- Kézikönyv - FENNTARTHATÓ VÁROSI KERTÉSZKEDÉS

Átírás

1 - Kézikönyv - FENNTARTHATÓ VÁROSI KERTÉSZKEDÉS

2 *** A városi kertészkedés hozzájárul a felnőttek élethosszig tartó tanulásának folyamatához, és olyan kulcskompetenciák elsajátításához is, amelyek elengedhetetlenek a tudás alapú társadalom tagjai számára. Az alábbi oktatási segédanyagok az Európai Unió Hortis Horticulture in towns for inclusion and socialization ( LLP IT-GRUNDTVIG-GMP) pályázat keretében készültek, és összefoglalják a pályázatban együttműködő településeken név szerint: Bologna (Olaszország), Berlin (Németország), Budapest (Magyarország) and Cartagena (Spanyolország) a városi kertészkedéssel kapcsolatos tapasztalatokat. A különböző témájú e-book-ok összeállításával, a kiterjedt tudásbázist saját tapasztalatokkal kombinálva, minden partner hozzájárult a tananyagok fejlesztéséhez. A partnerek szoros együttműködésben dolgoztak annak érdekében, hogy a városi kertészkedést minél szélesebb keresztmetszetben tudják bemutatni. Ennek a közös munkának az eredménye öt e-book, az alábbi témákban: 1. Fenntartható közösségi kertészkedés a városokban; 2. A fenntartható városi kert szervezése; 3. Városi kertek termesztő rendszerei; 4. Városi zöldségtermesztés egyszerűsített talajnélküli rendszerekben; 5. 0 km mezőgazdaság A városi fogyasztó kézikönyve Reméljük, e munkákkal új lehetőségekkel ismertetjük meg az Olvasót, és hozzájárulunk városaink és életünk zöldebbé tételéhez! *** Material can be used according to the: Creative Contents Licence Non Commercial Share Alike A kiadvány az alábbi pályázat keretében valósult meg: Hortis Horticulture in towns for inclusion and socialisation (n LLP IT-GRUNDTVIG-GMP) Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abbanfoglaltak bárminemű felhasználásért. 2

3 Szerkesztette: Horticity S.r.l. Via Nosadella, Bologna Szerkesztő Bizottság: Francesco Orsini Livia Marchetti Francesca Magrefi Stefano Draghetti Könyv részeinek írói: Giorgio Prosdocimi Gianquinto (Elősző) Margherita Dumella De Rosa, Solange Ramazzotti (Talajelőkészítési és talajművelési módszerek) Francesco Orsini (A víz szerepe a zöldséges kertben) Solange Ramazzotti (Tápanyag-utánpótlás) Giovanni Bazzocchi (Biológiai növényvédelem a zöldséges kertben) Stefano Tonti (Betegségek kezelése a zöldséges kertben) Fordították: Kappel Noémi és Pap Zoltán Dizájn: Lucrezia Pascale 3

4 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 5 TALAJELŐKÉSZÍTÉSI ÉS TALAJMŰVELÉSI MÓDSZEREK... 7 Talajelőkészítés... 7 Vetés és palántanevelés... 8 Gyommentesítés Vetésforgó és növénytársítás A VÍZ SZEREPE A VETEMÉNYESKERTBEN Párolgás Párologtatás Elfolyás és átszivárgás Csapadék A jó öntözési gyakorlat TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS Talaj trágyázása Műtrágyázás Szervestrágyázás BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM A ZÖLDSÉGES KERTBEN Rovarok a kertben Rovar kártevők Hasznos rovarok Egyéb kártevők elleni védekezési módszerek Megelőzés Fizikai módszerek Természetes rovarirtók Mikrobiológiai készítmények Konzervatív biológiai védekezés: a hasznos rovarok kertje BETEGSÉGEK KEZELÉSE A ZÖLDSÉGES KERTBEN A városi kert ökoszisztémája Betegségek elleni védekezés a zöldséges kertben Levélbetegségek Gyökérbetegségek Gumók és termések betegségei

5 ELŐSZÓ Napjainkban a városi kertészkedés folyamatos fejlődést mutat, egyre több embert érintő ügy, amely a személyeket, vagy közösségeket közvetlenül kapcsolja össze a természettel, mintegy újra felfedezve így egy adott kert megóvásának gyönyörét (1. Ábra). Mi több, ez bebizonyíthatja számunkra, hogy a kertészetnek (ezen belül a városi kertészkedésnek is) hatalmas természeti értéke van, melynek produktuma szorosan összefügg a ráfordítások tekintélyes, vagy kevesebb mennyiségétől. Ennek okán fontos lenne alkalmazni azokat a gyakorlatokat, amelyek csökkenthetik a környezeti tényezők által okozott kockázatot és mindeközben fenntartható módon felhasználják a természet erőforrásait. Egy zöldséges kert fenntartásánál ügyelni kell a talajművelésre (illetve a talaj életben tartására), a racionális vízfelhasználásra, a növényvédelemre (mely túlmutat a kórokozók, vagy kártevők elleni közvetlen beavatkozáson), a vegyszerhasználat tudatos csökkentésére, és egy természetes agro-ökoszisztéma létrehozására, amely egyensúlyt teremthet az ún. technoszféra és a körülötte élő természet közt, illetve a vidék, és a városok között. 1. Ábra. Egy városi kert szépsége Mi több, a technikai eszközök (pl. növényvédőszerek, műtrágyák, stb.) és a természetes erőforrások racionális használata, illetve a hulladék anyagok mennyiségének csökkentése a felhasználandó költségeket is leszorítja, s mindez óvja a kertészkedők egészségét az egészséges és ízletes 5

6 termények előállítása során. Jelen kézikönyv célja, hogy egy egyszerű és kézzelfogható referenciaanyagot nyújtson mindazon kertészek számára, akik a városi zöld területek megóvásában aktív szerepet kívánnak vállalni. Annak ellenére, hogy a városi kertművelést egy komplett gazdálkodási tevékenységnek is felfoghatjuk, mégis néhány a gyakorlattal összefüggő vonatkozásban sajátosságokkal rendelkezik. Ilyen szempontból egy zöldséges kert művelése közben például fontos figyelemmel lenni arra a környezetre, amelyben a kert elhelyezkedik, ezt a környezetet ugyanis klimatikus, edafikus és biológiai tényezők befolyásolják, amelyek különféle úton gyakorolnak hatást a művelési igényekre, illetve a termény szükségleteinek kielégítésére. Ha ez nem történik meg, a növényt stressz éri majd, amely csökkenti a produktivitását, vagyis nem érhetünk el maximális hozamokat. A helyes gyakorlat például egy tényezőre, a talaj előzetes vizsgálata. Ez képet ad annak termékenységéről, szerkezetéről, művelhetőségéről, amely befolyásolja a növényválasztást, de információt adhat a szennyező anyagok jelenlétéről is. Mi több, ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a növények növekedéséhez szükséges teret, illetve a szerkezeti harmóniát, szükséges lesz megismernünk a felhasználható fajok habitusát, illetve növekedési erélyét is. Példának okáért a bölcs városi kertész figyelembe veszi a várható hozamokat, és a fogyasztási igényeit, így mindig meg tudja találni az egyensúlyt a gyümölcsfák, dísznövények, zöldségfélék, fűszer- és gyógynövények mennyiségi jelenlétében. Egy zöldséges kertben a tájolás és a növényelhelyezés úgyszintén igen jelentős tervezési tényező lesz, amely kielégítő fényhez juttatja a növényeinket és levegőzötté teszi az állományt. Ez a fotoszintézist hatékonyabbá teheti, s ennek következtében a növény-egészségügyi problémákkal is kevéssé kell majd küzdeni. A kert területének határolására hasznos lesz a sövények ültetése, ugyanakkor egyszerűen készíthetünk kerítéseket újrahasznosított anyagokból, mint például használt gerendákból, törött raklapokból, ajtókból, műanyaggal takart téglákból, továbbá más faanyagokból, ennek révén egyfajta egyenetlen megjelenési felületet adhatunk a teljes területnek. A jól megtervezett határoló sávok többek közt produktív (pl. faanyag, bogyós gyümölcs, vagy mézelő virág), ökológiai (pl. általa lehetséges a szélvédelem, vagy az állatok számára búvóhelyet biztosít), védelmező (pl. talajeróziótól, behatolástól véd, illetve vetésforgónál lehet határoló), egészségügyi (pl. zajvédelem, légszennyezés), illetve esztétikai szerepet tölthetnek be. Mind a városi, mind a külvárosi (közigazgatási területen lévő) kerteknél kiemelkedően jelentős szempont lesz majd a jó vízgazdálkodás, illetve a szilárd és folyékony szennyező anyagok (beleértve a növényi hulladékokat is) újrahasznosítása, vagy kezelése. Ennek következtében erősen ajánlott lesz majd egy komposztáló létesítése is, amelyhez a kertben létrejövő lágyszárú kaszálékokat, leveleket, levágott hajtásokat, ágnyesedékeket begyűjthetjük, s ennek révén később nagyszerű talajjavító anyagot kaphatunk. 6

7 TALAJELŐKÉSZÍTÉSI ÉS TALAJMŰVELÉSI MÓDSZEREK Talajelőkészítés Városi körülmények között általánosságban elmondható, hogy növénytermesztéshez akkor találjuk ideálisnak a körülményeket, amikor a talajszintek rétegződése a természetes állapothoz közelít. E körülményeknél a szerves anyag nagy része a talajfelszín közelében halmozódik fel, és a bomlásuk teszi lehetővé a növényi tápanyag létrejöttét. Jó gyakorlat lehet átforgatni a talajt, de csak abban az esetben, ha az bizonyosan szükséges (pl. akkor, ha gyepet törünk, vagy ha szerves trágyát forgatunk be). Ekkor is érdemes a mélységet cm-ben limitálni. Általánosságban azonban bölcsebb az ásást helyettesíteni a könnyű kerti eszközök alkalmazásával (pl. gereblye, kapa, vagy más könnyű eszköz), melyek az alábbi előnyöket nyújtják: - talaj levegőzöttséget növeli - tekintetbe veszi a többi természetes talajréteget is - kevesebb munkaráfordítás (nem kell megemelni és megforgatni a talajt) - jobb rögtörés, morzsás szerkezet kialakítása - kisebb mértékű tömörítés - alacsonyabb kockázat az erózióra (lejtős területeken) Amikor az ásás nem kerülhető el, fontos, hogy termények már ne legyenek a területen, illetve a talaj ne legyen se túl nedves, se túl száraz (az eszközök besüllyesztése jóval egyszerűbb a talajba, illetve a talaj nem is ragad rá a művelő-eszközökre). A fő talaj-előkészítési tevékenységet követően használjuk a kapát, amely segít széttörni a rögöket, később egy gereblyével morzsalékossá gereblyézhetjük a felső 4-5 cm-t. Ez utóbbi nem veri szét a talajunkat, nem porosít, így megkaphatjuk és megőrizhetjük a jó talajszerkezetet. A túl sűrűn alkalmazott talajművelési beavatkozás, illetve a gépek alkalmazása ún. tömör talajréteg létrejöttét eredményezi, amely mint egy zárt, tömörödött közeg a zöldségek és más lágyszárú növények gyökerei számára nehezen lesz áthatolható. 7

