98%-a, a vendégéjszakáknak pedig 23,12%-a. Az egy vendégre jutó vendégéjszaka országosan 2,67, ez Csongrádon csak 2,58. Mindezen adatok szintén alátámasztják a megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshelyek iránti szükségletet Csongrádon a magas férőhelyszámra kevés vendég és vendégéjszaka jut, ami összefüggésben van a nagyszámú, de mára eladhatatlan minőségű férőhelyszámmal. Megjegyzendő, hogy új szálláshely létesítésre vonatkozó EU-s támogatások nem várhatók, e problémát részben a meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztése, részben a magánszféra befektetései tudják megoldani, amelyhez három alapvető feltétel szükséges: Az Önkormányzat támogatása minden lehetséges módon; A helyi vonzerők fejlesztése minél nagyobb turisztikai forgalom generálása érdekében, továbbá a turizmus szervezeti és marketing hátterének kialakítása A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések Csongrád városban a tradicionális mezőgazdasági tevékenységekre épülő feldolgozóipar ma is jelentős szerepet kap a gazdasági szerkezetben. Jellemzően kis- és közepes vállalkozások folytatnak élelmiszeripari, faipar stb. tevékenységeket. A város legnagyobb, külföldi érdekeltségű vállalata, a Mars üzemében állateledel gyártás folyik. A gazdasági szerkezetben szintén meghatározó, a termelésben és foglalkoztatásban is jelentős ipari vállalkozások jellemzően a gépgyártás, műszeripar fémfeldolgozás, légtechnika és

87 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 87 hűtőgépgyártás területén tevékenykedő kis- és középvállalkozások. A hagyományosan élenjáró PANOL - PLUSZ Kft. mellett új vállalkozások sora nőtt fel az utóbbi években e szakmában: HUNDEC Kft., LARODO Légtechnikai Kft., HORVÁTH Légtechnikai Kft., PIPE LINE Kft. Továbbra is jelentős a városban: a bútoripar, faipar, pl. Roba TISZA Kft. A csökkent munkaképességű munkavállalók egy része pedig a Piroskavárosi Kht., Rehabilitációs és foglalkoztató Kht., Főkefe Kft. Csongrádi Telephelyein kaphat munkát. E cégek technológiai szintje több esetben magas, multinacionális cégek beszállítói is akadnak köztük, valódi hightech iparág megtelepedése azonban még várat magára. A szolgáltatások terén a város járási központi szerepkörrel rendelkezik, e szerepkört a szolgáltató vállalkozások megfelelően ellátják, azon túlnyúló gazdasági hatása ezen gazdálkodó szervezeteknek nincs. Ez alól kivételt jelentenek a logisztikai vállalkozások. A városban a működő vállalkozások száma mintegy 1000 db, ebből a társas vállalkozások száma kb E társas vállalkozások adják az összes árbevétel %-át (mintegy milliárd Ft). A társas vállalkozások kb. 25 %-a ipari vállalkozás. A város jövedelemtermelő képessége döntően ezen iparágaknak köszönhető. Az egy főre jutó hozzáadott érték alapján Csongrád alacsony szinten áll (lásd A település gazdasági súlya, szerepköre), Csongrádon ez 424, a megyében 834 ezer Ft. 30. táblázat Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) ( ) Forrás: KSH, TeIR Csongrádon az iparűzési adó bevételek meglehetősen hektikus alakulása a jellemző a közötti időszakban. Míg megyei szinten kisebb ingadozással de kisebb mértékű, folyamatos emelkedés a jellemző, Csongrádon a kiingások jóval nagyobbak ban jelentős visszaesés, majd egy évre rá kiugró emelkedés következett be, ami 2010-ben is tartotta magát, majd 2011-re újra csökkent kissé. A jelentősebb csongrádi cégek esetében az elmúlt években nem volt jellemző a visszaesés nyilván ingadozások voltak és vannak -, ennek megfelelően jelentősebb létszámleépítésekre sem került sor. A munkaerőpiac szempontjából ez egyfajta kiegyensúlyozottságot ad. Továbbra is hiányzik ugyanakkor legalább egy jelentősebb foglalkoztatást és magas technológiát meghonosító betelepülő ipari vállalkozás. A helyi vállalkozások közül kiemelkedők a Mars bokrosi gyárában tervezett fejlesztések. A cég globális fenntarthatósági stratégiájának értelmében kizárólag megújuló forrásokból származó energiát használnak majd a Mars gyártóegységeiben világszerte, így Csongrád-Bokroson is,

88 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 88 legkésőbb 2040-től. A MARS vállalati kultúrájának szerves része a társadalmi szerepvállalás. A bokrosi egység is aktívan támogat helyi, a munkatársak által javasolt intézményeket, programokat. A cég munkatársai nyitott szemmel járva folyamatosan rátalálnak azon közintézményekre, területekre, ahol szépíthetik, ápolhatják a környezetet hozzájárulva az azt igénybe vevők mindennapi jó közérzetéhez. Már felújították a bokrosi sportpálya kerítését, a játszóteret, Csongrádon pedig a Dohánysori Óvoda, a Mesevár Bölcsőde, a Nagycsaládosok Közösségi Háza, valamint a Gróf Széchényi István Általános Iskola és Diákotthon szépült meg a MARS önkéntesek keze nyomán. A Táncház kifestése után a szentesi Központi Óvoda Tagóvodája és a hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola is számíthatott a csapat segítségére. A cég 2003 óta támogatja a Csongrád Városi Vízilabda Sportegyesületet is, amely elsősorban utánpótlás nevelésre szakosodott. A helyi gazdasági szervezetek többségére jellemző, hogy mélyen beágyazott a város és a térség gazdaságába, a munkaerő, a helyi termelési tradíciók, a személyes kapcsolatok, helyi együttműködések és az alapanyag ellátás, mezőgazdasági szervezetek esetén az értékesítés szervezése révén egyaránt. Ez kétségtelen előny más városokban megtelepedett, nem integrálódó külső betelepülőkkel szemben, amelyek némi költségelőnyért cserébe gyorsan továbbállnak, sokkszerű elbocsájtásokat okozva mint ahogy országosan erre számtalan példa akad A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciójában hazai 174 kistérség versenyképességének komplex (78 mutatóból álló) mutatórendszer alapján történő összehasonlító empirikus vizsgálatát mutatják be. Ez alapján a Csongrádi térség a relatíve gyenge versenyképességű térségek közé lett besorolva. A regionális versenyképességet befolyásoló tényezők közül kiemelkedik három, amelynek értékei alapvetően befolyásolják a település gazdaságának fejlődési potenciáljait: a közlekedési elérhetőség, a munkaerő képzettsége és a helyi gazdaság innovációs potenciálja. Elérhetőség A közlekedési elérhetőség szempontjából a legfontosabb a közúti, gyorsforgalmi úton történő elérhetőség és a nagyobb gazdasági pólusok elérési ideje. E tekintetben Csongrád versenyképessége viszonylag jónak mondható: az M5 autópálya Kiskunfélegyházi csomópontja a várostól 23 km-re fekszik, kb. 20 perc alatt elérhető a 451-es főúton. Budapest 142 km-re fekszik, elérési ideje kb. 1 és negyed óra. Az elérhetőség szempontjából kedvező, hogy megépült a csongrádi elkerülő út, a 451-es út burkolatának állapota viszont erősen leromlott. A tervezett burkolatfelújítás sokat fog segíteni Csongrád elérhetőségén mind Kiskunfélegyháza, mind Szentes irányába. A tervezett M44 gyorsforgalmi út a Kecskemét Békéscsaba tengelyhez való csatlakozás lehetőségét hordozza magában. Szentes 12 km-re, Szeged 60 km-re fekszik Szentestől, 1 órán belül elérhető. Hódmezővásárhely távolsága Szentestől 37 km, 45 perc alatt elérhető. Vasúti megközelítése a 147-es számú Kiskunfélegyháza-Orosháza vonalon történik. A vasúti elérhetőség azonban ma már nem számít jelentős versenyképességi tényezőnek.

89 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 89 Munkaerő képzettsége A munkaerő képzettségére vonatkozóan az Képzettség fejezetben lettek bemutatva részletesebb információk. Csongrádon a lakosság képzettsége alap- közép és felsőfokú szinten is elmarad a megyei értékektől. Utóbbiakat ugyanakkor erősen fölfelé torzítja Szeged, ezért Csongrád a vidéki átlagnak valószínűleg megfelel. A helyi szabad és munkára fogható munkaerő létszáma a mintegy fős munkanélküliek számát alapul véve főre becsülhető. Őket a megfelelő szakirányú képzésekkel a betelepülő vállalkozások max. középszintű képzettséget igénylő munkahelyeken alkalmazni tudja. Ennél nagyobb létszámú munkaerőbázis térségi és regionális szinte található, ami nem feltétlenül rontja a város beruházói megítélését: jellemzően km-es sugarú körből a napi szintű ingázás szinte megszokott, a nagyobb cégek buszokkal oldják meg az utaztatást, ez ma is jellemző gyakorlat. K+F és innovációs tevékenység A CsMTFK-ban közölt kutatás alapján Csongrád a Csongrád megyei kistérségek innovációs potenciál szerinti rangsorában Szentes után az ötödik helyre került (Mórahalmot és Makót megelőzve). Besorolása szerint a relatíve gyenge innovációs teljesítményű kistérségek közé tartozik. Felsőfokú oktatási intézménnyel és kutatási bázissal nem rendelkezik.. A város gazdaságára jelenleg szinte egyáltalán nem jellemző a kutatás és az innováció, ami a versenyképesség egyik alapja, mivel a magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységek ehhez kötődnek. Így ezek támogatása, ösztönzése alapvető érdeke és feladata a városnak, amelynek elsődleges eszköze az ipari park lehet Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A város teljes lakásállománya 8551 db (2011). A lakásállomány 2001-hez képest (8392 db) kis mértékben, 159 lakással növekedett, ami 1,89%-os bővülést jelent. 13. ábra 1000 lakosra jutó lakások száma (2001, 2011) Forrás: KSH, TeIR A csongrádi lakásállomány mennyiségi arányai mindkét évben meghaladják a megyei és az országos értékeket is. A növekedés mértéke 2001 és 2011 között ugyanakkorcsongrádon volt a legmagasabb, 44 db lakás/1000 fővel (31 és 33 helyett).

90 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Épített lakások aránya (éves lakásállomány százalékában,) (2001, 2011) Forrás: KSH, TeIR Az épített lakások aránya tekintetében 2001-ben Csongrád az országos értéktől jelentősen elmaradó Csongrád megye értékeitől is elmaradást mutatott, az országosnak mindössze egyharmadát érve el re mindhárom területi kategóriában bekövetkezett jelentős csökkenés után ekkor is Csongrád mutatja a leggyengébb értéket a lakásépítési kedv tekintetében, elmaradása a megyei és országos aránytól még nagyobb mértékű, az építkezések aránya alig kimutatható Csongrádon. A lakásállomány minőségi összetételére vonatkozóan az Életminőség c. fejezetben találhatók részletes adatok. Az ingatlan.com-on márciusában 15 eladó lakás szerepelt, zömében 2-2,5 szobás lakások. 32.táblázat Eladó lakások Csongrádon (2015. március) Forrás: Az eladó lakások jelentős része panel épületben található. Az átlagos lakásár az eladó lakások körében 5,8 millió Ft, az átlag méret 58,6 m2, az átlag szobaszám 2,4, az átlagos négyzetméterár pedig Ft. Ugyanakkor már 3,5 millió Ft-ért, Ft/m2 áron is lehet felújítandó panel lakást venni a Tulipán utcában. Az átlagár környékén, 5,9 millió Ft-ért, 68 m2-es felújított panel lakás kapható, Ft/m2 áron a belvárosban. 10,4 millió Ft-ért, azaz Ft/m2 áron a városközpontban, Dózsa György téren kapható újszerű 82 m2-es lakás téglaépítésű épületben a vizsgálat időszakában ez volt abszolút értékben és fajlagosan is a legdrágább lakás.

91 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 91 A fenti árak a megyei átlagnál alacsonyabbak (2014. végén Ft/m2), forrás: Összehasonlításul a budapesti átlag ingatlanár ugyanekkor Ft/m ábra A lakás átlagárak és az eladások számának alakulása Csongrádon ( ) ( ) Forrás: KSH Ingatlanadattár A KSH adatbázisa szerint 2011-ben Csongrádon 73 eft/m2 volt az átlagos lakóingatlan ár (ebben a családi házak és társasházi lakások, illetve panellakások árai is szerepelnek). Ebben az évben a lakás eladások száma meghaladta a 2006 évit, az átlagos ár azonban jelentősen elmaradt attól. Az árakban és az eladások számában a válság ingatlanpiacra gyakorolt hatása Csongrádon erőteljesen tükröződik: az árszint folyamatos és erőteljes csökkenő tendenciát mutat 2006-tól 2010-ig, ezt követi minimális emelkedés. A csúcsév az eladások számában 2008, az árakban 2006 volt, onnantól az eladások számában is folyamatos a visszaesés. A adatbázisa szerint 2014-ben Csongrád megyében 118 eft/m2 az értékesítés átlagára, ugyanez a Csongrádi kistérségben 70 eft/m Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Csongrád város Önkormányzat költségvetésének rövid összefoglalása az Önkormányzat által megküldött Beszámoló a évi önkormányzati költségvetés végrehajtásáról c. előterjesztés alapján készült 4. A beszámolási időszak alatt a testület által jóváhagyott külső forrás igénybevételével, az előterjesztésben leírtak mellett volt biztosított az önkormányzati feladatellátás. A gazdasági és munkaprogramnak megfelelően a költségvetésben kiemelt szerepet kaptak a stratégiai fontosságú célok, elsődlegesen az út és járda felújítások, a jóváhagyott pályázatok lebonyolítása, 4 Csongrád város évi költségvetése várhatóan április végén kerül beterjesztésre

92 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 92 befejezése. A város vagyona nőtt a fejlesztések hatásaként, amelyhez az önkormányzat forrásain kívül pályázati pénzek is hozzájárultak. Rendszeres feladatot jelentett a kiadások és a bevételek összhangjának megteremtése. Testületi döntés szerint az oktatási feladat ellátása állami működtetésben valósult meg. Csongrád Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal a kisebbségi önkormányzat (Roma Nemzetiségi Önkormányzat) működésével kapcsolatos feladatokat is ellátta. A kisebbségi önkormányzathoz költségvetési intézmény nem kapcsolódik. 33. táblázat Az önkormányzat bevételi forrásai, megoszlása (2013) adatok e Ft-ban, %-ban Megnevezés Normatíva, egyéb támogatás Helyi +átengedett adó, gj. adó, bírságok, pótlékok Saját, átvett, pályázati, pm Hitel, póttámogatás Összesen eft % eft % eft % eft % eft % Eredeti előir , , , , Mód. előir , , , Tény , , , , Telj. eredeti ei-hoz 216,5 117,1 77,6 9,6 105,2 Telj. mód. ei-hoz ,5 55,8 9,1 72,5 Forrás: Önkormányzat beszámoló 2013 A normatív, a saját és átvett bevételek közül a legjelentősebbek: Normatív támogatás: eFt (100%). Helyi adóbevételek és kapcsolódó bírságok eFt (116,18%). Ezen belül az iparűzési adó eFt, idegenforgalmi 1.874eFt, kommunális eFt, építményadó eFt, a gépjárműadó eFt a teljesítés kedvező alakulása az adó feltárás és behajtás érdekében megtett intézkedések eredménye is. Támogatásértékű működési bevétel központi költségvetési szervtől eFt, elkülönített állami pénzalapból eFt, társulástól 7.535eFt, központi költségvetési szervtől eFt, egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokból eFt. Ingatlanok értékesítése eFt (112,6%). Kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről 7.209eFt (100%). Az intézmények összes saját + átvett bevétele Polgármesteri Hivatal nélkül: eredeti előirányzat eFt, módosított ei eFt, tény eFt (1/a. melléklet). 34. táblázat Az önkormányzat összevont kiadási előirányzatai (2013) adatok e Ft-ban, %-ban Megnevezés Személyi juttatás Járulékok Dologi Átadott Ellátottak pénzbeli juttatása Beruházás, Felújítás Összesen Eredeti előirányzat Mód. Előirányzat Tény Teljesítés eredeti eir-hoz % Teljesítés mód. eir-hoz % 150,49 137,3 127,5 103,2 303,5 26,9 80,6 95,7 95,3 86,2 88,6 89,2 19,1 55,5 Forrás: Önkormányzat beszámoló 2013

93 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Csongrád Város Önkormányzata Működési és felhalmozási bevételek és kiadások mérlege év (ezer Ft) Forrás: Csongrád Város Önkormányzata évi gazdálkodásáról szóló beszámoló

94 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 94 Vagyongazdálkodás Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos helyi politikák, alapelvek és feladatok Csongrád Városi Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve kerültek meghatározásra (2013). Csongrád Város Önkormányzata évi mérlegének főösszege eft, mely az előző évhez képest összességében eft-tal növekedett. Az állami fenntartásba került intézmények miatt vagyon csökkenés nem következett be, mivel az ingatlanok, illetve gépek, berendezések továbbra is az Önkormányzat tulajdonában maradtak. A nemzeti vagyont az Önkormányzat, mint a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. A vagyon értékének megőrzéséhez szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat a saját bevételeiből biztosítja. A felújítások és a fejlesztések megvalósítása pályázati forrásokból történik. A fejlesztésekre vonatkozó terveket az Önkormányzat Gazdasági és Munkaprogramja, illetve az éves költségvetési rendeletei határozzák meg. Az Önkormányzat a vagyonelemek tekintetében vagyonbiztosítással rendelkezik. Közterület, közút A vagyon kezelője a Csongrádi Városellátó Intézmény. A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Intézmény saját költségvetésében tervezi. A szakterület feladatai között szerepel a felújítási és rekonstrukciós munkák szervezése, megvalósítása. Ivóvíz-, szennyvíz-, termálvíz- közművagyon A viziközműről szóló törvény alapján, amíg az erre a feladatra jogosultsággal rendelkező szolgáltató kiválasztása nem történik meg, átmenetileg a feladatot a évben ellátó Csongrádi Közmű Szolgáltató Kft biztosítja. A termálrendszer az elmúlt években felújításra került, a fenntartás, üzemeltetés a Csoterm Kft. feladatát képezi. Turisztika A turizmushoz kapcsolódó vagyonelemek, és fejlesztésük: megújul a jelenlegi Gyógy- és Strandfürdő. A turisztikai területen 4 önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság osztozik: - Csongrádi Városkép Nonprofit Kft. - Csongrádi Egészségturisztikai Kft. - Csongrádi Közmű Szolgáltató Kft - Csongrádi Víz- és Kommunális Kft. A tervekben szerepel a Dob utcai volt iskola épületének átalakítása sportszállodává, a belvárosi házak turisztikai célú további hasznosítása. A belvárosi házakkal kapcsolatban a tervek szerint az állami tulajdonú házak visszakerülnének önkormányzati tulajdonba. Egészségügy Az egészségügyi szakellátásban jelentős minőségi változást eredményezett az a lezárult rendelőintézeti rekonstrukció, mely mind az épület, mind az eszközállomány megújulását biztosította. A beruházással lehetővé vált a mai kor követelményeinek megfelelő, magas színvonalú alapellátás és szakrendelés működtetése. Az épület fenntartását az önkormányzati tulajdonú Dr. Szarka Ödön Kistérségi Egészségügyi Szolgáltató Kft végzi.

95 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 95 Közművelődés, kultúra A művelődési és kulturális tevékenységhez köthető vagyontárgyak kezelését illetve hasznosítását a következő intézmény és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság végzi: Csongrádi Információs Központ, Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum Csongrádi Városkép Nonprofit Kft. Az önkormányzati lakásgazdálkodás Vagyongazdálkodási tervben rögzített megállapításai és rendelkezései az Lakás és helyiséggazdálkodás c. fejezetben kerülnek bemutatásra. Az önkormányzati vagyon alakulása, 2013 A eszközök A befektetett eszközök eFt-tal csökkentek a tárgyévben az előző évhez képest. Ezen belül az immateriális javak eFt-tal csökkentek, az ingatlanok eFt-tal nőttek; a gépek, berendezések, felszerelések eFt-tal nőttek, a járművek 1.040eFt-tal nőttek; a beruházások, felújítások eFt-tal csökkentek, az adott kölcsön eFt-tal csökkent. A leírtak együttes hatására a befektetett eszközök állományi értéke a tárgyév során eFt volt. Az anyagok állományában 7.072eFt-os csökkenés volt az előző évhez képest. Az adósok állománya csökkent eFt-tal. A követelések (vevők) eFt-tal csökkentek. A pénzeszközök állományában eFt-os csökkenés volt. Az egyéb aktív elszámolások eFt-tal csökkentek. A leírtak együttes hatására az eszközök állománya eFt, mely az előző évi állományhoz képest eFt-tal nőtt. B források A saját tőke állománya eFt. Ebből tőkeváltozás állományi értéke eFt, mely az előző évihez képest eFt-os növekedést mutat. A tárgy év költségvetési tartalék állománya eFt. Hosszú lejáratú kötelezettség csökkent eFt-tal. A rövid lejáratú kötelezettségekben eFt-os növekedés volt. Az egyéb passzív elszámolások állománya eFt-tal csökkent. A források állományában a leírtak következtében eFt-os növekedés volt. Gazdasági Program Csongrád város gazdasági programjának célrendszere és programjai ( ). Jövőkép A jövőkép egy röviden megfogalmazott állapot, amilyennek a várost év múlva láthatjuk, ha a szükséges fejlesztések megvalósulnak. A gazdasági stabilitás, növekedés feltételeinek megteremtése Mezővárosi szerep újragondolása, város helyének, szerepének biztosítása a kistérségben, megyében, Szentes-Csongrád várospár erejének növelése által. A lakosság életkörülményeinek javítása, a munkahelyek számának növelése, a szegénység problémáinak kezelése A város elérhetőségének javítása alternatív útvonalak (vízi, kerékpár) fejlesztésével

96 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 96 Az épített és természeti környezet adottságainak fenntartható fejlesztése. A gazdasági és a civil szférával partneri együttműködés kialakítása, élő kapcsolati rendszer működtetésével Szociális biztonság nyújtása a lakosságnak, középréteg leszakadásának mérséklése A leszakadó társadalmi csoportok számára az integrálódás esélyének biztosítása Sokoldalú és tudatos városmarketing Prioritások Gazdaságfejlesztés Stratégiai célok: A városban működő vállalkozások versenyképességének javítása Munkahelyteremtés elősegítése vállalkozási együttműködések és gyakornoki program által Minél kisebb kockázatú gazdaságszerkezet. A bevételek és kiadások hosszú távú egyensúlyának megteremtése, likviditás biztosítása. A lehetséges nemzeti és uniós pályázatok lehívása, projektek nyomon követése, menedzselése Biztonságos, jól szervezett oktatási, szociális ellátás, városüzemeltetés. Költséghatékony közszolgáltatások. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok racionális működése. Az önkormányzati vagyon hatékony hasznosítása. Ipari park fejlesztése Eszközrendszer Az infrastruktúra fejlesztése. Ingatlanok kínálatának bővítése. Helyi adópolitika Pályázatok Közösség Stratégiai célok: Helyi identitás erősítése. Fiatalok bevonása az őket érintő fejlesztésekbe A lakosság és vendégek komfortérzetének javítása.

97 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 97 A szociális ellátórendszer és a társadalmi szolidaritás erősítése. Civil szervezetekkel kapcsolati háló építése, szoros együttműködés kialakítása Társadalmi összefogások erősítése, társadalmi munka elismerése Eszközrendszer Civil szervezetek, helyi média támogatása. A város, kistérség története feldolgozásának támogatása. A különböző korosztályok igényeinek megfelelő rendezvények, tevékenység bővítése Oktatási, kulturális, jóléti Stratégiai célok: Eszközrendszer Piacképes humánerő. A helyi társadalom érdekeit érvényesítő, működőképes, civil szférával együttműködő, gondoskodó önkormányzat. Egységes, jó minőségű, magas színvonalú nevelés biztosítása. Színvonalas, több napos, hagyományteremtő rendezvények tartása Értékeink hangsúlyozása, bemutatása (Csongrádi Települési Értéktár) Egészségtudatos szemlélet kialakítása, erősítése A városból elszármazott híres személyekkel való formális kapcsolattartás kialakítása Humánerőforrás fejlesztése. Óvodákban kompetencia alapú nevelés folyik. Az intézmény ellenőrzése a jogszabályi kereteknek megfelelően történik szakfelügyeleti rendszer támogatásával. Továbbképzési intézményrendszer fejlesztése, meglévő intézményrendszerben továbbképzési, felnőttképzési programok lebonyolítása Környezeti Stratégiai célok: Élhető város. A környezeti adottságok megőrzése, fejlesztése. Környezettudatos nevelés Rendezett közterületek kialakítása (körforgalmak, Temető) Befektetési szemlélet gondozása a környezeti szempontok mentén Eszközrendszer Környezetvédelem elvei alkalmazása, tudatosítása. Kertvárosi jelleg megőrzése, megújítása. Helyi építési szabályzat befektetési igényekhez történő igazítása

98 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 98 Fejlesztési programok Gazdaságélénkítési program, munkahelyteremtés Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata, hogy városunkban minél több munkahelyet teremtsünk és őrizzünk meg. A program részeként olyan gazdasági szerveződéseket kívánunk létrehozni, melyeknek elsődleges célja a városunkban működő vállalkozások hatékony támogatása, pénzügyi forrásokhoz hozzásegítése, közös részfeladataik ellátása, lehet ez például közös logisztikai tevékenység elvégzése, mezőgazdasági vállalkozások vonatkozásában pedig közös, esetleg önkormányzati üzemeltetésű hűtőház építése. Ezeknek a szerveződéseknek a létrehozásában és fenntartásában az Önkormányzat aktív szerepet vállal. A program hatásaként a vállalkozások megerősödésére illetve új vállalkozások megjelenésére számítunk. A foglalkoztatás elősegítése érdekében gyakornoki program kidolgozás zajlik. A tervek szerint az iparűzési adóból történik jóváírás fiatal szakember gyakornoki idejének biztosítása során az együttműködő vállalkozások számára. A városban tevékenykedő vállalkozások fejlesztési elképzeléseivel összhangban a város helyi építési szabályzatának módosítása is aktuálissá vált, mellyel kapcsolatban az egyeztetések év elején megkezdődtek. Ipari park fejlesztés A Csongrád városi Ipari Park kb. 25 ha területe, mintegy 29 vállalkozásnak biztosít helyet, közel 400 fő alkalmazása mellett, 8,3 milliárd árbevétel előállítását produkálva. Az itt működő cégeknek infrastrukturális igényei indokolják a közeljövőben a közműfejlesztéseket, különös tekintettel az elektromos áramellátás illetve a víz és szennyvíz igények, továbbá a csapadékvíz elvezetés tekintetében. Várhatóan év folyamán megnyílnak olyan pályázatok, amelyek Uniós támogatással lehetőséget biztosítanak az ipari övezeti, ezen belül az Ipari Parki infrastruktúra fejlesztésre. Célként fogalmazódik meg az Ipari Park területén egy inkubátorház létrehozása, mely szolgáltatásai révén a megerősödés lehetőségét kínálja az újonnan alakult, frissen betelepülő cégek, vállalkozások számára, illetve önkormányzati intézményeinek raktározási problémaira is megoldást kínál. Egészségturizmus, egészségmegőrzés A program fő célja a turizmus komplex fejlesztése az egészségügyi szolgáltatásokra alapozva. A fejlesztések megvalósításában és az ennek nyomán létrejövő szolgáltatások biztosításában a város stratégiai partnerek aktív részvételére számít. A fejlesztések alap pillére a fejlesztés alatt álló Gyógy- és Strandfürdő. A program részeként szálláshelyek bővítését tervezzük. Első lépésként az Erzsébet szálló szobáinak korszerűsítése révén. Az egészséget azonban nem csak turizmus szemüvegén keresztül érdemes vizsgálni, hiszen a város lakosságának egészségügyi állapota, annak javítása is kiemelten fontos. Uniós és országos elveknek megfelelően városunkban is egyre nagyobb teret kívánunk biztosítani az egészségfejlesztésnek, betegségek megelőzésének. Ehhez szemléletmód-váltásra van szükség, mind a szolgáltatások várólistáinak csökkentése révén, mind egészségfejlesztési programok szervezése által. Évente legalább egy alkalommal Egészségnap keretében a lakosságnak lehetősége nyílhat szűréseken, tanácsadásokon részt venni.

99 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 99 A városunkban sajnos egyre több a súlyos, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő személy, részükre hospice ház kialakításának lehetőségét vizsgáljuk, mely méltó, szeretetteljes környezetet biztosít a súlyos betegeknek, hozzátartozóknak az élet utolsó szakaszára. Közterület-, közmű- és közút-fejlesztés A szakterület feladatai között szerepel a már elkezdett felújítási munkák folytatása. Továbbra is fontos feladat a belterületi utak fejlesztése, dűlőutak járhatóvá tétele, a belvíz- és csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója. A városunkba érkezők első benyomása a város határán található körforgalmak kapcsán jelenleg nem kedvező, ezért fontos a körforgalmak folyamatos, színvonalas kialakítása, gondozása. A szennyvíztelep felújítására, kapacitásbővítésére nagy hangsúlyt fektetünk, melynek eredményeként a telep üzemeltetése gazdaságosabban megoldható, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft-nél a projekt elindítása megtörtént. A bővítési program keretében a külterületi elektromos-hálózat kiépítése folytatódik, és a tervek szerint a Bökényi városrészben a Négyöles út szélesítése és világítása elkészül. Közterületek fejlesztése kapcsán elsősorban a játszóterek, de a parkok felújítása is szükséges, illetve a kerékpártárolók számának, és a térfigyelő rendszernek a bővítését, további járda szakaszok rendbetételét (Temető belső úthálózata, Galli János Általános Iskola parkolója és kerítés között járdaszakasz kialakítása) szeretnénk megvalósítani a közmunka program keretein belül. A tervek között szerepel a gátrekonstrukció folytatása, gátfeljáró, pihenőhelyek kialakítása. A közlekedés biztonságát szolgáló fejlesztések szükségességét rendszeresen felül kell vizsgálni, és a megfelelő pályázati forrásokat hozzáilleszteni. A Csongrád-Szentes közúti hídnál a kerékpáros közlekedés biztonságossá tétele a program része, illetve a 451-es út mentén megépült kerékpárútról az útra történő felhajtók kialakítását tervezzük megoldani. További kerékpárút kialakítása vált szükségessé az Aranysziget területén, a Serházzugi holtág II. rendű véd töltésén illetve támogatjuk a Csongrád Felgyő közötti kerékpárút Csanytelekig történő meghosszabbítását. Játszóterek felújítása újra visszatérő és megoldásra váró feladat. Környezetvédelem Hulladékgazdálkodás területén a Felgyői Regionális Hulladékkezelő telephelyen új mechanikai biológiai hulladékkezelő csarnok épül, amely évi t kommunális hulladék kezelését teszi lehetővé. A csarnokban lévő technológia különböző műveletekkel a kommunális hulladékokból ki tudja válogatni a hasznosítható anyagokat. A komposztálási technológia fejlesztése valósul meg a többszöri felhasználásra alkalmas GORE-COVER technológia bevezetésével, ami gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé. A lerakó 1. és 2.-es kazettájában felső elszívású gázelvezető rendszer lesz kialakítva, amin keresztül a kitermelt depógáz annak mennyiségétől és minőségétől függően fáklyázásra vagy a későbbiek folyamán energetikai hasznosításra kerül. Bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés (sárga fedelű szemétgyűjtők) városunk területén, mellyel a környezettudatos szemlélet megerősödését kívánjuk elérni. Ezt erősíti az iskolai papírés műanyaggyűjtési akció amit továbbra is érdemes folytatni, további intézményeket bevonni. A Csongrád és Csanytelek Ivóvízminőség-javító Társulás áprilisában jött létre, feladata a társulásban résztvevő önkormányzatok lakossága részére szolgáltatott ivóvíz minőségének javítása. Az ivóvíz mérési hibahatáron belüli szennyezettségének további csökkentése, ezáltal az ivóvíz minőségének javítása érdekében vízbiztonságot fokozó beruházások, valamint alternatív

100 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 100 víztisztítási módok megvalósítása. A Társulás célja e feladatok hatékonyabb ellátásához külső forrás biztosítása érdekében a feladatot támogató pályázatokon való társulási szintű részvétel. Az elnyert pénzeszközök koordinált felhasználása, valamint a tagönkormányzatok működésének e téren az elvárható legszélesebb keretek közötti összehangolása. Az ivóvízminőség javítására irányuló közös pályázat, amelyet Csongrád Város Önkormányzata nyújtott be KEOP-1.3.0/ azonosítási számon, októberében elbírálásra került és támogatást nyert a két önkormányzatnál külön-külön megvalósítandó fejlesztési célkitűzés. Megvalósítás jelenleg is zajlik a projekt befejezése szeptember 30. szerződés szerint. KEHOP Szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés című pályázati program keretében pályázat újbóli benyújtást tett lehetővé a jelenleg is aktuális fejlesztési lehetőségekre, amelyekkel a meglévő rendszert tovább lehetne bővíteni, valamint szagtalanító berendezés beépítésével a lakosság részéről jelzett problémák is orvosolhatóvá válnak az átemelők illetve a monitoring rendszer fejlesztésével és komposztáló építésével. A pályázat november 17-én benyújtásra került. Csongrád város meglévő szennyvíztisztító rendszerének bővítésével, korszerűsítésével és intenzifikálásával egy a jelenleginél nagyobb kapacitású, korszerű szennyvíztisztító és iszapkezelő berendezés, illetve rendszer megvalósítására nyílik lehetőség. Az intézményhálózat energiaracionalizálásának megoldása továbbra is fontos célkitűzés. Az intézmények műszaki rekonstrukcióján belül pénzügyi megtakarítást is eredményező energiatakarékos és megújuló energiára is épülő építészeti és gépészeti megoldások megvalósítására törekszünk. Ingatlanfejlesztési program Az elkövetkező években nagy hangsúlyt kapnak az óvodai (Széchenyi úti, Bercsényi utcai, Bökényi Óvoda, Bokrosi Óvoda) felújítások. Csongrád és Térsége Galli János Ált. Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája valamint a Nagyboldogasszony Általános Iskola nyílászáróinak felújítása, homlokzat felújítása. A következő 4 éves időszak feladatai között szerepel a Bokrosi Művelődési Központ és Könyvtár rész illetve Polgármesteri Hivatal Bokrosi kirendeltségének felújítása, akadálymentesítése, továbbá a Bokrosi Ált. iskola: homlokzat felújítás és nyílászáró cseréje. Az Ifjúsági tér, sportpálya rendezése, fejlesztése továbbra is cél a már megvalósult régi öltöző felújításán túlmenően. Az aszfaltos út szélén közvilágítás kiépítése szükséges, a partszakasz rendbetétele, a megnövekedett igény miatt parkolók kialakítása vált szükséges. A jelenlegi nyilvános WC elbontása megtörtént egy korszerűbb esetleg akadálymentesített közvécé kialakítása elengedhetetlen. Tervek között szerepel egy szabványos műfüves pálya megépítése MLSZ Országos Pályaépítési Program keretén belül. Az Ifjúsági Ház és a Holt-Tisza integrálása a kialakuló, rendezett akcióterülethez, a két terület fizikai összekapcsolása időszerűvé vált. A sportolási lehetőségek színesebb biztosítása érdekében a jelenleg felújítás alatt álló fürdő területén TAO pályázatból egy fedett sportcélú medence megépítése várható. Dohánysori Óvoda épületének az Alföld Néptáncegyüttes részére történő használatba adása megoldást nyújtana az együttes jelzett problémáira. Az épület korszerűsítésére pályázati forrás bevonása szükséges. Az Őszülő Otthon és melléképületek korszerűsítése, fejlesztése kezdődött meg évben, illetve a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola akadálymentesítése, az iskola által használt épületrész energetikai korszerűsítése várható.

101 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 101 Ifjúságpolitika Erősíteni kell a fiatalok bevonását a város kulturális életébe. Lehetőséget kell számukra teremteni a kulturált együttlétre, mely túlmutat a szombati szórakozásokon, melyre megvannak a megfelelő szórakozóhelyek. Pl. a kollégisták számára nincs egy olyan közösségi tér, ahol akár hétköznap esténként is megfelelően együtt tölthetnék az időt. Ezért fontos feladat és felelősség a meglévő közösségi színterek (CSIK pinceklub, IH) élettel történő megtöltése, és ehhez kapcsolódva a közösségfejlesztésnek nagyobb tér engedése. Erre voltak próbálkozások az IH-ban, de korábban érdeklődés hiányában elhaltak. Be kell vonni a fiatalokat is az ötletelésbe. A Bölcsek tanácsa mintájára felvetődött egy Fiatalok tanácsának létrehozása, melybe nemcsak középiskolás korig lehetne bevonni a fiatalokat, hanem azokat is, akik tanulmányaik után mégis visszatérnek Csongrádra (pl. sok ilyen pályakezdő pedagógus van most). Diákönkormányzat bevonása is fontos a fejlesztési elképzelések során, tervezésénél, a fiatalok igényei is jelenjenek meg az új fejlesztések során. Kultúra, turisztika A turizmus továbbra is kitörési pontja lehet városunknak, ezért újabb területek bekapcsolása a turisztikai vérkeringésbe újabb ötleteket, lehetőségeket kínál. Az Aranysziget turisztikai hasznosítása turista útvonal kialakításával, kerékpár útvonal megépítésével helyi erdei iskola helyszínéül is szolgálhat. A Holt-Tisza mente a horgászturizmus infrastrukturális fejlesztése mellett újabb minőségi szolgáltatást adna a horgászok és turisták részére. A másik frekventált terület a Körös-toroki üdülőterület, melynek kikötővel történő fejlesztése a vízi turizmus felélénkítését szolgálja. Ehhez kapcsolódik a volt Szeviép telep turisztikai célú hasznosítása is. Kortárs galéria kialakítása ahol a Plein Air anyagának méltó bemutatása történhet egy arra kijelölt épületben, melyre a jelenleg kijelölt Fő utcai üzlethelyiségtől eltérő ingatlant kell keresni. A kultúrát, mint turisztikailag kiajánlható árucikket csomagban kell eladni. Önmagában egy Belváros, egy kiállítás, egy hangverseny, egy Tánc- és Zene Fesztivál stb. nem ösztönöz senkit arra, hogy több napot a városban töltsön. Be kell vonni a Városkép Kft.-t és a Tourinformot, valamint a magánvállalkozásban működő szálláshelyeket abba, hogy a városban darabonként jelenlévő attrakciókból csomagot, csomagokat állítson össze és így ajánlja ki a külvilág felé. Tovább kell erősíteni és népszerűsíteni a csongrádi borokat (Bor út, bortúrák szervezésével), helyi kézműves, népművészeti termékeket valamint a Tisza folyó és Holt-Tisza kínálta sportolási lehetőségeket (Kajak-kenu túrák, táborok szervezésével). Kézműves Házak (HU-RO házak): szintén csomagként kiajánlani, foglalkozásokkal, idegenvezetéssel, szálláshellyel, étkezéssel együtt. Jó helyszíne lehet pl. osztálykirándulásoknak. Városmarketing: a város tavalyi évben elindított új arculati elemeinek felhasználásával minden lehetséges fórumot meg kell ragadni a város adottságainak népszerűsítésére. A nyomtatott kiadványok lassan háttérbe szorulnak az internetes megjelenési lehetőségek mellett. Újra tőkét kell kovácsolni a Szőlő és bor városa címből. Meg kell pályázni a hamarosan kiírásra kerülő Kultúra városa címet is. Meg kell újítani a városi honlapot. Hangsúlyosabbá kell tenni a turisztikai részeket, vagy külön elérési útvonalat rendelni hozzá, mely átirányítana egy kimondottan turisztikai városi oldalra.

