DEKALB + CHEMINOVA AKCIÓ! Keresse a Monsanto és a Cheminova képviselőit a részletekért!

Átírás

1 A hónap melléklete: Agromashexpo január I 1. szám I Ára: 499 Ft DEKALB + CHEMINOVA AKCIÓ! Keresse a Monsanto és a Cheminova képviselőit a részletekért! BIZTONSÁG ÉS GARANCIA Kentaur 5G talajfertőtlenítő mikrogranulátum

2 KENTAUR 5G TALAJFERTŐTLENÍTŐ MIKROGRANULÁTUM Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék: Rácz Tibor - mobil: +36/ Hajdú-Bihar, Békés megyék: Tóth Balázs - mobil: +36/ Kelet-Bács-Kiskun, Csongrád megyék: Lécz István - mobil: +36/ Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád megyék: Tamasi József - mobil: +36/ Fejér, Pest megyék: Horváth József - mobil: +36/ Nyugat-Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyék: Gyöngyösi Zsolt - mobil: +36/ Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék: Takács Gábor - mobil: +36/ Vas, Zala, Somogy megyék: Dr. Varga Zsolt - mobil: +36/

3 NövekedjeN gyorsabban Nagyszilárdságú acéllal a mezőgazdasági gépek folyamatosan nagy igénybevételnek és kopásnak vannak kitéve. a ruukki nagyszilárdságú acéljai mind az üzletben, mind a földeken elősegítik a növekedést. ruukki optim több, mint 40%-kal csökkentheti a szerkezetek súlyát anélkül, hogy azok teherbírásukból veszítenének. A nagyszilárdságú ruukki optim zárt szelvény kiváló a nagy igénybevételt követelő alkalmazásokhoz. A ruukki raex használatával a kopó alkatrészek élettartamát több, mint háromszor növeli a szerkezeti acélokkal összehasonlítva. a ruukki nagyszilárdságú alakítható acélja költséghatékony megoldás a mezőgazdasági gépek kopó alkatrészeihez. KOPÁSÁLLÓ ACÉL NAGYSZILÁRDSÁGÚ ACÉL

4 Tartalom január 24. évfolyam, 1. szám Szerkesztôbizottság Prof. Dr. Jávor András Debreceni Egyetem Dr. Kapronczai István Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Konrád Szilárd Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Mikula Lajos Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Pesti Csaba, Ph.D Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Tóth László Szent István Egyetem Felelôs szerkesztô Szujó Béla Elôfizetés Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató Lapalapító Farkas József, elnök Szaktudás Kiadó Ház lapterv Gerse László kamara 6 I Falugazdászok a kamaránál agrárstratégia 8 I Átmeneti év lesz az idei növénytermesztés 12 I több segítséggel, ugyanannyi kockázattal 15 I posztregisztrációs kukorica fajtakísérlet I Dekalb, a sikeres lépés borászat 29 I egy hölgy az Év bortelmelője kertészet 31 I megéri-e szuperintenzív almaültetvényt létesíteni? erdőgazdaság 34 I Kulcsszerepben az erdészet agromashexpo melléklet 40 I AGROmashEXPO, AgrárgépShow Termék verseny I energiatakarékos talajelőkészítés 51 I talajművelő gépek vonóerőigénye 55 I Virágzó üzlet a gépi bérmunka 60 I Korszerű terményszárítók Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor Nyomás Kvadrát 97 Kft. HU-ISSN I agrárium január

5 Jegyzet 51t alajművelő gépek vonóerőigénye állattenyésztés 68 I Kilátások az állattenyésztésben baromfi 71 I h atárokon átívelő állatvédelmi ügy 72 I milyen lesz európa baromfiipara 2014-ben? 74 I m élyalmos tojótyúktartás eredményesen élelmiszeripar 76 I a mi kenyerünk a legfinomabb 80 I Élelmiszer-előállítás biztonságosan vidékfejlesztés 82 I mnvh: az agrárium civil és kulturális szektora 84 I milyen lesz az új laeder? tisztelt olvasó! Fura évnek ígérkezik az idei. Egyrészt legalábbis lapzártánkkor nem tudjuk, mit is gondoljunk az időjárásról. Január közepén ezerrel sarjadt a még fagyot nem látott vetés, rügyezni kezdtek a gyümölcsfák is, de még az amúgy jó belső naptárral rendelkező birkák is tavasziasan viselkedtek a szokatlan enyheségben. Ezt a helyzetet fűszerezi meg a nyár közepe óta tartó, úgynevezett relatív aszály, vagyis az a tény, hogy jelenleg a sokévi csapadékátlag legalább fele hiányzik legfontosabb termőterületeinkről. Másrészt újra oda kell figyeljünk az uniós játékszabályok változására erről lapunk hasábjain bővebben és részletesebben is szót ejtünk. A lényeg az, a gazdálkodóknak bizony új kérdőívekkel, bevallásokkal kell majd szembesülniük, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a tanulás bármilyen módon is hátrányos lenne számunkra, sőt. A kormányzat határozottan elszánta magát az állatlétszám növelésére például, ez a szándék pedig tökéletesen egybeesik a mai magyar viszonyokat alapjaiban meghatározó uniós szabályozórendszer módosítási alapelveivel. A közösség ugyanis egyértelmű és világos állásfoglalásban rögzítette, hogy a tagországok piacait fokozatosan függetleníteni kell a külső élelmiszerimporttól. Ennek érdekében úgynevezett üzemszintű szabályozás lép majd életbe hogy pontosan mikortól, az egyelőre nem tudható és növekedni fog a termelés piacszerűségének szerepe a közforgalomban. Azt már tudjuk, hogy jövőre megmarad az egyszerűsített területalapú támogatás, és Magyarország fenn tudja tartani valamennyi jelenleg működő támogatási jogcímét. Fontos, hogy a fiatal gazdálkodók a jövőben a közvetlen támogatásokból is jogosultak lesznek célzott forrásokra. Az egy gazdaságra vonatkozó támogatási felső határ az úgynevezett capping bevezetése valószínűleg tagállami hatáskörbe kerül majd. A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszerben az érintett termelők mentesülnek a zöldítés követelménye alól, és a kölcsönös megfeleltetés betartását sem szankcionálják majd. Változásokat bőséggel hozhat tehát Nagy kérdés, hogyan tudunk majd alkalmazkodni hozzájuk. Lapunkat is elérte a változás szele. Évek óta tartó örömteli tartalmi és terjedelemi bővülésünket az idei évtől teljes arculati váltás követi. A lap új, modern, reméljük az olvasók számára is tetszetősebb és főleg áttekinthetőbb tipográfiával, az igényes magazinokra jellemző kötött kivitelben, mintegy 30 százalékkal nagyobb terjedelemmel jelenik meg. A nyomtatott verziót pedig hamarosan követi az internetes változat is. Maradjon Partnerünk a jövőben is! A tagországok piacait FoKozatosan FüggetlenítenI Kell! A szerk. AgrárenergetIkA 86 I n övényi szár maradványokból fűtő- és építőanyag InnovácIó 89 I Integrált agrár-kutatóbázis a mezőgazdaság fejlesztéséért január agrárium I 5