8 Vetés és palántanevelés A zöldségfélék közvetlenül a talajba magvetéssel, illetve előnyösebb módon szaporítóládába, vagy tálcába vetve palántaneveléssel is szaporíthatóak (2. Ábra). A palántáról történő szaporítás számos előnnyel jár: - hatékonyabb gyommentesítés, - alacsonyabb növényvédelmi kártétel, - rövidebb termesztő-területen lévő tenyészidő (akkor fontos, amikor a művel terület kicsi). Ugyanakkor amennyiben az átültetés komoly stresszel jár a palánták számára, a termények rövidebb életciklussal és nagyobb sűrűséggel közvetlenül is vethetőek az ágyásainkba. A vetési időpontban a növények távolságát a kifejlett növények mérete határozza meg (1. Táblázat), de befolyásoló tényező még a gyommentesítésnél és talajápolásnál használt eszközök mérete is. A sortávolság növelésével a növényápolás is gyorsabbá és pontosabbá válhat. Növények Tőtávolság Sortávolság Rukkola Bazsalikom, cékla Bab (bokor~ és karós~ támrendszerrel) 80 8 Bab (bokor~ és karós~ támrendszer nélkül) 40 5 Sárgarépa 30 7 Karfiol, fejes káposzta, brokkoli Zeller Pasztinák 30 4 Kerti zsázsa Uborka Tojásgyümölcs Lóbab Édeskömény Fokhagyma Póréhagyma Fejes saláta 10 2 Sárgadinnye Vöröshagyma Petrezselyem 10 folyamatos Zöld borsó 40 4 Paprika Burgonya Tépő saláta és endívia Sütőtök Cikória és Radicchio saláta Kelkáposzta Spenót 30 4 Retek 30 4 Paradicsom Tarlórépa Cikkíni Táblázat. Néhány választott zöldségfélénk sor és tőtávolsága (cm). 8

9 Helyrevetés A magvakat általában szabályosan előkészített barázdába vethetjük el legkönnyebben, melyet egy kapa segítségével húzhatunk meg, a pontosság kedvéért segítségért sorvezetőnek alkalmazhatunk kifeszített egy madzagot is. Aprómagvak esetében segédeszközként használhatunk 2-3 cm átmérőjű fém, vagy fa karót is e barázdák elkészítéséhez. Még homogénebbé tehetjük a vetésünket úgy, ha a magvakat előbb összekeverjük homokkal, vagy használt darált kávéval (100 g-hoz 1 g magot felhasználva). Az alábbiakban megtekinthetjük a vetési naptárt, a zöldségfélék igényei szerint (2A, B, C táblázatok). Korai vetés Késői vetés Kezdete Vége Kezdete Vége Rukkola* Feb. 10 Nov. 20 Articsóka Febr.1 Máj. 31 Bazsalikom* Febr.1 Júni. 30 Bab Ápr.1 Szept. 30 Brokkoli Ápr.1 Okt. 31 Kelbimbó Ápr. 1 Júni. 30 Káposzta Júni.1 Nov. 10 Sárgarépa Márc.20 Okt. 15 Okt Máj Karfiol Júli. 15 Dec. 15 Zeller Jan.10 Juli. 31 Mángold* Szept. 1 Márc.15 Cikória Júni. 15 Okt. 10 Uborka Máj. 1 Szept.15 Tojásgyümölcs Febr. 1 Ápr. 30 Lóbab Máj. 1 Aug. 31 Okt. 1 Dec. 31 Édeskömény Júni. 1 Ápr. 30 Póréhagyma Jan.1 Máj. 31 Fejes saláta Juli. 1 Szept. 01 Okt.1 Máj. 15 Sárgadinnye Febr. 1 Ápr. 30 Hagyma - - Szept. 1 Júni. 31 Petrezselyem Márc. 1 Júli. 30 Aug. 10 Nov. 10 Zöldborsó Júli. 1 Okt Paprika Febr. 1 Ápr. 30 Sütőtök Máj. 1 Okt. 10 (Hónapos) Retek Febr. 10 Nov. 10 Kelkáposzta Máj. 1 Szept. 20 Spenót* Márc. 1 Júni. 30 Szept. 1 Júni. 15 Görögdinnye Febr. 1 Márc. 30 Paradicsom Máj. 10 Okt.15 Tarlórépa Febr. 1 Máj. 31 Aug. 1 Szept.30 Cukkíni Febr. 1 Máj. 20 2A. Táblázat. Vetési idők néhány zöldségfajnál Berlinben (téli vetésnél, magágyba). 9

10 Korai vetés Késői vetés Kezdete Vége Kezdete Vége Rukkola* Febr.10 Nov. 20 Articsóka Febr. 1 Máj. 31 Bazsalikom* Febr. 1 Júni. 30 Bab Ápr. 1 Szept. 30 Brokkoli Ápr.1 Okt. 31 Kelbimbó Ápr. 1 Júni. 30 Káposzta Máj. 1 Okt.10 Sárgarépa Febr. 1 Júni. 30 Aug. 1 Szept. 30 Karfiol Márc. 1 Szept. 30 Zeller Jan. 10 Júli. 31 Mángold* Márc. 1 Máj. 31 Cikória Febr. 1 Szept. 30 Uborka Febr. 1 Ápr. 30 Tojásgyümölcs Febr. 1 Ápr. 30 Lóbab Jan. 1 Márc. 31 Okt. 1 Dec. 31 Édeskömény Júni. 1 Ápr. 30 Póréhagyma Jan.1 Máj. 31 Fejes saláta Jan. 1 Máj. 31 Aug.1 Okt. 30 Sárgadinnye Febr. 1 Ápr. 30 Hagyma Jan. 1 Aug. 31 Dec.1 Dec. 31 Petrezselyem Febr. 1 Júni. 30 Aug. 10 Nov. 10 Zöldborsó Jan. 1 Máj. 20 Okt. 1 Dec. 31 Paprika Febr. 1 Ápr. 30 Sütőtök Febr. 1 Máj. 10 (Hónapos) Retek Febr. 10 Nov. 10 Kelkáposzta Máj. 1 Szept. 20 Spenót* Febr. 1 Júni. 30 Aug. 1 Nov. 30 Görögdinnye Febr. 1 Márc. 30 Paradicsom Jan. 20 Ápr. 30 Tarlórépa Febr. 1 Máj. 31 Aug. 1 Szept. 30 Cukkini Febr. 1 Máj. 20 2B. Táblázat. Vetési idők néhány zöldségfajnál Bolognában (téli vetésnél magágyba). 10

11 Korai vetés Késői vetés Kezdete Vége Kezdete Vége Rukkola* Márc. 31 Máj. 1 Articsóka Ápr. 1 Ápr. 30 Bazsalikom* Ápr. 1 Júni. 30 Bab Ápr. 20 Máj. 20 Júni. 30 Júli. 31 Brokkoli Márc. 15 Ápr. 1 Kelbimbó Márc. 31 Máj. 31 Káposzta Márc. 15 Ápr. 30 Sárgarépa Márc. 1 Ápr. 30 Júni. 15 Júli. 15 Karfiol Márc. 1 Ápr. 1 Máj. 15 Júni. 30 Zeller Márc.1 Ápr. 30 Mángold* Ápr. 1 Ápr. 30 Cikória Márc. 15 Ápr. 30 Júli. 1 Aug. 31 Uborka Ápr. 15 Máj. 15 Júni. 15 Júli. 15 Tojásgyümölcs Márc. 15 Ápr. 30 Lóbab Ápr. 1 Ápr. 30 Édeskömény Ápr. 15 Máj. 1 Póréhagyma Márc. 1 Már. 31 Fejes saláta Márc. 1 Ápr. 15 Júni. 30 Aug.31 Sárgadinnye Ápr. 15 Máj. 15 Hagyma Már. 1 Már. 31 Petrezselyem Febr. 15 Már. 31 Júni. 10 Júli. 10 Zölborsó Febr. 15 Ápr. 20 Paprika Ápr. 15 Máj. 15 Sütőtök Ápr. 1 Máj. 10 (Hónapos) Retek Már. 10 Ápr. 10 Aug. 1 Szept. 20 Kelkáposzta Már. 1 Ápr. 10 Spenót* Már. 1 Ápr. 30 Júli. 31 Aug. 31 Görögdinnye Ápr. 20 Máj. 20 Paradicsom Ápr. 1 Máj. 5 Tarlórépa Már. 1 Ápr. 30 Aug. 1 Szept. 30 Cukkini Ápr. 20 Máj. 31 2C. Táblázat. Vetési idők néhány zöldségfajnál Budapesten (téli vetésnél magágyba). 11

12 Korai vetés Késői vetés Kezdete Vége Kezdete Vége Rukkola* Jan. 1 Ápr. 30 Szept. 1 Dec. 31 Articsóka Jan. 1 Júni. 30 Bazsalikom* Már. 1 Okt. 31 Bab Már. 1 Szept. 30 Brokkoli Jan. 1 Márc. 31 Aug. 15 Dec. 31 Kelbimbó Már. 1 Júni. 30 Káposzta Jan. 1 Márc. 31 Aug. 15 Dec. 31 Sárgarépa Jan. 1 Júli. 31 Aug. 1 Dec. 31 Karfiol Jan. 1 Márc. 31 Aug. 15 Dec. 31 Zeller Jan. 1 Júli. 31 Aug. 1 Dec. 31 Mángold* Már. 1 Okt. 31 Cikória Jan. 1 Márc. 31 Uborka Jan. 1 Júni. 30 Tojásgyümölcs Febr. 1 Júni. 30 Lóbab Jan.1 Márc. 31 Szept. 1 Dec. 31 Édeskömény Jan. 1 Ápr. 30 Póréhagyma Jan. 1 Júli. 31 Júli. 1 Dec. 1 Fejes saláta Jan. 1 Ápr. 31 Aug. 1 Okt. 30 Sárgadinnye Jan. 1 Máj. 31 Hagyma Jan. 1 Júli. 31 Szept. 1 Dec. 31 Petrezselyem Jan. 1 Júni. 30 Szept. 1 Dec. 31 Zöldborsó Jan. 1 Júni. 30 Okt. 1 Dec. 31 Paprika Febr. 1 Júni. 30 Sütőtök Febr. 1 Máj. 31 (Hónapos) Retek Jan. 1 Júni. 30 Szept. 1 Dec. 31 Kelkáposzta Jan. 1 Márc. 31 Aug. 15 Dec. 31 Spenót* Jan. 1 Ápr. 30 Szept. 1 Dec. 31 Görögdinnye Jan. 1 Máj. 31 Paradicsom Febr. 1 Júni. 30 Tarlórépa Jan. 1 Máj. 31 Aug. 1 Okt. 31 Cukkini Jan. 1 Máj. 20 2D. Táblázat. Vetési idők néhány zöldségfajnál Cartagena-ban (téli vetésnél magágyba). 12

13 A magvetés helye A magvetés helyéül megannyi eszköz segítségünkre lehet (2. Ábra). Létrehozhatunk egy olyan melegágyat, amelynek kerete készülhet fából, vagy fémből. Ennek tetejére ilyenkor üveg, vagy műanyag lapot helyezzünk. Ebbe kerülnek a szaporító ládáink, vagy a műanyag (PE) palántanevelő tálcák is. A melegágy kialakításánál ügyeljünk a déli tájolásra, így a legmelegebb napok délelőtti óráiban nyitva hagyhatjuk ágyásainkat. A magvetés közegéül használhatunk 1/3 arányban folyami homokot, 1/3 arányban kerti földet, és 1/3 arányban komposztot. Alternatívát jelenthet az is, ha használt joghurtos dobozokba vetünk, ezeket azonban alul mindenképpen lyukasszuk ki előbb. Amikor ilyen módon földlabdás palántát nevelünk, azokat kiültetésnél közeggel együtt ültethetjük, ezáltal a gyökerek is kevéssé sérülnek majd meg. Az öntözésnél figyelni kell a sok, kis mennyiségű vízadagra. 2. Ábra. Magágyak. 13

