1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések

Átírás

1 1. előadás Alap kérdések: Polimer összefoglaló kérdések

2 Ha ügyes vagy, a választ az előző kérdésnél megleled!

3 hőre lágyuló: hevítéskor ömledék állapotba hozható hőre nem lágyuló: nem hozható ömledék állapotba, nem olvad meg, elszenesedik

4 Specifikus kérdések:

5

6

7

8

9 a helyes választ a ha_bekapod@lenyele.de címre várnám!

10 2. Előadás retard kérdések:

11

12 Rendes kérdések:

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23 3. Előadás alap kérdések: Fázisnak nevezzük a termodinamikai rendszer azonos fizikai és kémiai paraméterekkel rendelkező részeinek összességét, függetlenül attól, hogy ezek a részek ténylegesen összefüggenek-e. Így például azonos fázist képvisel a 0 C-os vízzel egyensúlyban lévő összes jégszemcse. Adott fázisnak jellemzője lehet a halmazállapot, de azonos halmazállapotú részei a rendszernek alkothatnak több fázist is (pl. két tiszta szilárd fém az eutektikus összetételű olvadékkal egyensúlyban, két korlátozottan elegyedő folyadék, stb.). Lényeges jellemzője a fázisoknak, hogy optikai módszerekkel megkülönböztethetők (egyszerűbb esetekben vizuálisan is), továbbá fizikai módszerekkel szétválaszthatók.?????? nem biztos h jó!

24

25 Rendes kérdések:

26 szerkezeti: - A mindennapi élet eszközeit, építményeit, a modern műszaki létesítmények vázát, térhatároló elemeit szerkezeti anyagokból hozzuk létre. Ezek szilárd anyagok, de sokféleségük és sokoldalú fölhasználási területük miatt nehéz egységes meghatározást adni rájuk - A modern anyagtudományban a szerkezeti anyagokat elsô generációs szintetikus anyagoknak nevezhetjük. Ezek egyik jellemzõje, hogy környezetükkel passzív módon érintkeznek, az általános felfogás szerint annál jobbak, minél hosszabb a változatlan formájú és mûködésû élettartamuk. funkcionális: - A szerkezeti anyagok választékának bôvítése és az újfajta használói igények megjelenése elindította a funkcionális anyagok kutatását. E második generációs anyagok kifejlesztésénél már nem a legelônyösebb mechanikai tulajdonságok elérése a fô cél, hanem a különbözô anyagokat jellemzó individuális, fôként fizikai tulajdonságok összekapcsolása egyetlen anyagi rendszeren belül. E törekvés egyik mozgatója a technikai eszközeinknél jóval tökéletesebb biológiai objektumok mûködésének, hatásfokának és a környezetet kímélô tulajdonságainak megközelítése. Az új gondolkodásmód kulcsszavává a környezethez való alkalmazkodóképesség vált. Az anyagok passzív változatlanságára irányuló törekvéseket felváltotta az anyag és környezete dinamikus együttélését vizsgáló szemléletmód.

27 +A 2-es kérdésnél is van erről valamennyi infó Ebben a jelenségben gázok vagy gőzök atomjai-molekulái folyadékkal vagy szilárd testtel érintkezve abban elnyelődnek.

28 Kolloidnak nevezzük az olyan anyagokat, amelyek részecskéinek nagysága nagyobb, mint az atomok és a molekulák mérete, de szabad szemmel még nem különböztethetőek meg, esetleg erős felbontású mikroszkóppal láthatóvá tehetőek. A kolloidok átmérője mintegy 10-szer, 100-szor nagyobb, mint az atomok és a kisebb molekulák mérete. A kolloidok olyan oldatok, amelyekben igen apró méretű 1 nanométertől az 1000 nanométerig terjedő méretű szemcsék vannak oldva, szétszórva, elkeverve, diszpergálva. Leggyakrabban vizes kolloidok fordulnak elő az életünkben, de olajok, zsírok és más oldószerek is lehetnek folyadék közegek. Olyan hétköznapi anyagok tartoznak a kolloidok körébe, mint a tej, a vaj, a különféle kocsonyás anyagok (gélek). Az élethez tartozó folyamatok jelentős része kolloid rendszerekben zajlik le, a sejtek belsejében.

29 ?????

30 4. Előadás gyépés kérdések:

31

32

33

34

35 Expert kérdések:

36

37

38

39

40

41

42

43 5. Előadás alap kérdések: Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, recycling Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit az alábbi hulladékhierarchia is jól szemléltet.

44 upcycling: Az értéknövelő újrahasznosítás vagy upcycling olyan újrahasznosítási eljárás, amelynek során a fölöslegessé vált anyagot legalább annak korábbi minőségét megtartva hasznosítjuk újra, így az (elvileg) korlátlan számú alkalommal azonos típusú és minőségű termék gyártására alkalmas lehet. downcycling: Az értékcsökkentő újrahasznosítás vagy degradáció, downcycling olyan újrahasznosítási eljárás, amelynek során a fölöslegessé vált anyagot gyengébb minőségűként hasznosítják újra. Erre példa a műanyagok vagy a papírok újrahasznosítása (utóbbi újként fehér színű és jó minőségű, majd sárgás és rosszabb állagú lesz, ezek után papírszatyor, majd csomagolás lesz belőle, végül kidobják és elégetik). A probléma ezzel az eljárással az, hogy a természet véges eltartóképességéből fakadó problémákat nem oldja meg, hanem csak kitolja az anyag végleges eldobásáig és megsemmisítéséig (elégetéséig vagy elásásáig) tartó időt.

45 Haladó medence, ne zavarják a profikat!: gondolom a környezetvédelem meg az, amikor védjük a környezetet, de ez csak tipp!

46

47