102 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 102 Köztéri műalkotások: folyamatban van azon terek felmérése, ahová méltó módon lehetne elhelyezni az itt alkotó helyi és vendég művészek alkotásait kialakítva ez által egy ún. Szobor utat.a nevesebb középületeinken (pl. Bíróság, Művelődési Központ, Gimnázium, Tari László Múzeum stb.) fel kell tüntetni azok rövid történetét, esetleg jeles lakóit. Testvérvárosi kapcsolatok Bővíteni kell német nyelvterület felé, illetve az elcsatolt magyarlakta területek irányába, Erdély és Felvidék felé. Ehhez igénybe lehet venni a civil szervezetek és az egyes intézmények szintjén már működő kapcsolatrendszereket (pl. Alkotóház, Fúvószenekar, Piroskavárosi Iskola stb.). Csongrádról elszármazott hírességek felkutatása Csongrád városnak sokak számára nem ismert hírességei vannak, akikkel egy élő kapcsolat kialakítása sok szempontból kínál lehetőségeket. Civil szervezetekkel való együttműködés Csongrád Város Önkormányzata a tervezési időszak alatt és azt követően is hangsúlyos szerepet kíván adni a civil kezdeményezéseknek. Ennek érdekében rendszeres kapcsolattartás Civil Fórumok megtartásának lehetőségét teremti meg, melyre 2015-ben pályázati forrást nyert el (Együttes esély pályázat). Támogatását az évente kiírásra kerülő civil támogatási pályázaton túl egy Civil Alap létrehozásával pénzügyi vonatkozásban is deklarálja. Az alap megteremti az egyesületek számára az uniós vagy hazai pályázatokhoz szükséges önerő biztosítását az önkormányzattal kötött szerződéses keretek mellett. Ez a financiális támogatás biztonságot nyújt a civileknek ezáltal megerősödésüket is szolgálja, hiszen pályázati forrásból számos fejlesztési lehetőség kínálkozik részükre, melyek igénybevételéhez a forráshiány volt számukra a legnagyobb akadály. Civil Közösségi Ház kialakítása új közösségi teret ad a szervezeteknek. Folyamatban lévő, az előző időszakból áthúzódó projektek Az előző időszakból áthúzódó projektek: DAOP-2.1.1/J Csongrád Városi Gyógy és Strandfürdő fejlesztése DAOP-3.1.2/A es számú út Csongrád-Bokros közötti kerékpárút építése KEOP-1.3.0/ Csongrád-Csanytelek társulás Ivóvízminőség- javító projektje KEOP /N/ Fotovoltaikus rendszerek kialakítása a Csongrád Városi Önkormányzatnál Mo.-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program Ebben az évben induló, pályázati támogatásból megvalósuló beruházások: ÁROP 1.A Együttes esély- esélyegyenlőségi együttműködés a Csongrádi járás települései között (támogatott) KEHOP Szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés (benyújtott, döntésre vár)

103 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Csongrádon a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel Csongrád város Önkormányzata rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a polgármesteri hivatalon belül a Fejlesztési és Üzemeltetési Iroda feladata. 36. táblázat Csongrád város településfejlesztési tevékenységei (2015) Közterület, közút A fejlesztések megvalósításáért felelő a vagyon kezelője, a Csongrádi Városellátó Intézmény. A feladatok között szerepel a már elkezdett felújítási munkák folytatása. Továbbra is fontos feladat a belterületi utak fejlesztése, dűlőutak járhatóvá tétele, a belvíz- és csapadékvíz-rendszer rekonstrukciója. A csapadékcsatorna hálózat bővítése szükséges a kiépítetlen területeken, valamint a nem megfelelően működő hálózatok rekonstrukciójával szükséges megoldani a csapadékvíz gyors, biztonságos elvezetését. A város kerékpárút-hálózata a 451-es út mellett Szentes irányában bővül egy újabb szakasszal. Fontos feladat a város közlekedésének korszerűsítése mind a bel-, mind a külterület vonatkozásában - a kerékpárutak fejlesztése, hiszen Csongrád alapjában véve kerékpáros város. A kormány által az elmúlt évben elkezdett Startmunka-program keretében tervezik a járdák felújítását saját gyártású térburkoló felhasználásával. Cél a városban a zökkenőmentes közlekedés feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében elsődleges feladat az elhasználódott utak, utcák burkolat felújítási munkáinak ütemezett végrehajtása, valamint a szilárd burkolat nélküli utcák aszfaltozása. A város parkolási célú területeinek fejlesztése szükséges és indokolt további buszmegállók kialakítása is. Ivóvíz-, szennyvíz-, termálvízközművagyon Közterületek fejlesztése kapcsán játszóterek, parkok felújítása, közterületi WC kialakítása, illetve a kerékpártárolók számának, és a térfigyelő rendszernek a bővítése szükséges. Megvalósítandó a szennyvíztisztító telep kapacitás bővítése, melynek eredményeként a telep üzemeltetése gazdaságosabban megoldható. Az ivóvízminőség-javító program keretében a Csongrád-Csanytelek Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás a szolgáltatott ivóvíz vízkémiai tulajdonságainak biztosítására vonatkozó technológia megvalósítására vállalkozik.

104 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 104 Turisztika Közművelődés, kultúra Oktatás, ifjúságpolitika, sport Az úthálózati fejlesztésekhez kapcsolódóan a szükséges közműkiváltásokat, közműépítéseket el kell végezni. Az új útburkolat védelme érdekében a beruházások költségére folyamatosan biztosítani kell az olyan közműkeresztezések rekonstrukcióját, ahol az ivóvíz keresztezések acél csőszerelvényekkel, acélcsővel egyedi idomokkal készültek. Azokon a helyeken, ahol az ivóvízvezeték az új burkolat alá kerül, a keresztezés hosszában az ivóvízvezeték védőcsőbe húzását, cseréjét el kell végezni. A víztorony felújítását a tervek között szerepeltetni kell, mely során a belső víztér megrongálódott beton felülete és a szigetelés felújítása valósulna meg. A termálrendszer az elmúlt években felújításra került. A program fő célja a turizmus komplex fejlesztése az egészségügyi szolgáltatásokra alapozva. A fejlesztések megvalósításában és az ennek nyomán létrejövő szolgáltatások biztosításában a város stratégiai partnerek aktív részvételére számít. A fejlesztések nyomán a tervek szerint megújul a jelenlegi Gyógy- és Strandfürdő, erre építve lehetséges a nagyobb volumenű turisztikai forgalom. A turizmus fellendítésének feltétele a szálláshelyek számának növelése. A tervekben szerepel a Dob utcai volt iskola épületének átalakítása sportszállodává, a belvárosi házak turisztikai célú további hasznosítása. A belvárosi házakkal kapcsolatban a tervek szerint az állami tulajdonú házak visszakerülnek önkormányzati tulajdonba. A Művelődési Központ felújítását követően a kialakított konferenciaterem adta lehetőségek maximális kamatoztatása, a konferenciaturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása a cél. A mozi részbeni felújítása után az üzemeltetést a külső vállalkozás szerződéses formában végzi, tervek szerint hosszabb távon. Ellés-part fejlesztése a már meglevő értékek védelme, megőrzése mellett szorgalmazni kell az ásatásokat és rekonstrukciót. Ellés-part turisztikai hasznosítása, elérhetővé, megközelíthetővé tétele. A Nagyréti túraútvonal karbantartása, megfelelő jelzése. Az intézmények műszaki rekonstrukcióján belül pénzügyi megtakarítást is eredményező energiatakarékos és megújuló energiára is épülő építészeti és gépészeti megoldások megvalósítására kell törekedni. Az Ifjúsági tér, sportpálya rendezése, fejlesztése: sport-, szabadidő- és rendezvénytér jellegének erősítése, kiszolgáló létesítmények kialakítása, térvilágítás bővítése, régi öltöző felújítása. Az Ifjúsági Ház és a Holt-Tisza integrálása szükséges a kialakuló, rendezett akcióterülethez. A meglévő létesítmények karbantartása és fejlesztése elengedhetetlenül szükséges az igazi fejlődéshez: átfogó elemzést kell készíteni a Sportpálya és a kiszolgáló létesítmények állapotáról. Pályázati források bevonásával cél az infrastrukturális feltételek javítása. Ifjúsági Ház: egy többcélú, sportolásra és - kiemelten - ifjúsági rendezvények megtartására alkalmas városi épület kialakítását célozta a felújítás. Szerves egészet képezhetne a sportpályával, mint annak téli edzésekre, versenyekre alkalmas része. Az üzemeltetést a Csongrád Város Önkormányzata Városellátó Intézménye látja el. A felújításokból eddig kimaradt intézmények műszaki állapotának

105 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 105 megőrzése, javítása érdekében a pályázati forrásokat folyamatosan figyelemmel kell követni. Forrás: Csongrád Város Önkormányzata Nyertes pályázatok: A megújuló és átalakuló önkormányzati feladatellátásért Csongrád Városban-ÁROP 1.A Csongrád Városi Gyógy - És Strandfürdő Fejlesztése Csongrád-Csanytelek Önkormányzat Ivóvízminőség-javító Projektje (KEOP-1.3.0/ ) DAOP-5.2.1/A Csongrád város belvíz elvezető rendszerének fejlesztése Templom utcai Mesevár bölcsőde infrastrukturális fejlesztése tárgyú, DAOP-4.1.3/C- 2f (KÖZOP) keretén belül a 451. sz. főút melletti kerékpárút építése Csongrád város közigazgatási területén (DAOP /B) keretén belül Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése DAOP-4.1.1/A-09 kódszámú felhívásra benyújtott "Csongrádi alapellátó rendelő felújítása" DAOP /A kódszámú pályázati kiírásra pályázatot nyújtott be, Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a vidéki települések megújítása és fejlesztése pályázaton támogatást nyert a Csongrád, Piroska János téri park felújítása projekt megvalósítására. Csongrád, Szennyvíztisztító és csatornahálózat bővítése Pályázat száma: KEOP / számú projekt Szociális Ell. Intézménye új telephelyének, III. sz. Id. Klubjának kialakítása a bokrosi városrészben DAOP-4.1.3/A Gazdaságfejlesztési tevékenység Csongrád város Önkormányzata tudatos gazdaságfejlesztési tevékenységet folytat, amely rögzítésre került a város korábbi Gazdasági Programjában, és amelynek legfőbb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: A Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park fejlesztése ehhez kapcsolódóan vállalkozások működésének támogatása, adminisztratív támogatások és kedvezmények biztosítása. A helyi turizmus fejlesztése, döntően a gyógyturizmusra és a vízi turizmusra fókuszáltan A helyi munkaerő megtartása, képzettségének növelése. Partnerség építése, települési marketing tevékenység folytatása.

106 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 106 Csongrád város 8 pontban foglalta össze azon legfőbb előnyöket, amelyek alapján ideális befektetési helyszín működőtőke beruházók számára: 1. Jó közlekedés-földrajzi elhelyezkedését az ÉNY-DK irányú M5-ös autópályához és a két megyeszékhelyhez való közelsége, továbbá a városon keresztül haladó Kiskunfélegyháza- Szentes vasút vonal biztosítja. 2. Környezetével harmonizáló gazdaság: Városunk gazdasága alapvetően a mezőgazdaságra, azon belül is kiemelkedően a gabona, szőlő és bor előállításra, valamint a gyümölcstermesztésre, agrártermék feldolgozó iparra, illetve az idegenforgalomra épül. Az Ipari Parkban jelenleg működő 28 vállalkozás tevékenységi körét tekintve számos kapcsolódik a légtechnikai iparhoz, fémiparhoz és szerszámgyártáshoz. E térség idegenforgalmát a Tisza és a Körös felszíni vizei mellett a termál- és a gyógyvizek határozzák meg, melyek egyben alapját is képezik városunk idegenforgalmi potenciáljának. Csongrádon évtizedek óta sikeres, nemzetközi hírű gyógyfürdő üzemel, amely azonban jelentős rekonstrukcióra szorul. A nyári idegenforgalmi szezonban a település lélekszáma megduplázódik. A növekvő érdeklődés és a vendégek által támasztott igények kielégítése, illetve a lehetőségek és adottságok jobb kihasználása érdekében városunk a gyógy- és rekreációs idegenforgalmi fejlesztéseket és kapacitásbővítő beruházásokat tervez és hajt végre. 3. Városunkba betelepülő vállalkozások növekvő tendenciája: Csongrádon már számos magyar kis- és középvállalkozás, valamint egy külföldi multinacionális vállalat hozta létre telephelyét és számuk a térség gazdasági dinamizálódásával várhatóan tovább emelkedik. A termelőipari vállalkozások mellett a nemzetközi és hazai tulajdonú kiskereskedelmi hálózatok is megvetették már lábukat városunkban. 4. Ipari területek széles választéka: Városunk eddig kihasználatlan üzleti lehetőségek széles kínálatával rendelkezik. Ipari Parkunk teljes közművesítéssel van ellátva. Zöldmezős területei (0,6-2,5 hektár) a befektetők rendelkezésére állnak és igény szerint nagyobb területekké összevonhatók. 5. Magasan képzett munkaerő kínálata: A 60 km-es körzeten belül rendelkezésre álló felsőoktatási intézmények mellett Csongrád számos továbbképzési lehetőséget és tanfolyamok széles választékát kínálja, mely hozzájárul a szakképzett munkaerő arányának növeléséhez. 7. Kiváló körülmények a mezőgazdasági termelésre: Az éghajlat, a szennyeződésmentes természeti környezet, és a domborzati képződmények kiváló körülményt biztosítanak mind az ökológiai szempontokat szem előtt tartó mezőgazdasági termelésnek és feldolgozásnak, mind pedig a környezetkímélő ipari termelésnek. 8. Kedvező telekár: A Befektetés-ösztönzési rendelet értelmében 10-80% kedvezmény adható beruházási értéktől függően. 9. Adókedvezmény: Az iparűzési adó mértéke előre láthatóan 2010 évtől folyamatosan évente csökkenő mértékű lesz, jelenleg 2%.

107 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 107 A Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park fejlesztése Az ipari park jellemzői az Ipar c. fejezetben kerültek bemutatásra. Az önkormányzat a már kibővített ipari park infrastrukturális fejlesztésére pályázott sikerrel, s nyert rá több mint 61 millió forint uniós támogatást, amelyet ugyanekkora önerővel megtoldva érezhetően komfortossá, befektetőbaráttá vált az ipari park. Bővülő, vagyis teljessé váló gázhálózat, a kor igényeinek megfelelő közvilágítás, megnövelt elektromos hálózati kapacitás, a csapadékvíz maradéktalan elvezetése mind olyan fejlesztések, amelyek növelik az ipari parkba települt, illetve az ezután érkező vállalkozások értékét, piaci potenciálját, mozgásterét. Az ipari park által nyújtott szolgáltatások: pályázatfigyelés, és készítés További ipari parki szolgáltatások: Portaszolgálat, Biztonsági szolgálat, járőr Kommunális hulladékgyűjtés A város folyamatos és legfontosabb törekvése az ipari parkkal kapcsolatosan, hogy rendelkezésre álljanak jelentősebb vállalkozások befogadására is alkalmas, infrastruktúrával ellátott területek. A turizmusfejlesztés jelenleg legfontosabb projektje a nyertes pályázatból megvalósulás alatt álló fürdőfejlesztés. A projekt címe: Csongrád Városi Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése. DAOP /J A projekt összköltsége 1 milliárd Ft, a Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése pályázati kiírásból elnyert támogatás összege 500 millió Ft. A fejlesztés tartalmaz gyógyturisztikai, sport-, wellness-, és élményelemeket egyaránt. Felújításra kerül a központi épület, benne új büfé kerül kialakításra. Lefedik a tanmedencét, bővül az öltöző kapacitás. 40 fős önkiszolgáló étterem épül, felújítják az 50 m-es úszómedencét, és megépül egy 420 m2-es külső termálmedence élményelemekkel, valamint szabadtéri csúszda. Felújítják a gyermek pancsolót, a parkot, a szabadtéri színpadot. 100 férőhelyes kerékpár tárolót is kiépítenek Foglalkoztatáspolitika Csongrád Város foglalkoztatáspolitikájának legfőbb eleme az ipari park fejlesztése. Ez egy közvetett fejlesztéspolitikai eszköz, ahol a meglévő vállalkozások fejlesztéseinek, illetve a külső cégek betelepülésének támogatása végső soron a munkahelyek megőrzését, új munkahelyek teremtését szolgálja. Az utóbbi években Csongrádon is jellemző sajnálatos folyamat a külföldre történő elvándorlás amely főleg a képzettebb fiatalabbakat érinti, de ma már a középkorúak körében is előfordul. Ez azzal a kockázattal is jár, hogy a gazdaságfejlesztés alapját adó képzett munkaerő bázis beszűkül, ami csökkenti a gazdaságfejlesztés ezen elemének súlyát. Az elvándorlás amely nem olyan erőteljes, mint pl. a szomszédos Szentes esetében fő oka épp a foglalkoztatás problémáiban keresendő. Mindazon oktatási tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a magasabb képzettségi szint eléréséhez, ami a helyi gazdaság fejlődésének, befektetővonzó képességének az alapja, közvetett módon elősegíti a foglalkoztatási problémák enyhülését. Jelenleg sokak számára az elhelyezkedést a képzettség hiánya vagy nem piackonform jellege jelenti.

108 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 108 Csongrád város kifejezett foglalkoztatáspolitikai dokumentummal nem rendelkezik. A foglalkoztatáspolitika eleme a Helyi Esélyegyenlőségi Programban (HÉP) kerültek megfogalmazásra. A HÉP elsősorban a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására fordít kiemelt figyelmet. Célja többek között a foglalkoztatás területén az anyagban meghatározott problémák kezelése. A HÉP célcsoportját képezik a mélyszegénységben élők és a romák. A romák integrációjának érdekében első lépésként a következő intézkedések meghozatalára kerülhet sor: az életminőség javítása érdekében a roma telepek felszámolására, integrált oktatás és képzés elősegítésére, a foglalkoztatás növelésére, és az információs társadalomba való integrációra. A fejezetre vonatkozó jogi szabályozás szerint a helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Fontos feladat a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének biztosítása: mobilitási, információs és egyéb tényezők. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyék a városban adottak, a közösségi közlekedés biztosítja a mobilis munkavállalást. (Tisza Volán Zrt., Mars üzem különjárata) Az esetleges munkahelyteremtő beruházásokat az önkormányzat támogatja területek biztosításával, kiemelten az ipari park területén. Foglalkoztatási programok területén szoros napi kapcsolat van az önkormányzat a Munkaügyi Központtal. Ilye kiemelt területek pl. a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük. Az önkormányzat a START és a közmunkaprogramok keretein belül segíti a későbbi munkaerőpiaci integrációt. Vállalkozói fórumok szervezésével tájékozódik az aktuális munkaerő-piaci helyzetről. A közöttük lévő konzultáció segíti a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A fogyatékkal élők foglalkoztatása speciális terület. Ennek fő városi intézménye a Piroskavárosi Szociális és Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft., amelynek célja a marginalizálódott embereknek a társadalomba való visszakísérése a foglalkoztatás eszköztárával, egyénre szabottan, meglévő képességeik és kompetenciáik sokoldalú fejlesztése útján. A Társaság valós piaci feltételek között biztosít keretet a rehabilitációhoz. Bérlakás állomány Lakás és helyiséggazdálkodás Csongrád Város Önkormányzatának Vagyongazdálkodási Terve (2013) rögzítette Lakás- és helyiséggazdálkodási céljait, elveit.

109 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 109 A önkormányzat tulajdonában összesen 208 lakás van: 178 szociális-, 7 közérdekű-, 11 költségelvű-, 11 garzon- és 1 szolgálati lakás. Fontos feladat a lakás mobilitás elősegítése, az önkormányzati bérlakásokban hátralékot felhalmozó lakók alacsonyabb komfort fokozatú lakásba történő csere lehetőségének kidolgozása, egyedi szerződéskötések mellett. 37.táblázat Lakásállomány változása Csongrádon ( ) Forrás: Helyi Esélyegyenlőségi Terv Az önkormányzat szociális bérlakás állománya nagyságrendjét tekintve 150 körüli, mely a felmerülő igényeket nem elégíti ki, kb. 1/3-dal több igény merül fel e területen. Az igények elbírálása során a szakbizottság minden esetben véleményez az összes körülmény figyelembe vételével. A javaslatuk alapján dönt a polgármester a jogosultság megállapításáról. Az Önkormányzat ingatlanvagyon összesítőjét lásd a mellékletben! Egyéb bérlemények Az önkormányzat üzleti vagyonának nagy része jelenleg is bérbeadásra kerül, egy kisebb részét maga hasznosítja. A tervek szerint a jövőben is a bérbeadással történő hasznosítás a cél. Az önkormányzati tulajdonú földterületek szintén bérbeadásra kerülnek, illetve a kisebb területű vagy zártkerti ingatlanok a vagyonrendeletnek megfelelő értékesítése a cél Intézményfenntartás Önkormányzati fenntartás 38. táblázat Az Önkormányzat intézményei Csongrádon (2013): Megnevezés 2013 Polgármesteri Hivatal Önállóan működő és gazdálkodó intézmény Homokhátsági Regionális Tulajdonközösség Gesztora Intézménye Hulladékgazdálkodási Beruházás Önállóan működő intézmény Városellátó Intézmény településüzemeltetési közszolgáltatás feladatok, iskolai étkeztetés Önállóan működő és gazdálkodó intézmény

110 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 110 Csongrádi Óvodák és bölcsődék Igazgatósága Óvodai nevelés, bölcsődei ellátás Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum Csongrád Város Védőnői Szolgálata Családi,- ifjúsági-, nővédelmi-, egészségügyi gondozás Csongrádi Alkotóház Alkotó művészeti tevékenység Szociális Ellátások Intézménye Piroskavárosi Idősek Otthona Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Csongrád és Csanytelek Ivóvízminőség-javító Önk. Társulás Összesen Önállóan működő intézmény Önállóan működő intézmény Önállóan működő intézmény Önállóan működő és gazdálkodó intézmény Önállóan működő és gazdálkodó intézmény jétől Önállóan működő és gazdálkodó intézmény jétől Önállóan működő és gazdálkodó intézmény ( től Önállóan működő és gazdálkodó intézmény ( től) 7 önállóan működő és gazdálkodó 4 önállóan működő intézmény Forrás: Önkormányzat adatközlése Az intézményekkel kapcsolatos megvalósult és tervezett fejlesztéseket részletesen az Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere c. fejezet tartalmazza. Az intézményfenntartás részletes adatait lásd Csongrád Város Önkormányzata 2013 évi zárszámadás, beszámoló, és mellékletei c. dokumentumban! (elérhető: Csongrád Város Önkormányzata) Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik. Ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. Egyrészt a város részt vett a panelprogramban, másrészt a város az elmúlt időszakban számos energetikai megújítást hajtott végre az intézményeiben (lásd Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere).

111 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Településüzemeltetési szolgáltatások A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok, szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). Az önkormányzat ezen feladatokat, összetettségük miatt több, az önkormányzat többségi tulajdonában álló/ közszolgáltatóként megbízott cégen keresztül látja el: Csongrádi Városkép Nonprofit Kft. Csongrádi Városellátó Intézmény Csongrádi Közmű Szolgáltató Kft. Dr. Szarka Ödön Kistérségi Egészségügyi Szolgáltató Kft. Közműszolgáltatók jegyzéke: Víz- és szennyvíz: - ALFÖLDVÍZ Zrt. 3.sz. Területi Divízió. Villamos energia: EDF DÉMÁSZ Zrt. Hálózati Elosztó Kft. Csatlakozási Iroda. Közvilágítás: EDF DÉMÁSZ Zrt. Önkormányzati Kapcsolatok és Közvilágítási Iroda. Gázellátás: ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Szentesi Üzemegysége Távfűtés: Szentes Városi Szolgáltató Kft. Távközlés, multimédia: INVITEL Távközlési Zrt.; OPTICON Kft.; OPTANET Kft.; HUNGARO POWER Kft.; UPC Magyarország Kft.; MÁV Lakásszövetkezet Kábel TV; TvNetTel Kft. Közösségi közlekedési szolgáltató: Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt Táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el, a Tisza jobb partján található. A település természeti-táji adottságait jórészt az Alsó- Tiszavidék középtájon belül a Dél-Tisza-völgy kistáj jellegzetességei határozzák meg. A Bokros környéki, Tiszától távolabb fekvő településrész nyúlik át a Duna-Tisza közi síkvidék középtájhoz

112 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 112 tartozó Pilis Alpári-homokhát kistájba, illetve a Ny-i peremterülete a Kiskunsági löszös hát kistájhoz tartozik. A Dél-Tisza-völgy 1008 km 2 -nyi területe Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el, Cibakházától a déli államhatárig nyúlik. 9. térkép Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből Forrás: Domborzat és talajviszonyok Magyarország legalacsonyabban fekvő kistája, magassága mbf között változik, kis relatív reliefű ártéri szintű síkság. Tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek, folyómedrekkel, morotvákkal gazdagon behálózott. A kistáj 83 m alatti részei a folyószabályozások előtt általában időszakosan vízzel borítottak voltak. A Tisza-völgyben a területet, az infúziós löszös kiemelkedéseket kivéve, mindenütt holocén képződmények fedik, amelyek m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át. Legnagyobb arányban az öntés réti és a réti talajok fordulnak elő. A legnagyobb területi részaránnyal (43%) az öntés réti, és a réti (28%) talajok fordulnak elő. Mechanikai összetételük agyagos vályog és agyag, szénsavas meszet nem tartalmaznak, helyenként erősen savanyúak. A legkedvezőbb termékenységű csernozjom talajok a kistáj területének csak 13 %-án találhatóak meg. Ezek közül a löszös üledéken képződött alföldi mészlepedékes csernozjom, a réti csernozjom, és a mélyben sós réti csernozjom talajok fordulnak elő. A parti dűnék humuszos homoktalajai 3%-ot tesznek ki, zömmel szántóként és szőlőként hasznosítják. A szikes talajok változatos besorolásúak, szolonyecek, szoloncsák-szolonyecek fordulnak elő legnagyobb területi arányban, melyeket többnyire legelőként hasznosítanak. További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a részben Éghajlat A település és környékének éghajlatára a meleg, száraz éghajlat jellemző.

113 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 113 Éves napfénytartam Csapadék Szél Az éves napfénytartam óra között változik, ezen belül nyáron valamivel több, mint 810, télen pedig 190 óra napsütés a valószínű. Az évi középhőmérséklet 10,4-10,6 C, hőmérséklet évi vegetációs időszaki átlaga 17,6 C. A 10 C-os napi középhőmérséklet átlépésének tavaszi-őszi határnapja ápr.1. és okt A 10 C-ot meghaladó középhőmérsékletű napok száma nap közötti. A fagymentes időszak ápr. 5-8-án kezdődik, és okt körül ér véget. A településen és környezetében a legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 34,0 C, míg a leghidegebb téli napok minimumainak átlaga -16,5 C körüli. A csapadék évi összege átlagosan mm, melyből a vegetációs időszakban mm eső valószínű. A településen és környezetében a hótakarós napok száma nap körüli és az átlagos maximális hóvastagság cm. Az éghajlat a szárazságtűrő növényfajok termesztéséhez megfelelő. Az uralkodó É-i, ÉNy-i mellett gyakoriak még a D-i, DK-i irányú szelek is. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli Vízrajz Csongrád területe a Tisza és Körös vízgyűjtőjéhez tartozik, vízrajzát csatornák, holtágak, bányatavak gazdagítják. A Tiszán a nagy árvizek nyár elején, az utóbbi évtizedekben inkább tavasszal szokásosak, míg a kisvizek nyár végén, ősszel gyakoriak. Vízminőségét tekintve a Tisza II. a csatornák III. osztályúak. Csongrád meghatározó vízrajzi eleme a Holt-Tisza. A Tiszamenti holtágak a folyószabályozási tevékenység következtében, átvágások eredményeként jöttek létre. A holtágak állapota, veszélyeztetettsége a szerves és kémiai szennyeződése lényegesen csökkent a kiépült szennyvízcsatorna, illetve rákötések hatására. A Tisza ezen a szakaszán számos mellékfolyás vizeit veszi fel; jelentősebb vízhozammal csak a Tisza balparti vízfolyások rendelkeznek, míg a jobboldalról érkezők csak kisebb mellékvizek. Csongrád település jelentősebb csatornája a Felső-főcsatorna. A Tiszát végig árvízgátak kísérik. A belvízelvezető csatornahálózat hossza meghaladja a 900 kmt. A kisvizek átemelését 39 szivattyútelep végzi. A kistájnak nagyszámú tava van, részben természetesek, de sok a levágott meander és újabban a mesterséges tározó és halastó. 10. térkép Csongrád és környékének vízrajza

114 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 114 Forrás: A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az fejezet tartalmazza. Növényzet Növényzet A Tisza-völgyi térség holocén ártér, ahol a vegetáció mintázata a vízgazdálkodás, morfológia és tájhasználat függvénye. A hullámtér fő potenciális vegetációja elsősorban fűz-nyár ligeterdő, a keményfás erdők aránya alacsony, gyakoriak a nemesnyár telepítések. A kezeletlen gyepek, szántók özöngyomfajokkal borítottak. A hullámtérben gyakoriak a morotvák, kubikok mételykórósvirágkákás mocsarai, az eutróf hínár továbbá a magassásosok és ecsetpázsitos mocsárrétek. A nyugati külterületek már inkább kultúrtáji jellemzőket mutatnak. A mentett oldal jelentős része becsatornázott szántó. A dombsági részek sztyeprétjei és sztyepcserjései, majd a homokhátság homokpuszta-gyepjei és sztyeprétjei, a homoki tölgyesek, a zárt kocsányos tölgyesek, cserjés erdőszegélyek és szikesek, láprétek, mocsárrétek, magaskórósok jellemzőek a tájra. Az özönfajok (pl. zöld juhar, bálványfa, gyalogakác) térhódítása itt is jelentős Állatvilág Csongrád település gazdag élővilágát elsősorban a Tiszának, és holtágainak, a sokszínű vizes élőhelyeknek köszönheti. A Tisza parti ligeterdőkben számos énekes madár, köztük a fülemüle, füzike, őszapó, barátcinege fészkel, a fákon szürke gémek, kormorán, kócsagok, fekete gólya, bakcsó és megannyi vízi madár talál itt élőhelyet. A dús vízparti növényzetben szárcsák, vízityúkok, gázlómadarak fordulnak elő. A csatornát kísérő parti sáv búvó- és fészkelő-helyet nyújt számos madárfajnak. Rovarevő madárfajok közül fakopáncs fajok, énekes rigó, fülemüle, ökörszem, rövidkarmú fakusz is gyakoriak. A vízterek környékén a fokozottan védett vidra nyomaira bukkanhatunk, a közelmúltban a hódok visszatelepítésére is történtek kísérletek. A még közel természetes állapotban fennmaradt,

115 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 115 egyedülállóan gazdag élővilággal rendelkező ártéri erdők, holtágak, kubikgödrök gazdag hüllő, kétéltű, madár, és halfaunájának megőrzése kiemelt feladat. A hüllők közül megtalálható a mocsári teknős és a vízisikló. A vízterek természetes halfaunája is gazdag. A Tisza, a holtágak halállománya igen változatos képet mutat. A Tisza város alatti szakasza kövezéssel van borítva, amely nagyon jó haltartó. Jelentős a keszegzsákmány, süllő, csuka és a ponty. A város feletti szakaszon, az Öregszőlők alatt kecsege, a Körös torkolatánál süllő, harcsa, és balín is előfordulhat. A holtágakban legjellemzőbb elsősorban a ponty, és a busa, de jelentős számban található itt csuka, süllő, kárász, keszegfélék. A térségben megfigyelt védett fajok közül 87 faj a madár - közöttük 10 faj fokozottan védett (kis kócsag, nagy kócsag, fekete gólya, fehér gólya, kanalasgém, fattyúszerkő, gyurgyalag, kuvik, rétisas, gólyatöcs). A többi védett fajok közé emlősök, hüllők, kétéltűek, rovarok és növények tartoznak. A rovarvilág legismertebb tagja a tiszavirág (Palingenia longicauda). A terület elsősorban apróvadakban gazdag, fácán, fogoly, nyúl, és az őz állomány is jelentős. Tájtörténet Tájhasználat, tájszerkezet Csongrád természetföldrajzi helyzete, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, a környező talajok termőképessége, a felszíni vizek bősége meghatározták a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. A település térsége már az Őskor óta lakott volt. Az itt élő szlávok a maguk nyelvén sernigrádnak (fekete várnak) nevezték el a földvárat, amely egyben a mai Csongrád elnevezés alapja is. A XI.-XII. században gyors fejlődésnek indult várost a tatárok 1241-ben kirabolták, feldúlták, a település ekkoriban elnéptelenedett. Zsigmond király uralkodása alatt a helység újból városi rangot ért el, de továbbra is a szegedi várhoz tartozott. A török uralom alatt a város erődítményét felújították, templomát megerősítették. A 15 éves háború idején ( ) a környék települései elpusztultak. Evlia Cselebi viszont már 1665 körül a városban kis földvárról, mecsetekről, dzsámi kolostorról, medreszéről, elemi iskoláról, fogadóról és kicsiny bazárról tesz említést. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc bukása után gróf Károlyi Sándor a császárnak tett kiváló szolgálataiért jutalomként kapta meg a várost. A hétezer lelket számláló település 1747-ben vásártartási jogot nyert. Az es szabadságharc során a csongrádiak fellázadtak az osztrákok ellen, akik megtorlásul a szabadságharc utolsó napjaiban felgyújtották a várost. Csongrád népe azonban rövid idő alatt újjáépítette a települést.

116 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Csongrád és környékének térképe között Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe A település a történelem során mindig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A termőterületek növelése érdekében már a gabonakonjunktúra idején megindultak a kezdetleges és helyi jellegű árvízvédelmi munkálatok, mocsárlecsapolások, a fokok és erek elvágására tett kezdeményezések. Ezek hatása nemcsak lokálisan jelentkezett, hanem az egész vízgyűjtő területen. Ezek a végérvényesen visszafordíthatatlan folyamatok gyakorlatilag maguk után vonták az egyetlen megoldást, az árvizek elleni összehangolt, az Alföld egészére kiterjedő vízrendezési munkálatok tervezését és végrehajtását. Az átfogó vízszabályozási munkák 1830-ban kezdődtek meg és a XX. századra véglegesen lezárultak. A folyószabályozásig a Köröszug mocsárvidék volt. A Tisza és a Körös vizei szabadon járták a vidéket. A Tisza több helyen szigeteket is épített. Ilyen pl. a Kablát-sziget vagy a Lófogó-sziget. A Lófogó-sziget onnan kapta nevét, hogy amikor a Tiszán még lóvontatás volt, a lovakat itt legeltették. A folyamszabályozással a táj gyökeresen megváltozott. A 19. század közepétől megvalósított folyószabályozások és vízrendezések gyökeresen megváltoztatták a terület vízviszonyait. Az 1846-ban megindult átfogó Tisza-szabályozás a Csongrád megyei szakaszon 1856-ban kezdődött el. A Tisza túlfejlett kanyarulatait átvágták (11 átvágással 58 km-rel rövidítették), és a folyót töltések közé szorították, amivel a megye felét mentesítették az ismétlődő elöntésektől. Miközben a tájformálódásban meghatározó szerepet betöltő folyóvízi tevékenység a korábbi töredékére szorult vissza - gyökeresen megváltoztatva a természetes élővilág létfeltételeit - elődeink kiterjesztették a gazdálkodás színterét a vízmentesített területekre (s ezáltal megteremtették egy új veszély, a belvíz természeti alapjait is). A munkálatok során holtágak keletkeztek. A gátak építéséhez szükséges föld kitermelésével pedig kubikgödrök jöttek létre, amelyek később értékes vizes élőhelyekké váltak. A gát megépítésével a holtágak egy része a hullámtéren maradt, így ezek az árvizek idején bőséges vízellátásban részesülnek. Ezek a holtágak: a Szakadás és a Nagy-Gombás. A holtágak másik csoportja a hullámtéren kívül rekedt. Ezek az ún. mentett oldali holtágak. A feltöltődési folyamat sok holtág esetében nagyon gyors, s vízutánpótlásuk sok esetben nem megfelelően megoldott. Még mindig felfedezhető a folyamszabályzás előtti Körös-torok egykori belső deltája. A folyó ugyanis a Zsinazugot elhagyva ágakra bomlott. A nyugati ágrendszerhez tartozott a Szakadás és

117 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 117 Tájhasználat, tájszerkezet a Dög-Körös, a keleti ághoz pedig a Kurca, amely a körösi nagy árvizek levezetésében volt fontos. Csongrád az 1920-as évektől gyors fejlődésnek indult, közmű- és útfejlesztések történtek a városban, amelynek végleg megszűnt Szentestől való függése. A 30-as évek gazdasági válságának pozitív vonása volt, hogy a szegénységenyhítő közmunka akciókat a város vezetése a közterületek rendezésére, járdák, utak építésére, parkosításra fordította. E tudatos törekvéssel olyan városkép alakult ki, mely mind a mai napig harmonikus, a közérzetre kellemesen ható látványt nyújt a szemlélőnek. A szocialista időszakban a földek döntő hányada szövetkezeti tulajdonba került, s az addig vidéken munkát vállalók foglalkoztatására új üzemek telepítése kezdődött el. A rendszerváltás után az üzemek túlnyomó többsége a privatizáció következtében átalakult, egy részük meg is szűnt. A termőhelyi adottságok és az ahhoz igazodó, jellemző tájhasználat alapján a csongrádi táj négy meghatározó tájszerkezeti egységre osztható fel: A változatos ártéri karakterű Tiszán túli területek jellemzően szántóföldi növénytermesztésre és gyepgazdálkodásra használt területei. Tisza és a Körös hullámtere, meghatározóan erdőterület, amelynek ökológiai, táj- és természetvédelmi, valamint turisztikai jelentősége egyaránt kiemelkedő. A várostól északnyugatra elterülő homokhát az Öregszőlők, a Halesz területét, Bokros térségét és a Külső-járást foglalja magában. A Bokrosi úttól és a 451-es úttól délnyugatra elterülő tájszerkezeti egységben a szikes legelők mozaikos rendszere és tanyavilága meghatározza a táj karakterét. A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. Csongrád térségében a mezőgazdasági tájhasználat dominál, a termőterületek legnagyobb hányada nem öntözött szántóterület. A csongrádi szőlőtermesztés és hozzá kapcsolódó borászat, pincészet, a minőségi vörösborok nemzetközi hírűek. A kékszőlő termesztésből a nagy múltú kadarkát kis területre szorította vissza a kékfrankos, de termelnek merlotot, oportót, zweigeltet, és különféle csemegefajtákat is. A szőlőtermesztés mellett elterjedt és egyre inkább fejlődő agrárágazat a fóliás zöldség- és gyümölcstermesztés is. A kisparcellás, zártkertes térségek (komplex művelésű szerkezetű területek, tanyacsoportok) és a kiterjedt szőlősök az Öregszőlők és Bokros térségében dominálnak a Tisza-völgy mentén. A szántóföldeket kisebbnagyobb gyepgazdálkodási területek (rétek, legelők) tagolják, amelyek néhol természetközeli állapotokban maradtak fenn. A térség erdősültségi aránya igen alacsony, túlnyomórészt folyó melletti galéria erdők, továbbá szétszórt, kis területű gazdasági erdők és városi parkerdők tagolják a tájat. Csongrád városa az Alföldi településekre jellemzően nagy kiterjedésű határral rendelkezik. A hektáros igazgatási területéből hektár a külterület és 892 hektár a zártkert területe. A meghatározóan a Tisza és a Körös, továbbá a belvizek által befolyásolt rendkívül változatos termőhelyi adottságok a tájhasználat nagy változatosságát, az agrárgazdaság sokszínűségét alakította ki a történelem során. A réti talajok, az öntés talajok, a szikes talajok, a homok talajok és a csernozjom talajok eltérő termőhelyi adottságaihoz igazodó termelési szerkezet a művelési ágak arányában is megmutatkozik A Tiszán túli területek jó minőségű termőterületein a szántóföldi növénytermesztés és a gyepgazdálkodás a meghatározó. Az összefüggő mezőgazdasági területeket a Mámai Holt- Tisza, az Ellési Holt-Tisza galériaerdőkkel övezett vízfelületei, nádasai és a Körös holtágainak ligetes mocsarai teszik változatossá. A terület súlypontjában mezőgazdasági üzemközpont

118 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 118 biztosítja a szántóterületek és gyepterületek művelését. A Nagyrét és a Mámai-rét tanyaszerkezete jóval ritkább a Tisza túloldalán levő tanyarendszernél, ami az árvízi veszélyeztetettség és a megközelítési nehézségek következménye. A Tisza és a Körös hullámtere meghatározóan erdős terület, amelynek ökológiai, táj- és természetvédelmi, valamint turisztikai jelentősége egyaránt kiemelkedő. A város 1407 ha összes erdőterületének nagy része a hullámtéren található. A hullámtérrel való szoros ökológiai kapcsolat miatt ebbe a tájszerkezeti egységbe sorolható az északnyugati határon Bokros-puszta természeti értékekben rendkívül gazdag térsége, ahol a vízfelületek, lápok, rétek rendszere kiemelkedő ökológiai, természeti érték. A város keleti határán ide sorolható a Csongrádi Holt-Tisza és a közrezárt mezőgazdasági terület, amelyet ugyancsak a szerves ökológiai kapcsolat igazol. A várostól északnyugatra elterülő homokhát az Öregszőlők 892 ha zártkerti területeit a Halesz szőlők területét, Bokros térségét és a Külső-járást foglalja magában. Ez a tájszerkezeti egység a Csongrádi történelmi borvidék területe, ebből adódóan itt található a város 1120 ha szőlőterülete. A tájkarakter szempontjából élesen elválik egymástól az Öregszőlők, Erzsébeti szőlők volt zártkerti területe a zártkerten kívüli területektől. A felaprózódott kertes területeken a történelmi csőszkunyhók, a lakótanyák, üdülőtanyák, a zártkerti gazdasági épületek és a nyaralók egyaránt megtalálhatók. A Bokrosi úttól és 451-es úttól délnyugatra elterülő tájszerkezeti egység tájhasználatát a belvíz határozta meg. A belvíz által nem veszélyeztetett magasabb területeken a szántóföldi növénytermesztés, a laposokon, lefolyástalan területeken a gyepgazdálkodás és az ehhez kötődő állattenyésztés volt meghatározó. A belvízelvezető csatornahálózat kiépítésével a gyepek aránya ugyan csökkent, de a szikes legelők mozaikos rendszere továbbra is meghatározza a táj karakterét. A tájszerkezeti egységen belül a mezőgazdasági majorok rendszere is a legelőkhöz igazodva alakult ki. A tanyavilág átszövi a teljes tájszerkezeti egységet. A nagy távolságok miatt itt különösen kedvezőtlen a dűlőutak rossz állapota, a tanyák ellátása. A tanyarendszer egységes mezőgazdasági funkciója felbomlott, a hajdani lakófunkcióval szerves egységben levő családi mezőgazdasági üzemközpontok többirányú funkciókeveredése figyelhető meg.