14 Vetés után A kelés előmozdítására igen fontos ügyelni a megfelelően nedvesen tartott közegre. Amikor a növények 3-5 cm-re megnövekedtek, érdemes őket kiegyelni (amennyiben egy-egy sejtbe, vagy pohárba több magot is vetettünk). Ekkor a legerősebb növényeket hagyjuk meg. Az egyeléshez legjobb a nem túl nedves, de nem teljesen száraz közeg. A kis növények sérülését elkerülendő legjobb, ha egyik kezünkkel a növényt húzzuk, míg a másikkal közben a közeget nyomjuk a növény töve körül, így nem húzzuk fel a talajt a gyökérrel. Amennyiben a kihúzott növényeket jó állapotban találjuk, akár át is ültethetjük őket. Kiültetés A palántákat leghamarabb akkor ültethetjük ki, amikor már elérték a 4-5 lombleveles kort. Lehetőleg ne ültessünk ki satnya, gyenge, vagy esetleg túl idős palántákat. Cserépben, vagy könnyen mozgatható eszközben (tálcában, ládában) nevelt palánták esetében érdemes a növényeinket néhány nappal a kiültetés előtt védett helyről szabad levegőre vinni. További megoldás, ha lyukakat, vagy barázdákat készítünk kiültetés előtt, ezzel is csökkentve a gyökerek fénynek való kitettségét. Nagyon fontos, hogy a palántákat jól beöntözzük a kiültetés előtti napon, hogy ezzel is csökkentsük az átültetéskori sérüléseket. A barázdák, vagy lyukak készítését készíthetjük kapával, ugyanakkor lehetséges papír-, vagy műanyag-mulcs alkalmazása, ekkor ebbe fúrjuk a lyukat. A barázdák mélységénél figyelembe kell venni a gyökérzet és a föld feletti részek fejlettségét, továbbá a gyökérnyak elhelyezkedését (ez a gyökér és a zöld részek közötti átmeneti rész), melyet sosem szabad a talajba süllyeszteni. A talaj gyökérre húzásakor e gyökérnyaki részt kell a talaj felső szintjével egy szintre emelni. A palánták kiültetésénél a következőkre ügyeljünk: a növényeink földlabdásan a beültetésig lehetőleg a talaj szintje alatt legyenek (pl. a már készbarázdákban), a gyökereket mielőbb talajjal kell fedni, a gyökérnyak mindenképpen maradjon a talajszint felett, beültetés után a talajt kezünkkel jól meg kell nyomkodni a növény körül. A kiültetést legjobb este, vagy felhős időben végezni. Mindenképpen ügyelni kell arra, hogy ekkor bőségesen megöntözzük a növényeinket, elkerülve a talaj túlzott betömörítését. A palántázási időpontokat Közép Európai adatok alapján a 3A, B, C, D Táblázat foglalja össze. 14

15 Hónapok Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Dekádok Articsóka Bazsalikom Brokkoli Kelbimbó Fejeskáposzta Karfiol Zeller Cikória Uborka Tojásgyümölcs Fokhagyma Póréhagyma Fejes saláta Sárgadinnye Hagyma Paprika Sütőtök Kelkáposzta Eper Görögdinnye Paradicsom Cukkíni 3A. Táblázat. Ültetési időpontok Berlin esetében (Németország).

16 Hónapok Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Dekádok Articsóka Bazsalikom Brokkoli Kelbimbó Fejeskáposzta Karfiol Zeller Cikória Uborka Tojásgyümölcs Fokhagyma Póréhagyma Fejes saláta Sárgadinnye Hagyma Paprika Sütőtök Kelkáposzta Eper Görögdinnye Paradicsom Cukkíni 3B. Táblázat. Ültetési időpontok Bologna esetében (Olaszország).

17 Hónapok Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Dekádok Articsóka Bazsalikom Brokkoli Kelbimbó Fejeskáposzta Karfiol Zeller Cikória Uborka Tojásgyümölcs Fokhagyma Póréhagyma Fejes saláta Sárgadinnye Hagyma Paprika Sütőtök Kelkáposzta Eper Görögdinnye Paradicsom Cukkíni 3C. Táblázat. Ültetési időpontok Budapest esetében (Magyarország).

18 Hónapok Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Dekádok Articsóka Bazsalikom Brokkoli Kelbimbó Fejeskáposzta Karfiol Zeller Cikória Uborka Tojásgyümölcs Fokhagyma Póréhagyma Fejes saláta Sárgadinnye Hagyma Paprika Sütőtök Kelkáposzta Eper Görögdinnye Paradicsom Cukkíni 3D. Táblázat. Ültetési időpontok Cartagena esetében (Spanyolország).

19 Gyommentesítés A gyomnövények erőforrásként is felfoghatóak, ugyanis szállást adhatnak a hasznos rovaroknak, megvédhetik a terményeinket a hő-sokktól, és csökkentik a tápanyagok elfolyását. Mindazonáltal a gyommentesítés meglehetősen fontos tevékenység már a fiatal haszonnövények kezdeti növekedési szakaszában, ugyanis versenyhelyzetet teremtenek a fényért, vízért, illetve a tápanyagokért. Kézi gyomlálás Néhány nehezen kelő zöldségnövény esetében (mint például a sárgarépánál), célszerű sorjelző növényeket vetni (pl. retek), amely gyors kelésével segít a sorokat előre mutatni, így segítve a korai gyomlálás lehetőségét. Új művelt terület esetén a jelenlévő gyomflóra szembetűnően komolyabb lehet, így jó gyakorlat ún. hamismagágy alkalmazása. Ekkor a talajt úgy rendezzük el, mintha vetésre készítenénk elő, megöntözzük, várunk a gyomok kelésére, ezek kelése után közvetlenül újra talajmunkát végzünk (sekély kapálás + gereblyézés elegendő), majd veteményezhetünk. Általában a gyommentesítéshez elegendő egy kézi kapa alkalmazása. Tavasszal a kézi gyomeltávolítással a talaj termékenységét növelhetjük, ugyanis a szerves anyagok feltáródása a bolygatás miatt felgyorsulhat. Mint korábban említettük, minden gyommentesítési művelet felgyorsítható, amennyiben korábban megfelelően (pl. a művelő eszközeinkhez méretezve) határozzuk meg a sor- és tőtávolságokat, vagyis a tenyészterületet. Talajtakarás A talajtakaró (vagy mulcsozó) anyag összetétele olyan, amely megakadályozza a gyomok növekedését. Ezek lehetnek szerves hulladékok, különféle műanyag fóliák, vagy a termesztésre közömbös anyagok (pl. festéket nem tartalmazó papírlapok). E módszernek számos előnye lehet: megtartja a nedvességet; adott esetben fűti a talajt (előny lehet betakarítás előtt); korlátozza a hőmérsékleti ingadozásokat; fenntartja a talaj jó szerkezetét; akadályozza a tápanyagok kimosódását; a termény minőségét javítja (pl. a termény tiszta marad); szerves anyag többletet jelenthet (amennyiben szerves anyaggal takarunk - pl. zöld mulcs); 19

20 csökkenti a kártevők által okozott károkat; növelheti a besugárzást (pl. a fényvisszaverő fólia alkalmazásakor). Szerves talajtakarás Ehhez általában szalmát, vagy más növényi maradványokat használhatunk. Alternatívaként lehetőség van dió, vagy gesztenye levelek használatára is, mivel ezek gazdagok tanninokban, habár a lomb alkotta talajtakaró anyagokat könnyen elviheti a szél. Emellett a dió és más levelek néha allelopatikus hatással is rendelkeznek (ami a többi növény növekedését gátolhatja). Egyéb lehetőségként hántolatlan rizst, fűrésztelepi fahulladékot, komposztált trágyát, metszésből visszamaradt nyesedékeket is alkalmazhatunk. Ügyeljünk arra, hogy friss fűkaszálékot ne használjunk talajtakarónak, mivel ez könnyen bepenészedhet, berohadhat. A talajtakaróanyag vastagsága min cm legyen, hogy a fény ne hatolhasson át rajta olyan könnyen. A mulcs anyagot érdemes rendszeresen felújítani, mivel lévén szerves anyag a légköri összetevők és a talaj mikroorganizmusai a folyamatos degradálással csökkentik a mennyiségüket. Lényeges, hogy nagyobb mennyiségű száraz növényi anyag (pl. szalma) használatakor nagyobb mennyiségű nitrogén trágya adagolásával segítsük a bomlást, vagy alkalmazzunk baktériumtrágyát, illetve a szalmát már előre összekeverhetjük érettebb komposztanyagokkal. Talajtakarás szervetlen anyagokkal Legelterjedtebb a fekete színű műanyag talajtakaró fólia alkalmazása. Öntözőrendszerek kiépítésénél arra kell figyelemmel lenni, hogy az öntözőcső a talajtakaró anyag lekerülése előtt már le legyen fektetve. Másik lehetőség, ha eleve mikro-lyukakkal ellátott takarófóliát alkalmazunk. A fóliát lefektetést követően a talajhoz kell rögzíteni, ezt legegyszerűbben a fólia sarkaira és kerületére helyezett talajjal tehetjük meg, mint egy 10 cm vastagságban. E talajtakarók mindenképpen a palántázás előtt kerüljenek ki a területre. Ültetésnél használhatunk előre lyukasztott fóliákat, de egyszerűen egy késsel kerek, vagy szögletes formájú lyukat is vághatunk az érkező kis növényeknek. Amennyiben rövid tenyészidejű növényeknél a betakarítást elvégezhetjük a fólia eltávolítása nélkül is, úgy a következő növényanyag alatt is jó szolgálatot tehet a talajtakaró, ilyenkor nem kell további talaj előkészítéssel sem bajlódnunk. Ezzel a technikával több egymást követő termény alatt ugyanazt a takaróanyagot alkalmazhatjuk. Alternatívát adhat olyan kukoricakeményítőt tartalmazó fóliák használata, amely fényre bomlik, így nem kell később a hulladék anyaggal bajlódnunk. Továbbá lehetőség van szövetlapok (pl. zsákszövetek) leterítésére is, 20

21 melyek jó levegő és vízátjárhatósággal rendelkeznek, és különösen alkalmasak pl. földi eper alá. Ezek azonban fény hatására is bomlásnak indulhatnak, így vékonyan kavics, vagy fakéreg réteggel fedjük őket. Végül, de nem utolsó sorban mulcsnak kiválóan megfelelőek a festékmentes papíranyagok is. Ez utóbbiak jó ellenálló képességgel bírhatnak, és csökkentik a perzselés kockázatát, amely fekete fólia esetében (főként nyár közepén) sajnos fennáll (amikor akár 70 C-ra is felhevülhet a fólia). A talajtakarásnak azonban van néhány hátránya, melyek a következők: nehezíti a fejtrágyák (műtrágyák) adagolását; a talajlakó kártevők elleni védelmet ellehetetleníti; fekete fólia alkalmazásánál fennáll a perzselődés veszélye; számos esetben a megfelelő mennyiségben alkalmazott és helyesen lefektetett mulcsanyag sem tudja visszatartani a gyomokat. Mechanikai talajfertőtlenítés Ez egy olyan gyakorlat, amely lehetővé teszi a talajélet fellendülését, illetve a gyomok, kórokozók és kártevők kordában tartását. Ezt nyáron egy talajra fektetett vékony fóliával hajthatjuk végre akkor, amikor a talaj felszínén éppen nincs növénytakaró (pl. nyári kultúraváltáskor). Ennek segítségével a talaj a felső 20 cm-es rétegében akár C-ra is felmelegedhet. A feltételeket ennek megfelelően 1-2 hónapon át tartva, a csíráztatott magok elpusztulnak, míg a fonálférgek és a gomba spórák sérülnek (e kártevők és kórokozók állománya csökken). A beavatkozást 2 évente kell elvégezni. Vetésforgó és növénytársítás A felhalmozódó növényi maradványok, és ugyanazon kártevő-együttesek jelenléte idővel ellehetetleníti a monokultúrás termesztés növényvédelmét. Ezért, és a talajuntság elkerülése végett érdemes vetésforgót, vagy eleve növénytársítást alkalmazni. A vetésforgó szabályai szerint az egyazon családba tartozó növényeket minimum 3 évre (vagy kettős vetés esetén minimum 4 évre) saját maguk után vetni, vagy ültetni nem szabad (a részleteket a 4. Táblázat szerint tekinthetjük meg). Például az egymást követő őszi hagyma és a cukkini (tavasz-nyár) az első évben, és borsó (ősz) és paradicsom (tavasz-nyár) a második évben lehetővé teszi, hogy rákövetkező időszakban újra alkalmazhassuk a hagymát (vagy a póréhagyma és fokhagyma növényeket). Hasonlóképpen, a köztes vetések és növénytársítások befolyással bírnak a növények növekedésére (5. Táblázat), 21

