ERŐMŰI MARADVÁNYANYAGOK JOGI MEGÍTÉLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN COAL COMBUSTION RESIDUES LEGAL ASSESSMENT IN THE EUROPEAN UNION
|
|
- Boglárka Nóra Tóth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp ERŐMŰI MARADVÁNYANYAGOK JOGI MEGÍTÉLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN COAL COMBUSTION RESIDUES LEGAL ASSESSMENT IN THE EUROPEAN UNION BŐHM JUDIT 1 Absztrakt: A szén elégetésén alapuló villamosenergia-termelés olyan mértékű ipari hulladékot eredményez, amivel mind környezeti szempontból, mind gazdasági szempontból számolnunk kell. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az erőműi maradványanyagokat (salak, pernye, füstgáz kéntelenítési gipsz) széles körben lehet hasznosítani. Elsősorban a jó fizikai és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően kiválóan alkalmasak arra, hogy számos felhasználási területen (elsősorban mérnöki alkalmazásokban és építőiparban) elsődleges nyersanyagokat váltsanak ki. Az USA-ban és Nyugat-Európában az erőműi maradékanyagokat csaknem teljes mennyiségben felhasználják, miközben a hazai felhasználás elenyésző. Ennek egyik oka lehet az, hogy a jogi környezet miként ítéli meg ezeket az anyagokat. Jelen szabályozás szerint egy technológiai folyamat során termék, melléktermék és hulladék keletkezhet. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy hogyan lehet különbséget tenni a technológiai folyamat során keletkező, és további felhasználásra alkalmas melléktermék és hulladéknak minősülő anyagok között. Kulcsszavak: erőműi maradékanyagok, hulladék, melléktermék, Európai Unió Abstract: Coal fired power generation produces great amount of industrial wastes, which should not to be economically and environmentally neglected. The practice confirms that the coal combustion residues (especially ash, fly ash, slag and flue gas desulfurization material) can be used in many fields. Due to physical and chemical characteristics these materials are perfect to change primary raw materials particularly in building industry and in engineering applications. In the USA and in Western Europe almost the full amount of produced coal combustion byproducts are used up, while in Hungary the proportion of use is infinitesimal. Legal environment can be a reason of this difference. The basic concept is that product, byproduct and waste are generated in a process. The biggest challenge is to make a legal difference between wastes and those byproducts, which are suitable for other application. Keywords: coal combustion residues, wastes, byproducts, European Union 1 DR. BŐHM JUDIT Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete 3515 Miskolc-Egyetemváros judit.bohm@uni-flexys.hu
2 6 Bőhm Judit 1. Széntüzelésű villamosenergia-termelés helyzete napjainkban Mindennapi életünk során elengedhetetlen az energia. Az energiaszerkezet meghatározó tényezője a fosszilis energiahordozókra épülő villamos energia. Az IEA (International Energy Agency) előrejelzései szerint a szénalapú villamosenergia-termelés a XXI. század első harmadában meg fog duplázódni, azaz a 2002-es TWh-ról 2030-ra TWH-ra fog növekedni [5]. A világ energiatermelése 2050-ig egyre növekvő mértékben a fosszilis tüzelőanyagokra fog támaszkodni és ez különösen igaz lesz több kulcsfontosságú gazdasági övezetben. A szén olyan fosszilis tüzelőanyag, amelyből a világon a legnagyobb készletek a legegyenletesebb eloszlásban állnak rendelkezésre. Jelenlegi becslések szerint a barnaszén 130 évre, a feketeszén 200 évre elegendő [1]. A szén a földgáz és a nukleáris energia mellett a villamosenergia-termelés harmadik legfontosabb alapanyaga Magyarországon, és a belföldön kitermelt szén jelentős részét villamosenergia-termelésre használjuk fel. A szén, mint energiaforrás tehát nem kerülhető meg, így egyre nagyobb az érdeklődés a környezetbarát és fenntartható tisztaszén technológiák iránt. 