119 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Csongrád és környékének tájhasználati térképe Forrás: Corine Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény alapján a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel (MTv.) módosított Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) a térségi jelentőségi tájképvédelmi terület övezetét megszüntette és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének szabályozását bevezette. A megyei területrendezési tervek felülvizsgálatáig a településrendezési tervekben a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozó területeket a területen illetékes Nemzeti Parkok adatszolgáltatása alapján kell pontosítani. Az Országos Területrendezési Terv alapján Csongrád közigazgatási területén a Csongrádi Kónyaszék Természetvédelmi Terület, a Tisza és a Tisza holtág-rendszerének környezete a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének része.

120 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Csongrád Forrás: OTRT Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve Csongrád közigazgatási területén a Tisza menti területeket, a város déli határát és a Csongrádi Kónyaszék Természetvédelmi Terület környezetét a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetének részeként határozta meg. 14. térkép Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Forrás: Csongrád Megye Területrendezési Terve Natura Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen A Natura 2000 területek egyrészt a Tisza árterét kísérik, másrészt, az országos természetvédelmi oltalom alatt is álló Kónya-szék területére terjednek ki. Csongrád közigazgatási területét az alábbi Natura 2000-es területek érintik:

121 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 121 Különleges madárvédelmi területek: Alpár-Bokrosi Tisza-ártéri öblözet (Csongrádi Nagyrét) (HUKN10004) Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007) Csongrád-Bokrosi Sóstó (HUKN30001) Közép-Tisza (HUHN10004) Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek: Alsó-Tisza hullámtér (HUKN20031) Csongrád-Bokrosi Sóstó (HUKN30001) Csongrádi Kónya-szék (HUKN20029) Közép-Tisza (HUHN20015) Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözet (Csongrádi Nagyrét) (HUKN20028) A Natura 2000 élőhelyeken a következő közösségi jelentőségű élőhelytípusok fordulnak elő: 39. táblázat: Közép-csongrádi szikesek közösségi jelentőségű élőhelytípusai (a legjelentősebbek) Kódszám közösségi jelentőségű élőhelytípus Reprezentativitás %-os aránya Alsó-Tisza hullámtér (HUKN20031) 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus 12 excelsior) alkotta 10 B C ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition 5 növényzettel 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 3 Csongrád-Bokrosi Sóstó (HUKN30001) 1530 * Pannon szikes sztyeppék és mocsarak n.a. Csongrádi Kónya-szék (HUKN20029) 1530 * Pannon szikes sztyeppék és mocsarak * Síksági pannon löszgyepek 4 Közép-Tisza (HUHN20015) 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 20 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus 10 excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 1530 * Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 5 Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözet (HUKN20028) 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus 5 excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition 4 növényzettel 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 2,5

122 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 122 A különleges madárvédelmi területek kijelölését indokolta: Alpár-Bokrosi Tisza-ártéri öblözet holtágakkal, morotvákkal, ártéri mocsarakkal, puhafás ligeterdőkkel, faültetvényekkel, égeres-kőrises láperdőkkel, ártéri kaszálókkal és szántókkal borított területén egyaránt jellemzőek az erdők, nedves rétek és vizes területek madárfajai. Jelentős gémtelepnek élőhelyei alakultak ki. Az Alsó-Tisza-völgy rendkívül változatos madárvilágnak ad otthont mind fészkelési, mind vonulási időben. Az ártéri erdőkben és a halastavakon több gémtelep is található. A vonuló és telelő madárvendégek az évszaknak megfelelően tavasszal inkább a szikes pusztákon, nyáron és ősszel a halastavakon, télen pedig a Tiszán gyülekeznek. Jelentős az itt fészkelő és telelő rétisasállomány. Az ártéri erdők és pusztai fasorok fészkelő madarai a közeli pusztákra, halastavakra és szikesekre járnak ki táplálkozni, így a terület madártanilag szerves egységet alkot. A Csongrád-Bokrosi Sóstó fészkelő és telelő vízimadár állománya jelentős. A Közép-Tisza gémtelepei, feketeharkály-, feketególya- és rétisas-állománya jelentik legjelentősebb értékeit. Nagyszámú partifecske és jégmadár él a területen. 15. térkép Csongrád és környékének Natura2000-es területei Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Csongrád közigazgatási területén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága az illetékes. Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek: Csongrádi Kónyaszék Természetvédelmi Terület - ősgyep (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága)

123 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 123 Ex lege szikes tó Csongrád-Bokrosi Sós-tavak (Kiskunsági Nemzeti Park) - Kis-Sóstó ex lege szikes tó (14 hektár) - Névtelen ex lege szikes tó (38 hektár + 6,8 hektár + 1,4 hektár) - Bokrosi Holt-Tisza ex lege láp csongrádi része (kb. 120 hektár) - kunhalmok A Csongrádi Kónyaszék TT területe még ma is őrzi a szikes pusztai táj jellegzetes felszíni formáit és élővilágát. Növényzete a szikes pusztákon megszokott képet mutatja. A Duna-Tisza közi hátságot kelet felé elhagyva a homokbuckákkal tagolt vidék megváltozik, löszös, homokkal fedett hordalékkúp síkságra érünk. A lankás hátak között időszakosan vízzel borított szikes laposokat találunk. Ezek egyike az 1998-tól védett 485 hektáros csongrádi Kónya-szék. A múlt század végén a Csongrád Kiskunfélegyháza vasútvonal megépítésével alapvetően megváltozott a táj arculata. A vasút két részre osztotta a hajdan egységes területet, és ezzel megváltoztatta a felszíni vizek mozgását is. A később épített lecsapoló csatorna aztán szinte teljesen kiszárította ezt a vidéket. Így a hajdani víz gazdag állapotok ma már csak foltokban, és csak kedvező időjárási feltételek között figyelhetők meg. Ennek ellenére a Kónya-szék egyes részein tavasszal jelentős vizek gyűlnek össze az itt költő parti madarak nagy örömére. A védett terület még ma is őrzi a szikespusztai táj jellegzetes felszíni formáit és élővilágát. Növényzete a szikespusztákon megszokott képet mutatja. A hátakon löszgyepek maradványaira bukkanhatunk. Az intenzív legeltetés miatt a tipikus lösznövények szinte eltűntek. Néhány gyakoribb faj, pl. a koloncos legyezőfű vagy a lila ökörfarkkóró azért megtalálható. A hátas részeket a vakszikes laposoktól magas szikpadkák választják el. A nagy vakszikes foltokat szikerek és szikes mocsarak tarkítják. Itt elsősorban a sótűrő bárányparéj, a pozsgás zsázsa, a mézpázsit, a fehér tippan és a nedvesebb foltokban a zsióka jellemző. Valaha ezekben a laposokban nyár közepéig is megmaradtak a felszíni vizek. A változatos élőhelyek és a mikrodomborzat miatt a Kónya-szék állatvilága igen gazdag. Eddig 84 madárfajt figyeltek meg ezen szántóföldek közé ékelt területen. 16. térkép Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen

124 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 124 Magterületek Ökológiai folyosók Pufferterületek Ökológiai hálózat Csongrád külterületének nagy kiterjedésű, természetvédelmi kijelölésű és egyéb természetközeli területe része az országos ökológiai hálózatnak. Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak, melyek megtalálhatók a település területén és a környező területeken. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhelykomplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. 17. térkép Település és környékének természetvédelmi területei Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

125 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Egyéb természeti értékek Természeti értékek helyi védelme Védett természeti területek: Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület Vidre-ér Elléspart A Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesületének kezdeményezésére Csongrád Város Önkormányzata képviselőtestületének rendeletével 1996.január 1-től helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A 806 ha területű Csongrád Nagyréti TT a Dél-Tisza-völgyben, az ún. Körös-zugban helyezkedik el, délről a Tisza, keletről a Körös öleli körül. A város felől a csépai fahídon át közelíthető meg. A területen eddig 107 védett állat- és növényfaj feltárása történt meg. Az országos védelmet nem élvező természeti értékeket - Serház-zugi holtág, Bokros-puszta, Györfös, Bokrosi nagysóstó, Bartók rét - a hatályos településrendezési terv helyi védelemre javasolt területekként határozza meg. Természetvédelmi jelentőségük miatt kezdeményezni kell ezen területek helyi vagy országos védelem alá helyezését. A védett és a védelemre javasolt területeken kívüli természetközeli állapotú területeket az értékeik megtartása érdekében a rendezési terv védendő területhasználatú területként határozza meg Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése Csongrád külső területe hektár, központi belterülete 965 hektár - egyéb belterülete (Csongrád-Bokros a várostól 11 km) 83 hektár. A három kilométer hosszan a Tiszára simuló, majd attól elválva még több mint két kilométeren nyugat felé kihúzódott várostest egyetlen markáns tengelyre fűződik fel. Csongrád karakteres legyezőszerűen szétterülő szerkezete a tipikus sugárirányú mezővárosi fejlődés és a Tisza folyása, majd a vasút szabta korlátok következménye. Maga a vasút a város déli-délnyugati irányú terjeszkedésének lehetőségét hosszú időre ellehetetlenítette. A vasút nem csupán önmagában jelent korlátot, hanem mindazokkal a jellegzetes perifériajelenségekkel együtt, amelyek a vasút mentén és a tőle délre fekvő erősen belvizes területen kialakultak-kialakulhattak. A belterület egészen a legutóbbi időkig keletről nyugat felé fejlődött és csak a hatvanas évektől vált műszakilag lehetővé a Bökény városközpont közeli területeinek belterületi fejlesztése. A belterülettől sugárirányban futnak szét azok az utak, amelyek a várost bekapcsolják a térségi hálózatokba és egyúttal a tanyavilág feltárását is biztosítják. Csongrád agráriumának termelési szerkezete eltér a megszokottól: kevesebb a gabonaféle, több viszont a gyep, a szőlő és sajnos a parlagon hagyott terület. Csongrád birtokstruktúrája az ország más részeihez képest is fenntarthatatlanul elaprózott. A város léptékéhez mérten rendkívül nagy kiterjedésű zártkertben, aggasztóan nagy a felhagyott, műveletlen területek aránya, csökkent a zártkerti földhasználat iránti kereslet. A 451-es úttól DNy-ra fekvő területeken a rendszerváltozás és az ezt követő tulajdonváltozás óta a legeltetéses állattartás volumene nagymértékben csökkent, ami a természeti értéket és tájképi értéket jelentő legelők fenntartását veszélyezteti. A majorok nagy része visszafejlődött, pusztuló állapotban van. Csongrádnak a vasút mentén hosszan elnyúló délnyugati pereme a város legtöbb konfliktussal terhelt területe, különösen a vasúttól délnyugatra fekvő terület, ahol az önmagukban is igen

126 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 126 kedvezőtlen szerkezetű, műszaki állapotú lakóterületek, szennyezett tavak, temetők, alulhasznosított iparterületek közé ékelődnek. A város másik területhasználati konfliktusgóca a Körös-toroki üdülőterület, ahol az ártéri fekvés, a szélsőségesen különböző dinamikájú üdülési formák keveredése, az ipari üzem közelsége, az épületállomány elértéktelenedése, az infrastruktúra elégtelensége halmozódik a természeti értékekben gazdag és tájképi értelemben is nagyon értékes Tisza parti területen. A város belterületéhez kapcsolódó holtág romló állapotban van, vízminősége egyre rosszabb, feliszapolódása miatt a vízfelület csökken, jóléti hasznosítása megoldatlan. Ezért meghatározóan fontos a holtág frissvízellátásának megoldása. A holtág által közrezárt Kisrét területén zártkertesedési folyamat indult meg, ami városfejlesztési szempontból rendkívül kedvezőtlen, de természetvédelmi szempontból sem szerencsés. A tájhasználati konfliktusok az alábbiakban foglalhatók össze: Alacsony erdősültség és fásítottsági arány a külterületeken és ebből fakadó deflációveszély Belvízveszélyes területek Természetvédelmi értékeket veszélyeztető tájhasználatok (mezőgazdaság, rekreáció) A legeltetéses állattartás visszaszorulása a természeti-és tájképi értéket jelentő legelők fenntartását veszélyezteti. Gyomosodás, idegenhonos növényállomány térhódítása A beépítésre szánt területek terjeszkedése a termőterületek csökkenését, és az élőhelyek beszűkülését eredményezheti. Felhagyott hulladéklerakó, a bányatavak környezete rendezetlen A nagy kiterjedésű zártkertben jelentős a felhagyott, műveletlen területek aránya Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek, a jelentős zöldfelületű létesítmények kertjei (pl. különleges területek temető, sport- és rekreációs területek; oktatási- és egészségügyi létesítmények kertjei, stb.), lakókertek, erdő- és mezőgazdasági területek (kiskertek), vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok, valamint nem utolsó sorban a mezo- és mikroklimatikus viszonyokat is befolyásoló, ökológiai és rekreációs értékű környezeti elemként a felszíni vizek. A város lakóterületeinek környezetminősége a megfelelő infrastruktúra ellátás mellett meghatározóan függ a közterületek kialakításától, állapotától, a megfelelő területű és minőségű (biológiailag aktív, funkcionálisan jól kialakított, gondozott), jó városszerkezeti elhelyezkedésű zöldfelületi elemekből álló zöldfelületi rendszer helyi sajátosságaitól. A város belterületi zöldfelületei többségükben megfelelően gondozottak.

127 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 127 Csongrád területén a környezetminőséget befolyásoló belterületi zöldfelületi adottságok kedvezőek, az utcafásítások rendszere a városközpont környezetében kialakult, gyakran kimagasló városképi értéket képviselnek, de több utcában nincs megfelelő fásítás, annak ellenére, hogy a fásításhoz szükséges útkeresztmetszet megfelelő. A lakóterületi zöldterületek, közkertek jelentős funkcionális fejlesztési potenciállal rendelkeznek, aminek megvalósításához azonban pályázati támogatás, illetve az önrészhez önkormányzati költségvetési fedezet szükséges. A meglévő belterületi zöldfelületek a település mezo- és mikroklimatikus jellemzőit, a városklímát jótékonyan befolyásolják. Zöldterületek közparkok, közkertek (közterületi közcélú, közhasználatú zöldfelületek) A városnak több nagyobb, színvonalasan kialakított közparkja, városi tere van, Kossuth tér, Szentháromság tér, Dózsa György tér. Kisebb városi zöldfelületek, közkertek a Hunyadi tér, a Rókus tér, a Kereszt tér, a Szent János tér, a Piroska János tér. A Kossuth tér rekonstrukciójának utolsó szakasza is befejeződött, aminek eredményeként javult a tér környezetében lévő zöldfelületek területi aránya. A Kossuth tér és a Szentháromság tér a városközpont két színvonalas kialakítású városi közparkja, dísztere. A Tisza és ártéri területei, a Holt-Tisza és a Körös menti zöldfelületek a település zöldfelületi rendszerének igen értékes elemei, amelyek ritka növény-, valamint vízi és nádi madárfajoknak is élőhelyet nyújtanak az ember által nem zavart parti területek környezetében. Az egyes városrészek és meghatározó zöldfelületei: A Belvárosi városrész a város központja, kereskedelmi és szolgáltatási szempontból is. A városrészben található a város több jelentős turisztikai látnivalója is. Minden irányból idegenforgalmi jelentőségű területek, intézmények kapcsolódnak hozzá: Keletről a Körös-torok, Délről az Ifjúság tér és a sportközpont, valamint a Serházzugi Holt-Tisza az Aranyszigettel, Északon a Tisza-gát valamint a pontonhídon/kompon át elérhető Nagyrét, Nyugatról pedig a Körös-toroki Gyógyfürdő, strand és kemping. A város zöldfelületi rendszerében a Belváros városrész egyik meghatározó létesítmény a Dob utcára nyíló Csongrádi Gyógy- és Strandfürdő. Az Ifjúság téri közpark a város rendezvény tere, amelynek a kertépítészeti kialakítása egyszerű, jellemzően kevés fával beültetett, gondozott gyepes zöldterület. A városközpont nagyobb kiterjedésű zöldterületei, közparkjai az értékes faállományú, jelentős kondicionáló hatású és településképi értékű Szentháromság tér (játszó tér is kialakításra került), a Városháza és a Nagyboldogasszony római katolikus műemlék templom környezetében lévő reprezentatívan megújított, örökzöldekkel dekoratívan fásított Kossuth tér, mint városi főtér és a szintén jelentős faállományú Dózsa György tér (játszó tér is kialakításra került). A városrészben több kisebb zöldterület is Hunyadi tér, Rókus tér, Kereszt tér, Szent János tér - a lakosság rendelkezésére áll. A városrész egyik kis területű lakóterületi közkertje a kertépítészetileg, illetve funkcionálisan kialakítatlan, de gondozott Kereszt tér. A városrész sajátos, területhasználati szempontból konfliktusgócnak számító része a Körös-toroki üdülőterület, ahol a hullámtéri fekvés, a szélsőségesen különböző dinamikájú üdülési formák keveredése, az iparterület, az infrastruktúra elégtelensége keveredik a természeti és tájképi értékekben gazdag Tisza parti területen. A Körös-torok területén strand és ifjúsági szórakozó helyek is lehetőséget nyújtanak a lakosság és az üdülőnépesség rekreálódásához. A Serházzugi Holt-Tisza az Aranyszigettel a horgászat, hobbikertészet, az evezőssport, a napi és hétvégi séták, szabadtéri programok számára nyújt jó lehetőséget. A városrészhez tartozó Bökény a város ingatlanpiaci szempontból legvonzóbb lakóterülete. A bökényi fejlesztéseknek azonban korlátot szabnak az örökségvédelmi és természetvédelmi

128 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 128 szempontok és a terület mély fekvése is, továbbá az a tény, hogy itt vannak a város legjobb termőföldjei. Bökényhez közvetlenül csatlakozik a Serházzugi Holt-Tisza az Aranyszigettel és a Kisréttel, amelyek kiváló lehetőségek a város extenzív rekreációs funkcióinak továbbfejlesztésére, megújítására, tovább növelve a Bökényi lakóterületek vonzerejét. A Belváros városrész északi részén, a Tisza-gáton a kerékpározásra, sétára nyílik lehetőség. A pontonhídon vagy kompon átkelve a Nagyrét területén a kerékpározás és a sétalehetőségek mellett a horgászat és a vadászat is lehetséges az ehhez szükséges feltételek megléte esetén. A Belváros városrészben lévő nagyvárosias lakóterületek a szocializmus idején, évvel ezelőtt épültek. Az épületek körüli közkertekben, az építés idején elültetett fák ma már többségükben kifejlett, városképi szempontból értékes egyedek. A közkertek funkcionális kiépítettsége, kertépítészeti kialakítása rekonstrukcióra, fejlesztésre szorul. A városközpontban a Fő út mentén, ahol a 451-es számú főút korábban áthaladt, az átmenő forgalomból eredő környezeti hatások, a légszennyezés- és zajterhelés hatása kedvezőtlenül befolyásolták az út közelében lévő beépített területek környezet minőségét. A város sűrűn beépített területeit elkerülő útszakasz megépítésével az átmenő forgalom környezeti terheléséből eredő kedvezőtlen hatások, konfliktus megszűntek. Az Északi városrészben lakó- és ipari övezet egyaránt megtalálható. Jellemzően kertes családi házak épültek a városrészben, melyet rendezett környezet jellemez. E terület észak-nyugati részén helyezkedik el a 23,27 hektáros ipari park, a természetközeli Tisza-parti térség és a lakóterületek közé ékelődve. A városrész jelentősebb közparkja a református templom, az általános iskola és a városi piac körül koncentrálódó alközpont környezetében lévő, értékes faállományú, gondozott városi közpark, a Piroska János tér (játszó tér is kialakításra került). A Déli városrész Alsóváros szintén családi házas övezet, melynek déli részén főleg légtechnikai vállalkozásokkal betelepült közel 10 hektáros ipari terület található. Csongrádnak a vasút mentén hosszan elnyúló délnyugati pereme a város jelentős konfliktussal terhelt területe, különösen a vasúttól délre fekvő terület, ahol az önmagukban is kedvezőtlen szerkezetű, műszaki állapotú lakóterületek felhagyott hulladéklerakó, temető, alulhasznosított iparterületek közé ékelődnek. A városrészben a rekreálódási lehetőségek számára a horgászatra hasznosítható Téglagyári tavak mellett játszóterek is rendelkezésre állnak. A város belterületének külső részei felé haladva a zöldfelületi ellátottság szintje is alacsonyabb, a kialakított, gondozott, közcélú, közterületi zöldfelületek (közkertek, út menti fásított zöldsávok) mértéke szerény, minősége fejlesztésre szorul. Bokros városrész a tanyaközpontból az 1950-es években célirányosan faluvá fejlesztett települések sajátos karakterjegyeit viseli magán. A faluközpont a dísz- és pihenőkertként kialakított park, köztér köré rendezett alapfokú intézményeivel biztosítja a lakosság ellátását. A fásított park kertépítészeti és funkcionális kialakítása szerény, de rendezett, szépen gondozott. A tanyaközpont közvetlen ellátást biztosít a szabadföldi kertgazdaságokban, a szórtan elhelyezkedő tanyákon élő és gazdálkodó lakosság számára. A település térségében a szőlőterületek védelmére vonatkozó országos rendelkezések és a lakóterület-bővítési igények ütközése konfliktus forrása lehet. A város Helyi Építési Szabályzata (HÉSz) 3. sz. melléklete tartalmazza a Városképileg kiemelt jelentőségű közterületek jegyzékét.

129 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 129 Városképileg kiemelt jelentőségű közterületek Széchenyi utca, Főutca, Gróf Andrássy utca, Szentháromság tér, Kossuth tér, Dózsa György tér, Hunyadi tér, Erzsébet utca, Zrínyi utca, Vasút utca, Szentesi út, Kereszt utca, Dob utca, Zsinór utca, Gőzhajó utca Piroska János tér Órdódy rakpart, Táncsics Mihály utca Móra Ferenc rakpart A Csongrádi- illetve Serházzugi- Holt -Tisza menti közterületek Hársfa utca, Gyöngyvirág utca, Gyöngyvirág utca és a Körös-torok között tervezett új helyi gyűjtőút ( strandbulvár ) Négyöles út a Gyöngyvirág utca és a Hársfa utca között Körforgalmú csomópontok A Szentesi utca a Szegedi utca és a Vasút utca kereszteződése Szegedi út A 8/1988 Ök. rendelet alapján helyi védelem alatt álló zöldterületek, fasorok, fák jegyzékét a HÉSz 3. sz függeléke tartalmazza. Helyi védelem alatt álló zöldterületek, fasorok, fák (8/1988 Ök rendelet alapján) Kossuth tér Szentháromság tér Dózsa György tér Piroska János tér Szent Rókus tér Utcafásítások, fasorok és fásított zöldsávok A fasorok és zöldsávok szerepe a zöldfelületi rendszerben igen fontos, mert tagolják és humanizálják a beépített területeket, zöldfelületi kapcsolatot, folytonosságot biztosítanak a zöldfelületek nagyobb területi egységei, a megőrzendő élőhelyek között, ezzel segítve a városi zöldfelületek, ökológia jelentőségű élőhelyek rendszerének fennmaradását. A 2008-ban készített IVS korábbi értékelése alapján Csongrád utcái mintaszerűen fásítottak. A Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2008. (XI.4.) Ökt. Rendeletével módosított1 25/2005. (VIII. 29.) ÖKt. Rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzata (HÉSz) 6. sz. függeléke tartalmazza a Helyi védelemre javasolt zöldterületek, fasorok, fák, vízfelületek jegyzékét. Helyi védelemre javasolt zöldterületek, fasorok, fák, vízfelületek Réti János utca 8. sz. telken lévő 1 db tölgyfa Szentesi u. előtt egy db eperfa Egyetértés- és Szőlőhegyi utca sarkán 1 db tölgyfa

130 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 130 Városi gyógyfürdő területén lévő tölgyfák Gróf Andrássy Gyula utca 2/a udvarán lévő fák Fő utcai platánsor Gróf Andrássy Gyula utca Szent János tér József Attila utcai fasor Csemegi Károly utcai fasor Jókai Mór utcai fasor Árpád utcai fasor Erzsébet utcai fasor Síp utcai fasor Kereszt utcai fasor Dob utcai fasor Arany János utcai fasor Zrínyi utcai fasor a Zrínyi u sz. épületek közötti szakaszon Serházzugi Holt-Tisza, vízjárta terület Csongrád város környezetvédelmi és természetvédelmi programjának felülvizsgálatakor (2010) már stratégiai célkitűzésként fogalmazta meg a város az alábbiakat: szükség van a tervszerű fásításra, parképítésre; a védőfásításokat bővíteni kell a településrendezési tervben kijelölt területeken, illetve a lakossággal egyeztetett helyeken A településképi értékek gondozása és a jó környezetminőség megteremtése érdekében a város meglévő fásított utcáiban a fasorok rendszeres karbantartásáról, a foghíjas fasorok esetén a hiánypótlásról, valamint a fasortelepítésre alkalmas útszakaszokon új fasorok létesítéséről szükséges gondoskodni. A településképi szempontból előnyös közterületi fasorok jellemzője az egységes korú és fafajtájú állomány által kialakított egységes utcakép, amelyhez nagyon körültekintően kell megválasztani a szükséges faanyagot. A telepítési helyek kiválasztásánál fontos szempont, hogy a szakmailag is indokolt és a lakossági igények alapján is időszerűvé vált helyeken, elsőként a város közösségi tereihez és az akcióterületekhez kapcsolódóan történjen új fásítás. Az utak menti fásítás, illetve szükség szerinti közterület-rendezés eredményeként kialakuló fásított zöldsávok, fasorok jelentős javulást eredményeznek a kapcsolódó területek környezetminőségében, a humanizált, élhető városias környezet kialakításában. Az egy fafajtából álló, egységes faállományú fasor rendezett településképet teremt az út környezetében. A lakókörnyezet minősége és a településkép szempontjából értékes zöldfelületi elemeknek, a fásított zöldsávoknak, mint zöldfolyosóknak a megtartása és újak létesítése a területhasználattól függetlenül fontos értékvédelmi és városüzemeltetési feladat. Jelentős zöldfelületű különleges területek, intézménykertek Temetők Csongrád Város temetői a Kiskunfélegyháza-Szentes vasútvonaltól délre, a horgásztavak DK-i szomszédságában helyezkednek el. A Kéttemető utca déli oldalán korábban üzemeltetett temető kegyeleti parkként látogatható. Az izraelita temető a Bihari János utcában üzemel. A temetők növényzete szegényes, területükön kevés a fás növényállomány, csak a kiterjedésük okán tekinthetők jelentős zöldfelületi elemnek a település zöldfelületi rendszerében. A Bokros városrész önálló temetője a belterülettől északra, a tiszaalpári út mellett helyezkedik el.

131 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 131 A temetők fásításának bővítése a temetőkertek kegyeleti használati értékét, egyben településképi értékét, biológiai aktivitását és ez által színvonalas kialakítású zöldfelületként a környezetre gyakorolt jótékony hatását is növelheti. Javasolt a temetkezésre igénybe vehető területek, illetve kertépítészeti terv alapján a tartalék temetőterületek és a kegyeleti parkként fenntartott területek fásítása is. Sporttelepek A Belváros városrészben, az Ifjúsági tértől délre található a Városi Sporttelep. A Tisza partján, a Köröstoroknál és a Serházzugi Holt-Tisza vasút felöli oldalán fekszik a város két vízisport-telepe. A Városi Sporttelep a gyepes sportpályákkal és a pályán kívüli, részben fásított, részben parkosított területrészekkel szinte teljes egészében része a város zöldfelületi rendszerének. A Bokros városrész gyepes sportpályája a belterület északi határában, a tiszaalpári út mellett helyezkedik el. Köröstoroki Gyógyfürdő, strand és kemping, Csongrádi Gyógy- és Strandfürdő A város zöldfelületi rendszerében a Belváros városrész egyik meghatározó létesítménye a Dob utcára nyíló Csongrádi Gyógy- és Strandfürdő. A Köröstoroki Gyógyfürdő, strand és kemping létesítményei jelentős zöldfelületű különleges területek, melyek fásított zöldfelületei a Tisza hullámterében fekvő, tájképi és természeti értékeik szempontjából is különleges zöldfelületi elemek. Erdőterületek A térség erdősültsége rendkívül alacsony, mintegy. 9%. A város 1407 ha összes erdőterületének nagy része a Tisza és a Körös a hullámterén található. Az erdősült hullámterek ökológiai, táj- és természetvédelmi, valamint turisztikai szerepe egyaránt kiemelkedő. Az erdőterületeknek jelentős a mezo- és mikroklimatikus hatása a szűkebb környezetükre. A város külterületének szántó és legelő területein csekély fás növényzet található, hiányoznak a mezőgazdasági művelt területeket tagoló mezővédő fásítások, erdőterületek is. Tájképi és ökológiai szempontból is számottevő külterületi fásítások a vízfolyások mentén, a tanyaudvarok és a mezőgazdasági üzemi területek környezetében valósultak meg. Az erdőterületek hiánya elsősorban város belterületei, illetve beépített területei körül jelentkezik (pl. rekultivált szeméttelep környezete, ipartelepek környezete). Vízgazdálkodási területek A város és a térség zöldfelületi rendszerének jelentős természeti értékkel is rendelkező zöldfelületi elemei a felszíni vizek (vízfolyások, tavak) és a meder, a parti sáv, a partot kísérő területek élőhelyekben gazdag környezete (hullámtéri erdők, nádasok, fásítások). A városszerkezetben fontos területfelhasználási elemek és egyben a természetvédelem szempontjából is meghatározó, védendő vízgazdálkodási területek a Tisza folyó, a Körös, a Holt- Tisza és Holt-Körös ágak, a Felső-főcsatorna, a Vidre-ér, a Morotva-csatorna, a Csongrádicsatorna, a Csépa-Nagyszékháti csatorna, a Tőke-foki-csatorna, a külszíni anyagnyerő helyek után visszamaradt területeken kialakult horgásztavak és környezetük, amelyek egyben az országos ökológiai hálózathoz tartozó, részben Natura 2000 kijelölésű területek, részben országos vagy helyi jelentőségű védett területek. A Tisza az ártéri erdőterületeivel a Körös-Maros Nemzeti Park részeként országos jelentőségű védett terület. A városközeli felszíni vizek természeti szépsége, gazdag növényzete és állatvilága is nagyban hozzájárul Csongrád természetközeli zöldfelületi értékeinek gazdagításához. A temetőtől ÉNy-ra, a város, illetve a vasút felöl nehezen megközelíthető részen, a régi téglagyári kubikgödrök helyén, több tóáll a horgászok rendelkezésére

132 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 132 A csatornák, erek többféle szerepet töltenek be a térségben, a vízgazdálkodási funkciókon (belvízelvezetés, öntözővíz tározás és szállítás, termál csurgalékvíz befogadása) túl horgászati, sportolási, szabadidő eltöltési, környezetgazdálkodási, sőt turisztikai szerepük is van. A város felszíni vizeinek többsége értékes tájalkotó elem, amelyeknek a városképi, tájképi jelentősége is gyakran kimagasló. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területeken belül a térség adottságaihoz hasonlóan kimagaslóan magas a szántóterületek aránya. A mezőgazdasági területeket kiszolgáló üzemi területek, a mezőgazdasági feltáró utak környezetében általában hiányos a tájfásítás, így elmarad a fásítások jótékony mikroklimatikus-, ökológiai- és tájképi hatása, ezért javasolt a tájfásítás bővítése, a bővítés támogatása. Gazdasági területek zöldfelületei A gazdasági területekre általában jellemző, hogy a létesítmények telkén, a telephelyeken a kialakított zöldfelületek területi aránya csekély, a zöldfelületek biológiai intenzitása, fásítása, gondozottsága legtöbb esetben nem éri el az elvárható, szükséges mértéket. A gazdasági területeken belül - különösen a lakóterületekkel határos telekrészeken - a védőfásításnak mind környezetvédelmi, mind településkép-védelmi szempontból jelentős szerepe van, ezért ezen területeken a környezetalakításban, a környezetfejlesztésben kiemelt fontosságú feladat a kötelező zöldfelületek maradéktalan kialakítása és lehetőség szerinti legnagyobb mértékű fásítása Zöldfelületi ellátottság értékelése A 2008-ban készült IVS közlése szerint Csongrádon évben az 1 lakosra jutó összes zöldfelület nagysága 4,6 m 2 volt, ami messze elmaradt a 15 m 2 /lakos megyei átlagtól. Az IVS értékelése alapján az utcák ugyanakkor mintaszerűen fásítottak. Városképi szempontból meghatározóak a Fő utcában lévő idős platán fasorok és az utcára felfűződő reprezentatív kialakítású, értékes faállományú közparkok. A TEIR évi adata alapján a város zöldfelületeinek nagysága m 2, ami alapján a mintegy fős városban az 1 lakosra jutó zöldfelület nagysága 8,3 m A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái Mennyiségi problémák A város zöldfelületi adottságai, a napi és hétvégi rekrerációhoz rendelkezésre álló, a városklíma szempontjából meghatározó zöldfelületek mennyisége összegégében kedvezőnek értékelhető. A város zöldfelületi rendszerének egyes elemeivel kapcsolatos mennyiségi problémák a következők: A város belterülete a hullámterek zöldfelületeit is számításba véve több, nagy kiterjedésű, de nem egyforma színvonalon kialakított és fenntartott zöldfelülettel rendelkezik. A településszerkezeti adottságokból adódóan a Belváros városrész területein kívüli városrészekben kevés, illetve hiányoznak a kisebb közterek, amelyek a közeli lakosság, a kisgyerekesek számára állnának rendelkezésre a napi pihenéshez, játékhoz. Ezen városrészek lakóterületi szövetében kevés a beépített területeket tagoló, a város lakosságának a közcélú zöldfelületek használatával megvalósítható mindennapi pihenését szolgáló közkertek területe. A zöldfelületek területileg egyenlőtlen elhelyezkedésétől nem eltekintve, a hatályos Településszerkezeti tervben meghatározott zöldterületek, jelentős zöldfelületű különleges területek megvalósulása esetén a zöldfelületi, illetve zöldterületi

133 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 133 ellátottság mértéke megfelelő lesz a lakosság és az üdülőnépesség rekreálódásához, a jó lakókörnyezet, a jó városklíma biztosításához. Az erdőterületek növelése érdekében a belterület környéki területeken: a rekultivált hulladéklerakó és a halastavak környezetében, a 451-es számú út és a 4513-es számú út elkerülő szakasza mentén véderdősávok kialakítása javasolt. A városi utak, lakóutcák szélessége jellemzően lehetőséget biztosít a fásított zöldsávok, fasorok számára. Az utcafásítás azonban hiányos, ezért ütemezetten megvalósítható fásítási program keretében, szakemberek és a lakosság bevonásával javasolt az utcai fasorok rekonstrukcióját (hiánypótlás, fafajta csere), új fasorok telepítését megvalósítani Minőségi problémák A város zöldfelületi rendszerének egyes elemeivel kapcsolatos minőségi problémák a következők: Egyes, meglévő zöldterületi létesítmények: közparkok (pl. Ifjúság tér, Szentháromság tér, Piroska János tér), közkertek, ezeken belül egyes játszóterek, kegyeleti parkok kertépítészeti és funkcionális fejlesztése szükséges. A még hiányzó játszótéri szabvány szerinti felújításokat meg kell valósítani a megfelelő, színvonalas ellátás érdekében. Az utcafásítások rendszere, az országos közutak, a mezőgazdasági feltáró utak és csatornák menti területek tájfásítása is hiányos. - Mindezek megvalósítása, pótlása jelentős javulást eredményezhet a környezet minőségében, a városklíma jellemzőiben, a település városképi/tájképi és ökológiai értékének növelésében. A légvezetékként vezetett közművek környezetében lévő fasorok fenntartásakor, a légvezetékek védelme érdekében az érintett faegyedeket jelentősen csonkolni kell. A fák a csonkolásos visszametszés következtében jelentősen veszítenek a biológiai és az esztétikai értékükből. - A környezeti probléma csak azzal oldható fel, ha a közműhálózat rekonstrukciója esetén komplex közterület-rendezéssel, a légvezetékeket földalatti kábelbe fektetésével mind a közművek, mind az utcai fasorok védelme biztosítottá válik. A földalatti közművezetékek védőtávolságán belül ültetett, a közművezetékek állapotát veszélyeztető faegyedek kivágása, megfelelő helyen történő visszapótlása szükségessé válhat. A holtágak (vízmedrek, hullámtéri és mentett parti területek) természetvédelmi és turisztikai célokat szolgáló rehabilitációja szükséges.

134 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az épített környezet vizsgálata A területfelhasználás vizsgálata Településszerkezet történeti kialakulása, a településszerkezet és a helyi sajátosságok vizsgálata Csongrád hektáros közigazgatási területéből külterület, 892 hektár a volt zártkertek területe és 1051 hektár belterület. A évi népszámlálás szerint a központi belterületen (Csongrád város) élők száma fő, Bokroson 426 a külterületen 1713 fő él. A központi belterület népsűrűsége éppen eléri az Országos Területrendezési Terv szerint városiasnak minősülő népsűrűséget (15,8 fő/ha), a külterületi népesség aránya messze meghaladja az országos 3 %-os átlagot. A külterületek közül legsűrűbben lakottak az Erzsébeti szőlők (229 fő), a Bokrosparti tanyák (205 fő) és a Gyójai tanyák (179 fõ). A Mámai-réten már csak 8 lakost vettek számba. Természeti-táji adottságait jórészt az Alsó-Tiszavidék középtájon belül a Dél-Tisza-völgy kistáj jellegzetességei határozzák meg. A Bokros környéki, (Tiszától távolabb fekvő településrész nyúlik át a Duna-Tisza-közei síkvidék középtájhoz tartozó Pilis Alpári-homokhát kistájba. A város belterületének szerkezete lassú, de organikus fejlődést tükröz, a történelem különböző korszakai közötti átmenetek az ország sok hasonló nagyságú városát ért jóvátehetetlen sokkhatások nélkül rakódtak egymásra és nőttek bele a Tiszának köszönhetően állandóan változó táj szerkezetébe. Csongrád karakteres legyezőszerűen szétterülő szerkezete a tipikus sugárirányú mezővárosi fejlődés és a Tisza folyása, majd a vasút szabta korlátok következménye. A belterület egészen a legutóbbi időkig, keletről nyugat felé fejlődött és csak a hatvanas évektől vált műszakilag lehetővé a Bökény városközpont közeli területeinek belterületi fejlesztése. A belterülettől sugárirányban futnak szét azok az utak, amelyek a várost bekapcsolják a térségi hálózatokba és egyúttal a tanyavilág feltárását is biztosítják. A három kilométer hosszan a Tiszára simuló, majd attól elválva még több mint két kilométeren nyugat felé elnyúló várostest egyetlen markáns tengelyre fűződik fel. A 451-es út elkerülő szakaszának megépülése után a város főutcája visszanyerheti nagyvonalú városi tengely jellegét. A történelmi várostest hosszú Tiszára néző arca, csakúgy, mint a szintén jelentős kiterjedésű Holt-Tisza kapcsolat a város egyik legjelentősebb kihasználatlan szerkezeti lehetősége. a városszerkezet kiemelkedő értéke a zöldterületekben való gazdagsága, azon belül is a szerkezetileg egységet alkotó történelmi parkok rendszere. A történelmi városközpont értékes, nagy területre kiterjedő mezővárosi karaktere a tercier szektor, különösen az idegenforgalom fejlesztésének és a város népességmegtartó képessége növelésének egyik jelentős, de csak egy következetes, hosszabb időszakot átívelő rehabilitációs program végrehajtása révén gyümölcsöztethető potenciálja. A városrészeket lehatároló utcák és objektumok: Belvárosi városrész Határoló utcák, objektumok: Sport u. Szentesi u. Kereszt u.