22 illetve az egyes zöldségek más növények életfeltételeit javíthatják (vagy gyengíthetik), ha azok egymás mellé kerülnek. Példának okáért jó szomszédhatással bír, ha sárgarépa, póréhagyma vagy vöröshagyma kerül egymás mellé, amelyeknek riasztó (repellens) hatása van egyes rovarok ellen, vagy a kukorica és a futóbab oly módon, hogy a korábbi támasztékot nyújt, az utóbbi pedig képes a nitrogén megkötésére. A legfőbb zöldség- és fűszernövényeink családjai Asteraceae endívia, tépő saláta, fejes saláta, jégsaláta, radicchio, cikória saláta, articsóka Asparagaceae spárga Brassicaceae fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, bimbós kel, kínai kel, tarlórépa, retekfélék Lamiaceae bazsalikom, citromfű, mentafélék, oregánó (szurokfű), majoránna, rozmaring, zsálya, borsikafű, kakukkfű Fabaceae babfélék (bokor- és futóbab, római bab, lóbab), zöldborsó, csicseriborsó Liliaceae fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma, salotta hagyma, metélő hagyma, továbbá dísznövények, mint: tulipán, liliom, jácint, stb. Apiaceae sárgarépa, édeskömény félék, petrezselyem, zeller, kömény, kapor, pasztinák Rosaceae földi eper, rózsa Solanaceae tojásgyümölcs, paprika, paradicsom, burgonya Chenopodiaceae cékla, mángold, spenót, kinwa Valerianaceae macskagyökér 4. Táblázat. A legelterjedtebb zöldség- és fűszernövény félék, családjuk szerint. 22

23 Sárgarépa + Káposzta - + Uborka + + Hagyma Bokorbab - Bab Édeskömény Eper Fejes saláta Tojásgyümölcs + + Burgonya - Paprika Zöldborsó Paradicsom Póréhagyma Petrezselyem Tarlórépa Retek Zsálya Zeller Spenót Cukkini Fokhagyma Sárgarépa Fejes káposzta Uborka Vörös hagyma Bokorbab Bab Édeskömény Földi eper Fejes saláta Tojásgyümölcs Burgonya Paprika Zöldborsó Paradicsom Póréhagyma Petrezselyem Tarlórépa Retek Zsálya Zeller Spenót Cukkíni 5. Táblázat. Ajánlott (+) és nem ajánlott (-) köztes vetések, illetve társítási lehetőségek. 23

24 A VÍZ SZEREPE A VETEMÉNYESKERTBEN A víz legfőbb elemként 90-95%-ban van jelen a növények szervezetében. Jelentős funkciót lát el a hőmérséklet szabályozásában (a párolgás útján), a tápanyagok szállításában a különböző növényi szervekhez, valamint szerepe van a fizikai tartás kialakításában, és hozzájárul a sejtek turgornyomásában is. Kiemelkedően fontos a "növény-talaj rendszerben", melynek révén vízleadás történik (a párologtatás és elpárolgás, illetve az átszivárgás és túlfolyás útján), és vízfelvétel jön létre (esőzéssel és öntözés segítségével). Amikor a vízfelvételi oldalon hiány támad, a vízáramlás a növényben előbb lelassul, majd szervein jelentkezni fognak a stressz okozta tünetek (pl. hervadás), mely szélsőséges esetben kiszáradáshoz, és a növény halálához vezethet. Azért, hogy jobban megértsük a kerti öntözés követelményeit, a következő részekben a vízutánpótlás különböző elemeit részletezzük. Ehhez érdemes tudni az alábbi összefüggést: Öntözés = (párolgás + a párologtatás + átszivárgás + elfolyás) eső Párolgás A párolgás az a folyamat, amelynek során a folyékony víz átalakul gáz halmazállapotúvá, és eltávozik a párologtató felületről (talajfelszínek, folyók, tavak). Ez akkor fordul elő, ha a folyékony halmazállapotú vizet nagy energia-behatás éri (pl. napsugárzás), és addig folytatódik, amíg a légköri nedvesség nem telítődik. Ha a levegő nedvességtartalma telítődik, a párolgási folyamat általában megáll. A levegő víztelítődésének körfolyamata nagyban függ a szélsebességtől. Továbbá a párolgás mértéke függ a talajnedvességtől és a növényzet jelenlététől. Éppen ezért a párolgás nagyobb mértékű lesz a napfényes, meleg, száraz, szeles napokon ott, ahol a nedves területeken alacsony a növényzet. A nedves talajok lehetővé teszik a folyamatos párolgást a légkör felé. Néhány nappal az esőzések, vagy az öntözés után a talaj felülete szárazzá válik, és nem teszi lehetővé a víz további elillanását a légkörbe. Párologtatás A párologtatás a növényi szövetekben jelenlévő víz légkörbe való távozását jelenti. A növények által felvett víz legnagyobb része (95-99%) elveszik a párologtatás következtében, így csak egy 24

25 töredéke marad meg a növényen belül. A párologtatást (transpirációt) nem csupán ugyanazok a tényezők határozzák meg, mint a talajból való víz elpárolgását, hanem a növény víztartalma, illetve a víztartó képessége (vízkapacitása) is (pl. néhány száraz körülmények között élő növény képes minimálisra csökkenteni a vízveszteségét akár tűlevél, vagy szukkulens levél fejlesztésével.) Elfolyás és átszivárgás Elfolyás akkor történik, amikor az összes beérkező vízmennyiség (eső, öntözővíz) meghaladja a talaj vízbefogadó képességét. Hasonlóképp átszivárgásról akkor beszélhetünk, amikor a talaj vízzel telített, és ekkor a víz a talaj mélyebb rétegeibe szivárog, mely a gyökerek számára már elérhetetlen. A 6. és 7. Táblázatban összefoglaltuk, hogy néhány Európai városban milyen öntözési követelményeket határoztak meg. Hónap Termény Április Május Június Július Augusztus Szeptember Berlin Termésükért termesztettek Levélzöldségek Átlag Bologna Termésükért termesztettek Levélzöldségek Average Budapest Termésükért termesztettek Levélzöldségek Átlag Cartagena Termésükért termesztettek Levélzöldségek Átlag Táblázat. Egy általános zöldségeskert vízigénye (liter/m 2 /nap, Berlin (DE.), Bologna (IT), Budapest (HU), Cartagena (E)) 25

26 Hónap Április Május Június Július Augusztus Szeptember Berlin Csapadék (mm) Csapadék (l/m 2 nap) Követelmény (l/m 2 nap) Öntözővíz szükséglet Bologna Csapadék (mm) Csapadék (l/m 2 nap) Követelmény (l/m 2 nap) Öntözővíz szükséglet Budapest Csapadék (mm) Csapadék (l/m 2 nap) Követelmény (l/m 2 nap) Öntözővíz szükséglet Cartagena Csapadék (mm) Csapadék (l/m 2 nap) Követelmény (l/m 2 nap) Öntözővíz szükséglet Táblázat. Egy veteményeskert vízigénye (liter/m 2 ), Bologna (Olaszo.) éghajlati viszonyai szerint Csapadék A csapadék pozitív eleme a talaj vízháztartásának, hiszen ez jelenti a víztöbbletet, a természetes vízutánpótlást (különösen igaz ez Észak-Olaszország régióira). A korábbiakban megismert táblázatok azt mutatják, hogy egy átlagos öntözéssel mennyi víz kell naponta négyzetméterenként Bologna körzetében, melynek összege 180 l/m 2. A gyakorlatban egy városi kertben Bolognában egy tenyészidőszakban átlagosan 600 l/m 2 vízfelhasználás történik, amely az elméleti számításainknak csaknem a 320%-a. 26

27 Hová kerül a feleslegesen elhasznált víz? A talajba - Ha a talajfelület nedves, a párolgás folytatódik, és a víztartály kiürül; - A túlzott vízmennyiség kimossa a tápanyagot a talajból (kivonja azt), és leszállítja a talaj mélyebb rétegeiben lévő vízbázisba (szennyezi a mélyebb rétegben lévő vizet); - A vízzel átitatott talaj kedvező környezetet teremt a kórokozóknak, ez támadási felületet jelent, főleg a gyökér rothadása indul be ilyenkor; - A vízzel átitatott talaj oxigénben szegény és korlátozza növények fejlődését; - A vízben gazdag talaj kedvez az összes növény fejlődésének, ideértve a nem kívánt gyomoknak is. a növényekhez - az a növény, amely megfelelő mennyiségű vízhez jut, jobb és tápanyagban gazdagabb termést ad; - ugyanakkor a túlzott vízmennyiség elősegíti a kórokozók elterjedését a leveleken, így például a peronoszpóra fejlődését is segíti; - A túlzott mértékű vízutánpótlás visszaveti a gyökerek fejlődését, mely azután a gyengébb tápanyagfelvételt eredményezi; - gyökérzöldségeknél kifejezetten kerülni kell a túlöntözést, mert ez a fejlődésére negatívan hat, illetve a betakarítható termény minőségét rontja. A jó öntözési gyakorlat Mikor? Az öntözés végezhető reggel, vagy este, érdemes elkerülni a legforróbb időszakokban (pl. délen át) történő vízutánpótlást. A reggeli öntözés téli időszakban csökkenti a fagyveszélyt, míg az esti öntözés nyáron segíti az éjjeli lehűlést (ugyanakkor megjegyzendő, hogy a nyáresti öntözés lassabb felszáradása segíti a kórokozók fejlődését (fordító)). 27

28 Minden esetben minimalizálni kell a hőmérsékleti sokkot a növény számára, így éjjel inkább hideg, nap közben inkább langyos vizet használjunk. A talaj típusát ugyancsak számításba kell vennünk. A laza, homokos talajon sok kis mennyiségű öntözéssel kell számolnunk, míg agyagos talajon inkább nagyobb és ritkább öntözésre lehet majd szükség. Mindemellett fontos a növényekre is figyelni, tanulmányozni a vízigényüket. Egy vízhiányos növény a nap legmelegebb óráiban nem feltétlenül "szomjas". Ilyen körülmények között a levelek párologtatása sokkal intenzívebb, mint a gyökerek vízfelvevő képessége, míg este, illetve majd az éjszaka folyamán a növény helyreállítja a vízháztartását. Ugyanakkor fordított helyzetben, ha a kiszáradás tünetei reggel jelentkeznek, a növényeket azonnal meg kell öntözni. Végül fontos megtanulni várni: normális körülmények között a kert növényeinek olyan erősnek és jól fejlettnek kell lenniök, hogy elegendő lehessen minden 5-7. napon elvégezni az öntözés műveletét. Egy jó szabály ahhoz, hogy megértsük, mikor érdemes elkezdeni az öntözést: vizsgáljuk meg a talaj felső 2 cm-ét, és amikor az már teljesen száraz, akkor mindenképpen el kell kezdenünk a vízutánpótlást! Hol? Amikor a víz eléri a talajt, rögtön megindul a mélyebb rétegek felé. A víz mozgásának iránya a talaj szerkezetében általában függőleges, minimális a horizontális elmozdulás. Ez azt jelenti, hogy a növények gyökeréhez közel kiöntözött víz jobban hasznosul (legyen az kannával, vagy csepegtető csővel kijuttatva). Hogyan? Rengeteg öntözési módszer létezik. Amikor például egy kannával végezzük az öntözést, használjuk az öntözőrózsát, és ügyeljünk arra, hogy a vizet a növény tövéhez irányítsuk, hogy az mielőbb a gyökerekhez jusson, elkerülve a levelek nedvesítését. Amikor egy öntözőrendszert építünk ki, az esőszerű öntözésnél előnyösebb a csepegtető öntözést választani, ezt is épp annak érdekében, hogy a levelek szárazak maradhassanak (a kórokozóktól való megóvás miatt). Egy érdekes alternatívát adhat az altalaj-öntözés, amely abban áll, hogy az öntözőcsöveket a talajba süllyesztjük úgy, hogy cseppenként engedje el a vizet, közvetlenül a gyökérszintnél, a talajfelszín megnedvesítése nélkül. Ily módon a talaj kipárolgása csökkenthető, ugyanakkor a mélyebb szintek nedvesen tartása megtörténik. Az öntözőcsövek nem tehetik lehetővé a gyökerek bejutását, máskülönben a növényi részek eldugítanák őket. 28