6 kamara Falugazdászok a kamaránál január 1-jével a magyar falugazdász hálózat felügyelete átkerült a Nemzeti Agrár gazdasági Kama rához. Az új rendszer olcsóbb és hatékonyabb lesz. A NAK célja, hogy országosan egységes színvonalú szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a gazdáknak A falugazdászok átvételével a NAK saját eddigi kamarai tanácsadóira is építve egységes, egyablakos gazdatámogató rendszert hoz létre, amelyet NEGTáR néven működtet majd. Nem tervezik, hogy a tanácsadók és a falugazdászok közül bárkit is elbocsátanának. Az új rendszer jövőre 8 milliárd forintba kerül, de a NAK szerint így is egymilliárddal olcsóbb lesz a mostani széttagolthoz képest. A nemzeti hírügynökség jelentése szerint az alapelv az, hogy megfogjuk a tagdíjat fizető agrárkamarai tagok kezét fogalmazott az új tanácsadói hálózat kiépítése kapcsán Győrffy Balázs, a NAK országos elnöke. Az új tanácsadóiszolgáltatói szisztéma a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Egységes Gazdatámogató Rendszer (NEGTáR) elnevezést kapta, és öt pillérre épül: tájékoztatás, szaktanácsadás, szakképzés, projektmenedzsment, európai innovációs partnerség. A kormány a NAK-kal kötött júniusi együttműködési megállapodás alapján határozott arról, hogy az agrárgazdasági kamara januártól átveheti a falugazdászokat a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaitól. A kormányhivatalok december végén 489 falugazdászt foglalkoztattak, de Győrffy Balázs lapzártánk előtti bejelentése szerint szerint még nincs döntés arról, közülük mennyien lesznek a NAK alkalmazottai. Az biztosra vehető, hogy a falugazdászok mai hatóságiigazgatósági feladataik 90 százalékát hozzák majd magukkal. Néhány funkció azonban például a kábítószer-ellőállításra alkalmas növénytermelés ellenőrzése továbbra is állami feladat marad. Az átvett falugazdászok a 202 fő jelenlegi agrárkamarai tanácsadóval kiegészülve egységes, egyablakos gazdatámogatói hálózatot alkotnak majd a NEGTáR-on belül. Az országos elnök szerint az új rendszer célja, hogy minden gazdálkodói problémára megoldást kínáljanak. A NAK legfontosabb és leginkább érzékelhető feladata a tanácsadás lesz 2014-ben fogalmazott. Az agrárgazdasági kamara nem tervezi, hogy a jelenlegi kamarai tanácsadók és a falugazdászok közül bárkit is elbocsátana. A szervezet nem a költségek lefaragására, hanem a szolgáltatási hatékonyság növelésére koncentrál, mivel eddig Magyarország a legdrágább agrártanácsadói rendszert működtette Európában. Az azonban még nem dőlt el, hogy az agrárkamarai tagok az új hálózat tagjait az átvett falugazdászokat konkrétan hol és milyen módokon érhetik majd el. Évszázados múlt A termelőket segítő rendszer kiépítésének és működtetésének igénye nem új keletű. A 19. század végén (1896-ban) Darányi Ignác miniszter létrehozta a gazdasági tudósítók hálózatát, akik feladata a mezőgazdasági információk összegyűjtése volt, mint pl. a termésbecslés és növény-egészségügyi információk gyűjtése. Majd hat állattenyésztési kerületi felügyelőt nevezett ki. Fő feladatuk az volt, hogy a szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfitenyésztés és a tejgazdaság fejlesztéséhez a gazdáknak tanácsot adjanak ban a miniszter gazdasági felügyelősséggé szervezte át a kerületi felügyelősséget. A felügyelői rendszernek 1910-ben 31 városban volt székhelye től párhuzamosan létrejött a falugazda (gazdajegyző) intézmény is 190 fővel. A döntően okleveles gazdákból álló hálózat az alapvetően hatósági munkát végző gazdasági felügyelői kar mellett a gazdákkal való folyamatos kapcsolattartást volt hivatott ellátni. Sajnálatos módon 1949-ben mindkét hálózatot felszámolták. Helyüket a megyei és járási tanácsi mezőgazdasági osztályok vették át. Nem véletlenül, hiszen már 1948-tól elkezdődött, de igazából 1960-as évek elejére fejeződött be a szövetkezetek szervezése, vagyis addigra történt meg a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egyúttal az egyéni vállalkozások gyakorlatilag teljes felszámolása, így nem is volt szükség tanácsadó hálózatra. Az 1970-es években azonban ismét megjelent a háztáji gazdálkodás, ezekkel az egyéni gazdaságokkal ismételten foglalkozni kellett valamilyen szinten. A szaktanácsolást és integrálást a tsz-ek háztáji agronómusai látták el. A rendszerváltás óta A rendszerváltás következményeként 1992-ben elindított kárpótlási, majd részarány-földkiadási folyamat elindította a mezőgazdaság gyökeres átalakulását, a termőföldtulajdonok és termőföldhasználatok elaprózódását. Ennek nyomán tömegesen jelentek meg kisebb üzemek és magángazdálkodók, illetve a korábbi integrációk és kapcsolatok is megbomlottak. Az akkori politikai vezetés is felismerte, hogy elengedhetetlen feladat a termelők, a vidéken élők szervezésének elősegítése, az információk lefelé áramlásának biztosítása, a mezőgazdasági információgyűjtés, illetve egyes hatósági jogkörök helyi alkalmazása. Ez szükségessé tette egy mezőgazdasági szakemberekből álló hálózat, azaz a falugazdász hálózat életre hívását őszén már az Országgyűlés is foglalkozott e kérdésekkel, majd 1994 januárjában a Boross-kormány földművelésügyi minisztere, Szabó János a kormány elé tett egy előterjesztést, mely a falugazdász hálózat létrehozásának szükségességét elemezte. 6 I agrárium január

7 kamara A szervezés alapegysége a település és azok elhelyezkedése volt. A kisebb, egymáshoz közel eső településeken közös szakember alkalmazását javasolták. Figyelembe vették azonban, hogy az összevonással a működési költségek növekednek és elvész a helyismeretből származó előny. A mintegy 3300 településhez 1500 fős hálózat létrehozását indokolták. A szervezést több lépcsőben javasolták megvalósítani, a pénzügyi keret függvényében: első lépésben 1994-re mintegy 700 fős hálózatot tartottak lehetségesnek kialakítani. Közreműködés A falugazdász hálózatról szóló 2003/1994. (Ő.17.) Kormányhatározat alapján március 1-jén kezdte meg működését a magyarországi falugazdász hálózat, amelyet a megyei földművelésügyi hivatalok működtettek. 768 fővel indult a szervezet, tagjai vállalkozói szerződéssel látták el munkájukat. Feladataikat az önkormányzatokkal együttműködve kellett ellátniuk, megbízatásuk célja a mezőgazdasági termelők segítése és információval való ellátása volt. A gyakorlatban segítettek az APEH-nél igényelhető területalapú és gázolaj támogatások kitöltésében, előadásokat szerveztek helyi szinten a vetőmaghasználatról és növényvédelemről, segítettek az akkor alakuló terméktanácsoknak (ilyen volt pl. juh terméktanács), de még gyümölcsfacsemete-kiosztásban is részt vettek. Hatósági munkát még nem végeztek, a hatósági igazolásokat a földművelésügyi hivatal köztisztviselő munkatársai adták ki július 1-jétől az addigi falugazdász hálózat tulajdonképpen átkerült feladataival és természetesen a finanszírozásával együtt a területi agrárkamarákhoz. Az évi költségvetésről szóló tv. pedig már eleve a Magyar Agrárkamara gazdajegyzői hálózatának támogatásáról rendelkezett. Az agrárkamara alkalmazásában állt 572 fő gazdajegyző, akiknek 1998-ban közigazgatási alapvizsgát is kellett tenniük. A hálózat feladatai hasonlóak voltak a falugazdászokéhoz, de részt vettek például a vízitársulatok szervezésében és részarány-földkiadásban is január 1-jétől már hatósági feladatot is elláttak a gazdajegyzők: az őstermelői igazolványok kiadását végezték ban a falugazdász hálózat ismét a földművelésügyi hivatalok hatáskörébe utalta a falugazdász hálózat működtetését. Ezzel egyidejűleg a gazdajegyzői hálózat támogatása megszűnt és emiatt mintegy 500 fővel csökkent a gazdajegyzők száma év folyamán kialakították a falugazdászok működési területét. A személyi és tárgyi munkafeltételeket a megyei hivatalok biztosították. A fogadóórák megtartásához szükséges helyiségek döntő részben az önkormányzatok, művelődési házak, faluházak, teleházak, könyvtárak, szövetkezetek, illetve mezőgazdasági kft.-k, rt.-k épületeiben voltak. Fő célkitűzés volt a minimum heti egyszeri településszintű ügyfélfogadás megvalósítása. Második lépcsőben megtörtént a megyén belüli falugazdász területközpontok kialakítása és felszerelése. A területi központok száma megyénként változó volt, összesen 133 területközpont került kialakításra, gyakorlatilag a korábbi járásközpontokban augusztusától 985 fő, ebből 605 fő köztisztviselő, 251 fő szerződéses vállalkozó és 129 fő megbízásos, míg 2001-ben 1146 fő, ebből 758 fő köztisztviselő, 388 fő szerződéses vállalkozó falugazdász teljesített szolgálatot a rendszerben ben a létszám 1086 főre csökkent, ebből 713 fő köztisztviselő, 373 fő szerződéses vállalkozó volt, majd 2004 márciusától már csak 650 fő köztisztviselő, hiszen leépítések voltak 2003 szeptemberében és decemberében, valamint 2004 márciusában. Csatlakoztunk Az uniós csatlakozást megelőző időszak feladatai túlnyomó részt megmaradtak napjainkig, kivéve a gazdaregisztrációt és a területalapú támogatás nyilvántartását, ellenőrzését, amelyek átkerültek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A csatlakozás óta újabb, delegált, az uniós támogatásokhoz kötődő feladatok elvégzésével bízták meg a falugazdász hálózatot: Az 1054/2006. Korm. határozat rendelkezett egyebek mellett egyes agrárintézmények összevonásáról. Ennek megfelelően Gráf József miniszter úr a 274/2006. (XŐŐ. 23.) Korm. rendelet alapján megalakította január elsejével átszervezéssel a 11-féle, 66 korábbi önálló jogi személyiségű intézmény megszüntetését követően, jogutódként az új, egységes agrárigazgatási szervezet, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt. Az új hivatal célként tűzte ki a hatékonyabb, az MgSzH többi hatóságaival közös ügyfélszolgálati rendszer kialakítását, ahol az ügyfelek egyablakos ügyintézéssel találkozhatnak. Ahogy januártól ma is: ezúttal azonban a NAK szolgáltatásbarát rendszerén belül. ingyenesen váltható ki az őstermelői igazolvány A most induló mintegy két hónapos átmeneti időszakban a falugazdászok az eddigi irodáikban végzik munkájukat. A kamara időközben állandó irodát alakít ki úgy, hogy ezáltal jelentős mértékben javuljon az egyes körzetek szolgáltatói lefedettsége. Ezen felül a tervek között szerepel az is, hogy a falugazdászok heti rendszerességgel ügyfélfogadást tartanak majd csaknem az összes települési önkormányzatnál. A NAK célja, hogy országosan egységes színvonalú szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a gazdáknak, ezért már januártól indítja a falugazdászok képzését. Mind a falugazdászok, mind a volt kamarai tanácsadók képzésére szükség van, mivel az összevont hálózatnak az eddiginél bővebb feladatkört kell ellátnia. A hálózat erősségét az adja majd, hogy központi eljárásrendek, egységes szabályok mentén fognak a falugazdászok dolgozni, a munkájuk során viszont minden helyi sajátosságot figyelembe tudnak venni. A tanácsadási feladatok mellett hatósági feladatokat is ellát a hálózat. Ezek azonban nem ellenőrző jellegűek, az ilyen feladatok továbbra is a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságainál maradnak. A NAK által működtetett falugazdász-hálózat hatósági feladati közül ki kell emelni a mezőgazdasági káresemények felmérését (a kárenyhítéssel kapcsolatos helyszíni szemlék elvégzését), a gázolaj jövedéki adó visszaigénylésével kapcsolatos teendők ügyintézését, a termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatok ellátását, illetve az őstermelői igazolványok kiadását és érvényesítését. Új kamarai szolgáltatásként január 1-jétől ingyenesen váltható ki és érvényesíthető az őstermelői igazolvány, azonban ennek feltétele, hogy a kérelmezőnek be kell fizetnie a kamarai tagdíjat. Az őstermelői igazolvány kiadása azok számára is ingyenes lesz, akik a kamarai törvény alapján nem tagjai a köztestületnek (pl. csak szőlőt termesztenek). Az ingyenességtől eltekintve az igazolvány kiadásának eljárása változatlan marad. VJ Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január agrárium I 7