135 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 135 Dob u. Zsinór u. Gőzhajó u. Gátsétány És az e lehatárolástól keletre levő részek a városhatárig Északi városrész Határoló utcák, objektumok: Móra Ferenc rakpart Gőzhajó u. Zsinór u. Fő u. Széchenyi u. Déli városrész Határoló utcák, objektumok: Széchenyi u. Fő u. Dob u. Kereszt u. Szentesi u. Sport u. És az ettől a határvonaltól délre levő részek a városhatárig Csongrád Bokros városrész önálló településegység Határoló utcák, objektumok: Külterületen elhelyezkedő önálló településegység Csongrád Tiszaújfalu Tiszaalpár útvonalon, Csongrádtól mintegy 10km-re északnyugati irányban

136 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek vizsgálata Beépítésre szánt területfelhasználási egységek Általános használat szerint Sajátos használat szerint Lakóterületek Nagyvárosias lakóterületek (Ln) Kisvárosias lakóterület (Lk) Mezővárosi jellegű kisvárosias lakóterület (Lkm) Kertvárosias lakóterület (Lke) Falusias lakóterület (Lf) Halmazos falusias lakóterület (Lfh) Vegyes területek Településközpont vegyes terület (Vt) Központi vegyes terület (Vk) Gazdasági területek: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) Ipari gazdasági terület (Gip) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület(gmü) Üdülőterületek Üdülőházas üdülőterület (Üü)

137 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 137 Különleges területek Szabadidős rendeltetés_ terület: sport-, strand, egészségmegőrző, turisztikai, oktatási terület(ksz) Sportolási célú terület (Ksp) Egészségügyi-szociális intézmény (Keü) Temető területe (Kt) Oktatási központ (Ko) Szennyvíztisztító telep (Kszv) Gyepmesteri telep (Kgy Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek Általános használat szerint Zöldterületek Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Közlekedési és területek Sajátos használat szerint Közpark (Z) Védelmi erdő (Ev) Gazdasági erdő (Eg) Turisztikai erdő (Ee) Általános mezőgazdasági terület (Má) Általános-borvidéki mezőgazdasági terület (Máb) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Kertes-borvidéki mezőgazdasági terület(mkb) Vízgazdálkodási terület-vízmeder, vízállásosterület(v) Vízgazdálkodási terület-vízm_ (Vv) Vízgazdálkodási terület-árvédelmi töltés (Vát) Vízgazdálkodási terület Üdülőházas üdül_terület (V-Üü) Vízgazdálkodási terület Hétvégiházas üdülőterület(v-üh) Vízgazdálkodási terület Zöldterület (V-Z) Vízgazdálkodási terület Korlátozott használatú mezőgazdasági terület(v-mko) Vízgazdálkodási terület Erdő V-E Vízgazdálkodási terület-különleges-kemping, táborhely(v-kk)

138 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 138 Közúti közlekedési közműterületek (Köu) Vasúti közlekedési területek (Kök) Nagyvárosias lakóterület besorolás ellenére a szabályozásnak új épületek esetében ezen területeken sem szabad meghaladnia a kisvárosias lakóterületeknél előírt max. építménymagasságot. A területen ugyanakkor a szabályozással biztosítani kell, hogy a területen lévő társasházak a jelenlegi lapos tetőt a felső szinti lakások bővítése vagy új lakások kialakítása érdekében magas tetőre cseréljék. A szabályozásnak meg kell akadályoznia a lakótelepek besűrűsödését. Nagyvárosias lakóterületek az alábbiak: Muskátli utca-tulipán utcai lakótelep Raisio utcai lakótelep Kisvárosias lakóterületek : A hagyományos családi házas, oldalhatáron álló beépítésű területek jellegét meg kell őrizni a kialakult telekméretek, építménymagasság, szintterületi mutatók megtartásával. A Bökényben helyet kell biztosítani a többlakásos-többszintes társasház-fejlesztési igények számára és a mezővárosias karaktert korszerű beépítéssel továbbfejlesztő sorházas beépítés számára. A Bökény új fejlesztési területein szigorú magassági korlátozásokat kell érvényesíteni a szabályozás során a Belváros sziluett-védelme érdekében Kisvárosias lakóterületek az alábbiak: Kertes többlakásos kisvárosias lakóterület Kenderföldek útja, volt laktanya épületek területe, A Bökényi lakótelep keleti, jelenleg még beépítetlen területe, Bökény, új beépítésű területek Kisvárosias oldalhatáron álló családi házas lakóterületek a Fő utcától délre, a Szentesi út-kereszt utca és a Vég utca-erzsébet utca-vasút utca által bezárt terület a Zsinór utca-gőzhajó utca-móra-ferenc rakpart-bocskai utca-ady Endre utca által határolt terület Kisvárosias sorházas beépítésű lakóterületek Hársfa utcai, Ifjúság útja menti sorházak Mezővárosi karakterű kisvárosias lakóterületek A város értékvédelmi és potenciálisan turisztikai szempontból különösen értékes nagy kiterjedésű összefüggő mezővárosias településrészén a többi kisvárosi területtől eltérő (mélységű-szemléletű) szabályozás alkalmazása szükséges, amely megőrzi a kialakult telekstruktúrát, építészeti karaktert, városképi értékeket. A változó tömbméretekhez igazodó változatos (de tömbönként lényegében egységes) telekstruktúrához és az építészeti típusok (utcára merőleges és utcával párhuzamos beépítés) változatosságához igazodó, a sokféleség továbbélését biztosító differenciált szabályozást kell alkalmazni. Mezővárosi karakterű kisvárosias lakóterületek az alábbiak: A történelmi városmagnak a Szent János tér-gróf Andrássy Gyula utca Zsinór utca- Gőzhajó utca-ordódy rakpart által bezárt területe

139 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 139 A történelmi városmagnak a Gróf Andrássy utca- Kossuth tér-szent György utca-justh Gyula utca- által bezárt területe, valamint a Justh gyula utcát délről határoló teleksor Kertvárosias lakóterületek: A szabályozásnak az egyes kertvárosias területek városban elfoglalt pozíciójától, az ott jellemző teleknagyságoktól függően differenciáltan mérsékelnie kell a magasságot és a telkek beépítettségét illetve az ott elhelyezhető funkciókat. A kialakult karakter megőrzése mellett az új beépítésű területeken a szabályozásnak lehetőséget kell biztosítani egyszersmind a jelenlegi igényeknek megfelelő nagyobb telkes, szabadon álló családi házas, és a várható trendeknek megfelelően intenzívebb, terület és költségtakarékosabb kistelkes, sorházas beépítésre. Kertvárosias lakóterületek az alábbiak: Intenzív -kiskertes kertvárosias lakóterületek Az Alsóváros, az Oncsa-telep fejlesztési területei Bökényben meglévő sorházas beépítés Közepes intenzitású kertvárosias lakóterületek a Bökény, Heringer telep, keselyes tervezett kertvárosias lakóterülete Falusias lakóterületek: Bokros területén a szabályozásnak biztosítani kell a falusias gazdálkodó életmód fenntartásának lehetőségét nagyobb minimális telekméretekkel, a haszonállattartás lehetőségének biztosításával, a telek megfelelő arányú beépíthetőségével. Falusias lakóterületek az alábbiak: Falusias lakóterületbe sorolja a terv Bokros teljes lakóterületét a tervezett fejlesztési területekkel együtt kivéve a városrészközpontot és a Bokrosi út mentén kialakítandó gazdasági területet. Halmazos falusias lakóterületek: A halmazos falusias lakóterületeken értékvédelmi és társadalmi (Alsóváros) szempontok miatt a többi területfelhasználási egységtől eltérő mélységű/szemléletű szabályozás kialakítása szükséges. A telekstruktúra megőrzése mellett a lakásépítésre alkalmatlan túl kicsi telkek megszűnését kell a szabályozásnak előmozdítania, az építészeti karakter megőrzése mellett biztosítani kell a jelenkori követelményeknek megfelelő lakás kialakításának lehetőségét. A szokásosnál kisebb maximális építménymagasságot és az szigorúbb építmény elhelyezési korlátokat kell meghatározni a Belváros területén az építészeti karakter megőrzése érdekében. Halmazos falusias lakóterületek az alábbiak: a Belváros teljes területe a Szent János térig illetve a Kerekárokig, a Kerekárok-Könyök utca-szent János tér által határolt terület és a Könyök utcát nyugatról határoló telkek a Justh Gyula utca 70-ig, az Alsóváros területe. Településközpont vegyes területek: A településközponti vegyes területeken, differenciált módon, a városias karakter erősödését kell előmozdítani a vegyes használattal, a környező lakótelepeknél nagyobb szintterületi mutatóval. A szabályozásnak biztosítani kell a környező lakóterületekhez történő harmonikus illeszkedést. A városközpont területét a korábbi rendezési tervhez képest bővíti a terv a tömbök mélységében és a Fő utca mentén egészen a malomig. A Szent Imre utcán a megindult spontán vegyes területté válási folyamatot kell szabályozott keretek közé terelni. A kisebb településközponti vegyes

140 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 140 területeket alakít ki a terv jelentős kiterjedésű homogén lakótömbökben (Keselyes), valamint közlekedési csomópontokban és a Holt-Tisza Szentesi út közötti keskeny beépíthető sávban, mely területeken a városképi-funkcionális felértékelődést kell előmozdítani a szabályozással. A bökényi alközpont karakterében a műemléki környezethez igazodó, a lakótelepet, a tervezett lakóterületeket és a rekreációs területeket kiszolgáló, a lakófunkcióval összhangban lévő igényesebb kereskedelmi-szolgáltató, szállásadó-vendéglátó funkciók elhelyezésére alkalmas. Kisréten a Szentesi úti bejáratnál nagyvonalú fogadóterület kialakítását kell a szabályozásnak lehetővé tenni. A településközponti vegyes terület besorolás a területeken jelenlévő vállalkozások működését és nem korlátozza. Környezeti konfliktus elkerülése miatt egyes (vasút melletti, közlekedési csomópont melletti, sportterület melletti) településközponti területeken a szabályozással a lakófunkciót ki kell zárni. Településközpont vegyes területek az alábbiak: történelmi városközpont jelenleg is városközponti funkciójú területei valamint a gyógyfürdő teljes tömbje, a Hunyadi téri pontházak tömbje, a bútorgyár helyén és térségében kialakítandó alközpontot és a piroskavárosi piacot összekötő Szent Imre utca két oldalán lévő tömbök, illetve a Piroska János téri tervezett piac és a teret északról határoló intézmények területe, bökényi alközpont területe, a pontonhídra vezető Gőzhajó utca és a Kereszt tér menti területek, a Szegedi út és a Szentesi út kereszteződésének térsége, a Holt-Tisza és a Szentesi út közötti térség, valamint a Kisrétnek a 451-es út felőli fogadóterülete, A Szegedi út mentén a kenyérgyár területe biztosítva a meglévő rendeltetés fennmaradását és fejleszthetőségét) a Kis-Tisza utca nyugati oldala az Ifjúság térhez kapcsolódóan, valamint a volt nádüzem területe a vasútállomás és az Erzsébet utca közötti vasút menti terület és a vasútállomás környéki, vasút által nem vagy alulhasznosított területek, Keselyes új fejlesztésű területe az új lakóterületeket kiszolgáló intézmények elhelyezhetősége érdekében Bokros településközpontja: a településközponti vegyes terület lehetőséget biztosít az intézményellátás bővítésére. Központi vegyes területek: A szerkezeti egységben a Piroskaváros, az átmeneti zóna és a vasúton túli területek számára, a rozsdaterület újrahasznosítása révén, fejlesztendő illetve részben már fejlesztés alatt álló alközpont kialakítását és ezzel a térség felértékelődését kell a településrendezés eszközeivel biztosítani. A terület vasúton túli részén olyan térségi jelentőségű funkciók elhelyezésére kell helyet biztosítani, melyek ki tudják használni a lakóterülettől távoli fekvésben rejlő lehetőségeket. A területen ugyanakkor a szabályozásnak lehetővé kell tenni az alközpontba illeszthető vállalkozásfejlesztés lehetőségét is. A központi vegyes területbe sorolás a lakóterület-fejlesztést a területen kizárja, ami a közlekedési területek (vasút és főutca) sűrűsödése miatt indokolt. A terület alkalmas jelentős gépjárműforgalmi vonzerejű városközponti funkciók elhelyezésére. A malom területének vegyes központi besorolása nem akadályozza a malom további működését, de funkcióváltás esetén a települési alközponti funkcióhoz illeszkedő új funkciók megjelenését biztosítja a területen. Központi vegyes területek az alábbiak: a bútorgyár területének funkcióváltásával kialakítandó új piroskavárosi alközpont és a malom illetve tüzéptelep területe,

141 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 141 a kisréti megyei fogyatékos intézet mellett további térségi jelentőségű intézmény elhelyezésére szolgáló terület, ahol a rekreációs-turisztikai funkciót kiszolgáló kereskedelmi-vendéglátó egységek is elhelyezhetők. Kereskedelmi, szolgáltató terület: A szerkezeti terv az évi terv figyelembevételével megtartja gazdasági területként az ipari park már működő részét illetve a bővítésére kijelölt területet (a laktanya épületek és környezetük kivételével). A volt laktanya-terület közterülettel való tagolásával biztosítja a gazdasági és lakóforgalom szétválasztását. A vasúttól délre gazdasági területeket a terv a tervezett elkerülő út csomópontjaiban, a bekötőutakról történő feltárás biztosításával jelöl ki. A 451-es útról gazdasági terület közvetlenül nem tár fel. A kiskunfélegyházai út melletti gazdasági terület kijelölése a korábbi rendezési terv alapján engedélyezett, továbbá a vasúttól délre, közvetlenül a vasút mellett meglévő gazdasági rendeltetésű ingatlanok fejleszthetőségét teszi lehetővé a terv. Kereskedelmi, szolgáltató terület besorolásúak Csongrádon: Ipari terület: a környezetvédelmi ipari park területe kivéve a lakóterületbe sorolt volt laktanyaépületek környezetét, a Panol területhez kapcsolódó ipari park részére kijelölt terület (a tervezett elkerülő útig), továbbá a Heringel teleptől délre található gazdasági területek, a Kéttemető út két oldalán kialakítandó gazdasági területek (az úttól északra lévő gazdasági területen kap helyet a regionális hulladékprogram keretében kialakítandó városi hulladékudvar), a Bokrosi út mentén kialakítandó gazdasági terület, a vasút mentén, attól délre a meglévő gazdasági területek, kiskunfélegyházai út melletti területek Jelentős mértékű zavaró hatású (különlegesen veszélyes, bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységekhez szükséges építmények elhelyezését azonban Csongrádon ezeken a területeken is ki kell zárni a szabályozás során, tekintettel a lakóterületek és/vagy jelentős természeti értékek közelségére. Ipari területbe sorolt Csongrádon: A MASTERFOODS területe. Mezőgazdasági üzemi terület: Csongrád területén biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági majorok továbbra is a gazdálkodás üzemi központjai maradjanak. Erre az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályozása nem ad lehetőséget, mivel csupán 3%-os beépítést enged meg. Ezért szükséges a majorok beépítésre szánt gazdasági területként való szabályozása. A majorok intenzívebb beépíthetősége biztosítja, hogy a növénytermesztési célú mezőgazdasági területeken minél kevesebb épület létesüljön, ami a város jó adottságú földjeinek védelme és tájképvédelmi szempontok miatt is kiemelten érvényesítendő. Mezőgazdasági üzemi területbe sorolt gazdasági területek: Mezőgazdasági üzemi gazdasági területek a meglévő majorok területe. Üdülőházas területek Csongrádon: Bökényi üdülőházas üdülőterület-fejlesztés Kisréti üdülőházas üdülőterület-fejlesztés

142 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 142 Különleges területek: Összevont szabadidős rendeltetésű különleges terület A Bökényi és a Kisréti összevont rendeltetésű különleges terület kijelölésének célja, hogy a területen extenzív, jelentős zöldfelülettel rendelkező, és mindenképpen közösségi érdekeket szolgáló rendeltetés jelenjen meg. A tényleges rendeltetés lehető legtágabb meghatározásával a városban jelentkező fejlesztői igények rugalmasan kiszolgálhatók. Sportterület Kisrét, Bökény extenzív turisztikai, sport, rekreációs, oktatási, üdülési célú hasznosításra kijelölt területe Kis-Tisza utca mentén a jelenlegi sportterület, kertészet területén kialakított területfelhasználási egység, ahol városi szintű szabadtéri és fedett sportolási létesítmények és azokhoz kapcsolódó szolgáltató létesítmények (öltözők, vendéglátás, stb.) alakíthatók ki. Egészségügyi intézmény Oktatási központ Megyei idősek otthona Ökológiai oktatóközpont az Ellésparton A területfelhasználási egység a meglévő természetvédelmi tábor bővítésével a Tisza és a Körös menti természeti és táji értékek megismerését és bemutatását, az ismeretterjesztést, az oktatást és a kutatást egyaránt szolgáló ökológiai oktatóközponttá fejlesztéséhez biztosít területet. Temető területe Kéttemető út menti működő illetve régi temető, továbbá a bokrosi temető Szennyvíztisztító telep Jelenlegi szennyvíztisztító területe Gyepmesteri telep Jelenlegi gyepmesteri telep területe. A területeken a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el. Zöldterületek: A fejlesztési koncepciónak megfelelően zöldterületek megtartása, védelme kiemelt feladat, hiszen igen jelentős a mikroklimatikus, kondicionáló és esztétikai értékük. A város szerkezeti jelentőségű megtartandó közparkjai: Szentháromság tér Dózsa György tér Hunyadi tér Ifjúság tér Kossuth tér Kerekárok Muskátli utca Piroska János tér Vasútállomás tere

143 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 143 Bokrosi park. További kisebb közhasználatú zöldterület (közpark-köztér) kialakítására biztosítani kell területet a lakóterületfejlesztéseknél és a rekreációs-turisztikai fejlesztéseknél. A tervezett zöldterületek közül szerkezeti jelentőségű: Bökény turisztikai-szabadidőközpont közparkjai Hosszú utca-csókássy utcasarok, Keselyes, Alsóváros (volt izraelita temető területe). Központi belterület meglévő területfelhasználási egységeinek területi kimutatása Beépítésre szánt terület (ha) Nagyvárosias lakóterület: 8,2 Kisvárosias lakóterület : 151,8 Kertvárosias lakóterület: 190,0 Falusias lakóterület (halmazos): 22,3 Lakóterületek: 372,4 Központi vegyes terület: 10,3 Településközpont vegyes terület: 57,7 Vegyes területek: 68,0 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: 33,3 Gazdasági területek: 33,3 Különleges sportterület: 5,12 Különleges- egészségügyi szociális intézmény: 5,45 Különleges- temetõ terület + régi temető: 9,7 + 4,5 Különleges területek: 24,77 Beépítésre szánt összesen: 498,8 Központi belterületi fejlesztési területek: Beépítésre szánt terület (ha) Kisvárosi lakóterület: 9,6 Kertvárosi lakóterület:35,1 Lakóterületek: 44,7 Központi vegyes terület: 14,8 Településközpont vegyes terület: 5,6 Vegyes területek: 20,4 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: 95,0

144 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 144 Gazdasági területek: 95,0 Üdülõházas üdülõterület: 22,6 Különleges sportterület: 1,9 Különleges- összevont szabadidő terület: 35,9 Különleges területek: 37,0 Beépítésre szánt összesen: 219,7 Távlati fejlesztésre kijelölt terület összesen: 102,2 Beépítésre nem szánt terület (ha) Zöldterület: 18,6 Erdőterület: 35,3 Beépítésre nem szánt összesen: 53,9 ha Funkció vizsgálata A beépítésre szánt területeken jellemző funkciók: nagyvárosias lakóterület: lakófunkció, intézményi, kereskedelmi, oktatási funkció kisvárosias lakóterület: lakófunkció, intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, egészségügyi funkció kertvárosias lakóterület: lakófunkció, intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási funkció falusias lakóterület: lakófunkció, kereskedelmi, mezőgazdasági funkció településközpont vegyes terület: intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, egészségügyi funkció, oktatási, kulturális, igazgatási, hitéleti, lakófunkció ipari gazdasági terület: ipari gazdasági funkció kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági funkció különleges területek: sport (Ks), fürdő, strand (Kf), kereskedelem, vásártér (Kvt), közműlétesítmény, vízmű (Kv), szennyvíztisztító (Kszt), temető (Kt) üdülőházas üdülőterület: üdülés, pihenés, szabadidős funkció, sport, közpark Beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közműterületek: közúti és kötöttpályás (KÖ, KÖv) közlekedési és közműelhelyezés, zöldterület: közpark, pihenő- és játszóterek, sportfunkció erdőterület közjóléti és védelmi erdők: parkerdő, pihenés és szabadidős funkció (Ee), védelmi funkció(ev) mezőgazdasági területek általános és kertes: mezőgazdasági gazdálkodási funkció, nagytelkes szántó, kistelkes kert művelési funkció, újabban lakófunkció, a tanyás térségben a lakófunkció fokozatosan megszűnik, vízgazdálkodási terület: vízfolyások, tavak és környezetükben vízgazdálkodási funkció

145 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Alulhasznosított barnamezős területek Alulhasznosított városi területek: a volt laktanya területén ipari park létesült: a felhagyott laktanya önkormányzati tulajdonba került, a laktanyán belüli közterület kialakításával a területen belül a lakó- és a gazdasági funkció elválasztható lett, és a terület fokozatos rendezése és a meglévő épületek felújítása után a területet ipari gazdasági jelleggel használható, a Tisza-parti üdülőterület és a Holt-Tisza közti, Bökényi részen, ipari területek helyén tervezett turisztikai, sport, szabadidős és üdülési jellegű különleges és településközpont vegyes funkciók nem jöttek létre, a több hektáros két területen az ipari tevékenység teljes megszűnése és a terület rendezése után lehet a területet a tervezett különleges céllal hasznosítani, Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek) Szlömösödött, degradálódott területek azok, amelyeken az utcák rosszul kiépítettek, kevés a zöldfelület, a tömbökben az épületek zömmel avul állagúak, sok a lakatlan lakóház, esetleg hasznosítatlan, rendezetlen volt ipari, vasúti területek is vannak. Ilyen tömbök a városban a belterület széle felé találhatóak. a Csongrád-Alsó megállónál, a vasúttól délre lévő 4 lakótömbben a földszintes lakóházak gyenge állagúak, kis alapterületűek, az Alsóvárosi településrészen, a vasúttól nyugatra lévő 6 lakótömb és az azoktól délre fekvő 0,5 ha-os ipari terület: a lakóterületen, a kis telkeken a lakóházak felújításra szorulnak, a gazdasági területen a létesítmények szintén felújításra szorulnak, a terület tervezett hasznosítása továbbra is gazdasági jellegű. A területek a szegregációs térképen is fel vannak tüntetve. (1., 2.) Degradálódott területek az anti-szegregációs tervalapján.

146 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 146 Szegregációs mutató A telekstruktúra vizsgálata Beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemző tekeméretei Általános használat szerint Sajátos használat szerint Lakóterületek Nagyvárosias lakóterületek (Ln): kialakult telepszerű, tömbtelkes

147 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 147 Kisvárosias lakóterület (Lk): szabályos telkek, m2 Mezővárosi jellegű kisvárosias lakóterület (Lkm): m2, kistelkes, szabálytalan utcahálózat

148 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 148 szabályos tömbök Kertvárosias lakóterület (Lke): m2, nagytelkes,

149 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 149 Falusias lakóterület (Lf): m2 Halmazos falusias lakóterület (Lfh): 3-500m2, szabálytalan alakú telkek, a terephez igazodó utcavezetéssel Vegyes területek Településközpont vegyes terület (Vt):500m-2ha

150 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 150 Központi vegyes terület (Vk): 0,2-10 ha Gazdasági területek: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz): m2-10ha, telekalakítás előtti terület Ipari gazdasági terület (Gip): 1-2ha

151 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 151 Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület(gmü): 5000m2-1ha Üdülőterületek Üdülőházas üdülőterület (Üü):3000m2-1ha, telekalakítás előtti terület Különleges területek Szabadidős rendeltetés_ terület: sport-, strand,egészségmegőrző, turisztikai, oktatási terület(ksz): 1 ha, telekalakítás előtti állapot

152 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 152 Sportolási célú terület (Ksp): 0,2-1,2 ha, meglévő terület, telek Egészségügyi-szociális intézmény (Keü): 2 ha

153 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 153 Temető területe (Kt): 1-3 ha Oktatási központ (Ko): 2 ha Szennyvíztisztító telep (Kszv): 2000m2 Gyepmesteri telep (Kgy): 1500m2 Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek Általános használat szerint Sajátos használat szerint Zöldterületek Közpark (Z): 3000m2-1 ha Erdőterületek Védelmi erdő (Ev): 1-1,5 ha Gazdasági erdő (Eg): 10 ha Turisztikai erdő (Ee): 5-10 ha Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági terület (Má): 3000m2-10 ha Általános-borvidéki mezőgazdasági terület (Máb): 3000m2-1 ha Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko): 3000m2 Kertes mezőgazdasági terület (Mk): m2 Kertes-borvidéki mezőgazdasági terület(mkb): m2 Vízgazdálkodási területek Vízgazdálkodási terület-vízmeder, vízállásosterület(v): 1000m2-2ha Vízgazdálkodási terület-vízm_ (Vv) : 5000m2-12ha Vízgazdálkodási terület-árvédelmi töltés (Vát): 1000m2-2ha Vízgazdálkodási terület Üdülőházas üdül_terület (V-Üü): 6000m2-2ha Vízgazdálkodási terület Hétvégiházas üdülőterület(v-üh): 1000m2-2ha Vízgazdálkodási terület Zöldterület (V-Z): 1000m2-2ha Vízgazdálkodási terület Korlátozott használatú mezőgazdasági terület(v-mko): 1500m2-10ha Vízgazdálkodási terület Erdő (V-E): 2-10ha Vízgazdálkodási terület-különleges-kemping, táborhely(v-kk): 3000m2-2ha

154 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 154 Közlekedési és területek Közúti közlekedési közműterületek (Köu) Vasúti közlekedési területek (Kök) Önkormányzati tulajdonkataszter Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munka keretében nem készült Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Földhivatali nyilvántartás térképe áll rendelkezésre, teljes körű geodéziai felmérés nem történt Az építmények vizsgálata A városrészekben a jellemző beépítések: Belvárosi városrész: Belsőváros, történelmi városmag, lakótelep A beépítési módjai nagyon változatosak, a kistelkes oldalhatáros, vagy zártsorú beépítésű lakóterületektől, a nagyobb telkes, lazább beépítésű családiházas lakóterülettől, a nagyobb telkes, városias, intézményi és többlakásos, zártsorú lakóházas beépítés jellemző, a lakótelepek, többszintes tömbtelkes kialakítású, a szintszámok a földszintestől a 2-3 emeletes szintig változik, a lakótelepen az épületek lapostetősek, máshol a magastető a jellemző. Északi városrész: Piroskaváros, Keselyes, Oncsa Beállt utca és telekszerkezetű, jellemzően családiházas beépítésű lakóterület, földszintes, oldalhatáros vagy láncházas beépítéssel. Déli városrész: Alsóváros A városrészen halad a vasútvonal, a kistelkes tömbökben a földszintes, oldalhatáron álló lakóházak általában avult állagúak. Csongrád Bokros városrész önálló településegység A második belterületen a kialakult tömbökben az általában megfelelő állagú lakóházak földszintesek, jellemző az oldalhatáros beépítési mód Az épített környezet értékei A hatályos településrendezési eszközök elkészítését részletes örökségvédelmi vizsgálat készült, melynek javaslatait a településrendezési tervek figyelembe vették.

155 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Régészeti védettségek, régészeti terület, védett régészeti területek, régészeti érdekű területek 265 nyilvántartott régészeti lelőhely van a város területén, fokozottan védett lelőhely nincs köztük. Csongrád Város, köszönhetően a különleges természetföldrajzi adottságainak, gazdag és viszonylag jól kutatott régészeti örökséggel büszkélkedhet. A két folyó összefolyásánál lévő terület kereskedelmi, stratégiai és elsősorban a biztos vízellátás szempontjából kedvező fekvése kiváló lehetőséget teremtett az itt megtelepedőknek. Csongrád területéről a régészeti lelőhely nyilvántartás 265 lelőhelyet ismer (3 további lelőhely nem szerepel az eredeti gyűjtésben), 34 esetben az azonosításra kevés esély van, mert a lelőhely környezete megváltozott vagy az anyag megfelelő adatok nélkül került múzeumokba. A régészeti lelőhelyek listáját részletesen a Csongrád Város Településrendezési Tervéhez készített Régészeti Hatástanulmány 3. mellékletének táblázata tartalmazza. A táblázatban szerepel a KÖH által használt lelőhely azonosítószám, a Csongrádon belüli lelőhely sorszám, a lelőhely neve, koordinátái, tengerszintfeletti magassága, méretei és a lelőhely helyének szöveges leírása. Végül a lelőhely jellege és pillanatnyi állapota. Csongrád régészeti kutatása a XIX. század végén megkezdődött. Területe az őskortól kezdve lakott volt. Számos nép használta ki kiváló természetföldrajzi adottságait. A város neve bolgárszláv eredetű, jelentése fekete vár. A tudomány jelen állása szerint nem ismerjük a város névadó várának egykori helyét, és tulajdonképpen abban sem lehetünk egészen biztosak, hogy az egykori Csongrád nevű vár, valóban a Tisza jobb partján, azaz a mai város helyén állhatott. Csongrád területén tehát a neolitikum középső korszakától a késő középkorig, kora újkorig bezárólag lehet régészeti lelőhelyet találni. A lelőhelyek döntő többsége egykori településre utaló nyomokat rejt. Csak néhány esetben tudunk biztosan egy-egy temető létéről. Három esetben templomot is nyilvántarthatunk: Ellésmonostor, Kiskőhalom, és Kesköny. Az egyes lelőhelyek, különösen a település maradványok esetén, több korszak leletanyagát tartalmazhatják. Őskorból származó leletek kerültek elő: Bokros, Bokrospuszta (188. számú lelőhely) új kőkori, bronzkori, középkori település leletanyagaival. Vaskorból származó leletek: Elsősorban a keltákhoz köthető régészeti lelőhelyeket tartunk számon ebből a korszakból. Vidre-sziget, Mámai-földek nevű régészeti lelőhely (44. számú lelőhely) Késő bronzkori leletek: Sírok a Saroktanya nevű lelőhelyről, vaskori emlékekkel együtt (68. lelőhely) A vaskort követő római kor jelentős népességszaporodást eredményezett Csongrád határban. Az 1. században feltűnő szarmaták népe több helyen megtelepedett, majd a 3. századtól kezdve jelentős mértékben be is népesítette a határt. A szarmata kort lezáró hun korszakból is számos rendkívül jelentős lelőhelyet ismerünk, és ugyancsak népszerűnek mondható az avar korban is a környék. A 10. századtól kezdve a korábbi szarmata kori népességrobbanáshoz hasonló nagyságrendben telepedtek meg az Árpád-kori magyarok, hogy azt követően már folyamatosan birtokolják a környéket. E korszak kiemelkedő régészeti emléke az Ellés-Monostor. (4. számú lelőhely) Megjegyzendő, hogy a beépítettség teljes hiánya azt sugallhatja, hogy a bökényi terület soha nem volt alkalmas arra a szabályozás előtt, hogy lakhelyül szolgáljon. Ezt a feltevést igazolja az a tény, hogy a Belvárostól délre eső, és annál mintegy 2 méterrel mélyebben fekvő Bökényben egyetlen egy régészeti lelőhelyet mindezidáig nem ismerünk.

156 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 156 A lelőhelyek mindegyike a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban Kövt.) alapján ex lege védettséget élvez Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Csongrád az Alföld kisvárosai között az egyik legkülönlegesebb építészeti és városépítészeti örökséget tudhatja magáénak, ahol a polgárosodáskori városközpont a középkori várostól térben elkülönülve fejlődött, így karakterében két különböző, történelmi együttes jellemzi. Az egységes Belváros- Halászfalu egyedülálló műemlék együttes. Sajátos mezővárosi kultúrájában a népi építészet, a városi polgári építészet és a kettő egymásra hatásából származó sajátos parasztpolgári építészet egymás mellett jelenik meg. Szintén a mezővárosi sajátosságából következik, hogy a belterület mellett a külterület is gazdag építészeti, településépítészeti értékekben (tanyaszerkezet, egyes tanyák, gazdasági építményei, műtárgyak, műalkotások). A város kulturális örökségének védelmét a nem szakszerű fejlesztések, a tőke hiánya vagy annak ellenérdekeltsége és a nem értékőrző beavatkozások együttesen veszélyeztetik. Fontos megjegyezni, hogy egy település és lakóinak identitását meghatározza az örökölt épített környezet, melynek tudatos megóvása fontos feladat minden lakó számára. A kedvezőtlen folyamatok elkerülése érdekében elengedhetetlen a Helyi Értékvédelmi Rendelet megalkotása és elfogadása, mely a Településrendezési Tervvel és az Örökségvédelmi Hatástanulmánnyal együtt a további fejlesztések során alapul szolgálhatnak a helyi épített és kulturális értékek védelméhez. Karakterformáló jellegzetességek: Csongrád Város nem rendelkezik a helyi védett építményekre vonatkozó Értékvédelmi Rendelettel. A helyi értékvédelmi területek nagyrészt acsongrád Város Helyi Építési Szabályzata 30/2008. (XI.4.) ÖKT. Rendeletével módosított, 25/2005. (VIII. 29.) ÖKT. Rendelete(továbbiakban: HÉSZ) szerint egyedi övezetekbe vannak sorolva, mint mezővárosias kisvárosi és halmazos falusias területek. A HÉSZ ezekre a területekre olyan részletes egyedi szabályozásokat tartalmaz, mely biztosítja a terület egyedi védelmét.a városképileg kiemelt jelentőségű közterületeket a HÉSZ 3. számú melléklete, a műemléki jelentőségű terület műemléki környezetét a 2. számú függelék tartalmazza. A belterület szerkezetileg, funkcionális, zöldfelületi és építészeti szempontból legértékesebb része a pontonhíd - Zsinór utca - Dob utca - Kereszt utca - Szentesi utca - Szentháromság tér - Justh Gyula utca - Könyök utca Bökényalj - Baross Gábor rakpart - Rókus tér - Andrássy Gyula utca - Templom tér - Templom utca - Ordódy rakpart által határolt terület. A keskeny elnyúló terület magában foglalja a régi Belsővárost és a 18. századtól növekedésnek indult városközpontot a hozzá csatlakozó történelmi városrészekkel és a legfontosabb közintézményekkel a város karakterét meghatározó parkokkal, különös tekintettel a Szentháromság tér egységes városépítészeti kompozíciójára. Csongrád az Alföld kisvárosai között az egyik leggazdagabb és legváltozatosabb építészeti és városépítészeti örökséget tudhatja magáénak. Kialakulása során a polgárosodáskori városközpont a középkori várostól térben elkülönülve fejlődött, így Csongrádot ma két, karakterében különböző, de egyaránt értékes történelmi együttes jellemzi. Az örökségvédelmi érdekeltségű, műemléki jelentőségű Belváros és a HÉSZ-ben helyi értékvédelmi területnek javasolt Városközpont. Csongrádon a sajátos mezővárosi kultúrájának megfelelően a népi építészet, a városi polgári építészet és a kettő egymásra hatásából származó sajátos parasztpolgári építészet egymás mellett jelenik meg. Szintén a mezővárosi sajátosságból következik, hogy a belterület mellett a

157 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 157 külterület is gazdag építészeti, településépítészeti értékekben (tanyaszerkezet, egyes tanyák, gazdasági építményei, műtárgyak, műalkotások). A 19. század végétől a város iparosodása, a kapcsolódó tudatos, szociálisan érzékeny városfejlesztési akciók és a spontán folyamatok is teremtettek olyan kulturális értékeket (malomépületek, intézmények, Piroska János tér, pontonhíd, ONCSA-telep, Alsóváros) amelyek elvesztésével a város identitásának fontos darabja veszne el, illetve részben sajnos már el is veszett. A második világháború utáni korszak sajátosan alföldi terméke a fürdő- és üdülőkultúra megteremtése, amely mégoly vitatható építészeti-városépítészeti megnyilvánulásai, eredményei ellenére is ma már az alföldi városok kultúrájának elvitathatatlan karakterjegye. A városközpont nagyvonalú ék alakú parkrendszere, melyet az Erzsébet szállodát és a városi könyvtárat magában foglaló tömb, a zeneiskola, végül a gyógyfürdő tömbje, a lakótelep és az autóbusz állomás is megosztja ugyan, de még ilyen formában is a városszerkezet értékes, védendő elemének tekinthető. Városi szövet értékvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű típusai: Halmazos jellegű településrészek (Belváros- Halászfalu műemléki jelentőségű terület, Alsóváros lakónegyed, Öregszőlők) Fésűs jellegű településrészek, mely a leggyakoribb, és 20. század elején kialakult városrészek. (Fő utcától délre az Árpád utcáig, a Fő utcától északra egyrészt a Templom utcától a Zsinór utcáig, másrészt a Zsinór utcától nyugatra) Városközpont, mely nagyvonalú köztér - közpark láncolatra felfűzött intézmények városépítészeti együttese (Templom tér - Kossuth tér - Szentháromság tér - Dózsa György tér) Egyéb értékes karakter a két világháború közötti kertvárosi építészet emléke (Piroska János tér) Világörökség és világörökség várományos terület A Világörökség jegyzék -ben nyilvántartott kiemelkedő, egyetemes érték Csongrád Városban nem található. A Magyar Várományosi Listán szerepel a Tájház-hálózat Magyarországon, melynek egy eleme a Csongrádi Tájház. (Gyökér utca 1.) Középületek és egyházi épületek Műemlék, műemléki együttes Csongrád Város területén 42 objektum áll műemlékvédelem alatt, ezek tematikailag négy csoportot alkotnak: középületek, gazdasági épületek, népi lakóház-építészet emlékei, mezővárosi lakóház-építészet emlékei. Ötödik csoportként ide sorolhatók a műtárgyak és a köztéri, ill. a külterületen elhelyezett műalkotások és más kultúrtörténeti szempontból értékes objektumok Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola Kossuth Lajos tér 1. Hrsz.: 5408 Szecessziós, épült Kossuth tér K-i, rövidebb oldalán, szabadon álló, L alaprajzú, három-szintes, cseréppel fedett kontyolt nyeregtetős, szecessziós iskolaépület, eredetileg polgári fiúiskolának épült Ybl Lajos tervei alapján. R. k. Nagyboldogasszony templom