29 Mennyit? A csepegtető öntözőrendszer esetében az áramlási sebességet a mindenkori víznyomás határozza meg, de a vízmennyiség a tömlő átmérőjétől is függ (ez lehet pl. 2 liter víz óránként). A csepegtető fejek, illetve a csepegtetési pontok száma alapján az öntözési norma időtartama négyzetméterre vetítve meghatározható (öntözési norma = egy alkalommal kijuttatott víz mennyisége). Ugyanakkor minden esetben szem előtt kell tartani a kertre korábban meghatározott vízmennyiségeket, illetve a növények fajonként (esetleg fajtánként) eltérő vízigényét. 29

30 TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS Talaj trágyázása A talaj trágyázásának számos gyakorlati megoldása lehetővé teszi azt, hogy a talaj megőrízze a növényeket tápláló tulajdonságát a termelékenység befolyásolása nélkül. Így a talaj termékenységének fenntartása a tápanyagok biztosítását jelenti, valamint olyan kondíconálok hozzáadását amelyek befolyásolják a talaj fizikai tulajdonságait és a biokémiai reakcióit. A trágyázási szezon általában tavasszal kezdődik és folytatódik a teljes termesztési időszak alatt, és szeptember-október környékén végződik amikor szerves alaptrágyázást vagy a lassan feltárodó műtrágyák kijuttatását kell végezni. Műtrágyázás Minden műtrágya tartalmazza az úgynevezett makroelemeket, amelyeket a növények nagy mennyiségben vesznek fel, mert nélkülözhetetlenek a növekedéshez és alapvető fontosságúak az életfunkciókhoz. Makroelemek a következők: nitrogén (N), nitrit, ammónia vagy karbamid formában; foszfor (P), foszfor-pentoxid formájában; kálium (K), kálium-oxid formájában; kalcium (Ca); magnézium (Mg); és kén (S). A kereskedelmi műtrágyák általában tartalmazzák a szintén fontos mikroelemeket is, mint például vas (Fe), mangán (Mn), bór (B), zink (Zn), réz (Cu), amelyek hozzájárulnak a megfelelő növényi anyagcsere folyamatok működéséhez. Magas nitrogén tartalmú műtrágya ajánlott a zöld növényeknek, fáknak (beleértve a gyümölcsfákat), cserjéknek, leveles és szár zöldségféléknek. Ez azért van mert a nitrogén serkenti a növekedési folyamatokat így segíti a vegetatív növényi szervek (levél, hajtás) és a gyökérzet növekedését. A foszfor elősegíti a betegségekkel és a kedvezőtlen időjárási körülményekkel szembeni ellenállóképességet, ezért javasolt az alkalmazása a különösen esős évszakokban. Végül a kálium elengedhetetlen a virágok és a termések kifejlődéséhez, befolyásolja a termések színét és ízét: magas kálium tartalom szükséges a virág- és termésképzéshez. 30

31 Kalcium (Ca) nélkülözhetetlen az általános növénytáplálásban és a talaj szerkezetére is pozitív hatással van: javítja azt, növeli az áteresztőképességet és a porozitást. Magnézium (Mg) a klorofill kémiai szerkezetének központi atomja, ami elengedhetetlen a fotoszintézishez, valamint felelős a cukrok, fehérjék, zsírok és vitaminok kialakulásához. Kén (S) számos vegyület kialakításában vesz részt, mint enzimek, fehérjék és vitaminok; javítja a talaj fizikai-kémiai jellmzőit, csökkenti a kémhatást és elősegíti a tápanyagok felszívódását a gyökérzetből. A kereskedelemben a műtrágyák igen széles választéka található, többek között az úgynevezett általános műtrágyák, amelyek költséghatékonyak ugyan, mivel időt spórulhatunk velünk (egy termék valamennyi növény számára), viszont ritkán nyújtanak kielégítő eredményt. Ha rendelkezésünkre áll akkor jobb speciális termékeket választani az egyes növénykategóriák (zöld növények, virágok, szamóca, zöldségfélék, gyümölcsfák stb.). Végezetül pedig hamut lehet szórni a kerti talajba mielőtt a talajelőkészítésnek és a vetésnek nekilátunk, vagy közvetlenül a bakhátakba a burgonya vagy a sárgarépa alá, de elterjedt a fák tövéhez való kiszórása is. A hamu gazdag káliumban, foszforban és kalciumban, nitrogénben viszont nem, ezért jól alkalmazható viszont figyelembe kell venni, hogy nem rendelkezik a komplex műtrágyák jellemzőivel. Szervestrágyázás A szervestrágyáknak a műtrágyákhoz képest meg van az az előnyük, hogy a talaj (javítják a fizikaikémiai tulajdonságokat) és a növény szintjén is hatnak. Általánosságban nem folytatnak kertészkedést az agyagos talajokon amelyek nem igényelnek beavatkozást. Általában a talajokat legalább szervesanyag kijuttatásával kell javítani. Ha a szervesanyag nem is tudja megváltoztatni a talaj típusát, de hozzájárul egy olyan talaj létrehozásához, amely a lehető legideálisabb a zöldségtermesztéshez. A szervesanyag valójában levegősebbé teszi a talajt, növeli a vízmegtartóképességet és táplálja azokat a mikroorganizmusokat, amelyek növelik a termékenységet. A leghatékonyabb az október-novemberi kijuttatás, miután az intenzív termesztés időszakának vége van, ilyenkor szükséges a kimerült tartalékokat pótolni. Ezért ha a talaj már elő van készítve 2-5 cm rétegben a teljes talajfelszínre terítjük a szervesanyagot. Fontos, hogy bőven adjunk szervesanyagot ha új területtel dolgozunk vagy ha a talaj túl homokos vagy agyagos; csökkenteni kell viszont a mennyiséget, ha a talajon már régóta folyik a termesztés. Miután az egész 31

32 területet befedtük a szervesanyagot 15 cm mélyen a talajba kell dolgozni ásóval vagy kapával. Számos típusa létezik a szervestrágyáknak amelyeket használni lehet a kertészkedésben. A leggyakrabban használt és könnyen hozzáférhető szervestrágyák a következők: Marhatrágya A szarvasmarha-trágya a leggyakoribb és könnyen hozzáférhető szervestrágya. Zsákos és granulált (nagyobb szemcsék amik lehetővé teszik a sima és homogén elosztást) kiszerelésben is hozzáférhető. Kiváló trágya a talaj számára: a tápanyagok biztosítása mellett javítja a talaj szerkezetét is és segíti az anyagos talajok tömörödését csökkenteni. Ha friss a trágya akkor legalább egy évig a talajban kell hagyni ültetés előtt. Lótrágya Hagyományosan a legjobb szervestrágyának számít. Ha friss a trágya akkor néhány hónapig pihentetni kell. Komposzthoz is adható, hogy még tápanyagdúsabb legyen és felgyorsítja az érlelést is. Összehasonlítva a szervasmarha trágyával gazdagabb foszforban és káliumban. Baromfi trágya A baromfi trágyák tipikusan sok nitrogént tartalmaznak, ezért nem tanácsos a tiszta formában való alkalmazásuk. Sokkal jobb ha pellet formájában használjuk, ilyenkor ugyanis a trágya egy lassú érési és szárítási folyamaton megy keresztül ami segít megőrizni az értékes bakteriális flórát. Elsősorban magas nitrogénigényű fajoknál használják. Guano Ez egy természetes trágya ami maradványok, tojás és tengeri madarak ürülékéből képződik, és ami az évezredek folyamán Peru és Chile száraz tengerpartjain felhalmozódik. Csomagolt formában hobbikertészek számára is könnyen hozzáférhető és különösen ajánlott zöldségfélék, és gyümölcstermő növények számára. Magas nitrogéntartalommal rendelkezik. Gilisztahumusz A kerti növények és zöldségek számára az egyik legjobb tápanyagforrás a földigiliszták biológiai ciklusából származik. A gilisztahumusz nagy mennyiségben tartalmaz szervesanyagot, mikroelemeket, ásványi anyagokat, optimális arányban NPK-t és mikroorganizmusokat. Talajtakarásra is felhasználható vagy a talajba keverhető ültetés előtt. 32

33 Komposzt A komposzt ideális trágya a zöldségek, a gyümölcsfák és a fűszernövények számára. Tiszta és könnyen használható, vásárolható zsákokban, de saját készítésű is lehet a kertben keletkező növénymaradványok (száraz virágok, fű, levelek, szalma stb.) és a konyhai szerves hulladékok (zöldség maradványok, kávé és tea zacc, tojáshéj, kis darabokra vágott száraz kenyér stb.) újrahasznosításával. A komposzt készítésénél szem előtt kell tartani, hogy minden összetevő fontos, de minden ami felesleges az negatív hatású, ezért a különböző komponensek mennyiségét mindig egyensúlyban kell tartani. Ezenkívül arra is figyelni kell, hogy az átalakulási folyamatok a kis organizmusok (baktérium, gombák, rovarok) hatására történik amelyek jelen vannak a talajban és ezeknek az organizmusoknak oxigénre, nedvességre és hőre van szükségük a túléléshez. Nyáron és ősszel a lebomlás gyorsabb mivel magasabb a hőmérséklet. A levegőzöttség elősegítéséhez alkalmanként át kell forgatni a komposztot. A nedvességet is szabályozni kell, a túl száraz anyagot kannával be kell öntözni, a túl nedves anyagot száraz szalmával vagy hamuval keverjük össze. A jó komposzt szabályai: - alapanyagok darabolása, különösen a kemény és fás anyagoké; - jól keverjük össze a különböző anyagokat (nedves és száraz, nagy és kicsi, friss és érlelt, konyhai maradék, kerti hulladék) úgy hogy próbáljunk egyensúlyt tartani a végső összetétellel; - időnként adjunk hozzá egy kis talajt, növényi maradványokat és hamut; - mindig tartsuk fedve a halmot pédául egy vastag kaszált fű vagy szalma réteggel; - akadályozzuk meg az anyag teljes kiszáradását (száraz időszakokban ne felejtsünk el vizet adni); - ha a komposzt kellemetlen szagú akkor álatlában túl nedves és a lebomlási folyamatok nem haladnak megfelelően; ilyen esetben adjunk száraz anyagot vagy hamut agyagot a szagok és a felesleges víz megkötéséhez. - ha nagy mennyiségű azonos anyagunk van (levelek, fű) komposztáljuk őket külön-külön, a az egyensúlyt biztosító anyagok hozzáadása után. Zöldtrágya A zöldtrágyázás széles körben alkalmazott mezőgazdasági gyakorlat, amelyet széles körben alkalmaznak az ökológiai gazdálkodásban, de kiskertekben is jól alkalmazható. Ez abból áll, hogy speciális növényeket termesztünk, amelyeket levágunk és a talajba forgatunk a maximális 33