8 Agrárstratégia Átmeneti év lesz az idei Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, minden szakember tisztában volt vele, hogy mi most éppen egy mozgó vonatra szállunk fel. A közösségi ágazati szabályozás napjainkban is átalakul, de a jelek szerint a magyar gazdák nem járnak rosszul a változásokkal. Magyarország fenn tudja tartani valamennyi jelenleg működő támogatási jogcímét Még formálódik a Közös Agrárpolitika közötti új rendszere, melyben olyan fontos új elemek jelennek meg, mint a közvetlen támogatások lehívásához kapcsolódó zöldítési feltételek, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása vagy a termeléshez kötött támogatások jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára megjegyezte: az év közepéig kellett volna megállapodnia a Közös Agrárpolitika végrehajtási jogszabályainak elfogadásáról a három nagy intézménynek, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak, de az európai költségvetési tárgyalások elhúzódása miatt ez már nem lehetséges, ezért 2014 átmeneti év lesz az agrártámogatásokban. Czerván György az átmeneti időszak előnyeit ismertetve elmondta: Jövőre megmarad az egyszerűsített területalapú támogatás, és Magyarország fenn tudja tartani valamenynyi jelenleg működő támogatási jogcímét. Hozzátette, hogy a fiatal gazdálkodók a jövőben a közvetlen támogatásokból is jogosultak lesznek célzott forrásokra. Az egy gazdaságra vonatkozó támogatási felső határ az úgynevezett capping bevezetése valószínűleg tagállami hatáskörbe kerül majd. A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszerben az érintett termelők mentesülnek a zöldítés követelménye alól és a kölcsönös megfeleltetés betartását sem szankcionálják majd. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók által jól ismert top up támogatásokat európai uniós szabályozási okok miatt átmeneti nemzeti támogatás néven 2014-től továbbra is folyósítja a Kormány a központi költségvetésből. Czerván György megerősítette: a következő hét esztendőben hazánk összesen 500 milliárd forinttal fordíthat többet vidékfejlesztésre, agrártámogatásokra. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója kiemelte: Az AKI számításai szerint az egy hektárra jutó alaptámogatás 146 euró lesz, amely a zöld komponenssel kiegészítve mintegy 225 euró körül alakulhat. Hozzátette: fontos, hogy megfelelően felkészítsék a gazdálkodókat, és a KAP változásai ne érjék őket váratlanul. Megjegyezte: az AKI honlapján működik egy támogatási kalkulátor, melynek segítségével a termelő ki tudja számolni, hogy a közötti támogatási ciklusban mekkora összegekre számíthat. Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA társelnöke hangsúlyozta: Az új rendszer szabályozottsága, bonyolultsága ellenére is egyfajta tervezhetőséget mutat. Hozzátette: a fiatal gazdálkodók ösztönzése fontos, ez az új KAP-ban számokban is mérhetően megjelenik az alaptámogatáson felüli mintegy eurós hektáronkénti forrásban. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének elnöke szerint is fontos a fiatal gazdák és kistermelők segítése. Nagy Tamás kiemelte: minél hamarabb át kell állni az új alaptámogatásra épülő finanszírozási rendszerre. A szakember az érdekképviseleti párbeszédek fontosságát, valamint a versenyképességet figyelembe vevő, innovációs források felhasználásának jelentőségét hangsúlyozta. Ellentmondásban Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az AKI egyik korábbi tanulmányában olvasható megállapítás szerint az agrárpolitikában, és főleg annak megvalósításában szemléletváltásra van szükség, mert nem várhatjuk el minden probléma megoldását Brüsszeltől és/vagy az FVM-től. E szereplők tevékenysége ma jószerével csupán a hatósági szabályozásra szorítkozik. A versenyben való helytállás, az üzlet a bankok, a nagy inputbeszállítók és a felvásárlók, kereskedők együttműködésén és a profit megosztásán múlik. Magyarországon az agrárpolitika gyakorlatilag támogatáspolitika, amelynek legfőbb célja az elérhető uniós források maradéktalan lehívása és minél szélesebb körben terítése. A több területet érintő fejlesztések nincsenek összehangolva, nem alakultak ki hatékony módszerek a pályázatokban beígért eredmények, hosszú távú pozitív hatások ellenőrzésére, a felelőtlen döntések megelőzésére. A támogatások felosztásakor a döntéshozók csak formális, úgynevezett ex ante hatástanulmányokra támaszkodhatnak. A magyar agrártámogatási rendszer sokszor téves, azaz felesleges beruházásokra ösztönöz, ezáltal hosszú távon súlyos aránytalanságok kialakulásához vezet. Sajnos a gazdálkodók részéről többnyire a szubvenciók (pénzlehívás) maximalizálása a cél, ezért sokan azt és úgy termelnek, amire és amiért támogatás igényelhető. A rendszer a még élet- és versenyképes vállalkozásoknak nem kedvez, ezek agrárstratégiára várnak. Nem tudják eldönteni, hogy hoszszabb távon mi legyen a fejlesztés súlypontja, ehhez ugyanis kevés segítséget, iránymutatást kapnak. Késésben Az viszont már biztos, hogy új büdzsével, de jelentős részt még a régi szabályokkal kezdi meg az Európai Unió az idei, 2014-től induló többéves pénzügyi keret végrehajtását az 8 I agrárium január