2. Széntüzelésű erőművek maradványanyagairól általában Annak érdekében, hogy a szénben lévő energiát kinyerjük, a szenet közvetlenül el kell égetnünk, vagy először elgázosítjuk, és a kapott tiszta gázt égetjük el [5]. Hagyományos szénerőművek a szén közvetlen elégetésével keletkezett hő hasznosításán alapulnak, mely folyamat eredménye, terméke a villamos energia. Az erőművek működtetésével kapcsolatosan a világ jelenleg elsősorban szén-dioxid-kibocsátásra és a klímaváltozás problémájára fókuszál, azonban a szén égetése során nem teljes egészében alakul át gázzá, így minden széntüzelésű erőmű termel bizonyos mennyiségű maradékanyagot. Amennyiben energiaigényünk növekszik, akkor elkerülhetetlen, hogy a maradékanyagok nagyobb mennyiségben keletkezzenek. Ezen anyagokat a szakirodalomban számos elnevezéssel illetik: széntüzelési hulladék, széntüzelési termék, fosszilis tüzelőanyag égetéséből származó hulladék, széntüzelési anyag, széntüzelési hamu, széntüzelési melléktermék és széntüzelési maradványanyag. A széntüzelésű erőművek maradványanyagait két nagy csoportba oszthatjuk: a kőszén éghetetlen részeként fennmaradó pernye, kazánhamu és kazánsalak, valamint a levegőtisztaság-védelem érdekében alkalmazott berendezések (pl.: füstgáz-kéntelenítés) maradványanyagai. Ez utóbbi esetében elsősorban a REAgipszet érdemes megemlítenünk [4]. Mennyiségi megoszlásukat tekintve a pernye képviseli a legjelentősebb hányadot, melyet a füstgáz-kéntelenítési gipsz, végül kis mennyiségben a salak és a hamu követ. (1. ábra) Pernye finom szemcsékből álló anyag, mely a füstgázzal együtt halad, nagy részét porleválasztó rendszerekkel távolítják el a füstgázból, mielőtt az a kéményen keresztül távozna. Hamu akkor keletkezik, amikor a pernye szemcsék nem képesek a füstgázzal távozni, felhalmozódnak a kazán falán, végül a kazán aljára esnek. A hamu színe szürkétől a feketéig változhat, részecskéi szögletesek és porózus felületűek [6].
3 Erőműi maradványanyagok jogi megítélése az Európai Unióban 7 1. ábra. Évente képződő erőműi maradékanyagok mennyisége EU-15 (2003) Forrás: A kazánsalak olyan alacsony égetési hőmérsékletű technológiában keletkezik, amely ún. nedves aljú/iszap kivezetéses kazánnal működik. A kazán falán felhalmozódott hamu ebben az esetben megolvad, majd leesik a kazán alján elhelyezett vízzel teli tartályba, ahol hirtelen lehűl. A salakok általában fekete színűek, kemény és üveges, homokhoz hasonló, viszonylag inert anyagok, melyeket azonban további hasznosításukat megelőzően aprítani szükséges [6]. A szén kéntartalmú tüzelőanyag, melynek égetése során kén-oxidok (elsősorban SO 2, és nagyon kis mennyiségben SO 3 ) keletkeznek, melyek veszélyeztetik a környezetet és az emberi egészséget. A füstgáz kéntartalmának leválasztására leggyakrabban alkalmazott technológiák a nedves mosók, melyek mészkő (CaCO 3 ) vagy égetett mész (CaO) reagens alkalmazásával nyelik el és semlegesítik a füstgáz SO 2 tartalmát. A folyamat eredménye a kalcium-szulfát-dihidrát (CaSO 4 2H 2 O) szuszpenzió. Ez tulajdonképpen a REA-gipsz, melynek keletkezése nagyban hasonlít a természetben keletkező gipszéhez, csak a reakciók sokkal gyorsabban játszódnak le. A REA-gipsz színe fehértől a szürkéig vagy barnáig változik [7]. Az erőműi maradványanyagok az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező technológiai maradványanyag a világon. Országonkénti megoszlása eltérő lehet, mennyisége függ a szén villamosenergia-termelésben betöltött szerepétől, a felhasznált szén mennyiségétől és hamutartalmától [5]. Tekintettel a hatalmas anyagmennyiségre az erőműi maradványanyagok hasznosítása számos gazdasági és környezeti haszonnal járhat: termékgyártásában kiváló nyersanyagok lehetnek, aminek köszönhetően kevesebb természeti erőforrást, elsődleges nyersanyagot élünk fel, csökkenthetjük az ipari termelés környezeti hatásait, ugyanis sok esetben közvetlen, azaz további feldolgozás nélkül alkalmazhatóak, aminek köszönhetően energiát és költségeket takaríthatunk meg, a lerakandó mennyiség minimálisra csökkentésével a földterületeket más, értékesebb célokra hasznosíthatjuk,
