Kistérségi tervdokumentum

Átírás

1

2 Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Gazdasági helyzet A Kadarkúti kistérség kifejezetten vidékies jellegű, lakosai tradicionálisan a mezőgazdaságból éltek, ami azonban ugyancsak hagyományosan, csak nagyon szerény megélhetést biztosított, hiszen a terület agráradottságai nem a legkedvezőbbe. Az erdő mai napig igen jellegzetes művelési ág maradt, amelynek jelentős jóléti értéke mellett jövedelem-termelő képessége viszonylag csekély. Ennek ellenére, jelentősebb ipartelepítésre a szocializmus alatt sem került sor, elsősorban vélhetően azért, mert számottevő (városi) központ nem volt, így a vidéket a gyorsan iparosodó Kaposvár hátországának, munkaerő-utánpótlása biztosítójának szánták után a kistérség fejlődésének külső gazdasági körülményei tovább romlottak: egy stagnálóleszakadó régió belső perifériáján, a jelentős innovációs csatornáktól elvágva fejlődött. 1. ábra lakosra jutó működő vállalkozások száma (2005) Ennek ellenére bizonyos települései aránylag sikeresen alakultak át, és ezekben kialakult egy az adott körülményeknek nagyjából megfelelő fejlettségű vállalkozói réteg ben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a kistérségben 43, ezzel a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségei közül a 3-4. helyet foglalja el, vagyis nem tartozik a legrosszabbak közé. Az érték települési megoszlása (1. ábra) ugyanakkor feltárja a kistérség sajátos belső szerkezetét. A két város, Kadarkút és Nagybajom ebben az összevetésben hasonló, közepes kategóriába került, az igazi különbség a falvak szintjén van. Itt ugyanis érvényesül a törésvonal a kistérség északkeleti, a kaposvári agglomerálódó térség hatásai, és a vállalkozás-intenzitás lényegesen nagyobb. A magterület, a Kadarkút környéki falvak sokkal rosszabban teljesítenek, itt az 1000 főre jutó értéke jellemzően nem haladja meg a 40 vállalkozást, amely ebben az esetben hiszen jellemzően kis méretű településekről van szó 3-5, legfeljebb vállalkozást jelent egy községben. A 2005-ben számon tartott 1116 működő vállalkozással szemben 2006-ban 1456 regisztrált vállalkozás működött a kistérségben (vagyis magas a regisztrált, de érdemi működést nem mutató vállalkozások száma). Ezek közül egyébként 1023 egyéni vállalkozás volt, amely arány tipikusnak tekinthető. A működő vállalkozások száma egyébként lassú emelkedést mutat, 1999 és 2004 között összesen 9%-kal bővült, ez az érték is átlagosnak tekinthető, a leghátrányosabb helyzetű térségekben is van ennél gyorsabb ütemű bővülés. 2. ábra. A működő vállalkozások ágazati megoszlása a Kadarkúti kistérségben

3 8% 22% 7% 12% 18% 11% 22% mezőgazdaság ipar építőipar kereskedelem turizmus szállítás gazd. szolgáltatások LHH módszertani útmutató, A kistérség vállalkozási között összesítésben a szolgáltatási szektor van jelen természetesen legnagyobb súllyal. A mezőgazdasági vállalkozások aránya viszonylag jelentős, meghaladja a 20%-ot. Az iparban csak minden 10. vállalkozás tevékenykedett. Az ipari vállalkozások közül minden ötödik Nagybajomban, minden második valamelyik Kaposvárhoz közeli faluban (Kaposmérő, Kaposfő stb). működik. A turisztikai vállalkozások tekintetében pedig a két város egyenlő, meghatározó aránnyal van jelen. Az egyéb gazdasági szolgáltatások közül kiemelhető, hogy a térség fejlődése szempontjából potenciálisan fontos pénzintézeti tevékenység legfontosabb helyi szereplője a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet, amelynek székhelye ma már Kaposváron van, de kirendeltségei működnek Nagybajomban, Kadarkúton, Csökölyön, Kaposfőn és Kaposmérőn. A vállalkozások méretére jellemző, hogy a statisztikák szerint nincs 250 fő felett foglalkoztató a kistérségben. 50 fő feletti cég három található Nagybajomban és egy Szennán, 20 és 49 fő között összesen 16 vállalkozás foglalkoztat, ebből még mindig négy jut Nagybajomra és csak kettő Kadarkútra. 3. ábra. Önkormányzatok iparűzési adóbevételei (1000 Ft, 2004) A kistérség gazdaságilag aktív és passzív területeit mutatja be az iparűzési adóbevételek alapján készített ábra is, amely kiemeli a legfontosabb gazdasági központ, Nagybajom szerepét, valamint a Kaposmenti falvak kedvező helyzetét, illetve Kadarkút és mikrotérségének súlyos gazdasági problémáit. Nagybajom viszonylag kedvező helyzete sem fedhet el néhány alapvető sturkturális problémát. A település legjelentősebb vállalkozása, a J.T. Ruhaipari Kft. az utóbbi években folyamatosan bővült, jelenleg 222 főt foglalkoztat. A másik két helyi 50 fő feletti cég az Európa Pék Kft. (54 fő, Somogy és Zala megyék legnagyobb sütőipari forgalmazója) és az Agrárgazdasági Rt. (52 fő). A térség másik jelentős cége a Szenna Pack Kft. alumíniumtubusokat és laminált tubusokat gyárt. A térségben az idegenforgalom számottevő, csak részben kiaknázott potenciálként van jelen lakosra 510 vendégéjszaka jutott, amely érték a régióban közepesnek mondható, de a hasonló helyzetű, kiemelkedő attrakcióval nem rendelkező vidékies jellegű kistérségek között inkább jónak. Ugyanakkor, noha részletes kistérségi adatok nem állnak rendelkezésre tekintettel a társulás statisztikai értelemben újszülött jellegére de a két városra nézve 2006-ra már igen, és ebben meglepő módon egyáltalán nem szerepel kereskedelmi szálláshely, és magánszálláshely is csak 6 (!) fő részére áll rendelkezésre Nagybajomban, bár a Nagybajomi Általános Művelődési Központ Diákotthonában hétvégenként és tanítási időn kívül 65 fő részére tudnak szállást biztosítani, ami némileg enyhíti ezt a problémát. A gazdaságfejlesztés területén a kistérség vállalkozásai viszonylag aktívnak és sikeresnek tűntek eddig a pályázati források lehívásánál. Kadarkúton GVOP és AVOP programokból közel 20 millió Ft-ot köthettek gazdaságfejlesztési jellegű célokra (idegenforgalmi tájékoztatás, mezőgazdasági gépbeszerzés, vállalati minőségbiztosítás). Nagybajomban három vállalkozás szintén mintegy 20 millió Ft-ot tudott lehívni a GOP-ból ( /A), a korábban említett 3