9 Agrárstratégia agrártermelők jövedelmének 75 százalékát kitevő közvetlen kifizetések terén jelezték közvetlenül lapzártánk előtt brüsszeli források. A Bizottság az értesülések szerint azzal számol, hogy az asztalon levő, a következő hétéves időszakra vonatkozó jogalkotási javaslatokkal párhuzamosan egy kizárólag a 2014-es évre vonatkozó átmeneti jogi keretre is tervezetet kell kidolgoznia tavasszal, amiről külön kell döntenie a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A szokatlan lépést az indokolja, hogy a többéves keretköltségvetés elfogadásának késlekedése miatt az EU már bizonyosan kifut az időből, és az új támogatási rendszer nem tud felállni az év végéig. Ezért muszáj lesz átmenetileg a régi szabályokat érvényben hagyni, alapvetően a közvetlen jövedelemtámogatásoknál, ahol az új rendszerre való áttérés rengeteg adminisztrációs teendővel és változással jár majd, amire 2014-ig már egyszerűen nincs idő. A direkt támogatásokról szóló reform fő elemeit csak 2015-től lehet majd végrehajtani jelezte egy nevének elhallgatását kérő illetékes. Az Európai Parlament mezőgazdasági ügyvezető bizottsága szavazatott ugyan 2014 utáni közös agrárpolitika szabályairól készült négy jelentésről, köztük a közvetlen kifizetésekről is, de a következő hétéves keretköltségvetés elfogadásáig ugyanakkor nem fejeződhet be a jogalkotói munka, hiszen az agrárkiadásokról és a politika több más fontos paraméteréről is a többéves pénzügyi kerettel együtt kell dönteni, erre legkorábban február 7-én van esély. A direkt támogatásokról szóló reform fő elemeit csak 2015-től lehet majd végrehajtani A csúszás miatt mindenesetre az EU-nak le kell mondania arról, hogy a direkt támogatások reformjának olyan fontos elemeit, mint a direkt támogatások kizöldítése vagy a hektár alapú támogatások egyes tagállamokon és egyes régiókon belüli fokozatos közelítését, már a következő hétéves keretköltségvetés első évében, azaz 2014-ben alkalmazza. Haladék Ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok még egy év haladékot kapnak majd az egységes területalapú támogatási rendszerről (SAPS) az EU mindenki számára egységessé váló támogatási rendszerére való átállásra. Az Európai Bizottság 2011 októberi javaslata nominálértéken a 2013-as szinten fa gyasz totta volna be a 2014 és 2020 közötti közös agrárkiadásokat, ami reálértékben 2013 és 2020 között 8 milliárd eurós csökkentést jelent (58 milliárd euróról 50 milliárd euróra csökkenne a büdzsében az összeg). Az Európai Tanács elnökének a novemberi EU-csúcson bemutatott eddigi utolsó javaslata ugyanakkor további 17 milliárd eurót ( 4,5%) lefaragott volna a Bizottság javaslatából, és több, mint 39 milliárd euróval kevesebb pénzt biztosítana a KAP-nak ( 9,75%) a 2007 és as időszakhoz képest. A direkt támogatásokat és a piaci intézkedéseket magába foglaló első pillér Herman Van Rompuy utolsó javaslatában 8,9 százalékkal csökkenne a status quo-hoz képest, ami összegszerűen közel 27 milliárd euró. Agrárium-info Megfelelő takarmányozással az állattenyésztés versenyképességéért Az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a szakemberek a takarmányozás lehetséges fehérjeforrásainak felhasználási lehetőségeit vitatták meg. A kérdés azért igen jelentős az ágazat számára, mivel az állattenyésztés ráfordításainak mintegy 75%-át a takarmányköltségek teszik ki. Így korántsem mindegy, hogy ez az ágazati és gazdálkodói szinten egyaránt jelentős költségtényező mire fordítódik, mennyire hatékonyan kerül felhasználásra hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési üzletág vezetője. Mindezt azokkal a nemzetközi folyamatokkal szoros összefüggésben érdemes megvitatni, amelyeket a hazai állattenyésztők és állati termékeket feldolgozó cégek sem kerülhetnek el. Az egyik ilyen aktuális kérdés mindenképpen a génmódosított szervezetektől (GMO) való mentesség, amellyel kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztérium nemrég megerősítette, hogy Magyarország továbbra is GMO-mentes marad, ugyanis fennmarad a zéró tolerancia. Dr. Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fehérjeszükségletet úgy kell kielégíteni, hogy az igazodjon a haszonállat fehérje, illetve aminosav-igényéhez. Ehhez ismerni kell az adott genetika igényeit. A takarmányok fehérje és aminosav értékelésének korszerűsítése, valamint az egyes takarmánykomponensek emészthetőségét tartalmazó adatbázis folyamatosan frissítése és elérhetősége a magyar állattenyésztés versenyképességének növeléséhez nagymértékben hozzájárulna. Emellett a takarmánykomponensek árának gyors változása a takarmány-összetétel folyamatos változtatását kívánja meg, amelyhez igen jól felkészült szakemberekre van szükség az ágazatnak. Az állati fehérjék alkalmazásának szakmai és jogszabályi hátterét és lehetőségeit dr. Nyárs Levente, a K&H Agrárfőosztályának szektor és termékpálya elemzője, és dr. Kiss Jenő, az ATEVSZOLG Zrt. vezérigazgatója mutatta be annak kapcsán, hogy 10 éves uniós tilalom után újra felhasználásra kerülnek takarmány-alapanyagként az állati fehérjék, igaz, egyelőre csupán az akvakultúrában. A kérdés szakmai jelentőségét azonban számos szakmai szempont is indokolja. A kiterjesztés jelentősen csökkenthetné az EU és Magyarország versenyhátrányát a takarmányfehérje biztosítása terén. Az állati fehérjék felhasználhatóságát korlátozhatja, hogy a gazdaságok takarmánykeverő rendszereiben garantálni kell majd a feldolgozott állati fehérjék kizárását akár kérődzök, akár más haszonállatok takarmánykeverékeiből. Új kihívás lehet a keresztetetés előírása is. Mivel az állattartó gazdaságok általában egy takarmánykeverővel rendelkeznek, ezeket a követelményeket igen nehezen lehet majd betartani, aminek akár beruházásvonzata is lenne, ezért a visszavezetés előtt a jogszabályi háttér pontos rendezése mindenképpen szükséges hangsúlyozták a szakemberek január agrárium I 9

10 rovatcím PLUSZ 1 T/HA PROGRAM TAPASZTALATAI 2013 Fehérvári Sándor, Monsanto, fejlesztés vezető Hogyan sikerült a DEKALB kukoricával 1 tonnával többet termelni 2013-ban? MIÉRT TERMELJÜNK TÖBBET? Millió tonna A globális gabonakereslet alakulása Rizs +27% Szója +125% Búza +40% Kukorica +76% Forrás: IHS Global Insights, Agriculture Division Külföldi kutatások alapján a világ népessége 2030-ra 1,4 milliárd emberrel fog növekedni. A népességnövekedés mellett a középréteg növekedésére számítanak. Ez a feldolgozott élelmiszerek, és a hús iránti kereslet növekedését irányozza elő, legalább harminc százalékkal a 2000 évhez képest. Ezek a tendenciák jól mutatják a takarmánynövények termelésének növekedési irányát ra a kukoricatermés 76%-os növekedésére számítanak világszinten. A mezőgazdaságban dolgozó emberek társadalmi felelőssége, hogy a jövő generáció igényeit ki tudja szolgálni. A termelésbe bevonható terület mennyisége drasztikusan már nem növelhető, így mindent meg kell tennünk, hogy az egységnyi területen a lehető legnagyobb termést tudjuk elérni. 10 I agrárium január

11 PLUSZ 1 T/HA PROGRAM TAPASZTALATAI 2013 Rovatcím Magyarország kukoricatermesztési területe a KSH adatai szerint 1990-től napjainkig átlagosan százezer hektárral növekedett, és átlagosan több mint 1,5 t/haral tudtuk növelni a kukorica termésátlagot. Ez azt jelenti, hogy a hibridnemesítéssel elérhető évi 100 kg/ ha terméstöbbletből a magyar termelők a technológiai fejlődéssel együtt évi 75 kg/ha-t tudnak realizálni. A magyar kukoricatermelés reagál a világpiaci igényre. A kukoricakereslet bővülése az alternatív feldolgozási lehetőségeknek köszönhetően bővült az elmúlt időszakban, de az elkövetkezendő évtizedekben az afrikai keresletnövekedése is a termelés bővülését irányozza elő. A termésnövelés korlátai: Magyarországon a száraz évek komoly terméscsökkenést okoznak a kukoricatermesztésben. Az időjárás, és a tágan értelmezett környezet olyan határok közé szorítja a kukoricatermesztést, melyen nem tudunk változtatni. A szűken vett termesztési környezet, mely táblaszinten változik, olyan limitáló tényező, melyet hosszútávon, megfelelő talajműveléssel és termesztési technológiával tudunk befolyásolni és javítani. A termesztési technológiát éves szinten tudjuk változtatni. Termésünket komoly mértékben változtatja, a gépesítettség szintje, hogy milyen vegyszert, mennyi műtrágyát használunk. Ezek a tényezők komoly költséget képviselnek, ám a befektetett érték megfelelő megtérülése érdekében jól kell alkalmaznunk ezeket a technológiákat. A termelői gondosság, technológiai fegyelem olyan limitáló tényező, mely pénzben nehezen mérhető. Az alkalmazott technológia megfelelő időzítése, a gépek gondos beállítása, és a precizitás olyan elemek, melyeket nem lehet pénzben kifejezni. Hatásuk sok esetben azonban nagyobb a realizálható termésünkre, mint a fenti elemeké. A korlátozó tényezők megfelelő, és őszinte felmérése után minden termelőnek meg kell határozni a termesztési célt, amit realizálni szeretne, és ahhoz kidolgozni a megfelelő termesztési technológiát január agrárium I 11