34 fejlettségük idején. A zöldtrágyázást azért végezzük, hogy gazdagítsuk a talajt szervesanyagban, növeljük a száraz talajok víztartóképességét, javítsuk a talajok fizikai szerkezetét, védjük a talajfelszínt a lemosódástól és az eróziótól és ha hüvelyes növényeket alkalmazunk jó mennyiségű nitrogént is biztosíthatunk. A zöldtrágyázás gyakorlata a kertben a főnövény betakarítása után is elvégezhető a talaj termékenységének helyreállítása érdekében vagy vetés előtt a talaj gazdagítása miatt. Zöldtrágyázás évente egyszer végezhető a kertben vagy egy elhagyott terület talajának termékennyé változtatása is egyszer lehetséges, ha veteményeskertté akarjuk alakítani. Ha már a zöldtrágyának kiválasztott növény (vagy köztesnövény) el van vetve, tanácsos alkalmanként megöntözni ha szükséges. A virágzás kezdetén amikor a növény a maximális fejlettségben van, akkor végezzük a kaszálást. Hüvelyes növényeknél a kaszálást jobb a virágzás előtt pár nappal végezni, annak megakadályozására, hogy a gyökérben lévő nitrogén egy része ne használódjon fel a magok érlelésére. A zöldtrágya növényeket a kertészeti növény vetése előtt legalább egy hónappal kell a talajba ásni. A levágott növényeknek száraznak kell lenni de nem teljesen kiszáradtnak; ezért tanácsos a vágás után egyből a talajba forgatni így elkerülhető, hogy ne legyen túl sokáig a napon. A beforgatás mélysége ne legyen több cm-nél, főleg agyagos talakoknál, hogy ne gátoljuk a bomlási folyamatokat amelyekhez oxigénre van szükség. Zöldtrágyaként hasznosítható növények: - Fabaceae (vagy Leguminosae) hüvelyesek amelyek gazdagítják a talajt nitrogénben és bármilyen éghajlathoz és talajtípushoz alkalmazkodnak. A legfontosabb hüvelyes zöldtrágya növények közé tartoznak a lóbab, a bíbor lóhere, a bükköny (ami túléli a mínusz 12 C-ot), takarmányborsó, közönséges baltacim, csillagfürt, szója, somkóró és néhány zöldség mint a lencse, zöldborsó, zöldbab és a tűzbab. - Brassicaceae (vagy Cruciferae) káposztafélék nagyon gyorsan nőnek ezért lehetővé teszik, hogy nagy zöldtömeg fejlődjön rövid idő alatt. A leggyakrabban alkalmazott fajok a repce (ami hidegtűrő) Brassica rapa Campestris és a mustár (ami roved életciklusú viszont nem kedveli a hideget). - Poaceae (vagy Gramineae) gabonafélék rendszerint a hüvelyesekkel társítva egy előnyös kombináció: az előbbi megvédi a másodikat a hidegtől, az utóbbi jobban ellenáll a szárazságnak. Zab és takarmányborsó vagy zab és bükköny a leggyakoribb kombinációk. - Egyéb használható növényfajok amelyek nem tartoznak az előbb említett három növénycsaládhoz: hajdina, ami nagyon gyorsan nő (majdnem 1 métert 40 nap alatt), nagy zöldtömeget fejleszt és a levelei elnyomják a gyomokat; a facélia, aminek rövid a tenyészideje (7-9 hét), és a kékeslila virágai erős jelzést jelentenek a méheknek és egyéb beporzó rovaroknak. 34

35 Áztatott csalán Trágya és növényvédőszer egyben, a szétmállott szúrós csalán áldás a kertben. Elkészítése: 1 kg levél 10 liter vízbe - vágjuk darabokra és áztassuk hideg vízbe a növényi részeket. Ha száraz leveleket használunk a mennyiség 200 g legyen 10 liter vízhez. A csalánlé akkor van készen ha már nagyon sötét és már nem habzik. Általában hét nap elegendő, de a bomlási folyamat felgyorsul ha magas a hőmérséklet vagy az edényt nap éri. Az oxigénellátás megkönnyítésére az oldatot tanácsos naponta megkeverni. Amint készen van, a csalánlevet higítani kell 1:20 arányban (1 liter csalánlé / 20 liter víz). Levéltetvek, atkák (takácsatkák) és rovarok például lepkék és gyümölcslegyek elleni védekezésnél a szűrlettel lehet permezetni a növényekre permetezve két-három egymást követő napon két hetes intervallumban. De trágyaként is felhasználható, a növények tövét vagy ültetéskor a növények gyökerét öntözhetjük vele. 35

36 BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM A ZÖLDSÉGES KERTBEN A veteményeskert egy kis ökológiai rendszer. Ennek a rendszernek az ésszerű működése az összes kertben élő szervezet ismeretén alapul ahol kölcsönhatások hálozata alakul ki közöttük. Csak másodsorban fogadjuk el azokat a módszereket amelyeket a technológia tett elérhetővé. A rovarirtó szerek ésszerűtlen használata, különösen a széles spektrumúak nagyobb problémákat okozhatnak, következményei lehetnek az emberi és az ökoszisztéma egészségére és a termesztett növények állapotára is. Rovarok a kertben Nem minden rovar ami előfordul a kertben kártevő is. A legtöbbjük ártalmatlan vagy hasznos. Azt fontos figyelembe venni, hogy a kártevők elleni védekezésnél a pánik lehet az első ellenségünk. Továbbá egyes rovarok, mint például a beporzók, valójában nélkülözhetetlenek az élethez a kertben és annak érdekében, hogy jó terméseredményeink legyenek. Az a jó kertész aki képes megfigyelni: csak az alapos megfigyelés és a türelem vezethet a kert lakóinak megismeréséhez és a termesztett növényekkel való kölcsönhatásaik megértéséhez. Kerti napló A veteményeskertekben az évek során bizonyos események rendszeresen előfordulnak. Tartsunk magunknál egy kis zsebfüzetet (vagy valamilyen egyéb technológiai eszközt) és jegyezzük fel az időszakokat amikor bizonyos rovarok megjelennek, vagy a növények virágzási idejét ami kiderülhet, hogy nagyon hasznos. A következő oldalakon a leggyakrabban előforduló rovarokat soroljuk fel és röviden ismertetjük. Rovar kártevők A fitofág rovarok (amelyek a növényekkel táplálkoznak) meghatározott sűrűség mellett (úgynevezett kár küszöb alatt) nem jelentenek veszélyt a növényekre. Ebben a fejezetben azok a rovarok kerülnek bemutatásra amelyek az európai kertekben meghaladhatják a károsítás határát. 36

37 Levéltetvek. Apró rovarok (3. Ábra), 1-3 mm, általában nagy telepekben élnek. A levéltetvek a szúró és szívó szájszervükkel táplálkoznak, a levelek és rügyek felületét megsértik, hogy kiszívják a növények nedveit. Közben cukros folyadékot bocsájtanak ki amit mézharmatnak nevezünk. Ez később táptalajjá válik számos gombának (korompenész), ami korlátozza a növények fotoszintézisét. Emellett a károk mellett a levéltetvek gyakran vektorai a patogén növényi vírusoknak és baktériumoknak. Fő természetes ellenségei: katicabogár (Adalia bipunctata, Coccinella septempunctata), Chrysoperla carnea és néhány parazitoid (mint pl. Lysiphlebus testaceipes). Aknázó legyek. Kis Diptera Agromizidae (4. Ábra). A nőstények a petéket a levelek középső rétegébe rakják a fullánk szerű tojócsővük segítségével. A lárvák kanyargós járatokat készítenek a levelekben ezáltal súlyos károkat okozva a növénynek. A tojócsövükkel a nőstények a levelek szövetét átlyukasztják a bennük lévő folyadék megszerzése érdekében. A leggyakoribb aknázólégy a Liriomyza trifolii gyakori 3. Ábra. Levéltetű. 4. Ábra. Agromyzidae. kártevője a burgonyának, babnak, tökféléknek és számos egyéb növénynek. Széles körben elfogadott természetes ellensége a parazitoid Diglyphus isaea. Tripsz. Mikroszkópikus rovarok (5. Ábra), nagyon mozgékonyak, szájszervük egy vékony tőr amivel betudnak hatolni a növényi szövetek sejtjeibe. Általában nehéz felismerni őket mind a kis méretük, mind a rejtőzködő életmódjuk miatt. Könnyebb azonban azonosítani, mint a vörös takácsatkát amihez nagyon hasonlít. Továbbítani tudják a növények vírusos és baktériumos betegségeit. A felnőtt tripszeket vonza a kék szín. Természetes ellenségei a kereskedelmi forgalomban nem állnak rendelkezésre, a természetben azonban széles körben léteznek. Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata). Felnőttek (10-12 mm hosszú, 6. Ábra) sárgás színű hátán 10 jellemző fekete csík található, a lárvák narancsvörös színűek. Mindkét állapotban 5. Ábra. Tripsz. 6. Ábra. Burgonyabogár. 37

38 megtámadják a zöld növényi részeket (elsősorban a Burgonyaféléket, burgonyát, tojásgyümölcsöt), teljes lombvesztést okozhatnak. A burgonyabogár képes áttelelni kifejlett állapotban a talajban ahol korábban burgonyát termesztettek. Ezért a vetésforgó helyes alkalmazása nagyban csökkentheti a burgonyabogár kártételét. Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae). Növényekkel táplálkozó takácsatka (nem rovar, 8 lába van 7. Ábra) nagyon kis méretű, sárgás barna pontok. A vörös takácsatka széleskörben elterjedt a legtöbb dísznövényen és kertészeti kultúrán. A megtámadott növények nektorikus foltokat mutatnak, nagy mennyiségben teljes levélszáradást okozhatnak. A kicsi és sűrű halo is megfigyelhető. A legfontosabb természetes ellensége egy másik kicsi takácsatka (Phytoseiulus persimilis, 7. Ábra) könnyen felismerhető a színe alapján, nagyon élénkpiros és jobban látható (szabad szemmel is) nagyon mozgékony és gyors állat. Hernyók. Lepidoptera (8. Ábra) (Noctuidae, Geometridae, Pieridae, Lymantria, stb.) lárvái a rágószájszerveikkel nagy károkat okoznak a zöldségfélék levelein. Annak ellenére, hogy elsősorban éjszakai életet folytatnak, nagy méretük és a levélkárosítás jellegzetessége miatt (a levelek szélének megrágása) könnyen felismerhetők és kézzel eltávolíthatók. A leggyakoribb védekezési módszer ellenük a Bacillus thuringiensis készítmények alkalmazása. Természetes ellenségei szintén hatékonyak lehetnek. Hasznos rovarok Beporzók: ebbe a kategóriába a viráglátogató rovarok tartoznak (a virágokban lévő nektárral táplálkoznak) a virágport szállítják az egyik növényről a másikra, ezzel elősegítik a beporzást és így a termésképződést. (9. Ábra). A legtöbb termésthozó zöldségnövény számára a porzó rovarok látogatása elengedhetetlen. A kertekben előforduló fő porzó rovarok a háziméhek, a poszméhek, Osmia spp. és egyéb méhek és zengőlegyek (Diptera ami utánozza a méheket és a darazsakat és úgy repül, mint egy helikopter) és számtalan kis Hymenoptera (kis darazsak és méhek). 7 Ábra. Kétfoltos takácsatka (sárga/fekete) és P. persimilis (naracssárga/vörös). 8. Ábra. Lepidoptera lárva. 9 Ábra. Porzó rovar. 38

39 Ha viragot látunk ne permetezzünk! Ne feledjük, hogy ha rovarirtókkal permetezünk (ha szerves vagy természetes is) amikor a növényeink virágoznak, ha a törvény nem is tiltja, a termésképzést elősegítő hasznos rovarok at is elpusztítjuk a kertben! Kártevő rovarok természetes ellenségei: entomofág rovarok (más rovarokat támadnak meg) természetes ellenségek amelyek segítenek a kártevők elleni harcban. Kétféle rovar tartozik ebbe a kategóriába:- ragadozók, mint a katicabogár amely megtámadja a levéltetveket (A. bipunctata (10. Ábra), felnőtt és lárva korban is aktívan 10 Ábra. Katicabogár A. bipunctata. táplálkoznak a kártevő rovarokkal, és a paraziták (11. Ábra), amelyek a petéiket a fitofág kártevők testébe rakják, és a belül kikelt lárvák végül a halálukat okozzák. Ezeknek a hasznos rovaroknak a jelenléte vagy aktív betelepítése talán a leghatékonyabb biológiai növényvédelem. 11 Ábra. Parazitoid. Jó vagy rossz? Megtudni, hogy hasznos ragadozó vagy parazitoid helyett káros kártevőt találtunk, nem túl nehéz. A titok ismételten a megfigyelés. Ha nem is látjuk ahogyan az egyik rovar megtámadja a másikat, a ragadozók és a parazitoidok általában nagyon gyorsan mozognak ami annak köszönhető, hogy aktívan keresik a prédájukat. Másrészt a fitofág rovarok a növényeken táplálkoznak és nem nagyon mozognak. Egyéb kártevők elleni védekezési módszerek Megelőzés A kártevők elleni hagyományos védekezési módszerek főleg, amelyek a szintetikus növényvédőszerek alkalmazásán alapulnak, nem tesznek különbséget a veszélyes, ártalmatlan és hasznos rovarok között. A környezetvédelmi szempontokon és az emberi egészség megóvásán túl 39