4 élelmiszeripari vállalkozás 3,6 milliót munkatársai továbbképzésére a HEFOP-ból. Ugyanitt egy a városi önkormányzat által vezetett társulás 110 millió Ft-os programot valósított meg a GVOP keretein belül a A szélessávú hálózatok kiépítésnek támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein címmel. Kaposmérőn a Balatincz-Illés Építőipari Kft. 10 millió Ft támogatást kapott technológia-fejlesztésre a GOP ben, a Kaposmérői Kenyérgyár és Cukrászüzem Kft. 40,4 milliót ugyan ebben az intézkedésben. Kaposszerdahelyen a Zselic szelíd turizmusának fejlesztéséhez járult hozzá az AVOP 4 millió Ft-tal. Kaposújlakon a Pálfi Nyílászáró Gyártó Kft. nyert el 15,7 millió Ft-ot üzemfejlesztésre, szintén a GOP-ból. Kaposfőn gépbeszerzéshez és turistautak fejlesztéséhez kapcsolódtak programok az AVOP-hoz 13 millió Ft értékben. Bárdudvarnokon két mezőgazdasági jellegű vállalkozás 43 millió Ft-ot kapott hagyományosabb, a Folymatinformatika Kutató-Fejlesztő Bt. 32,6 milliót az adott környezetben szokatlanabb programjára (szoftverfejlesztés, GVOP 3.3.1). Szennán a már említett Szenna- Pack Kft. három jogcímen összesen közel 350 millió Ft támogatást kapott a GVOP-ból, majd 2007-ben újabb 370 milliót a GOP 2.1.1/C-ből. Hedrehelyen a Westerheide KFt. Jam-vonal kiépítési kezdeményezését 3 millió Ft-tal támogatta az AVOP 3.1. Kiemelkedő turisztikai projekt volt Zselickisfalud területén a Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt. Kardosfai Ökoturisztikai és Konferencia Központja (136 millió Ft, ROP 1.2). A pályázatokat, illetve azok közül a legjelentősebbeket áttekintve kijelenthető, hogy a kistérség vállalkozásai, összevetve más, szintén LHH besorolású térségekkel, kifejezetten aktívnak és sikeresnek mondhatóak. Ezek az eredmények azonban többnyire a kistérség északi részén valósulnak meg, ahol például Szennára (egyetlen egy vállalkozás révén) nagyjából annyi forrás érkezik, mint a kistérség többi vállalkozásához együttesen. Infrastrukturális helyzet A kistérség közlekedési infrastruktúrája heterogén, az egyes közlekedési pályák futása nem feltétlenül segíti elő a kistérségi kohézió megteremtését, mert vannak olyan települések, amelyekről kifejezetten körülményes eljutást tesznek lehetővé a kistérség központjába, központjaiba. A közúti közlekedés nagyjából két tengely mentén szerveződik. Az egyik a 61-es számú, kelet-nyugati irányú főútvonal, amely ezen a szakaszán Kaposvárt köti össze Böhönyén át Nagykanizsával. Ez a nyomvonal fő irányait tekintve megegyezik a tervezett M9-es gyorsforgalmi úttal, amelyből jelenleg csak a Kaposvárt északról elkerülő szakasz van kész a megyében. A főút megfelelő elérhetőséget biztosít Kaposújlak, Kaposmérő, Kaposfő, Kiskorpád és Nagybajom számára. A másik fontos közlekedési tengely a nagyjából észak-déli irányú, Kadarkút feltárását biztosító útvonal, amely délről Szigetvártól indul, Kadarkútig a 6607-es számot viseli, majd onnan északra végül is háromfelé ágazva (a 6618-as Csökölyön és Jákón keresztül Nagybajomnál, a 6617-es Gigén keresztül Kiskorpádnál, a 6616-os Bárdudvarnokon át Kaposfő területén) éri el a 61-es főutat. Ez az útvonal egyébként nem kizárólag helyi jelentőségű, mivel Pécsről és Baranya megye nyugati részéről ez biztosítja a legrövidebb eljutást északnyugat, vagyis Nagykanizsa és azon keresztül Rábafüzes-Graz irányába is, ezért nem elhanyagolható tranzitforgalmat is bonyolít, noha erre sem vonalvezetése, sem burkolata nem teszi különösebben alkalmassá. A kistérség szerkezetében elkülönülő egységet alkotó Kaposszerdahely, Szenna, Patca, Szilvásszentmárton és Zselickisfalud az 1998-ban átadott Szenna-Bárdudvarnok összekötő útnak köszönhetően lényegesen könnyebben megközelíthető lett Szenna felől is. A három utóbbi község ugyanakkor még ezzel együtt is zsákteleülésnek minősíthető. A kistérség úthálózatának többi eleme bekötőút-jellegű és a zsáktelepüléseket (Visnye, Kőkút, Kisasszond, Rinyakovácsi, illetve a rendkívül széttagolt Bárdudvarnok bizonyos részei) kapcsolja a korábban említett mellékutakhoz. A kistérséget egyetlen vasútvonal, a Dombóvárt Gyékényessel összekötő 41-es egyvágányú, villamosított fővonal tárja fel, amelyen IC és nemzetközi gyorsvonati forgalom is bonyolódik. A Somogy IC korábban megállt Jákó-Nagybajom vasútállomáson de a jelenlegi menetrend ezt a közvetlen elérhetőséget már nem tartalmazza (Nagybajom központjától egyébként 6 km-re van 4