12 növénytermesztés Több segítséggel, ugyanannyi kockázattal Nyugtalanító a januári tavasz. No, nem azért, mert már dolgozni kellene a földeken, inkább azért, mert az időjárás azt a látszatot kelti, hogy maholnap fejtrágyázni kellene vagy éppen a vízmegőrző simítózással kellene foglalatoskodni. A csalódás tehát érzéki. A kutya nem ette meg még a telet így január közepén, és még csak most jönnek a búzákat jarovizáló mínuszok, éppen a jobb termés érdekében. Szerencsére vannak támogatások és jó esetben pályázatok, amelyekre lehet számítani A márciustól december elejéig kemény munkához szokott gazdaember kicsit feleslegesnek érezheti magát odahaza, mert ugyebár a munkát adó klasszikus gépfelújítások a korszerű gépparkban már nem léteznek, csak nyomokban lelhetők fel apró műszaki teendők. Persze azért csak kinéznek a földekre, hogy az ősziek mit mutatnak, még olyan áron is, hogy az utakban gyakran kárt tesz a terepjáró. Viszont vannak tanfolyamok, továbbképzések, gazdafórumok, amelyek felettébb hasznosak, különösen azok számára, akik megfelelő alapokkal rendelkeznek és a hallottakat alkalmazni is tudják munkájuk során. Az ismeretszerzésnek ez a módja ké nyelmes is, hiszen az esetleges adaptációs nehézségeket azonnal tisztázni lehet az azonnali kérdések órájában. Emellett össze lehet jönni a gazdatársakkal, meg lehet hányni-vetni az elmúlt év tapasztalatait. Mert tapasztalatot szerezni minden évben kell és lehet is, majd pedig hosszú éveken keresztül érdemes gyűjteni. A tapasztalatok pedig minden évben vegyesek, hiszen ki ne követett volna el valamilyen technológiai vagy munkaszervezési hibát az év folyamán, amelyet nyilván ki akar küszöbölni az idei induló évben Egyedül a kockázatviselésben A tető nélküli növénytermesztők munkájuk során hihetetlenül kiszolgáltatottak, kockázataikat és azok mértékét nem is szívesen elemzik a szakemberek. Az időjárási anomáliák kiszámíthatatlansága a legnagyobb kockázati tényező, amelyre valamilyen formában minden évben számítani kell. Persze azt nem lehet előre tudni, mire kell különösen felkészülni, hiszen lehet belvíz, árvíz, ha sok a csapadék, de lehet aszály, akár légköri is, ha nincs csapadék. És akkor még nem beszéltünk a szélviharokról, a jégesőkről, amelyek kártétele éppen úgy semmissé teheti a termést az utolsó héten is, mint a többi csapás. Ebben a kockázatviselési procedúrában nem akar senki partner lenni, sem a termeltető, sem a kereskedő, sem a bankok, kivéve talán részlegesen a cseppet sem önzetlenül ajánlkozó biztosító társaságokat. Mondhatnánk azt, hogy a gazdaember már megszokta már amennyiben ezt meg lehet szokni, hogy csak akkor van igazán érdeklődés, amikor a terményen és annak hasznán kell osztozkodni. A tenyészidőszak alatt marad az izgalom, a szorongás a végkifejletet illetően, mert hiszen nyereséget kell termelni, lehetőleg minden egyes hektáron. Az árbevételből pedig törleszteni kell, mellette fejleszteni, beruházni kinek-kinek igénye szerint, és újraindítani a következő évet. Nem mellékesen pedig élni kell a családnak! Szerencsére vannak támogatások és jó esetben pályázatok, amelyekre lehet számítani, és amelyek pufferolják a roszszabb évjáratot, vagy megnyomják az átlagosat. Az idei évről még semmit sem tudni, legfeljebb a terveket nézegethetik, alakíthatják még a gazdák, és kémlelik az eget no meg az időjósok előrejelzéseit, hogy mi várható a közeljövőben. Felkészülés fejben és lélekben Egy sikeres gazdasági év a növénytermesztésben feltételezi az átlagos kontinentális viszonyoknak megfelelő időjárást, amely mellett közepes vagy jó termések születhetnek. Ez csak minden év elején elvárás, ami természetesen sokszor módosul. A másik egyre kiszámíthatatlanabb anomália a piac lett, amely egyre inkább az időjárás kiszámíthatatlanságára kezd hasonlítani, persze nem feltétlenül azzal összefüggésben. Annál inkább sem, mert a helyi időjárásból fakadó terméseredmények és elvárt árak, valamint a világpiaci ártrendek egyáltalán nincsenek szinkronban. E tekintetben sincs tehát érdemi felkészülési lehetőség a termelők számára. Márpedig a nyereséges termelés szempontjából a mindenkori terményárakon nagyon sok múlik, hiszen közepes termés magas áron szintén kecsegtető árbevételt jelent. Nem beszélve olyan szerencsés évjáratokról, amikor magas termésszintek magas árakkal társulnak. Ugyanakkor a gyenge termés alacsony áron akár katasztrofális deficitet is jelenthet anélkül, hogy annak az év elején bármilyen előjele lett volna. Természetesen ezek a fejtegetések januárban beleférnek a beszélgetésekbe, aztán a munka megkezdése után már csak koncentrálni van idő, hogy minden munka, il letve technológiai fázis időbe és a lehető legjobban 12 I agrárium január

13 növénytermesztés valósuljon meg. Azt már felismerték a gazdák az elmúlt években, hogy nagy termésekre kell törekedni, bőtermő fajtákkal kell dolgozni, optimális tápanyag-visszapótlás mellett, hogy az árak kedvezőtlenebb alakulása esetén is legyen tisztességes árbevétel. Ez persze a minőség rovására is mehet, ami szintén megfigyelhető, de esetenként a külföldi vevők számára inkább a mennyiség dominál. Némi ellentmondás feszül ebben az okfejtésben, de bizony a magyar föld és a magyar gazdák rutinja következtében sok esetben a magyar termények az európai minőségi paramétereket meghaladják, csak éppen ezt az árakban nem lehet érvényesíteni Ezzel a helyzettel is számolni kell tehát a fajtaválasztásnál, a talajművelésnél és a többi technológiai elem alkalmazásánál. Tény, hogy nagyon fontos a szakmai felkészültség, mert a hatalmas kockázatok mellett még a piaci elvárásoknak és azok változásainak is meg kell felelni. Változások a szabályozásban Az óév utolsó napján megjelent rendeletében a megyei földhivatalokra bízza a kormány az új földforgalmi törvényben földvásárláshoz és haszonbérlethez előírt hatósági engedélyezési feladatokat derül ki a Magyar Közlönyből. Szintén a megyei földhivatalok dolga lesz a föld tulajdonjogának, végrehajtási, felszámolási, illetve önkormányzati adósságrendezési eljárás során kitűzött árveréses vagy pályázati értékesítése. A szabályozás csak 2014 májusában lépne hatályba, vagyis ennyi ideje lesz a hivataloknak a szükséges adatbázisok, eljárásrendek kialakítására, illetve a már működő földhasználati nyilvántartás naprakészszé tételére. Ugyancsak a járási, illetve másodfokon a megyei földhivatalokat jelöli ki a kormány a földforgalmi törvényben felsorolt szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, valamint a kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazására. A kormányrendelet ugyancsak a földhivatalokra bízza a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetését a jogszabály e pontja már hatályba is lépett, arról azonban nem rendelkezik, hogy a hivatal miként szerezze meg az adatbázisokhoz szükséges adatokat. Vagyis még nem tudni, hogy az érintetteknek kell-e a szükséges adatokat személyesen vagy egyéb módon megadniuk, vagy lesznek olyan adatok, amelyeket a közigazgatás a különféle állami adatbázisokból átemelhet. Az elsőfokú eljárásokban a járási, míg másodfokon a megyei földhivatalok lesznek illetékesek. A termőföld védelméről szóló legutóbb 2013-ban módosított törvény talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. A birtokmaximum túllépéséhez szükséges állatállományról az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága adhat majd igazolást, míg a földforgalmi törvény szerinti családi gazdaságokat a gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága veszi majd számba. A gazdálkodás ma már messze nem korlátozódik csak a tényleges földművelésre Jogszabályi támogatással, új szerepben az agrárkamara A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) várhatóan január-februárban köti meg azokat az együttműködési megállapodásokat, amelyek a tavaly év végén megszavazott törvénymódosítás nyomán létrehozandó gazdaságszerkezeti nyilvántartás létrehozásához szükségesek. Természetesen az adatbázis létrehozásához több hónapra lesz szükség. A törvény szerint a nyilvántartásban szerepelnie kell többek közt annak, hogy az egyes tagok mekkora és milyen művelési ágba tartozó földön gazdálkodnak, mekkora éves árbevételük származott agrárgazdasági tevékenységből, milyen jogcímeken, mekkora uniós és magyarországi támogatást vettek igénybe, valamint annak is, hogy milyen mezőgazdasági vagyoni értékű jogokkal rendelkeznek. Az adatszolgáltatás kiterjed arra is, hogy a tagok agrárgazdasági tevékenységük során milyen épületeket, építményeket használnak, valamint milyen gazdaságszerkezet mellett mekkora feldolgozókapacitással rendelkeznek. A Kamara az adóhatóságtól minden év júliusáig térítésmentesen kapja meg a gazdálkodók árbevételéről szóló adatokat, június elejéig pedig a földhasználattal kapcsolatos adatokat az ingatlan-nyilvántartástól, a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivataltól pedig a tagok támogatásának adatait. A jogszabály szerint az utóbbi adatszolgáltatás meglehetősen részletes: a támogatás alapjául szolgáló parcella sorszáma, a kapcsolódó állatlétszám, beruházási támogatásnál pedig a megvalósítás helyszíne is szerepel majd az adatbázisban. A gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok alapvetően üzleti titoknak minősülnek, kezelésükre a Kamara jogosult, harmadik személynek a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve nem adhatja át őket. A kormányzati hivatalos indoklás szerint az adatbázis-építésre azért van szükség, hogy a NAK elláthassa jogszabályban, alapszabályában és a kormánnyal kötött megállapodásban is rögzített feladatait az átláthatóság témakörében. A kamara szerint a támogatási adatok gyűjtését is ez indokolja, nélküle ugyanis a NAK nem lenne képes támogatási kérdésekben a kormánnyal közösen kialakítani álláspontját. Jelesül, modellezni az uniós Közös Agrárpolitika változásainak hatásait, vagy elvégezni az eddig a falugazdász-hálózat közreműködésével ellátott hatósági és nyilvántartási feladatokat. Az adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan módon, kizárólag piac- és termelésszervezési feladatokhoz, statisztikai célokra, illetve véleményalkotó, javaslattevő és a gazdasági programok megalkotásával kapcsolatos tevékenységeinek ellátásához használja majd fel a szervezet. Talán nem volt teljesen felesleges dolog ezekről a dolgokról szót ejteni, hiszen a gazdálkodás ma már messze nem korlátozódik csak a tényleges földművelésre. Nagyon alapos szakmai munka mellett komoly költségtervezés és értékesítési stratégia is kell ahhoz, hogy éveken keresztül sikeres és eredményes lehessen a gazdálkodás. GyZ január agrárium I 13

14 rovatcím Új csúcsokat hódítunk Syngenta új kukorica hibridek a kiemelkedő hozamért Az új Syngenta kukorica hibridek Force 20 CS csávázószerrel kezelve kerülnek forgalomba. Syngenta Kft Budapest, Alíz u. 2. Telefon: Fax: info.hungary@syngenta.com 14 I agrárium január