158 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 158 Lakóházak Műtárgyak Műemléki védelemre javasolt emlékek Kossuth tér Hrsz.: 85 Barokk, Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, homlokzati tornyos templom, a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a hajó két oldalának középtengelyében földszintes, kontyolt nyeregtetős kápolnákkal, a szentély két oldalához csatlakozó emeletes sekrestyével és keresztelőkápolnával. R. k. Szent Rókus templom Szent Rókus tér Hrsz.: 5551 Barokk, 1769 Szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, Ny-i homlokzata előtt álló toronnyal, a szentély felé kontyolt nyeregtetővel, a szentélyhez É-ról kapcsolódó, félnyeregtetős sekrestyével.a torony összetett sisakkal fedett, féloromfalakkal kapcsolódik a homlokzathoz, amelynek szélein É felől Szent Rókus, D-ről Szent Kristóf kőszobra áll. Lakóházak, halászházak Csongrád Belváros (Halászfalu) műemléki jelentőségű területén (területlehatárolást lásd Magyarország Műemlékjegyzéke, Csongrád megye), többségében a 19. században épült, rövidebb vagy hosszabb oldalukkal az utca vonalán álló, téglalap alaprajzú földszintes lakóházak, legtöbbször nádfedéses nyeregtetővel, deszkaoromzattal, esetenként melléképületekkel. Egytraktusos elrendezésű, háromosztatú belső tér, mestergerendával alátámasztott, illetve a nélküli deszkafödémmel. Legtöbbjük az Öregvár és Gyökér utcában. (listát lásd Magyarország műemlékjegyzéke, Csongrád megye) Tanyaház és melléképületei Tanya 384. Hrsz.: 0216/ század Szent Vendel szobor és baldachin Szegedi országút: Tanya 243. Hrsz.: 0167/5 Klasszicista, Ún. Zöldkereszt Öregszőlő dűlő Hrsz.: 0373, körül A HÉSZ 1. számú Függelékében összesen 42 db műemlékű védettségű építményt, 4. számú függelékében 34 műemléki védelemre javasolt épületet és műtárgyat szerepeltet, valamint a 2. számú függelék tartalmazza a műemlék jelentőségű terület műemléki környezetét. Pontonhíd Ipartörténeti emlék Csongrádon 1896-ban vásárolták meg és állították fel az Esztergomban a Mária Valéria híd átadása után feleslegessé váló pontont. Többször felújították és 1919-ben teljesen átalakították. Egyedülálló műszaki emlék! Ellés-monostorrom Elléspart 4. XI. század

159 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 159 A Csongrádtól ÉNY-ra, a Tisza túloldalán, a pontonhídtól kb. 3 kilométerre fekvő bencés, kora keresztény bazilikát idéző háromhajós román templom a XI. század végén épült. A monostor a 11. századtól a 16. század közepéig állt fenn. Első írásos említése 1306-ból származik. Tulajdonosa az eredetét a honfoglaló Ond vezérre visszavezető Bor-Kalán nemzetség volt. Jelenleg régészeti védelem alatt áll.(5. számú régészeti lelőhely) Csongrád műemlék épületeinek listáját lásd a mellékletben! Nemzeti emlékhely Ilyen védettségű terület nincs a városban. Városi közintézmények és egyházak épületei Helyi védelem A helyi értékvédelmi rendelet megalkotására évi LXXVIII. Tv. 57. (2)(3) bekezdésében felhatalmazást kapott az önkormányzati testület. Az épített környezet értékeinek számbavétele a HÉSZ alapjául szolgáló településrendezési terv készítése során megtörtént, a HÉSZ rendelkezéseket is tartalmaz a helyi értékvédelemre vonatkozóan és a mellékletében szerepelteti a védett építmények és a helyi védelemre javasolt építmények listáját. Ezek alapján az Értékvédelmi Rendelet több ízben előterjesztésre került, de elfogadásra nem. Csongrád város tehát nem rendelkezik Értékvédelmi rendelettel, így a helyi művi értékeket hordozó épületek és építmények védelméről Csongrád Város Helyi Építési Szabályzata 30/2008. (XI.4.) ÖKT. Rendeletével módosított, 25/2005. (VIII. 29.) ÖKT. Rendelete intézkedik. A helyi védelemre javasolt épületek és építmények felsorolását a rendelet 5. sz. függeléke tartalmazza. A 8/1988 Ök. rendelet alapján a 3. számú Függelék a helyi védelem alatt álló zöldterületeket és fasorokat írja le. A fenti dokumentum összesen 110 objektumot javasol helyi védelemre. Városháza épülete Kossuth tér 7. Hrsz.: Elődjét a XVIII. század második felében építették, a Károlyi család urasági megszálló háza volt. Később a város megvásárolta, 1934-ben lebontották és alapjaira építették dr. Piroska János polgármester és Csókássy Ferenc főmérnök tervei szerint a jelenlegit. Kós Károly stílusát idéző, kései népi szecessziós hangulatú épület. Városi bíróság épülete Szentháromság tér 10. Hrsz.:223 Épült neobarokk Mindkét utcára nyíló szárnya a saroktól mélyen visszalép, így ott kis, négyzet alakú térség alakult ki. A kapuzat keleti nyílása fölött félköríves, keretes, alsópárkánya alatt bojtos füzérdíszes szoborfülke, benne Iustitia szobra a mérleggel. A keleti homlokzaton sávozott pilaszterek, körbe haladó széles ereszpárkány. A keleti szárny középső részén a tetőből kiemelkedő keretes oromzat három ablakkal, fölötte timpanon. Művelődési ház Szentháromság tér 2. Hrsz.:191 Épült neoreneszánsz

160 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 160 Ipartörténeti emlék Lakóépületek Az egykori Magyar Királyi Szálló az 1954-es átépítése után lett Művelődési Központ.1895-ben építtette a Csongrád Városi Takarékpénztár, Ullrein József műépítész tervei szerint, Csongrád legszebb szállodája volt. A nagyteremben bálokat rendeztek, évente több alkalommal vándorszínészek, és 1912 előtt vándormozisok használták. Az épületben volt helye ötven évig a Csongrádi Kaszinónak. A századfordulótól acetilén majd 1919-től villanyvilágítású. Az udvaron kerthelyiség állt a vendégek szolgálatára. Az 1930-as években kéménytűz miatt a nagyterem leégett, 1989-ben rekonstruálták. A második világháború után a Szociáldemokrata Párt székháza volt. Erzsébet Szálló Fő utca 3. Hrsz.:221 Épült Kétszintes eklektikus stílusú épület kétszínű téglaarchitektúrás homlokzattal, nyílásai idomtégla mintákkal keretezettek. A legnagyobb táncteremmel rendelkezett a városban. Főszezonban szállodaként üzemel földszintjén kávéházzal. Ferences Templom és volt Rendház Piroska tér Hrsz.:1605, 1606 Épült és A neoromán templom és zárda épület együttes Csongrád nyugati városrésze számára épült ban Bauer Gyula és Schmitterrer Ernő budapesti műépítészek tervei alapján. Az épületben elemi iskola, apácazárda és kápolna működött. A rendház épületét Rimár István budapesti mérnök tervezte, úgy, hogy a templom és a zárda együttesébe beleillődjék. A falsíkokat a lábazattól az ereszpárkányig haladó függőleges ablakosztók tagolják. Az ablakok stílusukban hasonlítanak az iskola másik épületének (zárda) ablakaihoz. Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola épülete Csongrád, Kossuth tér 1, 6640 Épült: 1920 A Batsányi János Gimnázium (BJG) Csongrád és Csongrád megye egyik legrégibb középiskolája. Malom épület Széchenyi utca 2. Hrsz.:1748 Épült A járdaszinttől beljebb épült különálló épület. Nyugati része két és félemeletes, vakolatlan téglaépület, keleti oldalon egybe építve egy alacsonyabb szárnnyal. A záró párkány fölött a homlokzaton attika, középen geometrikus oromzattal, rajta a fölirat: Csongrádi malom, fölül volutás párkánydísszel. Mezővárosi karaktert leginkább hordozó kisvárosias jellegű lakóépületet, porták Többségükben a XVIII-XIX. században és XX. század elején épült utcavonallal párhuzamos tetőgerincű földszintes lakóházak, eklektikus, historikus és olykor szecesszióba hajló stílusjegyekkel. Oldalhatáron álló- és zártsorú beépítésben földszintes, nyeregtetős polgári házak vonulata. Vakolatdíszítések, lizénás, pilaszteres és kváderezett homlokzattagolások osztópárkányok, hangsúlyos nyílászáró keretezések, timpanonok és szemöldökpárkányok. Karakteres elemei az utcaképnek a nagyméretű egyenes vagy íves záródású szárazkapuk. Jellegzetes példákat találunk Gróf Andrássy Gyula utca, Apponyi utca, Fő utca, Iskola utca, Jókai utca, Justh Gyula utca, Rókus tér stb. (Lásd HÉSZ 5. sz. Függelék).

161 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 161 Helyi védelem alatt álló zöldterületek, fasorok, fák (8/1988 Ök rendelet alapján), és Helyi védelemre javasolt épületek lásd melléklet! Az épített környezet konfliktusai, problémái Köröstorok üdülőterület épületei, az üdülőházak és a sporttelep épületei megmaradnak, állaguk javításáról és környezetük rendezéséről gondoskodni kell, Belváros védett településszerkezetű városrész, a védett épületek megőrzéséről, állaguk javításáról gondoskodni kell, a tulajdonosokat ebben támogatni kell, Bökény városrészben a szabadidős különleges területre kijelölt telkeket fel kell szabadítani az ipari, gazdasági hasznosítás alól, a területet elő kell készíteni a sport-, strand, egészségmegőrző, turisztikai, oktatási célú beruházások számára, A volt ipari, gazdasági területeket rendezni kell, vagy a településrendezési terv szerint, vagy a tervet kell módosítani a jelenlegi hasznosítás szerint Közlekedés Település közlekedési szerepe Hálózatok és hálózati kapcsolatok Csongrád városa a Csongrád megyén belül a legkisebb területűnek és egyik legkisebb népességűnek számító Csongrádi járás központja. Fekvése a megyében északi, a megyeszékhelytől, Szegedtől mintegy 60 km-re északra található. Az ingázók utazási szokásait mutatja az alábbi táblázat ben a bejárók közel 65 %-a közösségi közlekedéssel érkezett a városba és csak közel 33 %-uk használt személygépjárművet. A kerékpárral és gyalog érkezők száma elhanyagolható. A bejárás fő kiindulópontja Szentes, ahonnan a bejárók 30 %-a érkezik. Mindezek mellett Felgyőről, és Csanytelekről is 13 és 11 % településenként a beingázók aránya. Tiszaalpár és Tömörkény kivételével jellemző a közösségi közlekedés használata. E két utóbbi településről jellemzőbb a személygépkocsi használata. Az eljárók közel 70 %-a használt közösségi közlekedést és csak 29 % személygépjárművet. A gyaloglás és a kerékpárhasználat ez esetben is elhanyagolható volt. A fő célállomás Szentes, ahová az összes eljáró 43 %-a utazott. Még fontos célpont volt Szeged is, ahová az eljárók18 %- a utazik naponta. Az eljárók utazási módválasztásában is a közösségi közlekedés élvezett előnyt, kivéve Felgyőt, ahonnan személygépjárművel érkeztek többen. A bejárók és eljárók aránya alapján a településre inkább a bejárás jellemző, mint eljárás. 40. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Megnevezés Összesen Összesen Személygépkocsival 2001* 2011 Tömegközlekedéssel Kerékpárral (gyalog) Helyi közlekedő (1 339) Bejáró

162 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 162 Szentes Felgyő Csanytelek Tiszaalpár Tömörkény Eljáró áza Szentes Szeged Kiskunfélegyh Felgyő Hódmezővásá rhely Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH; * 2001-ben csak foglalkoztatott A helyi közlekedők és az ingázók utazásainak módszerinti megoszlását szemlélteti az alábbi diagram. Az adatokból kitűnik, hogy a helyi közlekedők mintegy 50 % a kerékpárt választja közlekedési eszközként. A helyben közlekedők közel 69 %-a kerékpárral és gyalogosan közlekedik. Az autóhasználat mintegy 23 %-ot képvisel, míg a közösségi közlekedést használók aránya 6 %. A bejárók és az eljárók esetében is a többség távolsági autóbuszt használ. A vasúti közlekedés használata elhanyagolható. A személygépkocsi használata a be-, és eljárók között 35 és 30 %-ot képvisel. Tovább árnyalja a képet, hogy a helyben közlekedők és az ingázók jelentős hányadát képező diákok jellemzően nem használnakszemélygépjárművet, a közlekedési mód kiválasztásakor korlátozottak a lehetőségeik. A felmérések alapján 2011-ben a közlekedők közel kétharmada dolgozó volt és közel egyharmada volt diák. 15. ábra: A helyben közlekedők és az ingázók utazásainak módszerinti megoszlása Csongrádon Külső kapcsolatok, országos hálózat Forrás: Népszámlálás 2011., KSH A város a megye egyik fontos főútja, a Kiskunfélegyházát Szentessel összekötő 451. sz. másodrendű főút mentén fekszik. Mára már a főút a várostól délnyugatra elkerüli a lakott területeket és jelentőségét alapvetően az innen délkeletre található Csongrád és Szentes közötti Tisza-híd adja. A híd regionális jelentőségű, mert tőle északra közúton mintegy 37 km van a

163 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 163 tiszaugi, míg délre,65 km-re az algyői Tisza-híd. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen. A külső közlekedési infrastruktúra kapcsolatokat mutatja az alábbi térkép. 18. térkép: Csongrád környezetének országos jelentőségű főútjai Közúti kapcsolatok tekintetében az M5 autópálya nyugati irányban Kiskunfélegyháza felé főúton 30 km, míg az M43 autópálya déli irányban Szeged felé 50 km távolságban érhető el. A legközelebbi Szerbiába illetve Romániába vezető közúti határátkelők km távolságban vannak. A főváros közúton 140 km autózással érhető el. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. Az innen induló utasok Budapest, Szeged, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Szolnok irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A vasútállomás is közvetlenül elérhető autóbusszal. A város közigazgatási területén belül 42 helyközi megálló található. Csongrád a 147-es számú, Kiskunfélegyháza Orosháza vasútvonal középállomása. Az egyvágányú, dízel vontatású vonal a regionális vasúti pályahálózat része, a személyszállítás ütemes menetrend alapján történik. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 135 km távolságban érhető el, míg a II. kategóriájú, ideiglenes határnyitási joggal rendelkező Szegedi Repülőtér közúton 65 km-re van a településtől.

164 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 164 Városkörnyéki közúthálózat Forgalmi jellemzők Közúti közlekedés A már ismertetett főúthálózati elemeken kívül, a közúthálózati szempontból alközponti szerepű város a környező településekkel az alábbi országos utak kötik össze: j. összekötő út a 451. sz. főút kiskunfélegyházi és szentesi irányai felé, j. bekötő út (Attila utca), valamint a j. összekötő út (Zsinór utca - Gőzhajó utca) északi, ill. Csépa irányába j. (Szegedi út) Felgyő irányába,valamint a j. (Kéttemető utca) összekötő utak - délnyugati irányba Gátér felé. Csongrád-Bokros városrész, mely a településközigazgatási területének északi felén van, a 451. sz. másodrendű főúton és a j. Tiszaújfalu Csongrád összekötőúton közelíthető meg. A j. út tiszai átkelését az év nagy részében a csongrádi pontonhíd biztosítja a Gőzhajó u. Zsinór u. vonalának folytatásában. Maximum 7,5 tonnás járművek haladhatnak át 5 km/órás maximális sebességgel a hídon. A téli időszakban komp szállítja a járműveket. A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. A legnagyobb forgalom a 451. sz. főúton volt 2013-ban, mely külterületen, a város déli szélén elérte a 7600 Ej/nap értéket. Az elkerülőút megépítésével a tranzit forgalomtól nagymértékben mentesült a város, de a belterületet érintő j. országos mellékút forgalma továbbra is meghatározó. Belterületen mért legnagyobb ÁNF értéke 6100 Ej/nap felett volt. A legforgalmasabb országos utak által érintett városi utcák, utak: Széchenyi út, Fő utca, Vasút u., Kolozsvári u. illetve a Szegedi út. Részletesebb forgalomszámlálási adatok nem állnak rendelkezésre. 19. térkép Csongrád főbb útjainak forgalmi terhelése [ejmű/nap] Városi közúthálózat Forrás: OKA, 2013 A városon belül az országos utak nyomvonalát mutatja az alábbi térkép. A település beépített részeit a j., a j., j. és a j. országos összekötő- és bekötőutak érintik. A belterületi önkormányzati utak közül 2013-ban 103,2 km kiépített és 3,9 km kiépítetlen volt. Csongrádon 17,5 km kerékpárút volt, valamint 122,6 km kiépített járda, illetve gyalogút. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák fejlesztésére 96,3 MFt-ot, fenntartására 7,5 MFt-ot, üzemeltetésére 5,2 MFt-ot fordított (Forrás: KKK).

165 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ben bel- és külterületi közutak közel fel volt csak kiépítve, rendelkezett burkolattal. A legnagyobb hiányosság a külterületi utak esetében volt, ahol 95 km nem volt kiépítve. A külterületi mezőgazdasági tevékenységek és az ott lakók esélyegyenlősége miatt a legfontosabb külterületi utakat a szükséges minimális mértékben burkolattal javasolt ellátni. 20. térkép Csongrád városi közúthálózata A központi belterület utcahálózatát mutatja részleteiben az alábbi térkép, mely a településszerkezeti terv kivonata. A város központja a Szentesi út Főutca keresztezése körül alakult ki. A környezetében szabályos utcahálózat és tömbök rendszere van. A település ősi központja innen keletre az Óváros, melynek utcahálózata változatos vonalvezetésű és szélességű, a határoló hajdani és mai vízjárta területek vonalát követi. A gyűjtőúti funkciókat alapvetően az országos utak települési átkelési szakaszai látják el. A j. összekötőút várost elkerülő szakasza a tervezett Tisza-hídig kiépült. Ez az út biztosítja Csongrád északi oldalán lévő ipari park lakóterületet nem zavaró feltárását. A megoldás közúti forgalom szempontjából nem kielégítő, nem teljes értékű. A kisváros legfontosabb közösséget szolgáló funkciói a Dózsa Gy., a Kossuth tér környezetében és a Főutcán koncentrálódnak. Itt található a Polgármesteri Hivatal, az Ügyészség, a Bíróság, a Múzeum, a Zeneiskola, a Művelődési Központ, a Korház, bankok, és kereskedelmi egységek, de még a Gyógyfürdő is ide sorolható. Hálózati szempontból fontos hiányosság, hogy a j. összekötőút állandó tiszai átkelése nem megoldott. Az állandó Tisza-híd rendezési terv szerinti megépítésével a település országos úti átkelési szakaszai felszámolódnak és a település gyűjtőúti hálózatává válnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a helyi, városi igényeknek megfelelően átépítsék az érintett utcákat. Az ipari park közvetlenül elérhetővé fog válni a Tisza bal partjáról.

166 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Csongrád városi központi belterület településszerkezeti terve Motorizáció Forrás: Csongrád Város Polg. Hiv. A település motorizációs foka alapvetően befolyásolja a közlekedési szokásokat és ezzel a közúti közlekedés helyzetét a városban. Az alábbi grafikon Csongrád város motorizációjának alakulását mutatja közötti időszakban Magyarország, Dél-Alföld és Csongrád megye átlag értékeinek tükrében. A város motorizációs szintje 2005-ben meghaladta Csongrád megye átlagát, de nem érte el a Dél-Alföld és az ország átlagos értékét. A dinamikus növekedés után a lendület 2008-ra alábbhagyott és a gazdasági válság kitörésekor csökkeni kezdett a mutató értéke. Kisebb visszaesést követően 2012-től ismét növekedési trendet mutat az ábra. A motorizációs szint 2013-ban 291 szgk/1000 lakos volt, mely nem érte el az országos átlag 307 szgk/1000 lakos értékét. Az alacsony motorizációs szint bár a település lakóinak gazdasági erejét is jellemzi, de egyben kedvező feltételt is jelent a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés fejlesztésére.

167 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Motorizáció alakulása Csongrádon (szgk/1000 lakos) Forrás: KSH Közlekedésbiztonság A város közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti a évek személyi sérüléses baleseteit mutató baleseti ponttérkép. Látható, hogy a személyi sérüléses balesetek jelentős részben a j. országos összekötőút belterületi átkelési szakaszára koncentrálódnak. Ezen a szakaszon halálos baleset is történt, közlekedésbiztonsági szempontból veszélyesnek tekinthető. Mindezek mellett a település központjában, és a Szőlőhegyi utcában is látható némi baleseti sűrűsödés. A tapasztalatok alapján a Fő utca Zsinór, Vasút és Csemegi utcai csomópontjaiban a csúcsidei, Szentes irányú torlódás okoz gondot.

168 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Balesetek helyei és súlyosságuk között Csongrádon Forrás: KKK Forgalomszabályozás A városban a 451. sz. főút elkerülő szakaszán négy körforgalom működik, valamint az Attila u. végében és a Körös-torokra Baross Gábor rakpart végén. Ez utóbbi kettő forgalmi jelentősége csekély. Jelzőlámpás csomópont nem működik a városban és nincs forgalomcsendesített övezet. Egyszerű alá és fölérendelt utcák alkotják a közúti hálózatot. A főutcában kijelölt gyalogátkelőhelyek biztosítják a gyalogos átközlekedést. A közúti-vasúti átjárók az alábbi helyeken találhatók: 451. sz. másodrendű főút külön szintű Katona u. szintbeni Bútorgyár u. szintbeni Kéttemető u. szintbeni Pozsonyi u. szintbeni Szegedi út szintbeni Kolozsvári u. szintbeni Régi városi szándék, hogy a Szegedi u. Kolozsvári u. csomópontját, mely településkapuként szolgál Szeged felöl, körforgalmú csomóponttá alakítsák Parkolás A városban a parkolás ingyenes, parkolási övezet nincs. Mozgáskorlátozottak számára m-enként parkolókat jelöltek ki a jelentősebb parkoló területeken. A legtöbb parkoló a Fő utcán a

169 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 169 Csemegi és Zsinór u. között, a Szent Háromság téren a rendelő előtt valamint a Dob utcában a Fürdő mellett vannak. Ezek tágas, igényesen kialakított, fasorokkal szegélyezett parkolók. A városban B+R és P+R parkoló nem üzemel. Az autóbusz pályaudvar melletti kerékpártároló részben B+R parkolóként működik Áruszállítás Áruszállítás szempontjából jelentős az Ipari park területe, melyet lakott terület érintése nélkül lehet közúton elérni, ezért nem okoz problémát. További, jelentősebb áruszállítási igénnyel rendelkezik a vasút melletti bútorgyár és a mellette lévő építőipari kereskedés, de ezek működése sem okoz problémát a környezetében. A városban súlykorlátozás egységes rendszerben nincs kijelölve, egyedi döntések alapján, egyes utcákon él csak súlykorlátozás Közösségi közlekedés Csongrád város közösségi közlekedési megállóit mutatja az alábbi térkép. 23. térkép: Csongrád autóbuszmegállók helyei Forrás: NKS országos modell, bemenő adatok 2011/12. Autóbuszos infrastruktúra Autóbuszos közösségi közlekedés Az autóbusz pályaudvar Csongrád központjában, a Fő utca melletti Dózsa György téren működik. A Fő utcáról és a Hunyadi téren át a Szentesi útról könnyen elérhető. A pályaudvar hat állásos, forgalomirányítással rendelkezik. Akadálymentesített, tetővel ellátott peron, és központi digitális utas tájékoztatás szolgálja az utasokat. A váróépület jó állapotú, korszerű. Parkolás a téren és a környező utcákban lehetséges. Bár B+R parkoló nincs a téren, de a COOP ABC melletti nagy számú kerékpártámasz ezt a célt is szolgálja. Az igények alapján is javasolt a korszerű B+R parkoló kiépítése.

170 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 170 Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Helyi autóbusz közlekedés A belterületen minden autóbusz megálló rendelkezik peronnal. Utasváró pavilon mintegy felében van. Általában elfogadható állapotban vannak, de a külső részeken régi gyártású, elavult típusokat lehet találni. Ezek felújításra, cserére szorulnak. Az utastájékoztatás hirdetmény útján történik. A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Tisza Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Tisza Volán Zrt. az Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (DAKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind a megyeszékhely és regionális központ Szeged (napi 18 induló járat, menetidő 01:10 02:00 között), mind Budapest (napi 12 induló járat, menetidő 01:40 02:30 között) felé. Járatok közlekednek továbbá Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Szolnok felé is. Csongrád és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Csongrádon a helyközi megállóhelyek döntő többsége a j. összekötő út belterületi szakaszán helyezkedik el. Csongrád közigazgatási területén 42 helyközi megálló található. A városközpont és a vasútállomás közvetlenül elérhető a környező településekről. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, a legforgalmasabb helyeken (Széchenyi iskola, Vasútállomás bejárati út, FÜTÖBER, HÓDKÖT) járat áll meg egy munkanapon, de a kisebb megállókban is db, kivételt csak a városközponttól távol eső megállóhelyek képeznek. Az autóbusz állomáson, egy átlagos munkanapon kb. 130 járat indul vagy halad át. A pontonhíd nem alkalmas autóbuszok közlekedésére, ezért a j. összekötőúton nincs helyközi,távolsági autóbusz közlekedés. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatást a Tisza Volán Zrt. látja el, hálózata nem érinti az összes városrészt, az egyes területek kiszolgálási szintje komoly különbségeket mutat. A helyközi járatok helyi bérlettel használhatók, így az országos utak mentén a település közösségi közlekedési szolgáltatással lefedett. A buszokkal ki nem szolgált területek elérésére a menetrendben összesen 3 helyi viszonylat szerepel,melyek munkakezdéshez és iskolai időpontokhoz rendelt céljáratok. A helyközi és helyi járatokkal a központ minden városrészből elérhető. A napi indított járatok száma 31.

171 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Csongrád helyi autóbusz hálózata Mindegyik viszonylat érinti az autóbusz-állomást, és biztosítják a kapcsolatot a városközpont és az északi városrészek között, a járatok összeköttetés biztosítanak a fontosabb közintézményekkel is. Ugyanakkor a település déli részét és a vasútállomás térségét a helyi járatok egyáltalán nem érintik, ezek kapcsolatát a városközponttal a helyközi járatok biztosítják. A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok Vasúti szolgáltatás Vasúti közlekedés Csongrád város területét négy szolgálati hely tárja fel. Ezek közül a legnagyobb, a város központi állomása Csongrád, a többi három bel- és külterületi megállóhely: Csongrád alsó, Kónyaszék és Kettőshalom. Mindegyik szolgálati hely a Magyar Államvasutak Zrt. által üzemeltetett 147-es számú, Kiskunfélegyháza Szentes Orosháza vasútvonalán fekszik. A vonal két szakaszra osztható. Az első, a Kiskunfélegyháza Szentes, a regionális vasúti pályahálózat, míg a Szentes Orosháza az egyéb vasúti pályahálózat része. Előbbi egyvágányú, dízel vontatású, 160 kn tengelyterhelésre és 50 km/h sebességre, utóbbi 120 kn tengelyterhelésre és 50 km/h sebességre engedélyezett. Mindkét vasútvonal-szakasz alacsony színvonalú, a helyi forgalom lebonyolítására szolgál. A 2014/2015. évi menetrend szerint a vonalon, Csongrádot érintve 15 személyszállító vonat közlekedik, a teherforgalom esetleges. A közlekedési rend ütemes jellegű, Kiskunfélegyháza és Szentes között 120 percenként közlekednek a mellékvonali személyvonatok. Csongrád Budapest felől kiskunfélegyházi átszállással érhető el, az eljutási idő 149 perc. Kiskunfélegyházáig a menetidő a pálya rossz állapota miatt 52 perc, Szentesig perc.

172 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 172 Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Kereskedelmi létesítmények Utasforgalmi létesítmények Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Utasforgalmi létesítmények Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Utasforgalmi létesítmények Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Utasforgalmi létesítmények Csongrád alsó Csongrádtól 4 percnyire, Kónyaszék 11 percre, Kettőshalom pedig 16 percre található. Csongrád állomás A szolgálati hely 3 fővágánnyal, egy rakodó és egy rakodó-csonkavágánnyal rendelkezik, Kiskunfélegyházától 24,9 km-re, Szentestől pedig 13,4 km-re. A vasútállomás Csongrád városhoz viszonyított elhelyezkedése periférikus, annak délkeleti szélén található. Megközelíteni a Fő utcáról nyíló vasút utcán keresztül lehetséges, a városközpont távolsága mintegy 2 km. A helyi áruforgalmat egy rakodó- és egy rakodó-csonkavágány szolgálja, melyek mellett oldalrakodó, használaton kívüli raktár, élőállat-rakodó, burkolt rakterület, a csonkavágány végében pedig homlokrakodó található. A szolgálati helyhez egy iparvágány is csatlakozik. Az utasok le- és felszállására a személyvonati vágányok közötti, összesen 2 db, 125 m hosszú, sínkoronaszintű alacsony és keskenyperonok szolgálnak. A peronok a felvételi épület felől szintben közelíthetők meg, sem az akadálymentesség, sem az alapvető utaskomfort nem biztosított. A közepes állapotú felvételi épület az állomás északi, város felőli oldalán található. A szolgálati hely előtere közepes állapotú. Az elfogadható minőségű kockakő burkolatú előtéren ugyanakkor kijelölt parkolóhely és kiépített buszmegálló nincs. A kerékpártároló az épület északi végében van. Az egész Kiskunfélegyháza Szentes Orosháza vasútvonal életképessége kérdéses. A vonal műszaki állapota rossz, versenyképes eljutási időt nem tud biztosítani, korszerűsítésük nagy forrásigényű. Az állomások és megállóhelyek periférikusak, a települések központja tőlük általában messze van. A vasútvonal jövőjét célszerű lenne átfogóan vizsgálni. Csongrád alsó megállóhely A megállóhely Csongrád nyugati határában, az állomástól1,5 km-re, a város és a lakott területek szélén található, megközelíteni a Gyöngyösi utcából nyíló Kemény Zsigmond utcáról lehet. Az utasok le- és felszállására szolgáló, 114 m hosszú, sínkoronaszintű alacsony peron a vágány északi oldalán helyezkedik el, az akadálymentesség nem biztosított. A peron mellett esőbeálló található. Az utasforgalmi helynek nincs előtere, parkolási létesítmények nem találhatók. Kónyaszék megállóhely Kónyaszék Csongrád külterületén, a várostól nyugatra 7 km-re, a lakott területektől távol található. Megközelíteni közúton nem lehet. A megállóhelyen egy 177 m hosszú, sínkoronaszintű peron és mellette esőbeálló található, az akadálymentesség és az alapvető igények kielégítése nélkül. Kettőshalom megállóhely Az utasforgalmi hely Csongrádtól mintegy 8,6 km-re nyugatra, Kiskunfélegyháza irányában, tanyavilágban fekszik, távol a lakott területektől. Megközelíteni a j. bekötőútról lehet, A megállóhelyen egy 124 m hosszú, sínkoronaszintű alacsonyperon található, az esélyegyenlőség nem biztosított. Állomási előtér nincs kiépítve Kerékpáros közlekedés Jelenlegi helyzet

173 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 173 Infrastruktúra Közlekedésbiztonság A település nagysága és a domborzati viszonyok kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. A helyi közlekedők közül napi szinten 2011-ben 50 % választotta közlekedési eszközéül a kerékpározást. Az ingázó forgalom esetében a kerékpározás nem jellemző. A kerékpárutak hossza 2013-ban 17,5 km volt.a kerékpáros forgalomra vonatkozó felmérések nem állnak rendelkezésre. A városban a 451. sz. főút bokrosi elágazásától, a Széchenyi út Fő utca vonalában önálló kerékpárút működik a zöldsávban. A Kossuth téren egy rövid szakaszon kerékpársáv következik, majd csendesített forgalmú útburkolaton folytathatják az útjukat a kerékpárosok. A Kis-Tisza utcán a Hegyi A. utcától a Fogyatékos Otthonig épült ki a kerékpárút. Az Attila utcától a tiszai árvízvédelmi töltésen is vezet kerékpárút a közúti hídig, de a biztonságos átkelés még nem megoldott.a kerékpárosoknak keresztezniük kell a főút forgalmát. A Bokros irányába futó kerékpárút megvalósítása folyamatban van a j. összekötőút mentén. A j. összekötőút mentén, a Gyulai P. utcától vezet kerékpárút Felgyőre. Ez a tengely EUROVELO 11 része, amely a ponton-hídon át vezet a Tisza bal partjára. Az utak többsége aszfaltos burkolatú, kivéve a Kossuth téri átvezetést, ahol térburkolat van, állapotuk jó. Szabadidős célú kerékpározásra alkalmas az árvízvédelmi töltésen lévő aszfaltos kerékpárút, mely a Körös-torok kerékpáros elérhetőségét is biztosítja. A tapasztalat alapján rendszeres kerékpáros konfliktus alakul ki a Fő utca mentén a Kossuth térig. Ez jellemző helyzet az oldal fekvésű, kétirányú kerékpárutak esetében. Ezért támogatandók inkább a kétirányú, irányhelyes megoldású kerékpárforgalmi infrastruktúrák építése. Az elszaporodó elektromos kerékpárok, melyeket inkább az idősebbek használnak, a csendességhez párosuló nagyobb sebesség és rosszabb reakcióidő miatt okoznak balesetveszélyes helyzeteket. A közúti hálózaton a kerékpárosok közlekedését nem tiltják, a csomópontok átjárhatóak. A kerékpárosok mozgását segítő külön csomóponti megoldások nincsenek a városban, csillapított zónával nem rendelkezik a település. Mindezek mellett a Szentháromság, a Dózsa Gy. és a Piroska János téren tilos kerékpározni. A kerékpárparkolók a jelentősebb forgalmú intézményekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. A legtöbb közterületi támasz a Fő utca mentén 8-10 férőhelyes egységekben található. Az autóbusz pályaudvar mellett is jelentős számú támasz van. Ezek többsége csak a kerék rögzítésére alkalmas elavult támaszok, melyek cseréje különös tekintettek az intenzív használatra időszerű. A biztonságos kerékpározás érdekében Csongrád városa kerékpáros tanpályát üzemeltet a Szentháromság téren. A kerékpárforgalmi hálózaton lévő hiányosságok akadályozzák a hálózati elemek használhatóságát, ezért a meglévő elemek összekapcsolása fontos feladat (Kis-Tisza u. Fő utca,kossuth tér; Szegedi úti kerékpárút bekötése a városi hálózatba, az árvízvédelmi töltésen lévő kerékpárút kiépített csatlakozási pontjainak kialakítása, sűrítése. Talán az egyik legfontosabb, orvosolandó hiányosság a Csongrád-Szentes biztonságos kerékpárforgalmi kapcsolatának kiépítése. A hálózat jelentős hosszban elválasztás nélküli gyalog-, kerékpárút, mely magában hordozza a gyalogos és a közúti konfliktus lehetőségét. A korábbi szemlélettől eltérve, mely a biztonságra hivatkozva belterületen kiemelte a kerékpárosokat a közúti forgalomból, a korszerű elvárásoknak megfelelően javasolt a forgalom csendesítése mellett ismét a közúti közlekedőként kezelni a kerékpárosokat. A régi hálózati elemek felülvizsgálata során és az új elemek építése során előnyben kell részesíteni a kétoldali irányhelyes megoldásokat.

174 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 174 Infrastruktúra Igények, forgalmi jellemzők Tiszai hajózás Gyalogos közlekedés A városban 2013-ban 122,6 km kiépített járda és gyalogút volt. csupán 2,3 km hosszban volt kiépítetlen. A burkolatok többsége aszfalt. Szinte teljes körűen kiépültek a járdák Csongrádon. A központban és környezetében jó állapotban vannak a burkolatok, de a lakóutcákban sok helyütt felújításra szorulnak a burkolatok. A legnagyobb gyalogos forgalmat vonzza: a Fő utcai üzletek a Zsinór és az Iskola u. között autóbusz pályaudvar szentháromság téri általános iskola Gyógy- és Strandfürdő a Dob utcában Városháza, melyben a járási hivatalok is működnek. A KSH évi adatai alapján a településen belül közlekedők 19 % gyalogosként közlekedik naponta. A magas érték jelzi a gyalogjárdák és sétányok iránti idényt. Ezért a gyalogjárdák minőségégének, igényes kialakításának és nem utolsó sorban a használhatóságnak fontos szerepe van a kedvező adottságok megőrzésében. A kerékpárforgalmi infrastruktúra fejlesztésénél törekedni kell arra, hogy olyan megoldások szülessenek, melyek nem zavarják a gyalogosokat Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások A városban sport és horgász hajó kikötő működik a Körös-torok felett. A település rendezési tervében sétahajó kikötő szerepel ezen a részen és a tervezett közúti híd mellett egy teherkikötő. A Tisza hajózási hasznosítása korlátozott. Az áruszállítás számára a vízszintingadozás, a vonalvezetése miatti alacsony szállítási sebesség és a lehetséges kis merülési mélység kedvezőtlen körülmény. Mindezek mellett a nagy tömegű szállítási igények sem a Tisza mentén jelentkeznek. Ezért a folyó turisztikai hasznosításával kell számolni Közművek állapota és energiahatékonyság Víziközművek A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása. A település területén az Alföldvíz Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat. Ivóvíz, vízbázis Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás) A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvízminőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető.