40 már az is kérdéses, hogy melyik a legintelligensebb módszer a növényeink egészségének biztosítására. Megfelelő kerti gazdálkodás önmagában a kártevők támadásának a megelőzését jelenti. A kevés vagy túl sok víz vagy tápanyag (a túlzott nitrogénellátás kedvez a levéltetvek elterjedésének) okozta stressz gyakran eredményeznek egyensúlyhiányos helyzeteket amelyek kedveznek a rovarkártevők elterjedésének. Továbbá a megfelelő vetésforgó és a hatékony köztes termesztés nagyobb ökológiai egyensúlyt eredményez a veteményeskert ökoszisztémájában. Fizikai módszerek Általánosan elfogadott, hogy a kémia az egyetlen és legjobb módja annak, hogy megszabaduljunk a kártevőktől. Azonban kis területeken, mint amilyenek a konyhakertek a rovarcsapdák (kis szines ragadós lapok a növények főlé lógatva) amelyket a mezőgazdasági gyakorlatban elterjedten alkalmaznak a rovarkártevők jelenlétének és sűrűségének a megfigyelésére, igen hasznosak lehetnek a növényvédelemben. Ez különösen hatékony akkor, ha a parcellák nincsenek túl közel egymáshoz, különben a csapdák más rovarokat is vonzhatnak. A sárga színű csapdák sokféle rovart vonzanak (beporzó rovarokat is sajnos) ezért takarékosan kell használni. A kék csapdák viszonylag kevés rovart vonzanak, elsősorban a tripszeket. Ezenek a csapdáknak a használata nem jár 12 Ábra. Talajcsapda. különösebb mellékhatással és nagyon jó módja a rovarok ellenőrzésének. A kertben négyztermérenként legalább egy színcsapba ajánlott. Jó módja a csigák és egyéb mászó rovarok, bogarak ellenőrzésére a talajcsapda alkalmazása (12. Ábra). Ezek egyszerű műanyag edények (sörös vagy joghurtos pohár) beásva a talajba az alján egy kis sörrel. Az erjedő sor vonzza a meztelen csigákat és a bogarakat és ha beleesnek a csapdába nem lesznek képesek kijönni belőle. A sört hetente egyszer cserélni kell és ha esik az eső (különben a csapdát védeni kell ahogy az ábra is mutatja). A talajcsapdákat a kert minden részébe (főleg a legnedvesebb területekre) ki kell helyezni. Természetes rovarirtók A természetes rovarírtó szerek között a különböző növényi olajok kiemelkedő helyet foglanak el. Egy trópusi növény kivonata (Azadirachta indica) alkalmazható a talajon ahonnan a gyökerek felveszik vagy közvetlenül a levelekre is permetezhető. A Neem fa olaja teljesen ártalmatlan az emberre és az emlősökre. A kereskedelmi termékek és a tiszta Neem olaj is megtalálható a gazdaboltokban és a kertészeti árudákban. Nemrégiben pellet formájában is forgalomba került így 40

41 fő előnye, hogy megelőző kezelésként a talajba juttatható. Minden esetben nagyon fontos, hogy ne lépjük túl az ajánlott dózist mert fitotoxikus növényi hatások (növényi szövetek károsodása) léphetnek fel. A gyökérzónában való elosztást kell előnyben részesíteni, mivel így a hasznos tulajdonságok tovább tartanak és a hasznos rovarokat is elkerüljük. Egy másik az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható természetes anyag a Pyrétrum (nem tévesztendő össze a piretroidokkal amelyek molekulái azonosak a pyrétrummal csak azokat szintetikusan előállítják elő). A pyrethrum különböző formákban létezik, van egy nagyon erős kártevő gyérítő hatása és a repülő rovarok ellen is hatásos (ellentétben a Neem olajjal), viszont számos alkalmazást igényel mivel a hatóanyag nagyon gyorsan lebomlik. Azonnali, de nem tartós a hatása. Este, naplemente után permetezzük. Mikrobiológiai készítmények Kártevők elleni védekezés a betegségeik segítségével. Ez az alapvető konecpciója számos nagyon érdekes terméknek amelyek entomopatogén gombákat vagy baktériumokat tartalmaznak (az emberi szervezetre teljesen ártalmatlanok), amelyek alkalmazása hasonló más szintetkis rovarirtószerekhez. Leggyakrabban alkalmazott a Bacillus thuringiensis (BT), egy gyakori baktérium amely olyan toxinokat termel ami néhány rovar számára mérgező. A BT készítmények előnye, hogy nagyon speciálisak. Attól függően, hogy melyik törzset használjuk hatásos lehet csak szúnyog lárvák ellen (israeliensis törzs: BTI), vagy hernyók ellen (kurstaki törzs: BTK) vagy bogarak ellen (tenebrionis: BTT). Széleskörben elterjedt a rovarokat megbetegítő gombák használata is, például a Beauveria bassiana. Ez a gombát tartalmazó készítmények nagyon hatékonyak, emellett az emberre és a környezetre teljesen ártalmatlanok. A gomba megtámadja szinte az összes rovart ezért a hasznos rovarok pusztulását is okozhatja. Ezt figyelembe kell venni minden olyan organikus rovarirtószer használatánál amelyek nem károsító specifikusak, a természetes ellenségek megóvása érdekében körültekintően kell ezeket használni, például soha ne alkalmazzunk ilyen készítményeket a növények virágzási időszakában. Konzervatív biológiai védekezés: a hasznos rovarok kertje Néhány virágzó növény vonzza a hasznos rovarokat (a porzó rovarokat és a kártevők természetes ellenségeit). Ha a kertben egy kis területet biztosítunk ezeknek a növényeknek, esetleg egy hosszabb virágzási idővel az év több hónapjában, csökkenthetjük a kártevők előfordulását és még esztétikai élményt is kaphatunk. Azonban, ha biológiai növényvédelmet folytatunk a szintetikus széles spektrumú rovairtók használatát teljesen el kell kerülni. 41

42 Színek a kertben Praktikus és hatékony módja a növények kiválasztásának, hogy a virágok színét melyik rovarok kedvelik: Hymenoptera (pl. a méhek és poszméhek valamint a parazitoid darazsak) általában nem érzékelik a piros színt és a kék vagy a fehér/sárga virágokat kedvelik, például a fészkesvirágúak (Asteraceae, családból a százszorszép vagy napraforgó) virágait; a különböző árnyalatú piros, lila és sárga színeket pedig elsősorban a pillangók kedvelik. Növények amelyek vonzzák a hasznos rovarokat a következők például: kakukkfű, különböző típusú menta, édeskömény (Foeniculum vulgare), macskamenta (Nepeta cataria), cickafark, vad petrezselyem (Petroselinum crispum), a csodálatos Coreopsis tinctoria, körömvirág, gyermekléncfű, veronika, üröm (Anthemis tinctoria), kasvirág (Echinacea purpurea), a kis közönséges szászorszép (Bellis perennis) gazdag pollenben, Anethum graveolens, citromfű, számos Solidago, bükköny (Vicia sativa), lucerna, csillagfürt és a legtöbb vad hüvelyes (gazdag nektárban és fehérjében) és dísznövények mint pl. az édes borsó (Lathyrus odoratus). Továbbá vonzzák a parazitoidokat és a zengőlegyeket: éger, facélia, coriander, hajdina (Fagopyrum esculentum) és a látványos mustár (Sinapis arvensis). Végül nagyon fontosak az évelő növények (pl. articsóka), a cserjék és az aromas növények (levendula, rozmaring) melyek téli menedéket biztosítanak a hasznos rovaroknak. 42

43 BETEGSÉGEK KEZELÉSE A ZÖLDSÉGES KERTBEN A városi kert ökoszisztémája Egy városi kert kis zöld sarkában is létrehozhatók egyszerűsített módon a természetes ökoszisztéma elemei. Ez a korlátozott terület része a bioszférának, amelyet az abiotikus elemek - talaj és éghajlat és a biotikus elemek befolyásolnak és amelyekkel a termesztett növények és egyéb élő szervezetek kölcsönhatásban állnak. Az ökoszisztéma változatos összetétele egy nagyon komplex kölcsönhatási rendszert jelent, amely lehetővé teszi a biotikus elemek csoportosítását elsődleges termelőkre (növények és minden autótróf élőlény) és fogyasztókra-lebontókra (minden heterotróf élőlény, állatok, rovarok, gombák és a baktériumok nagy része). Elsődleges termelőként a termesztett zöldségeink a városi kert ökoszisztémájának kölcsönhatásai alatt állnak és a termelői elvárásokat képviselik. A fogyasztók és a lebontók az elsődleges termelőkkel a következő kölcsönhatásokat hozhatják létre: parazitizmus, közösködés, semlegesség és szimbiózis. Ezeket a kölcsönhatásokat pozitívnak lehet venni ha a termesztett növény állapotát javítják, de negatívak is lehetnek ha valamilyen módon korlátozzák a fejlődést és a növekedést. Ha ezeknek a kapcsolatoknak az összetettségét növelni tudjuk az egyszerű városi kert ökoszisztémájában, akkor jobb termés eredményeket érhetünk el mind minőségi mind mennyiségi szempontból. Általánosságban számos organizmus létezik, amelyik okoz vagy nem okoz kárt a termesztett növényekben. Ennek ellenére egy patogén mechanizmus kiváltásához, ami betegség megjelenéséhez vezet, bizonyos feltételeknek teljesülniük kell (13. Ábra): egy fogékony gazdaszervezet jelenléte, virulens kórokozó és kedvező időjárási körülmények kellően hosszú ideig (a); az egyik ilyen tényező hiánya vagy/és intenzitása határozza meg a betegség hiányát vagy/és súlyosságát. (b, c). Ez az állapot bemutatható egy betegség háromszög ábrával. 13. Ábra. Betegség háromszög. 43