15 Posztregisztrációs kukorica fajtakísérlet 2013 növénytermesztés A hazai kukoricatermesztők idén télen hetedik alkalommal vehetik kézbe a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményét. A szervezők célja továbbra is az, hogy a felhasz nálók az objektív eredmények birtokában kipróbált, megfelelő mennyiség és minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A hibrideket, a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódoltuk. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban ban a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 44 hibridet vizsgáltunk. A termesztésben kis hányadot képviselő silókukorica hibridek nem kerültek be a kísérletbe. A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a 2013-ban újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemeltük őket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az előző évek GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplő hibridekkel töltöttük fel. Mindezek után lehetőséget biztosítottunk a nemesítő házaknak, hogy az adott fajtaszám keretükön belül lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyekről úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezőt tudnak versenyeztetni óta a nemesítő házak olyan hibrideket is indíthatnak, amelyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU-listán szerepelnek. A fentiek alapján reméljük, hogy a hazai kukoricatermesztést nagymértékben segítő, erős és jó terméseredményt produkáló fajtasort sikerült összeállítani a 2013-as esztendőre. A várakozásokat a meglehetősen aszályos, kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is magas kísérleti átlagok egyértelműen igazolták. A meghatározott 12 kísérleti helyhez a lehetőségeink szerinti legjobb területi elosztást dolgoztuk ki. Így volt kísérlet a nagy kukoricatermő vidékeken (Debrecen, Mezőhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, Tordas stb.), valamint reprezentálva volt a Dél-Alföld is (Székkutas). A FAO 500-as éréscsoportba tartozó hibrideket Magyarország déli részén állítottuk kísérletbe (Iregszemcse, Székkutas, Kaposvár, Jánoshalma, Mezőhegyes). Idén a 12 helyből 4 helyen (Tordas, Székkutas, Debrecen, Iregszemcse csak FAO 500) volt vízleadás-mérési sorozat, mellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetővé válik a termelők számára. Az idei évben először a 300-as és a 400-as éréscsoport szemtermés eredményeinek megjelenítésekor a kísérleti helyek átlagtermés szerinti osztályozásával egy új értékelési szempontot vezettünk be. A teljes kísérleti átlag feletti és alatti termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítettük, ami alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhetővé válik, hogy milyen módon viselkednek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között. GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek 2013 A kísérletben résztvevő hibridek Hibrid neve Képviselő/Bejelentő ÁE éve FAO GKT288 GK Kft. EU 280 Karnevalis KWS DKC3623 Monsanto EU 290 DKC4014 Monsanto SY Arioso Syngenta EU 290 Eric Agromag Kft Temes Agromag Kft ES Antonetti Euralis ES Flato Euralis ES Sensor Euralis GKT372 GK Kft. EU 360 Kinemas KWS LG Limagrain DKC3811 Monsanto DKC4025 Monsanto DKC4490 Monsanto DKC4590 Monsanto DKC4631 Monsanto DKC4717 Monsanto EU 380 DKC4795 Monsanto EU 390 P9175 Pioneer P9494 Pioneer P9528 Pioneer EU 320 PR37N01 Pioneer Axxys RAGT Futurixx RAGT EU 390 Winxx RAGT NK Kansas Syngenta EU 300 NK Lucius Syngenta EU 350 NK Octet Syngenta ES Cortes Euralis DKC4964 Monsanto DKC4995 Monsanto EU 450 DKC5007 Monsanto P0105 Pioneer P9721 Pioneer P9915 Pioneer NK Columbia Syngenta EU 460 Kitty KWS DKC5222 Monsanto EU 590 DKC5276 Monsanto EU 530 P0216 Pioneer P0412 Pioneer PR35F38 Pioneer január agrárium I 15

16 növénytermesztés Szemes kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2013 összefoglalása Hibrid Szem termés Töréskori szemnedvesség Nővirágzás ideje (vetéstől) Szár szilárdsági hiba Kezdeti fejlődés erőssége Megdőlt tövek Letört tövek t/ha % % eltérés nap eltérés % pontszám % % Igen korai éréscsoport (FAO ) DKC3623 9,34 106,5 16,67-0, ,6 8,5 0,3 1,3 DKC4014 9,33 106,4 17,49 0, ,6 8,7 0,6 3,0 SY Arioso 8,74 99,7 17,34 0, ,7 7,3 2,8 1,9 GKT288 8,24 94,0 17,81 0, ,5 7,9 0,5 2,0 Karnevalis 8,19 93,4 16,55-0, ,6 8,0 0,6 2,0 Átlag 8, , ,0 8,1 1,0 2,0 SzD 5% 0,62 7,1 0,8 1 2,5 0,7 2,2 1,1 C.V. 8,2 5,4 1,3 9,6 Helyek száma Korai éréscsoport (FAO ) DKC ,66 109,0 19,20 0, ,6 7,9 0,4 1,2 DKC ,48 107,1 18,27 0, ,9 8,5 0,3 2,6 DKC ,32 105,5 18,22 0, ,6 8,3 0,1 2,5 P ,29 105,2 19,14 0, ,9 7,1 0,5 1,4 DKC ,29 105,2 19,49 1, ,3 8,0 0,2 2,1 P ,11 103,3 17,48-0, ,4 8,3 0,5 1,9 ES Antonetti 10,11 103,3 18,92 0, ,4 8,0 0,3 1,8 Futurixx 10,07 102,9 18,54 0, ,9 8,5 1,1 1,9 PR37N01 10,03 102,5 19,51 1, ,0 7,8 0,4 1,6 DKC4490 9,93 101,5 18,01-0, ,0 8,2 0,2 1,9 DKC4025 9,90 101,2 17,22-1, ,0 8,4 0,2 1,7 P9175 9,86 100,8 17,79-0, ,4 8,4 0,7 1,8 Winxx 9,83 100,5 18,29 0, ,8 8,7 0,2 1,6 NK Lucius 9,79 100,1 17,20-1, ,6 8,1 0,5 3,1 ES Sensor 9,79 100,1 18,95 0, ,3 8,0 0,2 1,2 ES Flato 9,78 100,0 17,85-0, ,6 8,3 1,1 1,5 Axxys 9,70 99,2 17,99-0, ,6 8,2 0,1 2,5 NK Kansas 9,69 99,1 17,40-0, ,5 7,7 0,6 1,9 NK Octet 9,66 98,7 17,86-0, ,1 8,0 1,4 3,8 GKT372 9,49 97,0 18,05-0, ,0 8,5 1,2 1,8 Kinemas 9,08 92,8 18,47 0, ,2 7,5 2,9 3,2 DKC3811 9,07 92,7 17,04-1, ,5 7,1 0,3 3,1 Temes 8,94 91,4 18,97 0, ,2 8,9 0,3 3,9 Eric 8,93 91,3 17,82-0, ,4 8,2 0,2 2,1 LG ,79 89,9 17,82-0, ,6 8,0 0,2 1,5 Átlag 9,78 100,0 18, ,7 8,1 0,6 2,1 SzD 5% 0,53 5,4 0,79 1 2,1 0,7 1,1 1,8 C.V. 6,1 4,9 1,7 9,9 Helyek száma ,0 10,0 10,0 10,0 Középérésű csoport (FAO ) DKC ,34 103,9 18,82 0, ,0 7,7 0,1 2,9 P ,30 103,5 19,55 1, ,8 8,1 0,3 2,5 P ,26 103,1 19,15 0, ,5 7,3 0,8 2,7 P9721 9,96 100,1 18,21-0, ,4 7,6 0,6 2,8 ES Cortes 9,85 99,0 17,99-0, ,4 8,7 0,1 2,3 DKC4964 9,82 98,7 17,26-1, ,6 7,5 0,2 1,4 NK Columbia 9,75 98,0 19,07 0, ,0 8,3 0,2 2,8 DKC4995 9,34 93,8 18,3-0, ,6 7,6 0,2 2,4 Átlag 9, , ,8 7,9 0,3 2,5 SzD 5% 0,49 4,9 0,79 1 1,5 0,7 0,5 1,4 C.V. 5,6 4,7 1,4 10,4 Helyek száma Késői éréscsoport (FAO 500-) P ,95 106,6 22,99 0, ,5 8,0 0,5 2,0 DKC ,72 104,4 22,97 0, ,4 7,2 0,9 2,7 DKC ,30 100,3 20,75-1, ,9 8,4 0,3 2,6 P ,25 99,8 20,96-1, ,8 7,6 0,4 2,4 PR35F38 10,23 99,6 20,68-1, ,4 6,4 1,2 2,2 Kitty 9,19 89,5 23,92 1, ,5 6,4 0,6 6,9 Átlag 10, , ,8 7,3 0,6 3,1 SzD 5% 0,82 8 2,03 2 5,3 1,3 1,1 5,3 C.V. 6,1 7,0 1,6 13,7 Helyek száma Rangsor: Szemtermés (t/ha) 16 I agrárium január