175 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 175 A település területén az Alföldvíz Zrt. végzi a vízellátási feladatokat, a vízellátás helyi vízbázisról történik. A vízműtelepek (Csongrádi, Csongrád-Bokrosi) Csongrádon találhatóak, melyek napi kapacitása: csongrádi vízműrendszer: m3/nap, csongrád-bokrosi vízműredszer: 1100 m3/nap, Az ellátott települések: Csongrád város. A vízbázis nem sérülékeny. 25. térkép Ivóvízbázisok védőterületei Csongrádon Ivóvízellátás Csongrádon az ivóvízellátása felszín alatti vizekből, rétegvízból történik, az ivóvízellátó rendszer kiépítettsége a belterületen teljes. A vízvezeték hálózat jellemzően körvezetékes elosztó-hálózat, a hálózati nyomás magastárolóval biztosított. A szolgáltatott ivóvíz minősége nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ezért a településen ivóvízminőség javító program indult: Csongrád- Csanytelek Önkormányzat Ivóvízminőség-javító Projektje (KEOP-1.3.0/ ) az alábbi beruházásokat tartalmazza: Csongrád Város: 5 üzemelő kúton tisztítási technológia telepítése Csongrád-Bokros: 1 üzemelő kúton tisztítási technológia telepítése Csanytelek Község: 1 üzemelő kúton tisztítási technológia telepítése 2. táblázat: A szolgáltatott ivóvíz minősége között Vízminőségi jellemzők időszakban ph Ammónium (mg/l) Arzén (µg/l) Vas (µg/l) Mangán (µg/l) Összes keménység (mg/cao) Fajlagos elektromos vezetőképesség (µs/cm) KOI(ps) (mg/l) Bór (mg/l) 87,75 1,12 4,87 265,3 32,7 114, ,65 0,06 0,16 Fluorid (mg/l)

176 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK /2001 (X.25) Kr. az ivóvízminőség határértékei - 0, ,7 1 Forrás: Alföldvíz Zrt. 18. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának (db) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva Termálvízhasználat Forrás: KSH Az elmúlt időszakban között nem változott a településen a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma, de között emelkedés volt tapasztalható, amit ismét stagnálás követett. A bekötött lakások száma 2001-ben 7466 db, 2005-ben 7523 db, 2013-ban 7577 db volt. Az ivóvízhálózatba 2001-ben a lakások 89%-át, 2005-ben 89%-át, és 2013-ban 90%-át kapcsolták be az ivóvízvezeték-hálózatba. Csongrádon jelenleg a városi gyógyfürdőben, és a Bökényi városrészen távfűtéses rendszerben hasznosítják a termálvizet. A kút gyógyvíz minősítésű, de egyéb célú vízfelhasználás is van, medencék vizének melegítésére, épületek fűtésére alkalmazzák. A kútból a vízkitermelés gravitációs úton van megoldva, tároló medencés gyűjtés utáni nyomásfokozó rendszerrel, illetve a medencék irányába közvetlen bevezetéssel. A kúton a kútfej korszerűtlen, a kitermelés nem teszi lehetővé a vízigényekhez igazodó szabályozást, nincs kiépített mérő szabályzórendszer. A kút utolsó felújításának becsült időpontja az 1980 as évekre tehető. A többirányú hasznosítás és szabályozás hiánya miatt csúcs vízigények kielégítése nem biztosított. A használt termálvíz a Serházi-Holt-Tiszába kerül elvezetésre. A Bökényi városrészben épült tömblakásokból 517 db van távfűtési rendszerben ellátva (fűtés, melegvíz). A rendszer ellátása eredetileg központi kazánházon keresztül történt földgáz üzemű kazánokkal évben állami fejlesztési támogatással épült a rendszer termálfűtési energia hasznosításához 1 db 2094,5 m mélységű termálkút. A termál rendszerre, a kazánház előtt került rácsatlakoztatásra 1 iskola és 1 egészségház, amelyek saját kazánházzal is rendelkeznek, így részükre csak a termálvíz átadása történik ban történt fejlesztések után a kút vízhozamát megnövelve az így keletkező többlet hőmennyiséget a városközpont területén 16 intézmény és 180 tömblakás fűtésére tudják hasznosítani. Számítások szerint ezzel évente ezer m3 gázmennyiség megtakarítás érhető el. Ennek érdekében megépült több mint m fűtési

177 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 177 távvezeték - előremenő visszatérő és hőcserélők beépítésével a rendszerbe be lett csatlakoztatva 5 közintézmény. Ezek is saját kazánházzal is rendelkeznek. A kútátalakítások nem biztosították a szükséges vízmennyiséget, így az új rendszer teljes körű üzemeltetése megfelelő mennyiségű termálenergia hiányában nem volt biztosítható. Az energia ellátásban elsőbbséget élvez a Bökényi lakótelep fűtése, vízellátása. A rendszer gazdaságos üzemeltetése azért sem volt biztosítható, mert természetesen fűtési időszakokban a fűtési hőigény egyszerre jelentkezett az egész területen. A kútból kitermelt víz hőmérséklete a 2006 os évtől folyamatosan csökkent, jelenleg C O. A vízkitermelés terepszint alá süllyesztett szivattyúkkal ráfolyásos üzemmódban biztosított, a kitermelt mennyiség a mindenkori vízigényhez igazodva frekvenciaváltós szivattyúszabályozással változik. A termálrendszer csurgalék vizének hőtartalma az ennek hasznosítására kiépített kertészeti telepen történik. A cél az EU-s szakpolitikákhoz igazodva a termálvíz komplex energiahasznosítása, víztakarékosság. Ennek érdekében megfelelő hidrológiai geofizikai- geokémiai monitoringrendszer megvalósítása, víz-visszasajtolási lehetőség kihasználása Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés Szennyvízgyűjtő hálózat Csongrádon az Alföldvíz Zrt. végzi a helyi rendszeren keresztül működteti a csatornázási szolgáltatást. A településhez tartozó szennyvíztisztító telep kapacitása 2000 m3/nap, az ellátott települések: Felgyő, Csongrád, Tömörkény (innen csak települési folyékony hulladékot fogadnak), a csatornahálózat hossza km. Csongrád város tudatos és tervszerű szennyvízelvezetési és feldolgozási tevékenysége az as években kezdődött, az akkori műszaki követelményeknek és színvonalnak megfelelően felépült gravitációs rendszerű szennyvíztisztító telepen. A város lakosságának, iparának rohamos fejlődése és az ezzel párhuzamosan megnövekedett vízfelhasználás és szennyvíz előállítás azonban szükségessé tette egy korszerű szennyvízelvezető és feldolgozó rendszer kiépítését, mert a meglevő tisztító telep működését a hatóságok az 1990-es években már nem engedélyezték. A 2002-ben indult a szennyvízberuházásnak köszönhetően, az üzembe helyezést követően eltelt időszakban kiépítésre került Csongrád város csatorna hálózata is. A kiépítést követően eltelt évek alatt újabb fejlesztési igények jelentkeztek, melyet a szennyvíztisztító telep bővítésével együtt terveznek 5-10 éven belül elvégezni. A szennyvízgyűjtő hálózatba kapcsolt lakások száma 2009-ig folyamatosan emelkedett, 2010 év óta stagnál. A bekötött lakások száma 2001-ben 3298 db, 2005-ben 6120 db, 2013-ban 6814 db volt. A város szennyvízgyűjtő-hálózatába 2001-ben a lakások 39 %-át, 2005-ben 72%-át, ban pedig 75%-át bekapcsolták.

178 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások számának (kék) változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva Szennyvíztelep Szennyvízkibocsátás Forrás: KSH A város szennyvizét feldolgozó tisztítótelep kapacitása 2000 m3/nap, LE, a tisztított szennyvíz mennyisége 740 ezer m3/év. A tisztítótelep telep fejlesztésének I. ütemének műszaki átadása december 15-én történt meg. A beruházás során a Felgyő településsel közös szennyvíztisztító telep m3/d kapacitásra épült ki, de építészeti szempontból megépítésre került a 3. sz. SBR reaktor is, mely egy későbbi, II. ütemi kivitelezés során, annak gépészeti, elektromos és vezérlés kiépítésével lehetővé teszi a m3/d kapacitás elérését. A szennyvíztisztító telepen alkalmazott technológia eleveniszapos tisztítás (SBR), kémiai foszformentesítés, iszapstabilizálás Jelenleg a tisztító telepen kerül tisztításra Felgyő településen keletkező szennyvízmennyiség is illetve ide szállítja be a lakossági jellegű folyékony hulladékot Tömörkény település is II. félév időszakától a szennyvíztisztító telepre érkező napi szennyvíz mennyiség elérte a m3/d értéket. Mivel ez az érték már meghaladta a I. ütemben kivitelezett m3/d tervezett kapacitás értéket, ezért szükségessé vált a szennyvíztisztító telep bővítése, azaz a II. ütemben történő 2600 m3/d kapacitás értékre való növelése. Továbbá a megnövekedett hidraulikai terhelés és az ezzel járó szárazanyag terhelés indokolttá teszi az átemelő rendszer újraméretezését. A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek tisztítás után általában felszíni víz befogadóba kerülnek. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szerves anyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) is tartalmaznak. A szerves- és tápanyagok vonatkozásában a felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák. A vízi ökoszisztémák ezeket az anyagokat általában a terhelés nagyságától és a befogadó vízhozama által biztosított hígulás mértékétől függően képesek tolerálni. A kommunális szennyvizek kibocsátása a Csongrádi Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítást követően a Tisza folyóba ( fkm szelvénye) történik, melyre a kibocsátott víznek a hatása nem jelentősként lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. A fürdő elhasznált termálvize a Serházi-Holt-Tiszába kerül bevezetésre.

179 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 179 Csapadékelvezetés A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat és a települések felszíni vizeinek az elvezetésével foglalkozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdése tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melynek 11. pontja szerint az önkormányzat feladata a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár számos hátrányt hordoznak), míg a laza - falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt. A város belterületének védelmét szolgáló vízelvezető-hálózat kiépítettségének mértéke, illetve a meglévők állapota nem megfelelő. A városban mintegy 120 km csapadékcsatorna hálózat található, amelyből 45 km zárt és 75 km nyitott. A csőhálózat - beleértve a gyűjtő gerinchálózatot is - nagyon sok helyen %-ig telített iszappal, így egy nagy esőzés alkalmával nagyon rosszul funkcionál. A fenntartási munkákat részben saját erőből, részben külső vállalkozóval végezteti az önkormányzat (zárt szakaszok mosatása). A zárt csatornatisztításra financiális okok miatt az elmúlt 20 évben nem került sor. A hiányzó, illetve elavult vízelvezető-rendszer hiányosságai évről évre egyre növekvő problémát jelentenek a pályázó szervezet számára. A csapadékvíz nem megfelelő elvezetéséből adódó helyi vízkárok jelentős anyagi károkat okoznak mind az önkormányzati, mind a magántulajdonokban A helyzet évről évre romlik a meglévő, rossz állapotú árkok medrének funkcionalitásával együtt. A projektben érintett családi házas övezetű Alsóvárosban az önkormányzati útfelületre eső víz lefolyását szükséges megoldani, csatornahálózattal nem rendelkezik a terület. A Heringer telep városrészben szintén kiépítetlen a csapadékvíz elvezető rendszer. A központi városrész érintett utcáinak vízelvezetési problémáit teljes rekonstrukcióval, azaz a földárkok szelvényének helyreállításával, az árok szelvények kiburkolásával, és egységes (átmérő 40) átereszek kiépítésével lehet megoldani. A Bokros városrész nyílt árokrendszerének zárttá tétele szintén megoldandó feladat Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás A település energiaellátása az alábbi módon történik: Geotermikus energia: termál távhő közmű Földgáz: A telephelyen elkülönítve található a földgáz fogadóállomás, mely korrektorral szerelt NA 200 méretű mérőt tartalmaz. A fogadótól jut el a földgáz a kazánházba a kazánokhoz, illetve a gázmotorhoz. Elektromos energia: A városi elektromos légvezeték hálózatról történik a lecsatlakozás. A településen a gázszolgáltatást a GDF-SUEZ ZRt., az elektromos energiával történő ellátását pedig a szegedi székhelyű EDF DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Csongrád település közigazgatási területén a Csongrádi Közmű Szolgáltató Kft. végzi a távhő közszolgáltatást. A hőellátást biztosító központi kazán a Muskátli utcai tömbfűtőmű távhő rendszere ellát: 512 db lakást és 21 db lakásnak megfelelő közületet fűtéssel és melegvízzel. Többemeletes, soklakásos épületek esetén mind az épület, mind pedig a fűtési- és melegvízellátó berendezések megépítésénél és üzemeltetésénél jelentős költség-csökkentés érhető el, ha

180 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 180 a fűtést és a melegvíz-ellátást nem lakásonként külön-külön működő berendezések, hanem központi fűtésű rendszer biztosítja. Termálkútból ellátott intézmények: - Muskátli utcai tömbkazánház - Gyöngyvirág u. 5. (Szarka Ödön Dr. Egyesített Egészségügyi Intézmény) - Gyöngyvirág 7-9. (Aranysziget Otthon) - Gyöngyvirág 16. (Sághy Mihály Faipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ Intézet) A kút gravitációsan 60 m3-ig, azon túl pedig szivattyúval jutatja fel a termálvizet, melyet 2 db 10 m3-es puffertartályba jut.. A visszatérő hőjét vesztett termálvíz a termálgépházban elhelyezett újabb nyomásfokozó szivattyú nyomja ki a 2,5 km-re lévő Tiszába a 242,1 fkm-nél. Kút adatok: - Kút jele, száma: Csongrád - Bökény városrész termálkút - Fúrás mélysége a terepszinttõl mérve: 2031,5 m - Fúrás éve: Kataszteri száma: B Nyugalmi vízszint: +22,8 m (MPa) - Vízhozam: 1320 l/min, vízszint: +1,0 m(mpa) - Hõmérséklet: 86 C. Szélenergia Szoláris energia Vízenergia Biomassza Geotermikus energia Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Csongrádon szélenergia hasznosító létesítmény nincs, nem tervezett. Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. Csongrád település fekvéséből adódóan igen kedvező adottságokkal rendelkezik a napenergia hasznosítására, de ennek kiaknázása még alacsony szinten áll. Csongrádon vízenergia hasznosító létesítmény jelenleg nincs, de egy csongrádi vízlépcső megépítése már évek óta vissza-visszatérő lehetőségként merül fel, ami a vízvisszatartáson kívül, energiát is termelne. Ez ügyben Csongrád-megyei közgyűlés által megrendelt beruházáselőkészítő, előzetes megvalósíthatósági (döntés-előkészítő) tanulmány készült 2008-ban. Prokontra sok érv létezik a csongrádi vízlépcső megépítésével kapcsolatban, a megvalósítás rövid, de középtávon sem valószínű. A településen biomassza hasznosítással egyetlen magánvállalkozás foglalkozik (biogáz előállítása állati melléktermékekből). A településen a geotermikus energia hasznosítását a termálvízre alapozott távhőszolgáltatás jelenti jelenleg, egy-két kertészeti alkalmazás mellett. Bővebben a termálvíz hasznosításról a , és fejezetben. A település adottságai a geotermikus energia hasznosítására kiválóak, a lehetőségek teljes kiaknázása a jövő feladata Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának legjobb mutatója az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények, és a közvilágítás energia hatékonysága. Az épületek energiahatékonyságát lehet növelni szigeteléssel, nyílászáró cserével, és megújuló energia hasznosításán alapuló rendszerek beépítésével.

181 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 181 Kábeltelevíziós hálózat Elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. A szolgáltatást, az elektronikus hálózatok üzemeltetését végző, azt létrehozó, vagy arra szervezett, vagy arra létrehozott szolgáltatók biztosítják. Az elektronikus hírközlés szolgáltatása alanyi jogú. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás A szolgáltatás felügyelője a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), melynek területi igazgatóságai: Budapesti Igazgatóság Debreceni Igazgatóság Miskolci Igazgatóság Pécsi Igazgatóság Soproni Igazgatóság Szegedi Igazgatóság Csongrád a Szegedi Igazgatóság területéhez tartozik. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan változik, között csökkenés volt tapasztalható, majd lassú növekedés, a bekötött lakások száma 4050 db környékén mozog, ami a teljes lakásállományhoz viszonyítva a 48 %-os arányt jelent. 19. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások (kék) számának változása a teljes lakásállományhoz (piros) viszonyítva Internet-előfizetés Telefonhasználat Forrás: KSH A város területén a nyilvános távbeszélő állomások száma az elmúlt években fokozatosan csökken. A készülékek számának csökkenése a mobilhálózat és a mobiletelfonok használatának elterjedésével fordítottan arányos.

182 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Térségi és települési környezetvédelem Talaj Csongrád város térsége földrajzi helyzetéből adódóan jellegzetes és rendkívül változatos talajadottságokkal rendelkezik. Fő talajtípusai: réti öntés és csernozjom talajok. A Tisza mentén nagyrészt öntéstalajokat találunk, ez alól csak a várostól É-ÉNy-ra fekvő, jobb partot kísérő és attól távolabb is megtalálható futóhomokos területei kivételek (Bokros városrész), melyeken szőlő-és gyümölcstermesztést folytatnak. A Tiszától Ny-felé távolodva, a település nagy részén a réti csernozjom uralkodik. Foltokban találunk, főként a 451 közlekedési út mentén mélyben sós réti csernozjomokat, és még kisebb kiterjedésben a település ÉNy-i felében réti szolonyeceket. A településre jellemző főbb genetikai talajtípusok, és tulajdonságaik az előzőek alapján a következők: Réti öntéstalajok: - agyagos fizikai tulajdonságú - gyengén savanyú - glaciális és alluviális üledéken képződött - Közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok - talajértékszám Réti csernozjom talajok: - vályog fizikai tulajdonságú - felszíntől karbonátos - löszös üledéken képződött - Nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, közepes vízraktározó-képességű, gyengén víztartó talajok - talajértékszám Mélyben sós réti csernozjomok - agyagos vályog fizikai tulajdonságú - felszíntől karbonátos és szikes - löszös üledéken képződött - Gyenge víznyelésű és igen gyenge vízvezető-képességű, erősen víztartó, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok - talajértékszám Réti szolonyecek - agyagos vályog fizikai tulajdonságú - felszíntől karbonátos és szikes - löszös üledéken képződött - Igen gyenge víznyelésű és szélsőségesen gyenge vízvezető-képességű, igen erősen víztartó, extrémen szélsőséges vízgazdálkodású talajok - talajértékszám Futóhomok - homokos vályog fizikai tulajdonságú - gyengén savanyú - glaciális és alluviális üledéken képződött - Igen nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, gyenge vízraktározó-képességű, igen gyengén víztartó talajok - talajértékszám 0-10

183 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Település és környékének talajtérképe Forrás: Agrotopo Vízfolyások, tavak Felszíni és felszín alatti vizek Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el. A felszíni vizek fő gyűjtője a Tisza, és holtágai, valamint a Felső-főcsatorna, Vidre-éri csatorna, és a Vidre-éri összekötő csatorna. A Vidre-ér Csongrád környékének harmadik legnagyobb vízfolyása. A számos mellékvízfolyást felvevő Vidre-éri szikes érrendszer igen kiterjedt. Noha az ér és mellékágai arculatát a szocializmus évtizedeinek belvízrendezése átformálta, s az erek folyásiránya módosult, mégis e vízfolyások nem tekinthetők egyszerűen belvízelvezető vagy öntözőcsatornáknak, mert még mindig őrzik zöld folyosó funkciójukat, szikespusztákat és mocsarakat fűznek fel kacskaringós, ősi vízi állapotokat idéző meandereik mentén. A vízrendszernek jelen pillanatban csak egy nagy kiterjedésű szikespusztai foltja, a Kónya-szék élvez természetvédelmi oltalmat. A Vidre-ér a bokrosi Kis-Sóstóból ered, és a Labodárnál éri el a Tiszát. Az érrenszer a domborzat lejtésének megfelelően északnyugat délkeleti irányultságú. A Vidre-ér három jelentősebb mellékérrel rendelkezik. A település gazdag holtágakban, melyek a Tisza szabályozása során keletkeztek, jelentősebb holtágak a település területén: Csongrádi (Serház-zugi) Holt-Tisza a város keleti határán, több mint négy kilométer hosszan terül el a város határától a szentesi Tisza hídig Aranyszigeti Holt-Tisza közel 30 hektáros vízterület György-víz a várostól K-re elterülő holtág A Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület mentett oldali holtágai: a Mámairéti-Holt-Tisza, az Ellésparti-Holt-Tisza, a Dög-Körös (Fekete-Körös) és a Rázsonyi-Holt-Körös. Búzás holtág,

184 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 184 Belvíz Érintett belvízrendszer Felszín alatti vizek érzékenysége Kabzatelek holtág, Háromág holtág, Kis-Bokros Gyójai Holt-Tisza Nagy-Gombás (holtág az ártéri erdő területén) Szakadás (holtág az ártéri erdő területén) A holtágakon kívül szíkes, időszakos vízállások is találhatóak a település területén ilyen a Kis- Sóstó is. A Bokrosi településrészen található tó horgásztóként üzemel. A holtágak vízminőségével, frissvíz utánpótlásával sok esetben adódnak problémák. Az elmúlt években a Serházzugi-holtágon végrehajtott rehabilitációja projektnek (DAOP-5.2.1/B) köszönhetően jelentős javulás tapasztalható, ez a holtág 5 ponton is befogadója a város irányából érkező csapadékvizeknek. A projekt keretében többek között a bevezetési pontokon előtisztító műtárgyak kerültek elhelyezésre, és vízutánpótlás kérdése is megoldódott. Magyarország közel km2-es síkvidéki területének igen jelentős részét, becslés szerint 60%-át veszélyezteti számottevő mértékben a belvíz. Ilyenformán - a meteorológiai és hidrológiai tényezők kedvezőtlen alakulása esetén - hatalmas terület kerülhet víz alá. Csongrád területe belvízzel közepesen veszélyeztetett területnek minősül: A belvízzel közepesen veszélyeztetett térség az erősen veszélyeztetett területek környékére terjed ki, összesen km2-t érint, ami a teljes síkvidéki területnek a 26%-a. Az ide sorolható térségek az Alföldön: mindenekelőtt a Felső-Tisza környéki tájak (Bereg, Tisza- Szamos köz, Szamos-Kraszna köz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz), továbbá a Hortobágy melléke, a Jászság és a Nagykunság tekintélyes része, a Körösök vidéke, az Alsó-Tisza völgye, valamint a Duna-völgyi főcsatorna menti sáv. A Kisalföldön a Fertő-Hansági táj tartozik ide, míg a Dunántúl többi részén csak egészen kis területek, pl. a Sárvíz mentén. A Bokrosi úttól és a 451-es úttól délnyugatra elterülő tájszerkezeti egység belvízzel nem veszélyeztetett magasabb területek a településen. Belvíz által leginkább veszélyeztetett területek a vasút mentén, és attól D-re találhatóak. - Felszín alatti vizek A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Csongrád a érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A település területének részletes besorolását a következő ábra szemlélteti.

185 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Település és környékének felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása Forrás: ATIKTVF A 219/2004 (VII.25) Kormány rendelet 2.sz. melléklete szerinti felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása a következő (aláhúzva a településre vonatkozó pontokat, ld. előző ábra): 1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület 1a) Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek külön jogszabály szerint kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei. 1b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. 1c) A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint261 regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25 1,0 km közötti övezete is. 1d) A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei. 2.Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása 2a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. 2b) Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. 2c) Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található. 2d) A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 1,0 km közötti övezete.

186 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 186 2e) Az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek. 3. Felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület 3) Egyéb, az 1 2. pontokba nem tartozó területek. Talajvíz Csongrádon és környékén a talajvíz átlagos szintje a terepszint alatt 4 m körül van. Mennyisége nem jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de sok helyen a nátriumos típus is megjelenik. Keménysége nk 0 -ot is eléri. A szulfáttartalom 60 mg/l, a település körzetében ez a 300 mg/l-t is elérheti. 25. térkép Település és környékének felszín alatti vízszint térképe Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m) VGT Felszín alatti vízbázis A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Csongrád területe a p /p felszín alatti víztesten található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett. Csongrád területén található vízbázisokat az fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat.

187 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Levegőtisztaság és védelme A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Csongrád a F légszennyezettségi zónába tartozik, nem szerepel a kiemelt települések között. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak a településen, illetve annak környezetében sem manuális, sem automata mintavevő helye nincsen. Csongrádon ipari méreteket öltő, jelentősnek mondható, szennyezőanyag kibocsátó forrás nem található. A település környezetében elhanyagolható légszennyező forrásként a városközponton átvezető 451-es számú út átmenő forgalma említhető, és a Bokros belterületén áthaladó kamionforgalom. Az előbbi forgalma a várost elkerülő út megépítése óta jelentősen lecsökkent, így a levegőbe jutó szennyező anyagok mennyisége is kevesebb. A lakóterületek közé ékelődő ipari létesítmények, mint potenciális szennyezők, de határérték feletti kibocsátásokról nincs tudomás. Ezen kívül az uralkodó szélirányból érkező, a mezőgazdasági területekről származó por-terhelés jelenthet problémát időszakosan. Az állattartással kapcsolatban leginkább az intenzív, kis helyigényű tartás okozhat lakossági panaszokat. Az állattartás szabályozását (védőtávolság, központi területekre tilalom) az önkormányzat helyi rendelettel megoldotta. Az allergén gyomok terjedése Csongrád településen is nem jelentős gondot okoz. Az allergén gyomok irtásával kapcsolatban nincs helyi rendelet. A Csongrádi Körzeti Földhivatal komplex határszemlét tart minden évben, melyen többek között a parlagfűvel fertőzött területek felmérése is megtörténik Zaj, és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. Sorszám Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) NAPPAL06- ÉJJEL ÓRA 06 ÓRA

188 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület Jelenleg a településen nem működik olyan ipari létesítmény, amely jelentős zajterhelést okozna. A mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés tevékenységének helyszínéből adódóan- panaszokra okot nem, vagy csak elvétve okoz, jellemzően lakott területtől távolabb folytatják. Időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás) terhelik zajjal környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) száma nem jelentős, és zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület (szérű) határán. A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmára jelentéktelen. A lakókörnyezet egyes térségeiben elsősorban a közúti közlekedésből adódó zajszennyezések okoznak problémát. Az elkerülő út megépülése után a zajártalom jelentős mértékben lecsökkent a városban. A korábban problémát jelentő Bokros utcában a tapasztalható zajterhelés, a 4502 számú negyedrendű út kamionforgalma is lecsökkent a városrészt elkerülő útnak köszönhetően Sugárzás védelem Település lakóövezetét nagyfeszültségű távvezeték nem érinti. 26. térkép SÓZ és ÉÓZ határok hazánkban és a környező országokban Csongrád Paks, Mochovce, Bohunice atomerőművek 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik. A település Paks atomerőmű 30 km-es Sürgős Óvintézkedési Zónája (SÓZ) területén kívül esik. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Csongrád területén sugárzásmérő pont nem található.

189 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 189 Hulladékgazdálkodá si Társulás Közszolgáltató Hulladékkezelés között Csongrád Város Önkormányzatának gesztorsága mellett valósult meg továbbá az Európai Unió Kohéziós Alapjából (ISPA Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) finanszírozott Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Program. Dél-Alföld legnagyobb beruházásában 3 megye Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád megye 82 települése, volt érintett. A Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Program részeként a településen 2009-ben hulladékgyűjtő udvar épült, a régi hulladéklerakó telepet rekultiválták, melynek munkálatai 2010-ben fejeződtek be. A kommunális hulladékgazdálkodási közszolgáltatást Csongrádon a FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A közszolgáltató még 74 településen végzi a hulladékszállítást, hulladékkezelést. Az elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység a FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Kft. kezelésében lévő a Felgyő területén található Felgyői Regionális Komplex Települési Hulladékkezelő Telepen történik. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya csökkenő tendenciát mutat 2009-óta. 20. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Szelektív hulladékgyűjtés Forrás: TEIR ITS adatbázis A városban a közszolgáltató működteti a szelektív hulladékgyűjtést. Csongrád teleülésen egy hulladékudvar található és 20 gyűjtősziget üzemel. A gyűjtőszigeteken jellemzően papírt, műanyagot, és üveget gyűjtenek arra alkalmas és megfelelő edényzetben január 1-től bevezetésre került a két kukás rendszer a településen, azaz a lakosságnál kihelyezett sárga kukában a csomagolási hulladék háznál történő elkülönített gyűjtése valósul meg ezután. Az elmúlt években biztosítva volt a lakossági zöld hulladékok szervezett gyűjtése is, általában időszakosan a tavaszi és őszi időszakban 2 heti rendszerességgel történt gyűjtés, amit a Felgyői komposztáló telepen hasznosítanak.

190 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya Forrás: TEIR ITS adatbázis Állati eredetű hulladékok Folyékony hulladék Települési szinten nem kezelik, gyűjtik az állati eredetű hulladékokat. A település szennyvízelvezetésével kapcsolatos információkat az fejezet tartalmazza. A szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszapot komposztálással hasznosítják a felgyői komposztáló telepen. A szennyvízcsatorna közművel nem rendelkező területekről a kihordásos települési folyékony hulladékot a szennyvíztelepre szállítják, és ott kezelik Vizuális környezetterhelés A település Ipari Parkja (Csongrád Környezetvédelmi Ipari Park) Csongrád város szélén, a 451- es számú (Kiskunfélegyháza-Szentes) főúttól mintegy 2 km-re, az elkerülő út mellett helyezkedik el. Az ipari park fejlesztésére (területi, közműhálózat) folyamatos igény jelentkezik. Összesen kettő külszíni bánya működik a város közigazgatási területén belül. Illegális hulladéklerakás minden évben visszatérő problémát jelent a Bokros városrészen (vízlépcsős útja), a régi települési hulladéklerakót rekultiválták. Gondot jelent Csongrád külterületen a 20 éve felhagyott folyékony leürítő hely, melynek rekultivációját és utógondozását Csongrád város Önkormányzatának kell megoldani. A város több éve figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket. A rekultivációs és utógondozási tervet az önkormányzat pályázat hiányában saját költségvetéséből készítteti el a évben. Elhanyagolt, romos állapotú épületekből a belvárosban több is található, melyek megszűntetése, felújítása a városkép javításához elengedhetetlen Árvízvédelem Csongrád az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található. Csongrád város a Tisza jobb part Dongér-csongrádi árvízvédelmi szakaszhoz tartozik. A védelmi szakasz hossza fm melyből fm kiépített árvédelmi töltés fm magas part.

191 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 191 Jelentős árvízi esemény 2000, 2006 években történt. A Tisza jellemző adatai a mértékadó árvízszintekről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet alapján a következő a Csongrádhoz legközelebbi vízmércék alapján: 32. táblázat A Tisza jellemzői Csongrádnál Mérce megnevezése Helye LNV MÁSZ Csongrád, v.m. 246,2 fkm 1037 cm 87,1 mbf Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: nem megfelelő ivóvíz minőség, az ivóvízhálózat korszerűsítése, fejlesztése szükséges (folyamatban lévő ivóvízminőség javító beruházás) felszíni vizeket, holtágakat érő szennyezések használt termálvizek ártalom mentes elhelyezése a szennyvíztisztító telep nem korszerű növelni kell a meglévő szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötéseket a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése, bővítése szükséges a csapadékvíz-hálózat kül-és belterületen egyaránt fejlesztésre szorul a város belterületi vízelvezető rendszerének rekonstrukciója (folyamatban) termálfürdő technológiája elavult (fejlesztésére nyertes pályázat!) Körös-toroki üdülő övezet fejlesztése és az ökológiai szempontok ütközése helyi védelemre érdemes területek konkrét védelem alá helyezése elmaradt megújuló energia potenciál nincs kiaknázva növelni kell az intézmények energiahatékonyságát a vízlépcső megépítésének kérdése szükséges új villanyhálózat építése a még ellátatlan, és lakott külterületi részeken, az elavultak felújítása. Holtágak vízminőség, és vízfrissítés problémái Nincs szervezett zöldhulladék gyűjtés A zöld hulladékok helyben történő hasznosítása nem megoldott A szelektív hulladékgyűjtés nem teljes (lakossági veszélyes, zöldhulladékok stb.) Alacsony erdősültség Defláció érzékenység Belvízproblémák Települési szinten nem kezelik, gyűjtik az állati eredetű hulladékokat A lakossági zöld hulladékok gyűjtése nem rendszeres egész évben, a hasznosítás (komposztálás) helyben nem megoldott.

192 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 192 Illegális hulladéklerakások Felhagyott, rekultivációt igénylő folyékony hulladéklerakó Allergén gyomok okozta problémák, nincs helyi rendelet 1.18 Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csongrád területén alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek. Csúszás, süllyedésveszélyes területek A Csongrád Megye Területrendezési Terve alapján Csongrád település egész területe széleróziónak kitett terület. A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente átlagosan kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés évente keletkezhet. 27. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket ( ), a piros körök az utóbbi évek rengéseit ( ) mutatják Forrás:foldrenges.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=94:magyarorszag-foeldrengesveszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&Itemid=7 Legutóbbi érezhető rengések: Cserhátsurány-Nógrádmarcal,

193 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Cserhátsurány Bükk hegység Az elmúlt években Csongrád településen földrengés nem keletkezett Vízrajzi veszélyeztetettség A vízrajzi veszélyeztetettségnek kitett területeket a település területén a következő ábra szemlélteti: 28. térkép Vízrajzi veszélyeztetettség Forrás: Csongrád megye TRT A település rendelkezik vízkárelhárítási tervvel, melynek aktualizálása folyamatban van Árvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Csongrád B - közepesen veszélyeztetett település Belvízveszélyes területek A település belvízrendszerének bemutatását az fejezet tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Csongrád B - közepesen veszélyeztetett település.

194 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe (1. belvízzei nem, vagy alig veszélyeztetett terület, 2. belvízzei mérsékelten veszélyeztetett terület, 3. belvízzei közepesen veszélyeztetett terület, 4. belvízzei erősen veszélyeztetett terület) Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapozása, BELVÍZ- INFO Projekt (GOP ), Mély fekvésű területek Csongrád egész területe mély fekvésű, ezek közül kiemelhető a belvízzel rendszeresen veszélyeztetett területek: Heringer telep Bökényi városrész Bokros városrész Nagyréti tanyák Bokrosi út, és a vasút mentén elterülő területek Az elmúlt években, 2010/2011-es év rendkívül csapadékos időjárása miatt - fenti területeken - keletkező belvíz folyamatos gondot okozott Árvíz és belvízvédelem Kiemelt fontosságú a meglévő védvonalak megerősítése, rekonstrukciója, a csapadék-elvezető hálózat rendszeres tisztítása, a hálózat rekonstrukciója, bővítése. Ennek érdekében a települést érintően, az alábbi projektek kerültek megvalósításra, illetve vannak folyamatban: Állami projektek: - A 2000-ben megkezdett vízügyi beruházások folytatásaként, az árvízvédelmi fejlesztési munkák keretében 2007-ben újabb 1940 m-es szakaszon készült el Csongrád belterületi szakaszán a védtöltés vízoldali burkolata (csongrádi partfal). Ezzel együtt elkészült összesen 2372 m partfal a Körös-toroki rámpa és a József Attila u. között.

195 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Csongrádi Szakaszmérnöksége beruházásában épült augusztustól októberig terjedő időszakában a Tisza belterületi szakaszán kijelölt 1050 m-en partmegcsúszás helyreállítása és mederrézsű rögzítés a pontonhíd és a Kiserdő között. Önkormányzati projektek: - A város belterületi belvízrendezési programja 2007-ben készült el, mely sikeres pályázat útján 2011 évben került megvalósításra. A városban kijelölt 8 fejlesztési területen megvalósuló főbb belvízvédelmi létesítmények: 3 db elektromos üzemű automatizált vezérlésű belvízátemelő szivattyútelep, 2 db záportározó, 1 közlekedési főútvonal és 1 vasúti pálya keresztező műtárgyai, és az eddig csatornázatlan városrészek csapadékvíz elvezető főgyűjtő csatornái. Melyek a következők: Szív utcai övcsatorna, belvízátemelő; Vasút téri belvízátvezetés; Nyugati záportározó és belvízátemelő építése; Kenderföldi csatorna zárttá tétele és 451-es út alatti átvezetése; Nefelejcs utcai belvízátemelő megépítése; Erzsébet utca Vasút utca Vágóhídi csapadékvíz főgyűjtő kialakítása; Ipari park csapadékvíz csatorna kiépítése, Északi csapadékvíz főgyűjtő iszapolása; Bokros városrész csapadékvíz hálózat részbeni kiépítése. - Csongrád város belvíz elvezető rendszerének további fejlesztésére 2013-ban nyert támogatást a település, mely Alsóváros, Heringer-telep, Központi utcák, Csongrád- Bokros városrész csapadékvíz-elvezetésének megoldását szolgálja. - A város legnagyobb csapadékvíz befogadójának, a Serházzugi Holt Tiszának az állapotjavítása Holtág rehabilitációs projekt keretében megvalósul. Átadásra kerültek a Szív utcai, Nyugati és a Vasút utcai záportározók, melyeknek az összes belvíztározásra használható térfogatuk: m3, A hiányosan kiépített, illetve rossz állapotú csapadékvíz csatornahálózat miatt az elmúlt 10 évben 10 alkalommal, több mint 200 napig volt készültség elrendelve a városban. A káresemények mértéke elérte a 90 millió forintot. Az önkormányzat éves költségvetése szerint, vízkár megelőzésre, valamint az árkok, létesítmények fenntartására a származtatott működési költségek jelenleg éves szinten átlagosan közel 20 millió Ft kiadást jelentenek az önkormányzat számára Az utóbbi években év különösen belvizes év volt, melyből kifolyólag mindkét esetben benyújtottak a Vis Maior tartalék előirányzat terhére igénylést Egyéb katasztrófavédelmi tényezők Kedvezőtlen morfológiai adottságok Kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Csongrád területén nincs Mélységi, magassági korlátozások és tevékenységből eredő korlátozások Csongrád településen mélységi, magassági, valamint tevékenységből eredő korlátozások nincsenek Ipari veszélyforrások A városban a Veszélyes Üzem Adatbázis 5 alapján - veszélyes üzem nem működik. 5

196 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Ásványi nyersanyag lelőhely Csongrád településen az alábbi érvényes hatósági engedéllyel rendelkező bányászati területek, kutatási engedéllyel rendelkező területek és Műszaki üzemi terv határozattal rendelkező bányák találhatóak: Csongrád II. agyag, üzemelő külfejtés Csongrád III. homok, üzemelő külfejtés 1.20 Városi klíma Az általános éghajlati viszonyok leírását az fejezet tartalmazza. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.). Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabad térszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok. 6 Csongrád városklímáját befolyásoló tényezők: Erdősültség alacsony foka Száraz, meleg klimatikus viszonyok Felszíni vizekben gazdag Alacsony iparosodottság Elkerülő út megléte, csökkent átmentő forgalom A több emeletes beépítés csak a településközponti részekre jellemző, illetve a lakótelepekre, de ezek aránya a keretes házas övezetekhez képest elenyésző. A közterületi, és magánkertek zöldfelületei kedvező hatásúak, és csökkentik a hősziget mértékét. A Tisza, és holtágai fontos átszellőzési folyosókként működhetnek, felette a városon kívüli területek tisztább, hűvösebb levegője elérheti a város belső területeit. A vízfelszínek párolgása növeli a külterületekhez képest általában szárazabb városi légtér nedvességtartamát. A folyó talajvízszint emelő hatása is pozitívumként értékelhető, hiszen a vízzáró városi felszín alatt általában talajnedvesség és talajvízszint csökkenés figyelhető meg. A vízfelület és a beépített területek közötti légkörzés szintén pozitív hatás, amely nappal frissítheti a város levegőjét 6 Városklíma kalauz, 2011

197 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 197 a településen magas a zöldterületek aránya Csongrád azon kevés Tisza parti városok egyike, amelynek történelmi városmagja közel 5,2 km hosszon élő vízparttal rendelkezik. Csongrád emberközeli léptékében a vízpartok nem csupán önmagukban képviselnek értéket, hanem azáltal, hogy a városközpont tágas parkjaitól árnyas, történelmi hangulatot árasztó utcák egész során át rövid sétával elérhetők, kisugárzó hatásuk a terjedelmes történelmi városmag egészét átjárja. A településen magas a zöldterületek aránya, mely kedvezően hat a városklímára. Ezt tovább erősítik a vízfelületek jelenléte, a kisvárosias, kertvárosias településszerkezet. A hősziget kialakulása inkább rendkívül meleg időszakokban, és a téli fűtésszezon alatt valószínű, melynek értéke hasonló léptékű településekhez hasonlóan max. 2-3 C 0 A település nem tagja a Klímabarát Települések Szövetségének.