4 8 Bőhm Judit végezetül új hasznosítási lehetőségek feltárásával és elterjedésével új munkahelyeket teremthetünk. A hasznok kiaknázását a gazdasági és műszaki feltételek mellett azonban nagyban befolyásolja az, hogy a jogszabályi környezet hogyan viszonyul ezen anyagokhoz. 3. Erőműi maradványanyagok jogi megítélése: hulladék vagy melléktermék Az előzőekben láthattuk, hogy a pernye, hamu, salak és REA-gipsz az erőművek működése során keletkezik. Szigorúan véve az erőművekben termék a megtermelt energia. Minden egyéb, másodlagosan keletkező anyagra az erőműveknek a továbbiakban nincs szüksége. Ilyen megfontolás alapján nagyon egyszerűnek tűnik a széntüzelésű erőművek maradványanyagainak megítélése, így ipari hulladékoknak, mégpedig ipari technológiai hulladékoknak nevezhetjük azokat. Ennek ellenére a szakirodalmakban többféle elnevezéssel is találkozhatunk. Az USAban és Indiában, az American Coal Ash Association (ACAA) megközelítése alapján, terméknek nevezik az erőművekben másodlagosan keletkező anyagokat, arra tekintettel, hogy tulajdonságaik megegyeznek a természetes nyersanyagokéval. A világ más részein, így az Európai Unióban, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, különösen a szennyező fizet elv érvényesítése céljából, a hulladék elnevezést részesítik előnyben, így kerülve el annak lehetőségét, hogy a termelő mentesüljön a hulladékgazdálkodási követelmények teljesítése alól [4] Európai Unió hulladékgazdálkodásának alapfogalmai Az Európai Unióban külön ágazati szabályozás hiányában az általános hulladékgazdálkodási szabályokat kell figyelembe vennünk ezen anyagok vonatkozásában (ellentétben például a bányászati hulladékokkal, melyek kezelését egy speciális irányelv rendezi). Az előbbiekre tekintettel az erőműi maradványanyagok kezelésének alapvető jogi kérdéseit a 2008/98/EK irányelv (továbbiakban: Hulladék-keretirányelv) tükrében vizsgálhatjuk meg. Az Európai Közösség hulladék-keretirányelve értelmében tehát az erőműi maradványanyagok hulladéknak minősülnek, hiszen olyan anyagok, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Amennyiben a pernye, salak, hamu és REA-gipsz hulladékoknak minősülnek, akkor valamennyi kapcsolódó tevékenység esetében figyelemmel kell lennünk a hulladékgazdálkodás legfőbb vezérlőelvére, a hulladékhierarchiára. A hulladékhierarchia hulladékokkal kapcsolatos tevékenységnek tulajdonképpeni rangsora, melynek értelmében a hulladékkezelés során célunk: a hulladékok keletkezésének megelőzés, azaz a hulladék mennyiségi csökkentése, az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás, az egyéb hasznosítás (pl.: az energetikai hasznosítás), és legvégső esetben az ártalmatlanítás [3].
5 Erőműi maradványanyagok jogi megítélése az Európai Unióban 9 A hulladékgazdálkodásban tehát elsődleges a hulladékok mennyiségének csökkentése. Az ECOBA (European Coal Combustion Products Association) becslései szerint évente 100 millió tonna erőműi maradványanyag keletkezik az EU 27 tagállamában. Az erőműi maradványanyagok a technológiai kialakításával esetleg befolyásolható, teljes mértékben azonban nem kerülhetőek el, hiszen olyan anyagokról van szó, melyek a villamosenergiatermeléshez szükségtelen, visszamaradó anyagok (pernye, salak, hamu) vagy környezetvédelmi követelmények teljesítésének eredményeként keletkező anyagok (REA-gipsz). Újrahasználatnak minősül minden olyan tevékenység, amelynek révén a terméket (vagy alkatrészt) eredeti céljára újra felhasználják. E fogalommeghatározás alapján újrahasználatról az erőműi maradványanyagok esetében nem beszélhetünk [3]. Hasznosítás során a hulladék hasznos célt szolgál, olyan tevékenységről van szó, melynek eredményeként a hulladék más anyag helyébe lép, vagy a hulladékot oly módon készítik elő, hogy az a gazdaságban egy konkrét funkciót betöltésére