5 a vasútállomás). LHH módszertani útmutató, Az elérhetőségi viszonyok meglehetősen vegyes képet mutatnak. Budapest időben meglehetősen messze van: két és fél óránál gyorsabban egyetlen településről sem lehet odajutni. Kaposvár elérhetősége tág határok között változik, 6-7 és 33 perc között, ez utóbbi a Kadarkúttól délre fekvő településekre jellemző. A kistérségi központ elérhetősége ennek nagyjából a fordítottja, a legközelebbi autópálya-csomópont pedig nagyjából egy órányi autózásra van. A közforgalmú közlekedés közül a vasút csak néhány település (Kiskorpád, Kaposfő, Kaposmérő, Kaposújlak) számára jelent valós alternatívát, itt viszont napi 12 vonatpárt jelent a megyeszékhely felé, és legfeljebb perces eljutási időt. Az autóbusz-közlekedés elsősorban a kistérség déli részén jelentős. Kadarkútról naponta 24 járattal lehet közvetlenül Kaposvárra jutni, az átlagos eljutási idő perc. A kistérség két társközpontja, Kadarkút és Nagybajom között azonban egyáltalán nincs közvetlen összeköttetés, csak átszállással lehetséges az eljutás. A vezetékes infrastruktúra-rendszerek közül ki kell emelni az ivóvíz-hálózatot, amely tekintetében, szemben a többi kistérséggel, itt még mindig komoly elmaradások vannak némely helyeken. Bárudvarnokon és Pálmajorban a lakások közel 40%-a, Kadarkúton mintegy 20%-a nem jutott egészséges ivóvízhez a 2005-ös KSH adatok szerint. A többi településen a kérdés közel sem ennyire égető, de majdnem mindenhol akad egy-két tucat bekötetlen háztartás, összességében a kistérség ebből a szempontból még a hasonló helyzetű dél-dunántúli társaihoz képest is problémásnak tűnik. A csatornázásról elérhető legfrissebb hivatalos statisztikai adatok egyszerűen áttekinthetők, ugyanis a 2006-os KSH táblák szerint egyetlen településen sincs még kiépített szennyvízcsatorna-hálózat. Ebben a tekintetben is tapasztalható pályázati aktivitás: Kaposszerdahely például a tőle légvonalban km-re, Kaposvár túlsó széléhez közel fekvő Sántos és Szentbalázs községekkel pályázott és nyert 42 millió Ft-ot szennyvízelvezetésre a KEOP 1.2.0/1F intézkedésben. Az összes többi településről nem ismerünk sikeres pályázatot. A közművesítettség egyéb kérdéseivel kapcsolatban elmondható, hogy a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 93%, és a kistérség valamennyi települése csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtés kiépítését is biztosító Kaposmenti hulladékgazdálkodási programhoz. A gázhálózat a kistérség jelentős részében kiépült, bár még mindig találunk 11 gázvezetékkel nem rendelkező községet is. Összességében a háztartások 41%-a fogyaszt gázt, Nagybajomban 55%-os, Kadarkúton 32%-os a bekötöttség. Az infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége, illetve a lakosság bekapcsolása több szempontból is alacsony szinten tart lakosra 2005-ben mindössze 195 telefon, alig 89 kábeltelevízió és 35,7 szélessávú internet-előfizetés jutott. Leszámítva az utóbbi, a hasonló kistérségek között viszonylag kedvezőnek számító értéket, az a kistérség ellátottsága ebben a tekintetben csak a sellyeivel vetekszik az utolsó helyért a régióban. Társadalmi helyzet A Kadarkúti kistérség településhálózata összetett, de szinte kizárólag vidékies jellegű elemek alkotják. Az átlagos népsűrűség mindössze 39,6 fő km 2 -ként, a kistérség népességének alig 12%-a él 120 főnél nagyobb népsűrűségű településen, és ez sem valamelyik városhoz, hanem Kaposmérőhöz kötődő érték. Az összesen 23 településből mindössze hét népesebb 1000 főnél, amelyek közül Nagybajom a 3000, Kadarkút és Kaposmérő a kétezer főt is meghaladja. A városi népesség aránya a két város ellenére sem éri el a 30%-ot, 34%-ra rúg viszont az 1000 főnél kisebb településeken élők részaránya, de a tíz, egyenként 500 főnél nem népesebb település összlélekszáma is eléri a 2700 főt. A kistérség alapvetően csökkenő népességű ban a természetes fogyás összesen 102 fővel apasztotta lakosságát, és hat település kivételével mindenütt jellemző volt. Bármennyire meglepő, Nagybajom például az 1930-as években érte el eddigi legnépesebb időszakát, és 1870-ben még (Kaposvár és Marcali után) a harmadik legnagyobb városa volt Somogy megyének. Kadarkút ezzel szemben az utóbbi évtizedekben ha lassan is, de növekedő pályán haladt. 5

6 A kistérség lélekszámának egészét azonban csökkenti a természetes fogyás (2006-ban 4,8 ), és ezen még az a tény sem változtat, hogy a 2000 és 2005 közötti időszakot a kistérség egészére nézve a bevándorlási többlet jellemezte. Ennek forrása egyértelműen a Kaposvár környékén tapasztalható szuburbanizáció, célpontjai pedig Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Szenna, és némileg a sorból kilógóan, de Bárdudvarnok is. Arányaiban jelentős elvándorlás ebben az évben elsősorban Mike, Jákó, Kiskorpád és Kisasszond településeket sújtotta. 4. és 5. ábra: Tényleges szaporodás és annak komponensei a kistérségben (2006, ) A demográfiai mutatók területi különbségei jól kivehetők a 4. és az 5. ábrákon. Kaposvártól délnyugatra majdnem teljesen egybefüggő övezetet alkotnak a gyarapodó falvak, és jellegzetes a zselici községek (ld. Zselickisfalud, Patca, Szilvásszentmárton) gyors fogyása is, hiszen az 5% évente mindenképpen annak tekinthető, még ha az alacsony lélekszám miatt az egy éves statisztikák némileg torzítanak is. Az 5. ábráról az is kiderül, hogy jelentős különbségek a migrációban vannak, mind a növekvő, mind a zsugorodó települések pályáját ez a tényező formálja. A természetes fogyás kiugróan magas Kőkúton (a szociális otthon miatt, ami egyébként a magas migrációs értéket is magyarázza). Feltűnő még a két város stabilitása: természetes szaporodásuk nulla körüli, és ami ennél meglepőbb, a vándorlási egyenlegük is. A 2001-es népszámlálás szerint a kistérségnek 986, a cigány nemzetiséghez tartozó polgára volt. Ez nagyjából 4,5%-os aránynak felel meg, amely mind az országos, mind megyei átlagot felülmúlja (utóbbinak is duplája). A legnépesebb cigány közösségek Csökölyön (112 fő 9,8%) és Nagybajomban (152 fő 4,4%) éltek, de az arányokat tekintve a cigányság jelenléte Gige, Hedrehely, Rinyakovácsi és Zselickisfalud esetében haladta meg a 10, utóbbi esetben a 20%-ot is. A kistérségben 2005-ben 11 háziorvos, és egyetlen egy házi gyermekorvos működött. Ebből Kadarkúton három, Nagybajomban és Kaposmérőn 2-2, Bárdudvarnokon, Kaposfőn, Kiskorpádon és Szennán pedig egy-egy fő. Ebből adódóan a háziorvosi székhellyel nem rendelkező települések száma 16, összesített népességük 7800 fő (a kistérség lakosságának egyharmada) és Csököly, valamint Kaposszerdahely révén 1000 fő feletti falvak is előfordulnak közöttük. A térség háziorvosai 2005-ben 130 ezer orvos-beteg találkozást regisztrálhattak, ez fejenként 6 alkalom minden helyi lakosra. A kistérségben lényegében egyáltalán nincs magasabb szintű orvosi ellátás. Sem Kadarkúton, sem Nagybajomban nem épült ki járóbeteg szakellátás. Elvileg a kistérség népessége indokolná legalább néhány alapvető orvosi szak meghonosítását, de az összetett, kétpólusú szerkezet lényegében lehetetlenné teszi az ideális telephelyválasztást. Hasonlóképpen megoldatlan a mentőellátás is: a mentést a kaposvári és a szigetvári bázisokról oldják meg. Az 6