17 növénytermesztés Szemes kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2013 összefoglalása, szemtermés (t/ha) Hibrid Bábolna Szombathely Kaposvár Iregszemcse Tordas Jánoshalma Székkutas Mezőhegyes Jászboldogháza Debrecen Nyíregyháza Átlag Rel. % Igen korai éréscsoport (FAO ) DKC ,50 5,87 6,37 10,13 7,02 11,98 9,89 10,51 11,77 11,54 7,20 9,34 106,5 DKC ,82 6,08 6,35 10,25 7,58 12,18 9,62 7,67 12,66 11,53 7,90 9,33 106,4 SY Arioso 10,55 5,63 5,31 8,55 6,60 12,01 9,47 10,51 8,53 10,61 8,36 8,74 99,7 GKT288 10,00 5,66 5,64 9,04 6,80 10,37 8,04 7,66 9,98 10,13 7,37 8,24 94,0 Karnevalis 10,30 5,24 5,47 9,10 6,35 10,52 8,79 8,21 9,50 9,61 7,01 8,19 93,4 Átlag 10,43 5,70 5,83 9,41 6,87 11,41 9,16 8,91 10,49 10,68 7,57 8,77 100,0 SzD 5% 0,47 0,46 0,48 0,43 0,55 0,89 0,83 1,68 0,35 0,61 1,31 0,62 7,1 C.V. 2,9 5,1 5,4 3,0 5,2 5,0 5,9 12,2 2,2 3,7 11,2 8,2 Korai éréscsoport (FAO ) DKC ,45 9,14 6,12 10,00 8,37 12,78 10,36 12,08 13,10 11,23 10,66 109,0 DKC ,93 7,26 6,90 9,73 8,00 12,54 10,99 13,11 12,37 10,92 10,48 107,1 DKC ,61 10,35 7,25 9,86 7,68 12,37 9,97 11,30 10,81 10,95 10,32 105,5 P ,26 9,82 5,34 9,45 7,90 12,95 10,32 11,18 12,49 11,23 10,29 105,2 DKC ,35 7,63 6,60 9,62 8,50 12,94 10,06 11,34 11,93 10,92 10,29 105,2 P ,71 6,96 6,15 9,81 7,32 12,80 9,41 11,46 13,06 11,37 10,11 103,3 ES Antonetti 13,03 7,62 5,43 10,08 8,06 13,90 10,23 8,81 12,78 11,15 10,11 103,3 Futurixx 12,83 7,96 5,95 9,89 7,56 11,69 9,41 10,46 13,59 11,32 10,07 102,9 PR37N01 13,26 8,14 5,75 9,73 7,45 12,14 10,14 11,57 11,60 10,48 10,03 102,5 DKC ,39 8,57 6,02 9,57 7,82 12,07 9,32 10,51 12,12 10,86 9,93 101,5 DKC ,69 8,27 6,38 10,01 7,60 12,37 8,59 10,88 11,51 10,72 9,90 101,2 P ,95 6,34 6,17 9,98 7,46 13,09 10,19 10,40 12,20 10,77 9,86 100,8 Winxx 12,33 6,91 6,19 9,99 8,04 10,89 10,10 10,36 12,18 11,33 9,83 100,5 NK Lucius 13,19 8,41 5,27 8,64 7,09 12,94 8,78 11,82 11,44 10,31 9,79 100,1 ES Sensor 12,14 7,18 5,30 9,80 7,98 13,14 10,00 10,06 11,38 10,90 9,79 100,1 ES Flato 12,96 7,06 5,56 10,00 7,32 11,75 9,39 10,84 12,38 10,50 9,78 100,0 Axxys 11,80 7,23 5,68 9,20 7,34 11,91 10,18 10,55 12,38 10,76 9,70 99,2 NK Kansas 11,53 8,02 5,95 9,03 6,67 12,23 10,85 10,51 11,48 10,66 9,69 99,1 NK Octet 12,91 7,51 6,37 9,14 6,94 12,67 9,08 10,03 12,01 9,96 9,66 98,7 GKT372 11,93 7,43 5,71 10,10 6,72 11,68 9,39 9,96 11,31 10,66 9,49 97,0 Kinemas 11,14 6,61 5,50 9,01 6,85 11,40 8,42 10,44 11,63 9,78 9,08 92,8 DKC ,29 6,82 6,02 9,23 6,81 11,47 8,64 10,10 9,99 10,31 9,07 92,7 Temes 11,05 6,57 5,31 9,12 6,59 11,67 8,37 9,47 11,35 9,92 8,94 91,4 Eric 12,21 6,83 5,55 8,82 6,09 11,64 7,90 10,54 9,73 9,97 8,93 91,3 LG ,90 5,59 5,56 8,81 6,76 10,47 7,86 10,15 11,26 9,56 8,79 89,9 Átlag 12,39 7,61 5,92 9,54 7,40 12,22 9,52 10,72 11,84 10,66 9,78 100,0 SzD 5% 0,36 0,90 0,41 0,37 0,75 1,36 0,66 1,62 0,45 0,63 0,53 5,4 C.V. 2,0 8,4 4,9 2,7 7,2 7,9 4,9 10,7 2,7 4,2 6,1 Középérésű csoport (FAO ) DKC ,23 7,67 10,23 8,46 14,44 10,48 10,14 11,70 11,64 8,40 10,34 103,9 P0105 9,98 6,80 10,28 8,10 14,08 10,88 10,62 12,84 11,82 7,61 10,30 103,5 P9915 9,75 7,14 10,63 7,70 13,81 10,85 11,12 12,45 11,90 7,23 10,26 103,1 P9721 9,38 7,10 10,07 7,64 12,97 10,44 10,10 13,00 11,48 7,46 9,96 100,1 ES Cortes 9,56 7,20 10,04 7,31 13,32 10,23 9,96 11,47 10,75 8,63 9,85 99,0 DKC4964 9,71 7,39 10,05 7,72 13,12 9,38 9,90 12,06 9,98 8,90 9,82 98,7 NK Columbia 10,16 7,03 9,96 7,59 12,26 11,16 9,42 11,74 11,09 7,08 9,75 98,0 DKC4995 9,92 6,94 9,58 7,49 10,61 9,29 10,14 11,92 10,51 6,98 9,34 93,8 Átlag 9,84 7,16 10,11 7,75 13,08 10,34 10,18 12,15 11,15 7,79 9,95 100,0 SzD 5% 0,31 0,37 0,50 0,46 2,14 0,64 1,14 0,44 0,47 2,02 0,49 4,9 C.V. 2,1 3,5 3,4 4,0 11,1 4,2 7,6 2,5 2,9 14,6 5,6 Késoi éréscsoport (FAO 500-) P0412 7,78 10,30 13,95 11,49 11,22 10,95 106,6 DKC5222 7,92 10,25 13,41 10,78 11,25 10,72 104,4 DKC5276 6,65 9,68 13,56 10,56 11,04 10,30 100,3 P0216 6,99 11,12 12,77 11,14 9,22 10,25 99,8 PR35F38 7,62 10,30 12,43 9,95 10,83 10,23 99,6 Kitty 5,86 9,84 10,99 10,22 9,03 9,19 89,5 Átlag 7,14 10,25 12,85 10,69 10,43 10,27 100,0 SzD 5% 0,39 0,49 1,60 0,66 1,09 0,82 8,0 C.V. 3,7 3,1 8,3 4,1 6,9 6,1 Rangsor: Szemtermés átlaga január agrárium I 17