198 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Helyzetelemző munkarész 2.1 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Csongrád város demográfiai folyamataira a helyi népesség elöregedése, a fiatal generáció számának folyamatos csökkenése és a megyei szinten, mértékében és ütemében egyaránt kiemelkedő, a szomszédos Szentes nagyon rossz demográfiai mutatóit is alulmúló népességfogyás a jellemző. A fogyás elsődleges eleme a természetes fogyás, de sajnos a vándorlási egyenleg is erősen negatív értéket mutat ez utóbbi mutató értékei Szentesen lényegesen rosszabbak, mint Csongrádon. Az elvándorlás főleg a fiatalabb, képzett népességet érinti. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kedvezőtlenül érintik mind a helyi gazdaságot, mind az intézményrendszert. A fiatal, képzettebb képezhetőbb és motiváltabb munkaerő létszámának csökkenése a helyi munkaerőbázist számolja föl, ami a betelepülő beruházások számára az egyik fő szempont, de a már helyben működők döntéseit, fejlesztéseit, jövedelmezőségét is erősen meghatározza. Az intézményrendszer szociális ellátás (pl. bölcsőde), oktatás, kultúra, sport, rekreációs stb. jelentős fogyasztója a fiatalabb generáció. Csongrádon a sport- és rekreációs szolgáltatások fejlesztését tervezik éppen. A fiatalok folyamatos létszámcsökkenése ugyanakkor lassan fölösleges kapacitásokhoz, ezáltal a fajlagos költségek növekedéséhez vezethet. Másrészt az intézményekben dolgozó létszám pótlásának alapjai is megkérdőjeleződnek általa. Az elöregedés révén a szociális rendszer másik oldalán és az egészségügyben is fokozódik az ellátásra, gyógyításra szoruló idős népesség száma. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő Csongrád város civil társadalma aktív, sokrétű. Jellemző a sportegyesületek, klubok aktivitása, de a civil társadalom ezen túl is színes képet mutat. A csongrádiak kötődnek rendezett, vonzó belvárossal rendelkező városukhoz. Ez a kötődés igen fontos közösségi, településfejlesztési erő, ám sok esetben kevés a helyben elhelyezkedni nem képes, vagy a helyi bérszinttel elégedetlen fiatalok számára ahhoz, hogy itthon tartsa őket, így sokan hagyják el a várost, bár az elvándorlás egyenlege a megyénél kedvezőbb képet mutat. Az erős helyi közösség és a civil aktivitás pozitív hatással van a demográfiai viszonyok alakulására, az intézményrendszerre, a gazdasági szerkezetre. Nyilván jelentős azon fiatalok száma is, akiket a városhoz, a közösséghez, a családhoz, az otthonhoz való kötődés akkor is a városban tart, ha a megélhetés itt nehezebb, mint külföldön. Ők azok, akik még javíthatják a demográfiai mutatókat, családot alapítanak, így a természetes szaporulatot növelik, a vándorlási egyenleg negatív rátáját nem rontják tovább. Ezen egyenlegnek, bár deficites, van azért egy jelentős bevándorlási

199 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 199 eleme is: sokak számára vonzó letelepedési helyszín Csongrád, amihez hozzájárul a közösségi kohézió, a hagyományok, a közösség, mint vonzerő. Az intézményrendszer feltöltése és a későbbi munkaerő utánpótlása szempontjából is igen jelentős az a népesség, akit a közösségi kohézió (is) tart a városban. A gazdaság szempontjából a képzett munkaerőbázis megléte alapvető fontosságú. Azon népesség, amelyet a közösség kohéziója tart a városban, ezen bázist erősíti. A gazdaság és helyi közösség kapcsolata kölcsönös: míg a helyi erőforrások a vállalkozásokat erősítik, a sikeres vállalkozások képesek munkát, piacképes jövedelmet, perspektívát nyújtani a munkavállalóknak. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Csongrád város intézményrendszere szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jól működő, városi és járási szerepkörrel bír, feladatát megfelelően ellátja. A város regionális jelentőségű középszintű oktatással, kulturális létesítményekkel (pl. múzeum) rendelkezik. A szociális intézményrendszer képes tompítani a nehéz gazdasági helyzet révén elesettek problémáit. Az intézményrendszer működtetésének az önkormányzati kezelés esetében, kötelező és vállalt feladatok tekintetében a városüzemeltetés képes megfelelni. A város megfelelő működtetése hatással bír a demográfiai viszonyokra, települési kohézióra és a gazdasági szerkezetre egyaránt. A közszolgáltatások intézményrendszere pl. a bölcsődei ellátás fontos tényező a gyermekvállalási kedv szempontjából. Az egészségügyi ellátás pedig a munkaképes kor felső határát képes feljebb tolni. A jól működő intézményrendszer biztonság érzetet ad, hozzájárul az elvándorlás mérsékléséhez. Az intézményrendszer működteti a kulturális intézményeket, szervezi, menedzseli és finanszírozza a programok, rendezvények egy részét, biztosít helyszín a kulturális eseményeknek és a civil szerveződéseknek is. Ezért közösségszervező ereje nagy, hatásában képes ezen területen jelentős eredményeket elérni. A munkaerőpiac szempontjából alapvető a munkaképes korú népesség képzettsége, az utánpótlás nevelése, a piac által igényelt rugalmas helyi képzési rendszer, de ugyanilyen fontos ezen népesség egészségi állapota is mindez a helyi intézményrendszer állapotától, szervezésétől, finanszírozásától függ. Gazdaság szerkezet és dinamika Csongrád gazdasága viszonylag stabil, a helyi, hazai és külföldi érdekeltségű, főleg fémipari KKV-k alkotják a termelés gerincét, továbbá a Mars állateledel gyártó üzeme. A gazdaság ágazati szerkezetében nem történt radikális változás, a fejlődés azonban főleg az ipari park vállalkozásai révén tetten érhető, amelyek közül többen váltak nemzetközi cégek beszállítóivá. E cégek jellemzően folyamatos fejlesztésekkel teszik magukat egyre piacképesebbé. A város 1998 óta ipari parkkal segíti a befektetéseket és a vállalkozások működését. Az ipari park sikeresen működik, ugyanakkor magas technológiájú jelentősebb működőtőke beruházót még nem sikerült megtelepíteni az ipari parkban. Igen alacsony a város gazdaságában a K+F tevékenység szintje, ami pedig a hosszú távú versenyképesség egyik alapja. A helyi gazdaság fejlettsége, perspektívája hatással van a demográfiai helyzetre és a város költségvetésére.

200 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 200 A helyi gazdaság biztosítja a munkahelyeket és a hosszú távú életperspektívát: alapvető a szerepe a munkaképes korú népesség helyben tartásában. Ezáltal a vándorlási egyenleg mindkét oldalát erősítheti: megfelelő működése, és a bérek piacképessége (amihez fejlett, magas hozzáadott értékű gazdaságra és fejlett szolgáltatásokra van szükség) esetén csökken az elvándorlás, nő a bevándorlás, javul az egyenleg. Jelenleg sajnos ezzel ellentétes előjelű folyamatok dominálnak. A helyi vállalkozások iparűzési, idegenforgalmi és építményadójukon keresztül járulnak hozzá a város költségvetéséhez, a prosperáló, fejlődő gazdaság egyre növekvő mértékben, ami a költségvetésen keresztül a város működtetését és fejlesztési lehetőségeit is meghatározza. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Csongrád város költségvetése a város utolsó lezárt és jóváhagyott költségvetése szerint (2013) egyensúlyi helyzetet mutat, az önkormányzat működőképességét sikerült fenntartani, a likviditás folyamatosságát biztosítani. A város továbbá képes volt fejlesztések megvalósítására, amelyek esetében a pályázati úton elnyert források mellé az önerő biztosítása is jelentős kihívást jelent. A városban az iparűzési adó bevételek növekedése lényeges eleme a költségvetés bevételi oldalának. A város költségvetése várhatóan a jövőben sem teszi lehetővé saját erős fejlesztések megvalósítását, de a pályázati források önrészének finanszírozását igen. Az Önkormányzat gazdálkodásából adódó lehetőségek minden területet érintenek, ahol a működés vagy a fejlesztés, esetleg a támogatások részben vagy egészében önkormányzati forrásból származnak. E hatások az önkormányzat korlátos pénzügyi lehetőségeiből adódóan ahhoz mérten jelentősek. Ezek közül is kiemelten: Hatással van a demográfiai viszonyokra, azáltal, hogy mennyire tudja ösztönözni a gyermekvállalási kedvet, visszafogni a fiatalok elvándorlását (munkahelyteremtés, lakáspolitika, a város vonzóvá tétele). Ez a hatás eléggé közvetett és sok erősebb tényező is befolyásolja, pl. cégek, beruházók munkahely teremtési döntései (adózás, világpiaci trendek stb), helyi lakáspiac árai stb. A települési közösségekre a kultúra, rendezvények, programok megrendezése, kezdeményezése, finanszírozás, illetve a civil szervezetek finanszírozása révén. Közvetlen hatás, mivel az ide sorolható tevékenységek egy része teljes egészében függ az önkormányzati forrásoktól. Az intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés a tulajdonos üzemeltető személyétől függően teljes egészében hatással van rá, de léteznek az önkormányzattól teljesen független intézmények is, az átszervezett közoktatásban pedig jellemzően a tulajdonos az önkormányzat, így a fejlesztésekben érintett, de az üzemeltetésben nem. Gazdaság szerkezet és dinamika: a helyi gazdasági környezet befektető és vállalkozó baráttá tételével, az ipari park és a költségvetést is érintő támogatások és kedvezmények rendszerével közvetlen hatással van a tématerületre a költségvetés, de annak nagyságrendje miatt csak egy eleme a vállalati döntéseknek. Az épített környezetre való hatás a költségvetésben a városrehabilitációs tevékenységek pályázati önerejének előteremtésében jelenik meg közvetlenül. A közlekedési hálózat és minősége (belső és külső), a közművek és elektronikus hírközlés és a környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság területek az előbbihez hasonlóan fejlesztési-pályázati oldalról befolyásoltak a költségvetés részéről.

201 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 201 Közlekedés A városban a helyi közlekedők és az ingázók utazási szokásai kedvező lehetőséget teremtenek a fenntartható közlekedés fejlesztésére, kialakítására. Különös figyelmet kell fordítani a helyi gyalogos és kerékpáros forgalmi igények kielégítésére és az ingázók esetében a közösségi közlekedés használatának támogatására. A város legfontosabb kapcsolata a 451. sz. másodrendű főút és annak tiszai átkelése, Szentes irányába. A 451. sz. főút elkerülő szakaszának megépültével a településen a közúti tranzitforgalom jelentősen csökkent. Mindezek mellet továbbra is több országos összekötőút szeli át a várost. A tranzitforgalom csökkenése ellenére az utak kialakításukban jelenleg is a korábbi tranzit forgalom emlékét őrzik. A város teljes elkerülését biztosító új Tisza-híd (a j. országos összekötőút vonalában) megépültével az országos utak átkelési szakaszai városi utakká fejleszthetők nem csak használatukban, hanem kialakításukban is. A forgalom csendesedésével, csendesítésével a gyalogos és kerékpáros közlekedés érdekeit szolgálva javasolt a közterületek fejlesztése. A gyűjtőutak kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a közlekedési infrastruktúra önmagában is forgalom gerjesztő erővel bír. A csendes mezőváros tempóját és értékeit megőrizve kell a fejlesztésekről dönteni. A fontosabb, burkolattal nem rendelkező külterületi közutak fejlesztésre szorulnak. Az ingázást meghatározó közlekedési mód a helyközi autóbusz közlekedés. Az állomáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások fejlesztésével, pl. korszerű B+R parkolók építésével és a közvetlen környezet fejlesztésével tovább lehet növelni a szolgáltatás színvonalát. A még hiányosságokkal rendelkező autóbusz megállókat belterületen és külterületen más-más, de egységes szemlélettel javasolt továbbfejleszteni. A 147. sz. vasútvonal közvetlen kapcsolatot biztosít a legfontosabb szomszédos településekre, és közvetett kapcsolatot ad két megyeszékhelyre valamint a főváros irányába. A vasúti közlekedés szolgáltatásában és - értelem szerűen - használatában is jelenleg alacsony színvonalú. Mindezek ellenére értékes adottságnak kell tekinteni. A pillanatnyi érdekek helyett a város hosszútávú érdekei mentén kell elősegíteni a vasút megőrzését, működését, fejlesztését. Az országos utak forgalmával terhelt településen más városokhoz hasonlóan kerékpárutak épültek. Ezek hálózatot nem tudnak alkotni, mert kapcsolataik hiányosak. A hiányosság a használati értéküket is jelentősen korlátozza. A meglévő hálózatok összekapcsolása elengedhetetlen. A legkisebb beavatkozással a legnagyobb hatás érhető el. Különösen fontos, megoldandó feladat a Csongrád-Szentes közötti kerékpárút biztonságos kapcsolatának kialakítása. A fejlesztések műszaki tartalmának meghatározásánál törekedni kell arra, hogy a beépített területeken kétoldali, irányhelyes megoldások szülessenek, mert ezek biztonságosabbak, mint a korábban alkalmazott szélső fekvésű kétirányú kerékpárutak. A gyalogosok védelmében kerülni kell a közös felületek alkalmazását a belső városrészekben. Ezek megvalósításához segítséget jelent a közúti forgalom csendesítése, a burkolatok újraosztása. Az elavultnak számító, csak a kerék rögzítését szolgáló tárolók cseréje időszerű. A kerékpárforgalmi hálózat egységes szemlélet mentén történő fejlesztéshez Kerékpárforgalmi Hálózati Terv készítése megfelelő alapot jelentene. A városra jellemző széles, fásított utcák, ill. közterületek nagy értéket képviselnek, különös tekintettel a klímaváltozásra. Ezért a közlekedési fejlesztéseknél a közlekedési módok közötti prioritást szem előtt tartva kell a lehető legkisebb felületet burkolni agyalogos, kerékpáros és gépjármű forgalom számára. A lakóutcák leromlott állapotú járdáinak fokozatos felújítása sürgető feladat, de fontos a városközpont gyalogos felületeinek további fejlesztése is.

202 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Helyzetértékelő munkarész 3.1 Helyzetelemzés eredményeinek értékelése A folyamatok értékelése Az alábbiakban azon helyi társadalmi-gazdasági folyamatok, tendenciák kerültek kiemelésre, amelyek erősen befolyásolhatják, vagy meghatározhatják Csongrád város jövőjének alakulását. Csökkenő népességszám. A várost érintő egyik legkedvezőtlenebb folyamat a demográfiai helyzet alakulása. A népességfogyás üteme Csongrádon megyei viszonylatban is a legmagasabbak közé tartozik. A lakosság elöregedése révén egyre kevesebb a szülői korú fiatal, egyre több az ellátásra szoruló idős ember. Csongrádon között 9,03%-al (1710 fő) csökkent a népesség száma, ami csaknem kisvárosnyi létszám! A csökkenés üteme a szomszédos Szentes kedvezőtlen mutatóinál is erőteljesebb igaz, Csongrádon döntően a természetes fogyásból ered, az elvándorlás egyenlege itt nem olyan kedvezőtlen, mint Szentesen. Feltételezve, hogy a munkahelyteremtésre, a fiatalok lakáshoz jutásának könnyítésére irányuló törekvések sikerrel járnak, a devizahitelesek problémája megoldásra talál (országosan sokan ez utóbbi miatt választották a külföldi munkalehetőségeket), megnő a gyermekvállalási kedv és csökken az elvándorlás, e kedvezőtlen tendencia talán mérséklődni fog, de irányában megváltozni még hosszú távon sem. Mivel a betelepülés is jelentős, közép távon a vidékről betelepülők pótolhatják az elvesztett népességet. A városnak már közép távon is egy 15 ezer fő körüli népességre kell beállnia. Mindez nyilván érinti a potenciális munkaerőbázist és az intézményi kapacitásokat is. Innováció hiányos, alacsony hozzáadott értéken termelő gazdaság. Csongrád gazdaságának van egy prosperáló, előre mutató jellegű ipari szegmense, amely húzza a helyi gazdaságot, ám összességében a város gazdasága alacsony fajlagos hozzáadott értéket állít elő, ezért alacsony a jövedelemszint és a beruházási, illetve innovációs hajlandóság is. A tudásigényes, magas szintű K+F+I tevékenységet és csúcstechnológiát alkalmazó iparágak és vállalkozások hiányoznak, ami egyik fő oka a helyi gazdaság alacsony jövedelemtermelő képességének. Az alacsony termelékenység mellé a megyeitől elmaradó, igaz növekvő foglalkoztatottság társul. Az élőmunka igényes iparágak aránya magas ezekre az alacsonyan képzettek foglalkoztatása miatt szükség is van -, itt azonban nem képződik akkora jövedelem, ami magasabb bérszintet tenne lehetővé. A néhány élenjáró, beszállítói státuszú vállalkozás önmagában kevés ahhoz, hogy helyi szinten jelentősen növelje a helyben képződő jövedelmek szintjét. Ha a tendencia folytatódik, közép- és hosszú távon is csak kis mértékű növekedés vagy stagnálás várható, az alacsony bérszínvonallal pedig nehéz lesz a városban tartani a munkavállalókat. A város ipari park fejlesztési törekvései az irányban történnek, hogy magas technológiájú iparágat sikerüljön betelepíteni a városba, egyetemi-kutatói háttér nélkül azonban erre kevés esély van. A meglévő iparágak innovációs tevékenységeinek növelése, alkalmazott kutatás és technológiai fejlesztés jelent egy másik kitörési pontot, pl. a fémfeldolgozás, légtechnika, gépgyártás területén. Másik irány a térség mezőgazdasági alapanyagainak magas szintű feldolgozása lehet, erre jelenleg kevés számú példa akad csupán. Ezek támogatása, növelése adhat hosszabb távon egy új fejlődési dimenziót Csongrád gazdasági fejlődésének.

203 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 203 Turisztikai vonzerők elégtelen termékfejlesztése, minőségi szálláshelyek hiánya. Csongrád város és térsége rendelkezik komolyabb turisztikai vonzerőkkel, ám ezek kifejlesztése, kiajánlható, eladható termékké, termékcsomagokká fejlesztése, továbbá a háttér infrastruktúra hiánya egyaránt elmarad attól a szinttől, hogy valóban prosperáló ága lehessen a helyi gazdaságnak. A kapcsolódó szálláshelykínálat mutatja is a jelenlegi turizmus szintjét: döntően nagy számú, de alacsony minőségű szálláshelyet kínál a város, a jellemzően alacsony költésű, fiatal, rendezvényekre, sporttal kapcsolatos eseményekre, művésztelepekre érkező turista rétegeknek. A minőségi kínálat a vonzerők és a szálláshelyek, vendéglátóhelyek szintjén egyaránt hiányzik. Jó lehetőség, hogy az erősen szálláshelyhiányos Szentes nagy létszámú sporteseményeire érkezők elszállásolásában Csongrád jelentős szerepet vállal, ugyanakkor e szálláshelyek meg is rekednek ezen a szinten, ahol inkább olcsó, nagy létszámú, kollégium jellegű elszállásolásra van igény. A jelenleg zajló fürdő- és uszodafejlesztések révén a kínálati oldal attrakció része minőségi és kínálati oldalról egyaránt megerősödni látszik, ám az ehhez kapcsolódó helyi jövedelem termelődéshez szükséges a szálláshely és vendéglátás kínálat minőségi fejlesztésére, hogy a magas költési szintű, igényes, több napra érkező vendégforgalom megerősödhessen A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Erősségek 1.társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Az elvándorlások száma csak kis mértékben haladja meg az odavándorlások számát. A városban nem jellemző nagyobb létszámú és arányú, társadalmi feszültségeket keltő szociális helyzetű népesség vagy etnikum jelenléte. Gyengeségek A megyei városok közül az egyik legnagyobb mértékű, folyamatos népességfogyás. A népesség elöregedő, a halálozások száma jelentősen meghaladja a születések számát. A bevándorlás nem képes ellensúlyozni az erőteljes népességfogyást. 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő A városi civil szervezetek száma és ezek közösségi aktivitása magas, a helyi civil társadalom képe sokrétű, gazdag. Jelentős a városban a sportélet, a sporttal kapcsolatos szervezetek sokféle sportágat képviselnek. A város kulturális élete múzeumok, kiállítások, rendezvények gazdag, sokrétű. A Körös-toroki Napok országos népszerűségű rendezvény. 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés A városban megfelelően működik a szociális, az oktatási (óvoda, alap- és középszint) és az egészségügyi ellátórendszer. Regionális jelentőségű oktatási intézmények működnek a városban (vadász és környezetvédelmi szak stb.). Több szakterületen is kiemelkedő, regionális jelentőségű a városban működő kórház. A helyi sport- és rekreációs tevékenységek infrastruktúrája nem megfelelő (pl. Holtág) A sport- és kulturális rendezvényekre a városba érkezők nem találnak minőségi szálláshelyeket. A részleges vagy teljes felújításra szoruló közintézmények száma még mindig magas: iskolák, szociális és egészségügyi intézmények. A városban nincs kórház. A szociális ellátásba kerülők visszavezetése a munkaerőpiacra problematikus. A képzések egy része nem konform a piaci

204 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK gazdaság szerkezet és dinamika Helyi kis- és középvállalkozások képviselik a legfontosabb helyi iparágakat, pl. fémfeldolgozás, faipar, légtechnika, hűtőgépgyártás stb. A helyi KKV- között több autóipari beszállító is működik. A városban található az amerikai MARS állateledel gyártó üzeme, amely a legnagyobb foglalkoztató. A helyi mezőgazdasági termelés nagy tradíciókkal bíró, részben termálvízre épülő. Csongrád és térsége borvidék státusszal rendelkezik, a szőlő- és bortermelés ma is prosperáló. A lakossági és üzleti szolgáltatások és a kiskereskedelem egységei a városban megfelelően biztosítottak (bankok, biztosítók, áruházláncok, egyéb szolgáltatások stb.). Az ipari park a város fő gazdaságfejlesztési eszköze, szolgáltatásaiban, minőségében és területeiben folyamatosan bővül, jelentős ipari, kereskedelmi és logisztikai központ. A városban termálvíz található, a gyógy- és termálturisztikai fejlesztés folyamatban van. A város több jelentős de fejlesztésre váró turisztikai potenciállal rendelkezik. 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya A költségvetés kiegyensúlyozott, likviditása biztosított. Az iparűzési adó bevételek növekvő tendenciát mutatnak. A források elegendőek a pályázati források önerejének biztosítására. 6. táji és természeti adottságok A várostól északnyugatra elterülő homokhát az Öregszőlők zártkerti területeit, a Halesz szőlők területét, Bokros térségét és a Külsőjárást magában foglaló Csongrádi történelmi borvidék tájhasználati, gazdasági értéke. A város külterületének nyugati részén, a Bokros környéki tanyák jelenléte ma is meghatározó a tájhasználatban, a táj arculatában, a tanyák némelyike már nem állandó lakhelyként, hanem üdülő, illetve hobbikertként funkcionál. A bemutatható természeti értékek (pl. kunhalmok, Csongrádi Kónyaszék TT szikes puszták területe, Tisza és holtágai, Körös), a gyógyvíz (Csongrádi Gyógy- és Strandfürdő) hasznosítása a város idegenforgalmi igényekkel. Felsőfokú oktatási intézmény nem működik a városban. Az ipari parkban és a városban működő ipari vállalkozások K+F+I tevékenysége alacsony. A helyi munkaerőbázis képzettségi szintje viszonylag alacsony, különösen a felsőfokú képzettségűek tekintetében. A gazdaságban jellemző az alacsonyabb termelékenységű mezőgazdasági és ipari munkahelyek jelentős száma, ami alacsony bérszínvonalat eredményez. A szálláshelyek és a vendéglátás jelenlegi szintje jellemzően elmarad az igényesebb piaci elvárásoktól. A helyi turisztikai adottságok infrastruktúra háttere és szervezettsége nem megfelelő. Az állami források a feladatcsökkenésnél nagyobb arányban csökkentek. A helyi forráslehetőségek sajáterős fejlesztéseket nem tesznek lehetővé. A város erdősültsége alacsony (9%), hiányoznak a város közeli, védelmi célú erdőterületek, valamint a külterületi közutakat, mezőgazdasági utakat kísérő fásítások, véderdősávok. A felszíni vizek elvezetésének, a vízvisszatartásnak a műszaki feltételei hiányosak. A terület vízgazdálkodási problémái az ár- és belvízveszély (tervezett belvíz és záportározó a 451-es út elkerülő szakasza mellett). A Tiszántúli területeken már csak egy-két élő tanya lelhető fel. Az elbontott tanyaépületek tanyaudvara még mindig értékes tájalkotó elem, menedék a nagyüzemi művelt területekről kiszoruló állatok (pl. kistestű

205 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 205 vonzerejét növelik. A térség fontos adottsága a hévizek jelenléte, melyre intenzív kertészeti (zöldség és virágtermesztés) kultúra és a városi hévízhasznosítása alapul. A táj jellegzetes elemei a felszíni vizek (vízfolyások, holtágak, tavak), a meder, a parti sáv, a partot kísérő területek élőhelyekben gazdag környezete (hullámtéri erdők, nádasok, fásítások), melyek a természetvédelem érdekeivel összehangolva jelentős rekreációs fejlesztési potenciállal bírnak. A Helyi Építési Szabályzat 3. sz. melléklete rögzíti a Városképi jelentőségű közterek jegyzékét, ami jó lehetőség az értékek megőrzéséhez. 7. zöldfelületek A városközpont megújult közparkjai jelentős településképi, dendrológiai és kertépítészeti funkcionális értéket képviselnek, területüknek meghatározó a szerepe a városszerkezetben. A város és a térség zöldfelületi rendszerének jelentős természeti értékkel is rendelkező zöldfelületi elemei a felszíni vizek (vízfolyások, tavak) és az élőhelyekben gazdag környezetük. A városszerkezetben fontos területfelhasználási elemek és egyben a természetvédelem, valamint a vízhez kötődő üdülési lehetőségek szempontjából is meghatározó, védendő vízgazdálkodási területek a Tisza folyó, a Körös, a Holt-Tisza és Holt-Körös ágak, a Felső-főcsatorna, a Vidre-ér, a Morotva-csatorna, a Csongrádicsatorna, a Csépa-Nagyszékháti csatorna, a Tőke-foki-csatorna, a külszíni anyagnyerő helyek után visszamaradt területeken kialakult horgásztavak és környezetük. 8. épített környezet (épített örökség is) Igényes belváros, felújított, műemléki középületek rendezett közterületek Sajátos, szép táji, természeti környezet Megfelelő intézményellátás 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Kedvező az utazási mód választás (kerékpáros, gyalogos, autóbuszos utazások) a településen A város országos főúti kapcsolattal rendelkezik, melynek forgalma a 451. sz. főút elkerülő útja révén nem érinti a települést Magas a kiépített utak aránya belterületen emlősök, madarak, rovarok) számára. Természetvédelmi érdekeket veszélyeztető tájhasználatok (hullámtéri rekreáció, holtágak üdülési-rekreációs célú hasznosítása, intenzív mezőgazdasági tevékenység kemikáliák használatával). A természetvédelmi kijelölésű területek, valamint a jó minőségű termőföldek védelme a zöldmezős beruházásként megvalósítható fejlesztések lehetőségét (pl. Bökény városrész lakóterületi fejlesztés) korlátozza. A rekultivált hulladéklerakó, a bányatavak környezete rendezetlen. A legeltetéses állattartás visszaszorulása a természeti-és tájképi értéket jelentő legelők fenntartását veszélyezteti. Meglévő zöldterületi létesítmények: közparkok (pl. Ifjúság tér, Szentháromság tér, Piroska János tér, Bokros), a városközponton kívüli, kisebb közterek, közkertek, néhány játszótér, kegyeleti parkok kertépítészeti és funkcionális fejlesztésre, felújításra szorulnak. Hiányoznak a gazdasági területeken a lakóterületekkel szomszédos telekrészeken a lakóterületet védő, a településképi illeszkedést szolgáló védőfásítások. A telepszerű beépítésű lakóterületek közkertjeinek funkcionális, kertépítészeti kialakítása hiányos, kertépítészeti fejlesztésre szorulnak. A város tágas utcáinak egy részén a széles zöldsávok fásítása hiányos, fejlesztésre (pl. hiánypótlás, fasortelepítés) szorul. Szállásférőhelyek minősége nem megfelelő Országos mellékutak forgalma terheli a város belső részeit. A tranzitforgalom számára kialakított városi utcák. Személysérüléses balesetek sűrűsödése a belváros állami és helyi útjain. A kerékpáros infrastruktúra meglévő elmei nem alkotnak hálózatot, a szomszéd

206 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 206 Csendes, vonzó, zöld városközpont Az utak forgalmasabb szakaszai mellett kerékpárutak épültek 10. közművek és elektronikus hírközlés Helyi ivóvízbázis Magas szinten kiépített települési közmű hálózat (víz, gáz, villany stb.) Termál-közmű hálózat 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Elkerülő út megléte, csökkent átmenő forgalom és környezeti ártalmak Magas a zöldfelületek aránya, kedvező városklíma hatások Szelektív hulladékgyűjtés Alacsony légszennyezés Alacsony zajártalmak Kedvező sugárzás védelmi helyzet Ipari Park (ipari tevékenység kiszorul a városból) Szentesre balesetveszélyes kerékpárral eljutni Az autóbusz megállók kiépítettsége nem mindenhol éri el a szükséges szintet Külterületi úthálózat nagy részben burkolatlan Szennyvíztelep korszerűtlen Szennyvízrákötések aránya nem 100%-os Szennyvíz-csatorna hálózat nem teljes, nem korszerű Ivóvízminőség problémák, korszerűtlen ivóvízhálózat Belvízveszély Árvízveszély Külterületi lakórészeken hiányos közműellátottság Fejlesztésre szoruló csapadékvíz-elvezető hálózat Megújuló energia (napenergia) potenciál alacsony kihasználtsága Önkormányzati épületek nagy része nem energia hatékony, felújításra szorul Allergén gyomok terjedése Illegális hulladéklerakások, felhagyott folyékony hulladéklerakó A szelektív hulladékgyűjtés nem teljes Lehetőségek 1.társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák A külföldi munkalehetőségek helyi ellensúlyozása: helyben történő lakhatás, képzés, munkához jutás támogatása. A befelé irányuló népességmozgások kihasználása, ösztönzése. Veszélyek A külföldi munkavállalás lehetősége fokozottan és tartósan elszívja a helyi fiatal és középkorú rétegeket. A gyermekvállalás terhei továbbra is a gyermekvállalás elhalasztását vagy nem vállalását eredményezik. Általánossá válik az egyke családmodell. 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő A járás és a szélesebb értelemben vett térség vonzáskörzet bekapcsolása a helyi hagyományőrző és kulturális eseményekbe, programokba. A civil társadalom külső kapcsolatépítésének támogatása. Testvérvárosi kapcsolatok fokozott ápolása. A helyi kulturális kínálat potenciális külső célcsoportjainak felkutatása, vonzása. A helyi rendezvények belterjessé válnak, a csökkenő népességgel elfogy a közönségük. Az utánpótlás hiánya a sport, a kultúra, a rekreációs tevékenységek területén. A fiatal népesség elvándorlása miatta közösségi terek, találkozópontok kiüresedése, funkcióinak elveszítése.

207 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 207 Lehetőségek Veszélyek 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Az intézményrendszer vonzáskörzetének járási és azon túli kiterjesztése, különös tekintettel az oktatásra. A helyi oktatási kínálat külső, országos szintű potenciális célcsoportjainak vonzása. A helyi és külső piacok oktatási-képzési igényeinek folyamatos figyelemmel követése, kiszolgálása. 4. gazdaság szerkezet és dinamika A működőtőke beruházások érdeklődése fokozottan a Budapest körüli ún. külső városgyűrű felé fordul. A Csongrád-Szentes várospár együttműködéseiben rejlő lehetőségek kihasználása. Nő a kereslet a jó minőségű borok és a borturizmus szolgáltatásai iránt.. A sportesemények, versenyek iránti sportolói és nézői igény stabil és növekvő. A gyógyturisztikai szolgáltatások iránti kereslet erős (gyógyulást kereső idősebbek itthonról (OEP) és külföldről stb.). 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya A EU-s tervezési ciklus forrásai esélyt adnak a tervezett és szükséges önkormányzati fejlesztések megvalósításának finanszírozására. Az ipari parkba sikeresen betelepített vállalkozások az önkormányzat adóbevételeit is növelik. 6. táji és természeti adottságok Együttműködés a táji-természeti értékek védelmében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint a természetvédelmi kijelölésű területeken gazdálkodókkal. 7.zöldfelületek A turisztikai fejlesztésekben érdekelt magántőke bevonása a kapcsolódó közterületek értékmegőrző zöldfelületi fejlesztésébe is (pl. Serházzugi Holt-Tisza és Bökény a Körös toroknál - tervezett szabadidős területek és zöldterületek). Az új beépítéssel járó fejlesztések esetén a beruházások részeként közterületi-zöldfelületi fejlesztéseket is meg kell valósítani (pl. a tervezett gazdasági területek és a lakóterületek A tulajdonban lévő intézmények fejlesztésére a források nem állnak rendelkezésre. Az elvándorlás és népességfogyás révén a fiataloknál túlzott, az időseknél elégtelen kapacitások keletkeznek az intézményrendszerben. A Magyarországon telephelyet kereső vállalkozások igényei eltérhetnek a helyi kínálattól. A rendelkezésre álló helyi és térségi munkaerő képzettsége nem felel meg a helyi és betelepülő vállalkozások igényeinek. Nem sikerül külső befektetőt találni a szükséges minőségi szálláshely fejlesztésekhez. További forrás és feladatelvonás. A helyi adók fokozott elvonása. Az önkormányzat szerepkörének csökkentése. A védett területek környezetében a beépítéssel járó tervezett fejlesztések potenciális környezetterhelése. A gazdasági területek létesítésekor gyakran elmarad a kötelező zöldfelületek kialakítása, kötelező fásítása, majd elmarad a rendszeres jó karban tartása is. A közműhálózatok átépítésénél, korszerűsítésénél a légvezetékek kábelbe helyezése, illetve a közterületi fásítás lehetőségének biztosítása és a közterület minőségi helyreállítása keretet szab a közműszolgáltatók számára.

208 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 208 Lehetőségek határán). A közutak átépítéséhez, korszerűsítéséhez kötődően, a közterület-rendezés keretében fásítani is szükséges (pl. 451-es közút menti fásítás). Veszélyek 8. épített környezet (épített örökség is) Vízparti üdülők mellett fejlesztési területek vannak 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Az új Tisza-híd megépítésével a település közúti elkerülése megoldódik Az országos utak városi úttá alakulhatnak használatukban és kialakításukban A gyalogos és kerékpáros forgalom erősítése a településen A környező települések irányába a hiányzó kerékpárutak folytatása, különösen Szentes irányába A Tisza-híd megépítéséig a forgalmas városi utak csendesítése a hosszútávú városi érdekek szerint Vasúti hálózati kapcsolattal rendelkezik a város 10. közművek és elektronikus hírközlés Szennyvíztelep, és hálózat fejlesztése Külterületi lakott részek közműhálózatának fejlesztése, tanyák, majorok megőrzése 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Megújuló energia potenciál (víz, nap, geotermikus energia) kihasználása Termál közmű hálózat bővítése Szelektív hulladékgyűjtés és hasznosításának tovább fejlesztése Helyi komposztáló telep építése A csökkenő népesség nem fogja tudni eltartani az intézményeket A motorizáció dinamikus növekedése, mely a gépjármű közlekedés elsőbbségét követeli a fejlesztések során A gépjármű közlekedés igényeinek korlátlan kielégítése, növekvő forgalmi nehézségek, gyaloglási és kerékpározási kedv csökkenése A helyközi és távolsági közösségi közlekedés finanszírozása az államtól függ, a bizonytalanság ronthatja a használat arányát, amely növelheti a gépjárműhasználatot, mely a közlekedési infrastruktúra fejlesztését is meghatározza A gyalogos-kerékpáros forgalom növekedése a közös használatú felületeken a forgalombiztonság romlásához vezethet Országos fejlesztések elmaradása Klímaváltozással együtt járó szélsősége időjárási események (káresemények, belvíz, csap.víz-hálózat túlterhelése) Lakóövezet, üdülőövezet bővítése a szükséges közműhálózat fejlesztése nélkül Használt termálvizek környezet szennyezése Vízenergia hasznosítás ökológiai veszélyei A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei A Településszerkezeti tervet legalább tízévente át kell tekinteni, ha szükséges módosítani kell. A helyi építési szabályzatot és annak mellékletét, a szabályozási tervet négy évente kell ellenőrizni,

209 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 209 és az önkormányzatnak dönteni kell arról, hogy változatlan tartalommal továbbra is alkalmazza, vagy módosítja azokat. A most hatályos településrendezési eszközök 2018 év végéig alkalmazhatók. A településrendezési eszközöknek a megváltozott jogszabályok szerinti átdolgozásáról a közeljövőben gondoskodni kell. Általános tapasztalatként rögzíthető, hogy rendszerint nem a településrendezési terv az akadálya a fejlesztéseknek, az önkormányzatok, testületek gyorsan reagálnak, az egyes területek hasznosítását legtöbbször a magasabb szintű jogszabályok, a védettségek, és a területrendezési tervi előírások befolyásolják, vagy akadályozzák meg. Ezek tisztázása, valamint az államigazgatási és egyéb egyeztetések sok időt vesznek igénybe. Gyakran az egyes területek tulajdonosaival való megegyezés is hosszadalmas. A város településrendezési eszközei a teljes településre készültek, rendezik a belterület és a külterület minden részét. A terv mindegyik területfelhasználási egység bővítésének, fejlesztésének területeit kijelölte. Gondoskodott lakóterületi bővítésről, kijelölt új ipari, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket. Javaslatot tett az intézményellátás és a zöldterületi funkció bővítésére. A terv az idegenforgalmi célú, különleges területeket is kijelölt. Új kertvárosias lakóterület tervezett a Keselyes, a Bökény és az Alsóváros területeken. Gazdasági célú bővítések a belterületek keleti részén, a keleti elkerülőút mentén és a belterület északi szélén. A különleges, sport, szabadidő célú területek a Bökény és a Kisrét területeken, az üdülőterületek szintén a Bökönyi városrészen tervezettek. 43. táblázat: Településszerkezeti terv változásai Csongrádon változás TSZT HÉSz felülvizsgálat TSZT és HÉSZ módosítás TSZT, HÉSZ Tervezett módosítás, felülvizsgálat Az igények lakossági és gazdálkodói felmérése folyik célzott fejlesztés Általános felülvizsgálat Négy területen módosították a tervet, gazdasági területek bővítése miatt A lakó és a gazdasági területek felülvizsgálata

210 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Problématérkép / Értéktérkép ÉRTÉK PROBLÉMA Megnevezés Helyszín Megnevezés Helyszín 1. Belváros városrész 2. Déli városrész Csongrádi Strandés Gyógyfürdő Nagyboldogasszony templom és református templom Körös-torok Tari László Múzeum Halászfalu - skanzen Holtág-Aranysziget Helytörténeti Gyűjtemény Csongrádi Strandés Gyógyfürdő felújítás alatt Holtág-Aranysziget jelentős fejlesztéseket igényel Körös-torok infrastruktúra fejlesztési szükségletek 3. Északi városrész 4. Bokros városrész Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park Művésztelep Tisza-gát Panzió, turizmus lovas Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park folyamatos fejlesztési és bővítési igény Piroska János téri piac a terület rendezése, fejlesztése szükséges

211 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Érték és problématérkép 3.3 Eltérő jellemzőkkel rendelkező városrészek A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása A városrészek lehatárolásának az alapja a 2008-ben elfogadott IVS. Ehhez képest lehatárolásban változás nem történt. Az akkori tervezés és egyeztetések végeredményeként Csongrádon négy, jól elkülönülő városrész került kijelölésre, amelyek közül három átfedés nélkül, teljes mértékben lefedi a város területét, a negyedik, Bokros városrész elkülönülten helyezkedik el.

212 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Városrészek Csongrád városában (2015) Forrás: saját szerkesztés A városrészeket lehatároló utcák és objektumok: 1. Belváros városrész Határoló utcák, objektumok: Sport u., Szentesi u., Kereszt u., Dob u.,zsinór u.,gőzhajó u., Gátsétány és az e lehatárolástól keletre levő részek a városhatárig 2. Déli városrész Határoló utcák, objektumok: Széchenyi u., Fő u., Dob u., Kereszt u., Szentesi u., Sport u. és az ettől a határvonaltól délre levő részek a városhatárig. 3. Északi városrész Határoló utcák, objektumok: Móra Ferenc rakpart Gőzhajó u., Zsinór u., Fő u., Széchenyi u. 4. Csongrád Bokros városrész önálló településegység Határoló utcák, objektumok:

213 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 213 Külterületen elhelyezkedő önálló településegység a Csongrád Tiszaújfalu Tiszaalpár útvonalon, Csongrádtól mintegy 10 km-re északnyugati irányban. A fentebb meghatározott településrészeken kívül jelentős lakosság él a városon kívüli külterületi, tanyás részeken. 44. táblázat Városi és városrészi funkciók Csongrád városában (2013) Funkció / Városrész Lakó Városközponti Gazdasági Kereskedelmi Turisztikairekreációs Városiközterületi Közösségi Közszféra Térségi Humánközszolg Város Belváros Déli városrész Északi városrész Bokros Forrás: IVS Jelmagyarázat: Kiemelt jelentőségű funkció Domináns funkció Kiegészítő jellegű funkció

214 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat A városrészekre vonatkozó adatok változása (2001, 2011) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011

215 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 215 A BM Népszámlálás városrészi adatszolgáltatás demográfiai, képzettségi, lakásállomány és foglalkoztatottsági adatai tekintetében az alábbiakban összevontan elemeztük a városrészekre jellemző adatokat és azok változását 2001 és 2011 között, mivel ezen adatok térbeli és időbeli relatív viszonyai alapján rajzolódnak ki a városi tendenciák, a városrészek közötti különbségek és azonosságok, az idődimenzióban össze vagy széttartó folyamatok. 22. ábra A lakónépesség megoszlása a városrészek között (2011) Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 A városrészek lakosságszám szerinti sorrendje között nem módosult. A Belváros továbbra is a legnépesebb, ezt követi az Északi városrész, majd a Déli városrész, illetve a csekély lakosságszámú Bokros. Utóbbi kivételével mindenütt, így a Külterületen is a népesség fogyása a jellemző. Lakónépesség változása, A 10 éves időszakban a lakónépesség Bokros kivételével (+ 3 fő) minden városrészben és a Külterületen is fogyást mutatott. Ez a legnagyobb mértékű és egyben létszámú a Belvárosban, ahol 889 fővel, -11,18%-al csökkent a lakónépesség. Jelentősebb még az Északi városrész 455 fős, -8,13%-os lakosságvesztése.