7 egészségügy területen egyébként is nagyon kevés beruházás történt az utóbbi időben, az általunk ismert projektlistákon mindössze Pálmajor önkormányzata szerepel egy 2,3 milliós hazai támogatásból megvalósított rendelő-felújítással. Szociális helyzet A kadarkúti kistérség különböző társadalmi jellemzői a település- és térszerkezetnek megfelelően összetett, de semmiképpen sem kedvező képet mutatnak. A megfelelő korú népességnek mintegy 21%-a rendelkezik érettségivel, amely érték többékevésbé megfelel a régiós hasonló kistérségei átlagának, a középfokú oktatás hiányosságai ellenére sem számít kiugróan rossznak. A teljes népesség által elvégzett átlagos osztálylétszám tekintetében ugyanakkor jelentős különbségek adódnak a kistérség különböző mikrokörzetei között. Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely polgárai esetében az oktatásnak ez a nagyon egyszerű mutatója meghaladja a 9-et, és Kaposfőn, valamint Bárdudvarnokon is megközelíti azt. Társadalmi szempontból ehhez képes valamelyest kevésbé fejlettnek tekinthetők a kistérség kisvárosai (Nagybajom 8,2; Kadarkút 8,6), de az igazán jelentős problémák természetesen a déli falvakban tárhatók fel. Rinyakovácsi, Kőkút, illetve a Nagybajom melletti Pálmajor esetében az érték még a hetet sem éri el, ami kirívóan gyenge adottságnak számít, súlyos gondokat jelez. Csököly, Gige, Hedrehely, Hencse, valamint Szilvásszetnmárton esetében sem éri el a település átlaga a nyolc osztályt, ami épp csak egy árnyalatnyival jobb az előzőeknél. A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 44,7%, amely távolról sem a legrosszabb a régióban, de semmiképpen sem mondható kedvezőnek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a lakosság 3,8%-a rendszeres szociális segélyben részesül, a 24 évnél fiatalabb népesség 41,8%-a pedig rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Mindkét értékről nagyjából ugyan azt lehet mondani: a régióban a Sellyei kistérség értékei sokkal rosszabbak, a többi hátrányos helyzetű térség viszont nagyjából ehhez hasonló mutatókkal rendelkezik. Szám szerint 923 fő részesült rendszeres szociális segélyben 2006-ban. Mikén az összlakosság több mint 10%-a, Pálmajorban 12%, Csökölyön és Hedrehelyen nagyjából 9-9,5 kapott állandó jelleggel támogatást. A másik végletet Patca képviseli, ahol, legalábbis a KSH adatai szerint, 2006-ban senki sem kapott ilyen támogatást, de a többször emlegetett Kaposmenti falvakban is 1-3% között van az érték. 6. ábra. Adófizetők aránya és egy főre jutó SzJA-alap a kistérségben A kistérség települései közötti szociális különbségeket az adófizetők arányaiban, illetve az általuk befizetett adó különbségeiben, vagyis burkoltan a lakossági jövedelmek különbségeiben is világosan megnyilvánulnak. Az eltérések pedig igen jelentősek: az adófizetők nem érik el a lakosság 10-át sem Kőkúton, és 20% alatt marad az arány Visnye, Pálmajor és Rinyakovácsi esetében is. Az északkeleti térség településeinél tapasztalható 40% feletti arány azonban kifejezetten jó, az országos átlagot meghaladó érték. Az előbbivel szorosan összekapcsolódik az adóerő kérdése is. A minimum Kőkúton 71 ezer Ft / fő, a maximum Szennán 560 ezer Ft fejenként, a kettő között majdnem nyolcszoros (!) a különbség, amely ilyen kis távolságon belül kirívó. Itt is feltűnő az a több alkalommal megállapított sajátosság, hogy szemben a többi hátrányos helyzetű kistérséggel, ebben az esetben koránt 7

8 sem a városok értékei a legkedvezőbbek. LHH módszertani útmutató, A kistérség oktatási, valamint szociális ellátórendszerét alkotó intézmények szinte kizárólag társulások fenntartásában működnek (1. táblázat). Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy noha a korai szocializációban betöltött szerepe elvileg fontossá tenné, a kistérségben egyáltalán nem működik bölcsőde. Óvoda is csak a települések 56%-ában, a hét intézményhez további hat tagintézmény tartozik. A közoktatás fejlesztési terv megállapítja, hogy a 2007-ben a kistérség óvodáiba járó 749 gyermek mindössze az érintett korosztály nagyjából fele, bár további mintegy 150 gyermek Kaposváron jár óvodába, és több település az óvodák esetében férőhely-hiányt mutat. A kistérség intézményeinek kihasználtsága igen változó, 60 és 109% között ingadozik. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya több mint 62%, a halmozottan hátrányosaké pedig 25%. A kistérségben hat székhely intézményben és 5 tagiskolában, összesen 12 telephelyen folyik az általános iskolai oktatás. Valamennyi intézmény többcélú, mert legalább óvodai nevelés is folyik falai között. Figyelemre méltó, hogy a kistérség iskoláiba járó tanulók aránya a megfelelő korú népesség felét sem éri el, ami megint részben Kaposvár erős intézményi vonzására is utal. Az alapfokú feletti szintet a kistérségben két helyen, Nagybajomban és Kadarkúton találjuk meg, előbbiben speciális szakiskola, utóbbiban szakképző iskola működik. A közoktatás fejlesztési terv megállapítja, hogy a meglévő szakiskolai rendszer elaprózott, és integrált fejlesztésére tesz javaslatot. Az oktatás területén a jelen legfontosabb eredménye az a pályázat, amelynek révén Kadarkút Város Önkormányzata 670 millió Ft-os támogatást nyert a DDOP 3.1.2/2F kiírásában az integrált mikrotérségi oktatási központ fejlesztésére. Hasonlóképpen támogatták Nagybajom Város Önkormányzatnak pályázatát, ugyan ezen kiírás alatt, 642 millió Ft értékben, a nagybajomi integrált közoktatási hálózat fejlesztésére vonatkozóan. A Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv harmadik Közoktatási Integrációs hálózat kialakítását is rögzíti, melynek kiépítése tervezési fázisban van, és 13 település közoktatási feladatainak ellátást biztosítaná. 1. táblázat. Közoktatási feladatellátás az egyes településeken, a fenntartó típusa szerint Óvoda Ált. isk Szakközépiskola Szakiskola Diákotthon, kollégium Ped. Szakszolgálat Bárdudvarnok IT-t IT-t TKT Csököly IT-t IT-SZ TKT Gige IT IT TKT Hedrehely IT-t IT-t TKT Hencse IT IT TKT Jákó IT-t IT-t TKT Kadarkút IT-SZ IT-SZ IT-SZ IT-SZ IT-SZ TKT-SZ Kaposfő IT-t IT-SZ TKT Kaposmérő IT-t IT-SZ TKT Kaposszerdahely IT-t IT-t TKT Kaposújlak IT IT TKT Kisasszond IT IT TKT Kiskorpád IT-t IT TKT Kőkút IT IT TKT 8