44 Betegségek elleni védekezés a zöldséges kertben A betegségek elleni védekezés akkor hajtható verge, ha figyelembe vesszük a fenti paramétereket és ha kell módosítjuk ezeket különböző megközelítésekkel, akár a gazdaszervezet érzékenységét vagy a környezeti tényezőket, habár ez megnehezítheti a kórokozó elleni célzott harcot. A kártevők és a betegségek elleni ökológiai növényvédelem elsősorban a termesztett növénynek a különböző környezetben való viselkedését veszi alapul. Természetes termékeket használ mint a réz, kén, kálium-hidrogáén-karbonát stb. és néhány mikroorganizmust amelynek közvetlen a hatása a kórokozóra és közvetlen vagy közvetett a hatása a gazdaszervezetre. Az antagonista mikroorganizmusokat a a következőképpen lehet felosztani: 1) Bio-fitokemikáliák, mikoorganizmusokat tartalmazó készítmények, amelyek közvetlenül hatásosak a kórokozó ellen, elsősorban az élősködés vagy antibiozis mechanizmusaival vagy az ökológiai fülkék kizsákmányolása elleni harccal. 2) Bio-talaj készítmények, amelyek nem gyakorolnak közvetlen hatást a kórokozóra, de javítják a talaj fizikai és tápanyagellátottási tulajdonságait, így közvetlenül hatnak a környezetre és közvetve a növény egészségi állapotára. Következetes mellékhatása mindkét szertípusnak, hogy finom molekuláris kölcsönhatást indukál a növény és a mikroorganizmus között, és a gazdanövényben végbemenő számos változás megnöveli a biotikus stresszel szembeni toleranciát így nagyobb betegség-ellenálloságot eredményez. Ezt a jelenséget jelzi rövidítéssel a SAR (Systemic Acquired Resistance - Szisztémás Szerzett Rezisztencia) vagy az ISR (Induced Systemic Resistance Indukált Szisztémás Rezisztencia) amelyeket a magasabb rendű növények immunválaszara adott hatása eredményez. Egyes bakteriális mikroorganizmusokat általában PGPR (Plant Growth Promoting Rhizobacteria Növény Serkentő Rizobaktérium) elnevezéssel illetik és amelyek általában jobb növényfejlődést eredményeznek. Mivel ennek a kézikönyvnek nem célja, hogy a városi kiskertben megjelenő összes betegséget részletesen leírja, megpróbáltuk elkülöníteni az ökológiai szemléletű védekezésnek megfelelően. Valójában lehet közös jellemzőket találni viszonyítva a kórokozó eltérő ökológiai szempontjait figyelmbe véve amelyek befolyásolják a betegség folyamatait és amelyek tükröződnek a megbetegített szerveken: levél, gyökér vagy termés. A biogazdálkodásban megengedetten felhasználható szereket és termékeket rendelet szabályozza [Rendelet (EC) No. 889/2008 (Melléklet II)], amelyeket táblázatos formában közlünk (Táblázat 8), felosztva a különböző megfigyelhető tünetek szerint néhány hasznos tanáccsal kiegészítve. 44

45 Levélbetegségek A levél betegségeit számos gomba vagy bakteriális mikroorganizmus okozhatja. A tünetek a leveleken jelennek meg többé vagy kevésbé kiterjedt formában. Ezek a mikroorganizmusok a szöveteket fertőzik egy hosszabb nedves időszak hatására amely lehetővé teszi a korai szakaszban a fertőzéses (megkötődés, behatolás) folyamatokat (14. Ábra). 14. Ábra. Levél betegségek. Fotó készült a Bolognai Egyetem Növénykórtani laboratóriumában 45

46 Miután a kórokozó behatolt, a leveléllemez intercelluláris részében fertőzést okoz, ami kerekded (Ascomycetes gombák esetében) vagy sokszög (lisztharmat és baktériumok) alakú foltokat okoz, amelyek eltérőek lehetnek forma, szín és kiterejedés szempontjából. Ebben a fázisban a kórokozó jobban ellenáll azoknak a szereknek és készítményeknek, amelyek nem rendelkeznek szisztematikus vagy transzlaminnáris aktivitással (ezek a készítmények nem engedélyezettek az ökológiai gazdálkodásban), ezért ilyenkor csak a megelőzésre törekedhetünk. 15. Ábra. Lisztharmat tünetei. Fotó készült a Bolognai Egyetem Növénykórtani laboratóriumában. A levélzet egy különleges kórokozója a lisztharmat (15. Ábra). Ezt a fajta gombát egy egyfajta kényszerű parazitizmus jellemzi. A tünetek először elkülönült fehér foltok formájában jelentkeznek amelyek később egybeolvadnak majd az egész növényi részt fehéres porszerű réteg borítja ami a gomba reproduktív eleme. Eltérően a más lomb-betegséget okozó kórokozóktól, a lisztharmat fertőzéseknek a meleg és száraz időjárási körülmények kedveznek, amelyek igen gyakorik a városi környezetben és a teraszainkon. 46

47 Gyökérbetegségek A gyökérbetegségek gyakran nem specifikus tünteket okoznak a levelézeten klorózis vagy hervadás formájában (16. Ábra). A tünetek nem specifikussága és relatív súlyossága a gyökérzet/ és vagy a gyökérnyak részleges vagy teljes károsodásától függ, amit a kórokozónak a gazdanövény szöveteiben való aktív növekedése okoz.. A kórokozónak a szövetekben való lokalizációja lehetővé teszi a tracheomikózis (amikor a kórokozó a gazadaszerevezet vaszkuláris szöveteiben található) és a korhadásos, daganatos betegségek (amikor a kórokozó aktivitását a gazdanövény parenchyma szövetében fejti ki) elkülönítését. Ebben az esetben is a szabályozás alapja a megelőzés, amely magába foglalja a rezisztens vagy toleráns fajták alkalmazását, a toleráns alanyokra való oltást vagy az olyan készítmények használatát ami fokozza a kórokozó elleni toleranciát. 16. Ábra. Gyökérbetegségek, különböző tünetek. Fotó készült a Bolognai Egyetem Növénykórtani laboratóriumában 47

48 Gumók és termések betegségei Számos kórokozó ami a növények föld feletti részeit károsítja a termésken is okozhat tüneteket; a gyökérbetegségek kialakulásában résztvevő mikroorganizmusok a belőlük származó virághagymákon, gumókon és rhizómákon is okozhatnak tüneteket (17. Ábra). Más mikroorganizmusok a terméseken fejlődnek és növekedednek, korai rothadást, a szövetek szétesésést okozva amelyek a betakarítás után is változatos megjelenésűek lehetnek. Ezeknél az esetéknél is a megelőzés nagyban segíthet az elsődleges fertőzések kialakulásának szabályozásában. 17. Ábra. Gumó és termés betegségek, különböző tüntetek. Fotó készült a Bolognai Egyetem Növénykórtani laboratóriumában 48

49 Tünet kórokozó/kórokozók termék/ mikroorganizmus típus hatásmechanizmus kezelés használat ajánlások Ampelomyces quisqualis (gomba spóra és micélium). Bio-fungicid Parazitizmus levél megelőzőgyógyító Célszerű a kezeléseket a kora reggeli vagy még jobb az esti órákban végezni, kevés ásványi olajjal vagy szilikon nedvesítő szerrel keverve, hogy biztosítsuk a spórák csírázásához szükséges nedvességet. levél betegségek lisztharmat Fungicid Toxicitás levél Kálium-hidrogénkarbonát megelőzőgyógyító Nedves levélfelületre van szükség. 0.5 %-nál töményebb koncentráció fitotoxicitást okozhat. A betegség első tüneteinek megjelenésekor kell használni. Kén permezetése; nedves kén Fungicid - Acaricid so 4 anion toxicitás levél védő-gyógyító 40 C-ig alkalmazható, a túl magas páratartalom csökkenti a hatékonyságot. Folyékony és por formában is kapható. Lúgossága miatt nem kompatibilis más növényvédőszerekkel. Alkalmazása ásványi olajoknál 15 nap, rézalapú szereknél nap után. A tökfélékre fitotoxikus lehet. Bacillus subtilis (spóra). Bio-fungicid vetélkedés levél védő naponként kell ismételni a kezeléseket. Dózis: 7.5 g / l 100 ml/m 2 vízmennyiséggel

50 számolva Albugo, Alternaria (B1, D1), Bremia, Cercospora (A1), Cytospora, Colletotrichum (E1), Coryneum, Cycloconium, Cylindrosporium, Deuterophoma, Diplocarpon, fekete penész, Gibberella, Gloeosporium (D4), Marssonina, Monilia, Mycosphaerella, Nectria,lisztharmat, Penicillium, Peronospora, Phoma, Phyllosticta, Phragmidium, Phytophthora, Phomopsis, Plasmopara, Puccinia, Septoria, Sphaeropsis, Taphrina, Tilletia, Uromyces, Venturia. Baktericid hatást is mutatnak Trichoderma harzianum (konidium és micélium) T-39 és T-22 Réz (réz-hidroxid, rézoxiklorid, rész-szulfát, diréz-oxid, réz) Bio-fungicid Fungicid Baktericid vetélkedés antibiózis parazitizmus - ISR Cu ++ ion toxicitás talaj levél levél védő védő Fitotoxikus lehet azokra a fajokra amelyek nem szerepelnek a cimkén. A T-22- es törzs érzékeny az ökológiai gazdálkodásban alkalmazott gombaölő szerekre. A KRL- AG2 törzs bármilyen lappangási időhöz ajánlott. Fitotoxicitást okozhat különösen a virágzási időszakban alkalmazva mivel károsíthatja a pollent és mérgező hatása lehet a virágokra. A réz felhalmozódása a talajban zavarja a földigiliszták aktivitását, a legtöbb gomba és baktérium szervesanyag bontó és nitrogénmegkötő hatását. Vízi élőlényekben könnyen felszívódik amelyekkel szemben igen magas a toxicitása. Gyökér és gyökérnyak betegségek Fusarium spp.(a3, B3, C3, D3, F3) Pythium spp., Verticillium dahliae (E3), Pyrenocheta lycopersici, Phytophtora capsici. Streptomyces griseoviridis (baktérium sejtek) Bio-fungicid vetélkedésantibiózis - PGPR talaj védő Szárazon vetőmagkezelésre, nedves szuszpenzió formában talajra permetezve használható. Bőrrel való érintkezést és a belégzését kerülni kell mert allergiás tünteteket okozhat. Toxikológiai

51 besorolása: (ártalmas). Rhizoctonia spp., Sclerotinia spp., Sclerotium rolfsii, Verticillium spp. (E3), Thielaviopsis basicola, Pythium spp., Phytophthora capsici. Trichoderma asperellum ceppo ICC012 (konídium) Bio-fungicid vetélkedésantibiózis parazitizmus talaj védő Konténerekben termesztett növényeknél a készítményt egyenletesen keverjük bele a gyökérközegbe, vagy oldjuk fel az öntözővízben és ültetés után jól öntözzük be vele a palántákat. Akkor alkalmazzuk ha a talaj hőmérséklete elérte legalább a 10 C-ot. Pythium spp., Phytophthora capsici, Rhizoctonia solani Verticillum spp. Trichoderma asperellum ceppo TV1 (konídium) Bio-fungicid vetélkedésantibiózis parazitizmus - ISR talaj védő A készítmény minden biogazdálkodásban alkalmazható rovarölő, gombaölő és trágyaszerrel keverhető. Rhizoctonia spp., Sclerotinia, Sclerotium rolfsii, Verticillium spp.(e3), Thielaviopsis basicola, Pythium spp, Phytophthora capsici. Trichoderma gamsii ceppo ICC080 (konídium és micélium) (ex T. viride) Bio-fungicid vetélkedésantibiózis parazitizmus - ISR talaj védő IUV sugarakra érzékeny ezért könnyen lebomlik. Bizonyos körülmények között fás elváltozásokat okoz.a talaj felső rétegében nő. Más agrokémiai kezelés után 10 nappal alkalmazható. Pythium spp., Rhizoctonia spp., Fusarium spp.,(a3, B3, C3, D3, F3) Cylindrocladium spp., Thielaviopsis spp., Myrothecium spp. Trichoderma harzianum (konídium és micélium) T-39 e T-22 Bio-fungicid vetélkedésantibiózis parazitizmus - ISR talaj levél védő Fitotoxikus lehet azokra a fajokra amelyek nem szerepelnek a cimkén. A T-22- es törzs érzékeny az ökológiai gazdálkodásban alkalmazott gombaölő szerekre. A KRL- AG2 törzs bármilyen

52 Armillaria mellea. lappangási időhöz ajánlott. Termés betegségek Sclerotinia Sp. (C4) Coniothyrium minitans Bio-fungicid parazitizmus talaj védő Annak érdekében, hogy a gomba aktív legyen a kezeléseket a Sclerotinia fertőzés előtt 2-3 hónappal el kell kezdeni ml/m 2 víz mennyiséggel. A készítményt az előző növénykultúra maradványaira a talajra szórjuk. Botrytis (B4) Bacillus subtilis (spóra). Bio-fungicid vetélkedés levél védő Dózis: 7,5 g/l 100 ml/m 2 vízmenyiséggel számolva. Táblázat 8. Betegségek elleni védekezés a városi kertekben.

53 53

54 54