alkalmas. Újrafeldogozás esetében a hulladékot konkrét termékké vagy anyaggá alakítják át, amit eredeti használati céljára vagy más célokra fel lehet használni [3]. Hazánkban az erőműi maradványanyagokat a hulladékhierarchia követelményével ellentétben elsősorban hányókon/tározókon történő lerakással ártalmatlanítják, ami a hatalmas területi igény mellett környezeti kockázatokat (nehézfémek, egyéb veszélyes anyagok kimosódása) rejt magában. További ártalmatlanítási lehetőségeket jelent az ún. felszíni feltöltés, vagy a maradványanyagok bányatérségekben történő elhelyezése. A világ más országaiban az erőműi maradványanyagokat az 1960-as évektől kezdődően számos gazdasági területen hasznosítják. (2. ábra) 2. ábra. Erőműi maradványanyagok hasznosítása és ártalmatlanítása 2003-ban EU-15 Forrás: A legnagyobb mennyiségben keletkező pernyét cementgyártásban, útépítésben, cementkeverékben, bányaüregek tömedékelésében, betonblokk-, betonadalék-, téglagyártásban vagy hulladék stabilizálásában használják. Az Európai Közösségben a kazánhamu közel 50%-át betonblokkok gyártásában hasznosítják. További kiemelt felhasználási területet jelent az útépítés, a szerkezeti töltőanyagként való alkalmazás és a cementgyártás.
6 10 Bőhm Judit A kazánsalak elenyésző mennyiségben keletkezik a pernyéhez és a hamuhoz képest. Aszfaltgyártásban, csiszolóanyagként és tetőzsindelyek gyártásában hasznosítják a leggyakrabban. A REA-gipsz jelentős erőműi maradványanyaggá nőtte ki magát az elmúlt években, melynek építőipari és gipszgyártással kapcsolatos felhasználásai a meghatározóak Melléktermékek és a hulladékstátusz megszűnése Nehéz kérdés, hogy hogyan lehet különbséget tenni a termelési folyamatok melléktermékeként keletkezett, hulladéknak nem minősülő anyagok és a valóban hulladéknak tekintendő anyagok között. A két kategória nem mindig válik el egyértelműen egymástól. Ahogy arra az Európai Bizottság is rámutatott, bármilyen általánosan elfogadott jogi kritérium és jogszabályi fogalom mellett is előfordulhat az, hogy konkrét esetben kell meghatározni, hogy mi hulladék, és mi nem az, továbbá azt, hogy a hulladékok hasznosítása esetében meghatározható-e egy olyan időpont, amikor a hulladék megszűnik hulladéknak lenni. Az Európai Bizottság Tájékoztató közlemény a hulladékról és a melléktermékekről c. közleménye megpróbálja megválaszolni ezt a kérdést. A termék, maradékanyag és melléktermék hármasának fogalmát az alábbiak szerint rögzítették: Termék minden olyan anyag, amelyet egy termelési folyamat során szándékosan állítanak elő, erőművek esetében tehát a villamos energia. A termelési maradékanyag olyan anyag, amelynek az előállítása nem volt cél az adott termelési technológiában, ez az anyag azonban nem feltétlenül hulladék. Melléktermék: olyan termelési maradékanyag, ami nem minősül hulladéknak. Az Európai Bíróság több határozatában megállapította, hogy egy termelési maradékanyag nem feltétlenül számít hulladéknak. Amennyiben egy anyagot fel lehet használni a gazdasági körforgásban, azt nem szabad hulladéknak tekinteni. Ez a megközelítés megjelenik az új hulladék-keretirányelvben is, melynek értelmében mellékterméknek csak bizonyos feltételek együttes teljesülése esetén minősül az anyag [2]. Az EU Hulladék-keretirányelvének 5. cikke értelmében melléktermék minden olyan anyag, mely: olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem ezen termék előállítása, az anyag vagy a tárgy további felhasználása biztosított, az anyag vagy a tárgy további, a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül, közvetlenül felhasználható, az anyagot vagy tárgyat valamely előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, a további használat jogszerű, azaz a konkrét használat tekintetében az anyag vagy a tárgy megfelel a termék adott használatára, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek, és nincsenek a környezetet és az emberi egészséget általánosan károsító hatásai [3].