9 Mike IT-t IT-t TKT Nagybajom IT-SZ-t IT-SZ-t - IT-SZ-t IT-SZ-t TKT-SZ-t Pálmajor Ö IT-t TKT Patca IT IT TKT Rinyakovácsi IT IT TKT Szenna IT-t IT-SZ TKT Szilvásszentmárton IT IT TKT Visnye IT IT TKT Zselickisfalud IT IT TKT Forrás: Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás Fejlesztési Terve (2008) alapján, aktualizálva. Rövidítések: IT:intézmény fenntartó társulás, Ö: önkormányzat, TKT:Többcélú Kistérségi Társulás, SZ:székhely,t:tagintézmény Korábban is voltak pályázati eredmények az oktatás területén, például korábban a Jálics Ernőről elnevezett kadarkúti iskola 5,2 milliót nyert a Diákbázis Kézműves Alkotóház kialakítására (AVOP, 3.5. Leader+), Nagybajom az oktatási infrastruktúra fejlesztésre 2002 és 2005 között több részletben mintegy 70 millió Ft-ot, Kaposfőn a Collegium Martineum Alapítvány a HEFOP ből 15 millió Ft-ot (2004) a tanoda program beindítására. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban elmondható, hogy ezen a téren is jellemzővé váltak a társulásos feladatellátási formák. Ezeket több mikortérségi jellegű együttműködés szervezi, például a kadarkúti székhelyű Szociális alapszolgáltatási központot fenntartó társulás a székhelyen kívül Bárdudvarnokon, Hedrehelyen, Hencsén, Kőkúton, Mikén és Visnyén szervezi az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, a jelzőrendszeres segítségnyújtást, illetve a nappali ellátást. A Nagybajom székhelyű Alapszolgáltatási Központot fenntartó társulás a fentieket a jelzőrendszeres segítségnyújtás kivételével Csökölyön, Jákón és Rinyakovácsin is ellátja. A Kaposmérői székhelyű Szociális alapszolgáltatási központot fenntartó társulás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás, gyermekvédelmi szakszolgáltatás) tevékenysége kiterjed a székhelyen kívül Csombárd, Gige, Hetes, Kaposfő, Kaposújlak, Kisasszond és Kiskorpád településekre is. Összességében azonban az intézményhálózat fejletlennek tűnik: a KSH 2006-os statisztikái szerint a kistérségben összesen 37 fő részesült szociális étkeztetésben, illetve házi segítségnyújtásban (mindössze öt településen, és ebből pl. Nagybajomban csak egyetlen ember), idősek nappali intézményei Kadarkúton, Nagybajomban, Kaposmérőn és Kaposszerdahelyen működtek. Összesen 93 főt láttak el, tartós, bentlakásos intézményben 256 személyt ápoltak (100%-s kihasználtsággal), ahol a többség, 210 fő a kőkúti Magas Cédrus Szociális Otthon lakója. Foglalkoztatási helyzet A kistérség foglalkoztatási mutatói, bár a különböző források és a különböző időpontokban történő felvételezések mutatnak némi különbséget, mindenképpen igen kedvezőtlennek mondhatóak. A KSH 2005-ös keltezésű adatai szerint a kistérség aktivitási rátája 34,2%, az álláskeresők aránya 12,2%, akik közül 4,78%-ra tehető azoknak az aránya, akik tartósan, vagyis egy éven túl vannak ebben a státusban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Statisztikái 2004 óta közölnek visszamenőleg adatot a kistérségre vonatkozóan (7. ábra). Az idősoros adatok a legkevésbé sem hízelgő képet festenek. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben folyamatosan, és viszonylag gyors ütemben csökkent, összesen 625 fővel, csaknem 10%-kal. Ezzel együtt a munkanélküliek száma közel ötszáz fővel emelkedve majdnem 9

10 megduplázódott, a foglalkoztatottak és munkanélküliek számának változása majdnem tükörképe egymásnak. Ugyanakkor folyamatosan gyarapodik az inaktívak aránya is, akik 2007-ben már közelítőleg elérték az összes gazdaságilag aktív lakosság számát. A jelenleg elérhető legfrissebb, némileg eltérő metodika szerint készülő havi ÁFSZ jelentés (2008. augusztus) szerint a kistérségben már nem kevesebb mint 1895 fő volt regisztrált álláskereső. Ez már a lakónépességnek is 9%-a, az ÁFSZ által számított ún. relatív mutató, vagyis az álláskeresők és gazdaságilag aktív népesség (becsült) számának aránya pedig 24,1% Ez nem azonos a hagyományos munkanélküliségi rátával, ahol a fős munkavállalói korú népességhez viszonyítottan csak 13,72% az álláskeresők aránya. Ezek az értékek egyébként a régió hasonló sorsú, leghátrányosabb helyzetűnek minősített kistérségeivel való összevetésben csak átlagosnak tekinthetőek. 7. ábra. Foglalkoztatottak, inaktívak és munkanélküliek számának változása (afsz.hu) munkanélküliek foglalkoztatottak inaktívak 8. ábra. Az álláskeresők a gazdaságilag aktív népesség becsült számának arányában (2008, forrás: afsz.hu) A foglalkoztatási helyzet, mint ahogy az a korábbi mutatók eloszlása alapján is várható volt, jelentős térbeli különbségeket mutat a kistérség települései, illetve alkörzetei között (8. ábra). A legmeghatározóbb szempont egyébként a Kaposvártól mért távolság, illetve számított eljutási idő, de az is igaz, hogy a legnagyobb nehézségekkel a kistérség legkisebb települései küszködnek. Az 50%-nál magasabb relatív munkanélküliségi mutatóval jellemezhető falvak közül Hedrehely 459, Kőkút 626 de ebből mintegy 200 intézeti gondozott, Pálmajor 392, Rinyakovácsi mindössze 156 lakossal büszkélkedhetett. Az is elgondolkodtató, hogy a nagyobb méretű, jobb elérhetőségű, összességben elvileg kedvezőbb adottságokkal rendelkező Nagybajom esetében a becsült aktívak számához arányított munkanélküliségi mutató mintegy 8%-kal nagyobb a kadarkútinál. A munkanélkülieken belül a pályakezdők részaránya összességében 9,2% volt 2007-ban, ez a régió hasonló helyzetű kistérségei között átlagosnak tekinthető augusztusában a munkaügyi nyilvántartások szerint összesen alig 205 fő részesült járadék típusú ellátásban, 110-en pedig segély típusú ellátásban. Ez az összes munkanélkülinek alig 16%-a volt, míg rendszeres szociális segélyt az álláskeresők 46%-a kap. A 10