216 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra A lakónépesség változása a városrészek esetében (2001, 2011) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011 A városban további kedvezőtlen tendencia a fiatalok arányának csökkenése és az idősek arányának növekedése. Ez a legjellemzőbb a Belvárosban, ahol a 60 év fölöttiek aránya 6,5%-a nőtt, míg a 14 év alattiaké -2,8%-al csökkent. Ha nem is ilyen mértékben, de hasonló a tendencia az Északi városrészben is. A Déli városrészben viszont a évesek aránya ugrott meg 3,7%- al, míg a fiatal és az idős generáció egyaránt csökkent. 24. ábra A korosztályos arányok változása városrészenként Csongrádon (2001, 2011) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011 A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 10 év alatt minden jelentős városrészben erőteljesen csökkent, jellemzően kb.

217 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 217 megfelelőzött, vagy ennél is nagyobb mértékben csökkent. Jóval kisebb mértékű, de csökkenés jellemzi a Külterületet is. Ennél érdekesebb a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában mutató változása: a minden területegységre jellemző örvendetes növekedés ugyan elmarad az országos átlagoktól, Csongrád értéke az emelkedés ellenére is elég alacsony, ám ebben a városrészek nagy eltéréseket mutatnak. A csongrádi átlag (15,9%) elmarad az országos 19%-tól, vannak azonban városrészek, amelyek jelentősen meghaladják azt, kirajzolva egyben a városon belül az értelmiség preferált területeit: kiemelkedik a Belváros (22,7%), a többi városrész a városi átlagot sem éri el, közel azonos szinten, nagyjából 11-12% körül, a belvárosi érték kb. felénél található. 25. ábra Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (%) (2001, 2011) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011 A lakásállomány között elhanyagolható mértékű növekedést mutatott, városi szinten 18 db a változás átlaga, ami városrészi összehasonlításban sem takar jelentősebb kilengéseket. A Külterületen csökkent a lakások száma. 46. táblázat Lakásállomány változása a városrészekben (2001, 2011) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011 Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya igen jelentős átlagos csökkenést mutat, városi szinten csaknem megfeleződött, összességében tehát a lakásállomány összetétele sokat javult. A javulás a legnagyobb mértékű (25-27%-os) a Déli és az Északi városrészekben, a legalacsonyabb a Belvárosban (10,4%-os javulás, 2011-ben 6,2% alacsony komfortfokozatú lakás), igaz, itt eleve jobb minőségű volt a lakásállomány: a 2001 évi 16,6% nagyjából megfelel az Északi városrész 2011 évi 16%-ának, 27,7%-os javulás után! A Külterületen 18,6%-os javulás után is a lakások 63,2%-a alacsony komfortfokozatú.

218 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (2001, 2011) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011 A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül városi szinten és csaknem az összes városrészben csökkent 2001 óta. Ez alól csak a Bokros mutat eltérést ben a legalacsonyabb az arány a Belvárosban, a legmagasabb a Külterületen. 27. ábra Foglalkoztatottak és foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (2011) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011 A foglalkoztatottak aránya a városban és minden városrészében nőtt. A növekedés üteme a legnagyobb az Északi városrészben, a legkisebb Bokroson, illetve a Belvárosban. Jellemzően csökkent a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is, szintén Bokros és a Belváros a kivétel. A kivétel mögötti okok nyilván eltérők: Bokroson a munkanélküliek magas száma, a Belvárosban az elöregedő lakosság miatt nőtt a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya.

219 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Belváros városrész A történelmi és mai városközpont a kulturális, szellemi élet központja Csongrádon. Itt sűrűsödnek a különféle alap és középfokú oktatási intézmények, hivatalok és kulturális intézmények, illetve a különböző lakossági és üzleti szolgáltatások, kiskereskedelmi egységek, illetve turisztikai attrakciók is. A városközponton halad át 451-es számú út, amelynek forgalmi terhelését jelentősen enyhítette az elkerülő út megépülése, ezáltal a belváros vonzóbbá és élhetőbbé vált. Közlekedési helyzet A városrészt a központ, a ponton-híd és a Szentesi út felöl, lehet megközelíteni. Itt található a település legrégebbi utcahálózata, melynek vonalvezetése és szélessége kötöttséget jelent. Az utcák kiépítettsége teljes. A Körös-torok és Bökény elérhetősége nehézkes, fejlesztése indokolt. A Kossuth térig és a Kis-Tisza u. Hársfa utcai keresztezéséig, valamint az árvízvédelmi töltésen vezetnek kerékpárutak a területre. Ez utóbbi inkább rekreációs célokat szolgál. A kerékpárforgalmi hálózat elemeinek összekapcsolása és a városrész feltárása turisztikai szempontból is célszerű. Az autóbusz-pályaudvarhoz kötődő B+R parkolók fejlesztését az idények indokolják. Helyi autóbusz közlekedés elfogadható szinten tárja fel a városrészt. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A Belvárosban koncentrálódik a városi közszolgáltatások nagy része: Polgármesteri Hivatal, Múzeum, Szakorvosi rendelő, Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola, Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola, Csongrádi Óvodák és Bölcsődék Igazgatóságának 3 tagintézménye, Ének-Zenei Általános Iskola Galli János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Művelődési Központ és Városi Galéria, Csemegi Károly Könyvtár és Informatikai Központ A városrész gazdasági adottságai A történelmi és mai városközpont a kulturális, szellemi élet központja a városban, számos banki, kereskedelmi szolgáltatás elérhető a területen. A városrészben található továbbá a város több jelentős turisztikai látnivalója. A Belváros városrész a város szolgáltató-kereskedelmi központja, az idelátogató turisták egyik célpontja. A tercier szektoron belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások (bankok), a turizmus és a kiskereskedelmi üzletek valamint a szálláshelyek (Tisza Hotel, Erzsébet Szálló) és a vendéglátóhelyek képviseltetik magukat itt nagyobb számban. A Belvárosban koncentrálódnak a város fő turisztikai területei, a Körös-torok (strand, ifjúsági szórakozóhely), délen az Ifjúság tér (a város rendezvény tere), a sportközpont és a Serházzugi Holt-Tisza az Aranyszigettel (horgászat, hobbikertészet, séta, evezősport), északon a Tisza-gát (kerékpározás, sétálás) valamint a pontonhídon/kompon át elérhető Nagyrét (horgászat, vadászat, kerékpározás, séta), nyugatról pedig a terület részét képező gyógy- és termálfürdő.

220 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 220 A városrész funkcióellátottsága A városközponti jellegű városrészben található 7 darab tér (Dózsa György tér, Hunyadi tér, Kossuth Tér stb). A fenti közszolgáltatásokon túl szinte az összes fontos intézmény és szervezet itt található: Városi Bíróság és Ügyészség, Városi rendőrkapitányság, Vízirendőrség, Földhivatal, Polgárőrség, Tűzoltóság, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal irodái (falugazdász, talajvédelem, állat-és növényegészségügy), NAV, Közterület-felügyelet, Hajóállomás, Postahivatal, Levéltár, Mentőállomás, orvosi ügyelet, Városi Sporttelep, Uránia Mozi, Központi Gyógyszertár, Erzsébet Gyógyszertár, Nagyboldogasszony templom. A Belvárosban a lakófunkcióhoz kapcsolódóan mezővárosi karakterű kisvárosias lakóterületek, Bökény területén található részek kertvárosias lakóterületek és nagyvárosias, lakótelepi városrészek egyaránt megtalálhatók. Belváros SWOT analízis Erősségek Városi átlagnál kedvezőbb gazdasági adottságok A gyógy- és termálfürdő fejlesztése folyamatban van A kialakított zöldfelületek aránya magas Közösségi szolgáltatói szféra magas jelenléte, oktatási intézmények jelenléte Több komponensű turisztikai vonzerő potenciál Helyi átlagnál kedvezőbb iskolázottsági mutatók Aktív, nagyszámú civil szervezet A város intézményállománya jórészt értékes történelmi épületekben működik Lehetőségek A gyógyturizmus iránt növekvő kereslet A városi rendezvények egyre szélesedő országos ismertsége A fesztiválturizmus nemzetközi erősödése A civil társadalom külső kapcsolataiban rejlő lehetőségek Gyengeségek Társasházak leromlott állaga Műemlék jellegű épületek leromlott állaga Tervezett turisztikai termékfejlesztés hiánya Szálláshelyek alacsony minőségi színvonala és kihasználtsága A város élővizei turisztikai szempontból feltáratlanok Veszélyek Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása

221 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Déli városrész A déli városrész családi házas övezet, melynek déli részén főleg légtechnikai vállalkozásokkal betelepült közel 10 hektáros ipari terület található. Ezen a részen található a városban beazonosított két szegregátum, (Alsóváros és a Körtöltés) is. Előbbi főleg a roma lakosság által lakott, utóbbiban inkább a leszakadó társadalmi rétegek találhatók. Közlekedési helyzet A városrész a 451. sz. főút elkerülő szakasza jó elérhetőséget biztosít, egyben a településrész északi oldalát érő tranzitforgalmat megszüntette. Az elkerülőút révén a Kéttemető és a Szegedi út és környezete felértékelődött. A Szegedi ú Kolozsvári utca nagy területű keresztezésében régi elképzelés a körforgalom építése, mely településkapuként is működne. A Széchenyi u. és a Főutca városi jelentőségű hálózati elem lesz, ahol közvetlenül érvényesülhetnek a városi érdekek. A város vasútállomása is itt található. A vasút, mint országos kapcsolat, megőrzése stratégiai jelentőséggel bír, ezért az állomás és környékének elvárt minimális fejlesztése szükséges. Felgyő és Bokros irányában kerékpárút is biztosítja a kapcsolatot (Bokoros irányába a beruházás folyamatban van.). A Szentes irányú kerékpárút a Tisza-hídi biztonságos átvezetése még megoldandó feladat. Az utcák többsége burkolt, járdáik kiépültek. A tanyás területeken az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, a legsűrűbben lakott részeket kiszolgáló külterületi gyűjtőutakat burkolni kell, hogy az év egészében mód legyen azok megközelítésére. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A városrész területén 1 bölcsőde, 1 általános iskola és 2 óvoda is található, ezen kívül 2 szociális intézmény is működik. A városrész gazdasági adottságai A városrészben több nagyobb vállalkozás rendelkezik telephellyel. Itt működik a PANOL - PLUSZ Kft, Roba Tisza Kft. üzeme, a Csongrádbor Kft., a helyi kenyérgyár. A városrészben található Penny Market és Lidl üzlet és két benzinkút. A Szegedi út mellett található barnamezős ipari területen további vállalkozások működtetnek üzemeket. Jelentősebb turisztikai vonzerővel bíró attrakció a városrészben nincs, a Helytörténeti Gyűjtemény említendő meg. A városrész funkcióellátottsága A városrész zömmel kisvárosias, oldalhatáron álló családi házas lakóterület. Megőrzendő érték a halmazos karakterű, szabálytalan beépítésű és utcavezetésű településrészek. Ezen kívül kiskertes kertvárosias lakóterületek találhatóak.

222 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 222 A városi vasúti pályaudvara itt található, környékén kisebb szolgáltató centrum és közlekedési csomópont alakult ki. Erősségek Közlekedési csomópont szerep A kialakított zöldfelületek aránya magas Közlekedési infrastruktúra ellátottság kedvező Rendelkezésre álló ipari területek és infrastruktúra Lehetőségek EU forrásokhoz való hozzáférés Ipari területek fejlesztése A vasútállomás és környéke kihasználtságának növelése Gyengeségek Magas átmenő forgalom környezeti terhelése és az állagromlás Szakképzett munkaerő hiánya Hulladéklerakó által okozott magas környezeti terhelés Veszélyek Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása A befektetői tőke elfordul a rozsdaterületektől a zöldmező felé, vagy egyszerűen átugorja Csongrádot 3. Északi városrész Az Északi városrészben lakó- és ipari övezet (ipari park) egyaránt megtalálható. Jellemzően kertes családi házak épültek a városrészben, melyet rendezett környezet jellemez. Az oktatási és szociális infrastruktúra jól kiépített, alapfokú oktatási intézményekkel, egészségügyi és szociális intézményekkel egyaránt találkozunk itt. Közlekedési helyzet A városrész a város legnagyobb, szabályos, egymásra merőleges utcák hálózatával rendelkező városrésze. Északi kapcsolatát a ponton-híd biztosítja. Fő feltáró útja a déli határán futó Széchenyi út, mely a 451. sz. főút elkerülő szakaszának megépültével a tranzitforgalomtól mentesült a terület déli határa. Az új Tisza-híd állandó átkelési lehetőséget biztosítana és az Ipari park elérhetőségén is javítana. A Széchenyi u. és a Főutca városi jelentőségű hálózati elem lesz, ahol közvetlenül érvényesülhetnek a városi érdekek. A város vasútállomása is itt található. A Széchenyi utcán a Fekete J. Árvíz u. közötti szakaszon a kerékpárút felújításra szorul. Az utcák többsége burkolt, járdáik kiépültek. A tanyás területeken az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, a legsűrűbben lakott részeket kiszolgáló külterületi gyűjtőutakat burkolni kell, hogy az év egészében mód legyen azok megközelítésére.

223 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 223 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A városrész területén 1 bölcsőde, 1 általános iskola és 2 óvoda is található, ezen kívül 2 szociális intézmény is működik. A városrész gazdasági adottságai Az Északi városrészben működik a Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park. Fontosabb vállalkozások a logisztika területén tevékenykedő PharmaTan Kft., a HORVÁTH Légtechnikai Kft valamint a PIPE LINE Kft., a Vestfrost Kft., a fogyatékos embereket foglalkoztató Piroskavárosi Kft. Jelentős a városrészben a kiskereskedelmi üzletek száma. A városrész funkcióellátottsága A városrész mintegy harmada kisvárosias, oldalhatáron álló családi házas lakóterület, a volt laktanya területén található Kenderföldek útjának épületei a kertes többlakásos kisvárosias terület kategóriába tartoznak. A városközponti funkciók még kialakulatlanok, leginkább a Piroska János téri piac és környezete tekinthető annak, itt templom, háziorvosi rendelő és postahivatal is található. A városrészben gyógyszertár, orvosi rendelő, postahivatal és számos kiskereskedelmi üzlet működik. Turisztikai attrakcióként és látnivalóként kiemelendő az Oncsa-ház, a Művésztelep és a kerékpáros turizmust is szolgáló Tisza-gát. Erősségek Rendelkezésre álló ipari területek és infrastruktúra A kialakított zöldfelületek aránya magas Közlekedési infrastruktúra ellátottság kedvező A folyók jelentette természeti értékek és turisztikai adottságok Lehetőségek EU forrásokhoz való hozzáférés Barnamezős ipari területek fejlesztése igény szerint A befektetői érdeklődés növekedése az ipari park kínálata iránt Gyengeségek Magas átmenő forgalom környezeti terhelése és az állagromlás Szakképzett munkaerő hiánya Városrészközpont, szolgáltató központok hiánya Nagy múltú fafeldolgozó ipar leépülése Veszélyek Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása A befektetői tőke elfordul a rozsdaterületektől a zöldmező felé, vagy egyszerűen átugorja Csongrádot 4. Bokros városrész A külterületen elhelyezkedő településegység a Csongrád Tiszaújfalu Tiszaalpár útvonalon, Csongrádtól mintegy 10 km-re északnyugati irányban található. a tanyaközpontból az 1950-es években célirányosan faluvá fejlesztett települések karakterjegyeit viseli magán. Jól lehatárolt faluközpont egy szabályos park köré rendezve, alapfokú intézményekkel ellátva. A kisméretű kompakt település szigetet képez a szabadföldi kertgazdaságok és a fóliasátrak egymással

224 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 224 keveredő gyűrűjében óta Bokroson működik Csongrád legnagyobb vállalata és munkaadója, a 1993-ban a település a MARS Magyarország Kft. Közlekedési helyzet A városrész a 451. sz. főútról, majd a 4502 j. összekötőútról közelíthető meg. Városból történő megközelíthetősége kedvező, de a közel 10 km-es távolság gyengíti a városrész és a központi belterület közti kapcsolatokat. Ipari elkerülőútja révén a városrésztől északkeletre lévő állateledelgyár teherforgalma nem terheli. Az utcák többsége burkolt, járdáik kiépültek. Közösségi közlekedési kapcsolatát a várossal a távolsági és helyközi járatok biztosítják, melyek áthaladnak a városrésze, és helyi szolgáltatásként igénybe vehetők. A városrészig futó kerékpárút megvalósítása folyamatban van. A tanyás területeken az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, a legsűrűbben lakott részeket kiszolgáló külterületi gyűjtőutakat burkolni szükséges, hogy az év egészében mód legyen azok megközelítésére. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői Bokroson óvoda és általános iskola működik, mely helyből és a környező tanyavilágról gyűjti össze növendékeit. Művelődési ház, abban fiókkönyvtár is található, napi orvosi rendelés és gyógyszertár is működik A városrész gazdasági adottságai A MARS Magyarország Kft. Bokros, Csongrád város és a térség meghatározó méretű vállalata, 1000 fős foglalkoztatotti létszámmal. Ezen kívül őstermelők, mezőgazdasági vállalkozások, kiskereskedelmi üzlet, italbolt, illetve szállás- és vendéglátóhelyek találhatók a városrészben. A városrész funkcióellátottsága Bokros területe a város szabályozásai alapján a falusias lakóterület kategóriájába sorolható. Városrészközponti területtel és kapcsolódó intézményekkel rendelkezik. Sportpálya, illetve turisztikailag is jelentős szálláshelyek (pl. Vincellér Udvarház), lovasturizmus is működnek a településrészen. Erősségek Kedvező foglalkoztatási helyzet és lakhatási körülmények, nyugodt életviteli lehetőség Jó megközelíthetőség, helyben elérhető közszolgáltatások Jó turisztikai adottságok és infrastruktúra Lehetőségek Agglomerációs helyzetből adódó lehetőségek a városból kitelepülő lakosság tovább erősíti a településrészt Gyengeségek Külterületi és csatolt városrészi helyzetből adódó kedvezőtlen helyzet A várostól való viszonylag jelentős távolság Intézmények, szolgáltatások elérhetősége nem minden esetben közvetlen Veszélyek A népességszám csökkenése, a településrész elnéptelenedése

225 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése A települési szegregátumok lehatárolása a 2011-es népszámlálás adatainak figyelembevételével, és a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történt. E szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. A szegregátumok lehatárolása a KSH adatszolgáltatás és térképek alapján történik. A 2008-ban készült IVS-ben lehatárolt szegregátumok megállapításához más metodikát alkalmazott a KSH. Akkor azon területeket nevezték szegregátumnak, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50% (lila színnel jelölt területek). A feketével jelölt területeken a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak (szegregátum jellegű területek). 32. térkép Csongrád város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (IVS 2008) Forrás: IVS, 2008 Végeredményben a 2001-es adatok alapján két szegregátum került lehatárolásra: 1. Kemény Zs. u. Katona J. u. mindkét oldala - településhatár - Zöldfa u. - vasúti pálya 2. vasúti pálya Vadnai u. - Segesvári u. - településhatár Szív u. - településhatár - Bihari J. u. Kéttemető u. A 2008-ban készült IVS a évi népszámlálási adatokra támaszkodott. Miközben jelen ITSben lehatárolt szegregátumok a KSH évi népszámlálási adatain alapulnak bár más metodika szerint -, ezért a szegregátumokra vonatkozó adatok összehasonlíthatók, már csak azért is, mert a lehatárolt három szegregátumból kettő ugyanott található a városban. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a évi és évi adatokon alapuló konkrét lehatárolás az egyik szegregátum (1. jelű) esetében nem fedi le egymást egy az egyben, míg a másiknál teljes az azonosság a lehatárolt területben. Ez azonban érdemben nem lehetetleníti el az adatok összehasonlíthatóságát, mert nem abszolút, hanem viszonyszámokról beszélünk.

226 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat Csongrád város szegregált területének összehasonlítása, 2001, 2011 Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában, % Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, % Forrás: KSH, Népszámlálás 2001, Kemény Zs. u. Katona J. u. mindkét oldala - településhatár - Zöldfa u. - vasúti pálya 2. vasúti pálya Vadnai u. - Segesvári u. - településhatár Szív u. - településhatár - Bihari J. u. Kéttemető u ,1 56,4 67,8 56,8 1,2 0,0 0,5 2,4 50,0 94,1 72,9 78,3 83,6 65,0 71,0 70,6 20,0 19,0 34,0 25,0 4,0 9,5 12,3 10,0 78,4 33,3 87,6 65,3 9,8 4,8 22,3 18,4 Megjegyzés: A 2008-as IVS-ben 1. jelű szegregátum a jelen ITS-ben a 2. jelet kapta, míg 2. jelű az 1. jelet. Sajnos a KSH adat- és kartogram szolgáltatása során felcserélődött a két szegregátum jelölése. Lenti térképeken fordított jelölés szerepel. A lehatárolt szegregátumok 2001-es és 2011-es adatinak összehasonlításából levonható következtetések: - a népesség alapfokú képzettsége nagymértékben javult, de így jelentős a lemaradás a városi átlagtól, ami 15,7%; - felsőfokú végzettségű lakos továbbra is igen alacsony arányban van jelen, miközben a városi mutató 15,9%; - továbbra is magas, és még inkább romlott az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, miközben a városi mutató 40,6%; - valamelyest javult (az 1. jelű szegregátumban határozottan) a gazdaságilag nem aktív népesség aránya, de így is jelentősen elmarad a városi 58,9% átlagtól; - a munkanélküliségi mutatók szintén kismértékben javultak, de a városi 11,7%-os átlagtól még így is jelentősen elmaradnak; az 1. jelű szegregátumban a tartós munkanélküliek aránya viszont megduplázódott; - viszont jelentős javulás következett be a lakhatási feltételekben, a lakások komfortosságában és méretében is;

227 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Csongrád város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei, 30% fölötti mutatóval Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 Az áttekintő kartogram a szegregációs mutató 30%-os határértéke fölötti területek mutatja, azaz együttesen mutatja a szegregátumokat és a szegregációval veszélyeztetett területeket.

228 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép Csongrád város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei, 35% fölötti mutatóval Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A fenti áttekintő kartogramon sötétzölddel jelölt területek szegregációs mutatója 35%, illetve a fölötti. A világoszöld területek esetében a szegregációs mutató 30-34%, vagyis az ilyen területek szegregáció szempontjából veszélyeztetett területnek számítanak. E két térképen látszik, hogy az 1. és 2. jelű felcserélődött a korábbi IVS-ben használt jelöléshez képest, ugyanakkor látható, hogy a lehatárolt szegregátumok területileg azonosak. A fenti két térkép olyan területeket is megjelenítenek, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk, vagy intézeti háztartásban élők (pl.: kollégium, idősek otthona, hajléktalan szálló) miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Összességében a fenti térképen bekarikázásra került az a három szegregátum, ahol a magánháztartásokban élők száma meghaladja az 50 főt. 35. térkép Csongrád város 01. jelű szegregátuma Forrás: KSH, Népszámlálás 2011

229 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 229 A területet szegregációs mutatója 35% fölötti, azaz teljesen megegyezik a 30%-os mutatóval lehatárolt területtel. Továbbá megegyezik a 2001-es adatok alapján lehatárolt területtel. 36. térkép Csongrád város 02. jelű szegregátuma Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A területet szegregációs mutatója 35% fölötti, azaz teljesen megegyezik a 30%-os mutatóval lehatárolt területtel. A lehatárolt szegregátum területe valamelyest kisebb, és kevesebb lakost is érint, mint a 2011-es adatok és metodika szerint, a 2008-as IVS-ben lehatárolt szegregátum, de területileg jól beazonosítható az egyezőség a kettő lehatárolás között, csupán egy lakótömb (Katon J. u.. Madách I. u. Kemény Zs. u.) került ki a szegregátumból. 37. térkép Csongrád város 03. jelű szegregátuma Szegregációs mutató 30% fölötti Szegregációs mutató 35% fölötti Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A 03. jelű szegregátum sajátossága, hogy a 2001-es népszámlálás adatai és a korábban alkalmazott metodika szerint az északi városrészben csupán néhány olyan háztömb került lehatárolásra, melyek méretük, lakosságszámuk okán nem voltak valódi szegregátumok, vagy szegregáció által veszélyeztetettek. A 2001-es adatok és 2011-es adatok alapján készült

230 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 230 lehatárolás szerint két tömb maradt szegregátum, a többinél vagy megszűnt a lehatárolás a 2001-es lehatároláshoz képest, vagy újként bekerült a szegregátumi lehatárolásba. A megmaradó két tömb Nyíl és Nagymező utcák által határolt, ugyanakkor a Nagymező u. Széchenyi u. Tompa M. u. Bethlen G. u. által határolt terület bekerült a 30-34%-os határértékű, azaz szegregáció által veszélyeztetett területek közé. Sőt teljesen új szegregátumként került lehatárolásra a Petneházy u. Bethlen G. u. Eötvös u. Hosszú u. által határolt tömb. 3. szegregátum 30%-os lehatárolása: Nyíl u. - Nagymező u. - Bethlen G. u. - Petneházy u. - Hosszú u. - Eötvös u. - Bethlen G. u. - Tompa M. u. - Széchenyi út - Nagymező u. - Nyíl u. 3. szegregátum 35%-os lehatárolása: Hosszú u. - Eötvös u. - Bethlen G. u - Petneházy u. 48.táblázat Csongrád város három szegregált területének összehasonlítása Mutató megnevezése Szegregátum 1. Szegregátum 2. Szegregátum 3. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, % Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában, % Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 56,8 56,4 68,6 2,4 0,0 0,0 78,3 94,1 87,5 70,6 65,0 85,0 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 25,0 19,0 11,1 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya), % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül, % Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, % Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 A szegregátumok összehasonlításából fakadó következtetések: 10,0 9,5 11,1 65,3 33,3 100,0 18,4 4,8 7,1 - a 03. jelű szegregátum népességének alapfokú képzettsége sokkal rosszabb (68,6%) a másik kettőnél, melyek mutatója közel azonos, de a városi átlagtól (15,7%) mindhárom szegregátum jelentősen el van maradva; - felsőfokú végzettségű lakos kizárólag az 01. jelű szegregátumban regisztrált, a másik kettőben a statisztika nem mutat ilyet, miközben a városi mutató 15,9%; - meghatározóan alacsony presztízsű foglalkoztatás jellemzi mindhárom szegregátumban élőket, a 02. jelű szegregátumban lévő 94,1%-os arány rendkívül magas, miközben a városi mutató 40,6%; - a gazdaságilag nem aktív népesség aránya mindhárom szegregátumban magas, különösen 03. jelűben, ahol 85%-os ez az arány, Nem meglepőd, hogy szegregátumok mutatója jelentősen elmarad a városi 58,9% átlagtól. - a munkanélküliség arány 20-25%, de például a 03. jelű szegregátumban csupán 11,1%. ami kisebb, mint a városi 11,7% átlag; A tartós munkanélküliek aránya viszont közel azonos arányú mindhárom szegregátumban, közel kétszerese a városi átlagnak.

231 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK a szegregátumi lakások komfortosságában van a legnagyobb szóródás a lehatárolt területek között, hiszen míg a 03. jelűben nincs összkomfortos lakás, s a 01. jelűben is 65,3%-a a lakásoknak komfort nélküli vagy félkomfortos, addig a 02. jelűben csupán 33,3%-a tartozik ebbe a körbe a lakásoknak; A városi 14,1%-os átlaghoz mérten így is rendkívül nagy a lemaradás. - az egyszobás lakások aránya a 02. és 03. jelű szegregátumban kisebb, mint a városi átlag (7,3%), ugyanakkor 01. jelűben már sokkal magasabb ez az arány; A lakhatási, életminőségi feltételekben nagy különbségek vannak a szegregátumok között. 01. szegregátum (Alsóváros) általános jellemzése: Csongrádnak a vasút mentén hosszan elnyúló délnyugati pereme a város konfliktussal terhelt területe, különösen a vasúttól délre fekvő terület, ahol az önmagukban is kedvezőtlen szerkezetű, műszaki állapotú lakóterületek, a hulladéklerakó, a temető, az alulhasznosított iparterületek közé ékelődnek. A szegregátum déli városrész családi házas övezetében található, közvetlenül a vasútvonal mellett, a városi temetőtől mintegy 200 m-re. A csongrádi vasútállomás gyakorlatilag a szegregátummal szemben áll. A városi vasúti pályaudvara környezetében kisebb szolgáltató centrum alakult ki, másrészt közlekedési csomópont jellege miatt jelentős térszervezési gócpontként is megjelenik a város életében. A szegregátum jellemzően romák által lakott. A vasútvonal miatt elkülönült szegregátumról beszélhetünk, de városon belüli fekvése mindhárom szegregátum közül a legkedvezőbb. Ezért nincs is közvetlen kapcsolata másik kettő lehatárolt szegregátummal. A terület közszolgáltatásokhoz való hozzáférése csak részben biztosított, az alapvető ellátások m-en belüli körzetben és a városközpontban találhatók, de ezek elérhetősége nehézkes. Épített környezetben is jelentős változás következett be, hiszen 2001 óta javult lakások komfortossága, emelkedett a szobák száma. A lehatárolt szegregátum területén csak lakófunkció található. A szegregátum útjai csak részben szilárd burkolattal ellátottak, de ahol kiépült, ott is rossz állapotú, szűk keresztmetszetű. Az alapvető infrastruktúrák (vezetékes víz, gáz és villany) mindenhol hozzáférhető. 02. szegregátum (Körtöltés) általános jellemzése: Szintén az előző szegregátumnál részletezett - déli városrészhez tartozó lakóterület. A szegregátum jellemzően romák és leszakadó társadalmi rétegek által lakott. A vasútvonal melletti, Csongrád-Alsó megállóhelynél, a várostesttől épp a vasút által elvágva, elkülönült szegregátum. Az itt élők közszolgáltatásokhoz való hozzáférése még nehézkesebb, mint a 01. jelű szegregátum lakosainak, mert az alapvető ellátások m-en belüli körzetben és a városközpontban érhetők el. A szegregátum lehatárolásában alkalmazott 2001 és évi népszámlálási adatokban jellemzően jelentős javulás mutatható ki, mind képzettség, mind foglalkoztatottság terén, bár így is drasztikus a lemaradás a város átlagadataihoz mérten. Épített környezetben is jelentős változás következett be, hiszen 2001 óta javult lakások komfortossága, emelkedett a szobák száma. A lehatárolt szegregátum területén csak lakófunkció található. A szegregátum útjai csak részben szilárd burkolattal ellátottak, de ahol kiépült, ott is rossz állapotú, szűk keresztmetszetű. Az alapvető infrastruktúrák (vezetékes víz, gáz és villany) mindenhol hozzáférhető, de szegregátumon belül vannak még ellátatlan utcák. 03. szegregátum általános jellemzése: A szegregátum az északi városrészbe beágyazottan került lehatárolásra. Tehát itt nem egy elkülönült szegregátumról beszélünk, mint az előző kettő esetében, hanem a lakóterület szerves részeként jelenik meg. A 2001-es népszámlálás adatai alapján készült IVS 2008-ban még nem azonosította ezt a területet szegregáltként.

232 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 232 Az Északi városrészben lakó- és ipari övezet egyaránt megtalálható. Jellemzően kertes családi házak épültek a városrészben, melyet rendezett környezet jellemez. Az oktatási és szociális infrastruktúra jól kiépített, alapfokú oktatási intézményekkel, egészségügyi és szociális intézményekkel egyaránt elérhetők. A városközpont azonban csaknem 2,5 km-re van a területtől, elérése nehézkes. A szegregátum lehatárolásában alkalmazott 2001 és évi népszámlálási adatokban jellemzően jelentős javulás mutatható ki, mind képzettség, mind foglalkoztatottság terén, bár így is drasztikus a lemaradás a város átlagadataihoz mérten. Épített környezetben is jelentős változás következett be, hiszen 2001 óta javult lakások komfortossága, emelkedett a szobák száma. A lehatárolt szegregátum területén csak lakófunkció található. A szegregátum határoló útjai szilárd burkolattal ellátottak, de szűk keresztmetszetű. Az Eötvös, a Hosszú utca felőli oldalon elhanyagolt állapotú szikkasztó árok, a Petneházy utcai oldalon kiépített, burkolt csapadékvíz elvezető árok van, míg a Bethlen utca felől nincs megoldva a csapadékvíz elvezetés. Az alapvető infrastruktúrák (vezetékes víz, csatorna, gáz és villany) mindenhol hozzáférhető. A KSH évi népszámlálási adatai szerint a tömbben a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 100% Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek Nem releváns.

233 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Mellékletek 1. sz. melléklet Civil szervezetek sz. Szent Imre Herceg Cserkészcsapat 2. A Tehetséges Tanulókért Alapítvány 3. Albatros Motor Club 4. "Alföld" Művészeti, Kulturális és Sport Egyesület 5. Alföld Néptáncegyüttes 6. Batsányi János Alapítvány 7. Béri Balogh Ádám Honvéd Klub 8. BJG Természetjárók Diákköre 9. Bokros-Ellésparti Vadásztársaság 10. Bokrosért-Jövőnkért Egyesület 11. Bokrosi Általános Iskoláért és Óvodáért és az ott folyó nevelés-oktatás 12. Bokrosi LovasKör Egyesület 13. Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete 14. Civilek a Jóléti Csongrádért Köszhasznú Egyesület 15. Csongrád Aikido Club 16. Csongrád Ének Zenei Általános Iskoláért és az ott folyó munkáért Alapítvány 17. Csongrád és Térsége Biokultúra Egyesület 18. Csongrád és Térsége Lovas Klub Egyesület 19. Csongrád és Térsége Polgárőr Egyesület 20. Csongrád és Térsége Tűzvédelméért Alapítvány 21. Csongrád és Vidéke Ipartestület 22. Csongrád Fitness Sport Egyesület 23. Csongrád Idegenforgalmi Igazgatóság Sportegyesület 24. Csongrád KISRÉTI OTTHONÉRT Alapítvány 25. Csongrád Piroskavárosi Nyugdíjas Klub Egyesület 26. Csongrád Város Gyermek Kézműves Klub 27. Csongrád Város a Tehetségekért Közalapítvány 28. Csongrád Város Alap- és Középfokú Oktatásának Fejlődéséért Alapítvány 29. Csongrád Város Képzőművészetéért Közalapítvány

234 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Csongrád Város Közétkeztetésének Fejlesztéséért Alapítvány 31. Csongrád Város Lakosságának Tájékoztatásáért Közalapítvány 32. Csongrád Városi Bélyeggyűjtő Kör 33. Csongrád Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 34. Csongrád Városi Vízilabda Sportegyesület 35. Csongrád Városi Zenebarátok Egyesülete 36. Csongrád-Bokrosi Kossuth Nyugdíjas Klub Egyesület 37. Csongrád-Bokrosi Vadásztársaság 38. Csongrádért Alapítvány 39. Csongrádért Egyesület 40. Csongrádi 213. számú Röp- Dísz- Haszongalamb Egyesület 41. Csongrádi Alkotóház 42. Csongrádi Autósport Egyesület 43. Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsa 44. Csongrádi Diák Sportegyesület 45. Csongrádi Dr. Szarka Ödön Egyesített Egészségügyi Intézmény 46. Csongrádi Egészségmegőrző és Természetvédő Egyesület 47. Csongrádi Ének-Zenei Általános Iskoláért és az ott folyó Oktatásért Alapítvány 48. i FAUNA Állatvédő és Állatmentő Egyesület 49. Csongrádi Ferences Hagyományokért Egyesület 50. Csongrádi Fitness Sport Egyesület 51. Csongrádi Fúvószenekari Egyesület 52. Csongrádi Gazdakör 53. Csongrádi Gróf Széchenyi István Általános Iskola és Diákotthon Tanulóiért 54. Csongrádi Hegyközség 55. Csongrádi Ifjúsági Asztalitenisz Sportegyesület 56. Csongrádi Íjász Sport Egyesület 57. Csongrádi Kajak-Kenu Club 58. Csongrádi Kamarakórus 59. Csongrádi Kertbarát Klub 60. "CSONGRÁDI LOKÁLPATRIÓTÁK EGYESÜLETE" 61. Csongrádi Május 1. Vadásztársaság 62. Csongrádi Múzsa Művészeti Egyesület Csongrádi Nagycsaládosok Tehetséges Ifjúságáért Alapítvány 64. Csongrádi Oktatási Központ Diák- és Szabadidősport Egyesület

235 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Csongrádi Pejkó Lovas Egyesület 66. Csongrádi Poseidon Úszó Közhasznú Sportegyesület 67. Csongrádi Rádiós, Modellező és Technikai Sportegyesület 68. Csongrádi Senior Úszó és Szabadidősport Egyesület 69. Csongrádi Sporthorgász, Környezet- és Természetvédő Egyesület 70. Csongrádi Színtársulat 71. Csongrádi Tradicionális Kyokushin Karate Sportegyesület 72. Csongrádi Tűzoltó Sportegyesület 73. Csongrádi Versbarátok Köre 74. Csongrádi Versmondók Köre 75. Csongrádi Vidra Vizi és Szabadidő Sportegyesület 76. Csongrádi Vízmű Kft. Munkahelyi Szakszervezete 77. Csongrádi Vízügyi SE 78. Csongrádi Zenebarátok Kórusa 79. Csongrádi-Tiszapart Sport Egyesület 80. Dél-Magyarországi Alkotók Népművészeti Egyesülete Diana Vadász - Felnőttképző Alapítvány 82. Dr. Eke Károly Regionális Képző- és Átképző Központ Alapítvány 83. Egészséges Bokrosért Alapítvány 84. EGO Klub 85. "Erdélyi Baráti Kör" Csongrád 86. Felzárkózás a Szociális Esélyegyenlőségért Egyesület 87. Fűtőber Unió Alapítvány 88. Gondviselés Alapítvány az idősek otthonában élők megsegítésére 89. Gróf Széchenyi István Általános Iskola Gyermekszervezete 90. Grotta Művészeti Egyesület 91. Gyolcs (Gyermekoltalmazó Családok Egyesülete) 92. Hagyományőrző Klub 93. Honismereti Baráti Kör 94. Hungarikum Érdekvédelmi Egyesület 95. "Jamboree" Alapítvány 96. Jobb Csongrádért Egyesület 97. "Károly és Gizella Szeretet" Alapítvány 98. Kárpát-Medencei Családszervezetek Szövetsége 99. Kártyások Klubja

236 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Keresztény Értelmiségek Szövetsége 101. Kis-Tisza Vízi - Sport Közhasznú Egyesület 102. Kossuth Lajos Általános Iskola Tanulói és Szülei Tanösvény-túra csoportja 103. Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete 104. Körös-toroki Üdülőtulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete 105. László Imre Baráti Kör 106. LEVELÉNYI VADÁSZTÁRSASÁG 107. Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesület Csongrádi Csoportja 108. Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrádi Tagozata 109. Magyar Mozgókép és Médiaegyesület Csongrádi Tagozata 110. Magyar Postagalambsport Egyesület U2 Csongrád 111. Magyarnóta És Népdal Baráti Kör 112. Mese Klub 113. MTTSZ Csongrád Városi Lövész Sport Egyesület 114. Nagy Imre Társaság Csongrád városi Szervezete 115. Nagyréti Vadásztársaság 116. Napjaink És Az Ősi Kultúra Klub 117. Oppidum Csongrád Alapítvány 118. Összefogás Csongrádért Egyesület 119. Pannon Maraton Klub 120. Panol-Plusz Kft Független Demokratikus Szakszervezete 121. Panoráma Klub 122. "Piroskavárosi Gyermekekért Alapítvány" 123. Piroskavárosi Gyermekekért Alapítvány 124. Piroskavárosi Természetjáró Diákok Köre 125. POFOSZ Csongrádi Szervezete 126. Pont Szabadidő Egyesület 127. Praktika Színfolt Klub 128. "Roba-Tisza" Korlátolt Felelősségű Társaság Szakszervezeti Alapszervezete 129. Röpülj Páva Kör 130. Sághy Kulturális, Szabadidős és Diáksport Egyesület 131. Silver Táncsport Egyesület 132. Síposokért a Csongrádi Síp Utcai Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány 133. Stéhlik Lajos Képzőművészeti Kör 134. Szent György Cserkészcsapat

237 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Szociális Alapítvány 136. Távlat Közhasznú Egyesület 137. Természettudományi Ismeretterjesztő Társ. Városi Szervezete 138. Tisza Tenisz Club Csongrád 139. Tisza Vidéki Kisgazda Polgári Egyesület 140. " TISZAVIRÁG " Alapítvány 141. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 142. U-12 Köröstorok Postagalamb Sportegyesület, Csongrád Sz. Szent Imre Hg. Cserkészcsapat

238 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK sz. melléklet Ingatlanvagyon összesítő Forrás: Önkormányzat 2013 Beszámoló mellékletei