7 Erőműi maradványanyagok jogi megítélése az Európai Unióban 11 Ennek megfelelően nem elegendő az, hogy egy termelési folyamat részeként keletkezett maradékanyag hasznosítható valamilyen célra. Szükséges, hogy az érintett gyakorlati alkalmazásnak legyen piaca, azaz további felhasználása biztosított. Továbbá a használat jogszerű, és megfelel az elvárt minőségi, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek. Egy hulladék az alábbi feltételek teljesülése esetén veszítheti el hulladékstátuszát: hasznosítási műveleten vagy újrafeldogozáson esett át, az anyagot vagy tárgyat általánosan használják, adott rendeltetéssel, az anyagnak vagy tárgynak van piaca vagy van rá kereslet, az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak és előírásoknak, az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat [3]. Amennyiben tehát egy anyagnak van ugyan hasznosítási lehetősége, azonban gazdaságosan még nem kivitelezhető vagy az anyag nem tesz eleget az elvárt műszaki-minőségi követelményeknek, vagy egyszerűen nincs vevője, jogilag hulladéknak minősül. A környezetvédelem érdekében ilyenkor egyértelműen ki kell mondani hulladékstátuszt. Hasonló a helyzet akkor is, ha egy anyagot határozatlan ideig tárolnak lehetséges, de nem biztos további felhasználás céljából. A tárolás idején szintén hulladékról beszélhetünk. Ha azonban a hulladék hasznosítása egyértelművé válik, a továbbiakban megszűnik hulladéknak lenni. A technológia folyamán olyan anyagok is keletkezhetnek, melyeknél biztonsági, környezetvédelmi, közegészségügyi vagy egyéb okból tiltott a hasznosítás és kötelező az ártalmatlanítás. Szén égetéséből származó maradványanyagokkal kapcsolatosan az Európai Bizottság megállapította, hogy a füstgáz-kéntelenítő létesítményekben keletkező gipsz ugyanúgy használható, mint a természetes gipsz. A REA-gipsz felhasználása további feldolgozás nélkül is biztosított, tehát mellékterméknek minősülhet. A szén égetéséből származó más melléktermékek is felhasználhatók kis mértékű előkészítéssel, azonban uniós szinten sok tagállamban nem jellemző ezek felhasználása, ilyenkor nem felelnek meg az Európai Bíróság hárompontos feltételrendszerének, és hulladéknak minősülnek. Mindazonáltal elképzelhetők olyan esetek, amikor helyi szinten lehetséges egy anyagot hasznosítani, tehát biztosított a felhasználása [2]. 4. Következtetések Az erőműi maradványanyagok értékes alapanyagok, azonban a hasznosítás legjobb módjának meghatározásában figyelembe kell vennünk az adott melléktermék kémiai és fizikai tulajdonságait, az alternatív hasznosítás iránti igényeket, költségeket, szállítási feltételeket, környezeti kockázatokat és a jogi környezetet. A maradékanyagok hasznosítását jelentősen befolyásolja az, hogy a jogi környezet hogyan viszonyul ezen anyagokhoz. Amennyiben a jogszabályok elsősorban hulladékként tekintenek a széntüzelési maradékanyagokra, azon nyomban szigorú környezetvédelmi követelményeket gördítenek a hasznosítás útjába. Erre mutat rá az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011-es
8 12 Bőhm Judit véleménye is, melynek értelmében az ipari és bányászati hulladékok esetében elsődleges cél, hogy elkerüljük ezek lerakását. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja az elsődleges nyersanyagok felhasználásából visszamaradó hulladék újrahasznosításának lehetőségeit. Jelen szabályozás szerint a technológiai folyamat során termék és melléktermék keletkezhet. Amennyiben azonban a melléktermék azonnali, közvetlen felhasználása nem biztosított, akkor hulladéknak minősül, maga után vonva az ezzel járó hulladékgazdálkodási követelményeket (a későbbi felhasználásra kiterjedően is). Ezek az anyagok a természetes nyersanyagokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek és a hasznosítást megelőzően a természetes nyersanyagokhoz hasonló feldolgozáson/előkezelésen eshetnek át. Erre tekintettel érdemes lehet átgondolni a melléktermék jogi fogalmát. Köszönetnyilvánítás,,A tanulmány a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. IRODALOMJEGYZÉK [1] COM(2006) 843 végleges A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Fenntartható energiatermelés fosszilis tüzelőanyagokból: a csaknem kibocsátásmentes szénalapú energiatermelés megvalósítása 2020-ig. [2] COM(2007) 59 végleges A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Tájékoztató közlemény a hulladékról és a melléktermékekről. [3] 2008/98/EK Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről. [4] Committee on mine placement of coal combustion wastes, national research council: Managing Coal Combustion Residues in Mines. Washington D. C., 2006, The National Academic Press, p. [5] Kenneth S. Sajwan, K. S., Twardowska, I., Punshon, T., Alva, A. K.: Coal Combustion Byproducts and Environmental Issues, New York, 2006, Springer Science+Business Media, Inc., p. [6] National Energy Technology Laboratory: Commercial Use of Coal Utilization By-products and Technology Trends df (Letöltés időpontja: szeptember 20.). [7] Szende Gy.: REA-gipsz. Egy másodnyersanyag műszaki és gazdasági vonatkozásai. Műszaki információ. Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása, sz., p.
ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK
ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb
RészletesebbenJogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan
Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős
RészletesebbenA környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban
A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi
RészletesebbenHulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban
Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának
RészletesebbenHulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában
Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés
RészletesebbenAz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József
RészletesebbenMűanyag hulladékok hasznosítása
Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenEurópai uniós és magyar jogszabályok a hulladékstátusz megszűnéséről
Európai uniós és magyar jogszabályok a hulladékstátusz megszűnéséről Az életciklus szemlélet az új ISO 14001 szabványban és a hulladéktörvényben túl az elméleten KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető
RészletesebbenCementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser
Cementgyártás ki- és bemenet Bocskay Balázs alternatív energia menedzser A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős hulladékhasznosítási kapacitással Beremendi Gyár 1,2mio t cement/év
RészletesebbenEGY MAGYARORSZÁGI SZÉNTÜZELÉSŰ HŐERŐMŰ ÜZEMELÉSÉNEK MELLÉKTERMÉKEIBŐL KÉSZÜLT KOMPOZIT ÉPÍTŐANYAG
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 68. kötet, (2006) p. 53-6} EGY MAGYARORSZÁGI SZÉNTÜZELÉSŰ HŐERŐMŰ ÜZEMELÉSÉNEK MELLÉKTERMÉKEIBŐL KÉSZÜLT KOMPOZIT ÉPÍTŐANYAG Prof. Dr. Molnár József
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenErős György NYÁSZATI
Erős György ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYB NYÁSZATI ÉS S KOHÁSZATI EGYESÜLET Fenntartható fejlődés: A gazdasági növekedés és a természetes környezet egyensúlyának biztosítása. Természeti erőforrásokkal történő
RészletesebbenHulladékhasznosító Mű bemutatása
Hulladékhasznosító Mű bemutatása Fenntartható Hulladékgazdálkodás GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata Sámson László, igazgató, Hulladékkezelési Igazgatóság, FKF Nonprofit Zrt. Budapest, 2018. április
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenTárgyszavak: üvegösszetétel; települési hulladék; újrahasznosítás; minőségi követelmények.
EGYÉB HULLADÉKOK 6.1 Üveg a települési szilárd hulladékban Tárgyszavak: üvegösszetétel; települési hulladék; újrahasznosítás; minőségi követelmények. Az üvegpalack és öblösüveg nyersanyaga a homok, CaCO
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenA hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok)
A hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok) G Á L ISTVÁN O S Z T Á L Y V E Z E T Ő P E S T M E G Y E I K O R M Á N Y HIVATAL É R D I JÁRÁSI H I V A T A L A K Ö R N Y E Z E T V É D E L M
RészletesebbenEgységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében
Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében Dr. Bándi Gyula Tanszékvezető egyetemi tanár Pázmány Péter Katolikus Egyetem III. Szelektív Hulladékgyűjtési
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenVÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET
BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenHartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó
A helyi közösségek és együttműködéseik szerepe a hulladék-gazdálkodásban Textil újrahasználat és hasznosítás helyzete Magyarországon Hartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó Retextil és lomi - tények és
RészletesebbenKörnyzetbarát eljárások BSc kurzus, A zöld kémia mérőszámai. Székely Edit
Környzetbarát eljárások BSc kurzus, 2019 A zöld kémia mérőszámai Székely Edit Green? Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés. Értelmezzük globálisan! Sustainability A zöld kémia 12 pontja (és kiterjesztései)
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenOrszággyűlés Hivatala Irományszám : T1 A 0 5'1 p/ 8. Érkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t
Országgyűlés Hivatala Irományszám : T1 A 0 5'1 p/ 8 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Érkezett : 2016 JÚN 0 6. Egységes javasla t Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenMerre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.
Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék
RészletesebbenA hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről
A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI
RészletesebbenA termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban
A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban DR. MAKAI MARTINA FŐOSZTÁLY V EZETŐ KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY A H U L L A D É K O K T E R M I K U S H A S ZNOSÍTÁSA C. K O N F E R E N C I A
RészletesebbenAz acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése
Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése Tájékoztató workshop Sárosi Eszter, Héjja Eszter Budapest, 2011. szeptember 27. Tartalom 1. A koncepció 2. Kritériumok 3. Alkalmazási kérdések
RészletesebbenÚj biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében
Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott
Részletesebbentapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant
A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenTelepülési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.
Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.hu A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős
RészletesebbenNEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017.
NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP-1.1.0-15-2016-00004 KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017. Hulladék management Mit kezdjünk az elhasznált hűtőközegekkel?
RészletesebbenA Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása
A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített
RészletesebbenA SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 61 70. A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN SIGNIFICANCE OF SHAPE SEPARATION
RészletesebbenA folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS
Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenPFBC pernye felhasználása talajjavításra. 2014/15. tanév I. félév
PFBC pernye felhasználása talajjavításra 2014/15. tanév I. félév PFBC jelentése pressurized fluidized bed combustion, nyomás alatti fluidágyas tüzelés környezetbarát energiatermelés alacsony hőmérséklet
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 30.6.2015 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: F. T. olasz állampolgár által benyújtott 1253/2012. számú petíció az uniós jogszabályok számos olasz baromfi-tenyésztelep
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Jean-François Jalkh az ENF képviselőcsoport nevében
8.3.2017 A8-0034/244 244 6 preambulumbekezdés (6) Ahhoz, hogy az újrafeldolgozási célértékek meghatározása megbízható és összehasonlítható adatok alapján történjen, illetve lehetővé váljon e célértékek
RészletesebbenMŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK
MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK ELJÁRÁSTECHNIKA A Miskolci Egyetem közleménye 84. kötet, 2. szám (2013) MISKOLCI EGYETEMI KIADÓ 2013 A kiadvány főszerkesztője: DR. KOVÁCS FERENC az MTA rendes tagja a
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenA körforgásos gazdaság felé
A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula,
RészletesebbenA hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében
A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK
RészletesebbenNEEO új honlap koncepció 3. Nemzetközi engedélyezési eljárás (HU)
3.6 Definíciók 1. Jogszabályok - Bázeli egyezmény - OECD-határozat 2. Hulladékkal kapcsolatos fogalmak - Hulladék - Veszélyes hulladék - Hulladékkeverék - Zöldlistás hulladék - Sárgalistás hulladék 3.
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.
RészletesebbenPiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek
PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT
RészletesebbenÉpítési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk
Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU SARMA projekt szimpóziuma) BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Eger 2010. november 17. Tartalom
RészletesebbenAlternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban
Alternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban Bocskay Balázs Alternatív Energia Menedzser / Alternative Energy Manager Duna-Dráva Cement Kft. 2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2.
RészletesebbenBontott alkatrészek újra hasznosítására vonatkozó szabályozások
Bontott alkatrészek újra hasznosítására vonatkozó szabályozások A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. Rendelet A közúti járművek
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenCementipari hasznosítás
Cementipari hasznosítás egy gazdaságos alternatíva a szennyvíziszap összes komponensének hasznosítására Bocskay Balázs alternatív energia menedzser Az előadás fő témái A hazai cementipar helyzete és a
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10530. számú törvényjavaslat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. május 2016. évi...
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenMagyarország műanyagipara 2009-2010
Magyarország műanyagipara 2009-2010 (Hogyan is állunk?) Észak-Magyarországi Műanyagipari Klaszter III. Műanyagipari Konferencia Budapest, 2011.április 27. Ollár Péter MMSZ 1 Műanyag-feldolgozás eloszlása
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenDepóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.
Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.
Részletesebbentermelési maradékanyag:
Fafeldolgozási hulladékok kezelése, felhasználhatósága I. Németh Gábor A magyarországi faipari hulladékgazdálkodással kapcsolatban a közelmúltban jelentős megoldandó feladatok adódtak. Ezen problémák számos
RészletesebbenA Kormány. /2018. ( ) Korm. rendelete
A Kormány /2018. ( ) Korm. rendelete az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet és az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről,
RészletesebbenA Mátrai Erőmű ZRt., mint fenntartó 2007-ben hozta létre ipari parkját, Mátrai Erőmű Ipari Park néven.