11 kistérség sajátossága, hogy az összes álláskereső 45%-a tartósan, egy éven túl volt ebben a státuszban (2007), amely érték a legmagasabb a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségei között. Az álláskeresők 57,7%-ának végzettsége nem haladta meg az alapfokot, amely szintén viszonylag magas érték ben a statisztikák szerint összesen 309-en vettek részt a közcélú foglalkoztatásban, e tekintetben egyébként Bárdudvarnok önkormányzata jár az élen, ahol 57 embernek igyekeztek ilyen módon megélhetést biztosítani. Ez egyébként a helyben nyilvántartott álláskeresők közel fele. Méretéhez képest jelentős erőfeszítéseket hoz még Gige, Mike és Kiskorpád is, de Nagybajomban is volt ebben az évben 38 közcélú foglalkoztatott. A foglalkoztatás szempontjából a lakóhelyen kívüli munkavállalásnak, vagyis az ingázásnak igen nagy jelentősége van. A 2001-es népszámlálás alkalmával a lakóhelyükön foglalkoztatottak számát (2559 fő) mintegy 20%-al múlta felül az ingázók száma (3116). A KSH kimutatásai szerint mindössze egy olyan település van, amely elsődleges ingázási központnak számít (egyetlen másik település számára). Meglepő módon ez Kőkút, ahol a már többször említett szociális otthon lehet 40 fős beingázói kontingens célja. A kistérség majdnem mindegyik települése esetében igaz az a kistérségi szintű megállapítás, hogy az elingázók többen vannak a helyben foglalkoztatottaknál. A kivételek közé Nagybajom, Kadarkút, Mike, Visnye, Kőkút tartoznak. De még ezeknél a településeknél is negatív a munkaerő-mérleg abban a tekintetben, hogy a beingázók számát az elingázók lényegesen felülmúlják, a két város esetében egyenként fővel, vagyis a kistérségi központ és társközpont foglalkoztatási centrumként nem képes funkcióját teljes mértékben betölteni. A Kapos-menti falvak esetében a viszonylag magas foglalkoztatás kifejezetten magas elingázási aránnyal párosul, de a korábbiak ismeretében ebben semmi meglepő nincs. Az alacsony helyi foglalkoztatás, beleértve a helyben dolgozók csekély számát és az alacsony általános foglalkoztatási szintet is, a helyi gazdasági szerkezet súlyos strukturális problémáit tükrözi. A helyzetfeltárás elején szó esett a vállalkozói szféra gyengeségéről, a vállalkozások kis méretéről és alacsony foglalkoztatói képességeiről. Versenyképes közép- és nagyvállalkozások hiányában sok esetben az önkormányzatok lépnek elő fő foglalkoztatóvá, tovább bővítve a települések életében betöltött igen komplex szerepkörüket. Az önkormányzatok által foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak és egyéb munkavállalók (összesen 777 fő) 2004-ben az összes foglalkoztatott 12%-át tették ki, annak ellenére, hogy sem oktatási, szociális, egészségügyi intézményekben nem nevezhető jól ellátottnak a kistérség. 11

12 2. SWOT-analízis Gazdaság és foglalkoztatás Erősségek Az agrártermelés hagyományai, és bizonyos feltételrendszerei adottak. A kistérségben jelen van néhány, foglalkoztatási szempontból is jelentős középvállalkozás. A kistérség északkeleti részén a vállalkozói aktivitás magas. A vállalkozások száma lassan, de biztosan növekszik. Jelentős, jelenleg jórészt kihasználatlan idegenforgalmi potenciál. A kistérség vállalkozásai eredményesen kapcsolódtak be a támogatási rendszerbe, több sikeres forráslehívás, és ezzel együtt fejlesztés történt, pályázati tapasztalatok halmozódtak fel. Jelentős munkaerő-tartalékok. A kistérség északkeleti településeinek foglalkoztatási helyzete régiós összevetésben kedvezőnek mondható. Lehetőségek Kaposvári pólus fejlődéséből fakadó lehetőségek, az indukált fejlődésiagglomerációs zóna kiterjedése. Idegenforgalmi adottságok kiaknázása, szelíd turizmus a Zselicben és a Boronka mentén, nagybajomi fürdő újranyitása. A működő helyi vállalkozások, mindenekelőtt a városokban sikeresen használják fel a támogatási forrásokat, ezáltal versenyképességük és foglalkoztatói szerepkörük is fejlődik. A térségben meglévő munkaerőkapacitások vonzóvá válnak a befektetők számára. Inkubátorház létrehozás segítheti a helyi kisvállalkozások megerősödését. Gyengeségek A mezőgazdaságban viszonylag jelentős az alacsony jövedelmezőségű tevékenységek részaránya. A vállalkozássűrűség a kistérség átlagában viszonylag, az északkeleti perem teleüléseit leszámítva kifejezetten alacsony. Kevés a feldolgozóipari vállalkozás, többnyire hiányoznak a korszerű innovatív ágazatok. Nincs a kistérségben valódi nagyfoglalkoztató. Idegenforgalmi adottságok jórészt kihasználatlanok, a turisztikai infra- és szuprastruktúra fejletlen, kevés a szálláshely. A foglalkoztatási helyzet romlik: az foglalkoztatottak száma határozottan csökkent az elmúlt években, a munkanélküliség mellett az inaktivitás látványosan növekszik. A kistérség némely településén (Pálmajor, Rinyakovácsi, Kőkút, Hedrehely) az Veszélyek A zsugorodó belső piac és a tőkehiány megfojtja a törékeny vállalkozói szférát. A régió gazdasági fejlődése továbbra is igen lassú lesz, Kaposvár dinamizáló ereje elhanyagolhatóvá válik. A képzési hiányosságok miatt a munkaerőpiacra belépő fiatalok elhelyezkedése reménytelenné válik. Az idegenforgalom lehetőségeinek kiaknázására nem nyílik lehetőség a vállalkozói tőke hiánya és a fejlesztési források más területekre történő koncentrációja miatt. Bizonyos települések foglalkoztatási helyzete teljesen reménytelenné válik, amelyek így az alacsony státuszú népesség szegregált lakóhelyeivé válnak. 12

13 álláskeresők aránya meghaladja a gazdaságilag aktív népesség becsült számának felét. Jelentős elingázás: a térség munkavállalóinak többsége nem lakóhelyén dolgozik, a munkavállalók többnyire csak a térségen kívül találnak munkát, a két kisváros térségi foglalkoztatási szerepköre gyenge. LHH módszertani útmutató,

14 Infrastruktúra Erősségek A kistérség északi részén áthalad a 61-es számú főútvonal, kedvező elérhetőséget teremtve az érintett települések részére. A kistérség északi részén vasúti fővonal halad keresztül. A kistérség települései többségének kedvezőek a közlekedési kapcsolatai a megyeszékhely felé. A hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas, az önkormányzatok csatlakoztak a Kapos menti komplex hulladékgazdálkodási programhoz. A kistérség jelentősebb településein a gázhálózat kiépült. Az internet hálózatainak kiépítése és használata a hasonló helyzetű kistérségekhez képest jónak mondható. Lehetőségek Az M9 elkészültével az elérhetőség látványos javulása következhet be a gyorsforgalmú hálózat és Budapest, távlatilag a nyugati határ viszonylatában is. A szennyvízhálózat kiépítésével a környezeti terhelés csökkentő, a környezet jó állapotának megőrzése elősegíthető. Az alsóbbrendű úthálózat rekonstrukciója jelentősen javíthatja a kistérség belső területeinek elérhetőségét. Gyengeségek A kistérség belső részeit, így a Kadarkútot is csak alacsonyabb rendű úthálózat tárja fel. Az alsóbbrendű utak sokszor teherbírásukhoz képest sokszor igen jelentős tranzitforgalmat bonyolítanak le, ettől nem függetlenül burkolatuk általában rossz állapotban van. A kistérségi közlekedési kapcsolatok fókuszában nem a kistérség központjai állnak, ezek elérése némely településről kifejezetten körülményes. Az ivóvíz-hálózat kiépítettsége hiányos, több településen jelentős elmaradások tapasztalhatók. A térségben a szennyvízcsatorna-hálózat eddig nem került kiépítésre egyetlen településen sem. 11 olyan község van, ahol nincs kiépített gázhálózat. Veszélyek Az elérhetőségi különbségek miatt a kistérség gazdasági értelemben kettészakad: a fejlődés az északi peremre, a kelet-nyugati közlekedési tengelyre korlátozódik. A közműhálózat kiépítésének hiányosságai gyorsítják a kistérségből történő elvándorlást. A nem megfelelő (közösségi)közlekedési kapcsolatok akadályozzák a térség életében fontos szerepet játszó ingázást. Bizonyos településeken az összes infrastrukturális probléma egyszerre jelentkezik, amelyeken így csak a máshova költözni képtelen, alacsony státuszú népesség marad helyben. 14