18 növénytermesztés Szemes kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2013 összefoglalása, betakarításkori szemnedvesség (%) Hibrid Bábolna Szombathely Kaposvár Iregszemcse Tordas Jánoshalma Székkutas Mezőhegyes Jászboldogháza Debrecen Nyíregyháza Átlag Rel. eltérés Igen korai éréscsoport (FAO ) Karnevalis 15,73 17,45 14,40 14,04 16,25 18,33 16,02 23,85 14,60 15,70 15,63 16,55-0,62 DKC ,97 18,53 14,18 13,09 18,23 16,88 15,35 25,88 14,38 15,58 15,30 16,67-0,50 SY Arioso 16,40 20,95 14,70 15,31 21,70 16,50 15,58 24,78 14,33 15,40 15,13 17,34 0,17 DKC ,30 21,03 14,88 14,20 19,95 17,83 15,08 25,03 15,15 15,73 16,17 17,49 0,32 GKT288 16,98 18,35 15,20 15,16 20,63 18,73 16,02 25,85 15,48 15,85 17,67 17,81 0,64 Átlag 16,48 19,26 14,67 14,36 19,35 17,65 15,61 25,08 14,79 15,65 15,98 17,17 0,00 SzD 5% 0,51 0,60 0,69 0,75 1,30 1,01 0,63 1,77 0,50 0,40 0,33 0,80 C.V. 2,0 2,0 3,1 3,4 4,4 3,7 2,6 4,6 2,2 1,7 1,1 5,4 Korai éréscsoport (FAO ) DKC ,27 17,75 14,52 12,95 20,10 17,90 16,25 23,83 15,25 15,60 17,04-1,18 NK Lucius 16,08 19,03 14,70 14,43 20,63 18,63 15,85 22,55 14,38 15,75 17,20-1,02 DKC ,65 18,45 14,50 13,39 19,85 18,00 15,43 25,15 15,45 15,30 17,22-1,00 NK Kansas 16,83 19,60 14,65 13,62 20,27 17,15 15,63 24,63 15,52 16,05 17,40-0,82 P ,55 18,52 14,33 13,81 21,08 17,67 15,70 25,45 14,80 15,88 17,48-0,74 P ,23 20,05 14,33 14,69 20,70 17,53 16,33 27,85 14,40 15,80 17,79-0,43 LG ,90 18,98 15,27 14,02 20,70 19,10 16,42 24,42 15,58 15,78 17,82-0,40 Eric 16,75 18,30 15,50 14,11 21,93 20,33 15,60 23,93 15,95 15,85 17,82-0,40 ES Flato 16,08 19,35 14,53 12,95 21,65 18,80 15,70 27,98 15,45 16,05 17,85-0,37 NK Octet 16,25 19,00 14,98 14,46 21,88 18,47 16,15 25,25 15,83 16,30 17,86-0,36 Axxys 16,17 19,48 14,60 13,58 23,12 18,23 15,68 26,98 15,58 16,45 17,99-0,23 DKC ,10 17,85 14,43 14,17 20,92 19,48 16,48 27,98 15,23 16,47 18,01-0,21 GKT372 17,58 20,65 15,48 13,80 21,30 19,43 15,28 25,18 15,58 16,22 18,05-0,17 DKC ,45 18,26 15,05 14,50 23,48 18,27 15,90 27,20 15,45 16,67 18,22 0,00 DKC ,68 20,00 15,02 14,33 24,03 17,48 15,58 26,65 15,60 16,30 18,27 0,05 Winxx 17,10 18,45 15,08 13,95 25,28 17,90 16,35 26,50 15,70 16,60 18,29 0,07 Kinemas 17,75 20,60 14,88 15,38 21,02 20,25 16,02 26,65 15,53 16,65 18,47 0,25 Futurixx 17,60 21,13 15,15 14,36 21,73 18,55 15,77 29,13 15,60 16,40 18,54 0,32 ES Antonetti 18,38 19,43 15,90 14,99 25,08 20,33 15,98 25,77 16,08 17,30 18,92 0,70 ES Sensor 17,75 21,58 15,38 14,97 24,20 19,83 16,18 26,83 16,00 16,77 18,95 0,73 Temes 17,90 20,35 15,65 14,80 24,66 20,73 16,30 26,57 15,63 17,10 18,97 0,75 P ,15 20,71 16,25 16,07 23,48 19,43 16,75 27,05 16,00 16,55 19,14 0,92 DKC ,80 20,45 15,15 15,09 26,10 20,58 16,40 28,08 16,00 16,35 19,20 0,98 DKC ,68 21,33 15,13 14,83 25,83 20,50 16,85 30,25 16,18 16,35 19,49 1,27 PR37N01 18,65 18,95 17,02 16,56 25,93 19,95 16,25 26,93 17,22 17,63 19,51 1,29 Átlag 17,29 19,53 15,10 14,39 22,60 18,98 16,03 26,35 15,60 16,33 18,22 0,00 SzD 5% 0,51 0,88 0,75 1,01 1,22 1,59 0,59 2,28 0,46 0,39 0,79 C.V. 2,1 3,2 3,5 5,0 3,8 5,9 2,6 6,1 2,1 1,7 4,9 Középérésű csoport (FAO ) DKC ,13 14,88 14,48 16,27 18,50 15,83 28,75 15,65 16,45 15,70 17,26-1,28 ES Cortes 16,77 15,60 16,54 18,36 20,25 16,58 25,89 16,00 18,10 15,80 17,99-0,55 P ,63 15,88 16,73 18,27 20,02 16,90 27,38 16,65 17,45 16,20 18,21-0,33 DKC ,08 16,06 16,16 16,39 19,50 16,88 30,38 15,95 17,23 17,33 18,30-0,24 DKC ,85 15,70 16,85 18,70 20,35 17,58 29,40 16,52 17,90 17,30 18,82 0,28 NK Columbia 18,35 16,13 16,67 19,53 21,75 16,90 27,33 17,52 18,25 18,30 19,07 0,53 P ,38 16,27 18,75 21,08 21,83 17,08 26,92 16,53 18,20 16,48 19,15 0,61 P ,38 16,45 19,48 20,30 22,38 17,93 27,73 17,05 18,13 18,68 19,55 1,01 Átlag 17,32 15,87 16,96 18,61 20,57 16,96 27,97 16,48 17,71 16,97 18,54 SzD 5% 0,52 0,71 1,13 1,21 1,73 0,90 1,45 0,51 0,46 0,23 0,79 C.V. 2,0 3,0 4,5 4,4 5,7 3,6 3,5 2,1 1,8 0,8 4,7 Késői éréscsoport (FAO 500-) PR35F38 18,52 17,71 21,75 18,30 27,13 20,68-1,36 DKC ,02 17,45 21,85 17,17 30,25 20,75-1,29 P ,00 18,34 22,88 17,70 28,87 20,96-1,08 DKC ,18 21,00 23,03 17,78 34,87 22,97 0,93 P ,80 21,74 24,10 19,25 30,05 22,99 0,95 Kitty 19,60 21,85 22,65 19,50 36,00 23,92 1,88 Átlag 18,35 19,68 22,71 18,28 31,20 22,04 0,00 SzD 5% 1,25 1,39 1,23 1,07 1,99 2,03 C.V. 4,5 4,7 3,6 3,9 4,2 7,0 Rangsor: Betakarításkori szemnedvesség átlaga 18 I agrárium január

19 növénytermesztés Szemes kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet 2013 összefoglalása, vetéstől a nővirágzásig eltelt napok száma Hibrid Bábolna Szombathely Kaposvár Iregszemcse Tordas Jánoshalma Székkutas Mezőhegyes Jászboldogháza Debrecen Nyíregyháza Átlag Rel. eltérés Igen korai éréscsoport (FAO ) SY Arioso DKC DKC GKT Karnevalis Átlag SzD 5% 1 C.V. 1,3 Korai éréscsoport (FAO ) ES Antonetti P ES Sensor LG PR37N Futurixx NK Kansas Axxys Kinemas DKC NK Octet DKC DKC NK Lucius Winxx P Temes DKC P Eric ES Flato GKT DKC DKC DKC Átlag SzD 5% 1 C.V. 1,7 Középérésu csoport (FAO ) P DKC P DKC P NK Columbia DKC ES Cortes Átlag SzD 5% 1 C.V. 1,4 Késoi éréscsoport (FAO 500-) Kitty P P DKC PR35F DKC Átlag SzD 5% 2 C.V. 1,6 Rangsor: Novirágzás idejének átlaga január agrárium I 19

20 ajánlat BigBag: a Nagy mindent visz! Az EURALIS új kukorica vetőmag csomagolása 2014 tavaszán cégünk, az Euralis Kft. a magyar piacon bevezet egy technikai újdonságot, az ún. BigBag kiszerelést. Mit jelent ez? Két hibridünk az ES Mosquito (FAO 350) és az ES Sensor (FAO 390) vesz részt a programban. Először is vegyük sorra a szereplőket. Az ES Mosquito egy háromvonalas (TC) hibrid, melyet magas termésszint jellemez, különböző termőhelyeken is (lásd a grafikonokat). Dombóvár, Róna Kft., 2013., FAO (üzemi kísérlet) Saját üzemi kísérleteinkben 13 hely átlagában 8,84 t/ha termést ért el. Jó kompenzációs képességgel rendelkezik (kisebb tőszám, dupla csövek). Zöld száron érik, magas növekedésű, akár silónak is jó. Kiváló a Fusarium-toleranciája, egészséges növények jellemzik. A hibrid eleve igen jó ár/érték aránnyal rendelkezik, melyet a BigBag csak tovább fokoz. Az ES Sensor szintén háromvonalas (TC) hibrid. Kiemelkedő termésre képes intenzív körülmények között, kiegyensúlyozott a termésszintje normál és száraz viszonyok között. Kiváló kezdeti fejlődés jellemzi, sokáig zöld marad. Az ún. ROOTS POWER hibridjeink közé tartozik, azaz kiemelkedően erős gyökérrendszere (hosszú és vastag főgyökér, nagy számú másodlagos gyökér, valamint megfelelő szögállás a szár és a gyökérzet között) miatt átlag feletti az aszálytűrése. Mindkét hibrid a normál, 80 ezer szemes kiszerelés mellett BigBagben is kapható lesz, mely 2,5 millió szemet jelent, azaz kb. 30 ha-ra elegendő vetőmagmennyiséget biztosít. Miért érdemes a BigBaget megvásárolni? Például azért, mert további jelentős árelőnyt biztosít a normál zsákhoz képest. Ezen kívül megkönnyíti a vetés technikai folyamatát: a vetőgép feltöltése gyorsabb és egyszerűbb, valamint az elhasznált göngyöleg kezelése kisebb problémát okoz. Cégünk igény szerint flexibilis kiöntőcsövet is biztosít a BigBaghez. Jánoshalma, Agroprodukt Kft., FAO (üzemi kísérlet) Az Euralis versenyképes kukorica kínálatában természetesen más hibridek is találhatók, melyek minden termőhelyre és minden elvárást kielégítő megoldást nyújtanak a sikeres és jövedelmező kukoricatermesztéshez. Ide tartoznak az ún. Tropical Dent hibridjeink (nagyobb termés, stabilitás és jobb vízleadás a megnövekedett heterózis hatás miatt): ES Cubus (FAO 320), ES Gallery (FAO 340) és az ES Cortes (FAO 410), illetve a hagyományos típusúak: az ES Sigma (FAO 280), ES Flato (FAO 330), ES Antonetti (FAO 390), ES Blason Duo (FAO 420) és ES Zodiac (FAO 450). Csigó György Tamás termék- és marketingmenedzser 20 I agrárium január