A visontai telephelyű Mátrai Erőmű ZRt. a magyar villamosenergia-rendszer egyik megbízható alapegysége. Fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. A 950 MW beépített teljesítménnyel rendelkező Mátrai
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FENNTARTHATÓSÁG A KÖZBESZERZÉSBEN
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FENNTARTHATÓSÁG A KÖZBESZERZÉSBEN DR. REINIGER BALÁZS ügyvéd, a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának tagja 2016. április 27. Tartalom Alapvető tartalmi különbségek a régi és az új Kbt.
RészletesebbenHulladékmenedzsment a fémiparban Chrenkóné Sárközi Erika Hulladékgazdálkodási szakértő, iroda vezető ENCOTECH Kft. A hulladékgazdálkodásban érintettek köre: mindenki A vállalati hulladékmenedzsment feladata:
RészletesebbenHulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT
Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság
RészletesebbenTelepülési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban
Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében
RészletesebbenA fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások
A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások Idrányi Zsolt igazgató, PhD. stud. Prof.Dr. Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs
RészletesebbenA körforgásos gazdaság hazai kihívásai
A körforgásos gazdaság hazai kihívásai László Tibor Zoltán Főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály Gazdasági szervezetek környezetvédelmi feldatai körforgásos
RészletesebbenCivilek és a Nulla Hulladék. Graczka Sylvia. Nulla Hulladék Konferencia, november 2.
Civilek és a Nulla Hulladék Graczka Sylvia Nulla Hulladék Konferencia, 2015. november 2. Hányadán állunk a hulladékkal? Attitűdvizsgálat Gorcső alatt a gondolataink A magyar lakosság 96%-a számára személy
Részletesebbentanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország
RészletesebbenDr. Marosvölgyi Nikoletta Országos Kémiai Biztonsági Intézet REACH Nemzeti Tájékoztató Szolgálat
Dr. Marosvölgyi Nikoletta Országos Kémiai Biztonsági Intézet REACH Nemzeti Tájékoztató Szolgálat Bevezetés Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK (REACH) rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról,
RészletesebbenPlazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.
Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü
RészletesebbenJogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA
Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.12. C(2015) 6863 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenMikroműanyagok az EU-ban
KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése Baranyai Gábor: Mikroműanyagok az EU-ban szabályozási dilemmák Nemzeti Közszolgálati
RészletesebbenA HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges
Részletesebben1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések
1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések Ha ügyes vagy, a választ az előző kérdésnél megleled! hőre lágyuló: hevítéskor ömledék állapotba hozható hőre nem lágyuló: nem hozható ömledék állapotba,
RészletesebbenDr. Szabó Zoltán Nemzeti Népegészségügyi Központ. Környezetegészségügy és éghajlatváltozás. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, október 25.
Dr. Szabó Zoltán Nemzeti Népegészségügyi Központ Környezetegészségügy és éghajlatváltozás Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018. október 25. A hulladék fogalma Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa
RészletesebbenIX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
RészletesebbenA hulladék fogalma, hulladékgazdálkodás formái 7. LECKE. Hulladékgazdálkodásról szóló évi CLXXXV. tv.
Hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. A hulladék fogalma, hulladékgazdálkodás formái 7. LECKE elvek, prioritások és általános követelmények fogalmak hulladékgazdálkodás tervezése, amely a
RészletesebbenTECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03.
TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03. dr. Torma András 2011.09.20. Tartalom 1. Gazdasági folyamatok az iparban 2. Ipari termelés és termékek jellemzői, kapcsolataik 3. Termelési tényezők 4. Technológia jellemzői
RészletesebbenTÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL
TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL Avagy mit szabad csinálnia a hulladéknak és mit nem? A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. Előzmények dióhéjban 2000 előtt nincs átfogó hulladék(gazdálkodási) törvény
RészletesebbenPERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM
A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.
RészletesebbenAz anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások
Pannon Egyetem, 2013. május 31. Az anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0071 Kedvezményezett:
RészletesebbenMagyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 2. oldal D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezel
Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 1. oldal 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek
RészletesebbenKörnyezet szennyezés Hulladékgazdálkodás
Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben
Részletesebben