15 Egészségügy, szociális helyzet Erősségek Kőkúton jelentős méretű szociális otthon működik, megyei vonzáskörzettel. A szociális szférában erős a társulási hajlandóság, az ellátási formákat többnyire sikeres mikrotérségi társulások működtetik. Gyengeségek Összesen 16 olyan település található a kistérségben, amely nem székhelye háziorvosnak Az orvos-beteg találkozások száma viszonylag alacsony. A járóbeteg szakellátás teljesen hiányzik a kistérségből. Alacsony az egészségügyi szférát érintő pályázati aktivitás. Magas a többnyire alacsony státuszú cigányság települési koncentrációja. A kistérségben egyáltalán nem működik bölcsőde. A szociális feladatellátás nem minden tekintetben került kiépítésre. Lehetőségek A szociális szférában működő mikrotérségi társulások támogatása, a szociális ellátás színvonalának fejlesztése és spektrumának bővítése. Járóbeteg szakellátások meghonosítása, mindenekelőtt a kistérség Kaposvárt nehezebben elérő délnyugati részén. Bölcsődei ellátás kiépítése révén könnyebbé válhat a nő munkaerőipaci (re)integrációja. Veszélyek Települési-mikrotérségi méretű etnikai és szociális szegregátumok létrejötte. Állandósul és generációkon átívelően újratermelődik a munkanélküliség szubkultúrája. A lakosság egészségi állapota a jelenlegi alacsony színvonalon ragad az egészségügyi szféra fejletlensége miatt. A szociális szféra nem lesz képes hatékonyan segíteni a rászorulók egyre népesebb rétegeit, a fenntartókra a szociális jellegű kiadások nehezen elviselhető terheket rónak. 15

16 Oktatás Erősségek A kistérségben viszonylag magas az érettségivel rendelkezők aránya Két településen is van középfokú oktatás, bár a struktúra ezzel együtt hiányos. A kistérség oktatási intézményeinek fenntartásában lényegében egyeduralkodóvá vált a társulásos forma. Az oktatási intézmények döntő többsége többcélú. Kaposfőn a Collegium Martienum fenntartásában tanoda működik. A kistérségben igen sikeresek a közoktatási témájú pályázatok: Kadarkút és Nagybajom is nyert az integrált mikrotérségi oktatási központok fejlesztésére kiírt pályázaton. Gyengeségek Az elvégzett átlagos osztályszám jelentős különbségeket mutat, bizonyos településeken még a 7,0-s értéket sem éri el. Óvoda csak a települések mintegy felében működik. A kistérségből sok gyerek Kaposvárra jár be óvodába, illetve iskolába, amely tényező jelentősen rontja a helyi intézmények finanszírozhatóságát. Lehetőségek Az integrált iskolák létrehozása lehetőséget teremt az elmaradások csökkentésére. A sikeres közoktatási fejlesztések lehetőséget teremtenek a Kaposvárra ingázó tanulók egy részének helyben tartására, ezáltal az intézmények magasabb kihasználtságú működése válik lehetővé. A jelenleg Kadarkúton és Nagybajomban szétaprózott szakiskolák összehangolt fejlesztésével jelentős középiskolai bázis alakítható ki. A szakiskolák és a tanodai kezdeményezések képesek lehetnek a vállalkozói szférával együttműködve a helyi munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési formák rugalmas kialakítására. Az alapfokú oktatás fejlesztése csökkentheti a társadalomban meglévő különbségek újratermelődését. Veszélyek A diákok korai ingázása Kaposvárra elősegítheti későbbi elvándorlásukat. Az alacsony képzettségi szint a térség bizonyos településein szinte lehetetlenné teszi az elhelyezkedést. A társadalomban meglévő törésvonalak minden helyi erőfeszítés ellenére fennmaradnak az iskolákban is, a szegregáció, az iskolai erőszak fokozódik. 16

17 III., Fejlesztési irányok LHH módszertani útmutató, a fejlesztési irányok a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 1. Település- és környezetfejlesztés fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) Nagybajom, Csököly, Rinyakovácsi, Szenna, Szilvásszentmárton, Bárdudvarnok, Kaposszerdahely, Kaposmérő fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai A csoportban két projekttípus található, a városrehabilitáció és vízrendezés. Ezek hosszú távú célja Nagybajom város élhetőbbé és komplexebbé tétele, ami kihat a mikrotérségre is. Emellett cél a kistérség vízrendezési problémáinak felszámolása, kezelése. fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) A fejlesztéssel érintett rehabilitált területen élő lakosság száma új városi funkció betelepedése, megjelenése. A támogatással érintett területen működő szolgáltató szervezetek és telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése. (4 új kereskedelmi és szolgáltató egységek megjelenése.). A fejlesztésekkel érintett közterületek, a megújuló funkcióval kialakított zöldfelületek, a megújított fő utca típusú közterületek, a fejlesztésekkel érintett közművelődési létesítmények és az akadálymentesített épületek számának növekedése. Továbbá a városi és térségi civil szervezetek rendezvényeinek éves kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, roma integráció KEOP,UMVP 17

18 számának jelentős növekedése(65%-kal több rendezvény a bázisértékhez képest). Közvetlenül 8 új munkahely teremtése és nagyfokú lakossági megelégedettség. 17 km hosszan belterületi burkolt árkok, egy db 50 ha záportározó és egy db 50 ha árvíztározó építése. Továbbá 1 km hosszan övárok építése. Belvíztől mentesített települések száma a kistérségben 7 db. LHH módszertani útmutató, Gazdaságfejlesztés Kadarkút, Kaposmérő A kistérségben a vállakozhói inztenzitás alacsony, a helyi adottságok kiaknázása sem történik meg teljes mértékben. Ezt kívánja orvosolni a 2 kadarkúti és egy kaposmérői projekt, melyben két iparterület kialakítása és egy inkubátorház is helyet kap, több vállalkozást is érintve. 3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés Az integrációs projekt 8-13 településre hat ki Kaposmérői központtal. A TAMOP programok a kistérség mindegyik településére kihatnak. A térség számos kvalitatív mutatóban kűzd gonddal. Hosszú távú cél ezen gondok megszüntetése, illetve az integrált intézmények állagmegóvása, javítása. A kistérség szakképzési 20 db közművesített ipartelek kialakítása, kiépített útcsatlakozással. Új és működő vállalkozások részére telephely létesítése, új munkahelyek létesítése, lakosság megtartóképesség növekedése. A kompetencia mérések eredményei megközelítik az országos képességpontú értéket. Az IKT eszközökkel tartott tanórák aránya eléri a 25 %-ot Elkészül közel 100 fő 2-14 Foglalkoztatás, piacképes oktatás, szakképzés, roma integráció GOP, UMVP, Foglalkoztatás, roma integráció, gazdaságfejlesztés 18

19 4. Egészségfejlesztés Csököly, Rinyakovácsi, Bárdudvarnok, Kaposszerdahely, Kadarkút, Kaposmérő, Nagybajom, és a TAMOPok által az egész kistérség. struktúrája nem piacképes, így hosszú távú cél a térségben olyan fogallkoztatási programok megvalósítása, amely a piacon való elhelyezkedéshez megfelelő képzettséget nyújt a térség lakosságának. Az egészségügyi ellátás féloldalasan épült ki, a járóbeteg-szakellátás hiányzik a kistérségben. Az egészségben eltöltött évek száma alacsony, a prevenciós tevékenység jelenleg nem hatékony, így hosszú távú cél a lakosság egészségtudatos fejlesztése, illetve olyan nappali ellátó intézmények fejlesztése, melyek megfelelő infrastruktúrát és szakmai programot biztosítanak ehhez. év közötti gyermek egyéni fejlesztési terve. Csökken a lemorzsolódott tanulók száma. 2 db mikrotérségi integrált egészségügyi és szociális szolgáltató központ kialakítása, építése, amely közel kistérségi lakos (11 település) számára nyújt megfelelő egészségügyi és szociális alapellátást. A kistérségi központban lévő szociális szolgáltató központ fejlesztése a szociális ellátórendszer kistérségi szintű ellátásának fejlesztésével. 1 bölcsőde kialakításával új gyermekjóléti szolgáltatás megjelenése a kistérségben, amely mikrotérségi szintű ellátási területet foglal megába. Továbbá 1 új egészségház építésével és 1 egészségügyi-szociális szolgáltatóház kialakításával új rendelők és szociális nappali ellátásra alkalmas terek. LHH módszertani útmutató, Roma integráció, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés 19

20 5. Foglalkoztatás A kistérség mindegyik települése, de kifejezetten: Kadarkút, Nagybajom, Jákó. A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Bizonyos mikrotérségekben, településeken nagyon magas a munkanélküliségi ráta. Hosszú távú cél az aktivitási és a munkanélküliségi mutatók javítása, a foglalkoztatás növelése kistérségi lakos megfelelő ellátásának biztosítására alkalmas épületek. A kistérség lakosságára (~ fő )/minden településére 23) kiterjedő egészségügyi programok, szűrőprogramok. Kistérségi integrált (szociális és munkaügyi) szolgáltatási rendszer kialakítása 400 fő bevonásával, legalább 150 fő fejlesztésének megkezdése, 150 fő fejlesztési tervének elkészítése és100 fő fejlesztési tervének megvalósítása A kistérségben élő regisztrált megváltozott munkaképességű álláskeresők foglakoztathatóságának és foglakoztatásának javítása érdekében megszólítottak száma: a kistérségben legalább 50 fő. A projektbe bevontak száma: 40 fő A projektet eredményesen befejezők száma: 25 fő Munkaerő-piaci szolgáltatásban részesülők száma: 40 fő LHH módszertani útmutató, Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés, roma integráció GOP, UMVP 20

21 6. Roma integráció A kistérség mindegyik települése A roma lakosság aránya meghaladja a megyei átlagot, az ő egészségügyi állapotuk súlyosabb, képzettségük és foglalkoztatási arányuk alacsonyabb az átlagnál. Cél ennek a problémának az enyhítése, a szegregáció mérséklése a térségben foglalkoztatási, egészségügyi és oktatási projektekkel. Képzésben résztvevők száma: 20 fő Képzés utáni elhelyezettek száma: 15 fő Munkakipróbálásban, majd elhelyezésben részesülők száma 15 fő A mélyszegénységben élő családok és gyermekek társadalmi integrációjának és munkaerőpiaci hátrányaik. A Kadarkúti kistérségbe tartozó romák (3 fő egészségkoordinátor foglalkoztatása) számára prevenciós szolgáltatás biztosítása 1 éven keresztül. Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítésével a kistérségben élő munkanélküli roma lakosság számára 2 éven keresztül mentorálás, felkészítés a munkába állásra. LHH módszertani útmutató, Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, foglalkoztatás, egészségfejlesztés, település és környezetfejlesztés, Piacképes oktatás, szakképzés GOP, UMVP max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg 21

22 IV., Projektek összegző bemutatása Valamennyi projekt LHH módszertani útmutató, fejlesztési irány sorszáma Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatá sa, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 2,5 Iparterület kialakítása 2 191,45 191,45 5,3242 2,5 Inkubátorház kialakítása ,9200 3,6 Integrált oktatási hálózat kialakítása 4,6 Egészségügyi és szociális központok, egészségházak kialakítása 1 949,9 949, ,52 704,52 26, ,5926 1,6 Városközpont kialakítás , Bel- és külterületi vízrendezés 8 399,5 399,5 11,1100 3,6 Kompetenciafejlesztő és esélyegyenlőséget elősegítő programok a közoktatásban 3,5,6 Hátrányos helyzetűek képzési és foglalkoztatási programjai a munkaerőpiacra visszatérés érdekében ,8934 6,4797 3,6 WIFI-falu ,1715 3,4,6 Egészségnevelő és szemléletformáló programok ,2850 Informatikai fejlesztés ,0556 Térségi szolgáltatásfejlesztés ,2781 Összesen , , % 22

23 típusprojektek több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell A 100 %-on belüli projektek fejlesztési irány sorszáma Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása 2,5 Iparterület kialakítása projektek száma, db projektek igényelt támogatá sa, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP Forrás megoszlása, % 2,5 Inkubátorház kialakítása , ,6 Integrált oktatási hálózat kialakítása 4,6 Egészségügyi és szociális központok, egészségházak kialakítása 1,6 Városközpont kialakítás 1 949,9 949,9 48, ,02 391,02 20, Bel- és külterületi vízrendezés , ,6 Kompetenciafejlesztő és esélyegyenlőséget elősegítő programok a közoktatásban 3,5,6 Hátrányos helyzetűek képzési és foglalkoztatási programjai a munkaerőpiacra visszatérés érdekében 3,6 WIFI-falu 3,4,6 Egészségnevelő és szemléletformáló programok , , ,74213 Informatikai fejlesztés , Térségi szolgáltatásfejlesztés ,51153 Összesen , , % 23